• Nem Talált Eredményt

A magyar és a bolgár információgazdaság kétoldalú összehasonlítása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A magyar és a bolgár információgazdaság kétoldalú összehasonlítása"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

A MAGYAR ÉS A BOLGÁR lNFORMÁClÓGAZDASÁG KÉTOLDALU OSSZEHASONLlTÁSA

DlENES ISTVÁN — SZABÓ JÓZSEF - ZORKA SZTREZOVA

A Központi Statisztikai Hivatal és a Bolgár lnformációtechnológiaí Intézet kö—

zötti együttműködés keretében összehasonlítottuk a magyar és a bolgár információ—

gazdaság néhány fontos mutatóját. (Az információgazdaság fogalmának tartalmát és főbb mutatószámait lásd (7).) Az összehasonlítás célja az volt, hogy képet al—

kossunk ezen országok információgazdaságának fejlődéséről, eltérő és közös vonásairól és a már korábban tanulmányozott piacgazdaságú országokhoz viszo—

nyitott helyzetéről (4). Megvizsgáljuk, hogy vannak—e a csak részben piaci gaz- dálkodást folytató országoknak -— esetünkben Bulgáriának és Magyarországnak —

közös jellemzőik az információgazdaság fejlődésében.

Az információs tevékenységek makrogazdasági szemléletű vizsgálatát mindkét országban az a felismerés motiválta, hogy az országok modernizálása az informá-

ciótechnológiák és elektronizáció elterjesztésével nem képzelhető el politikai vagy műszaki kampányok keretében. Kizárólag akkor. ha az országok olyan gazda—

sági, társadalmi környezetet képesek teremteni. amely szivacsként szivhatja fel a fejlődéshez szükséges erőforrásokat, és ugyanolyan gyorsan és hatékonyan kama—

toztatja azokat. E környezet jobb megismerését kivánta szolgálni összehasonlitá—

sunk is.

Az összehasonlítás kizárólag a szocialista szektorhoz tartozó információs mun—

kaerőre és az elsődleges információgazdaságra terjedt ki.

AZ: lNFORMÁClÓS MUNKAERÖ

Az információs munkaerő felmérését az OECD-országokban alkalmazott és a magyar módszer alapján a népszámlálási adatok feldolgozásával végeztük. A ma- gyar módszer az információs foglalkozásúak közül kizárja az információs gépek előállítóit, forgalmazóit, de az információs termékek és szolgáltatások előállítói. il—

letve nyújtói között olyanokat is számba vesz, akiket az OECD-országok — vélemé- nyünk szerint indokolatlanul -— kizárnak onnan. Magyarországon a célra a Foglal—

kozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) négyszámjegyes foglalkozáscso—

partjait, Bulgáriában pedig a nemzeti foglalkozási osztályozó hatszámjegyes fog—

lalkozási csoportjait használtuk.

A Magyarországra vonatkozó számítások eredményét összevetettük korábbi

eredményekkel, így Sebestyén Tibor 1983. és 1986. évi adataival, továbbá Könyves

Tóth Pál eredményeivel ((3). (5) és (o)). Az 1949. és 1960. évi adatok megegyeznek az összehasonlító adatokkal, az 1970. és 1980. évi eredmények viszont eltérnek

(2)

408 DIENES lSTVÁN —— SZABÓ JÓZSEF ZORKA SZTREZOVA

azoktól. Az összehasonlításnál alkalmazott óvatos becslés azt eredményezte, hogy

az információs foglalkozásúak száma a szolgáltatási foglalkozásúak javára a (7)—

ben közöltnél valamivel kisebb lett. az ipari és mezőgazdasági foglalkozásúak ará-

nya pedig változatlan maradt.

A gazdaságilag fejlett országokban a munkaerő-szerkezet változását a mező-

gazdasági foglalkozásúak döntő többsége után az ipari foglalkozásúak arányának növekedése és meghatározóvá válása. majd újabban az információs foglalkozásúak térhódítása mutatja. Az újabb foglalkozási csoportok súlyának növekedése a ko- rábbiak rovására történt. Az egyes szektorok növekedési ciklusát kezdetben a mun- kaerő iránti nagy kereslet jellemzi. A létszám gyors bővülését telítődés követi. A létszámtelítődésíg tartó szakaszra az extenzív gazdasági fejlődés sajátosságai jel-

lemzők.

1. tábla

Az aktív keresők megoszlása Bulgáriában és Magyarországon

Bulgária Magyarország

1955 ! 1965. l 1975. 3 1985. 1980. [ 19844 1949. l 1960. l 1970. l 1980. l 1934.

