Dr. H O R T O B Á G YI T I B O R t a ns z é kv e z et ő főiskolai tanár:
A SZELIDI SZÍKESTÓ ÚJ SCENEDESMUSÁRÓL
(1 ábrával és 1 di a gr am m a l )
A Duna—Tisza közén, Kalocsától mintegy 12 km-r e északra, Duna- pa t a j község határában, a községtől 4 km-r e keletre fekszik a Szelidi tó. Hossza kereken 5 km. Két végéhez nádas csatlakozik. Ezzel e g y ütt a tó hossza eléri a 6—7 km-t. Átlagosan 100—140 m széles, legszélesebb helyén a vízállástól függően 250—300 m-t is elérheti. Mélysége ugyancsak a vízállástól függ. Legnagyobb mélysége alacsony vízállás- kor is meghaladja az 5 m-t, átlagosan azonban 3—4 m mélységű. A tengerszintfeletti magassága mintegy 90 m. A parti t alaj homokos, löszös áradmányos talaj. A szél a tó felszíni rétegeit gyakran fel- kavarja, hatása azonban a mélyebb részekig nem hatol le, mivel pa r t - jai aránylag közel fekszenek egymáshoz s a part elég magas, helyen - ként több m. Ez valószínűsíti, hogy a tó régen elhagyott Duna-ág.
A magas partok mentén széljáráskor is akad csendes tórészlet.
A Szelidi szikestó azokhoz a Duna—Tisza közén található szikes- tavakhoz tartozik, amelyek a csapadékviszonyoktól függően kisebb- nagyobb kiterjedésűek. D o n á s z y szerint a tavat Wesenberq- L u n d (1939) felosztása alapján a ^Perennierende Kleinwässer« cso- portba kell osztanunk. Kémiailag alfa-limnohalin tvpusú, az édes és a sósvíz között áll. Eutroph tó, amelyet a csekély f aj s z ám és a nagy egyedszám jellemez. A pH az év folyamán (1951) 8,62—9,36 között ingadozik.
Vizsgálataim folyamán az 1950—1951-ben gyűjt ött anyagot dol- goztam fel. Alföldi tavaink élővilágának, anyagforgalmazásának a fe l - derítése elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontos. V a r q a Lajos említi (1931), hogy az Alföldön sok érdekes és rendkívül válto- zatos biotop van, . . melyeknek felkutatása és feldolgozása a m a - gyar biológia egyik sürgős feladata, mert az Alföldnek ma még m eg- lévő állóvizei mind úgy tekinthetők, mint a hajdani nagy vízterületek utolsó maradványai«. Továbbá: >-A ma még meglévő alföldi állóvizek felkutatásával megfelelhetünk arra, hogy milyen lehetet t Alföldünk egykori állóvizeinek f a u ná ja és flórája.« — Különösen égető e fel- Udat manapság, amidőn a mind belterjeseb b mezőgazdasági művelés hatására sok állóvizünk is megsemmisül, illetve átalakul.
-
Gyakorlatilag is fonto s az alföldi, a hazai tavak biológiai fe lderí- tése, mer t az élővilág pontos minőségi és mennyiségi számbavétele, a vízkémiai vizsgálatok, a környezeti tényezők ismerete után kerülhet sorra vizeink tudományos alapokon nyugvó, belterjes halászati kihasz- nálása, a t a vak természetes alaphaltáplálék készletének a feljavítása, esetleg átalakítása.
Kut at ás aim során a Szelidi tóban 168 féle növényi mikroszerve- zetet ismerte m fel. Ebből 91 Chlorophycea volt. A zöldalgák között 29 féle Scenedesmus k e r ü lt elő. A 29 féle Scenedesmusból kettő a t u d o - mányra ú j n ak bizonyult, ezek egyikét, a Scenedesmus acutus var. qlo- bosus H o r t.-ot már le írt am. Jelen ta nu lm án yom ban a másik új alakot, a Scenedesmus ecornis var. disciformis nova forma qranulata H o r t , algát ismertetem.
Az új fo r ma az 1951. augusztus 29-én gyűjtött, 460. számú víz- mintából ke r ült elő. A m i n t a 3 m mélyről a felszínig megszűrt 5 víz- oszlop hálós sestonját tartalmazt a (vertikális seston). A nova f o r m a granulata leírása a következő:
A coenobiumok 8 s ej t űek, két sejtsorosak. A sejtek szorosan, hézag nélkül illeszkednek egymáshoz. A telep eléggé ívelt. A sejtek hossza 12—13,2 ^ , szélessége 5.5—5,9 í^. A sejtvégeken egy-egy kis dudor figyelhető meg. A C h o d a t által leírt var. discif or mistől a sejtvégeken látható dudorok különböztetik meg.
