J U H Á S Z TAM ÁSNÉ főiskolai tanársegéd:
MEGFIGYELÉSEK ÉS SZEMPONTOK
AZ V. ÉS VI. OSZTÁLYOS GYERMEKEK JÁT ÉKAINA K PEDAGÓGIAI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATÁHOZ
I.
A gy e r me k és a j á té k egy más tó l el vála sz thata tlan. A fej lődé s m i n - den szakasz ába n fontos szerepe van. A k is gy erm ek nél egészen ala pv ető te véke nység. Iskolás ko r ba n a gy e r me k első fela da ta a t anulá s, de a já t ék to vá bb ra sem veszti el jelentőségét. Ez ut án is szüksége va n a g y e r me k - nek a rr a az örömre , azokra az él mé ny ek re , ame lye ke t a j á t é k ad. Ebb e n a k o r b a n a já téka — az előző korhoz viszonyítva — sz erv ez et teb b lesz, s közösségi f o r má t ölt. Több lesz be n ne az értelmi vonás , ö ntu da to sab bá válik. A j á té k fe jleszti az iskolás g y e r me k testét, fizikai, pszichikai ké - pességeit, erkölcsi t ula jd ons á gai t, részt vesz személyisége sokoldalú fo r - mál ás áb an.
A tanulmány módszertani célkitűzése
Ez a t a n u l m á n y igyekszik r á m u t a t n i n é há n y olyan p ro bl é má ra , me - lyek az V. és VI. osztályos ta nu ló k já té ka i ban je le ntk ez ne k. Fel el ete t próbál a dni arra, hogy az életkor i t ula jd onság ok ho gy a n tü k röz ő dn ek egy-egy t á jo n, v al ami nt ar ra, hogy a t a n te rv i kö v et e lm én y ek m e n n y i r e veszik f igy e le mbe a g y e r me k e k já tékigé nyeit. Végül n é h á n y ú t m u t a t á s t a ka r ad ni a rra, hogyan h a sz n á lh a tj a fel a pedagógus a já t ék ot a g y e r - mek neve lésében.
Eze kre a k érd és ek r e né gy iskolában szerzett adatok, közvetlen me g - figyelé sek és tanul ókkal fol yt at ott egyé ni beszélgetések a l a pj á n ig ye k- szünk választ adni.
Az 1958/59-es t a né v b e n v él e mé n y ku t at á s t vég ez te m k érd őíve kk el Gyömrő, Mándok, Szőlőskert (Debrecen) és Eger III. sz. isk olá já na k V.
és VI. osztályaiban.
A ta n ul ó kn a k a következő ké rd ése k r e kellett vá las zoln iuk:
1. Mi a legkedvesebb j át ék om?
2. Miért ez a legkedvesebb?
3j Milyen já té kokat ismerek?
4. K ikke l szeretek játs zani ?
Hogy a tanuló k őszintén válaszoljanak ezekre a kérdésekre, kilá- tásba helyeztük nekik, hogy minden lehető alkalommal a legkedvesebb játékokat f ogj á k játszani. (Üttörő foglalkozásokon, kirándulásokon , stb.).
A kérdésekr e összesen 207 lány és 229 fi ú adot t választ. A válasz- adásban résztvevő t anul ók számát és nemek szerinti megoszlását az alábbi tábl ázat m u t a t j a :
Szőlőskert 18 lány 24 fiú.
Gyömrő 33 lány 49 fiú.
Mándok 48 lány 53 f iú.
Eger 108 lány 103 fi ú.
A játékok csoportosításában főbb s zempont j aim : az egyéni és közös- ségi jelleg, a mozgásosság és az alapvető eszköz. E szerint az V. és VI.
osztályos tanul ói nk legkedvesebb játékait a következőképpen csoporto- sítottam:
1. L abdaját éko k (fut ball, fejelés, labdázás, kézilabda, stb.).
2. Társas-mozgásos játékok (bújócska, fogó. Hol vagy Jakab?, szem- bekötősdi, balaton i halászat, künn a bárány, benn a farkas, páros cica, hissú ki libáim, stb.).
3. Társas, nem mozgásos játékok (ki tud legnagyobbat hazudni, f'iű- és lánynév , kárt yázás , malmozás, tanítósdi, tanárosdi, stb.).