Szektor évi munkaügyi

évi népszámlálás és adatgyűjtés évi népszámlálás és mikrocenzus adatai

mikrocenzus adatai (százalék) adatai (százalék)

i (százalék)

lpar . . . 17.84 2825 l35.08 37.58 !3990 40.71 21.83 123574 J30,72 l32,34 I32,48

Mezőgazda— ! ! !

ság . . . 6244 43.08 23.08 18.97 22.97 1 2056 5496 3 36.74 ; 18.27 ; 9.97 7.72

Szolgáltatás . l0,73 15.89 21,82 18.79 19,79 20,37 13.08 21.38 ;25,47 28.80 28.97 lnformációs . 8,99 i12,78 20,0l l24,66 ;17,34 11836 10.13 18.14 l25,54 !28,89 30,83

l *

l i

. i

2. tábla

Az információs foglalkozásúak megoszlása Bulgáriában és Magyarországon

Bulgária Magyarország

1956. [ 1965. ! 1975. . 1985. 1950. l 1934. 1960. l 1970. ! 1980. l 1984.

Foglalkozáscsoport , , , évi munkaügyi ,! , 'ml'lósé

év! nepszamlálás és mikrocenzus adatgyűjtés eYknePSZG dd * ;

adatai (százalék) adatai mi YOCOHZUS_G 0 dl

(Százalék) (százalék)

lnformációelőállítók 35.26 ; 37.24 41,07l3ó,29 36.78l 40.41 i9,66l 27.63 28,21l 28.24 lnformációfeldolgo—

Zók . . . . . 36.71 36,06 33.88 3727 36.58 33,31 63.65 58.13 54.76 53.04 lnformócióteriesztők 21.13 2l,24 19.7218,38 23,32 23.22 1291 11.0012,95 14.48 Információs infra—

struktúra . . .] 6.90. 5.447 5,33 8,06 3,32 3,06 3.78 3,24; 4,08 4,24 l

Magyarországon az ipar visszaszorulása már megkezdődött. Az ipari foglalko- zásúak számának és aktív keresőkhöz viszonyított arányának alakulása Bulgáriá- ban viszont jól mutatja, hogy jelenleg ott még tart az ipari szektor extenzív fej—

lődése, bár az információs foglalkozásúak száma Bulgáriában is emelkedik. Bul- gáriáról (: népszámlálási adatokon kivül 1975-re, 1980—ra és 1984-re munkaügyi

statisztikai adatok is rendelkezésünkre álltak. Az 1975. évi munkaügyi statisztika sze—

(3)

INFORMÁCIÓGAZDASÁG 409

rint az információs foglalkozásúak száma mintegy két százalékkal alacsonyabb volt

a népszámlálási adatoknál. Abból, hogy az alacsonyabb értékeket csak a két nép—

számlálás közötti munkaügyi statisztika szolgáltatta, arra következtethetünk, hogy az eltérés módszertani megoldásokból adódik. Mivel a népszámlálásnál alkalma- zott nómenklatúra volt a részletesebb. ezt az adatot tartjuk pontosabbnak. Ha az információs foglalkozásúak arányát mégis a trendvonaltól jobban eltérő, az 1. áb- rán szaggatott vonallal bemutatott adatsor tükrözné, akkor —- részben az ugyan- erre az időszakra tehető módszertani változások miatt —- az információs foglalko—

zásúak aránya átmenetileg csökkent volna. Az 1984. évi munkaügyi statisztikai ada- tok azonban már így is a hosszabb távú trend érvényesülését: a mezőgazdasági foglalkozásúak számának és arányának csökkenését, az információs foglalkozásúak

számának és arányának növekedését mutatják Bulgáriában.

1. ábra. Az információs foglalkozásúak az aktív keresők százalékában fogla/hozáscsoportonkén!

háza/tk gumik/4 " "* mramemrzw

3 5

30 M_W. M.. _, _a_ - _ ,— MM.__,__,__ , __. W.", n,. _A ___._A

2 5 ._._.—___.— _.__ " MM— M.on—HMM __ _ha_—

20 ___—_..____________ M-. ma,..zmm

s X X X X X

A

7955 7955 7.975 7980 7954 7955 7960 7970 7980 7984

!

%

V

. /

MAr/máná— /r7/27F/77ár/Ö — lnf'ar'mác/á — mfarma'uás

fenme/á' ff/z/a/yazo' ferjesz/i mfms/fuk/u'm

Az információs foglalkozásúak számának növekedési üteme azonban az utóbbi időben mindkét országban lelassult. A szolgáltatási és az információs foglalkozá- súak számának növekedése előbb a mezőgazdaságból, később (Magyarországon a nyolcvanas évek közepétől) az iparból táplálkozott. Amint azt a munkaügyi statisz- tika mutatja, Magyarországon nemcsak az ipari foglalkozásúak, hanem az iparban foglalkoztatottak aránya is csökkent (például a szocialista iparban az 1975. évi 439 százalékról 1983—ra 38,0 százalékra).

