Kritika
kritika
Beszámoló a XVII. Pedagógiai Értékelési Konferenciáról
A tudományos közösségek fontos jellemzője, hogy tagjaik különféle fórumokon megosztják egymással eredményeiket. Ilyen fórumok
lehetnek folyóiratok vagy konferenciák, ahol a különböző paradigmákon belül működő kutatók a nyilvánossággal és a tudományos közösséggel is ismertetik legfrissebb eredményeiket.
A tudományos igényű folyóiratok és a konferenciák működésük során a tudományosság legfontosabb kritériumait, az objektivitást
és a kritikai megközelítést is érvényesítik (Csapó, 2005).
A konferencia általános jellemzői
A
SzegediTudományegyetemNeve- léstudományiIntézeteésNevelés- tudományi Doktori Iskolája által szervezett Pedagógiai Értékelési Konfe- renciaazzalacéllalszületett,hogyapeda- gógiai értékelés iránt érdeklődőhazai és nemzetközi közönséget összekapcsolja, lehetőségetteremtsenadiskurzusra.Mára akonferenciaapedagógiaiértékelésszak- emberei számára az egyik legfontosabb, évente megrendezett, nemzetközi szten- derdeknek megfelelő hazai konzultációs fóruma.A tizenhetedik alkalommal megrende- zett,2003-banalapítottPedagógiaiÉrtéke- lésiKonferenciaazelsőmegrendezéseóta számosváltozásonmentkeresztül.ANagy Józseféstanítványaikörülkialakultempi- rikus pedagógiai műhelyben 1991-ben elindult a pedagógiai értékelési szakértő szakos egyetemi képzés. 2003-ban az ő számukraésazegykorioktatóikszámára rendeztékmegelőször,CsapóBenőkez- deményezésére, azt a szakmai és baráti találkozót,melyamaikonferenciaelőd- jének tekinthető (Fejes, Kasik és Kinyó, 2006).
A kezdetekben meghívott előadókkal, CsapóBenőelnökletévelzajlótalálkozó- kat 2006-ban a nagy érdeklődésre való tekintettel átalakították. Ettől az évtől
kezdveanemzetközitudományoskonfe- renciáknormáinakmegfelelően,objektív bírálati rendszer alapján elfogadott előa- dásokat, szimpóziumokat és posztereket mutatnakbeakonferencián.Akonferen- ciaelnökiszerepköreisváltozott,ettőlaz évtőlmindenévbenmásszakemberlátta el az elnöki teendőket (Fejes, Kasik és Kinyó, 2006). Ennek jelképeként Csapó Benő – az alapító elnök – 2006-ban átnyújtottaazerreazalkalomrakészíttetett stafétabotot akövetkező elnöknek, Józsa Krisztiánnak,akiaztakövetkező,2007-es találkozózárásakora2008-askonferencia elnökénekadtatovább.Eztahagyományt azótaisfolytatják,ígyazideikonferencia elnöke,MolnárEditKatalin2018-banaz azévielnöktől,VidákovichTibortólvette átastafétabotot,ésakonferenciavégez- tével a 2020-as PÉK leendő elnökének, FejesJózsefBalázsnakadtaát.
A következő nagy mérföldkövet a konferencia történetében a PÉK nem- zetközikonferenciáváválása jelentettea 2012-ben rendezett jubileumi konferen- cián. Egyrészt az Oktatáselméleti Kuta- tócsoportmárkorábban,2009-tőlkezdve évente szervezett nemzetközi műhely- konferenciát, Szeged Workshop on Edu- cational Evaluation (SWEE) címmel.
ASWEEkeretetbiztosítottapedagógiai értékelésterületéndolgozóeurópaikuta- tóknakazadotttalálkozórakijelölttémák
Iskolakultúra 2019/1 aktuáliskérdéseinekközösmegvitatására.
A műhelykonferenciának köszönhetően több európai országból érkeztek kutatók Szegedre.Afeléjükvalónyitásésakon- ferencia nemzetközivé válásának követ- kezőlépcsőfokavolta2012-esévbenmeg- szervezettkonferencia,amelyenimmáron nemcsak a plenáris előadások hangzot- takelangolul,hanemarésztvevőknekis lehetőségükvoltangolnyelvűelőadásaik és posztereik bemutatására (Rausch és Kovács,2013).
