A testnevelés tanításának kezdete Egerben

(1)

A T E S T N E V E L É S T A N Í T Á S Á N A K K E Z D E T E E G E R B E N »

DR. SZABÓ BÉLA

M a g y a r o r s z á g o n a r e n d s z e r e s , az iskolai o k t a t á s r e n d j é b e illeszkedő t e s t - g y a k o r l a t i o k t a t á s a X I X . század m á s o d i k f e l é b e n állandósul. K i a l a k u l á s á r a j e l e n t ő s h a t á s t g y a k o r o l t a k az E u r ó p á b a n m á r k o r á b b a n l é t r e j ö t t nevelési és t e s t g y a k o r l á s i i r á n y z a t o k . O k t a t á s u n k s z á m á r a f o r r á s t j e l e n t e t t a m e g v a l ó - sított m ó d s z e r és a g y a k o r l a t i a n y a g .

A t e s t g y a k o r l á s f o n t o s s á g á n a k m e g í t é l é s é b e n j e l e n t ő s v á l t o z á s t hozott a f e l v i l á g o s o d á s e s z m é i n e k e l t e r j e d é s e . H a t á s t g y a k o r o l t az o k t a t á s i r e n d s z e r ü n k r e f o r m á l á s á r a , a sokoldalú n e v e l é s i g é n y e i n e k f e l k e l t é s é r e , a s z a k i r o d a l o m k i a l a k u l á s á r a , az iskolai t e s t g y a k o r l á s b e v e z t é s é r e .

A n e v e l é s ü g y p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á r a t ö r e k v ő 1777-es R a t i o E d u c a t i o n i s t e s t i l e g f r i s s és erős, lelkileg t a n u l t és s o k o l d a l ú a n m ű v e l t p o l g á r r á k í v á n j a k é p e z n i az i f j ú s á g o t . A r r ó l n e m r e n d e l k e z i k , h o g y a t e s t g y a k o r l á s t t a n t á r g y - k é n t t a n í t s á k . Mégis jelentős, m e r t — h a e l m é l e t i e r e d m é n n y e l is —, de h i v a t a - losan m e g n y i t j a az iskolák k a p u i t az eddig m e l l ő z ö t t t e s t n e v e l é s s z á m á r a .

Az 1791-es o r s z á g g y ű l é s t a n u l m á n y i b i z o t t s á g a ismét f o g l a l k o z i k a t e s t g y a - k o r l á s ügyével. M i n t a k a t o n a s á g r a f e l k é s z í t é s eszközét, a t ö r v é n y e r e j é v e l a k a r - j á k e l r e n d e l n i az iskolai o k t a t á s á t . 1825-ben ,,a testi n e v e l é s t t o v á b b r a is a szülői h á z r a " [1] bízzák.

A p o l g á r s á g m e g v á l t o z o t t n e v e l é s i igényeit t ü k r ö z i k a r e f o r m k o r i o k t a t á s i t ö r v é n y j a v a s l a t o k és i s k o l a t e r v e z e t e k . Szerzőik az országos m é r e t e k b e n k i b o n - t a k o z t a t o t t r e f o r m m o z g a l o m n e m z e t i t ö r e k v é s e i t a t a n t e r v e k b e n , t a n u l m á n y i a n y a g o k b a n é r v é n y e s í t i k . [2] V a l a m e n n y i az o k t a t á s t á r g y a i k ö z é s o r o l j a a t e s t g y a k o r l á s t .

Az 1840-es é v e k b e n E g e r b e n m ű k ö d ő o k t a t á s i i n t é z m é n y e k k ö z ü l a t a n í - t ó k é p z ő és a g i m n á z i u m o k t a t á s á b a n t a p a s z t a l h a t ó t ö r e k v é s a t e s t g y a k o r l á s b e v e z e t é s é r e .