A népszámlálások eredményei összességükben mégis azt mutatják," hogy az információs foglalkozásúak számának és arányának évenkénti növekedése mindkét országban lassú. de hosszabb távon határozottan érvényesülő, spontán folyamat.

Mivel a munkaerő-szerkezet átalakulása nagy tehetetlenségű. nagyrészt generáció—

váltással járó stabil folyamat. nem könnyű feladat e folyamat gyorsítása vagy las- sítása.

Egy ország munkaerő—struktúrájának alakulását többek között úgy tehetjük szemléletessé, ha ábrázoljuk miként változik egy másik, viszonyítási alapként hasz- nált ország két különböző időpontban megfigyelt struktúrájához képest. A struktúrát

(4)

410 DIENES ISTVÁN - SZABÓ JÓZSEF _ ZORKA SZTREZOVA

az egyes foglalkozascsoportok (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, információs) százalékos arányát jellemző számokból ólló vektorral írtuk le. A struktúrák különbö—

zőségét e vektorok különbségével, a vektorok végpontjainak tóvolsógóval jellemez—

tük. Korábbi tanulmanyunkban (7) kimutattak, hogy a magyar munkaerő—struktúra

sajatos késéssel követi a fejlett piacgazdaságú orszógokét. Ezért a bolgár és a ma- gyar munkaerő-struktúrát az információgazdasógót legkorábban kiépítő Egyesült Államok 1960. és 1970. évi struktúrójóhoz viszonyítottuk. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország e tekintetben hasonló fejlődési pólyót ír le. A bolgár mun- kaügyi statisztikai adatok alapján szerkesztett görbe kétszeres törést mutat, 1975

körül a bolgár fejlődési trend az Egyesült Államok 1960. évi állapota helyett az 1950—es állapot felé tolódott el. (4) Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a munka-

ügyi adatok a népszámlólóshoz képest kevésbé pontosan tükrözik a vizsgált folya- matoknt

2. abra. A fogla/kozásstruktúra változása

az Egyesült Államokban, Bulgáriában és Magyarországon'"

7555

7549

X 7930 ! !

!?Eű

ix

X

( f

r

§

A ma

,//

,//

/ //

._-_.,NM, " , _-,_.,,,,_..P,,.,z,y,y79.70

7950 7550

* Tóvolsógtartó ábrázolás az Egyesült Államok mao-m, 1970—es helyzetéhez vrszonyítva. Lépték: az Egyesült Államok 1960 és 1970 közötti értékének távolsága 10 százalék.

Magyarorszagon a szocialista szektorba tartozó elsődleges információgozda- sógban 1985—ben 585 590 főt foglalkoztattak. miközben az információs foglalkozó- súak száma a szocialista szektorban -— az 1984. évi adatok extrapolólósa alapján —- ennek több mint kétszerese, 1458 000 körül lehetett. Bulgariaban az információs foglalkozásúak szóma alig tíz százalékkal haladja meg a szocialista szektorba tar—

tozó elsődleges információgazdasógban foglalkoztatottak szómat. Bár az elsődleges információgazdasógban foglalkoztatott információs foglalkozásúak teljes száma Bulgáriában nem ismert (az adatok nem tartalmazzák a szocialista szektoron kivüli információs tevékenységek adatait, amelyet a bolgár statisztika elhanyagolhatónak minősít), az előző arany azt mutatja. hogy ott az elsődleges információgazdasóg-

(5)

lNFORMAClÓGAZDASÁG 411

ban az információs foglalkozásúak jóval nagyobb hányadát foglalkoztatják. Lehet.

hogy ez a logikai alapokon szervezett, profiltisztaságra törekvő gazdaságszervezés-

re utal, lehet azonban. hogy a bolgár információs foglalkozásúak számában mutat-

kozó hiányt vagy a Bulgáriában a nyolcvanas évek derekán az adminisztratív mun—

kokörökre életbe léptetett korlátozó intézkedéseket tükrözi. Kevésbé tartjuk való- színűnek azt, hogy a bolgár elsődleges információgazdaságban a magyarországi—

nál sokkal kisebb lenne az információs foglalkozásúak aránya.

Az információs munkaerő megoszlásának információs foglalkozáscsoportok sze- rinti vizsgálata azt mutatja. hogy az egyes csoportok részesedése az idők folyamán jelentősen változik. és az egyes csoportok aránya a két országban egymástól elté—

rő. (Lásd az 1. ábrát.) Magyarországon az információfeldolgozók adják az informá—

ciós munkaerő többségét. és őket az információelőállítók. majd az intormációter—

jesztők követik. 1985—re Bulgáriában is az információelőállítók csoportja vált a leg"

népesebbé. Részesedésük azonban a magyarországi 53 százalékkal szemben csak 37 százalék. Magyarországon a hatvanas években az információelőállítók aránya mintegy 50 százalékkal nőtt, azóta viszont stagnál. Az információfeldolgozók aránya 1949 óta csökken. A tágabb értelemben vett infrastruktúra dolgozóinak aránya

mindkét országban növekedett.