A XVII. Pedagógiai Értékelési Konfe- renciát2019.április11.és13.közöttren- dezték Szegeden.Az eseményen számos hazaiéskülföldikutatóvettrészt.Érkeztek kutatókNémetországbólésFinnországból, és az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolamagyaréskülföldihallgatóiistöbb előadássalkészültek.Összesenkb.120fő részvételével zajlott a három napos kon- ferencia.
Plenáris előadások, szimpóziumok és könyvbemutató
A konferencia nyitónapján Patrik Schei- nin, a Helsinki Egyetem professzora a finn érettségi reformjáról tartott előadást Reforming the Matriculation Examina- tion in Finland: Problems, Prospects and Conclusions for Europe (Az érett- ségireformjaFinnországban:problémák, kilátásokéskövetkezményekEurópaszá- mára)címmel.Előadásábanatömegesedő finn középfokú oktatás által az érettségi rendszerésazezenalapulófelsőoktatási felvételi rendszer számára támasztott kihívásokról beszélt. Felhívta a figyel- met az érettségi eredményeken alapuló felsőoktatási felvételi rendszer hibáira, azazalapjántörténőkiválasztásvisszás- ságaira. Problémaként emelte ki, hogy habár csökkent a diákok száma, ennek ellenéreazérettségivizsgatárgyakszáma jelentősen emelkedett, ami megnehezíti azeredményekösszehasonlítását.Ahall- gatók jelentős számú tantárgyspecifikus vizsgatárgybólválaszthatnak,ígysokféle vizsgakombinációval szerezhetik meg a
résztvevők azokat a pontokat, amelyek az egyetemi felvételi eljárás, a hallgatók rangsorolásánakalapjátképezik.
Előadásában felvetette, hogy az egyes országok érettségi eredményeinek össze- vethetőségét, valamint az oktatási rend- szerek átjárhatóságát növelné az európai szintenegységes,közösérettségibeveze- tése.Amegvalósításelőttazonbanszámos kérdést kell még tisztázni. Milyen tan- tárgyakat, területeket érintene a vizsga?
Milyen tartalmat kérne számon? Milyen típusú lenne? Ezen kérdések tisztázásáig csakelméletilehetőségkéntszámolhatunk a közös európai érettségi rendszer beve- zetésével.
AkonferenciazárónapjánHalászGábor Measuring innovation in education: Theo- retical framework and survey outcomes (Azinnovációméréseazoktatásban:elmé- letikeretekéskutatásieredmények)című plenáriselőadásáthallhattákarésztvevők.
Az előadás az „Innova” kutatási projekt keretében, 2016 és 2018 között, hazai oktatási intézményekben megvalósult, oktatásiinnovációvalkapcsolatbanvégzett felmérésekeredményeitmutattabe.
A pedagógusok által, a mindennapi gyakorlatban létrehozott innovációk döntőszerepetjátszanakazoktatásminő- ségénekéshatékonyságánakjavításában.
Az előadó szerint új, eredeti megoldá- sok szükségesek ahhoz, hogy a tanárok a mindennapi munkájuk során felmerülő kihívásokra reagálni tudjanak.A többi tudásintenzív szakmához hasonlóan a kreativitás és az újításra való nyitottság atanárokésatanárközösségekhatékony működéséhez szükséges feltételek. Az iskoláknaktámogatniukkellazinnovatív megközelítéseket,kezelniükkellaválto- zásokat és az innovációs folyamatokat.
A nemzeti oktatási innovációs stratégiák megkövetelik az innovációs folyamatok monitorozását az oktatási rendszerek- ben, ami szükségessé teszi az innováció mérését.Az előadás bemutatta azokat a kihívásokat, melyekkel azok küzdenek, akik az oktatási innovációs folyamatok mérhetővé tételére törekednek, illetve az
„Innova” projektben használt elméleti
Kritika
keretésaziskolákbanésegyénilegvég- zett adatgyűjtések néhány eredményét.
Külön hangsúlyt kapott az előadásban a különböző szervezeti jellemzők, az egyéniinnovációstevékenységésavisel- kedésközöttikapcsolat.
