ALFÖLD II1ÍMEHESZET & SZEGEOVDOÉKS MÉMÉSZ-EQVESÜLET HIVATALOS LAPJA

Teljes szövegt

(1)

\ l Wí'tff-

Szeged, 1926. X. évfolyam. 1—2. szám. Január—Február.

ü B

f f

ALFÖLD II1ÍMEHESZET

& SZEGEOVDOÉKS MÉMÉSZ-EQVESÜLET HIVATALOS LAPJA

Makó és vidéke, Dombovárvidéki Méhészegyesületek, a Békésmegyei Méhtenyésztők- Egyesületének és a Zalavidéki Méhészegyesületnek hivatalos köílönye.

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN.

A „Szegedvidéki Méhész-Egyesület" évi tagsági dija 160 pengő, 20.000 papírkorona, melyben az Orsz.

Méhész-szövetség tagsági dija is bennfoglaltatik.

Az egyesületi tagsági díj a pénztáros cimére kül- d e n d ő : Mangult János (Szeged, Fodor ucca 9. sz.), vagy póstatakarékpénztári befizetési lapon, a 40.640.

számú folyószámlán.

E G Y E S S Z Á M Á R A 6000 KORONJA.

Egyes s z á m o k külön is kaphatók a S Z E R K E S Z T Ő S É G B E N ,

Osztrovszky ucca 4. szám.

Szerkesztőség csekkszámlája: 49.409.

Romániában 200 lei. — Előfizetési dijak k ü l d e n d ő k : Kolozsvári G a z d á k Hitelszövetkezete, Cluj (Kolozsvár).

V a g y : Temesvári Első Takarékpénztár, Timisoara (Temesvár).

Jugoszláviában 70 dinár. — Előfizetés küldendő következő cimre: Andrija Weninger ur, Subotica (Szabadka) Trgovacka Banka.

Csehszlovákiában: 40 cs. kor., mely összeg b e k ü l d h e t ő : „Méhész-Ujság" szerkesztősége cimére i s : Bratislava (Pozsony) Kórház ucca 3. szám.

Jelezni kell azonban mindenkor és bárhonnan, hogy a befizetés az „Alföldi Méhészet" javára történik, különben tévedések állhatnak elő.

Felelős szerkesztő : FÜLÖP JÓZSEF.

Főmunkatársak: VAJNÓVSZKY VINCE és HARTWIGER ÁGOSTON.

A Páder-féle rakodó vándorkaptár, a) A fészek.

(2)

ALFÖLDI MÉHÉSZET

Előfizetési felhívás!

Az „Alföldi Méhészet" jelen számunkkal 10-ik évfolyamába lép.

Lapunk előfizetési dija

1926. é v r e : 60.000 k o r o n a (vagy 5 p e n g ő ) ,

azon méhész-egyesületek tagjainak, amelyek lapunkat hivatalos lapjukká tették, évi 50.000 k o r o n a (4 p e n g ő )

azon tagjaink részére, akik 100 000 koronát (4 pengő) küldenek be az év elején (mely összegben az előfizetési dij is benne van), egy-egy 1926. évi termékeny anyát küldünk postán bérmentve, egy pár száz kisérő méhvel. ( H a v a l a k i t ö b b a n y á t k i v á n a m a g a r é s z é r e b i z t o s í t a n i , a n y i s z o r 5 0 . 0 0 0 k o r o n á t k ü l d b e , a h á n y a n y á t ó h a j t ! )

Ezen anyák s z é t k ü l d é s e 1926. é v i j u n i u s 15-én v e s z i v e s z i k e z d e t é t az előfizetés sorrendjében.

M i n d e z e k a k e d v e z m é n y e k a z o n e g y é n e k r e v o n a t - k o z n a k , a k i k d i j a i k a t

az év első h á r o m h ó n a p j á b a n befizetik.

Mindazok, akik előfizetési dijaikat 1926 márc. végéig be nem küldik, továbbá testületek és jogi személyek, kereskedők

évi 70.000 k o r o n á v a l (6 p e n g ő ) fizethetnek elő lapunkra !

Lapunk mult évi dec. számához a szerkesztőség csekklapját mellékeltük.

Tisztelettel kérjük T. Olvasóinkat, hogy vegyék igénybe az előfizetési kedvezményeket és előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek !

(Akik postai csekklappal küldik be dijaikat, azok portómentesen tehetik ezt!) Postatakarékpénztári folyószámlánk száma 49.409. Befizethető üres csekklap igénybevételével is, ami bármely postahivatalban kapható, ha abba beírjuk a

49.409. számot

és

„Alföldi Méhészet" — Szeged

— szöveget.

Tisztelt előfizetőink közül számosan fizetik be ujabban két-hároméves hátralékaikat, valamint uj előfizetőink is szépszámmal jelentkeznek. E tények- ben kétségtelen jeleit látjuk annak, hogy az általunk követett irányt és maga- tartásunkat méhésztársaink helyeslik és méltánylattal viseltetnek eddig kifejtett működésűnk iránt.

Kákán csomót nem keresünk és nem kerestünk soha, de lagymatagon se viseltettünk a kiéheztetési eljárásokkal szemben, amellyel a méhészet ügyét bugaci módra országosan kezelték, de eréllyel, ha kellett, kíméletlenséggel is felléptünk. Az országos méhészeti érdekek komoly védelme e nélkül lehetetlen!

