és a sebesság állandó? Mennyi időt tartott az A és a C közötti mozgás? (6 pont) 4. Tudod: F1 = F2, s1 = S2; t1 > t2. Milyen összefüggés van P1 és P2 között?
5. Tudod: G1 > G2; h1 = h2. Mit állíthatsz Eh1 és Eh2 között?
A 4. feladat ábrája Az 5. feladat ábrája
6. Egy kocka O csúcsából három egyenlő erő hat a három éle mentén. Szerkeszd meg az eredőjüket, és határozd meg egy mondatban mi lesz az eredő? (4 pont)
7. Nézd meg a vasúti menetrendben a Sepsiszentgyörgyöt követő három állomás, (Csíkszereda, Cyergyószentmiklós és Déda) távolságát és a hozzátartozó menetidőket. Az adatok
alapján készítsd el a vonat út-időgrafikonját! Számíts átlagsebességet. (6 pont) 8. Írj olyan fizikus-tudós neveket, melyekkel kapcsolatosan tanultál valamiről a fizika órán. Egy mondatban írj arról is, hogy mivel kapcsolatban hallottál róla.
B a l o g h D e á k A n i k ó é s B a l á z s B é l a Sepsiszentgyörgy
A papír
III. r é s z
A n ö v e k v ő papírigényhez képest a rongy mindig kevés volt. A rongyhiány arra ösztönözte a papírkészítőket, hogy új alapanyag után n é z z e n e k . Először szalmával kísérleteztek. Rizsszalmát használva a papír sárga színű volt. Schaffer felismerte, h o g y szalma mellett m o h a , b o g á n c s k ó r ó , nádszár, burgonyaszár, s más növényi anyagokat használva is lehet papírt előállítani.
A szalmával folytatott kísérletek n e m váltak b e . A papír készítéséhez új alapanyagra volt szükség. Friedrich Keller könyvkötőmester a fa felhasználásával forradalmasította a papírgyártást. A fát b ő vízadagolás k ö z b e n csiszolva, köszörüléssel finoman felbontotta. A Keller féle facsiszolat ö n m a g á b a n n e m volt ugyan alkalmas papírkészítésre, d e rongyhoz adagolva lehetővé tette a rongy szükséglet c s ö k k e n t é s é t . Az ilymódon előállított papír m i n ő s é g e rosszabb volt a rongyból készült papírénál. A lignintartalom miatt hamar megsárgult a papír, é s az i d ő múlásával t ö r é k e n n y é is vált. A jó minőségű papír készítéséhez a lignintől meg kellett szabadítani a cellulózt. Az úgynevezett szulfátos é s szulfitos eljárást alkalmazva a fából előállított cellulóz a papírgyártás jó alapanyaga lehetett.
A X I X . század végére nagy jelentőségű találmányok születtek a papíriparban a m e l y e k a papírgyártás technológiai - gépészeti feltételeit javították. Megjelentek a kúpos őrlők, amiket J o r d a n talált fel. Tökéletesítették a szárító szakaszt, a
2 1 0 1 9 9 6 - 9 7 / 5
feltekercselést, elterjedt a simítógép é s az ívvágó g é p használata. A század második f e l é b e n már rendszeresen használtak töltőanyagot (gipszet a simaság, a fehérség és az átlátszatlanság fokozására), é s színes papírok készítésére k ü l ö n b ö z ő festékanyagokat.
A papírgyártás fellendülését a gépesítés biztosította. Napjainkig a papír- gyártáshoz szükséges b e r e n d e z é s e k nagyon sok változáson m e n t e k át az 1 7 9 8 - b a n e l ő s z ö r elkészített p a p í r g é p óta (Párizsban Louis R o b e r t n y o m d á s z készítette).
A papírgépek általános elterjedését nagyban elősegítette az Iliig, n é m e t órásmester találmánya, a gyantaenyvezés. Illig felfedezte, h o g y az írásra alkalmas papírt már magán a papírgépen e l ő lehet állítani oly m ó d o n , h o g y elszap- panosított, növényi eredetű gyantaenyvet rögzítettek timsóoldattal a rostokon.
Ez az eljárás n e m c s a k a drága állati enyv használatát tette fölöslegessé, h a n e m kiküszöbölte a papír írhatóvá tételének addigi fáradtságos műveleteit.
A papíripar legfontosabb alapanyaga ma is a fa. A fából vegyi úton cellulózt állítanak e l ő és a papírpépbe is adagolnak facsiszolatot. A papíripar számára legfontosabb fafajták a következő: a lucfenyő, a jegenyefenyő, erdeifenyő, r e z g ő nyár, kanadai nyár, nyírfa. A nemfás növények közül elsősorban a g a b o n a f é l é k ( b ú z a , rozs, rizs) szalmáját és helyenként a nádat használják fel m é g a c e l - lulózgyártásban. A z o n b a n a rostos nyersanyagon kívül különféle s e g é d a n y a g o k r a is szükség van, l e g n a g y o b b mennyiségben vízre.
A papírgyártás napjainkban a cellulóz, a facsiszolat mellett hulladékpapírt is használ nyersanyagként. Egyforma mennyiséget adagolnak m i n d h á r o m b ó l . A papír felhasználási célja szerint válogatják m e g a hulladékpapírt. Az irodai papírt fehér hulladékpapírból, a csomagolópapírhoz vegyes hulladékpapírt használnak.
H o g y m i r e is h a s z n á l j á k a p a p í r t ?
A papírt széles körben felhasználták é s felhasználják az élet minden területén.
Guttenberg feltalálta a XV. században a könyvnyomtatás titkát, a m e l y az 1500-as é v e k elejére elterjedt Nyugat é s K ö z é p Európában. A könyvlapokat, a m e l y e k természetesen papírból készültek, összefogták és bőrből készítettek borítót neki.
Napjainkban a papírt az élet minden területén használják. Ma már papír nélkül n e m tudjuk elképzelni az életünket. Nagyon sok használati cikk papírból készül, k e z d v e az újságtól a pénzig, csomagolószertől szűrőanyagokig.
A papír l e g é r t é k e s e b b szolgálata: írás és művészethordozó. A technika s z e m - pontjából az a találmány, amelyre a többi találmányt ráírták és megőrizték a z u t ó k o r számára.
M o l n á r G á b o r tanuló, Barót
Kémia kísérletek kisdiákoknak
K é m i a ó r á k o n gyakran észrevehetted, hogy egy fizikai változást, (például o l d ó d á s , olvadás, fagyás), vagy kémiai változást h ő c s e r e kísér. Ez a tény a biológiai j e l e n s é g e k n é l is megfigyelhető. Könnyen m e g g y ő z ő d h e t s z róla a m a g o k csírázását követve.
1 9 9 6 - 9 7 / 5 2 1 1