Mindkét országban az aktív keresők között mindegyik információs foglalkozás—

csoport aránya növekszik.

Az információs foglalkozásúak férfi/nő aránya

az összes foglalkoztatott férfi/nő arányának százalékában

Ország (év) Százalék

Franciaország (1975) . . . . . . . . . 15099

Német Szövetségi Köztársaság (1982) . . . 13899

Japán (1975) . . . . . . . . . . . . . 95.78

Svédország (1980) . . . . . . . . . . . . . . 10432 Egyesült Királyság (1981) . . . . . . . . . . . . 122,73

Magyarország (1980) . . . 173,61 Bulgária (1980) . . . . . . . . . . . . . . , l40,64 Ausztrália (1981) , . . . . . . . . . . . . . . 74.75 Egyesült Államok (1980) . . . 122,36 Ausztria (1981) . . . . . . . . . . . . . . , . 133.12 Dánia (1980) . . . , 100.00 Finnország (1980) . . . , 127.16

A nők arányának növekedése az információs foglalkozásúak között mindkét országban lassú. stabil, hosszú távú folyamat. Az információs foglalkozású nők szá—

ma a férfiakéhoz hasonlóan, de annál nagyobb mértékben növekedett. Ez a ten—

dencia általános, így az információs foglalkozásúak körében túlsúlyba kerülnek a nők. Erre Bulgáriában és Magyarországon is 1960 körül került sor. A vizsgált or- szágok között Magyarország vezet az elnőiesedésben. Bulgáriában azonban az el-

nőiesedés még az iparra is kiterjed.

AZ ELSÖDLEGFS lNFORMÁClÓGAZDASÁG

Az elsődleges információgazdaságba azokat a szakágazatokat soroltuk, ame- lyek főtevékenysége információs termék előállítása vagy információs szolgáltatás nyújtása (2). azaz nem vettük számításba itt az információs gépek és anyagok gyár- tását. Az elsődleges információgazclaság szocialista szektora Bulgáriában az elsőd- leges információgazdaságot csaknem teljesen átfogja, Magyarországon azonban

(6)

412 , DIENES ISTVÁN —- SZABÓ JÓZSEF —- ZORKA SZTREZOVA

csak mintegy 95 százalékát. Az elemzésből kihagytuk a kereskedelmi információs

tevékenységeket, mivel Bulgáriában erre vonatkozó adatok nem álltak rendelke- zésre. A statisztikai nómenklatúrák különbözősége önmagában is számos kompro- misszumra késztetett. Ezek elsősorban az egyes információs tevékenységcsoportok egymáshoz viszonyított arányát befolyásolhatják, így ezek értékelésére ott térünk ki. A pénzintézetek tevékenysége a bolgár adatokban némileg alulértékelt. az egész elsődleges információgazdaságra vonatkozó adatok azonban megbízhatónak tűn- nek. Kiszámítottuk ezenkívül az információs szektor egyes mutatóit is, amelyek az

OECD—országok statisztikai gyakorlatának megfelelően tartalmazzák az információs

gépek és anyagok gyártását is.

Az elsődleges információgazdaság és információs szektor jellemzésére a bruttó

hazai összterméket (Gross Domestic Product — GDP). valamint a foglalkoztatottak

létszámát és keresetét választottuk.

Magyarországon a vállalati szférában mindhárom mutatót a mérlegbeszámo- lók adataiból a Központi Statisztikai Hivatalban összeállított adatbázisból vettük.

Az elsődleges intormációgazdaságot egy szakágazati (négyszámjegyes) szinten ösz—

szeállított listával definiáltuk. Létszámként az átlaglétszámot használtuk. A költség—

vetési szférában a GDP-t a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban szereplő ágazati (kétszámjegyes) nettó termelési érték és amortizá- ció-adatokból számítottuk. A létszám— és béradatokat költségvetési szakfeladatszintű táblákból gyűjtöttük ki. és a vállalati szféra közvetlen bérköltségéből számítottuk.

Bulgáriában az elsődleges információgazdaságot a hatszámjegyes ágazati kód szintjén összeállított és a magyar listával tevékenységcsoportonként párhuzamba állított listával definiálták.