4. Egyéni ját ékok (hegedülés, olvasás, rajzolás, horgolás, babázás, gyuf aci mkegyűj t és , bélyeggyűjtés, stb.).
A labdaj átékok csoportj ába n az egyéni és közös labdajátéko k egy- aránt benne vannak . Ezeket a játékoka t azért nem diff erenciáltam, me r t a labda, mi n t játékeszköz, a legátfogóbb rendezési elvnek bizonyult.
Azt, hogy a legkedvesebb játékok hogyan oszlanak meg számsze- rűen, helyileg, nembelileg. falu és város között, s a közös és egyéni j á t é- koknak milyen a viszonya, a következő táblázat m u t a t j a :
F i ú k
H el v sé e y B T a n u l ó k 1 2 3 4
s z á m a % száma % s z á m a % s z á m a % s z ám a
Szőlőskert V—VI. 24 100 21 37,5 3 12,5 — — — — Gyömrő V—VI. 49 100 29 59,1 14 28,5 2 4,- 4 8 Mándok V—VI. 53 100 19 35,8 32 60,3 2 3,7 — — Eger V—VI. 103 100 41 39,8 32 31,6 11 10,6 19 18,4 összesen: 229 100 110 48 - 81 35,4 15 6,5 23 10,0
L á n y o k
Szőlőskert 18 100 — — 14 78,0 3 16,6 1 5,0 Gyömrő 33 100 3 9,0 17 51,5 9 27,0 4 12,1 Mándo k 48 100 3 6,2 38 78,0 6 12,4 1 2,0 Eger 108 100 9 8,3 36 33,3 19 17,6 44^ 40,7 Összesen: 207 100 15 7,2 105 50.7 37 17,8 50 24,1
J e l m a g y a r á z a t : 1. L a b d a j á t é k o k a t k e d v e l ő k .
2. T á rs a s- m oz g á sos j á t é k o k a t k e d ve l ő k . 3. T á r s a s n em mo z g á s o s j á t é k o k a t k e dv e l ő k . 4. Eg yé ni j á t é k o k a t ke d ve lő k .
Az eredmények kvalitatív értékelése Fiúk és lányok játékai
A f ent i táblázatbó l elsősorban azt ol vashatj u k le, hogy a gyer mekek legkedveseb b játékait többfél e tényező befolyásolja. A nembeli sajátos- ságok szembetűnőe n tükröződnek a játékokban . A f i ú k kedvelt j átékai között első helyet foglalja el a l abdaj áték (48 %), ezen belül is erősen dominál a futball . A lányo k ját ékai ban az első helyet a társas-mozgásos játékok k apj á k (50,7 %). A labdaját éko t mindössze 7,2 %- u k kedveli.
Jellemző azonban, hogy nem a f ut ball t , hanem a labdázás más formái t szeretik.
A f i ú k körében a társas-mozgásos játékok a második helvre kerül - tek (35,4 %).
Még szembetűnőbb a különbség, ha konkrét an a j át éko k megneve- zését t e ki nt j ük . A lányok a fi úkkal ellentétbe n ebben a kor ban is t ovább megőrzik a társas-mozgásos j át ékoknak azokat a for mái t, melyek V ár- konyi Hildebrand szerint az összhangzatos, szolidabb mozgásokban , t á n - cokban érik el csúcspontjukat. A fi úk közül ezeket a táncos, dallamos játékokat senki sem említi. Ők inkább az olyan jellegű ját ékokat szere- tik, ahol köt öt t szöveg nélkül minél gyorsabba n lehet mozogni.
Érdekes a társas, de mozgásos játéko k megoszlása. A lányo k 17,8 -százaléka, a f iúknak csak 6,5 százaléka t a r t j a kedvelt j át ékának .
Ez magyarázhat ó azzal, hogy a lányok inkább kedvelik a szellemi természetű t ár sasj át ékokat, amint azt Hansen is tapasztalta.
Az adatokból az is ki derül, hogy egyes játékoka t csak a fiúk , máso- kat csak a lányok játszanak. (Fi ú- játékok : futball, számháború , kato- násdi, csendőr-zsivány, sztoj, famászás, dobálás, csúzlizás. csúszkálás, lövöldözés, gombozás, billiárd, kuglizás, nyilazás, birkózás, s ár ká ny- eresztés, stb.) Lány- ját ékok : Dombon törik a diót, Lánc-lánc, Beült et- tem, Nyuszi ül a f űben, Kör ben áll egy . . ., Hoppon m a r a d t vőlegény, Boszorkányos . . ., Anyukás, Boltos, Tanítósdi, Színészdi, Csön-csön gyűrű, stb.) De vannak közös játékok is: (fogó, bújócska, mét a, malom, fe kete -f ehér, add tovább , mer t púpos leszel, utolsó pár előre fuss, kár ty a stb.)