T e s t g y a k o r l á s a t a n í t ó k é p z ő b e n

A t a n í t ó k é p z ő 1828. n o v e m b e r 11-én áll a m a g y a r o k t a t á s s z o l g á l a t á b a . A f e l v é t e l i z ő k t ő l g i m n á z i u m i (1854-től a l g i m n á z i u m i , alreáliskolai) e l ő k é p z e t t - séget k ö v e t e l t e k . M e g v i z s g á l t á k b e s z é d k é s z s é g ü k e t és testi a l k a l m a s s á g u k a t . Az u t ó b b i r a n a g y g o n d o t f o r d í t v a — k e z d e t b e n l a t i n u l , [3] az 1844/45-ös t a n é v t ő l

* Az MPT1—MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottság, 1980. no- vember 10—11-i ülésén elhangzott előadás.

(2)

m a g y a r u l [4] — még az I n f o r m á c i ó k b a n is megjelölték; erős, rendes, izmos.

Az iskola nevezetessé v á l t a m a g y a r nyelvű és haladó szellemű oktatásáról.

A szellemi képzésen kívül a testi képzést is fontosnak tartották. Bár hivatalos rendelkezés nem írta elő a testgyakorlati foglalkozás tartását, a leendő „falusi iskolmester"-ek mégis megfelelő ismereteket k a p t a k a testi nevelésről. A

„Nevelés t u d o m á n y a " óráin „a testi erők é p p e n t a r t á s á r ó l " [5] t a n u l t a k az 1831—32-es tanévben.

A r e f o r m k o r oktatási törekvéseinek hatására az 1843—44-es tanév anya- gában m á r mesterséges és természetes testgyakorlatok szolgálnak a testi erők tökéletesítésére. [6] Az elméletben t a n u l t a k a t a g y a k o r l a t b a n is kipróbálják, alkalomszerűen tornásznak. [7]

A gimnázium vezetőinek kezdeményezésére 1856-ban létrehozott testgya- korló intézet felkínálta a rendszeres testgyakorlás lehetőségét a tanítóképző i f j ú s á g a számára is. Erről tanúskodik BERNETT FERENC polgármester „Az Egri p r a e p a r a n d i a Intézet"-hez intézett levele, amelyben kéri az igazgatót, hogy

„üdvös e r e d m é n y ű n e k ösmert testgyakorlati t u d o m á n y o k n a k m e g t a n u l á s á r a a p r a e p a r a n d i a i I f j ú s á g o t erélyesen" [8] buzdítsa.

A kezdeményezést n e m támogatták. Erre enged következtetni az a tény, hogy Eger összes t a n i n t é z m é n y e részére alakított tornaiskolát a gimnázium sajá hatáskörébe v o n j a , és csak a növendékei gyakoroltatására használja.

A tanítóképzőben csak az 1872/73-as tanévben [9] kezdődik el a rendszeres tornatanítás.

T e s t n e v e l é s t a n í t á s a g i m n á z i u m b a n

A testnevelés bevezetésével próbálkozó hazai iskolák közül az egri gimná- zium a megvalósítással büszkélkedhet. „Akkor is n y ú j t o t t m á r növendékeinek alkalmat a tornázásra, mikor a hazai középiskolák legtöbbje csak nevéről is- merte azt." [10]

A h u m á n műveltséget n y ú j t ó gimnázium 1856-ban a testnevelést is be- kapcsolja a tantárgyak sorába.

Az egri gimnázium t a n á r i k a r a a r á j u k bízott tanulók zavartalan tanítása, nevelése érdekében m i n d i g hűen követte és b e t a r t o t t a az érvényben levő t a n u l m á n y i rendeleteket és szabályzatokat. Minden alkalmat és lehetőséget felhasználtak arra, hogy t a n í t v á n y a i k a t hasznosabb ismeretekhez jutassák és modern képzésben részesítsék.

Hazánk első t a n ü g y i kódexe, az 1777. évi Ratio Educationis — az 1806-os módosításokkal — 1849-ig m a r a d t érvényben.

Az 1840-es években készült iskolatervek és az oktatási törvénytervezet egy jobb, korszerűbb t a n í t á s lehetőségét t á r j a fel az iskolák előtt. A megvaló- sítás biztosítását h a z á n k függetlenségében l á t j á k az egri gimnázium tanárai.

