Enzim moduláció
Enzim inhibíció és kinetikája
Az enzim felületén:
Szubsztrátkötő-hely
Katalitikus domain = AKTIV CENTRUM Az aktivitást befolyásolhatják:
További kötőhelyek:
fémionok (ionos és kelát formában) modulátor molekulák (inhibítor, aktivátor) A fehérje kovalens módosítása:
foszforilezés glikozilálás proteolízis
lehetnek azonosak is
2
ENZIM MODULÁCIÓ
Modulátorok hatása
Inhibitorok: Aktivátorok:
csökkentik a növelik a
reakciósebességet reakciósebességet
vi va
Az inhibíció mértéke: az aktiválás mértéke:
0 0
i i
v v
ε = v− 0
0 a a
v v ε = v−
3
INHIBÍCIÓ
REVERZIBILIS IRREVERZIBILIS
eldöntése:
Vmax
EO
KONTROLL
+REVERZIBILIS INHIBITOR
+IRREVERZIBILIS INHIBITOR
E S ES E P
EI
+ ⇋ → +
⇃↾
S 2
K ES k
E S E P
EI
+ ←→ → +
↓
4
INHIBÍCIÓ
komplett, teljes Az enzim a kötődés hatására teljesen elveszti aktivitását.
„Lineáris” inhibíció
részleges inhibíció Az aktivitás csak csökken, egy része megmarad.
„Hiperbolikus” inhibíció → A DIXON féle linearizált kinetikai diagramok alakjából.
DIXON ábrázolás: 1/v – I (inhibitor koncentráció)
5
Irreverzibilis inhibitorok
Di-izopropyl-foszfofluoridát:
a sarin ideggáz prototípusa Irreverzibilisen inaktiválja az acetilkolinészterázt (Ser- proteázokat). A Ser195-hez kovalensen kötődik (az ak- tív centrumban)
Hasonlók: Malathion, ethyl parathion(szerves foszfát peszticidek)
6
1. Kompetitív inhibíció
Versengés S és I között az E aktív helyéért, vagy-vagy:
kölcsönös kizárás
I lehet:
szubsztrát analóg alternatív szubsztrát termék
1. MODELL: Klasszikus kompetitív inhibíció
Az I verseng S-sel ugyanazon aktív hely elfoglalásáért
S I
7
Kompetitív inhibíció
2. MODELL: sztérikus gátlás A
I S
I kötődése egy másik kötőhelyhez térbelileg gátolja S-nek az aktív helyhez kötését.
8
Kompetitív inhibíció
3. MODELL: sztérikus gátlás B
I és az S egy analóg része verseng egy közös kötő- helyért.
S I
E
9
4. MODELL: átlapolás
1 és 3 kötőhely köti az inhibitort, a 2 és 4 kötőhely pe- dig a szubsztrátot, de egymást kölcsönösen kizárják.
I S
1 2 3 4
Kompetitív inhibíció
10
Kompetitív inhibíció
5. MODELL:
I kötődése az enzimhez konfor- máció változást okoz az enzi- men és ez megakadályozza S- nek az aktív centrumhoz kötő- dését.
Ilyen a végtermék gátlás (feed back inhibíció) is.
S I S
S I I
11
A kompetitív inhibíció kinetikája
A klasszikus kompetitív inhibíció kinetikája:
ha kapp>0 akkor I alternatív szubsztrát
ha kapp=0 akkor I „dead end” kompetitív inhibitor
S 2
K k
ES
app i
k
E S E P
I K
EI E P
+ →← → + +
′
→ + վ
( )
s
K E S ES
= ⋅
( )
i
K E I EI
= ⋅
12
A kompetitív inhibíció kinetikája
Alternatív szubsztrát: az enzim az analóg szerkezetűmole- kulával is végrehajtja a reakciót→alternatív termék keletke- zik.
A csoportspecifikus és régióspecifikus enzimeknek értelem- szerűen több alternatív szubsztrátja van.