Magyarországon legalább 20.000 egyén foglalkozik méhészettel. Nem túlzott a kívánságunk, hogy ennek a számnak legalább tizedrésze

2000 előfizető

olvassa lapunkat! Ha ez meglesz, lapunkat legalább kétszer ilyen terjede- lemre leszünk képesek fejleszteni I

Jugoszláviában előfizetés, mint a múltban, ugy 1926. évben is: 70 dinár.

Romániában: 200 lei. Csehszlovákiában 40 c kor. Előfizetési pénzek hova küldendők? Lásd lapunk homlokán!

Szeged, 1926. évi január hó. Fülöp József

az „Alföldi Méhészet" szerkesztő-kiadója.

(3)

Szeged, 1926. X . évfolyam. 1—2. szám. J a n u á r — F e b r u á r .

ft SZÉGEDVIOÉX! MÉHÉSZ-SGVSSŰLET HIVATALOS LAPJA

Makó és vidéke, Dombovárvidéki Méhészegyesületek, a Békésmegyei Méhtenyésztők Egyesületének és a Zalavidéki Méhészegyesületnek hivatalos közlönye.

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN.

Főmunkatársak:

VAJNÓVSZKY VINCE és HARTWIGER ÁGOSTON

Felelős szerkesztő: Fülöp József Előfizetési d i j : Egész évre 70.000 K, félévre 35.000 K.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szeged, Osztrovszky-utca 4. sz..

hova a lap szellemi részét illető közlemények is küldendők. Fel.

kiadó: Fülöp József. Telefon 7-39.

A „Szegedvidéki Méhész-Egyesület" évi tagsági dija 1(30 pengő, 20.000 papírkorona, melyben az Orsz.

Méhész-szövetség tagsági dija is bennfoglaltatik.

Az egyesületi tagsági dij a pénztáros cimére kül- dendő : Mangult János (Szeged, Fodor ucca 9. sz ), vagy póstatakarékpénztári befizetési lapon, a 40.640.

számú folyószámlán.

E G Y E S S Z Á M Á R A 6000 KORON.A- Egyes s z á m o k külön is kaphatók a

S Z E R K E S Z T Ő S É G B E N , Osztrovszky ucca 4. szám.

Szerkesztőség csekkszámlája: 49.409.

Komániában 200 lei. — Előfizetési dijak küldendők: Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete, Cluj (Kolozsvár).

Vagy: Temesvári Első Takarékpénztár, Timisoara (Temesvár).

ugoszldviában 70 dinár. — Előfizetés küldendő következő cimre: Andrija Weninger, Subotica (Szabadka) Trgovacka Banka.

Csehszlovákiában : 40 cs. kor., mely összeg beküldhető : „Méhész-Ujság" szerkesztősége cimére is: Bratislava (Pozsony) Kórház ucca 3. szám.

Jelezni kell azonban mindenkor és bárhonnan, hogy a befizetés az „Alföldi Méhészet" javára történik, különben tévedések állhatnak elő.

A Páder-féle rakodó vándorkaptár, a) A fészek.

(4)

2 ALFÖLDI M É H É S Z E T 2

Uj évre.

Legyen örömteljes, békés és boldog az uj esztendő!

Az uj év kezdetével ezzel a jókívánsággal üdvözlöm a magyar méhes- gazdatársaimat, mert annyi sok rossz után elkel most már egy pár jóesz- tendő is, de annyi harc és küzdés után elkel egy kis békés és jóakaratu megértés is.

A méhészet egén duló vihar alábbhagyott, az ott tornyosult sötét felilök megtörtek, az ég kezd kiderülni. Azt hiszem, hogy a legfőbb ideje, ha miden a megértés utján halad már. Nincs másra szükség, mint megértésre és jó- akaratra, hogy ez a nyitvahagyott ajtókon besétáljon és a munkával meg- rakott asztalnál helyet foglaljon mindenki. Az asztal teherbiróképessége

erősen próbára van téve, mert az roskadásig megvan rakva. Huéz hosszú esztendő óta gyűjtögették és rakosgatták, hordták arra össze ba- jaikat a méhesgazdák. Aki nem ellensége önmagának és nem ellensége

hazájának, az helyet foglal az asztalnál és résztkövetel magának a munkából.

Csak a legsürgősebbeket válogassuk és orvosoljuk, ilyenek : a méhesgazdáknak városok, vagy vármegyék szerinti egyesületekben való tömöritése, a méhészeti törvények előkészítése, méhbetegségek elleni küzdelem, biztosítás, méhlegelők javítása, mézelőfák ültetése, a meglevők védelme, a méhlegelők nyilvántartása, a vándorlás megszervezése, térképkészítés és a vándorlásra szállított törzsek kedvezményes vasúti díjazása, méz és méhtermékeink értékesítésére bizottság alakítása, amely hivatva lesz piacot teremteni, hogy ne legyen senki kénytelen elkótyavetélni termeivényeit; méhészeti hitel. De legyen elég egyenlőre ennyi, mert akkor a méhesgazdák máris megkönnyebbülten fognak felsóhajtani.

Ha visszatekintünk az elmúlt két évtizedre, szomorúan kell megállapí- tanunk, hogy Magyarországon a méhesgazdaságok visszafejlődtek, mert mig husz év előtt mi vezettünk, most a vezetést Németország ragadta magához.