Az új alak ha jl ot t coenobiumaival nagyon emlékeztet a Scenedesmus arcuatus var. capitatus G. M. Smith zöldalgára, azonban ennek a s ej t - jei érintkezésénél meglehetősen nagy üregek t ű n- nek elő, a telep is erősebben hajlott. A coenobiu- mok erősebb-gyengébb hajlottsága egyébként n e m jelent lényegesebb megkülönböztető bélyeget, m e r t ugyanebben a vertikális sestongyűjtésben a lapos telepő Scenedesmus ecornis var. discifor- mis C h o d. példányai mellet t bőven akadtam m eg ha j l ot t telepű alakokra is.
A vizsgált augusztus gyűjt ésben összesen 21 féle növényi szervezetet találtam, köz- t ük a Scenedesmusokat 6 féle alak képviselte.
A vízminta mikroszervezeteit s azok százalékos jelenlétét az alábbi összeállítás tünteti f e l:
Cyanophyta:
1. Anabaena Bergii f. minor (Kissel.) Kossinsk . . 0,3 °/Í>
2. Anabaenopsis Nadsonii Woronichin . . . . +
3. Lyngbya bipunctata Lemm 0,3 %
4. Lyngby a limnetica Le mm. . . . 0,7 %
5. Oscillatoria limnetica Lemm. . . . 53,— % 6. Spirulina abbreviata f. minor Hort. . . +
7. Synechocystis salina Wislouch 34,— %
Scenedesmus ecornis var. disciformis n. f . granulata Hort. —
1500 X
-
E u g l e n o p h y t a:
8. Colacium vasiculosum Ehr. . . . . 1,1
9. Euglena polymorpha Dang. . . .
Chrysoph y t a:
Xanthophyceae:
10. Tribonema vulgare Pascher . . . 0,1
Bacillariophycecie: 9,8
Pyrrophyta:
Cryptophyceae:
11. Cryptomonas ovata Ehr. . . .
Chlorophyt a:
Chlorophyceae:
12. Crucigenia quadr ata Morren . . . . . 13. Pediastr um Bo rvan um (Turp.) Menegh.
14. Scenedesmus arcuatus Lemm. . . . . . 15. Scenedesmus ar matus var. tvpicus Chod.
16. Scenedesmus ecornis var. disciformis Chod.
17. Scenedesmus ecornis var. disciformis n. f. granulata Hort
18. Scenedesmus ellipsoideus Chod. . . . . 19. Scenedesmus quadricauda Chod. . . . . . 20. Tetraedron minimum (A. Br.) Hansg. . . . .
M y c o p h y t a:
Adelornycetes:
21. Planctomyces Békefii Gim. . . . .
A növényegyüttesre a Cvanophytonok a jellemzőek (a -f- igen ritka. 1—2 példányszámban való előfordulást jelez):
Csoport: Fajszám: %- o s előfordulás:
Cyanophyta . . . . 7 88,4
Euglenophyta . . . . 2 1,1
Chrysophyta, Xantophyceae 1 0,1
Chrysophyta, Bacillariophyceae 9.8
Pyrroph yta , Cryptophyceae 1
Chlorophyta, Chlorophyceae 9 0,6
Mycophyta, Adelornycetes 1
Összesen: 21 100,—%
29
Az algaegyüttes quantitativ diagrammja a gyűjtés idején
Az új f o r m a csupán a 460. számú augusztusi gyűjtés ben fordult elő. Rendkívül ritk a alga, a tó coenoxen szervezete.
L I T E R A T U R A
f l ] Chodat, R.: S c e n e d e s m u s . E x t r á it d e la R e v u e d' H id r ol og i e III. A n n ée No. 3/4.
A a r a u , 1926.
[2] Donászy, E.: A d a t o k a S z e li di- tó l i mn o l ó g i á j á h o z. 1. A S z e lid i- tó és n y á ri p l a n k t o n j a 1943-ban. — Bölc s és zd okt ori é r t e k e z é s, Bu d a p e s t , 1946 : 1—23.