Példa: máj enzimek: alkohol dehidrogenáz, aldehid dehidro- genáz
E + S ' ← → E + P'
13
A kompetitív inhibíció kinetikája
Analóg kinetikai levezetés:
a „minket érdeklő” reakcióse- besség:
anyagmérleg az enzimre:
S 2
K k
ES
app i
k
E S E P
I K
EI E P
+ ←→ → + +
′
→ + վ
( )
s
K E S ES
= ⋅
( )
i
K E I EI
= ⋅
V dP dt k (ES)2
= =
E0 = +E (ES) + (EI)
14
A kompetitív inhibíció kinetikája
Osszuk el a két egyenletet:
Helyettesítsük be:
15 2
o
V k (ES) E =E (ES) + (EI)
+ ( )
s
K E S ES
= ⋅ Ki=( )E IEI⋅
2 s o
s I
k E S
V K
S I
E E E E
K K
=
+ + 2 1
s o
s I
S
V K
S I k E
K K
= + +
V
max= k E
2 oA kompetitív inhibíció kinetikája
A sebességet végül ebben az egyszerű formában írhatjuk fel:
vagy:
vagy:
max 1
s i
V S
V I
K S
K
=
+ +
max s 1
i
V V S
K I S
K
=
+ +
max i
I S
I
v ( S ) v
K ( I )
K ( S )
K
= + +
16
17
A kompetitív inhibíció kinetikája
Figyeljük meg, hogy a két kinetikai paraméter (Ks, Vmax) közül csak Ksválto- zott, látszólag csökkent az enzim affinitása a szubsztráthoz.
Vmaxértéke nem változik, a Kmnövekszik
18
A kompetitív inhibíció kinetikája
A Lineweaver-Burk féle li- nearizált ábrázolásban az egyenes egyenlete:
1/Vmaxértéke nem válto- zik (közös metszéspont), az 1/Kmcsökken. ▼.│ Így azonosítható a kompe- titív inhibíció!
S 1 K 1 I V
K V
1 V 1
I max
S max
+ +
=
19
A kompetitív inhibíció kinetikája
A Lineweaver-Burk féle li- nearizált egyenesekből másodlagos ábrázolással további információt kapha- tunk: a meredekségeket az inhibitor koncentráció függvényében ábrázolva a tengelymetszet megadja a KI-t.
S S S
max I max I max
K I K K
tg 1
V K V K V
= + = +
I
α
Néhány számítás
A L-B egyenes meredeksége arányos az I koncentrációval.
Mekkora I duplázza meg az inhibitor nélküli L-B egyenes me- redekségét?
Azaz I=KIesetben lesz kétszeres a meredekség.
De ez nem jelent 50%-os inhibíciót!
vi/v =0,5 kiszámítása: →
S max
S
max I
tg K 1 V
K I
2tg 1
V K
α α
= ⋅
= +
I I
2= 1 I K I K
+
=
20
Néhány számítás
Adott S-nél melyik az az I, amelyik 50%-os inhibíciót okoz?
1 0 5
1
S i I
S
I S
S
K I S
V K
, S
V
K S I K S
... . ... ... K
+ +
= =
+
= +
21
Kompetitív inhibíció
Alternatív szubsztrátok : hexokináz: glükóz, fruktóz
S-analógok: gyógyszerek:
22
Szulfonamidok (mikrobaellenes szerek) hatás- mechanizmusa:
Kompetitív inhibíció
23
COOH
CH2 CH2 COOH
COOH
CH
CH
COOH borostyánkõsav fumársav
S P I
COOH
CH2 COOH
malonsav
szukcinát-de- hidrogenáz
2H
Szukcinát-dehidrogenáz(1.3.99.1)
S = szukcinát I = fumarát Ki= 1,9.10-3mmol/l
24
K S 1 I K V S V
i s max
+
+
=
K S 1 P K V S V
P s max
+
+
=
1
1 1max
2
S1 1
S2
V V S
K 1 S S
K
=
+ +
2
2 2max
1
S2 2
S1
V V S
K 1 S S
K
=
+ +
Analóg inhibíciók
kompetitív inhibíció: termék inhibíció:
alternatív, versengő szubsztrátok esetén:
25
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
26
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
Az inhibitor az enzimnek egy másik kötőhelyéhez kapcsolódik és nem befolyásolja a szubsztrát kötődését – nem változtatja meg az enzimnek a szubsztráthoz való affinitását.
Csak a rapid ekvilibrium körülményei között létezik, Ks=Km.
27
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
28
Ks
kp
E + S ES E + P
+ +
I I
Ki Ks
EI + S ESI
Ki
K E.S ES
EI.S
ESI és K E.I EI
ES.I
s= = i= = ESI
V = kp(ES)
V
V
ES E ES EI ESI
max
= + + +
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
V V
ES E ES EI ESI
max
= + + +
V V
S K 1 S
K I K
S.I K K vagy
V V
S K 1 I
K S 1 I
K illetve
V = V 1
1 I K
S
K S
max
s
s i s i
max s
i i
max
i s
=
+ + +
=
+
+ +
+
+
V V S
K S ahol V V 1 1 I
K
maxi s
maxi max
i
= + =
+ Az inhibitor a látszólagos Vmaxértéket változtatja meg, Ks(illetve Km) értékét nem befolyásolja.