1849-ben örömmel f o g a d j á k Buda visszafoglalásának hírét. Elérkezettnek l á t j á k az időt, „hogy a volt lélekölő iskolai rendszer nyűgét valahára lerázandván oly szellemben vezethessük a hon leendő támaszait, a m i n t az virulásnak indult nemzetiségünk igényei, s mikeblünk sugalmai k í v á n j á k " [11] — írja SZVORÉ- NYI J Ö Z S E F igazgató.

Ősszel m á r a bécsi közoktatásügyi minisztériumtól k a p j á k az utasítást.

1850. október 20-án a r á n k kényszerített Entwurf rendelkezése ügyében kikül-

(3)

dött „Miniszter Biztos" Szvorényira bízza „az egri 6 osztályú Gimnasium 4 osztályú Kisgimnasiummá á t a l a k í t á s á t " [12] és az ú j rendeletek betartatását.

Az 1855/56-os tanévben a fejlődés oly f o k á r a jutott a gimnázium, hogy a t a n t e r v követelményeinek megfelelt. A hittan, latin nyelv, m a g y a r nyelv, német nyelv, földrajz, mennyiségtan — rendes tantárgyakon kívül a francia, szépírás, rajz, ének és testgyakorlás rendkívüli t a n t á r g y a k a t is tanítottak.

A n n a k ellenére, hogy az Entwurf 21. p a r a g r a f u s a a nem kötelező tárgyakról így rendelkezik: „A gimnázium egyik-másik osztályára valamikor később köte- lezőkké lehet m a j d nyilvánítani." [13]

Pedellus, kurátor — tornatanító

A XIX. század közepéig h á t r á n y o s helyzetben voltak a gimnázium növen- dékei a játék- és mozgásigény kielégítése területén. Ismeretlen volt előttük a rendszeres, az irányított testgyakorlás. [14]

A balesetek elkerülése végett iskolai rendeletekkel szabályozták a játékok körét, melyek erősen korlátozták a tanulók életkori sajátosságából adódó egyik legjelentősebb életelemük kibontakoztatását, a mozgásos cselekvést, a játékot.

„Tilos télen a patakon a csúszkálás, a domboldalakon a szánkózás, mert kezük, lábuk épségét veszélyeztetik." [15] Csak meghatározott napokon és tanári enge- déllyel m e h e t t e k f ü r d e n i a nyilvános fürdőbe. Ilyenkor — a hagyományok szerint — a pedellus és a kurátor ügyelt r á j u k . Ök töltötték be az ügyelők, a r e n d f e n n t a r t ó k szerepét. [16]

A tanítás gyakorlatában egyre jobban és több esetben vetődik fel a n n a k igénye, hogy szükség van egy olyan képzett személyre, pedagógusra, aki segíti, vezeti, i r á n y í t j a a tanulók j á t é k á t .

J U H Á S Z NORBERT, a gimnázium igazgatója a tanári k a r r a l nemcsak azon fáradozott, hogy a tanulók szellemi fejlődésére szükséges a l k a l m a k a t és eszkö- zöket megszerezze. Gondoskodtak arról is, hogy a testi e r e j ü k és ügyességük fejlesztésének alkalmaitól se legyenek elzárva. [17]

J u h á s z m á r 1854-ben megszerezte annak engedélyezését, hogy amint alkalmas tanítóra talál, a testgyakorlást is felveheti a tantárgyai közé. Két esztendeig hiába járt t o r n a t a n í t ó után. Külföldit nem a k a r t alkalmazni, „magyar e m b e r pedig akkori időben nem adta rá a f e j é t a tornamesterségre." [18]

A személyi probléma 1856. április h ó n a p b a n megoldódott. BURAKY F E - RENC Gyöngyösről Egerbe telepedett táncmester [19] vállalkozott a gimnasz- tikai tanintézet felállítására. „Kijelentette a gimnázium igazgatósága előtt, hogy a testgyakorló intézethez szükséges felszerelést a megfelelő helyen rendelke- zésére bocsájtja, ha a gimnáziumi i f j ú s á g o t felszólítják, hogy mérsékelt d í j ellenében h a j l a n d ó legyen tanulni." [20]

