Szolgálat, 28. szám, 1975/4

non rnln lstrar l. sed minlst rare

sz o l g á la t

28. szám

TARTALOM Aszkézi s?

TANULMANYOK Alszeghy Zoltán: Miért nem tetszik az aszkézis?

Mihályi Gilbert: Az aszkézis és a mai ember Paskai László: Aszkézis a papnevelésben

Franz l.öwensteln : Krisztus megismerése az evangéliumokból Weissmahr Béla: Mindenben találjuk meg azIstent

Sánth a Máté: Az aszkézis buktatói Békési István: Matt Talbot hő si harca

AZ EGYHAZ SZAVA

1975 karácsony

3

5 11 16 20

31

34 43

VI. Pál apostol i buzdítása a keresztény _{öröm rő l} (Nagy F.) A Szentatya beszéde a jún. 29·i papszentelésen

Az ember joga az élethez és az eutanázia (Német püspöki kor) Egyházatyák az aszkézisről

ESZMEK ES ESEMENYEK A Szeretet Misszionáriusainak ezüst jubileuma Arnold Jans sen (Schrek Mihály SVD)

Szentévi magyar zarándoklato k (R.) Kelemen Didák (Rákos Raymund)

Péld abeszéd o magvetőről (Lorenz Jaeger ) Missziókból - missziókról

Hidacsk a Levelesládánkból Papi jubileumok

51 54 58 62

65 66 68 69 71 75 78 79 83

KONYVSZEMLE Gál Ferenc: Az örök élet reménye (Benkő A.) J. Loew: Beszélgetések (Puskely M.)

Eva Petrik: Gyermekeimmel (Puskely M.) Teológiai kiskönyvtár (Békési 1.)

.Pastorale" sorozat: Ehe und Famil ie (Török J.)

HALonAINK Dr. Borbély Kamill OSB (Dr. Szennay A.) Mátrai György Guldó OSB (Confroter) Msgr. Dr. Zágon József (Intimus) Dr. Köller József prelátus (Dr. Rácz 1.) Nagy János vecsési plébános (Lotz Antal) Dr. Bátori József piarista (Munkatárs a) Vékey Károly piar ista (Hálás tanítványa) Klivényi Lajos (Volt munkatársa)

Aki a Tit anic elsüll yedésekor megmenekült (Galamb 1.) Dr. Balyi Károl y Ferenc O. Praem.(Confrater)

85 86 87 87 89

90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100

Szolqálat (Dienst). spiri tue lle Ouar tal schr lft . Klerusblatl. - Mit Druckerla ubni s des Bischöfl lchen Ordl nari ats . Ei senst adt. - Ei q e n tű rner, Herausqeber, Veri eger und für den Inhalt verantwortli ch : Ladi slaus Marosi. A-9800 Sp itt al/Drau. Kapellenqasse 15.

- Druck: Pru gg Verl ag ·El sen stádter Graphische Ge.rnbl-l, EI ~ enstadt. Osterreich.

ASZKÉZIS?

A felnött ker eszté ny egy i k legmélyebb élménye az, amikor meqsejti, mennu i re szereti öt Isten Krisztusban. Ennek bűvöletébenteljes lélek- kel csak Ist enér t akar él ni, s másoknak is hirdetni akarja Istennek ezt ^cl 1IZegdöbbent6 szeretetét. De veszélyes pillanat áll be. amikor érzi, hogy akárm i l yen mély is benn e ez az élmény , begyökerezett karaktere nem változott meg. Szenv edél yei, törekvései a lenyűgöző találkozás ellenére tovább él n ek , és mint hamu alatt lappangó parázs, a következő

percekbe n, órákban újra fellán golnak. Szinte kétségb'eesve tapasztalja, amit már az ókor költője is felpanaszolt: "vi d eo meliora, proboque, det eriora sequor " (Ov idius) - látom és helyesl em a jót, mégi sa rosszat követem.

Hogy lehet ezt a sokszor forrongó, szen vedél yes embert minél in· kább lsten eszközévé átformálni? Vagy hogyan tudjuk a már csak pislákoló mécsest újra [el lo bban i ani ? - Az ember igazi válasza Isten- nek a napi élet egyszerüségében kell, hogy megnyilvánuljon. Az életet él ni. gyako rol ni kell. Nemrégen, pár évtizede még az ún. aszketikus iro dalomb an , az aszk et i k u s szerzőknél kerestünk útmutatást. Hiszen a szó maga is "gyako r lás t" jelent. De ma mintha másként lenne. Nem idegen maga a szó is a mai embernek ? Nem tapasztalunk krízist az aszk ézi s terén is? Milyen módon találunk kiutat? Ehhez próbál tuiaié- kokkal szolgálni e tüzetunk.

,l szám tö bb tan ulmánya ut al az aszk ézis mai válságár a. "Nem nagyon lesúj tó. pesszimista lát ványt nyújt az aszk ézis t ellenszenvessé

tevő nehézségek hosszú sora?" - teszi fel a kérdést Alszeghy Zoltán az első közleményben."Egyáltalában nem - feleli - , sőtéppen ezeknek a nehézségek n ek tár gyilagos tuclatositása szabadít meg bennünket a legkínosab b qátláso lct ál.: Mégtovább menve rámutat, hogyan tetszhetik miruien nek elle nér e a .Iceserű aszk ézi s". Teológiai fejtegetéseinek mint·

egyellenpárja Mihályi Gilb ert inkáb b gyakorlati jellegű tanulmánya. Elismeri, hogy II .személut elen, rutin os aszkézis nem vonzza" a mai embert. Sok ön tudat os keresztén y keres azonban új utakat, megfeleM mútiszereket.Igy megérti k az aszk ézis szükségességét .

Az aszkézis kr ízi sének egy ik oka nem az-e, hogy a tanitással, lel- kivezeté ssel megbízottak nem ér té ke lték eléggé, vagy nem fogták fel hel yesen ?,,Amit Jancsi meg nem tanul,János lakol érte." Paskai László cikke elsősorban a papnevelésre vonat k ozi k , hogy igyekezzünk legalább pótol ni a hiányokat. Ez annál is fontosabb, mivel a nem kiegyensúlyo·

3

zott személyiség sokszor akadálya az apostoli külde tésnek, mi nt Sántha Máté jelzi.Pedi g a hely esen felfogott aszkézis nem gát ,hanem lzajtóer ö.

Nincs él et f o r m ál ás eszmé n y, minta nélkül. Franz Löwenstein és Békési István tanulmányai ilyen mod elleke t állítanak elé n k . Az el so megkapó melegséggel ecseteli az ör ö k keresztény ideál, Jézus néhány vonását. Ezt a Kri sztust ér de me s köv et n i , mindenen keresztül! Matt Talbot, az alkoholist á ból lett szent hősi harca pedig egy korunkbeli példaképet mu tat be.A szenuetlélureir á ny uló dina m izm usból azIsten-és emberszer et et forrásalesz.

Weissmahr Béla el mél k edésében - mindenben megtalálni Isten t, méga szenvedésben,a ker eszt be n is- az aszkézis márnem "gyakorlat...

Az Istenbe merülö ember törekvése lett. Meg akarja tisztítani magát mindattól az önzéstól,ami evve la végtelen szere t ettel összeegyezte t h et et·

len. Egyre alkalmasabb eszközzé akar vál n i Krisztus kezében, ho gy megváltásána k kevésbé méltatlan szolgája lehessen testvérei között.

Rájön, hogy níncs szetetet aszkézis nélkül. A szetetete t "gyako r l ativá", ..aszketikussá' kell ten n ün k, ha nem akarjuk,hogy csaküresen kongjon, mint a zeng ö érc éspengő cim bal om.

Többmint 25évvel ezelő t tegy megbeszélésenazaszk ézi s vo lt a téma.

Az előadás után valaki erősen támadta az aszketikus gy akorlatokat : Lehet-e komolyan gyakorolni valamit, amiról nem tu do m , mi köze lesz azigazi éle t em h ez? Szobtui-elemondani arról,ami szép,jó,megengedett, hogy ezzel nagyobb lelki "erőre" tegyek szert ?Hát izom ez,amit edzeni kell? - Éreztük, hogyahozzászólónak sokban igaza van. A szokásos aszk eti kus gyakorlatok nem egyszer [onákok. És mégi s: a kere sztény élet, s6t az általános jellem nev elés sem megy aszkézis nél kü l. Végül is az egyi k megkérdezte barátunkat: Nem olyannak látszi k·e a jó atl ét a verseny előtti tréninqj e, mintha össze·vissza ugrándozna, [utkározna? Pedig készül, nem akar merev izmo k k al nekiindulni. Nem tehet ne-e azt mondani, hogy az aszkézis a lel k iél et tréningje és bemelegit6je? - Ezt igen ,- jelelt e a kérdezett. - Söt az lenne az igazi, amit a kezdó síeló csinál : azonnal próbál lendülni, ki csi ben ugyan, de komolyan. Ehhez a tréninqhez, a céltudatos aszkézisnek eh h ez a lendüle téhez kívánunk olva sóínknak is sok örömet éssikert.