Idén két szimpóziumra került sor, melyek közül az első aCross-cultural measurement of academic skills (Iskolai képességekösszehasonlítómérése)hasz- nos információkat tartogatott azok szá- mára, akik szerettek volna jobban elmé- lyedni a kultúraközi vizsgálatok kivite- lezésének módszereiben.A szimpózium előadásai mind olyan kutatásokat mutat- tak be, amelyek különböző országokban tanulódiákokeredményeinekösszehason- lításáravállalkoztak.
Az első előadás egy Németországban kidolgozott, a számfogalom fejlődésére vonatkozóelméletetismertetett.Alongi- tudinális mérés mellett dél-afrikai tanu- lók bevonásával végzett keresztmetszeti vizsgálatismegerősítette,hogyakutatók általkidolgozottelméletkultúrafüggetle- nül alkalmas a számfogalom fejlődésé- nekvizsgálatára.Amásodikelőadásarra hívtafelafigyelmet,hogyakultúraközi vizsgálatoknemcsakazországhatárokon átívelővizsgálatokformájábanvalósítha- tókmeg,hanemországhatárokonbelülis fontos szerephez juthatnak a kisebbségi tanulók teljesítményének megismerésé- ben.A bemutatott kutatásban kétnyelvű (német és török) tanulók számfogalmá- nak fejlődését vizsgálták mindkét nyel- ven készült feladatokkal. A harmadik előadás az eDia online mérési platform alkalmazásának lehetőségeit vázolta fel, éskitértarrais,hogyaszámítógép-alapú mérések milyen lehetőségeket tartogat- nakanemzetköziösszehasonlítóvizsgá- latoklebonyolításában.Anegyedikelőa- dás az előzőhöz kapcsolódva egy olyan, azeDiasegítségévelmegvalósítottmérés eredményeit ismertette, amely kínai és magyar általános iskolások probléma- megoldó gondolkodását vizsgálta. Az eredmények rávilágítottak a két ország tanulóinak teljesítményében mutatkozó különbségekre.
A második szimpózium aTraining of Learning Processes(Atanulásifolyama- toksegítése)címetviselte.Azelőadások közös vonása, hogy mindegyik olyan intervenciót mutatott be, aminek célja a résztvevők teljesítményének javítása volt.Az első kutatás során iskolakezdés előtt álló gyerekek számtani tudásának fejlesztése volt a cél egy memóriajáték segítségével.A második előadás a hazai fejlesztésű eLea online platform1 műkö- désétismertette,melytöbbféleterülethez
1 Azonlinefejlesztőprogramokrólbővebbinformá- cióahttp://edia.hu/elea/oldalonérhetőel.
A pedagógusok által, a minden- napi gyakorlatban létrehozott innovációk döntő szerepet ját- szanak az oktatás minőségének
és hatékonyságának javításá- ban. Az előadó szerint új, ere- deti megoldások szükségesek ahhoz, hogy a tanárok a min- dennapi munkájuk során fel- merülő kihívásokra reagálni tudjanak. A többi tudásintenzív
szakmához hasonlóan a kreati- vitás és az újításra való nyitott- ság a tanárok és a tanárközös- ségek hatékony működéséhez szükséges feltételek. Az iskolák- nak támogatniuk kell az inno- vatív megközelítéseket, kezel- niük kell a változásokat és az
innovációs folyamatokat.
A nemzeti oktatási innovációs stratégiák megkövetelik az innovációs folyamatok monito- rozását az oktatási rendszerek- ben, ami szükségessé teszi az
innováció mérését.
Iskolakultúra 2019/1 kapcsolódóan kínál fejlesztőprogramo- kat.A harmadik előadás palesztin tanu- lók induktív gondolkodásának fejlesz- tését célzó online program eredményeit ismertette.A vizsgálat tanulsága szerint a kidolgozott feladatok alkalmasak arra, hogyatanulókképességfejlődéséttámo- gassák. Végül az utolsó előadás német tanulók matematika teljesítményének növekedését kívánta elérni a tanulókat érőosztálytermihatásokoptimalizálásán keresztül.Akutatáseredményeibiztatók, ugyanakkorcsakarésztvevőkegyrészé- nél sikerült kimutatni, hogy matemati- kai teljesítményük javult a beavatkozás hatására.