Az igazgató megfelelőnek találta B u r a k y t arra, hogy a tanulókat aggo- dalom nélkül rábízhassa. Kezeskedett arról, hogy „250 pengőforint tanítási díj"[21]-ban részesüljön. Ezen kívül minden lehetséges t á m o g a t á s t megadott az intézet létrehozásához. A beruházásban „a legmagasabb hatóságok a város- ban, nevezetesen a méltóságos megyei főispán, K. Thibolt ú r és a szolgálatkész városi polgármester, H. Fr. Bernett kellőképpen p á r t f o g o l t á k " [221 J u h á s z kezdeményezéseit.

\

(4)

A tanulók r é s z v é t e l e a t e s t n e v e l é s i foglalkozásokon

A testgyakorlás bevezetése idején gondot okozott a gimnázium vezetőinek, hogy az egészen ú j t a n t á r g y a t hogyan f o g a d j a m a j d Eger lakossága. Mivel a testgyakorlás oktatását m é g nem tették kötelezővé, attól tartottak, hogy az ingyenes részvétel ellenére is kevés t a n u l ó jár m a j d a foglalkozásokra. Ha csak az iskola támogatja az ügyet, előfordulhat, hogy „hiába való r u h a r o n t ó j á t é k n a k " [23] tekintik. Ezért az igazgató a város vezetőihez fordult, hogy — a magistrátus tekintélyét felhasználva — segítsenek a szülők megnyerésé- ben. [24] M i u t á n meggyőződött arról, hogy támogatókra talált, t á j é k o z t a t t a a várost a testgyakorló intézet felállításáról. [25]

Thibolt megyei főispán és Bernett polgármester sokat segítettek abban, hogy minél több szülőt világosítsanak fel a gimnáziumi tanulók javát szolgáló hasznos intézményről. „ H a r m i n c szülőnek vették ígéretét, hogy fiait tornázásra t a n í t t a t j a . " [26] Közös f á r a d o z á s u k e r e d m é n y e k é n t „a szülők ú j j o r g á s á n a k kísé- retében 50—50 fiú azonnal k é r t e a testgyakorlásra való felvételét." [27]

A t e s t n e v e l é s t a n í t á s tárgyi f e l t é t e l e i n e k m e g t e r e m t é s e T e s t g y a k o r l ó intézet

A foglalkozás nélkülözhetetlen feltétele a testgyakorló intézet, ahol a gya- korlásra szolgáló eszközöket és felszereléseket rendeltetésüknek megfelelően használhatták. A gyakorlás helyének elnevezése a t ö r t é n e t i alakulás f o l y a m á n változott. Az egri gimnázium 1856-ban latinul írt jegyzőkönyve [28] és a megyei

főispán n é m e t nyelvű levele [29] gymnastikai intézetről, gymnastikáról tesz említést. 1867-ben m á r testgyakorda [30] elnevezéssel találkozunk. Az NTE által irányított német t o r n a r e n d s z e r elterjedésének h a t á s a érezhető, a m i k o r nyári tornaudvar, [31] tornaiskola [32] jelöli a tárgyalt fogalmat.

A gimnázium egyedül n e m tudta vállalni a gimnasztika létrehozásának költségeit. A főispán és a polgármester az ezzel járó kiadások fedezésében is segítik J u h á s z igazgatót. [33]

THIBOLT főispán a n é m e t városok példáit követi a gimnasztikai intézet felhasználásában. B u r a k y F e r e n c működésének és az intézet felállításának enge- délyezésével az a szándéka, hogy a gimnázium, az elemi iskolák és a tanító- képző tanulói részére a város biztosítsa a testgyakorlati oktatást, m e r t „ez a tanítás m i n d e n vonatkozásban közhasznúnak és az i f j ú s á g testi fejlődésének elősegítőjeként tekinthető." [34] A várossal közösen biztosítanák az intézet költségeit. Működésének irányítását és ellenőrzését pedig az iskolai igazgatók f e l a d a t á n a k tekinti.