Bizonyára lesznek még közöttünk többen, akik 20—25 év előtt igen szépen prosperáló mézértékesitő> bizottságot ismerték, amelynek helyét már a második

„vezérképviselet" foglalja el, aki 9—12.000 koronákat kinál mézünkért akkor, amidőn másutt 14—16.000 fizettek. A mult évi hordásban bőségesebb esz- tendőben érezhették a méhesgazdák csak igazán a méhészszövetség hiányát, mert a hordási viszonyok mindenütt jók voltak. Különben olvastunk 100-kgos, sőt azon felüli átlagokról is. Jól emlékszem még az Országos Magyar Méhész-

egyesület egy 27 év előtti választmányi ülésére. Amikor megb. Vámossy Mihály elnöklése alatt tariott ülésén néhai Binder Iván a mézértékesitő bi- zottság gondnoka jelentette, hogy az üzem oly mérveket öltött, hogy kényte- len volt nagyobb befogadó képességű raktárról gondoskodni, mert több vagon mézet raktároztak. Akkor felállt a méhészek közismert mecénása Kakacsi Liebner József az egyesület alelnöke és felajánlotta Damjanich uccai palotája alatt levő nagy sutterain helyiségét mézraktárul, de tovább megy, mert az egyesület 4—500 drb 50 kg. bödönje nem bizonyult elégnek, addig is mig az "ujabb 200 drb nagy és 1000 drb kis bödön elkészül, átengedi a saját bödöneit használatra. A további jelentésében a gondnok beszámol, hogy mostig (őszi hónapokban volt) négy vagon mézet szállítottak külföldié.

Istenem, hol vannak azok a szép, régi idők, amikor rád is gondoltak kedves mézesgazdatársam I A nagy részük meghalt, az élők vissavonultak és félre- álltak, hogy helyt adjanak a mai kornak, megfelelőbb vezetésnek, azoknak, akik 9—12.000 koronát kinálnak a mézért. Azonban az idők folyamán min- den változik. A méhesgazdák is tudatára ébredtek szomorú helyzetüknek és

(5)

ALFÖLDI MÉHÉSZF.T 3 megalakították a szövetséget, amely hivatva lesz helyzetünkön könnyíteni. Igaz, \

hogy ezt a nagy haladást és mozgalmat is megakarták zavarni, de az életre- való eszme tért hóditott magának, felszínen maradt és ma már az alapsza- bályai is jóvá vannak hagyva. Erős a hitem és a meggyőződésem, hogy csonka hazánk méhesgazdái a most már rögtől mentes uton haladva, nem

törődve a rosszindulattól itt-ott még felburjánzó törekvésekkel, szem előtt tariják a saját, de országunk jólétére is kiható intézmény támogatását. A n a g y c é l e l é r é s é n e k a z e l s ő a l a p f e l t é t e l e , h o g y t á m o g a s - s u k e g y e s ü l e t e i n k e t és s z a k l a p j a i n k a t , p o n t o s a n f i z e s - s ü k a t a g é s e l ő f i z e t é s i d i j a k a t , e l v é g r e a z a d m i n i s z t r á - c i ó , p a p í r és l a p n y o m á s m i n d p é n z b e k e r ü l , a z a b b ó l me- r í t e t t t u d á s és t a p a s z t a l a t és a nyilvánosságnak hatalmas feszítő

ereje, a hibák ostorozása, amit a szaksajtó végez, f e l é r a z z a l a c s e k é l y e l ő f i z e t é s i d i j j a l . Nagy büszkeségemre szolgál kedves méhesgazda- társaim, hogy mikor e sorokat rovom, a G y ő r é s G y ő r v i d é k i Mé- h é s z e g y e s ü l e t t a g j a i n a k 8 0 s z á z a l é k a e l e g e t t e t t a z

1 9 2 6. é v i e g y e s ü l e t i é s s z ö v e t s é g i f i z e t é s i k ö t e l e z e t t - s é g é n e k !

A m u l t é v b e n n a g y , s ő t e g y h a m a r n e m r e m é l t m u n - k á t v é g e z t ü n k é s a j ó I s t e n s e g í t s é g é v e l m é g n a g y o b b s z o r g a l m a t a k a r u n k k i f e j t e n i a r á n k k ö s z ö n t ö t t u j e s z - t e n d ő b e n !

Adjon az Isten a további munkához Önöknek erőt és örömteljes békes- séges uj esztendőt!

Győr, 1925 december 24.

Páder Ferenc.

Méztermelésünk jövendő irányváltozása.

Irta: Lencz Géza.

Méztermelésünknél az irányváltozás immár követelően lép előtérbe s minden elfogultság nélkül a legtárgyilagosabban és legalaposabban kivánom méhészetünk mai termelési viszonyait, körülményeit és eredményeit, de főleg a méhészekre annyira fontos és életbevágó mézértékesitést megvilágítani, mert méhészetünk ma már oly ösvényekre lépett, hogy az ma már nem szórako- zás és passzió, de jövedelmiforrás a szó legteljesebb értelmében, eszerint egy komoly közgazdasági faktor.