A szimpóziumok és előadások mellett a konferencián könyvbemutatóra is sor került,aholazidénmegjelentInternatio- nal Handbook of Mathematical Learning Difficulties (Amatematikaitanulásinehéz- ségeknemzetközikézikönyve)címűköte- tetismertették.Akönyvbemutatólehetősé- getkínáltarra,hogyazérdeklődőkköze- lebbrőlmegismerjékakötetet,amelynek célkitűzése, hogy a legfrissebb eredmé- nyekösszefoglalásávalelősegítseamate- matikatanításeredményességénekjavulá- sát.Azáltalánosfejezetekentúlbemutatja amatematikatanításkihívásaitnemzetközi éseurópaiszinten,ígyhasznosolvasmány lehetmindazoknak,akikszeretnékjobban megismerni, milyen nehézségekkel küz- denek az egyes régiók és ezekre milyen megoldásokszülettek.
Válogatás a tematikus szekciókban elhangzott előadásokból
Összesen kilenc magyar és tizenegy angol nyelvű szekcióban hangzottak el neveléstudományi és pedagógiai kutatá- sokat bemutató előadások (1. táblázat).
107 szerző 84 előadását hallgathatták megazérdeklődőkakétésfélnaposren- dezvényen.Néhány,akonferenciatémá- ihoz szorosan kapcsolódó szekciót rész- letesebbenisszeretnénkbemutatni,hogy érzékeltessük a konferencián elhangzott előadásoksokszínűségét.
Az első angol nyelvű szekcióban (Learning, motivation and social context) előadó szakemberek az iskolai teljesít- ményeket, attitűdöket és motivációkat vizsgálták társas kontextusba helyezve.
Finnországban 1–9. évfolyamos tanulók tanulási képességének és a tanuláshoz fűződő viszonyának változásait követ- ték nyomon egy longitudinális kutatás kereteinbelül.Azttalálták,hogyazévek előrehaladtával a diákok iskolával és tanulással kapcsolatos attitűdjei pozitív irányba mozdultak el.A kutatás része- ként azt is vizsgálták, hogy tapasztal- ható-e különbség a finn tanulók iskolai önértékelésében annak függvényében, hogy tagozatos osztálynak a tagjai vagy általánosképzésbenvesznekrészt.Afinn
Az első angol nyelvű szekció- ban (Learning, motivation and
social context) előadó szakem- berek az iskolai teljesítménye- ket, attitűdöket és motivációkat
vizsgálták társas kontextusba helyezve. Finnországban 1–9.
évfolyamos tanulók tanulási képességének és a tanuláshoz fűződő viszonyának változásait
követték nyomon egy longitudi- nális kutatás keretein belül. Azt
találták, hogy az évek előreha- ladtával a diákok iskolával és tanulással kapcsolatos attitűdjei
pozitív irányba mozdultak el.
A kutatás részeként azt is vizs- gálták, hogy tapasztalható-e különbség a finn tanulók isko- lai önértékelésében annak függ-
vényében, hogy tagozatos osz- tálynak a tagjai vagy általános
képzésben vesznek részt.
Kritika
oktatásirendszerismertvonása,hogyaz iskolákközöttkismértékűkülönbségész- lelhető, mégis tény, hogy náluk is léte- zikaNagyHal–KisTó(BigFishLittle Pond) hatás, azaz a jobb teljesítményű, szelektált csoportokban tanuló diákok tanulmányiénképealacsonyabb.Magyar kutatók is képviseltették magukat ebben a szekcióban.Az egyik előadás célja az volt,hogyfelfedjeazosztálytermiklíma azonjellemzőit,melyekhatássallehetnek atanulókcéljaira,motivációira.Akutatás részeként olyan Likert-skálás kérdőívet dolgoztakki,amelyazosztálybanjelen- lévő motivációs struktúrához kapcsoló- dóan négy dimenzióhoz (társakkal való együttműködés, az osztálytermi közös- ség,társakmegismeréseéstársakcsúfo- lása)kapcsolódóanmériadiákokpercep- cióját.Azutolsóelőadástémájaakiégés volt,amimanapságnemcsakatanárokat fenyegeti,hanemsajnosadiákokkörében is egyre többször előfordul.A vizsgálat- ban részt vevő közel négyszáz középis- kolásdiák25%-ánálfedeztékfelakiégés jeleit.Azeredményekarraisrámutattak, hogyatanulókkiégésepozitívegyüttjá- rástmutataziskolaikövetelményekfoko- zottészlelésével.