A nembeli sajátosságok a j át ék módj á ban és mot ívumaiban is ki fe - jezésre j ut na k. A fiúk ját ékai ban nem annyira a szórakozás dominál, mint inkáb b a versengés, az erő megmutatása, a harcias és vetélked ő vadság. A lányoknál inkább a szórakozás a vezető motí vum , s szíveseb- ben vesznek át ú j játékokat. A f i úk játékaiba n a fogó és a fu t ba l l szinte minden mást elnyom. A lányok j át é kmódj a szolidabb. Sokkal inkább simulékonyab b és alkalmazkodóbb, mint a fiúké. A játékszabályokat szigorúan m egt ar t ják és nem élezik az ellentéteke t A f i úk l ehur rogj ák azt, aki vét a szabály ellen. A lányok elsősorban a j át é ké rt izgulnak, s nem annyir a a győzelemért. A fiúk a lányokkal ell entétben, inkább a győzelemért szurkolnak, nál uk a győzelem öröme a döntő.
Az is jellemző ebben a korban , hogy mind a fi úk. mind a lányok szívesebben játszanak sa j át nembel ij ükkel. A lányok 31 százaléka, a f i- úk 40 százaléka határozottan ki is jelenti válaszában, hogy ne m szeret
fiúkkal, illetve lányokkal játszani. A két nemnek egymástól való taszí- tódása ebben a korba n jellemző sajátosság. Míg óvodás korban szívesen játszanak együ tt fiúk és lányok, a prep ubertás korb an ennek az ellen- kezője tapasztalható. Ez igen jól tükröződik feleleteikből és tetteikből egyaránt.
Az egyéni és közös játékok viszonya
A táblázatból kiolv ash atjuk azt is, hogy milyen az egyéni és közös játékok viszonya. A kedvel t játékok — s általában mind en já tékuk —, nagy mé rték be n a társas , a közös játéko k felé tolódnak el. Az egyéni játékok jelentéktelen he lye t foglalnak el. Ez százalékban kife jez ve a következő: társa sjáté kot a fiúk 90 százaléka, a lányok 65,9 százaléka szereti és játssza. Ezzel szemben az egyéni játék, a fiú kn á l 10 százalék, a lányoknál 24,1 százalékban szerepel.
Az egyéni és csoportos játékoknak ez az aránya azt bizonyítja, hogy a 11—12 éves ta nuló kr a a társas, a kollektí v é le tforma a jellemző.
Falusi és városi játékok
A f e nt e bb említett szempontból érdekes a falusi és városi gye rme- keket összehasonlítani. Míg a három falusi iskolában az egyéni játékok egyáltalán nem, vagy csak egészen minimális számban szerepelnek a leg- kedvesebb játékok között, addig városon viszonylag nagy százalékban mutathatók ki. A fi ú k n á l 18,4 százalékot, a lányoknál 40.7 százalékot tesznek ki az egyéni játékok. Mi lehet en nek az oka?
Magyarázható ez elsősorban a szűkebb családi környezettel, a szü- lők foglalkozásával, (anyagi helyzetével), a szülői felügyelet mé rt éké - vel, a környezet kultúráltságával . Városon a gy ermekek általában ku l- turáltabb környeze tbe n élnek. Szellemi érdeklődésük, amely az egyéni elmélyülést kedveli, korább an ébred. A városi g ye rme k több és komo- lyabb játékszer t kap, amelyekkel egyénileg is elszórakozhat a g ye r- mek. A városi g yerme k mozgása is korlátolt. Nagyobb a felügyelet, az utcára n e m engedik a gyermeket , sokan csak otthon, s egyedül játsz- hatnak.
Érthető , hogy a f a lu k gyermekeinél az egyéni játékok száma egé- szen minimális. Fa lun sokkal nagyobb a mozgásosság kiélésének lehető- sége. Szinte korlátlan a mozgási lehetőség. A falusi életforma ezért ked - vez a nnyir a a fiú k b a n d a szellemének. A városi gye rme k többségének nincs megfelelő te r e mozgási hajlama in ak a kiélésére.