3. tábla

Az elsődl eges informaciógaza'aság és az információs szektor reszesedése a GDP— ból, a ioglalkoztatottak létszámából és a kifizetett bérekből

_ A nem piaci szektorban ?

l

Az összes

* A piaci szektorban

l

l l l

9- faglal— - - l , 4 íoglal- i foglal- k'f' _

, liSmgeu kozte káli? lié'r'igeul kozre . ki!??? ié'lííiil kozto— lá?

0'5169- ev § GDP ("in bérek ! GDP- fPttaH bérek- l GDP- Puck bérek- i ből lléfszá' ből " ből látszó l ből l ből lists"?- ből

i móból l múbó ! l ; mabol

százalék

'lnformációgazdaság Bulgária

1985 . . . . . . . 3765 5.00 3.89 71,02 74,41 75.91 1195 16,40 16.64 1986 . . . . . . . 4.14 3.61 3.85 64.22 74.71 76.50 11.16 16,7O 16.70 Magyarország

1985 . . . . . . . Ó,89 6,09 7,38 5893 60,49 63.12 12,02 13.63 14,ó5 1986 . . . . . . . 7.44 6,33 7,76 53.94 63.52 57.68 12.16 14.48 14.36

Információs szektor

Bulgária 1

1985 . . . . . . . 7.59 3.07 6.12 7l,02 74.41 75.91 15.30 18.10 18.48

1986 . . . 8.41 5.70 6.00 *64.22 74.71 76,50 !14,93 18,41 18.46

Magyarország *:

1985 . . . . . . . 12.82 10,06 1192 58.93 60.49 63.12 '17,37 17.05 18,60 1986 . . . . . . . 13.71 10.18 12.41

5394 6352 57,68 17.79 17,77 18.39

Az elsődleges intormációgazdaság dolgozóinak száma a két országban körül—

belül azonos — bár Bulgáriában valamivel nagyobb —, és 1986—ban a foglalkozta-

(7)

INFORMÁCIÓGAZDASAG 413 tottak 16—17 százalékát tette ki. Az elsődleges információgazdaság hozzájárulása a GDP-hez Magyarországon és Bulgáriában egyaránt 12—13, az elsődleges infor—

mációs szektoré 15—18 százalék. Bár az értékmutatók összehasonlítása közvetlenül aligha lehetséges, feltételezésünk szerint a magyar elsődleges információgazdaság

bruttó hazai összterméke mintegy másfélszerese (a nemzeti teljesítmények aránya

szerint) a bulgáriainak. Az itt foglalkoztatott dolgozók aránya tekintetében tehát a különbség a két ország között sokkal kisebb. mint az egy főre jutó GDP esetében.

A piaci információgazdaság részesedése Magyarországon a piaci szektoron be- lül magasabb, mint Bulgáriában, a GDP—nek mintegy 7, illetve 4 százaléka, ugyan—

akkor a nem piaci információgazdaság súlya a nem piaci szektoron belül Bulgáriá—

ban valószínűleg szignifikánsan magasabb értéket —— 71, illetve 64 százalékot — ért el, mint Magyarországon, ahol ez csak 58, illetve 53 százalék volt a két vizsgált évben. Ugyanezen arányok a létszám és a bértömeg alapján is kimutathatók.

1985-ről 1986-ra Magyarországon az elsődleges információs szektorból szár- mazó GDP 7.8 százalékkal, a foglalkoztatottak szóma pedig csak 3.1 százalékkal, az elsődleges információgazdaság (amely nem tartalmazza az információs gépek gyártását) 6.6. illetve 5.0 százalékkal nőtt. Figyelembe véve a nominál GDP válto- zását ez annyit jelent. hogy az információs szektor és ezen belül különösen az in—

formációgazdaság valószinűleg extenziven fejlődött. Az információs gépek és anya- gok gyártása intenzívebben növekedett, mint az elsődleges információgazdaság.

Bulgáriában ezzel szemben az információgazdaságban megtermelt GDP a vizsgált években csökkent. Az információs gépek és anyagok gyártása azonban igen inten- zíven növekedett, mivel a GDP 9,9 százalékos növekedéséhez a foglalkoztatotti lét-

számnak mindössze 0.4 százalékos növekedése társult.

Az elsődleges információgazdaságból és szektorból származó GDP arányának növekedése mind Magyarországon, mind Bulgáriában kisebb volt. mint az ott fog- lalkoztatottaké, azaz az elsődleges információgazdaságban történő foglalkoztatás

hatékonysága tovább romlott.

3. ábra. Az elsődleges információgazdaság részesedése a GDP-ből és a foglalkoztatottak létszámából

Szám/ék GDP Szám/ék Fáó"!41 KJ? 74707'/

72,2

"" ———— Men—é 755 [N we -,_,,. ?