A tanulás társas aspektusai szekció- ban különböző életkorú diákok szociális
viselkedésének jellemzőivel foglalkozó előadásokat hallgathattak meg az érdek- lődők.Az egyik előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy az óvodás gyermekek proszociális viselkedésének észlelésében jelentőskülönbségtapasztalhatóaszülők ésazóvodapedagógusokközött.Azered- ményekszerintazeltérésfakadhatabból, hogy az eltérő megfigyelési helyzetek- ben másként viselkednek a gyermekek, ugyanakkoramegfigyelőkiskülönböző- képpenértékelikagyermekekviselkedé- sét.Egymásikelőadásaserdülőktársas problémahelyzetekben megnyilvánuló problémamegoldóorientációjávalfoglal- kozott, amit kérdőív és problémahelyze- tekhez kapcsolódó történetek, az azokra adott reakciók segítségével is mértek.
A kétféle mérési eljárás alkalmasnak bizonyult arra, hogy árnyalt képet adjon a serdülők társas problémahelyzetekben tanúsított viselkedéséről.A szekció egy másik, szintén középiskolások körében végzett kutatása arra világított rá, hogy szoros összefüggés van a tanulási szo- kások, a tanulmányi átlag és a tesztszo- rongás között.Annak érdekében, hogy a diákok sikeresen teljesítsenek az isko- lában, elengedhetetlen a helyes tanulási szokások kialakítása, valamint a meg- felelő tanulási stratégiák alkalmazása.
1. táblázat. A magyar és angol nyelvű szekciók listája
Magyar nyelvű szekciók listája Angol nyelvű szekciók listája Anya-ésidegennyelvikutatások
Atanulástársasaspektusai Újtémákésproblémákahazai neveléstudományikutatásokban Atársadalomtudományiműveltség vizsgálata
Pedagógiaidiagnosztika Egészségésjóllétaziskolában
Tantárgypedagógiaikutatások:értékelésés fejlesztés
Oktatásirendszer,rendszerszintűértékelés Aszelfésaközösségműködésének megismeréseújkutatásokban
Learning,motivationandsocialcontext Cross-culturalmeasurementofacademic skills
Socialandcognitiveaspectsoflearning Issuesinlanguageeducation
Viewsonlearningandengagement Assessmentof21stcenturyskills Trainingoflearningprocesses Skillsassessment
Musiceducation
Researchonhealthandwell-being Researchonteachers’professional background
Iskolakultúra 2019/1 A szekció utolsó előadása arra mutatott rá, hogy a szándékos önszabályozás jó hatással van a diákok tanulmányi ered- ményeire.
Egy másik tematikus szekció a 21.
századi képességek értékelésével foglal- kozott(Assessment of 21st century skills).
Azelőadásoktanulságaszerintaszámító- gép-alapúmérésalkalmazásasokhaszon- nal jár a pedagógiai kutatások számára is.Lehetővétesziolyanterületekmérését (pl. élethosszig tartó tanuláshoz szüksé- gesképességek,problémamegoldás,ater- mészettudományos tudáshoz kapcsolódó képességek), amelyek hatékonyabban valósíthatókmegszámítógépeskörnyezet- ben.A technológiaalapúmérőeszközöket nemcsakazértékeléssorán,hanematanu- lásifolyamatokbaniskiválóanlehetalkal- mazni.Segítségükkela mindennapiélet- ben hasznos, tantárgyakon átívelő kom- petenciákfejlesztéseislehetségesséválik, mintpéldáulatanulástanulása.Aszekció egyik előadása kínai és magyar tanulók problémamegoldásátéstanulásistratégiáit vizsgáltaszámítógép-alapúméréssegítsé- gével.Érdekeseredménynekszámít,hogy míg a memorizálás stratégiáját gyakran használókínaitanulókproblémamegoldó teljesítménye alacsonyabb volt, addig a hasonló stratégiával tanuló diákok jobb eredményt értek el.A kutatók az ered- ményekismeretébenfeltételezték,hogya diákokafeladatokmegoldásasoráneltérő stratégiákhozfolyamodtakaproblémahe- lyzetekfeltárásakor.Aszekcióegymásik előadása namíbiai diákok természettudo- mánnyalkapcsolatoshiedelmeit,meggyő- ződéseit tárta fel.A méréshez fejlesztett számítógép-alapú tesztet megfelelőnek találtákatanulókértékelésére,ésatováb- biakbanishasználhatófejlődésüknyomon követéséhez.