Jellemző sajátos ságra bukkanu nk, ha a fiúk kedvelt játékát, a ha di- játékot (katonásdi, rabosdi, csendőr-zsivány) k iemeljük a társas-mozgá- sos játékok csoportjából, s megvizsgáljuk kedveltségének mértékét a f a - lusi fiúk ná l és lányoknál .
H e l y s ég F i ú k H a d i j. j át s z ó Lájiyoik H a di j. já tszó s z á m a % s z á m a % s z á m a % s z á m a %
Szőlőskert Gyömrő Mándo k Eger
24 100 2 8,32 18 100 — — 49 100 3 6,12 33 100 — — 53 100 12 22,6 48 100 — —
103 100 9 8,7 108 100 — —
össz esen: 229 100 26 11,3 207 100 —
A fen ti táblázat azt m u t a t j a , hogy a lányok egyált alán nem játsza- na k hadi játékot. A f iúknak is mindössze 11,3 százaléka. A lányoknál nembeli sajátosságukná l fogv a érthet ő ez. Felvetődik viszont a kérdés, hogy a fi úk, — ki kre e bben a korban jellemző a csoportalakítási t evé- kenység, harci kedv, a hősiességet és vakmerőséget, ravaszságot és erőt kívánó kalando s vállalkozás, a vetélkedéssel jár ó tevékenység —, mi ér t játsszák ilyen kis számmal ezt a játékot.
Ennek okát abban lehet ker esnünk , hogy ez a j át é k arányl ag na- gyobb szervezést, irányít ást igényel, m i nt általába n a többi. Habár eb- ben a korban m á r erősen jelentkezik a szervezettség igénye, főként f i úk - nál, mégis azt t apaszt al hatj uk , hogy ez az igény egyrészt még nem elég erős, másrészt a falusi gyermekné l ez később jelentkezik, mint ahogy az egész fejlődési t empó is lassúbb. (Városon a tereplehet őség is gátolja.) Társulási módok és formák a játékban
Megfigyeltük a játékosok csoportosulását, s a ,,Mit játsszunk?"
kérdés eldöntésének mot í vumai t is. A következőket t apaszta lt uk: a t á r - sulások leggyakoribb s zempontj ai:
1. őrsi tagság,
2. valamilye n kiemelkedő tulaj donság, (ének, romant iku s vágy, erősség, ügyesség stb.),
3. egy ut cában való lakás, 4. barátság,
5. osztály társi kapcsolat.
Érdekes, hogy egész osztályok ri tkán játszanak együtt.
Ez t ul ajdoní t hat ó annak, hogy a differenciálódás ekkor már erősen f olya mat ban van, a szétváló érdekek, érdeklődési i rányok megnehezítik a nagyobb csoportok kial akulását. A jó nevelő azonban ezeket át t u dj a hidalni az iskolában, s mi ndenkit a hel yére állít az osztályközösségben.
A „Mit j átss zunk " kérdés eldöntésé t erősen befolyásolja a játék ismerete, a gyer me k biztonsága, járt assága a játékban . Ismert játékot általában szívesebben játszanak. Az életkori és nembeli sajátosságokon kí vül még a gyermek egyénisége, t e mp er a me nt u ma is beleszól a dön- tésbe. Vannak olyan gyerekek, akik szeretnek vezető, ir ányí tó szerepet betölteni, s a já ték kiválasztásnál ezt igyekeznek ma gukn ak biztosítani.
A szerényebbek, csendesebbek, a játéko k megválasztásában is azok m a - radnak. Ezeket a megállapításoka t közvetlen megfigyelése k és a t a n u - lókkal folyt at ott egyéni beszélgetések al apj án tesszük.
A sok j át ékból rendszerint azt választj ák , amelyikben többen játsz- hat nak és amel yet huzamosab b ideig ját szhat nak . (Vannak játékok, ame- lyeket végkimerülésig játszanak , ha sok be nn ük a r omant iku s élmény , és kiélheti magát a gyermek, önállóan is cselekedhet, és ha a banda- vezér jó ir ányí tó és szervező.)