[3] Varga, L.: A d a t o k az E g y e s ü lt Kö r ös k ét h o l t - á g á n ak l i m o n o l ó g i á j á h oz — M a - gya r Biol. K u t . M ű n k. T i h a n y , 4. 1931 : 1—16.
Dr. T I B O R H O R T O B Á G Y I:
Über e ine n n e uen Sce nedes mu s des natronhaltigen Szelidi-Sees
W ä hr e md m e i n e r U n t e r s u c h u n g e n in d e m z w i s c h e n d e r Do na u u n d Th e i s s (Tisza) g e l e g e n en n a t r o n h a l t i g e n e u t r o p h e n ( a l f a - l i m n o h a l i n ) S ze lidi-S e e h a b e ich 168 A l g e n a r t e n f e stg es te llt , m i t A u s n a h m e a b e r d e r B a c i l l a r i a p h y c e e n . V o n di ese n 168 A l g e n w a r e n 91 C h l o r o p h y c e e n . D e r G e n u s der S c e n e d e s m e n w a r d u r c h 29 O r g a n i s m e n v e r t r e t e n , d e r e n zwe i s i c h a u c h f ür d i e W i s s e n s c h a f t a l s n e u e b e w i e s e n h a b e n . E in e n d e r Be id en , d e n Scenedesmus acutus v a r . globosus H o r t , h a b e ich b e r e i t s b e s c h r i e b e n . I n d ie se r A b h a n d l u n g e r ö r t e re ich n u n d i e a n d e r e F or m, d e n Scenedesmus ecornis v a r . disciformis n ov a f o r m a gramilata H o r t . D ie s e n e u e F o r m h a b e i c h de m , a m 29. V II I . 1951. g e s a m m e l t e n P r ü f u n g s- m a t e r i a l N r . 460. g e f u n d e n . Dieses P r ü f u n g s m a t e r i al — a u s e i ne r T i e f e v on 3 M e t e r — e n t h i e l t d a s Ne t z s e s t o n v o n f ü nf bi s z ur O b e r f l ä c he d u r c h g e s e h t e n W a s s e r s ä u l en (verticale s Seston). Die Co e no b i e n sind 8 zellig, z we i re i hi g, u n d + geboge n. Die Zelle n r e i c h e n sich d ic h t a n e i n a n d e r , o h n e L ü c k e n, i h r e L ä n ge b e t r ä gt 12 — 13,2 (l, i h r e B r e i t e 5,5 — 5,9 f t . A n d e n Z e l l e n e n d e n ist j e e i n e W a r z e zu b e o ba c ht e n . D ie se F o r m u n t e r s c h e i d e t sich v o n d e r von C h o d a t b e s c h r i e b e n e n v ar . disciformis e ben d u r c h die se 'kleinen W ü l s te a n d e n Zel- l e n e n d e n .
Die n e u e F o r m m i t i h r e n g e b o ge n e n C oe n o bi e n e r i n n e r t s e h r a n d ie G r ü n- a l g e Scenedesmus arcuatus v a r . capitatus G . M. S m i t h , w o a b e r b e i d e n Zel- l e n f ü h l u n g en b e d e u t e n d g r o s s e L ü c k en sind, u n d w o a u c h d a s C o e n o b i u m s t ä r k er ge b oge n e r s c h e in t . E in e m e h r ode r w e n i g e r v o r h a n d e n e G e b o g e n h e i t d e r Co eno - b ie n ist ü b r i g e ns k e i n b e d e u t e n d e s U n t e r s c h e i d u n g s m e r k m a l , da ich s c h o n o f t in d e r s e l b e n v e r t i k a l e n S a m m l u n g n e b e n E x e m p l a r e n d e s f l a c h e n S. ecornis v a r . disciformis C h o d. a u c h r e i c h l i c h - v i e l e F o r m e n mit g e b o g e n e n Coe no b ie n f a n d . Bei d i e s e r P r o b e h a b e ic h i m G a n z e n 21 A l g e n a r t e n g e f u n d e n . D e r u n g a - r i s c h e T e x t e n t h ä lt d e r e n V o r z ä h l u n g, s o w i e a u c h di e A n g a b e d e r p e r z e n t u e l l e n V e r t e i l u n g d e r se lb e n . Die se n e u e F o r m k o n n t e lediglich i m M o n a t A u g u s t g e f u n - den w e r d e n . Sie ist e i ne ä u s s e r st s e l t e ne Alge, ein c o e n o x e n e r O r g a n i s m u s de s Sees.
-