4

TANUL. ANYOK

- - - -

Alszeghy Zoltán

MI~RT NEM TETSZIK AZ ASZK~ZIS?

A címben felvetett kérdésre látszólag vil ágos a válasz: az aszkézis nem tetszik . mert olyan mint a fogorvos fúrója, hasznos. talán szükséqes, de kell emet len. Eza felel et már csak azért is meggyózónek tűnlk, mert lehetövé teszi, hogy megmagyarázzuk. miért van tűn őben a hagyományos aszkézis annyi gyakorlata : az emberek igyekeznek kibújni a terhes kötelezettségek alól.

A megoldás egyszerú. de nem egészen kielégító. Nem magyarázza meg, hogyan lehetséges. hogy itt hányódik körülöttünk elég nagy számú fíatal, akik szinte irtóznak II polgári élet kényelmes berendezésétól, hozzátartozó- ikat és jómódú otthonukat elhagyják, nélkülözések között, teljes létbizony- talanságban sodródnak (vagy. ha úgy tetszik. csavarognakl. a csoportok kö- zött felszikrázó összeütközésekben komoly veszélynek teszik ki magukat, né- ha hónapokig is követik egy-egy távolkeleti vallásos mozgalom elóírásainak egy részét, de tekintetbe se veszik annak a lehetóségét. hogya keresztény aszkézis valamelyik tanácsát magukra nézve mérvadónak ismer jék el. pl. hogy igyekezzenek mértékletesen élni. vegyék tekinte t be embertársaik igényeit . végezzenek rendszeres munkát stb.

Sót van. ami még inkább gondolkodóba ejt. A mai világbanél sok mélyen

hívő keresztény. aki nagy. fájdalmas áldozatra is kész a hitéért, felebaráti szeretet ból. hivatásbeli kötelességei kedvéért, de süket az aszkézis köve- telményeire: nem hajlandó rendszeres imagyakorlatokat végezni. hallani sem akar arról. hogy akkor is lemondjon egy·egy megengedett örömről, mikor a lemondás közvetlenül nem .hasznos" valakinek. vagy hogy olyankor is tegye a jót. mikor nincs rá .kedve", azaz mikor nem viszi erre valami bensó spon- tán hajlam.

Az ilyenjelenségekláttá ra felvetó di k bennünk a gondolat.hogy talán vannak olyan emberek . aki knek nemcsak azért nem tetszik az aszkézis, mert kelle- metlen.hanem azért sem,mert nem lát ják értelmé t. haszná t, szükségességét.

Ez a felelet természete sen nem oldja meg problémánkat . hanem csak szélesebb látóhatárba helyezi. Az eredeti kérdés most már ú] formában jele- nik meg: hogyan lehetséges . hogy hivő kereszt ények nem érz ik magukr a nézve kötelez őnek vagy legalább bizonyos fokig rnérvad ónakazt a magatartást, ami ben a századok folyamán a keresztény élet követelményei kijegecesedtek?

Az ilyen tört éneti jelenségeketritkánlehet egyet lentényezö függvényeként magyarázni : a valóság rendesen sokrétü történések egybefutó hatás ának a függvénye.

I.

Talán azzal kezdhet nénk, hogy az aszkézis i n t é z m é n yes val ó s á g. .Intézményröl" beszélünk , mikor eqy-eqy emberi magat art ás állandósul. mint személyes alanyától függe tl enül is érthe tő tárgyi modell ismeretes, és mint önmagában véve érvényes vagy talán kötelezö szerep, létforma, eljá rásmód, igényt tart arra. hogy alka lmazkodj unk hozzá. Az ilyen önállósult, rendes en egy·egy tisztséggel. csoporttal vagy tárggyal összefü ggő viselkedésm int ák fejezik ki legjobban az egyes kult úrák sajátos ter mészetét.

l. - Már rnost az utolsó félszázad egyik legmélyebb élménye éppen a z i n t ézm é n y e k c s ödj e volt. Az emberiség nagy többsége arra a megállapításra jutott, hogy am últ ból örökö lt életformák. a mögöttük álló szervezet ekkel, szabályokka l . értékekkel és elmé letekkel. nem biztosít ják az élet fejlödését. Hakezünkbe vesszük azokat a folyói rat okat, amikben azels ő vil áqhábor ú elött a mienkhez hasonló müveltségi fokon álló embere k rneqt a- lált ák azélet játékszabályait. csak mosol yo gni tudunk, mert az ott kifej ezett problémák és ideálok nagyrészt értelmetlennek vagy értékte lennek tünnek.

Ha nyelveket tanulunk , nem használ juk a századeleji nyelvkön yv eket, ha betegek vagyunk , nem alkalmazunk változat lanul félszázados gyógym ódokat.

és ha keresztények akarunk lenni, bizalm atl anok vagyunk a hagyomán yos aszkézis el ő í rá saiva l szemben. Meg kell érte nün k,hogy sok ember, különösen a fiatalok, mint minden más intézmén yes való ságot , a keresztény aszkézist is bizalmatlanul veszik szemügyre, és ese tról-esetre megakarn ak bizonyosodni arról, hogy valóban van-e értelme követelmé nyei nek.

Van,akinek ez amegért és túlzottna k lát szik.Van, aki belátja a társadalmi etikett, söt talán et ika szabály ainak a változását , aki term észet esnek tart ja a müvészi ízlések egymást felváltó sokf éleségét és a gondo lkozás módsze- rének átalaku lását, de megengedhetet len nek tartja. hogy a kereszté ny tö- kéletessé g útjában kiséreljen meg valaki módosítást, rnert . nézete szerint.

az .evilági" intézményes eljárások függnek a történelmi helyzettöl, de az aszkézis az lsten felé vezető utat mutatja meg, abban pedig "nincs vált ozás, sem forgandóságnak árnyéka . .." (Jak 1.17).

Ez a megjegyzés nagy igazságot mond ki félreért ésbe öltö ztetv e. ert igaz az, hogy "Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké uqyanaz" (Zsid 13,8l. és változatlan a morfológiája annak az örök élet nek, melyet Krisztus Urunk már az ideigvaló életben közöl velünk. De az aszkézis nemcsak az örök id eáIt mutatja meg, hanem u t at mutat arra. hogy felhasználju k a bennünk és környezetünkben levő jót, és hogy leküzdjük a bennünk és világunkban lakó rosszat, hogy az egyik jobban fejlődjé k , a másik ne árt son se magunknak. se másnak. Már pedig nem azonos a jó magva. am it a gondviselés az egye s emberek és az egyes történelmi helyzetek szántóföldjé-

6

be vetett , és nem azonos a rossz, ami konkolyként együtt csírázik a jóval.

Azért mind en embertí pusnak, minden kult úrának, sót minden egyéniségnek megvan a maga aszkézise. és ki-kl a maga természete és a maga kegyelme szerint kell, hogy tájékozódjék az egyházban virágzó lelkiségek között.

Ha meggondoljuk, hogy milyen rohamosan válto zik napjainkban a társa - dalom éle te . és hogy milyen kevéssé változott a század első felében az aszkézis útmutatása. akármennyire sajnálj uk , meg kell értenünk, hogy miért nem tetszik ma ez az aszkézis.

2. - Az intéz mények azonban nemcsak azáltal váltak gyanúsakká. hogy nem egy int ézmény elavu lt. hanem azzal is.hogy t ú I b u r j á n z á s u k szinte elfojtja az emberi életet.

A közmondás szer int ki-ki a maga szerencsé jének kovácsa. De figyeljük csak meg. miben kovácsol hatja manapság egy nyugateurópai városi ember a szerencséjét. A munkamenetét mások ütemezt ék be. szinte az utolsó rnoz- dulatíq köve t nís kell egy tóle függetlenül elkészült. mindig egyforma rnunka- tervet. Az utcán a szemafórok és a közlekedési szabályok szolgája. szöra- kozásában legfeljebb két-három rnüsor között választhat, a sportban pontos szabályok pányvázzák ki az útját. a társadalmi érintkezésb en az illem szab- ja meg. hogyan öltözzön. hogyan viselkedj ék, mit mondjon, és a legtöbb ern- ber, különösen a fiat alab bj a. a csal ádi élet et is nyomasztó nyű qnek érzi, és alig várja, hogy az öt mind ig bíráló . vele szemben mind ig igényeket támasztó környezet ból szabadulva , olyannak mutathass a magát . ami ly en valóban. Azt lehet ne rnond ani, hogy az egész élet elintézményesedett . a tár sadalom min- denki számára kiszabj a a szerepet , amely et be kell töltenie, akár megfelel neki, akár nem.