A vándorméhészet egyre növekszik, szaporodik, a tömegtermelés egyre fokozódik s ezzel szemben a mézértékesités konjunktúrái egyre rosszabodnak és hanyatlanak, úgyhogy a méhész verejtékes, fáradságos és költséges terme- lési eredményeit már alig-alig tudja megfelelő tisztességes áron értékesíteni,

— sőt igen sok esetben már heverő egy éves mézkészlettel is rendelkezik — , ha csak azt nem akarja, hogy méze még a cukor árán is alul — potom áron elkeljen.

Eszerint nyilvánvaló, hogy itt a termelés módozatában rejlik valahol a hiba, amit saját érdekünkben valamelyesképen korrigálmi kellene.

A haszonhajtó méhészet egyedüli végcélja a jövedelmezőség s ez ma már veszélyeztetve van s ha tekintetbe vesszük, hogy a tömegtermelő ván- dorméhészetnek a kockázat mellett a szállításnál nagy költségei vannak s ha most ennek tetejében mézét nehezen, al pari vagy éppenséggel nem tudja

(6)

4 A L F Ö L D I M É H É S Z E T 4

értékesíteni, ugy kézzelfogható és érthető lesz mielőttünk, hogy itt a terme- lésben kell egy alapos irányváltozásnak bekövetkeznie.

A két legnagyobb tömegárut, ugy a tavaszi akácmézet, mint az őszi tarló- vagy tisztesfüvirágmézet nagy tételekben mint tömegtermeivényt a ván- dorméhészet adja nekünk, mert a teritett asztalhoz közel felütve sátorfáját, a hordást teljesen kihasználhatja. Kétséget nem szenved, hogy a vándorméhész által termelt méz nem felel meg mindenkor egy valóban besürüsödött ide- álisan érett méz minden követelményeinek. Ez azonban egy magától értetődő dolog, mert ha a vándorméhésznek várnia kellene addig, amig a méz a kaptárban besürüsödik s azt a méhek lepecsételik, akkor nem termelhetné a tömegárut. A vándorméhészetnél az idő dupla pénzt jelent. A lép nektárral immár megtellett tehát — kivele s adjon helyet az uj nektárnak. Ez a jelszó a pergetésnél 1 A később körülirt irányváltozással ezen bajon is segitve leend.

A mézárak tekintetében évek előtt zsinórmértékül szolgált, hogy a ta- vaszi besürüsödött és kifogástalan akácméz kilogrammjának ára a cukor árá- nak kétszerese volt. A kifogástalan őszi méznek ellenben az akácméz árának a kétharmada. Akkor még nem voltak Boconádi és egyéb nagykaptárak s a vándorméhészet sem fejlődött oly naggyá mint ma. Ma tömegtermelésünkkel már hatalmas arányú tömeg árunk van ugy a tavaszi, mint az őszi mézben s ennek folytán

a kínálat nagyobb, a kivitel a nagy

vam

és drága vasúti szállítási díj mellett csekély, eszerint a méz ára hanyatlott

s mondjuk ki

egészen őszintén, hogy olykor mézünk alig értékesíthető. Ezek oly igazságok, melyeket kétségbevonni nem lehet.

Ezen sajnálatraméltó állapotokon csak egy termelési irányváltozás segít- het, melyet alapvonalaiban alant kifejtek.

Nekünk példát kellene vennünk az Északamerikai Egyesült Államok méhészeitől, kiknél egész méztermésük 60 százaléka pergetett méz, ellenben 4o százaléka boxes épitményü lépesméz; s most álapodjunk meg a lépes-

méznél, ezen minden idők legpompásabb versenynélküli különlegességénél

— a természet ezen fenséges és szüztiszta ajándékánál 1

Ha a lépesméz boxesekben lesz árubabocsájtva, tetszetősen és Ízléssel adjusztálva, ugy nincsen azon lépesmézmennyiség, amit könnyű szerrel jóáron értékesíteni nem lehetne. A mai értékesítési mizériák mellett ezt jegyezzük meg jól magunknak.

A lépesméz, a boxesméz egyedülálló csemege, mellyel e világon nem versenyezhet semmi. A lépesméznél nincsen tavaszi nyári vagy őszi jelzés, itt csak hófehér burokban aranysárga lépesméz van. A lépesméznél nincsen éretlen ritka méz, itt csak hófehér burokban ínycsiklandozó szüztiszta lépes- méz van, melynek minden mennyiségét a külföld arannyal fizeti.

Az amerikaiak jól tudják, hogy miért rendezkedtek be lépesmézterme- lésre és miért dominálja egész termelésük 4o százalékát a boxes lépesméz- termelés. Az Északamerikai Egyesült Államokban a méhészek a lépesmézter-

meléshez különleges, úgynevezett „Koot"-féle kaptárakat használnak boxes rekeszekkel felszerelve.

Kérdem: miért nem rendezhetnők be mi is fokozatosan vándorméhé- szetünk egy részét olyképen, hogy termelésünk legalább 5o százalékát lépes- méztermelés képezné. Ezzel egy csapással a jelen mézértékesitési gondok meglennének oldva.

Decemberi számunkhoz az „Alföldi Méhészet" 49.409. számú csekklapja volt mellékelve. Ezen a lap 60.000 kor. előfizetési dija küldendő be.