A megvalósítással j á r ó problémák megoldásában — az iskolák között — a kezedményező g i m n á z i u m magára m a r a d t . Igaz, hogy a legszükségesebb testgyakorló eszközök beszerzésében a megye és a város vezetői anyagi támoga- tást ígértek, de az intézet további f e n n t a r t á s á r ó l m a g u k n a k kellett gondos- kodni. A b b a n állapodtak meg, hogy a gimnáziumi tanulók beiratási díjának e g y h a r m a d á t [35] a felszerelések k a r b a n t a r t á s á r a , f e l ú j í t á s á r a és a testgya- korlást vezető fizetésére f o r d í t j á k .

A körülmények a l a k u l á s a JUHÁSZ igazgató elképzeléseit valósítja meg.

Egy olyan testgyakorló intézet beindítását tette lehetővé, amely később a

(5)

gimnázium tulajdona lett, és a saját tanulóinak foglalkoztatása az iskolai élet szerves részévé vált.

J u h á s z a gimnázium szomszédságában levő Rózsa utca egyik leégett ház telkét rendeztette be testgyakorlásra 1856-ban. Az intézet hat esztendőn át negyven forint évi bért fizetett. A bérlet 1861. végéig szólt. Ű j g y m n a s t i k a berendezése nagy költséggel járt volna. A l k a l m a s a b b helyet nem lehetett találni, ezért az igazgató „700 forinton — 705 négyzetméterért akkor azon a helyen szokatlan nagy áron — megvette a telket, mint testgyakorló intézeti helyi- séget" [36] a gimnázium területéhez csatoltatta.

A gyakorlóhelyet 1856. júniusában kezdték berendezni a legszükségesebb felszerelésekkel.

Foglalkozás a g y m n a s z t i k a ó r á n

1856 m á j u s á b a n elkezdődött a rendszeres testgyakorlati oktatás „ B u r a k y Ferenc a gymnastika m e l l é k t a n á r a " [37] vezetésével. Már „hetven" [38] alsóbb és felsőbb osztályos tanuló jelent meg az órán. J ú l i u s b a n minden várakozást felülmúló eredmények születtek. [39]

Művészies ugrást; az állványos szerkezetre felfüggesztett köteleken, r ú d o n és kötéllétrán mászást, függeszkedést, hintázást; a lengőgerendán egyensúlyo- zást és voltigirozást gyakoroltatták a tanulókkal. [40]

A XIX. század d e r e k á n h a z á n k b a n m ű k ö d ő testgyakorlati oktatók kellő tapasztalatok h i á n y á b a n a legközelebb f e k v ő Németország testnevelési viszo- nyairól vettek példát. Tanítási m ó d j u k , a használt tornaszerek, a t a n t e r v e k által meghatározott oktatási anyag J a h n által kifejlesztett tornára jellemző.

A német tornarendszer szellemében végezték f e l a d a t u k a t az egri f ő g i m - náziumban tevékenykedő testnevelők is. B u r a k y a tanulók foglalkoztatása közben egyedül képtelen volt az egyszerre több szeren gyakorlatozókra fel- ügyelni. A kisebbek segítését az ügyesebb és a r r a alkalmas felsőbb osztályos növendékekre bízta. Azok egymással versengve szorgoskodtak, hogy a m e s t e r

„segédoktatói" lehessenek. [41]

Az iskolai tanítás fegyelmezett légköréből kiszabadult, eleven, mozgékony gyerekek f é k e n t a r t á s a és a balesetek elkerülése miatt szükséges volt a tanítási és nevelési módszerekben járatlan testgyakorlati oktató támogatása. J u h á s z igazgató f e l k é r t e az osztályok vezetőit, hogy egymást váltva vegyenek részt a gyakorláson. [42] Kezdettől fogva minden órán jelen volt valamelyik t a n á r . Felügyeltek a rendre, amíg a nagy létszámú csoport oktatása lekötötte a mestert. [43] Ez addig m a r a d t szokásban, amíg tantestületen kívüli személy tanította a testnevelést. Szükségét indokolta az is, hogy mindig akadt n é h á n y fegyelmezetlen, a rendszeres foglalkozásból k i m a r a d á s t kísérlő tanuló.