29
V 1/V
0 1/S } 1
Vmax 1
Vmaxi 1 I
Ki Vmax
=
+ K
V 1 I K
m
max i
+
K V
m max
I Vmax
Vmaxi
I
Km S
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
I
K I V
K V tg K
I max
m max
m +
= α
30
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
Példák:
Ugyanaz a megoldás: I = KI Példák:
Kreatinkináz (2.7.3.2)
S= kreatin/ATP inhibitor: ADP Ki=2.10-3 Fruktóz-bifoszfatáz (3.1.3.11)
S=Dfr-1,6biP inhibitor: AMP Ki=1,1.10-4 Mekkora I duplázza meg a L-B
egyenes meredekségét?
Mekkora I okoz 50%-os inhibíciót? max
max
1
2 1
S
S I
tg K V
K I
tg V K
α α
= ⋅
= +
31
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
Példák:
H+ionok hatása a kimotripszin esetében. Itt az aktív cent- rumban egy proton akceptor hely van, amely inhibeálható nö- vekvőH+-ion koncentrációval.
(A L-B ábrázolás tiszta nemkompetitív inhibíciót mutat, azon- ban ne feledkezzünk meg arról, hogy a pH-nak hatása van a fehérje molekula más részeire is).
nehézfém molekulák (-SH reagensek) vagy cianidok.
Ezeknél azonban a hatás gyakran irreverzibilis.
32
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
33
Az almaszelet levegőn megbarnul: o-difenol-oxidáz, kate- chin-oxidáz: katechin→ o-kinon
ez tovább oxidálódik barna termékekké
(hasonló enzim: tirozináz tirozin→ melanin.)
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
34
A katechin-oxidáz kompetitív in- hibitora:
para-hidroxi-benzoésav (PHBA), ugyanoda kötődik, mint a kate- chin.
nem-kompetitív inhibitora: fenil- tiourea – ez egy rézionhoz kötő- dik, ami szükséges az enzimmű- ködéshez.
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
I csak a már létrejött ES komplexhez kötődik.
35
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
I csak a már létrejött ES komplexhez kötődik
V = kp(ES)
ESI K ES.I és ES Ks=E.S i=
ESI ES E
ES V
V
max= + +
36
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
Az unkompetitív I a KS és Vmax értékét ugyanolyan mérték- ben csökkenti
V V
S K 1 S
K SI K K
max
s
s s i
= + +
V V S
K S 1 I K
max s
i
=
+ +
S K 1 I
K S K 1 I V 1 V
i S i
max +
+
⋅ +
=
mint a nemkomp.inh.
a kompetitív fordítottja, KScsökken
37
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
1 V
K V
1 S
1
V 1 I
K
m
max max i
= + +
V V 1
1 I K
S K 1 I
K S
max i
m
i
=
+ ⋅
+
+
Vmax/2 Vmaxi/2
Vmax Vmaxi
I
V V
1 I K
maxi max
i
= +
K K
1 I K
mi m
i
= + Km V
S
I
nem inhibeált
1/S 1/V
I
I=0 Km/Vmax 1/Vmax
1 1
V I K i V
i
max max
= +
−1+I K K
i m
1/Km
38
4. KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
A kevert inhibíció sémája a nem-kompetitív inhibícióra ha- sonlít,
de:
az I jelenléte módosítja S-nek ES-ről történő disszociációját.