Nem vehet j ük hát zokon . ha az ilye n ember legalább az Istennel való viszonyában végre-valahára önmaga akar lenni, nem akar szerepet játszani, nem akar szabályokat vagy módszer eket követ ni. nem akarja tudatos megfon.

tolással választani az útját. egy szóval : a hit ét spontá n módon, szabadon.

aszkézis nélkül akarja élni...

3. - Végre azt is figyelembe kell venn ünk. hogy az aszkézis csak akkor talál követőkre. ha egy tekin téIY bizt osít bennünket arról. hogy a fárads ágos út célho z vezet. Ebben az összefüggésben a .tekíntély" szóval nem olyan em bert értü nk. akinek joga van parancsolni . hanem olyan szemé- Iyiségr e gondolunk.aki éli az aszkéztat és megvalósítja annak célját. úgyhogy látni lehet benn e, hogy nem ok nélkül hozott áldozatot.

A keresz té ny aszkézis gyakorla tai t nem pápák, zsinatok, püspökök vagy rendi kápt alanok rendel kezés ei vezetté k be. Az eredetük nél naqy eqy énls éqe- ket találunk . akik egy·egy életformát elsőso rban magukban valósit ottak meg.

de olyan vonzó rnódon. hogy mások is köréjük seregle ttek, hogy részesek legyenek békéjükb en , erós és biztos életütemükben. a belől ük áradó lsten- közelségben. A szerzet ek történetéb en kezdetb en nem a szabály volt. hanem a személy; a regula, a consuetudinarium, a dir ect ori um a közösség dadogó

kísérlete arra. hogy a mulandóság sodrából jövóbe mentse azt a "jó illatot". azt a "dallamot" ("él et eddel dalolj" .mondotta Szent Agoston ) . amely elbűvöl­

te atanítv ányokat mesterükben .

Sok mai embe rnek az a nehézsége. hogy az aszkézist csak könyvekb ól. vagy csak pa p í r ízű okta tásokbó l ismeri. A nemhivók között elszigetelten élö,vagy a fakó naqy-közös séqbe n névtel enül eltűn ő keresztény nem ismer éló mestereket. vonzó közösségeket. ahol a szemével láthatná. kezével ill et het né. hogy milyen édes a keresztre feszítot t lst en. és mil yen biztosan vezet az aszkézis útja ehhez az ele ven. vonzó. meleg. üdvözítö Ist enhez.

Eqyík-rnáslk idős ebb olvasónk talán még emlékezik. hogyan élte meg Babits Mihály kétségtelenü l igen jóindulatú felesége az elintézményesedett aszkézis.

sel való találkozását : .Morrnoqö igék kriptalélegzete borzasztja szívem '"

Jézus! te eleven vol tál ! valóság voltál! hol t rózsafűzé r avas imájá t ne kívánd

tőlem! virágzó eleven szívedbe fogódzom. Jézus! " (Török Sophie. Szigeti kápolnába n.l

II.

1. - Felt ét elezzük. hogy mindnyájan meg vagyunk győződve arról. hogy aszkézis nélkü l nin c sen keresztény élet.

Természet es dolog . hogya kereszténység lényege a szerétet (az lst en szeret ete. és az Ist ennel együtt a fel ebarát iránt megélt szeretet). De lehetetlen dolog a mindennapi életben esetről esetre ..kitalálni". milyen magatart ást követe ltőlü n k a szeretetaz egyes helyzet ekben. az egyes szemé- Iyek és csoportok egymássa l ellentétes ér dekei között: szükségünk van tevékenységmi ntákra. eljárási modellek re.amelyeket a helyzet Követe lményei szerint szinte reflex mozdulat módjára alka lmazhatu nk; ezeket a ..sablonokat"

pedig az aszkézis terjeszt i elő. Belső életü nkbe n számtalan ösztönös. többé- kevésbé tudatos hajlam tusakodik egymáss al (Gal 5.16-24): hogyan tudnánk megítélni. hogy mi a Szentlélek gyümölcs e. mi az önszeret et _önző sugal.

mazása, ha az aszkézis nem tanított volna meg bennünket arra. hogy óvatos önvizsgálás útján keressük magunkban az lst en akaratát? Nem követhet- jük Krisztust. ha klbúvunk a keresztje aló l. de csak úgy tudjuk szabadszívvel vállunkra venni a mindennapi életben szakadatl anul adódó klsebb-naqyobb kereszteket. ha az aszkézis megta paszta ltatta velünk. hogy édes az Úr. akit választunk . és hogy aző békéjével összehasonlításra sem érdemesaz ldelqva-

ló előny. amit az ő ösvényétől elágazó széles út ígér nekünk.

2. - Ebben a távlatban nem nagyon Ie sú j tÓ. p e ssz i m ista I á tvá n y t nyújt az aszkézist ellenszenv essé tevő nehézségek hosszú sora ? Egyáltalán nem. sőt éppen ezeknek a nehézségeknek a tárgyilagos tuda- tosítása szabadít meg bennünket a legkfnosabb gátl ásoktól. Mert hogy az aszkézis nem tetszik. azt mindenki önmagán tapaszta lja. Az volna a baj. ha azért nem tetszene. rnert alkat ilag alka lmatla nok volnánk a gyakorlásá ra (mint az "anyagi emberek". akikről a gnosztikusok hajdan azt gondolták.

hogy alkalmatlanoka lelki életre).vagy ha a bennünk lakó rosszelrekesztette

8

volna bennünk az lsten felé vezető utat (mint akiket . egyes régi hittudósok szerint, az lsten lelke nem vonz már . hanem megátalkodásuk áldozatává vál- Ink) . De ha az aszkézis csak a művelődéstörténet pill anatnyi fázisával járó átmenet i nehézségek miatt nem tetszik .akkor arányl ag egyszerű amegoldás:

elég. ha okos megfontolá ssal telfedezzük magunk számár a (és mások számára ). hogy milyen szükséq es. hasznos. előnyös ma is. sőt éppen ma.

az aszkézis nem éppen ízletes orv ossága.

III.

Hogyan tetszhetik hát. mindennek ellenére, a keserű aszkézis?

l. - _Elsősorban úgy.hogytudatára ébredünk annak,hogy ami aszkézisünk képét nem a múltból örökölj ük.hanem (a múlt tapaszt alat ain okulva) mi ma- gunk terveljük a jövőbe.

Az aszkézis mai tagadhat atlan krtzise éppen azzal magyar ázható meg.

hogy a hihetetlenül mélyen és gyor san változó világban az Istent keresó ember ek nincsenek meggyőződve arról . hogya hagyomán yos eljárásm inták hasznos terápiát tartalmaznak az ő bűnük ellen. hatékonyan erős íti k őket

hivatásuk szolgálatában. Ez a kétely nem egyszer évekig megbénítja nem egy jószándékú ember lsten-keresését. Az egyházban élő Szentlélek lassanként vilásszerte kiérleli a válság ellenszerét: a keresztény életet int enzív en élő

közösségekben a .mai aszkézis' legelterjedtebb. mindenütt szint e ösztön-

sze rű en fellépő gyakorlata a .helyzet elmé lkedés" és az ,élet megúj ítás'. A h eI y z e t e I m é I k e d é s abban áll. hogy egy·egy kis. egész szívvel

hivő közösségben valaki _előadja egy konkrét tapasztalatát. és felveti a kérdést. hogyan kell értelmeznünk. hogyan kell megítélnünk az evangélium fényében ezt a tényt? Amint látjuk . a gyakorlat alapvető bel átása az. amit a II. Vatikáni Zsinat adott elő az .idők jeleire' vonatkozólag (Gaudium et spes 4; 11). Maga az elmélkedés sokban hasonlít a két háború között világszerte elterjedt JOe-megbeszélések vázlatára. amely először megállapította. hogyan viselkedik a környezetünk egy bizonyos kérdésb en. aztán áll ást foglalt a tényekkel szemben. és végre felvetette a kérdést, milyen tevékenységet követel meg a hit fényében megítélt tényáll ás. A mai helyzetelmélkedések azonbannem előre megállapított szempontok szerint közeledn ek avalósághoz.

hanem a tapasztalati tények láttára keresik a hit szempontjai t: egy beteg szenvedése. egy derék ember becsületes munkája. egy vidám dal. egy

ros s zkedvű reggel keresi értelmét a hit fényében.

Az é Iet m e g ú jit á s abban különbözik az előző gyakor latt ól, hogy tárgya az _elmélkedők konkrét magatartása. Ma _{dél el őtt} munka közben valaki belém akart kötni a hitem rníatt. én kitérően feleltem,és aztán elkerültem a vele való találkozást. Szerintetek helyes volt ez? Mit kellett volna tennem.