APedagógiai diagnosztikanevetviselő szekcióbanúj,innovatívmérőeszközöket ismerhettünk meg, legyen az akár egy papíralapú teszt elektronikus változata vagy egy meglévő diagnosztikus eszköz korszerűbbpéldánya.Szegedikutatókaz onlineDIFERtesztóvodaialkalmazható- ságátvizsgáltáknagycsoportosóvodások
körében. Egy másik kutatópáros azt akartakideríteni,hogyvan-eösszefüggés a6–7évesgyermekekhazugság-felisme- rése és iskolaérettsége között. Meséken keresztül vizsgálták, hogy a gyermekek felismerik-e a hazugságot a történetek- ben, továbbá arra is kíváncsiak voltak,
A Pedagógiai diagnosztika nevet viselő szekcióban új, innovatív mérőeszközöket ismerhettünk meg, legyen az akár egy papíralapú teszt elekt-
ronikus változata vagy egy meglévő diagnosztikus eszköz korszerűbb példánya. Szegedi kutatók az online DIFER teszt óvodai alkalmazhatóságát vizs- gálták nagycsoportos óvodások körében. Egy másik kutatópáros
azt akarta kideríteni, hogy van-e összefüggés a 6–7 éves gyermekek hazugság-felisme- rése és iskolaérettsége között.
Meséken keresztül vizsgálták, hogy a gyermekek felismerik-e a
hazugságot a történetekben, továbbá arra is kíváncsiak vol-
tak, hogy meg tudják-e külön- böztetni a valós hazugságot a
nem szándékos hazugságtól.
A gyógypedagógiai diagnosz- tika területén is értesültünk újí- tásokról a Meixner olvasólapok
aktualizálása kapcsán. A vizs- gálólap szövegén történtek apróbb módosítások, illetve a vizsgálati útmutató lett sokkal részletesebb a minél objektívebb
kiértékelés érdekében.
Kritika
hogymegtudják-ekülönböztetniavalós hazugságot a nem szándékos hazugság- tól.Agyógypedagógiaidiagnosztikaterü- letén is értesültünk újításokról a Meix- ner olvasólapok aktualizálása kapcsán.
Avizsgálólapszövegéntörténtekapróbb módosítások,illetveavizsgálatiútmutató lett sokkal részletesebb a minél objek- tívebb kiértékelés érdekében.A Karrier- táblaelnevezésű,középiskolásokérdeklő- désétfeltárókérdőívhasználataatanács- adóimunkábankiválósegítségetnyújthat abban, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok megtalálhassák a leginkább sze- mélyükhözilleszkedőfoglalkozást.
AzEgészség és jólléttematikájúszek- cióbanszinténnégyelőadásrakerültsor.
Ezek mindegyikében közös elem volt, hogy a kutatókvizsgálatuksikereslebo- nyolításához kivétel nélkül a kérdőívet találtákalegmegfelelőbbmérőeszköznek.
Aktuálisproblémával,azokostelefon-füg- gőséggel foglalkozott az egyik kutatás.
14–30 éves fiatalok okostelefon-haszná- latárólgyűjtöttekadatokatonlinekérdőív segítségével.Arraakövetkeztetésrejutot- tak,hogyaközösségimédia-használatjárul hozzá leginkábba függőségkialakulásá- hoz. Egy másik szakértő 6. évfolyamos tanulókérzelmijóllététvizsgáltaamagyar nyelvűrövidítettWHOJóllétkérdőívvel.
Aszekcióegytovábbielőadásaaziskolai jóllétésazönszabályozotttanulásössze- függéseit vizsgálta, a Sportolói Identitás Skálamagyarváltozatánakismertetésével zárultezablokk.