A német tornafoglalkozás hagyományait követve a tanítás befejezésekor tornavizsgát rendeztek a gimnázium tanulói. 1856. július 28-án ünnepélyes külsőségek között m u t a t t á k be a tanítási évben t a n u l t a k a t . Az első vizsgán a megyei főispán és a városi előkelőségek is megjelentek. [44] Az ugrás, mászás, egyensúlyozás, voltigirozás bemutatása nagy sikert aratott.

(6)

A g i m n á z i u m igazgatójának és tanárainak s z e m l é l e t e a testnevelésről

A tanári testület örömmel fogadta a testgyakorló foglalkozá; bevezetését.

Régi kívánságuk teljesült, a m i k o r elkezdődött a tanulóifjúság fizikai erejének fejlesztése és edzése. [45]

Az ú j t a n t á r g y tanítása m á r egy évtizedes, sok sikerben bővelkedő m ú l t r a t e k i n t h e t e t t vissza, amikor más iskolák részére is kötelezővé teszik bevezetését.

Egyetértéssel f o g a d j á k a t a n á r o k Eötvös József miniszter nyilatkozatát: ,,örök igazság, hogy ép lélek csak ép testben lakik, különösen az ú j a b b társadalmi viszonyoknál fogva föltétlenül szükséges, miszerint az iskolákban a test épsé- geinek f ö n n t a r t á s á r a , a testi e r ő edzésére szinte kiváló figyelem f o r d í t - tassák." [46]

Juhász által megalapozott testnevelés további fejlesztését t á m o g a t j a SZVORÉNYI J Ó Z S E F igazgató. Működése s o r á n biztosította tanulóinak állandó testgyakorlását. A legelsők között építtetett és szereltetett fel t o r n a t e r m e t , hogy a tornázás télen se szüneteljen.

A testnevelés fontosságát és szükségességét irodalmi munkássága során is hangsúlyozta.

Helytelennek t a r t j a , ha a rendszeres iskolai testgyakorlást csak azért végzik, hogy „a testi erő mentől n a g y o b b súlyokat emelni s a törzs és a tagok h a j - lékonysága a gépeken m e n n é l szokatlanabb kifeszüléseket s ficamításokat végrehajtani képesítessék". [47] A szabadgyakorlatok felhasználásával úgy kell fejleszteni a testet, hogy az erős, rugalmas és cselekvőképes legyen.

Képző és nevelő hasznáról így vélekedik: „be kell látnunk, hogy a rend- szeres beiskolázó tornázás s a többi testszabályozó mozgás, a lovagias bátorság, az egyéni akaraterő és férfias jellem kifejlését minden oktatásnál inkább támogatja." [48]

Arról győződhetünk meg, hogy az egri gimnázium mindig gondoskodott a tanulók h a r m o n i k u s neveléséről. E g y a r á n t biztosította a szellemi és testi képzést. A testnevelési ó r á k a t nem külön, sajátos céllal i k t a t t á k az iskola órarendjébe. „Mint összeható részek m ű k ö d n e k abban a nagy nevelői egység- ben, amelyet az egész iskolai t a n t e r v szolgál." [49]

Fontos t a n u l m á n y n a k , [50] a középiskolai nevelés hasznos eszközének [51]

ismerik el a testnevelést. V é l e m é n y ü k szerint ez a t a n t á r g y csak addig és oly mértékben t e k i n t h e t ő „nevelésnek", míg a tanulók képességeinek egészséges és arányos fejlesztésére, a f i a t a l test növekedésének, erősödésének biztosítására, . az életerő g y a r a p í t á s á r a és a g y e r m e k kedélyvilágának kialakulására törekszik.