39
KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
A kevert típusú inhibíció kinetikájának levezetése megegye- zik a nem-kompetitívval, annyi eltéréssel, hogy az ESI hár- mas komplex koncentrációjának behelyettesítésénél bekerül azαtényező:
s max
s i s i
max s
i i
S K
V
S I S.I
V 1
K K K K
vagy kissé átalakítva:
V V S
I I
K 1 S 1
K K
α
α
=
+ + +
=
+ + +
40
KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
Vagy ha a két kinetikai paraméter változását fejezzük ki:
( )
max
I I
s
I
1 S
V=V I I
1 1
K K
K S
1 I K α
α
⋅
+ +
⋅ +
+
maxi max
I
V =V 1 1 I
αK
+
( )
I si s
I
1 I K =K K
1 I αK
+
⋅ +
41
KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
Vmax/2 Vmaxi/2
Vmax Vmaxi
I
V V
1 I K
maxi max i
= +α Kmi
V
S
I
nem inhibeált
1/S 1/V I
I=0 1 1
V I K
i V
i
max max
= +
− +
+
1
1 I K
K I
K i m
i α -1/Km
Km -1/αK
m K V
I K m
i max
1+
1 1
Vmax α
α
−
1+ I K V
αi max
42
KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
A kevert típusú inhibícióból szinte mindegyik előbb tárgyalt levezethető a reakcióséma részeinek elhagyásával:
43
∝= ∞kompetitív
∝< 1unkompetitív
INHIBÍCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA
S és I kölcsönösen kizárják egymást az enzimről
KOMPETITÍV
S és I egymástól függetlenül kötődnek az enzimre
NEMKOMPETITÍV
mint az előző, de az I megváltoztatja az enzim affinitását
KEVERT TÍPUSÚ
I csak a S után kötődik UNKOMPETITÍV
44
K S 1 I K V S V
i s max
+
+
= K S
. S K 1 I V 1
= V
s i
max +
+
V V S
K S 1 I K
max s
i
=
+ +
V V 1
1 I K
S K 1 I
K S max
i m
i
=
+ ⋅
+
+
K 1 I K S 1 I K V S V
i i s max
+α
+
+
=
(1 KI ) S
K 1 I K
S K 1 I V 1
= V
I I s I max
+ +α
+
⋅
⋅
+α
kompetitív nemkompetitív unkompetitív
kevert
INHIBICIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA
45
INHIBÍCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA
A kinetikai paraméterek (vmax, Ks) meghatározásához nem szükséges az egyenletek linearizálása. Az inhibíció típusá- nak azonosításához viszont nagy segítséget nyújt:
46
−1 Km
1/V
0 1/S
1/V
0 1/S 1/V
0 1/S 1/V
0 1/S
KOMPETITÍV INHIBÍCIÓ NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
− +
1 K 1 I
m Ki
} 1
Vmax K
V 1 I
K
m
max i
+
} 1
Vmax 1
Vmaxi 1 I
Ki Vmax
=
+ K
V 1 I K
m
max i
+
K
V
m
max K
V
m max
I
I
K V
m max 1
Vmaxi 1 I
Ki Vmax
= +
− +
1 K 1 I
m Ki −1
Km
}V1
max
I
−1 Km
− 1 α.Km
−
+
+
1 I
K K 1 I K i
m i α
1 Vmax
α α−
1 1 Vmax
K V 1 I
K
m
max i
+
I
LINEWEAVER-BURK ÁBRÁZOLÁS
Hanes – Langmuir ábrázolás
NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
S/V
0 S
S/V
0 S S/V
0 S
S/V
0 S
K V
m max K
V
m ap p m a x
-Kmapp -Km
KOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
I
K V
m max
K V
m maxi
-Km
1 Vmaxi
1 Vmax
I
K V
m m a x
1 Vmaxi 1 Vmaxi
-Kmapp
-Km
I
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
I 1 Vmaxi
1 Vmax
K V
m max K
V mapp m axi
-Kmapp
-Km
( )
−Km −1 Vmax
α
KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ
EADIE- HOFSTEE ábrázolás
V K max mapp
V/S
V
V/S
V V/S
V V/S
V V
K
max m
Vmax
−1 Km
−1 Kmapp
I
KOMPETITÍV INHIBÍCIÓ NEMKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
V K
m a x m
V K
maxi m
−1 Km
Vmax
Vmaxi
V K
max m
−1 Km
−1 Kmapp
Vmax
Vmaxi
I
UNKOMPETITÍV INHIBÍCIÓ
KEVERT TÍPUSÚ INHIBÍCIÓ V
K
max m
V K
max mapp
Vmax
Vmaxi
−1 Km
− 1 Kmapp
I
V a
maxa 1−
( )
− −
V
K a 1
m ax m
Egy újabb linearizálás: DIXON
Az inhibíciós kinetikák vizsgálatához használható az 1/v - I (Dixon féle) ábrázolás is. Itt azonos S értékekhez tartozó sebesség értékeket vizsgálunk. Ha ezek egyenest adnak, akkor az inhibíció lineáris. Az egyenesek elhelyezkedése segít beazonosítani az inhibíció típusát és kinetikai kons- tansait.