(7)

ALFÖLDI MÉHÉSZF.T 5 Én részemről termelésünk ezen irányváltoztatását tartom mézértékesitési bajaink egyetlen helyes megoldásának és megvagyok arról győződve, hogy kellő propaganda mellett méztermelésiink ez irányban fog a jövőben fejlődni, ha a hivatott egyének és szaklapok eszmémet és tanácsomat magukévá teszik.

Részemről a kezdeményezés és iránymutatás megtörtént. Adja Isten, hogy az méhészetünk részére áldásos legyen, amiben én egyáltalában nem kétkedem. Más időket élünk, mint annakelőtte. A világháború förgetege sok mindent megváltoztatott. Azért reá kell térnünk fokozatosan termelésünk régi sablonjai mellett a boxes lépesméztcrmelésre, mely különösen a dus hordás területekkel rendelkező vándorméhészet feladata lenne.

Vájjon reníabüis-e ezen termelési irányváltozás a méhész részére ? Erre megfeleltek már az Északamerikai Egyesült Államok és Kanada méhészei, kik össztermelésük 4o százalékát az utóbbi 75 százalékát boxes mézeslép- termelésre rendezték be s az amerikai boxes lépesméz már az európai pia- con is megjelent.

Az idén lezajlott wieni nemzetközi méhészeti kiálliátáson a kanadai, quebcci méz a legraffináltabb és tetszetősebb adjusztálásban és sokadalusá-

gában máris megjelent a világpiacon. Kopogtat és bebocsájtást kér. Ezzel szemben csak a magyar akác boxesméz veheti fel a versenyt és gyűrheti le tengerentúli élelmes konkurensét 1

A pergetett méznek a legnagyobb konkurense az olcsóbb cukor. Ellenben a lépesméz itt áll minden verseny nélkül, a vagyonosabb középosztály fogyasztja és megfizet érte minden árat, méltányolva azon fenséges élvezetet, amit a szűziesen tiszta méz szürcsölése a szüztiszta viaszsejtekből nyújt.

Előre tehát kedves méhésztársaim I Utánozzuk az amerikaikat. Ren- dezzük be vándorméhészeteinket 50 százalékos boxes mézeslép termelésre, mellyel termelésünknek uj irányt adva, mézünk értékesitése a méhész előnyére a legjövedelmezőbben meglesz oldva.

Téli gondolatok.*)

(Gyalupad és íróasztal mellett.)

Ágcrdő, 1925 december 25.

Igen Tisztelt Szerkesztő úr 1

Beköszöntöttek a hideg téli napok, a méhesben csend tanyáz és a méhész a gyalupad mellett készül az uj méhész-esztendőre.

Elfáradva azonban a mesterkedésben, hozzáfogok a tollforgatáshoz is, miért is engedje meg Szerkesztő ur, hogy közölhessem Önnel a nyár óta érlelt gondolataimat, melyből hátha akad egy-kettő, ami megszivelést érdemel.

Megalakult hát a Szövetség, a méhésztársadalom vágya, agilis és ügy- szereiő emberek kezében van a vezeíés és hisszük, hogy ez a leinyzó nem

*) Ezt a sok jóakaratról tanúskodó, okos, tartalmas, tárgyilagos cikket melegen ajánljuk Méhész-Szövetségünk elnökségének szives figyelmébe. (Szerk.)

1926. január—februári számunkoz a „Szegedvidéki Méhészegyesület" 40.649.

szánra csekklapja van mellékelve, ezen az egyesület 20.000 koronás tag-

sági díja

küldendő be 1

(8)

6

fog hosszú éveken át szunnyad.ii, hanem nekigyürkőzik és rendbeteszi a háztáját. Hogy ez sikerüljön, a

Szövetség mellett áll egy nagy tábora a méhészeknek, kik oly rég várták a hivó szót.

De Szerkesztő ur, ezt pünkösd óta még türelmetlenebbül várjuk. Azt tudjuk, hogy Győrben megalakult, valamint azt is, hogy alapszabályait jóváhagyásra is felterjesztették, de azóta semmit. Működik-e már, s ha nem, miért nem?*) Ha igen, ugy miért oly csendben ? Számtalan méhész él vidéken, hiszen igazában ott él a méhészeié zöme, apró kis falvakban, elszórt tanyákban, akik egyrésze tud az alakuló gyűlésről, de nagyrésze nem. Már most meg kellene indulni a toborzásnak, a nagy felvilágosító, tanító munkának kezdetét kellene venni azzal, hogy összegyüjtenénk azt a sok-sok méhészt, akik mitsem tudnak arról, hogy van paktum és paktumszegés, hogy van a vidéki méhészeknek egy szövetsége és hogy van a fővárosnak is egy, hanem méhészkednek csendben, jól-rosszul.

Ezeket a kisméhészeket karolja fel a Szövetség, hiszen jövedelmezőbb irányba terelődne annak a sok méhésznek méhészete, kihatna az ugy az egyedre, mint a közre, de kihatna a Szövetségre is, melynek ilymódon megsokasod- nának tagjai és ezáltal fokozódnék erkölcsi ereje.