Az előbbieket igazolják megfigyelésein k mellett azok a feleletek is, amelyeket a r r a a ké rdésre a dt ak a gyermekek , hogy mi é r t a megne- vezett ját ék a legkedvesebb. Mintegy 80 százaléku k azzal indokolja , hogy ezt a ját ékot sokan , vagy többen lehet játszani. Az V. és VI. osztályos
gyer meke k szeretnek együt t játszani. Ezt a tulajdonságo t ugyan m á r f el f ede zhe t j ü k óvodás kor ban is, azonban lényeges különbség van az óvodások és az iskolások együtt játszása között. Míg az óvodások inkább csak egym ás mellett játszanak, addig a 11—12 éves t anuló k egymással szeretnek játszani.
Játékaik eredete
Az V—VI. o. kedvel t játékainak eredetére vonatkozóan a következő megállapításokat t e h e t j ü k :
1. A gyermekek önállóan tal álj ák ki játékaikat, s annak ma guk al- kot ják me g szabályait is.
2. Másoktól t a n ul j á k , s minden változtatás nél kül elfogadják sza- bályaival együtt és így lesz s aját ját ékukká .
3. Mástól ta nult j átékot nem f ogad j ák el változatlanul, hane m ú j szabályokkal egészítik ki, s esetleg a meglévő szabályoka t vált oztat j á k meg.
4. A kedvelt j át é ko ka t nagyrészt a közösség, a szülők, az iskola stb.
örökségként kapj ák a gyer mekek. Ezt a következővel igazolhatjuk . Ösz- szehasonlítottu k „legkedveseb b j át é ka i ka t " Barna J a ka b : ,,100 gyer me k- j á t é k" c. könyvének anyagával, amelyet 60 évvel ezelőtt gyűj töt t. Meg- állapítottuk, hogy a századforduló idején összegyűjtöt t játéko k nagy százaléká t gyer mekein k ma is játsszák. Ilyenek pl.: Beült ett em kis k e r - t e me t . . . Fogócska . . . E rre csörög . . . Hol vagy Jancsi? . . . Utolsó pár előre . . . Szomszédasszony, hol az olló? . . . Kint a bár án y . . . Ne nézz hátra, jön a farkas . . . A dj király kat onát . . . F ehé r- fe ket e . . . Rabló pan dúr . . . Méta . . . Kakasviada l . . . Katonásdi . . . stb.
Az figyelhető meg, hogy a régi játékok közül egyesek elhal nak , mások öröklődnek.
II.
Neveléstani konklúziók
Hogy a játék m i l ye n mért ékben segíti elő a gye rmek fejlődését, ez nem kis mértékben f ü g g attól, hogy a felnőttek — így a pedagógusok is — mennyi r e i smerik a gyermekek játékait, s hogyan használjá k fel azokat céltudatosan nevelő m u n k á j u k során.
N em érdektele n t e h át a gyermeke k legkedvesebb j átékait megi smer- ni, s megfigyelni, h ogya n játsszák azokat. Ez fonto s azért, m er t a ját ék megvilágítja az e l r e j t et t indulatokat, érzéseket, a mel yek megismerése nélkül a nevelés és ta nít ás m u n k á j a sokkal nehezebb. Ugyanis a gyer - mek a legkevesebb j át ékát mély érzéssel és t el jes átéléssel játssza, s ezáltal olyan jó és rossz tul ajdonságok kerül nek napvilágra, amelye t a nevelő talán sohasem fedezett volna fel a gyermekben . Ilyenko r meg- szűnnek a gátlásai, illetv e t ompul nak és az igazi énj ét m ut a t j a. Ezek a tulajdonságok sokszor csak felvi llanna k a játék folyamán , de ez is ele- gendő ahhoz, hogy a nevelő megi s mer j e a gyer meket. Látogatásaink, megfigyeléseink a l a p j á n arra a megállapításra j ut o t t unk , hogy a szülők nem ismerik a gy er m e k játékait. De nemcsak ez a b a j '
Az V. és VI. osztályos gyermekeket a szülők túlságosan elvonjá k a játéktól és ezáltal kor avénné teszik. Fal un különösen gyakori, hogy nagyon be fo gj ák őket a mun ká ba.