7217

me' l mal

Magyarország; őu/yáma , May/anprszáy őu/gáma

7.956

Bár a két évre kiterjedő vizsgálat nem alkalmas hosszú távú folyamatok. ten—

denciák kimutatására. sőt, az egyik évről a másikra bekövetkező változások több

(8)

414 DIENES ISTVÁN —— SZABÓ JÓZSEF —- ZORKA SZTREZOVA

esetben az adatgyűjtési rendszer bizonytalanságaiból fakadnak, a strukturális vál-

tozásokra utaló arányok közül az alábbiak emelhetők ki. Az elsődleges információ-

gazdaság részesedése a GDP—ből -— számításaink szerint — 1985—ről 198640 Ma—

gyarországon nőtt, Bulgáriában csökkent. Az információgazdaságban foglalkozta—

tottak arányának növekedése Magyaroszágon a GDP növekedésének mintegy há—

romszorosa, évi 0.85 százalék. Bulgáriában csak mintegy 020 százalék volt. Úgy véljük, hogy a folyamatok mögött mindkét országban a (nem piaci) költségvetési információs tevékenység értékének csökkenése állt, amit Magyarországon a piaci

szféra növekedése kompenzálni tudott.

4. ábra. Az Iniormóciógazdaság részesedése a piaci szektorban megtermelt GDP-ből

lg'l'lll

. :: ?,) p,.ő .. .4 .! _, , ?.

7.755

7955 " * :,

s x

l l

l 1 1 l : !

mi ,. ,. ,. V,.-l _enlwszwmmmwl

0 m 20 30 40 54 a? Vd 30

szála/H'

*

Mbny/"űf'SI-iy .aztán/J

Az információs szektornak a GDP—hez való hozzájárulása 1985-ről 1986—ra Bul—

gáriában csökkent, Magyarországon az információgazdaságot meghaladó mérték—

ben nőtt. és csaknem elérte a 18 százalékot. Az e szektorban foglalkoztatottak ará- nya Magyarországon és Bulgáriában is nőtt.

Az információs szektoron belül az információs gépek és anyagok gyártásának súlya Magyarországon GDP—ben nőtt, a foglalkoztatottak száma tekintetében vi—

szont csökkent, Bulgáriában mindkét mutató szerint nőtt. Tehát az információs gé—

pek és anyagok termelése mindkét országban dinamikusan nő. és Magyarországon ez a növekedés intenzív, míg Bulgáriában extenzív.

A nemzetgazdaság egyoegy ágazatában toglalkoztatottak relatív foglalkozta—

tási hatékonysága kifejezhető az ágazatban foglalkoztatottaknak egy százalékára jutó bruttó hazai össztermék értékének a népgazdaság megfelelő mutatójához vi—

szonyi'tott értékével. Az előbbi analógiájaként beszélhetünk relatív bér-, illetve ke—

resethatékonysági mutatóról is. Bár e mutató nagymértékben függ a költségvetési (non—profit) szektor méretétől, mégis alkalmasnak tartjuk nemzetközi összehason—

lításra, mert jellemzi az egyes ágazatok tényleges állapotát. ' E mutatókat a teljes információgazdaságra alkalmazva, a népgazdasági átlag—

nál kisebb hatékonyság adódik. Ennek fő oka, hogy a népgazdaság nem piaci (költ—

ségvetési) tevékenységeinek csaknem teljes körét az információgazdaságban vesz—

szük számba, és e tevékenységek mindkét országban —— számbavételi okok miatt ——

alulértékeltek.

E mutatókat vizsgálva nyilvánvaló. hogy mindkét évben Magyarországon az el—

sődleges információgazdaságban —- a népgazdasági átlaghoz képest — hatékonyab—

ban foglalkoztatták a munkaerőt. mint Bulgáriában. Erre utal az is, hogy Magyar- országon az elsődleges információgazdaságban az egy toglalkoztatottra jutó GDP (: népgazdasági átlagnak 60—70 százaléka, mig Bulgáriában csak 20—30 százaléka.

(9)

INFORMÁCIÓGAZDASÁG 415

Ennek oka elsősorban abban kereshető, hogy a piaci szektor részesedése az elsődleges információgazdaságban Magyarországon lényegesen nagyobb — mint- egy 63—68 százalék —-, Bulgáriában ezzel szemben csak 38—42 százalék. A költség—

vetési szektor teljesítménye és teljesítményének számbavétele pedig nem tartalmaz társadalmi tiszta jövedelmet, szemben a piaci szektor teljesítményével, és így az

eleve alulértékelt a piaci szektorhoz képest.