Szerény nézetem szerint széles rétegekben kell megindítani a propagandát, ismertetni az alakulás szükségességét és célját és igérni egy oly munkatervet, amely ne csak megnyerje a méhészek tetszését, de melynek minden betűje megvalósítható is legyen. Jó szolgálatot tenne e célra egy nagy példány- számban kiadandó kis könnyed stilusu füzet s ezt községenkint egy-egy lelkes méhésztárs szivesen juttatná el méhésztársainak, elmagyarázva szóval is, de egyúttal biztatva az olvasásra. Nem menne ez nehezen és szép eredmény lenne ezúton elérhető. Tessék megismertetni a Szövetséget a méhészekkel és erős a hitem, hogy

nem lesz többé széthúzás közöttünk, hanem rövidesen csak egy tábor és egy Szövetségi

Hasznos szolgálatot tenne továbbá a Szövetség, ha a méhész irodalmat igyekezne fejleszteni és itt elsősorban a méhészlapokra gondolok. Számos lapnak olvasója vagyok és figyelmesen, örömmel forgatom valamennyit, de gyakran kell megállapítanom, hogy egyik-másik példány küzd az ürességgel.

E lapokat mai szürkeségükből kiemelni és azok igyekezetét, hogy tartal- masabbak, nívósabbak legyenek — előmozdítani szintén a Szövetség nagy és szép feladata volna. Ezt ugy gondolom elérni, hogy a Szövetséget eddig

is támogató újságokat hathatós anyagi segélyben kellene részesíteni

és ennek ellenében megkívánni a pontos megjelenést, (az „Alföldi Méhészet"-re is vonatkozik) az anyag tartalmasságát, a külső csint és mi fő a lehető leg- szűkebb térre szorítani a válaszok és nyilatkozatok áradatát. Egy vagy több, a mainál gyakrabban megjelenő jólszerkesztett szaklap volna a második és erösebb eszköz a Szövetség céljainak elérésében. Erről szólva, rá kell mutatnom arra, hogy sok általam ismert méhész csupán a „Magy Méh", mint a közelmúltban sokat fejlődött méhész-ujság kedvéért tagja az OMME-nak és amit sikerült elérni e lap felelős szerkesztőjének, az sikerülni is fog a Szövetségnek is.

Nagy szükségük volna a gyakorlati méhészeknek egy, a mézelő növényeket ismertető munkára, amelyben lehetőleg szines ábrákban lennének bemutatva az egyes virágok, hogy a növényhatározót sohasem látóit méhésztársaink is felismerjék az őket oly nagyon érdeklő növényeket. Ennek megírására a

**) Az időközben történt események megadják méliésztársunknak ezekre a kérdéseire a feleletet. (Szerk.)

(9)

A L F Ö L D I MÉHÉSZF.T 7

Szövetség irna ki pályázatot. Elősegítené a kaptáros méhészetet az is, ha egy kis füzet adatnék ki, melyben a különböző kaptdrtipusok elkészítése tárgyal- tatnék, különös tekintettel a kaptárak könnyű készítési módjára és az anyag- megtakaritásra. E témáról szólva meg keli állanom, mert ennek fontossága megérdemli, hogy erre több szót vesztegessünk. A modern, intenzív méhész- kedés kaptárak, mégpedig jó kaptárak nélkül el sem képzelhető és ezért e kérdést állandóan felszínen kell tartani és nem szabad elintézni afféle kijelen- téssel, hogy mindenki méhészkedjék oly kaptárral, amilyent egyéni izlése, vidéke stb. megkíván. Helyes, méhészkedjék, de ne hagyjuk figyelmen kivül azt, hogy hányan méhészkednek még ma is — hiven a mult dogmáihoz — avult, a mai kor követelményeinek meg nem felelő kaptárakban és szívesen térnének át más rendszerre, de a nemismerés és a befektetés hiánya vissza- riasztja őket ettől. Az ilyen méhészek becsülnék meg a modern kaptárkészitést tárgyaló füzetet. Mert ne tessék azt hinni, hogy a kaptár-feltalálók az ök szabadalmazott és 700.000—1,000.000 koronás kaptáraikkal valami nagyot lendítenének a méhészet szekerén. Nem. A magam tapasztalásából tudom, midőn kasos méhészetemet kaptárossá akartam fejleszteni. Hogy ezt meg tehessem, több céghez fordultam árajánlatért, de az árak oly széditő magas- ságban lebegtek szerény tisztviselői fizetésem felett, hogy már-már leakartam mondani a kaptáros méhészkedésről. Hogy ezt nem tetíem, azt köszönhetem egy közeli intelligens méhésztársamnak, aki egy általa készített rakodó- kaptárt adott mintául és biztatott, hogy fogjak hozzá én is, mert — hogy a mondását idézzem — „nem ördögi mesterség az". Én hozzá is kezdíem és kis befektetéssel elkészítettem kaptáraimat és ha szinre-csinra (kivált az elsők) nem is versenyezhettek a kaptárgyárak produktumaival, de a használható- ságot és pontosságot tekintve semmivel sem maradtak azoktól el. És itt kell rámutatnom az „Alföldi Méhészet" márciushavi számában és egy másik lapban is megjelent

„Nem minden kaptár jó kaptár és nem mindenki készíthet

kaptárt" cimü közlemény nem mindenben helyt álló kitételeire. Nevezett cikk irója, mint kaptár kreátor érveket hoz fel, melyeket egy ügyeskezü méhész a kezemunkájával könnyedén dönt meg, s igy az ott közöltekre csak azt jegyzem meg, hogy minálunk a méhészek zöme szegény ember, aki a méhé- szetéből hasznot vél húzni és ha azokban a különböző nevü, de egyformán drága kaptárakban kellene méhészkedniök, akkor bizony sokan fordulnának a jó öreg szalmakas felé. Szerintem nem az segiti elő a méhészkedést, aki bár szép és jó, de drága kaptárak feltalálásán és forgalombahozatalán fáradozik, hanem az, aki megmutatja nekünk, hogyan kell egy egyszerű, de a célnak

teljesen megfelelő olcsó kaptárt előállítani

ugy, hogy az a lehetőség szerint kevés és olcsó anyagból egy kis kézügyességgel bárki által elkészíthető legyen.