Az is hiba, hogy n e m tör ődnek a gye rme k szabadidejéne k jó meg- szervezésével, ne m tör ődnek játékával. Enne k káros következménye azután az lesz, hogy a f i ú k bandákat szerveznek, s já tékai k mind a saj át, s mind a társadal om szempontj ábó l káros, sőt veszélyes tulajdonságokat fejlesztenek ki bennük.
Több látogatás, beszélgetés tanúskodik arról is, hogy a nevelők többsége sem ismeri a gyermekek játékait, s nem kapcsolódnak be azokba.
Sok eset ben nemcsak jó lenne, ha n e m szükséges is volna, hogy a nevelő is bekapcsolódjé k a gyermek j átékába. A szerepe sokféle l ehet : a j áték felélénkítése, gazdagítása, a gyermek jel lemére való hatás, több gyerme k társítása, több kit art ásra nevelés, kezdeményezé s fejlesztése stb.
Sokszor még az úttörőfoglalkozásokon sem tölti be igazi szerepét a játék. Leginkább hézagpótló, eléggé sablonos, kevés benne az irányí - tottság. P ersze a megállapításainkkal ne m azt a k a r j uk hangsúlyozni, hogy a nevelő minden egyes alkalommal ott legyen és részt vegyen a j á- tékba n — hisz ez lehetetlen volna —, de ar r a szeretnén k felhívn i a f i - gyelmet, hogy a jelenleginél többet kell törődni a gyer mekek játékai- val. Nagyob b mértékben kell azokat felhasználn i az oktatás és nevelés folyamán .
Hogyan használhatja fel a pedagógus a játékot a gyermek nevelésében?
a) A nevelő ismerjen sok jó játékot.
I sme rj e azokat a kiadványokat, melye k igen szép számmal t art al- maznak hasznos, értékes, de amell et t szórakoztató játékokat. Ha végig- t ek i nt j ü k a játékkal kapcsolatos irodalmunkat, azt kell megáll apít anunk , hogy gyermekei n k mai játékai egyáltalán ne m tükrözik a játékoknak azt a gazdagságát, változatosságát, amelyet az irodalom elénk tár. Ennek oka nagymért ékben az, hogy a vezetők sem ismerik a jó játékok gazdag tár házát , s nincs mit megt anít an i a gyerekekkel. Ennek a gyakorl at ba n azután az lesz a következménye , hogy a gyermekek gyakra n rossz, vagy kevésb é értékes játékokkal töltik el szabadidejüket.
Az is előfordul, hogy jó a játék, amit játszanak , de nap mint nap ugya n- azt az ismert j átéko t játsszák, és ha valaki felvet i közülük, hogy játssza- nak valami mást, akkor nagy vita, s hosszú huza-von a keletkezik, mert nincs elég jó és bő választék.
b) Ismerni kell a játékok nevelőértékét is.
Tudni kell a vezetőnek, hogy nem mi nde n j áté k eg yfo rmá n értékes és a különböző korú gyermekek számára n em mi ndegyik egyform án hasznos. T u d j a pl., hogy az alkotó játéko k különösen alkalmasak mind az értelmi nevelés, mind az erkölcsi nevelésre. A fegyelemre nevelést nagy mé rt ékb en azok a ját ékok segítik elő, amelyek szabályok bet art á-
sát követelik meg. A mozgásos ját éko k sok esetben az önfegyelmezést, fegyelmezet t mozgást k í v á n j á k meg. Ki tart ásra nevelésr e különösen al- kalmasak a gondolkodtató játékok. T udatá ban legyen a nevelő a nna k is, hogy a különböző l abd a - és t ársas ját éko k valóságos iskolái az aka- rat t al kapcsolatos fegyel emnek , összműködésnek, a helyzetekhe z való gyors alkalmazkodásnak , s ítélőtevékenységnek. A gye rme keknek n e m - csak izmaik vannak állandó mu nk ába n , hanem eszük is folytonosa n dolgozni kénytelen, mégpedig többféle m un k át : hasonlításokat tesz, a na - lizál, a dolgok okát ker esi, következtet, számít, figyel, ítél, a j áték f or - dulatait m a j d tal álékonyságát, leleményességét, m a j d képzelő e re jé t kényszerít ik m un ká r a s t b.
c) Ne m elegendő azonban csupán a játékok és azok nevelő ér t éké- nek az ismerete. Az is nagyon fontos, hogy a vezető helyesen t u d j a azo- kat felhasználni. A vezet őnek f elt ét len ismernie kell a gyermekek élet- kori sajátosságait, ált alában, s ezen belül mi nden egyes gyer meket k ü - lön-külö n is. Kell, hogy megfelelő erőfeszítést kí vánjo n a játék, m e r t ellenkező esetben k ö nn y e n unalmassá válik. Természetese n vigyázni kell ar ra is, hogy túl n ehé z ne legyen, m e rt akkor elveszti játék- jellegét . Tehát é rvényes í tenün k kell a di dakti kána k a fokozatosságról szóló elvét.