Teljes erővel t á m o g a t n a k minden olyan irányzatot és törekvést, mely az egészséghez, erőhöz, ügyességhez segíti hozzá a felnövő nemzedéket, de vissza- utasítanak m i n d e n olyan megnyilvánulást, mely a testgyakorlás c í m é n . . . veszélyezteti a tanuló „szellemi é r t é k e k b e n való gyarapodását, megingatni igyekszik . . . a fegyelem, engedelmesség, lemondás erényét és tévesen állítja eléje az e m b e r i értékek s o r r e n d j é t . " [52]

Az igazgató a tanári testület minden egyes tagjával vállvetve dolgozott a tanulók erkölcsi és testi nevelése érdekében, a testnevelési órákon, a tanítási óra szüneteiben és az intézet f a l a i n kívül.

A kitűzött célt: „a t a n u l ó i f j ú s á g testi erejének és ügyességének össz- hangzatos fejlesztését, n e m k ü l ö n b e n a fegyelmezett derék m a g a t a r t á s r a szok-

(7)

JEGYZETEK

1. Kornis Gyula 1927: A magyar művelődés eszményei, 1777—1848. II. kötet, pp. 31 2. i. m. pp. 32.

3. Egri Érseki Levéltár, Egri Érseik Róm. Kait. Tanítóképző iratai. 2691 4. i. m.

5. i. m.

6. d. m.

7. A Cisziterci Rend Egri Szt. Bernát Gimnáziumának Évkönyve 1894/95. pp. 130.

8. EÉL 3121/1855-ös irata.

9. Benkóczy Emil, 1928: Pyrker első magyar tanítóképzője.

10. Ciszterci Értesítő 1882/83. pp. 29.

11. Kornis Gy.: 1927. i. m. pp. 623.

12. Heves megyei Levéltár (HmLJ Egri Ciszterci Rend Gimnáziumának iratai.

Tainácskozmányi tantestületi jegyzőkönyvek ( j k v j VIII—53/180. 1850. okt. 20.

pp. 9.

14. i. m. pp. 150.

15. i. m. 1913/14. pp. 110.

16. i. m. pp. 108—109.

17. HmL. jkv. VIII—53/110. 1856. május 2. pp. 1.

18. Ciszterci Értesítő, 1913/14. pp. 130.

19. HmL. Igazgatói naplók (lg. n.) VIII—53/195. 1856. június 9. pp. 17.

20. HmL. jfkv. VIII—53/110. 1856. május 2. pp. 1.

21. Ciszterci Értesítő, 1856. pp. XVI.

22. HmL. Ig. n. VIII—53/195. 1856. jún. 9. pp. 17.

24. HmL. Jkv. VIII—53/110. 1856. május 2. pp. 1—2.

25. i. m.

27. HmL. Jkv. VIII—53/110. 1856. május 2. pp. 1—2.

28. HmL. Jkv. VIII—53/111. 1856. május 2. pp. 2.

29. ÉL. 3121. sz. 1856. június 12. pp. 1.

31. i. m. VIII—53/125. 1889. május 19. pp. 4.

32. i. m. VIII—53/126. 1891. március 8. pp. 4.

33. HmL. Ig. n. VIII—53/195. 1856. június 9. pp. 17.

34. EÉL. 2691/1856.

35. HmL. Jkv. VIII—53/113. 1861. október 26—28. pp. 3.

37. i. m. 1855/56. pp. 35.

38. i. m. 1894/95. pp. 131.

39. HmL. Jkv. VIII—53/110. 1856. július 10. pp. 10.

40. HmL. Ig. 11. VIII—53/195. 1857. szept. 10. pp. 14 41. HmL. Jkv. VIII—53/110. 1858. május 6. pp. 9.

42. i. m. VIII—53/112. 1860. május 3. pp. 5.

43. i. m. VIII—53/111. 1856. november 9. pp. 9—10.

44. HmL. Ig. n. VIII—53/195. 1856. június 9. pp. 17.

46. HmL. Fhr. VIII—53/158. 1867. október 8. pp. 2.

47. Szvorénvi József, 1890: Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében, pp. 351.

48. i. m. pp. 353.

50. HmL. Jkv. VIII—53/117. 1873. március 31. pp. 7.

51. HmL. Jkv. VIII—53/117. 1872. november 15. pp. 4.

53. HmL. Jkv. VIII—53/130. június 8. pp. 3.