• Nem Talált Eredményt

A bírálóbizottság értékelése A bírálóbizottság Békés Csaba eddigi munkássága alapján – vagyis itthon és külföldön megjelent tudományos közleményei, fontos forrásközlései, hazai és külföldi konferencia- el

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A bírálóbizottság értékelése A bírálóbizottság Békés Csaba eddigi munkássága alapján – vagyis itthon és külföldön megjelent tudományos közleményei, fontos forrásközlései, hazai és külföldi konferencia- el"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

A bírálóbizottság értékelése

A bírálóbizottság Békés Csaba eddigi munkássága alapján – vagyis itthon és külföldön megjelent tudományos közleményei, fontos forrásközlései, hazai és külföldi konferencia- előadásai és most benyújtott, „Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika az eny- hülés időszakában 1953-1991” c. értekezése (amely korábbi munkáinak forrásbázisán és elemzésein alapuló szintetizáló munka) alapján – javasolja az MTA Doktori Tanácsának az MTA doktora cím odaítélését. Békés Csaba hazai és számos külföldi levéltárban végzett kuta- tásai, a bel- és külföldi szakirodalom tanulmányozása révén felgyűlt tudásanyaga, a tények és reális összefüggések mentén tett megállapításai, nagy horizontú, mai tudásukat szintetizáló történelemképet eredményeztek. A bizottság ezt kiemelkedő hozzájárulásként értékeli a hi- degháború és a nemzetközi kapcsolatok hat évtizedes történetének és ezen belül a szovjet blokk belső átalakulásának majd felbomlásának a feltárásához. A bizottság nagyra értékeli, hogy Békés Csaba kutatótevékenysége során sikeresen tesz kísérletet arra, hogy a magyar külpolitikát a magyar belpolitikával és a nemzetközi politikával összefüggésben vizsgálja. A feltárt tények és a szerző megállapításai alátámasztják és igazolják a disszertáció végén össze- foglalt tudományos eredmények (a nemzetközi kapcsolatok elméletére vonatkozó) első, (A szovjet blokk történetére, a szovjet világrendszer működésére, Kelet-Közép-Európa történeté- re vonatkozó) második, (Magyarország 1945 utáni történelmére vonatkozó) harmadik és (a magyar külpolitika történetére, Magyarország 1945 utáni nemzetközi kapcsolataira vonatko- zó) negyedik pontja többségének állítását.

Békés Csaba kutatásainak és disszertációjának egyik nagy érdeme, hogy hitelt érdemlően bizonyítja: az ötvenes évek közepétől a keleti tömb politikájának és a kelet-nyugati viszony- nak az alakításában a volt szocialista világrendszer egyes államai (különösen Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia) sokkal jelentősebb szerepet játszottak, mint azt korábban feltételezték, s a szövetségen belül sokkal komolyabb konfliktusok és lobbi harcok zajlottak, mint az elkötelezettséget és egységet hangoztató nyilatkozatok alapján gondolni lehetett. A bírálóbizottság igen fontos eredménynek tartja, hogy szerző forrásfeltárásainak, kutatásainak és elemzéseinek eredményeként új fogalmakat és kategóriákat vezet be, illetve ajánl, még ha ezek közül egy-két esetében további, meggyőzőbb érveket várt volna szerzőtől. A bírálóbi- zottság nem tartja eléggé kiérleltnek és alátámasztottnak a szerzőnek a hidegháború új perio- dizációjára irányuló kezdeményezését, amelynek érvényességét elsősorban a hidegháborús nemzetközi szakirodalommal való összevetésben tart valóban mérhetőnek.

Mindezek nem érintik a bizottságnak azt a korábban jelzett véleményét, hogy Békés Csaba munkássága – s ennek részeként doktori értekezése – kiemelkedően járul hozzá a korszak történetének feltárásához.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1376 részvényes tulajdoni hányadának számszerűsítéséhez, illetve az időben változóan megmutatkozó részvényhányad kezelése érdekében, minden részvényes

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Míg a dualizmus – és tegyük hozzá: a reformkor – igen kedvelt korszaka a sajtótörténeti kutatásoknak, addig a huszadik század, viharos politikai fordulataival és