(A j át ék ban rejlő fel adat okat mi ndi g nehezebbé kell t ennünk.)
d) Igen fontos kö vet elm én y az is, hogy a vezető tudja a játékokat jól, ügyesen, érdekesen megtanítani. (Fontos, hogy a játék az út törők , a gyerme kek játékos kedvéből f ak a d j o n és semmi esetre se legyen kény - szeredett.) Elsősorban lényeges, hogy a vezető jól felkészüljö n a j át ék- tanításra, másodsorban pedig, hogy ügyesen tanítsa is meg a ki tűzöt t ját ékot. Ne m helyes pl . a vezető részéről így beindítani a j át ékot : Ma m e gt a n ul j u k a ,,Sor e l ő t t " c. játékot, hogy f ejl ődjö n a megfigyelő képes- ségtek, és hogy t a n ul j a t o k belőle. V agy: Ma a következő öt játékot t a - nu l j u k me g ; Ismered-e a földraj zot ? Szoborjáték . . . F el el j és add to- vább . . . Gondolatolvasó . . . Igen, n em . . . c. j át ékokat és mi ndegyikre öt-öt perce t szánunk.
A j átékokban l egyen tervszerűség, céltudatosság. (A vezető legyen t u da t á ba n annak a t én y ne k is, hogy a játékon keresztü l a gyermek megismerésére jó al kalo m nyílik és a gyermek alakítására, fejlesztésére tág lehetőség adódik.) A nevelő a régi játéko k mell ett ú j játékokkal gazdagítsa a gyerm ekeket. Jól át kel l gondolnia a megtaní tand ó j áté - kot, f el kell keltenie a gyermekben az érdeklődést a j áték ir ánt . A j á- t ék me neté t , szabályait világosan, pontosan ismertet n i kell. Lehetőleg a vezető személyesen is kapcsolódjék be a j át ékba. (Persze ez ne m azt jelenti, hogy folytonos an játszania kell.) Kényelmi szempontbó l azonban sohasem szabad ki vonni a magát a játékból. A vezető ne szégyelljen já t - szani. Ne szégyellje, hog y t ud mé g fiatalos lelkesedéssel labda ut án kapni, ha rm adi k nak beállni, vag y a számháború izgalmas csatáiba n részt venni . A já ték menet e közben ügyelnie kell arr a, hogy a játék szórakoztassa a gyer mekeket, de amellett a benne rej l ő nevelőerő fel - színre t ör j ön és a legt ökélet eseb b fo rm ába n érvényt szerezzen.
Ügyelnie kell ar r a, hogy m in denk i örömmel vegyen részt a j át ékba n
ne legyen olyan úttörő, aki félrehúzódik azzal az indoklással, hogy neki nincs most kedve játszani.
e) A j át ék természetétől függően, ha alkalom adódik a bíráskodásra, ott feltétlenül igazságos, reális legyen. Fontos az is, hogy a játék b ef e- jeztével az értékelés is megt ört énjék . Itt ügyesen meg kell t anítan i a gyermekeket a siker és sikertelensé g átélésére, illetve elviselésére.
f) Ügyelni kell arra, hogy ha már jól t ud j á k a gyermekek a játékot, a vezető szerepet váltogassák.
Tantervünk és a gyermekek játékai
Gyakorlati szempontból fontos kérdés, hogyan t ükröződnek az V.
és VI. osztályos f iúk és lányok játékigénye i az 1958-as t an te rvben . E h- hez nézzük meg, hogy a testnevelési t a nt e r v miféle játékokat ír elő.
a) Fiúk számára:
F ut ó- és fogó játékok: Szarvas vadászat. Fogóérintés.
Versengések : Egyéni, sor, és váltóversenye k egyenes i rányban és tár gya t megker ül ve futással, szökdeléssel, labdahordozással és akadá- lyok leküzdésével, váltás helyben. Labdaadogató, váltó és sorversenyek , oszlopban, körben és fél körben .