5. ábra. Az ínformóciógazdaság hatékonysága a népgazdaságíhoz viszonyítva

BULGJRJJ MWE/J/POÉfZ/í'ií

[VEW/fifa loszert/1

Az elsődleges információgazdaság piaci szektorát a népgazdaság piaci szek- torához. a nem piaci szektorát a népgazdaság nem piaci szektorához is viszonyit- hatjuk. Az első esetben kiszámítjuk, hogy a népgazdaság piaci szektorában fog—

lalkoztatottak egy százalékának megfelelő számú foglalkoztatott a népgazdaság piaci szektorában keletkezett bruttó hazai össztermék hány százalékának megfe—

lelő bruttó hazai összterméket hozott létre az elsődleges információgazdaság piaci szektorában. A második esetben az elsődleges információgazdaság nem piaci szek- torában foglalkoztatottak számát és az ott keletkezett GDP-t a teljes nem piaci szektorban foglalkoztatottak, illetve az ott keletkezett GDP százalékában kifejezve és az utóbbit az előbbivel osztva a toglalkoztatottak relativ hatékonyságának mér—

tékéhez jutunk.

E mérőszámok értéke egynél nagyobb, ha a piaci. illetve nem piaci infor—

mációgazdaság relativ hatékonysága meghaladja a népgazdaság piaci. illetve nem piaci szférájáét, és egynél kisebb, ha nem éri el a népgazdaság piaci és nem piaci szférájának hatékonyságát.

A fenti mutatók szerint Magyarországon az elsődleges információgazdaság pia—

ci szektora a magyar népgazdaság átlagánál lényegesen hatékonyabban működik, mint a bolgár piaci információgazdaság a bolgár piaci szektor átlagához képest.

A magyar piaci információgazdaságban a foglalkoztatottak egy százaléka létszám—

arányánál a GDP-nek nagyobb részét, 1.1—1.2 százalékát termelte meg. Bulgáriá—

ban ez az érték 1.00—1,15 közé esett, és 1986-ban lényegesen emelkedett.

A nem piaci szektorban az információs tevékenység relatív hatékonysága mind—

két országban kisebb a népgazdasági hatékonyságnál. Magyarországon az itt dol—

gozók egy százaléka a nem piaci szféra ősszes termelésének 1985—ben 097, 1986—

(10)

416 DlENES ISTVÁN —— SZABÓ JÓZSEF — ZORKA SZTREZOVA

ban 0.84 százalékát hozta létre. tehát csökkent a hatékonyság. Hasonló adatok jel-

lemzik a bolgár információs tevékenység nem piaci szektorát is. __

A piaci szféra részesedése az információgazdaságon belül mindkét országban növekedett, a GDP-ből való részesedést tekintve Bulgáriában 5, Magyarországon 3.5 százalékkal. Ez mindkét országban az itt foglalkoztatottak arányának némi nö-

vekedésével is párosult. M"

1985—ről 1986—ra az elsődleges információgazdaságnak a nemzetgazdaság egészéhez viszonyított relatív foglalkoztatási hatékonysága mindkét országban

csökkent.

Bulgáriában 1986—ban az elsődleges információgazdaságban a keresetek a

GDP 44,0 százalékát, Magyarországon 462 százalékát tették ki. Az informáciágaz- daságban a keresetek hányada (az élőmunkahányad) mindkét országban maga-

sabb a népgazdasági átlagnál. Magyarországon az információgazdaság és a nép- gazdaság között minden mutató tekintetében kisebb a különbség, mint Bulgáriá- ban.

Magyarországon az élőmunkahányad a népgazdasági tendenciával ellentétben

az elsődleges információgazdaságban l985-ről 1986—ra átmenetileg csökkent, mind a piaci, mind a nem piaci szektorban. Bulgáriában az élőmunkahányad a nép—

gazdaság minden szektorában csökkent. az információgazdaságban viszont a piaci szektort leszámítva emelkedett.

.

A bolgár—magyar összehasonlítás adatokat szolgáltatott két olyan ország információgazdaságának makroszerkezetéről, amelyek különböző gazdaságirányí- tási mechanizmust alalkítottak ki, és a gazdasági fejlettség különböző fokán állnak.

Ezt tükrözik az eredmények. és arra engednek következtetni, hogy a gazdaságirá—

nyitási eltérések ellenére is a tervgazdálkodást folytató országok információgazda—

ságának vannak közös vonásai a teljesen piacgazdálkodást folytató országokkal. A piacgazdálkodást és a tervgazdálkodást folytató országok információgazdasága közötti különbségek annál erőteljesebben mutatkoznak, minél közelebb áll az ősz- szehasonli'tott tervgazdálkodást folytató ország a hagyományos tervutasításos gaz- dálkodáshoz. Ez esetben a rövid távú strukturális változások gyakrabban ellentéte—

sek a hosszú távú változások tendenciáival. Azaz a nemzetközi adatokban mutat- kozó hosszú távú tendenciák a gyakoribb rövid távú -— valószínűleg állami beavat-

kozással gerjesztett — ciklusok eredőjeként alakulnak ki. (Tipikusan ilyen adminiszt- ratív beavatkozásnak tekinthetjük a bürokrácia ellenes .,racionalizáló" kampányo- kat.)