Nagyjelentőségűnek tartom a „Méh" dec. havi számában ismertetett közlemény tartalmát, mely szerint a Máv. gépgyári méhészkör az arra szoruló tagjainak (kezdőknek)

egy-egy rajt adott oly feltétellel,

hogy annak

első szaporulatát tartoznak a méhészkörnek átadni,

hogy

az azt ismét kiadhassa.

Az eszme szép és gyakorlatilag is keresztülvihető, kövesse a Szövetség a példát

és megnagyobbított arányokban csinálja meg, sok uj tagot fog nyerni vele az ügynek.

Eddig a Szövetség feladatáról, most térjünk a mienkre, méhészekére.

Az elmaradt számokat azonnal tessék reklamálni, ami minden posta- hivatalban kapható nyomtatványon portómentesen történhetik meg.

(10)

8 A L F Ö L D I M É H É S Z E T 8

Hogy a Szövetség a hozzáfűzött reményeknek meg tudjon felelni, hogy érdemleges munkásságot tudjon kifejteni, ahhoz a méhésztársadalom erkölcsi

és anyagi támogatása szükséges. Az

előbbi már az alakuláskor megnyilvánult Győrben, miért is most a másodikról essék szó. A következő megoldást ajánlom : A Szövetség

minden tagja kötelezné magát, hogy tagdiját pontosan

és késedelem nélkül befizeti. A tagsági dijat lehetőleg alacsonyan kellene meg- állapítani, hogy azt ugy a kezdők, mint a méhészettel gyakorlatban nem foglalkozók, de az ügy iránt érdeklődők is befizethessék és igy a Szövetség tagjai lehessenek. A tagsági dijon kívül minden méhészkedő tag méhcsalád- jainak száma szerint egy bizonyos összegben megállapított hozzájárulást

fizetne, amely évenkint az állománnyal emelkedne, vagy csökkenne. Hogy ki hány családdal méhészkedik, annak bevallását az illető tagra bíznám és h,szem, hogy nem élne vissza ezzel a méhésztársadalom. Ha pedig majd annak idején a Szövetség tagjait némi támogatásban tudná részesíteni pl. dohány, cukor osztás, ugy azt mindenkor a bevallott családok számához mérten tehetné.

Ilymódon jelentős anyagi erőhöz jutna a Szövetség, mig az «elosztást maguk a méhészek is szívesen vállalnák.

Végzetül arra kérem Szerkesztő urat, hogy nelássanak e sorok gáncsos- kodásnak, kishitüségnek, hiszen nem más ez, mint egy gondolat, amely ha csak kisrészben is, de hozzájárulni szeretne ahhoz, hogy a Szövetség azzá lehessen, amivé alapitói tenni akarják és amilyennek mi méhészek is látni

szeretnők ! Méhészüdvözlettel:

Reményi Rudolf.

Termeljünk mézelő gyógynövényeket.

A Szegeden 1925 november hóban megtartott mézvásárt és kiállítást megtekintette dr. Augusztin Béla, a m. kir. állami gyógynövénykisérleti állomás igazgatója, aki felhívta a méhészek figyelmét a mézelövirágu gyógy- növények termelésére, ami kettős haszonnal jár. Egyrészt nagy hasznát veszi a méhész, mert a gyógynövények virágai kiválóan mézelők, tehát jó méhlegelőt nyújtanak és pedig hosszabb időn át, sőt folytonosan is, mivel a vetések ugy irányithatók, hogy egyik növény virágzását mindjárt kövessék az utána következők. A mézelésen kívül azután hasznot adnak még azáltal, hogy a gyógynövények leveleit, virágait szárított állapotban, vagy a magtermését külön lehet értékesíteni, mivel ezeket magas áron vásárolják meg a gyógyszer- tárak, de az eladást közvetíti gyógynövénykisérleti állomás (Budapest, II.

Debrői-út 15. szám).

Vannak gyógynövények, melyek talajban nem válogatósak, legsilányabb területen is szépen díszlenek, ilyenek: az orvosi zsálya, a citromfű, a kakukfü, a levendula, a borsosmenta stb., amelyek termesztése már igen kis területeken is megkezdhető. Mustár, koriander magtermelése pedig nagyobb területeken nagyban űzhető, A borsosmenta inkább nedves területre való, mig a többiek száraz területet kedvelnek.

Az elől említett növényeket gondozni egyáltalán nem kell, újra vetni nem szükséges, mivel egyszeri meghonosítás után évről-évre újra teremnek.

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy sehol oly zamatos gyógynövények nem

Tagjaink között történt elhalálozásokat is jelentsük be!