és miért? A baráti kör tapasztalatai kijegecesítenek egy új .norrnát" (ami természetesen nem egyszer egybeesik a lelkiélet valamelyik ős i szabályával.

illetve azt alkalmazza a konkrét helyzetre); az együtt imádkozva útjukat ke-

reső kere sztények jövóbe dalol ják a mindig ős i és mégis mindig új aszkézis egyik szabályát.

Erdemes összehasonlí t ani ezt il közösségi élet rneqúlttást azzal a több szerzetesközösségben ma is fennálló szokással. hogy II szerzetesek a kö- zösség előtt vádolják magukat egy-egy hibájuk rnlatt. Közös vonás a két gyakorlat ba-n. hogy az egyes személy a közösség erősí tő hatása alatt szilá rd eltökélé ssel tér a jó útra . De az ősi káptalanterme kben elődeink felté te- lezték,hogya helyes lit Ismerete s. meg vanállapítva a hagyományokban: az egyes embe r úgy újult meg.hogy el fogadt a a .szab ályt" . tehát az eléj e sza- bott eljárásmódot. Mi éppen azt igyekszünk együtt kita lálni. hogy mil yen Irányba akar vinni bennünket a Lélek ; ami úttörő keresésünk lehet övéteszi.

hogy az utánunk jövő k helyesbítsék vagy kényelmesebbre tapossák az ös- vényt.

2. - A [övö felé forduló. kutatóés építö aszkétlka elsősorban azt dom- borí tja ki.hogy gyakorlatai a k ere s zté n y éIe t t eIje s kifeJIö d é s ét serkent ik és gyarapítják. A figyelem központjában tehát nem az áll. amit .t ennem kell". hanem a cél• •ami rnlatt" kell tennem: az üdvö sség. az örök üdv össég.amely csirájában már e vil ágon megadatik annak.aki egész szíwel keresi. Ezt IlZ üdvösséget a hivó ember mint vonzó értéket éli meg. mint énje teljes kibontakozását. mint minden jó teljes birt ok lását. mint a rnln- denségbe való harmoni kus beilleszkedést. mint boldogság ot. Aki az egyes aszkéti kus gyako rlatokat egységben látj a a céll al. ami felé vezetnek. az a gyakorlatok sürgetés ét nem érzi nyomasztó nak. mert a kitervelt eljárások már nem tőlünk idegen zsar noki követ elmények. amelye k klvülról törnek be tudatvilág unkba.hanem saját. akaratlanul is fel törőhajl amainknak önmagukban véve megfelelő. saját jószánt unkból szív esen el fogad ott poszt ulát umai.

A két háború között a pallot t inus ok schönstattl központjából messze kisugárzott az ún. •organikus aszkézis". mely pozit ív módon fejt ette ki. hogy az emberi psziché legmélyebb. ösztönös törekvései szerve sen összefü ggnek azáldozntos kereszté ny élettel.A mozgalom ma jogos büszkeséggelmutathatja fel azoknak a hősies fiataloknak igen jól dokumentált emlékei t. aki k a nemzet i szocialista üldözés alatt elóbb a munkatáborokba n és a fő i s kol ákon.

aztán nem egyszer a koncen t ráci ós tábor okban. önkéntes vidám hősies­

séggel. tetteikkel vall ott ák meg hitüket. Term észetesen nem szabad hami- san idillikus képet fest eni annak a belső békéjéről. aki, a .szerves aszkézis "

fényében. az üdvöss ég magátó l értetődő követelmé nyének Ismeri fel az

önle győzé s tengernyi mindennapos megnyil at kozását . A sebészmúté t akkor is fájdalmas lehet . ha meg vagyunk gyöző d ve a hasznáró l. Azonban mind ig könnyebb elviselni a ker eszt et. mikor világosan látjuk az ésszerúségét. és önként esen vállaltuk. vagy legalább fogadtuk el.

3. - Az aszkézis elfogadhatóvá tételére való iparkodás csakn em mindi g buzgó.gyakran nem egyesületekbe szervezett.hanem csak a spontánbarátsá g kötelékével egybefúzött kis közöss égekben valósul meg. Mit tehet a keresz-

10

tény, ha nem lát maga _előtt .tektnt élyt". amel yrő l leolv ashatn a. hogy mit kíván tőle az élő Krisztu ssal való kapcsolata . és hogy mennyire .megéri"

mcgte nni mindent ennek a kapcsolatnak a kifejlesztése érde kében ? Mindenekelőtt nem szabad egykönnyen bele nyugodnunk elszigetelt·

ségünkbe. Szerte a világon sokkal több hitb ől élő ker eszté ny akad. mint ahogy gondolnánk. és ha elrej t ett kincs a vel ünk egyformán érző és azért számun kra is tanúságot _tevő igazi keres zt ény. akkor érdemes keresni ezt a kincs et. érdemes vele felvenn i akapcs olat ot akkor is, ha talán nem érzünk iránta ösztö nszer ü rokonszenv et. De az sincsen elszigetelve. aki lakatlan szigete n tengeti az életét. A Szen t lélek fényéb en felfedezhetjü k magunknak

il múlt számt alan tisztel et et parancsoló és mégi s vonzó egyén iség ét. akikkel a szent ek egyessége összekapcsol bennü nke t: leh ánt v a alak jukr ól il régi hagiográfi a túlzottan Idealizáló és az új haqioq ráfia túlzottan képromboló eltorzít ásait. a belőlük kisugárzó kegyelmi energiák erőterébe léphe tünk.

Fejteget ésün k végére érve az a benyom ásun k. hogy a legf ontosabb észre- vételt még nem mondottuk ki.

Mikor nem tetszik az aszkézis? Akko r. amikor nem gyakoroljuk: amiko r ismeret lenségével rémí t. min t éjszaka a renget eg. A lelkiélet iroda lmának hagyománya számta lan formulával fej ezi ki azt a tapaszt alat i tényt . hogy édes a szabály, mit megtartunk . Nem csak azér t. mert a megszokás némile g elvis el h etővé tesz minden terhes tevék enysé get . hanem inkáb b azért. mer t aki tudatos iparkod ással követi az Úr Jézust . az nem jár sötétbe n. hanem övé lesz az élet világossága [vö. Jn 8.12; 1Pét 2.3) : ta pa s z t a I j a. hogy jóságos az Úr.

Mihál yi Gilbert

AZ A5ZKIOZI5 105 A MAI EMBER

Két ki megjeg yzéssel kezdjük témánkat. Az első: ami követ kezik. az a kereszté ny aszkézis gyakor lat ivlzsqélata. smint ilyenkiegészíti az aszkézisröl szóló elmé leti fej t egetést. A kettő azonban valójába n annyira egy. hogy szétválasztásuk még dtdaktikus szempo ntb ól is nehéz, ezért sehogy sem nélkü lözhet jük az elmé leti szempontokra való állandó hivatkozást.

A másik megjegyzés a .rnal" emberre vonatkozik. A .rnai " , a ..modern"

egyesek fülében gyanúsan cseng. rossz mellékj el ent ést hordoz. Mi nem ilyen elfogults ágg al kezeljük a "mai" embert. Egys zerüen arra vagyunk kíváncsiak . mit csinál karunk embere az aszkézissel. Hogy ezt megértsük.

szemüg y re kell vennünk a tegnapi gyakorla t ot. Ezzel is kezdjük vizsgáló- dásunkat.

Tegnapi gyakorlatok

Jól emlékszem: arni kor az én nemzedékern növekedett lel. az átl agember abban a me g győződ é sbe n élt. hogy az aszké zis a kolostorok lakói nak való. és a vil ági hivőnek csak néha-néha . Idöszakosa n kell meg izlelnle. Például szű lővá ro s omb a n a legt öbb en csodáltá k a Kálvária kol ost orában élő sarut lan kármelitanővére ke t.mert azok szigorú élete t élt ek:imádságba n.virra sztásban. hallgatásban és kenyé ren-viz en böj töl éssel töltötték napjaikat. .Ez csak a kiváltságosok nakvaló- mondtaa nép - . a mi életünk egészen más.mlnem tudjuk utánozni őket." Amikor azonban eljött advent vagy nagyböj t szent időszaka. akkor a híve k is igyekezt ek az aszkézis be belekóstolni. De mihelyt elmúlt ak a szent idők . azonnal abba is hagyták. min tha úgy lehetn e kezelni az aszkézist. mint a tél ik abátot vagy a fürdőru hát. ami t egy·e gy szezonban el őves zünk és használun k.

Az is zemembe ötlött .hogy az aszkézist majdnem kizáról ag testiszlg<>rral és fizikai lemondá ssal azonosí to tt ák. Az Egyház hivat alosan elő írt böjtjei.

önme gtag adása i. pl. péntek en a hústilalom. ádve nt ben-nagyböj t ben a tánctila- lom . mind azt a tudat ot oltották belénk. hogya keresztény aszkézis főleg a test sanyargatásábanáll. Nem hiába állították elénk példának avezekl őzsá kba öltözött. cilici umot hordó . önmagukat elf alazó. hallgatásba burkolódzó és a világ tól elzárkózó szent eket.

Igen sokszo r a kereszté ny aszkézis rutlnná, személytelen gyakorlattá vált. Vegyük pl. a pénteki megt artóztatást. Meg· kell vallanom . hogy gim·

názluml évei m alatt ali g gond oltam pénteken az aszk ézisre. Húst természete- sen nem ette m. mert katolikus családunkban nem volt hús ezen a napon. de hel yett e volt más. amit éppú gy szer ett em. A csere nem volt áldozat. s így nem is volt aszkézis. Később a szerzet házban is mások gondoskodtak arr ól. hogy pénteken hús ne kerüljön az aszta lra. és a finom húst alan ebédet éppoly jóízűen elköltöttük. mint akármilyen más húsos ebédet. A hús tehát egyálta lán nem hiányzott . péntek nem jelente tt különösebb áldozatot. s így nem számíthatott a kereszté ny lel kiséget tápláló aszkézisnek. Rutinos és személytelen gya korlattá vált.

Faki rsággá is ellajult az aszkézis. Amiko r beléprem <l szerz et be. a lelé pő noviciusmester volt vel ünk a beöltözés napjáig. mikor az újonna n kinevezett magiszter átvette hivat alát. E pár nap alatt egyszer levitt bennünket az apátság kertjébe. ahol aszúnyogok annyira elleptek.hogy alig bírtam hadon ás z- va megvédeni magamat csípés ei ktő l. Ez azonban nem tetszett az elhelyezett noviciusmestern ek. Rám is szól t figyelmezt etve. hogy ha valaki szerzetes akar lenni. akkor nem szabad ilyen kényesnek lennie. !Ön mint liatalember meghökkente m ezen a furcsa vlsel ked ésen, és magamban kétségbe vontarn.

hogya keresztény lelk i ség nevében a szúnyogcs ípéseket el kell túrni. Csak az a tudat tartott a bennem a lelket. hogy pár nap múlva ez az elö ljáró eltáv ozik. Az új magisztern ek meg a szúnyogcs ípés épp oly kellemetlen volt. mint nekem.

12

Az indítóok fogyatékossága néha a keresztény aszkézis terén való teljes tájékozatlanságot árult el. Ez az oka.hogy annyi különben jói ndulatú aszketikus gyakorlat elvesztette keresztény dimenzióját. Ez túnik ki abból. amit pár évvel ezelőtt egyszer egy templomba járó hölgy nagy böj t közeledténmondott nekem: .Ez éppen jókor jön. már úgyis ideje. hogy diét ázzam . Most meg is tartom a böjtöt szigorúan. ez a pár hét igen sokat jelenthet. és remélern.

hogy jó pár fontot leadok anagyböjt végére:

Hogy túl hosszúra ne nyúljék tegnapi aszket ikus tapasztalataim list ázása.

elégedjünk meg ezúttal ennyiv el. Figyelm ünket inkább fordítsuk a mai ember aszket ikus magatartására.

Mal törekvések

A leqelsó, ami ész revehető. bár még egyáltalán nem örvend ál talános elterjedtségnek: a mai hi vő jobban megérti . hogy kereszténynek lenni .rne- tanolat-t jelent. illet ve ennek állandó folyamat át . ez ped ig meg követel i a mindennapi aszkézist. Egyre inkább terjed a hiv6k közt keresztény i mivoltuk tuda t os u lása. azaz hog y nem könnyú dolog kereszténynek lenni .a kereszt ény- ség nem folk lor e-vallás osság. hanem a kereszt vallása .ezért is hívj a Kr iszt us Urun k hív eit: .vegyétek fel a keresztet. és úgy kövessetek engem :

Ezt a felisme rés t a lelkipásztori magatartás is táplálj a. Bár még ma is hangsúlyozzuk pl. az ádvent és a nagyböjt különleges font osságát. mégis e szent Időszako kat nem önmagu kban kezeljük. hanem kellően rámutatun k a liturgia egészében való helyükre.ill etve a keresztény lét kialak ításában betöl- tött szerepükre. Igen dicséretes eredményt hoz a ker eszt ségr e előkészítő oktatás. amely a keresztség szent ségének annyira gazdag jelentését tárja fel Egyben nyomatékosan rámutat ar ra a fontos tudnival óra. hogya keresztség felvét ele nem vég pont. hanem kezdet. Kezdete annak az életfolyamatnak.

amelynek főfe l ad ata a keresztségi konverzió min denn apos él ése. ez pedig szinte lehetetlen keresztény aszkézis nélkül.

A mai hiv6 tehát ráeszmél. hogy az aszkézis nem keveseknek való.

nemcsak a válogatottak szívügye. nem az ún. elit dolga. hanem minden keresztényé. Megért ik, hogy az aszkézis gyakorlatáboo különfél e fokok különböztethetők meg. de lényegében mindenkié. Mert az aszkézis a ke- resztény létnek nem füg geléke. nem valami egyéni buzg6 ságból hozzáadott gyakorlat, hanem szerves része. Nem egyéni fölbuzdulás és vála szt ás dolga. hanem a keresztény lét bens6 igénye. Szinte természet esne k veszik. hogy a keresztény aszkézis a Krisztus-követés egyik nélkül özhetetlen út ja. s mint ilyet nemcsak az ún. szent időkben gyakoroljuk. hanem állandóan. Mindig Időszerú és szükséges. Nél kül e szinte alig képzelhető el a megtérés . amely álta l Krisztusban. az új Emberben magunk ls új emberré válunk. Illetve folyton-f olyvá st megújulunk. Ezzel meghalunk önmagunknak. belépünk Krisztus misztéri umába. és élhet jü k a Lélek éle tét.

l!Jen épültern. amikor pár héttel ezelőtt egy keddi napon híveket látog at- tam az egy ik kórházban. Eppen dél let t . amikor befejeztem. és betértem a kórház büféjébe ebédel ni. Minden kapható volt. ami szemnek-száj nak tetszik.

Előtte m éppen két fiatal ameri kai ápolönö rakta ebédjét tálcájá ra. Az első

finom kiránto tt csirkét választ ott. s úgy vettem észre . hogy noszogatta

társnőj ét . vegye ő is ugyanazt. De az egyre vonakodott . végül is saj tos szendvics nél kötött ki. s alig hallhatóan odasúgt a nekem: "Én kedden tart om a pént eket. " Míg eyyesek vádolják az Egyh ázat . hogy a hagyományos böj t i gyakorla t megvált ozt at ásával megszüntette a keresztény élet veze kl ő jell egét.

mások. mint ez az ápolönö. megértik. hogya penit encia egyálta lán nincs eltörölve. mert azt egysz erűe n nem lehet eltö rö lni. hanem az Egyház inkább megszünte tte ruti nos és személytel en voltát . s visszaállított a szemé lyes . egyéni és tel e lő s élését. Az Egyház azt akarja. hogya hivő felnőttké n t .

saját szabadelhatáro zásából ésne egyszerűen előírás vagy parancs vak telje- sítéséveI. automataként gyakorolja a keresztény aszkézist. A rutinszerű asz- kézisgyakor lat kiölt e a személye s kezdeményezést. és elrozsdásította azt a rugót .ami éppen aszemélyes elhatá rozás folytánad értéketaz emberi tettne k.

Az Egyház azt akarja . hogy az aszkézis saját élménye legyen a _{hlvőnek ,} és ne más csináitassa vele. Csakis ebben a sajátos szemé lyi megélésben tud a lelkiélet izmosodni. Az emlí te tt ápolönö esete az. amit szemé lyes felelős­

séggel gyakorol t keresztény aszkézisnek nevezhet ünk. De hall ott am több olyan családr ól is. ahol a "családi tanács" dönti el. hogya következőhét en rnelytk nap lesz a hústalan. Ebbe n kifejeződik az a tudat. hogy a keresztény aszkézist aszemél yes választ ás _megg yőződésév el kell gyakorolni. Ez egyálta- lán nem teszi könnyebbé. inkább nehezebbé. Hiszen immár nem mások gondoskodnak rólunk .hanem ahogy illik . saját magunktart ju k kezünkben éle- tünk irányítását.

Altalános jelenség az. hogya mai hivő teljesebbé tágítja aszketi kus gyakorlatána k körét . Ez a dicséret es vállalkozás négy irányban tapasztalh ató : aszkézis az élet st íl usban. a koll egiális. _{együtt-fele lős} éle tve ze té s be n. az igazságosság gyakorl ásában és az élethivatás területén .

A mai hivő . aki hallott "az anyag teológ iájá" -ról és felfi gye lt az anyag .szentséol" vonatkoz ásának valóságára . de álta lában rnlndenk í. aki valamit is tudkezdeni aMegt estesül éssel .nem tudja elfogadni a kereszt ény aszkézis- nek a testi szigorúsággal való azonosítását. és aszkéziséb en érthetően a teljesebb való ságot átfogó gyakorla t okat akar.A modern _{hi vő} jól tudja.hogy a test i vezekl és a keresztény aszkézis szerves része.ezért nem avult el. és nem is avulhat el. De nem fogadhatja el. hogy csak ebből áll. rnert ezt torzit ásnak és egyoldalúságnak érzi. Abban a felfogásban. amely az aszkézist csakis fizikai sanyargatás nak látj a. a gnoszt ikus .elszellemesltés" jelentkezik . amely kizárólag a nem anyagi világban keresi a jót. De ezzel együtt felfe-

de zh ető benne a testellenes platonizmus is. amely a test-léle k elle nt ét ér e épül, és meghazudtolva a "His zem a testnek föltámadását " hittételt , fő lelki

14

feladatnak tekinti a léleknek a test börtö nébő l való megszabadulását. A későbbi janzenizmus is ott lappang ebben a felfog ásban, ame ly az anyag gyülöletét tanítva önsanyargatásban , a test kínzásában leli kedvét.

Erthető, hogy amai hivő ezt a testsanyar gató,emberqyúlölö.világmegvető

egyoldalúságot minden áron el akarja kerülni ,és a teljesebb ért ékű Krisztus- követés törekv éseit kiszél es íti a már említ ett terület ekre. Nézzük ezeket külön-külön.

Az élet st flus aszketizmusa fölhiv arra, hogy nemcsak étel- vagy táncti la- lomm ai lehetünk úrrá önmagunkon, hanem a különbözö élethelyzet ek és megnyilvánul ások: visel kedés, ruházat , étkezés, lakás stb. önként adódó alkalmal ennek. A flancoló, luxusba n dőz söl ő , léhán dúskálkodó, mértéktel en élet mód tehát nem lehet kereszt ény életi deál. Ebben a környezetben szüksé- ges a ker esztény aszket ikus lelk iség, hogy megel égedj ünk a minden emberi szükséq lete r kellően kielégí tő , de mégi s mértéket tartó, józanul egyszerü életstílussal, és ez boldoggá tegyen. Amit pl. eqylk-rnástk gazdag amerikai hölgy mohó ék sze r-és ruhavásárlásairól írtak azújságo k, az éppen nemrnlntá- ja a keresztény élet stí lusnak. Inkább kihívó. Továbbá ide sorolható pl. a ter- mészeti környezet használat a. A Te re m tő paranc sa: "Vegyéte k hatalmatokba a földet, és uralk odj atok rajta" , csak kereszté ny fe l el ős sé g g e l valósí tható meg,s jó adag keresztény önfe gyel mezésre van szükség, hogya környezetet - szárazföld. víz és levegő - tiszt án és egészsége sen tarthassuk . De az sem mindegy, hogyan használ jaaz ember tudom ányos ismereteit és technikai képességeit. A keresztény életstílusnak hat ározo tt rnondanl való]a. hogy fel.

fedezéseinknekés eróinknekne szolgájáváváljunk, hanem mesteremaradjunk.

De sok minden más is idesorolható az élet stí lus aszket izmusa alá, akár kocsivezetésról van szó, akár szórakozás ról, vagy pedig a szabad idő eltöl-

tésér ől.

Az aszkézis azt jel ent i , hogy alkalm assá válunk lste n tervei számára. A kollegiális, együtt-felelős életvezetésben az ember túl akar jutni az egoizmus elburjánzásán az emberi együttélésben, legyen az család , Egyház vagy szer- zetesrend . Az önker esés, ez az egyik alapve tó szenvedély, amely mások felett való uralkodásra üzi az embert , megmérge zi a közösségi életet. Ezért ha lsten akarata szer inti társadalmi életet akarunk, nem nélkülö zhetjük a kereszt ény aszkézis egészsége sen önfegyelmező erejét.

A kereszt ény aszkézisnek nemcsak az egyéni lét et , hanem az emberi kapcs olat ok egészét ls át kell ölelnie . Ezt látj uk abban a kezdeményezésben , amel y keresztény feladatnak tekinti az igazságosság szolgálatának kötele- zett ségét . Különösen a faji elnyomást szenved ók, a fejlödésben elmaradt népek, az ún. "harmadik világ" néptömege, a börtönök lakói, a válasok és a kábítószer áldozatai ennek a szolgálatnak a részese i. Az egy tál ebéd igen elterjedt módszere annak a nemes igyekezetnek, hogya telje s étkezés meq- fizetésével alapot teremtsenek valami jó célra. Mindez ember szol gálat , s mivel mindenkinek meg akarja adni azt, ami neki kij ár, emberszolgálat a

legjavából. Idő , talentum , ambíci ó mások javára való nagylelkü felhasználásá- val nekiálIn ak lebontani az el fogult ság és elő ítélet válaszfal át, amelyet ern- berek és népek egymás közé eme ltek, s így igyekeznek építeni egy boldogabb holnapot, testvériesebb világot. Tetszik ez Jézusnak is, aki nem áldozatok at akar, hanem hogy jót tegyünk egymással (Zsid13,15).lzaiás58.fejezete ugyan- erre mutat rá, amikor leírj a az Istennek tetsző igazi böjt ölést: kenyeret a·

dunk azéhezőnek, otthont teremtünk az otthonta lannak stb.

A keresztény aszkézis újabb területeket fedez fel magában az élethivatá s- ban.A papi hiv atás pl. maga az életszentség útj a, s lelkiismere tes bet öl t ése minden különösebb keresés nélkül is lépt en-nyomon aszkézisre hív. De ugyanígy a házasélet is a tökéletesség útja, és aki hüségesen éli, annak önkéntelenül adódik alkalma a keresztén y aszkézisre. Ugyanezt lehetne rnon- dant pl. az orvosi, tanítói és ügyvédi hivatásról. Mindegyiknek megvan a maga sajátos követelménye, am inek áldozatos lelkület nélkü l aligha lehet elégségesen megfe lelni.

Meg kell jegyeznünk azt is,hogy manapság a vallásban is hit elesség et és

őszinteséget, valamint józanságot várn ak el a hivők. Bizarr és túlzott aszkézis nem ideálja a mai embernek. Nem csodálja . Ezért a tegnapi szerzetesi enge- delmesség példaképe - elü ltetni a fát gyökerével fölfelé, ha azelöljáró úg,y parancsolja - ma már nem vonzó. A mai hivő ember érzi, hogy az Ilyen túlzás nem hitelese n kereszt ény magatart ás. Ezért nem lelke sedik érte, _sőt egyenesen elf ordul tő le .

Továbbá arra is rá kell mutat ni, hogy az aszkézis rnint teljesebb értékű Krlszt us-követés re szóló edzés megkövetel i a természetfölötti belrá nyzo t t sá- got. Ezért bármennyire is hasznos és dicséretes higiénik us cél ok elérésére diétázni, ez nem keresztény aszkézis. Csak akkor az, ha Istenhe z vezető

úttá válik, s végeredményben szeret et a motívuma. Mert csak ebben vál ik azember aszkézise állandó megtérést célzó gyakorlattá, amivel egyben felel az lsten-ország hívására.

Mindezt összefo glalva elmondhatjuk,hogy a mai ember nem elégszik meg a tegnap aszkézisével. hanem aszkézi sgyakorlat a fej l őd ést . gazdagodást rnu- tat. Mivelamai hivő erősen .keresö" ember, s érzi avált ozóvil ág szükségeit és igényeit, észreveszi ebben az új adottságban is a Krisztus-köv etés kö- telezettségeit. Ist en hívására válaszol az új élethelyzetekben is, s így érle-

lődik mindig alkalmasabbá lsten tervei számára.

Paskai László

ASZK~ZI S

A

Az aszkézis szónak ma rossz csengése van nemcsak a közf elfogás ban, de sokszor még egyházi körö kben is. Valam i érte lmetlen lemondást , ön- kínzást, a világtól való menekülés t lát nak benne. Igazi jelentése egészen 16

más volt a profán és egyházi gyakorlatb an. Eredetil eg egy cél elérése ér- dekében _történő begyakorlást jelentett, amely lemondást, önfegyelmet, áldo- zatot kiván meg. Mint a sportéletből átvett kifejez és arra utalt , hogy a személyisé g belső világának alakítása állandó fegyelmezettséget, áldozatvál- lalást követel. Ilyen ért elemben minden eredményes nevelés megkívánja az aszkézis t.Megkívánja apapnevelés is,éspedig hármas terület en: a személyi- ség természet es értékeinek kimúveléséb en. a krisztu si élet kialakitásában, a papi szolgálat ra való felkészülésben.

A személyiség természetes értékeinek kimúvelése a papnevelésnek is

elsőrangú feladata. Gyakorlat i szempo nt ból fontos mindenekelótt annak elío- gadása, hogy az önnevelésben s zü k s é g van áldozatvá llaláara. önle-

győzésre, azaz aszkézisre. Ma ez nem feltétlenü l magától ért etődő. Az ön- fegyelem mindig nehézfeladatot jelentett. Ezért könnyen lehet kibúvót keresni

tetszető snek látszó érvek alapján. Ma főleg a pszichológia, a szoci ológia felhivta a figyelmet sok olyan küls ö tényezőre, amelyek szerep et ját szanak a személyiség alakítás ában. A feltárt törvényekkel és a körülmények for- málásával mintha könnyebb út nyflnék a személyis ég alakítására . Mindezt a segít séget természetes en fel kell használni. De mindez nem teszifel eslegessé az egyéni önnevelést. Csak igy alakulhat ki önálló személyl séq, amely már nem csupán a környezet függvénye.

A papságra való készülés szempontjából legfontosa bb a kie g y e n- sú I y ozo tt s z e m éIy i s é g kialakítás a. Kiegyensúlyo zott a személyiség, ha szil árd, egyénileg kidolgozott, lel kil eg átélt etikai eszményekkel rendel- kezik, és ennek alapján cselekszik. A kiegyensúlyozott személyiség meg- kivánja az erkölcsi értékek hely es ismeretét, összefüggésben a cselekvés sel.

A h eIyes ért ékr end szell emi fegyelmezettségben alakitható kl. Ez történik az elmélkedésben. amely az önnevelésnek lényeges feltétele . Szük- séges továbbá a h eIyes ö nis m e r e t. Ma szeretj ük azt hangoztatni, hogy az ember "a semmiből" teremti meg önmagát. A gyakorlati nevelés szempontjából ez nem áll ja meg a helyét. Bels ő világunkban sokfé le hajlam.

ösztön található, jók és rosszak egyaránt . Hamis optimi zmus lenne azt qon- dolni, hogy adottságaink eleve jók. helyesek. Az önnevelés feladata. hogy a helyes önisme ret alapján megteremtse a rendezettség et , a kiegy ensúlyozott- ságot. Ez pedig sok lemondást. önle győzést kíván meg. A helyes önismeret eszköze az önreflexió, amelyet a keresztény életben I e I k i i s m e r e t - viz s gáIat n a k nevezünk. Szerepe nem csupán az. hogy csel ekedete inket

ellenőri zzü k és _minősítsük . Igazi önismerethezakkor lehet eljutni, ha kiterjed tette ink bel ső indítéka ira is. Ennek alapján ismerjük meg belső vil águnkat, és ismerjük fel feladatai nkat.

Az általános feladatok mellett jelenlegi életkörülménye ink között eqy-k ét konkrét területet különösen figyelem be kell vennI. Ilyen mindenekelőtt a c s e n d szeretete és bizt osítás a. A mai életforma nem kedvez a csend megter emtéséne k. Lemondás árán is kell biztos ít ani, nemcsak néha-néha,

hanem mindennap kell erre időt keríteni. - Orömm el látj uk hazánkban az életkörülménye k javul ását . az anyagi jólét emelkedését. a biztonságosabb élet kialakulását . Viszont ez magával hozza az e I p u huIá s , e Ik ény e I. me s edé s veszél yét. Tudatosan kell bizt os íta ni a test és a szellem fegyel mezetts égét , beleértve az ételben, ita lban való fegyelm ezett ségJe t is. - A szórakozási lehetős ég e k megszaporo dása könnyen szétszórja a belső vilá got.

és nehézzé teszi a köte lessé gte ljesí té st. Meg kell találn i a helyes arányt köt elesség és szórakozás között , _első helyet adva a köt elességnek.

A krisztusi élet kialakitása sajátos fel adat a a papneve lésnek. Ez kifej ezet- ten is megkívánja az aszkézist. Hat ározot t an tanítják ezt az evangéliumok és az apostol i levelek . amikor .ke res zthordozás r-röl, "önm egtagadás"-ról Imor- tific atio . a halál egy neme) beszéln ek. Alapja a keresztségben nyert új élet. amely megkív ánja Krisztus péld ájának követésé t. cselekede t ei nek folytatását.

"hogy Jézus élete megnyil vánulj on haland ó testünkb en" (2Kor 4.10). Gyakorl at i szempont ból itt is egyik legfon tosabb feladat a hel yes ismeret kialakít ása apapnövend ékben. Krisztus tanít ása alapvető kettősséget állit fel az élet értelmezésében: vagy csak a föl di élet távlat ában és keretében érte lmezzük önmagun kat , vagy pedig az üdvösség és az eljövendő élet re- ményében. Szent Pál kifejezésé vel a "r ég i" és az "új" ember kettősség ét

hord ja magában a keresztény ember . s önmagának kell kialakítani szernély i- ségében az újat: "Vessétek le a régi embert szakásaival együtt. és öltsétek fel azúj at. aki álla ndóan megújul Teremtőjénekképmására" (Kol 3.10).

A Szentírás bős é ge s en kifejti a keresztényáldozatv álla lás egyesterületeit.

Eqy-két vonást külön 'is kieme lhetü nk. A kere sztény áldozatválla lás nem ve-

zethető le c sak e m ber i m egg o n d o Iások alapjá n. Ma erős a szekularizálód ás hatása. amely ezt csak földi szempontból értelmezi. Ezzel szemben látn i kell, hogya keresztény életből nem maradh at ki a k e r e s z t t e o I ó g IáJa. Az áldozatvá llalás nak. szenvedésnek - beleértve a halált is - értéke van. Hiszen Krisztus ezeket magára vállalta, sőt a megváltás. a bún elt örlésének eszközévé tette. Azoknak a szenvedésekne k, amelyeket az élet magával hoz, vagy megfelelő módon önként is vállalunk. értékük van, egyéni és közösség i értékük az üdvösségre való törekv ésben. Ezért nem hiányzott soha a keresztény életből. és ma sem hiányozhat.

Különösen jelentős az imád s á g os éIet kialakítása. Az imád ság adja a hitből fakadó begyakorlás. aszkézis alapjá t, az állítja elénk Krisztus példáját követésr e. Itt már nem elvont etikai eszmények az irányítók. hanem a személ yes lsten. és akit O küldött, Jézus Krisztus. Különösen nagyjelentő.

ségú a Ii tu r gia, főként a k e r e s z tsé g elev en tudata és az e u c h a. risz tia. Ezek folytonosan figyelmeztetnek . hogy Krisztus áldozatá ban ré- szesedve.önmagunkat is áldozatul kell adni az Atya akaratánakteljesítésében. lsten szolgálata feltétlenül megkív ánja em b e r tár s a ink sz e r e t e- t é t és sz o I gáIatá t. nemcsak ember i meggondolá sok alapj án. hanem Kriszt us tanít ásának szell emében. A keresztény aszkézisnek ez saját os terü- 18

lete. Megkívánja a teljes önzetlenséget, mások szolgá latá t. fóleg a rneqbo- csátást, az irgalmasságot. a harag, a gyúlölet, a türelmetl enség. az íd eqeske- dés, a rosszindulat stb. leküzdését. Mindez a leendó lelkipászt ornak nélkü- lözhetetl en . A legtöbb áldozatot az állandó. következete s felebaráti szeretet hozza magával, beleértve az ellenség szeretetét is.

A kereszté ny aszkézis területéhez tartozik az ös ztön ös kív á ns á. go k megfegyelmezése . adott ese tben feláldoz ása: .a tes t kívánságával . a szem kívá nságával és az élet kev élyséqével" szemben azalázat osság, a sze- génység váll alása, a fegyelmezett ös ztöné le t. A szabad osság ra indító közfel- fogáss al szemb en biztosí tani kell ezeken a terüle teken is a keresztény élet fegyelmezett ségét.

A papi szol gál at ra val ó felkészülés a papnevelés sajátos feladata. A pap nemcsak jó keresztény , aki mindenben a hívek példaképe (1Tím 4,12) , hanem a közösség vezetóje is.

Gyakorlati szempontból a papi szolgálat ra való felkészül és megk ívánja a k ö z ö s s é g i e m b e r. a másokat szolgáló ember vonásaina k kiala kítását . Közösség i ember az, aki az eqolzmussa l. az egyéni érvényesüléssel szem ben mások javát .a közöss ég érdekeit szol gálja. Itt különösen font os az e ng e . d eI m e s s é g az Egyház szolgálatában. Manehéz az engede lmesség.Meqér- tését segí t i Krisztus péld ája. És az, hogy az Egyház nem csupán szociológiai képzódmény . hanem egyben Krisztus titokzatos teste, amelynek élt etóje a Szentlélek. - A közösségi munkát nem mindig kíséri siker. Bár a sikeré l.

mény nagy lendít ö. elmaradása nem gátolhatjaaz ügy szeret etét és szolqála- tát . A papi aszkézisnek komoly területe, hogy sik e r t e Iens ég e k e I. I e n é re is megtart sa lelkesedését és bizaimát.

A papi szolgálat fontos feladata a tanítás . A papnevelés ezért megkívánja az c I m é I y ü I t t a n u I ást. A tanulás nemcsak felületes és tetszetós ismeret ek megszerzését jelenti , hanem abelső intell igenc iára való törekvést is.Az Egyház mindig a kultúra múvel óje és terjesztój evolt.A papi szolgálatra való felkészülés komoly erófeszítést kívá n meg ezen a területen is.

Túl az Egyház közösségén belül kif ejtett munkán a papnak közösségi ern- bernek kell lennie mindabban , ami a társa d a lom fe j Iódés é t, a haladást , az igazságosságot. az emberek jobb életét. a békét szolgálj a. Ez nemcs ak érdeklódést és helyeslést kíván meg, hanem aktív bekapcsalódást is Krisz t us példája szer int , aki min den kinek javát kereste. akár taní tv ánya volt, akár nem . A papnevel és terül etén ezért fontos szerepet játszik a k ö . zÖss é g ak t í v s z o I gáIata : azon aterületen, amelyet a kis közösség szolgálata megkív án, vagy adott esetben a lelkipásztori területen. Ez egyik feltétele az alkalmasságn ak . A papnövendékek aszkézisének komoly területe aközösségi emberkia lakítása az egoizmussal,az egyéni elónyök keresésév el , akönnyú élet f el fogással szemben.

Sokrétú az aszkézis lehetósége és gyakorlása a papnevelésben . A fent i sarok eqy-két fontos, jelenlegi életünkben kritikus vonásr a mut att ak rá. Ne-

velési szempontból a leglényegesebb .hogya lemondás. az áldozat .azaszkézis gyakorlata mindig legyen i n d o k o I t a belső élményvil ágban. Ebben az esetben nem nyomja el aszemélyiség kialakulását. hanem segíti a cél eléré.

sét az önnevelésben. a krisztusi élet kialakításában és a papi szolgálatr a való felkészülésben.

Franz Löwenstein

KRISZTUS MEGISMERI:!SE AZ EVANGI:!LIUMOKBÖL

Aki egyszer megértette, hogy életében a legfontosabb ember Krisztus, és fölfogta, hogy hitének középpontja Krisztust szeretni, az megdöbbenve fogja észrevenni. milyen kevéssé ismeri Urát. És ha körülnéz. hogyan Ismer- hetné meg, akkor azokhoz az emberekhez fog fordulni, akik ismerték és tor- rón szerették őt, és ismeretük és szeretetük arra késztette őket, hogy ősi do- kumentumokban leírják, amit keresztény testvéreiknek el akartak mondani Krisztusról.

Meglehet azonban, hogy már gyakran nyúltu nk az evangéliumokhoz. és mégsem sikerült igazán eljutnunk arra a Krisztus-ismeretre, ami a sziv lsrne- rete. Ennek talán az az oka, hogy nem _meg fe l el ő módon kérdeztük az evan- géliumokat. Egy példa saját tapasztalatomból világosabbá teheti ezt az utat.

Apám egyik testvére feleségül vett egy özvegyet, akinek két kicsi gyereke volt az első házasságából. A gyerekek sohasem ismerték édesapjukat. Mikor unokahúgom tizenöt éves lett, avval a kérdéssel lepte meg anyját, nem kap- hatna-e egy fényképet karácsonyra az igazi apjáról. Természetesen megkapta. Aztán tovább ostromolta az anyját, hogy nincsenek-e levelei az első férjétől,

és hogy nem olvashatná-e el azokat. Forró szívvel, mohón nyelte magába

őket. Es nem enqedné-e meg az anyja, hogy felkeresse apja barátait, és

kérdezőskö dj é k apja felől. Mindnyájan meg voltunk kissé döbbenve, milyen

szenvedélyesen próbálja ez a gyerek meghódítani magának annak az ernber- nek a képét , aki olyan jelentős. olyan nagy volt aző életében, és akinek a képe eddig elsikkadt a számára.

I g y kell ene az újszövetséget olvasnunk és kérdeznünk. és akkor fel fog tárulni előttünk.

Szándékom az, hogyel mondjak nektek valamit abból, amit én talált am az evangéliumokban, nem azért, hogy átvegyétek valaki másnak aKrlsztus-ké pét, hanem utat mutatni és felbát ori tani, hogy ti is megkeressétek a magatok útját, és saját képet alkossatok az Úrról.

Kezdjük el annak az elbeszélésével , ahogyan a tanítv ányok először talál.

koztak Krisztussal. Szt. János 1. fejezetében találjuk ezt meg.

Elmondja, hogya Kereszte lő fellépése hatalmas népmegmozdulást idézett

elő, hogy sokan jöttek Galileából a Jordánhoz, és hogy közülük egy csoport

20

kafarnaumi halászlegény fölajánlotta szolgálata it a prófétának. ~s egy szép napon. amikor úgy látszik csak András és János volt ak a Kereszt elóvel a Jordán partján ,fölt űn i k egy ember. Alakj a magára vonhatta a két fiat alember tekintetét. ~s akkor a Keresztelő fölnéz. kinyújtja kezét az ismeretlen felé, és kimondja a szót: .Ime az lsten báránya, aki elveszi a világ búneit !" - azószövets égi próf étá k nyelvén : Nézzéte k, ott megy a Messiás ! A Messlás, akit ezek az embere k gyerekk koru któl fogva vágytól égő szíwe l vártak. aki után évszázadok óta sóhajt ozik népük, a Messiás megy ott teljes testi való- ságában aJordán partj án! Nem csoda, hogy a két fiat alember otthagy csapot- papot. és az Úr után szalad. És mikor Krls zt us megér zi. hogy valaki jön mö- götte, megfordul. Most el őszö r látják sze mtő l szembe ezt az arcot. Jézus megkérdezi : .Kit kerestek ?" A két legény ke megdöbben. és zavarukban azt kérdezik : .Urarn. hol laksz?" Buta kérd és a sivatag közepéri. És az Úr magával viszi őke t száll ására. János nem jegyzett föl semmit . hogyan folyt le ez az első találkozás, csak ennyit - 60 év után! - .10 óra körül történt" .

Ezután következik azel ső apostolok meghívása.Az izgalmas a történetben az, hogy ezek ahalászlegények - egyszerúek és jók, de semmi különös kiváló ságuk. olyanok . mint a mi paraszt- vagy munkás f iai nk - csak eqy- szer látják az Urat, egyetlenegy szavát hallják. és azelégnekik. hogy mind ent föladjanak: családot. foglalkozást. jövőt. és már csak egy kivánságuk van:

Krisztussal maradn i úgy.hogy soha többéne kelljenelhagyni uk.Vele akarnak menni. akárhová megy is.

Mi fogta meg ennyire ezeket az embereket? Bizonyá ra az Úr külseje is.

és ez nem lep meg bennünket, ha valódi az a kép.amit a turini lepel mutat. Biztos azonban csak egy: Krisztus nyújt valamit ezeknek a fiatalemberekn ek.

ami mindig is megragadta a fiat alokat : csodálatos megértést. Nem olyan megértést. amelyiktől az ember úgy érzi magát, mintha üveg bő \ lenne, nem. hanem ami jó. ami felsöbbrendű . azt szólítja meg bennük , és ewel ért úgy igazán egyet.

Itt van mindjárt Simon. annak az Andrásnak a testvére. aki megtudta.

hogya nagy prófétára. a Messi ásra találtak rá. Elég ingat agnak ismerjük meg a jellemét, felületesnek és a veszélyben kissé gyává nak. De egy biztos . nyárspolgárságot nem lehet ráfogni. Valami nagyot . nagys zerút akar az életével. _~s most odamegy azÚrhoz és még egy szót sem sz ölhatott, Krisztus rnár ls azt mondja neki: •Te vagy Simon. Jónás fia? Szikla lesz a neved:

Csodálatos új név a Messiástól. Nem érti. de úgy tűn i k. már ez az első szó szíve minden álmát túlszárnyalja.

Más az eset Fülöpn él. Ot csendes, elqondolkozó. télénk, viss zahúzódó embernek ismerjük meg. Neki nem mond az Úr semmi nagyszer út. csak ennyit: "Fülöp, jöjj, kövess engem." És a fiatal emb er boldogan teszi le egész jövőjét az Úr kezébe.

Fülöpnek van egy barátja, Nátánáel, akinek épp elle ntétes a jelle me.

Hozzá rohan, és mondja: ..Nátánáel. megtaláltuk a messiást . a Názáretből