50
SI K V
K S 1 K V
1 V
1
I max
S S max i
+
+
= Kompetitív inhibíció:
S 1 K 1 I V
K V
1 V 1
I max
S max
+
+
=
1/Vi
I
+ S 1 K V
1 S
max
S
=tgα S K V
K
I max
S
S=∞, tgα=0 -KI
+
S
I K
1 S K -
1/Vmax
51
L-B: Dixon:
+ +
+
= S
1 K V I 1 K V
S 1 K V
1 m
max I max
m
i
1/Vi
I
+ S 1 K V
1 m
max
S
S=∞
-KI
I max
m
K V
S 1+K
I maxK V tgα 1 , S=∞ =
1/Vmax 0
52
Nemkompetitív inhibíció:
L-B: Dixon:
m
I I
max max
I I
K 1 1
K K
1 1
V V S V
+ +
= +
1 V
1
V K I 1
V 1 K
max i max S
= + + m
I 1/V S nő
1
V 1 K
max S + m
1 Vmax
tg 1
V Kmax i α=
− +
K 1 K
i S
m −Ki
S= ∞
L-B:
Unkompetitív inhibíció:
Dixon:
1 V
K V
1 S
1
V 1 I
K
m
max max i
= + +
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
A szubsztrátnak ahhoz, hogy termékképző átmeneti komplex jöjjön létre, két vagy több helyen kell, hogy az enzimhez kö- tődjék.
Sok S molekula esetén egy S molekula az egyik, a másik pe- dig egy másik kötőhelyhez kapcsolódik, így inaktív komple- xek jönnek létre (ez is reverzibilis inhibíció).
54
E
-OOC
CH2 CH2
-OOC
E
-OOC
HC CH
-OOC
Borostyánkősav Fumársav E
-OOCCH2CH2COO-
-OOCCH2CH2COO-
Normális kapcsolódás S-inhibíció
■Nagy S koncentrációnál egy S molekula olyan kötőhelyhez is kap- csolódhat az enzimen, amely nem az aktív centrum része, az ilyen kötődés NEMKOMPETITÍV (v. unkompetitiv) módon megakadályoz- za a normális S kötődést.
■Az enzim működéshez szükség lehet egy AKTIVÁTOR molekulára.
Ha ez kapcsolódni képes a szubsztráttal, sok S molekula "elvonja"
az enzimtől az aktivátort, így csökkentve annak tényleges aktivitását.
■Két (vagy több) szubsztrátos reakciók esetén az egyik szubsztrát feleslege lekötheti a másik szubsztrát kötőhelyeit, megakadályozva a szükséges második szubsztrát kapcsolódását, így inaktív komp- lexek jönnek létre.
■Nagy S koncentráció aspecifikus módon is gátolhatja a reakciót, például az ionerősség megnövekedése miatt.
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
55
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
56
b és c – a Ks disszociációs állandó megváltozását mérő faktorok egyszeres S kötés esetén,
a - kölcsönhatási együttható
Rendszerint mindegyik > 1
V Vmax
1 Vmax
Km/Vmax
S 1/S
1/V
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
L-B ábrázolásban egy egyenes és egy hiperbola szuperpozíciója.
57
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
A szubsztrát inhibíció értelmezhető az unkompetitív inhibíció egy speciális eseteként, amikor a szubsztrát viselkedik inhi- bitorként: eredeti: I helyett S:
A szubsztrát inhibícióra levezettük:
Látható az analógia, Ki= a*Ks
58
V V S
K S 1 I K
max s
i
=
+ +
i 2 s max
K S S K V S V
+ +
=
i 2 s max
S s max
K S S K V S K
* a
S S 1 K V 1 V
+ + + =
= +
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
Kis szubsztrát koncentrációknál S/Ki→ 0, ekkor visszakapjuk a M-M alakot:
Nagy szubsztrát koncentrációknál Ksel- hanyagolható, így a reakciósebesség hi- perbolikusan csökken:
59 i max
K 1 S V 1 V
= +
i 2 s max
K S S K V S V
+ +
=
S K V S V
s
max +
=
SZUBSZTRÁT INHIBÍCIÓ
60 V
0.0 0.1 0.2 0.3 0.4
0 50 100 150 200 250 300
Vmax=0.9,Ks=50,Ki=10 Vmax=0.9,Ks=50,Ki=50
Vmax=0.9,Ks=50,Ki=100 Szubsztrát koncentráció(mg/L)