Az, hogy az információgazdaság, illetve az információs munkaerő aránya kisebb a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokénál. eltérő fejlettségi szin- tünkből adódik. A nem piaci információs szektor magas aránya Bulgáriában és Magyarországon a költségvetési szervezetek magas arányának és az államigaz- gatás általában nagyobb szerepének tulajdonítható. Az információfeldolgozók vagy a rutinszerű információs tevékenységeket végzők csoportjának gyengesége, a pénz- intézetek, a szolgáltatási információs tevékenységek, a hírközlés kisebb szerepe azonban nem magyarázható gazdaságunk általános elmaradottságával, az előbbi- ek gyengesége ez utóbbiaknál újabb keletű. Ezek az eltérések a szocialista orszá- gok gazdasági szerkezetéből, a szolgáltatásokat és az információs tevékenységeket diszpreferáló gazdaságpolitikából adódnak. Ugyanakkor megindult -— bár a vizs- gált két országban különböző mértékben és ütemben — az információs tevékeny—

ségek fejlődése, a gazdasági szerkezet átalakulása, követve a nemzetközi tenden-

(11)

INFORMÁCIÓGAZDASAG 417

ciókat. Ha azt kívánjuk, hogy információgazdasógunk nagyobb mértékben legyen képes hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez, célszerű lenne mérsékelni a fenti arónytalansógokat.

lRODALOM

(1) Az információgazdasóg szerepe a társadalmi—gazdasági folyamatokban. Központi Statisztikai Hi- vatal. Budapest. 1987. 55 old.

(2) információstatisztikai adattár. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1988. 260 old.

(3) Könyves-Tóth Pál: Az információs szektor statisztikája. (Kézirat.)

(4) Porat, M. U.: The information economy: definition and measurement. l—Vll. U. S. Government Frinting Office. Department of Commerce. Special Publication. Washington. D. C. 1977. 250 old.

(5) Az információgazdasóg munkaerő-szerkezete. Szerktz Sebestyén Tibor. Szolgáltatási Kutatóintézet.

Budapest. 1984. 138 old.

(6) Sebestyén Tibor: Az információs munkaerő és egyes csoportjainak prognózisa 200049. Megjelent:

Tanulmányok az információgazdasógról. Szerk.: Szabó József. KSH —- OMIKK. Budapest. 1986. 234 old.

(7) Szabó József Dienes István: Gondolatok és elképzelések a magyar információgazdasógról. Köz- gazdasági Szemle. 1985. évi 7—8. sz. 856—872. old.

TARGYSZÓ: információ. Statisztika. Gazdasági szerkezet. Nemzetközi összehasonlítás.

PE3lOME

ABTOpr npuaonm' conocraathie nai-mere 06 nmpopMauuoHr-iom xoanücrae :; paz- nwmbix no cncremaM ynpaanenm " ypoBHzM paasurm akonommrax Eonrapnn " BeHrpHH.

ABTOpbi paccmarpnaaror crpyxrypy aanmocm a uHcpopmaunom-ioü orpacrm: Aauxcenne uncnennocm u coornomenna aansrbix wnmopmauuonnoü gemenbnocrbro, a Taxme game nepauunoro uncpopmauuonnoro xoam'icrea n nncpopmauuormoro cenropa a aanoaom anyt- peHHeM npogykre Ha ocnoaanmn cnucounoro coc-raea sanmbix " Bbrnnauennoü sapaöornoü nna'rhi. Aanee ananuawpyior OTHOCHTeanYI-O acpcpexmsnocrb nnmopmauuonnoro xosnücraa,

SUMMARY

The authors provide comparative data on Bulgarian and Hungarian information econo- mies being of different management and development.

The authors analyse the employment structure of the sector: the number and propor—

tion of those being in information jobs, the share of primary information economy and of the whole information sector in GDP, employment and wages. The relative efficiency of information economy is also discussed.

6 Statisztikai Szemle

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

El ső ként Gyö nyör Jó zsef dol go za tai ele mez ték a ma gyar ki sebb ség tör té ne té nek egy− e gy fe je ze tét, majd Vad ker ty Ka ta lin már le vél tá ri for rá sok

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Területi szinten azt is megállapíthatjuk, hogy a központi és Nyugat-Dunántúl régióban nagyobb valószí- nűséggel találni reziliens iskolát, ez pedig azért érdekes, mert

Ezek együttese teremt az olvasóban kedvező vagy kedvezőtlen benyomást, összhatásuk keltheti fel az érdeklődést, vagy teheti eset­?. leg közömbössé számunkra

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs