Kisgyermekes édesanyák táplálkozásának vizsgálata Csongrád megyében

(1)

„

NŐK – EGÉSZSÉG, CSALÁD ÉS MUNKA”

HALLGATÓI KONFERENCIA

Dr. Szél Éva Emléknap - Szeged, 2013. április 25.

„Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása

a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Kisgyermekes édesanyák táplálkozásának vizsgálata

Csongrád megyében

Nagy Anikó

SZTE ETSZK- Védőnői Munka és

Módszertana Szakcsoport

Dr. Tobak Orsolya, Bajusz Judit

(2)

Kutatások

 OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés) 2003

 Első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat (1985-88)

 ELEF (Európai Lakossági Egészség Felmérés) 2009

 Országos helyzetkép az óvodai közétkeztetésről 2009

 Amerikai kutatás: A családi étkezések pozitívan

befolyásolják a későbbi táplálkozási szokásokat

(Larson N.- Minnesota)

(3)

Kutatási probléma

Mi jellemzi a 0-6 éves életkorú gyermeket nevelő édesanyák és gyermekeik táplálkozási szokásait,

és milyen tényezők befolyásolják a szokások

alakulását?

(4)

Kutatási cél

 Feltárni a Csongrád megyében élő kisgyermeket nevelő édesanyák táplálkozási szokásait.

 Vizsgálni, hogy milyen jellegzetességek figyelhetők meg a saját és a gyermekük táplálkozásának

alakulásában.

 Képet kapni arról, hogy honnan szerzik az édesanyák a

táplálkozással kapcsolatos ismereteiket.

(5)

Mintaválasztás, adatgyűjtés módja, eszköz

 Mintavétel: nem valószínűségi, egyszerűen elérhető alanyok módszere

 Módszer: írásbeli kikérdezés, melynek eszköze a kérdőív

 Mintaszám: 130 édesanya

 Adatfeldolgozás: SPSS 20.0 statisztikai program

segítségével történt, leíró statisztikai elemzést és chi

négyzet próbát alkalmazva

(6)

Minta bemutatása

75,4%

20,8%

2,3% 0,8% 0,8%

2.sz. ábra Családi állapot (N=130 fő)

házas élettársi

kapcsolatban él elvált

hajadon özvegy 0,8% 1,5%

10,0%

43,1%

28,5%

12,3%

3,8%

1. sz. ábra Anya életkora (N=130 fő)

20 év alatti 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 45-50 év

 Az anyák 92%- a városban él.

 Édesanyák 58,5%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(7)

1. hipotézis

A táplálkozás konkrét mutatói alapján igazolható, hogy az anyák gyermekük táplálkozását előtérbe helyezik a sajátjukéval szemben.

 Étkezés minőségét befolyásoló tényezők:



Étkezések alakulása (száma)



Étkezések helye



Főtt ételfogyasztás



Rizs és búzafogyasztás



Kenyérfogyasztás gyakorisága



Nassolás



Zöldség és gyümölcsfogyasztás

(8)

3. sz. ábra

Napi étkezések alakulása (%) N= 130 fő

70 26,9 7,7 3,1

90,8

1,6

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

3x 5x 1x

%

Étkezések gyakorisága

Anya

Gyerek

(9)

4. sz. ábra

Étkezések helye (%) N= 130 fő

72,3

1,6

12,3 9,2

3,8 0,8

7,7 6,2

78,5

0,8 6,9

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

%

Étkezési helyek

Anya

Gyerek

(10)

5. sz. ábra

Főtt étel napi fogyasztásának gyakorisága (%) N= 130 fő

70 26,9

1,5 1,5

43,1

54,6

2,3

0 10 20 30 40 50 60 70 80

1x 2x 3x nem

%

Gyakoriság

Anya Gyerek

(11)

6. sz. ábra

Leggyakrabban alkalmazott konyhatechnikai eljárások (%) N= 130 fő

69,2

12,3 13,1

4,6 0,8

0 10 20 30 40 50 60 70 80

főzés párolás sütőben sütés zsiradékban sütés nyersen

%

Konyhatechnikai eljárás

(12)

7. sz. ábra

A rizs és búzafogyasztása heti gyakorisága (%) N= 130 fő

13,1

57,7

22,3

4,6 1,5 0,8

60

7,7 3,8 3,1 3,1 7,7

0,8

13,9 7,7

55,4

26,9

7,7

2,3 56,2

8,5 9,2

2,3 3,1 7,7

0,8

12,4

0 10 20 30 40 50 60 70

0 1 2 3 4 5 6 7-nél

többször

%

Heti gyakoriság

Anya rizs Anya búza Gyerek rizs Gyerek búza

(13)

8. sz. ábra

Kenyér fogyasztásának gyakorisága (%) N= 130 fő

0,8

56,9

28,5

2,3

9,2

1,5 0,8

0,8

81,5

13,8

0,8 0,8 2,3

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

naponta 5-

ször naponta 2-

3-szor naponta

egyszer másnaponta hetente 1-2-

szer ritkábban soha

%

Kenyérfogyasztás gyakorisága

Anya

Gyerek

(14)

9. sz. ábra

Nassolás alakulása (%) N= 130 fő

56,2

43,8 55,4

44,6

0 10 20 30 40 50 60

igen nem

% Anya

Gyerek

(15)

10. sz. ábra

A nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának alakulása (%) N= 130 fő

1,5

23,8

38,5

13,1 11,5 7,7

3,8 0,8

32,3

33,8

7,7 18,5

3,8 3,1 0

10 20 30 40 50 60 70 80

%

Gyakoriság

Gyerek nyers zöldség Anya nyers zöldség

1,5

30,8

54,6

6,2 6,2 0,8 0,8

46,2

46,9

3,8 0,8

0,8 0,8 0

20 40 60 80 100 120

%

Gyakoriság

Gyerek nyers gyümölcs Anya nyers gyümölcs

(16)

11. sz. ábra

A főtt zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának alakulása (%) N= 130 fő

1,5 5,4

66,9

10,8 14,6 0,8 2,3 6,2

73,1

10 6,2 0,8 0 1,6

20 40 60 80 100 120 140 160

%

Gyakoriság

Gyerek főtt zöldség Any főtt zöldség

1,5 6,2 3,8

59,2

26,2

3,1 6,9 10,8

63,8

17,7

0,8 0

20 40 60 80 100 120 140

%

Gyakoriság

Gyerek főtt gyümölcs Anya főtt gyümölcs

A hipotézis igazolódott.

(17)

2. hipotézis

A demográfiai mutatók hatással vannak a táplálkozás gyakoriságára, és módjára.

 Az anya iskolai végzettsége pozitív hatással van a saját és gyermeke zöldség, illetve gyermeke gyümölcs

fogyasztására (p=0,000), azonban saját gyümölcs

bevitelét nem befolyásolja szignifikánsan (p=0,291).

A hipotézis elvetődött.

(18)

3. hipotézis

A 0-6 éves korú gyermek minőségi táplálkozása csak 50 %-ban valósul meg, még az édesanyák esetében ez 50% alatt van.

33,1

41,5

3,8

12,3

6,9 0,8 2,3

50

33,8

3,8 6,9

0,8 3,8 0

10 20 30 40 50 60

%

Gyakoriság

anya

tejfogyasztása gyerek

tejfogyasztása

 Húsfogyasztás:



Az anyák 32,3%-a naponta 2-3-szor fogyaszt húsfélét.



Gyermekek 45,4%-a naponta egyszer fogyaszt húst.

 Zsírfogyasztás:



A napraforgó olaj a leginkább alkalmazott zsiradék (53,1 %).

12. sz. ábra

Tej, tejtermékek fogyasztása (%) N= 130 fő

(19)

13. sz. ábra Édesítőszerek (%)

N= 130 fő

63,8

3,8 6,2

10,8 14,6

0,8 57,7

6,2 6,9 10,8

16,9

1,6 0

10 20 30 40 50 60 70

%

Édesítőszer

Anya Gyerek

 Az anyáknak és a

gyermekeknek is 80%-a otthon készített süteményt fogyaszt leggyakrabban.

 A megkérdezett édesanyák a jódozott sót részesítik előnyben (43,1%), csupán 8,5%-uk használ pl.:

himalája sót.

(20)

14. sz. ábra

Folyadékfogyasztás alakulása (%) N= 130 fő

0,8

10,9

34,9

38

15,5

5,5

44,5

39,8

8,6

1,6 0

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

0-0,5 liter 0,6-1 liter 1,1-1,5 liter 1,6-2 liter 2 liternél több

%

Folyadék mennyisége

Anya Gyerek

A hipotézis igazolódott.

 A gyermek életkora nincs hatással a

folyadékfogyasztás mértékére (p=0,815).

(21)

4. hipotézis

Annak ellenére, hogy az édesanyák rendszeres kapcsolatban vannak a védőnővel, táplálkozással kapcsolatos ismereteiket több, mint 60%-ban nem hiteles forrásból szerzik be.

7,8 %

18 %

25,8 %

18,8 %

29,7 %

0 5 10 15 20 25 30 35

1 2 3 4 5

%

Kategóriák

sosem kaptam tőle tanácsot

csak a szülést követő hetekben

csak a szülést követő néhány hónapban

csak az első évben

a mai napig kapok tőle olyan tanácsot, ami rám is vonatkozik nem csak gyermekeimre

15. sz. ábra

A védőnői tanács mértéke az egészségi állapotra

vonatkozóan a szülést követő időszakban

(22)

Egészséggel kapcsolatos információszerzés

 Az anyák 64,8%-a háziorvosát keresi fel egészségével

kapcsolatos kérdése esetén.

 Saját egészségükkel

kapcsolatban az internetet használják leggyakrabban (59,1%).

 Nincs szoros összefüggés az információt nyújtó személye, és a forrás között (p=0,146).

 Elsődleges segítségnyújtó a gyermekgyógyász (39,1%), a védőnőt az anyák csak 10,9%- a keresi fel.

 Információ helyét vizsgálva szintén az internet szerepel első helyen (48,8%).

 A két forrás között szoros összefüggést találtunk (p=0,042).

Anya saját egészségéhez Gyermeke egészségéhez

A hipotézis részben igazolódott.

(23)

Megbeszélés

 A szülők gyermekük egészségére nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a sajátjukéra.

 Főtt ételfogyasztás gyakorisága a gyermekek 70%-nál napi 2- szeri.

 A demográfiai mutatók - az iskolai végzettség kivételével - nincsenek hatással a táplálkozási szokásokra.

 A gyermek gyümölcs és zöldség fogyasztása magasabb, mint az átlag magyar populációban, még a szülőknél azonos.

 A gyermek életkora nincs hatással a folyadékfogyasztására.

 A konyhatechnikai eljárások közül a főzést részesítik előnyben (69%).

 Az anyák közel 30%- a mai napig kap tanácsot védőnőjétől a saját

egészségére vonatkozóan.

(24)

Szakmai javaslat

 A kisgyermekes édesanyák egészséges életmódjára

(táplálkozására) a védőnői látogatások alkalmával nagyobb hangsúlyt kell fektetni!

 A védőnői tevékenység színtereinek a bővítése –

egészségfejlesztés, a médiai lehetőségeinek kihasználása.

 A meglévő színtereken az egészséges táplálkozás hangsúlyozása.

 Korszerű konyhatechnikai eljárások ismereteinek átadása, és a

gyakorlati megvalósítás lehetőségében való közreműködés team

munkában (civil szervezetek, óvodák, iskolák, dietetikusok).

(25)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

(26)