Azutolsószekció,amitkiemelnénk,az Oktatási rendszer, rendszerszintű értékelés nevet kapta.Az itt bemutatott előadások akülönbözőszintekenmegvalósulóérté- kelési folyamatok hatásmechanizmusait vizsgálták.Az első előadó azt vizsgálta, hogyaziskolákésatanárokmilyenmér- tékbenhasználjákfelazOrszágosKom- petenciamérés eredményeit az osztály- termi munka megtervezésekor, valamint azeredményekfelhasználásaeredménye- zett-ejavulástatanulókteljesítményében.
A második előadás a hazai nyelvtanítás helyzetét tárta fel, és egy olyan kutatás eredményeitismertette,amelyazoktatási
folyamat minden résztvevőjét vizsgálta, ígyigyekezettteljeskörűhelyzetképetfel- vázolni.A kutatás szerint a nyelvtanítás sikerességének megítélésében az intéz- ményvezetők részéről erősen dominál a vizsgaközpontúság,azazasikeresnyelv- vizsgák fényében értékelik az intézmé- nyükben zajló nyelvtanítás eredményes- ségét, míg a tanulók más szempontok menténgondolkodnak.Egymásikkutató arravoltkíváncsi,hogyatanulókmiként viszonyulnakadolgozatokhoz,éshogyan értelmezik az ezekből származó vissza- jelzéseket.Az általa használt 30 tételből álló dolgozatírással kapcsolatos attitűdö- ketvizsgálókérdőívmegfelelőkiinduló- pontkéntszolgálhatatémamélyrehatóbb feltárásához.A szekció zárásaként arról kaptunkképet,hogyanváltozikatanárje- löltektudásaés látásmódjaa pedagógiai értékelés témakörben az egyetemi tanul- mányaik hatására.Az eredmények bizta- tók,atanárjelöltekértékelésselkapcsola- tosszemléletmódjábanváltozásfigyelhető meg,ugyanakkortovábbitámogatásravan szükségük a differenciált látásmód stabil megszilárdulásához.
Összegzés
A Pedagógiai Értékelési Konferencia a pedagógiai értékeléssel foglalkozó hazai neveléstudományi szakemberek éves konzultációs fóruma, amely lehetőséget teremtahazaiésnemzetközikutatóknak legfrissebb kutatási eredményeik bemu- tatására, megvitatására, a pedagógustár- sadalommalvalómegosztására.Abírálati rendszeranemzetközikonferenciákgya- korlatátkövetvebiztosítjaakonferencián elhangzóelőadásokmagasszínvonalát,a tudományosság kritériumainak maradék- talanérvényesülését.
AXVII. Pedagógiai Értékelési Konfe- rencia plenáris előadásainak, szimpóziu- mainakésnéhánytematikusszekciójában elhangzóelőadásainakrövidismertetésea konferenciánmegjelenőtémáksokszínűsé- géthivatottprezentálni.Apedagógiaiérté- kelés sokféle különböző megközelítése,
Iskolakultúra 2019/1 alkalmazási lehetősége volt jelen a kon- ferencián,ígymindenjelenlévőmegtalál- hatta az érdeklődéséhez illeszkedő szek- ciót.Abemutatotteredményekegyszerre szolgáljákakutatókközöttitudásmegosz- tást, ugyanakkor lehetőséget teremtenek arrais,hogyapedagógusokújmérési-ér- tékelési eljárásokat ismerjenek meg és építsenekbemunkájukba.
Gurka Éva
SzegediTudományegyetem, NeveléstudományMAszak
Németh Adrienn
SzegediTudományegyetem, PedagógiaBAszak
Dancs Katinka
SzegediTudományegyetem,Bölcsészet-és TársadalomtudományiKar, NeveléstudományiIntézet
Irodalom
Csapó Benő (2005). A Magyar Pedagógia feladata a neveléstudomány fejlesztésében.Iskolakultúra, 15(4),3–0.
Fejes József Balázs, Kasik László & Kinyó László (2006).BeszámolóaIV.PedagógiaiÉrtékelésiKon- ferenciáról.Iskolakultúra, 16(11),92–97.
Kis Noémi (2013). A Pedagógiai Értékelési Kon- ferenciák összehasonlító elemzése.Iskolakultúra, 13(7–8),123–128.
RauschAttila&KovácsGergely(2013).Beszámoló aX.PedagógiaiÉrtékelésiKonferenciáról.Iskolakul- túra, 23(1),99–106.