L abdaját ékok : Rejt ő róta. Szabadulás a labdától. Vadászlabda, Fo- gyasztó körben és szórtan. Kiszorító.
A f i úk számára előírt — játékkal kapcsolatos tant erv i követ el mé- nyek pozitiveknek mondhatók . A fi úk igényeihez szabottak. Megfigye- léseim és adataim is ezt bizonyítj ák . Az V. és VI. osztályos f i úk nagyon kedvelik a társas, futó, fogójátékokat , a versenyszerű ját ékokat, labda- játékokat . Kedvel t játékuk a különböző ter ül et eke n való versengés. P l.
fáramászásnál : ki tu d gyorsabban felmászni? — Ki tud a szélső galy- lyakra jobban kimászni? — Általában, ki t ud j a legyőzni a másikat ügyességével, leleményességével, erejével, pl. birkózásban, boxolásban stb. Ezen tulajdonságaik érvényesülésé t biztosítják a t a nt e r vbe n előírt ját ékok, követelmények . S ennek t ula jdo nít hat ó ezután az, hogy fi úk közül elég sokan említik kedvelt j át ékuk kén t pl. a szarvasvadászatot, f ehé r- f eke t e és a méta játékot stb.
b) Lányok számára:
F ut ó- és fogójátékok : Csalogató. Guggoló fogó. Fogd meg a végét.
Versengések: Egyéni, sor és vált óversenyek egyenes ir ányban és t árg yat megkerül v e futással, szökdeléssel, labdahordozással és akadá- lyok leküzdésével, váltás helyben. Labdaadogató, váltó és sorversenyek oszlopban, körbe n és félkörben.
L abdaj át ékok: Csürkőzés. Kapósméta . Adogató verseny . Hár om- udvaros zsámolylabda.
A tant er v a lányok j átékigényeit alig elégíti ki. Nem a lányok, ha - ne m inkáb b a fi úk igényeihez méretezet t, azaz fiús jellegű. Az V. és VI.
osztályos lányo k legkedvesebb játékai az énekes, ritmikus, dallamos já- tékok. Ezek ál talába n hiányozna k a tant ervből. Amit a t ant e rv a lányok számár a előír, inkáb b a fiúk igényeihez való. Ennek a következménye
az, hogy a t ant ervben megnevezet t .játékok közül egyet sem teki ntene k kedves j á t ékuk nak .
Kívánato s lenne az V. és VI. osztályos lányok játékaina k t ant e rv ét ilyen szempontból megvizsgálni és a szükséges módosításokat elvégezni.
I R O D A L O M :
H. Wallon: A gyermek lelki fejlődése. Ford.: Binet Ágnes, Bp. 1958.
Sztugyenyeczky és J akov le v : Úttörő játékok. 1948.
Ma kar enko: Válogatott pedagógiai tanulmányok. 1S49.
Nógrádi László dr.: A gye r mek és a játék. 1912.
Bakos-Kerényi: Ú tmut a tó a népi gyer mekjá téko k gyűjtéséhez. Művelt Nép kiad . Bp. 1953.
Igaz Már ia: Népi énekes-tánco s gyermekjá té kaink. Köznevelés, 1955. dec. sz.
Kerény i György: Száz né pi játékdal. Bp. 1938.
Népi gye r mekjá té kai n k az óvodában, (Bakos-Forrai-Kerényi), Bp. 1952.
Népi gyer mekjá té ka in k az ált. isk. I—II. osztályában. Bp. 1954.
Barn a J a k a b : 100 gyer me kjá té k . 1906.
Magyar Népzene T ár a I. Gye rmekjáté kok . Bp. 1952. (Kodály-Kerényi) Surányi László: Úttörő k játékoskönyve. 1954.
Németh I stván : Játé koskönyv. 1955.
Nánásy György (Ford. oroszból): „Játék, torna, sport." 1953.
B. Vincze Ágnes: Alkotó j át ék az óvodában. Bp. 1956.
Her ma n Alice: Régebbi ma gy a r játékelméletek. Pedagógiai Szemle 1959. 1. szám.
Sós I stván : A népi já té k oktatása a testnevelés órán. Sport és Testneveiés. 1954.
2. sz. 27.