(11)

A L F Ö L D I MÉHÉSZF.T 9 teremnek, mint hazánkban, ugy hogy a magyar gyógynövények külföldön is igen keresettek. A magyar kamilla például oly hires, hogy Angliában és Amerikában fürdő készítéshez házilag használják. Egy kg. kamilláért 40—50

centet fizetnek (30—35.000 magyar koronát).

Az állami gyógynövénykisérleti állomás a palántákat közvetíti a hozzá- forduló méhészeknek és pedig annyit, amennyit csak kérnek. A beváltó állomások csekély dijat számítanak a palántákért, amiket hitelbe adnak és árát beváltásnál hozzák a termelőknél levonásba.

Az „Alföldi Méhészet" szerkesztősége szívesen közvetíti a méhészek kívánságait a központba, ha ez iránt megkeresik; e palántákat azután akár itt Szegeden megkaphatják, vagy a nagyobb vidéki rendeléseket közvetlenül kapják meg a méhészek, városokban lakó méhészek az ottani méhészkörök elnöksége utján.

Akik behatóbban és kiterjedtebb módon kívánnak foglalkozni a gyógy- növények szakszerű termesztésével, azok részére ajánljuk a következő szak- munka beszerzését:

„A gyógy- és vegyiipari növények termesztése",

amely 56 gyógynövény termesztését kimerítően ismerteti. írták: Augusztin Béla, dr.

Darvas Ferenc és Schneider József. Árát eddig nem sikerült megtudnunk.

E munka megrendelhető szerkesztőségünkben is.

A ragadós költésrothadást okozó baktérium elromolhat-e ?

Az „Alföldi Méhészet" novemberi számában olvasom, hogy a m. kir.

rovartani intézetnek megvizsgálás végett beküldött fertőzött lép, tehát a baktérium is elromlott, ujabb anyag beküldése vált szükségessé, hogy költés- rothadás betegség — ahogy nevezzük — megállapítható legyen. Elromlott s igy megvizsgálható s a betegség megállapítható nem volt. Ez következtethető a közlöttekből. Az eset gondolkodóba ejt engem. Hisz Maasen német tudós, valamint az egész vonatkozó magyar irodalom mást mond, tapasztalataim is mások.

Nem régen vettem részt egy kisméhes költésrothadásos voltának meg- állapításában mint szakértő, véleményünk alapján a törvény betűi értelmében tűzzel semmisítette meg a feriőzött anyagot a hatóság.

A kórokozó baktériumnak bármikor kimutathatása végett egy rothadásos lépet hivatalosan lepecsételve eltettem. Én tehát nyugodtan várom a káros, esetleges peresitését vagy felebbezését, kezünkben a bizonyíték, csak éppen fel kell küldeni illetékes helyre, hogy mikroskop és esetleg mesterséges tenyészet utján is ellenőrző vizsgálattal a közbejárt két méhész (én és társam) véleménye megerősitessék.

De ki gondolhatott esetleges elromlásra? A rovartani intézet nagyra- becsüit igazgatóságát tisztelettel kérem, adjon felvilágosítást a fentiekre, mert, hogy a kórokozó baktérium szivós spórája a távollét miatti várás folytán (állás) el nem romolhatott, azt az igazgatóság sokkal inkább tudja, mint én.

Igen tisztelt Szerkesztő urat kérem a fentieket és az esetleg adott tájékoztatót b. lapjában közreadni szíveskedjék, talán másokat is érdekel

e kérdés. > Tisztelettel: Bajza Lajos.

H A J D I N A tavaszi vetésre kapható az „Alföldi Méhészete-ben Szegeden,

(12)

10 ALFÖLDI MÉHÉSZET 10

A rovartani állomás válasza.

Mi e cikk rövid tartalmát közöltük a m. kir. állami rovartani állomással, ahonnan a kővetkező választ kaptuk :

Az „Alföldi Méhészet" tekintetes Szerkesztőségének

Szeged.

F. hó 6-án kelt levelére, amelyben egy régebben Szegedről beküldött, állítólagos költésrothadásos lépre ujabb felvilágosítást kért, közölhetem a következőket.

Az illető lépet, amely a beküldő Szegedvidéki M. E. elnökségének közlése szerint, Dékány Tamásnak, a 711. sz. őrháznál levő méheséből való volt, az egyesület szeptember 24-én küldte fel Budapestre, ahová az 26-án érkezett. Ez az intézetben eredeti csomagolásban, tehát felbontatlanul várt az én visszaérkeztemig, amennyiben a méhbetegségekre vonatkozó vizsgálatokat, mig ebben a tekintetben felsőbb hivatalos rendelkezés nem lesz, magamnak tartottam.

Hazatérve Hamburgból, október 8-án sajátkezüleg felbontottam a csomagot és akkor annak mind a lépje, mind a csomagoláshoz használt papirosa már teljesen át volt szőve részint fehéres penészszállal, részint zöld penésszel.

Maga a lép ezenkívül tele volt szintén fehéres penészfonállal (mycéliummal), továbbá üres és egyéb sejtje is tele volt ugyanezzel az anyaggal és több-

rendbeli spórájával (conidiummal).

Az igy tönkrement anyag vizsgálatától nem reméltem, hogy hiteles vizsgálati eredményhez jutok, amelyre esetleg szüksége lehet a megkereső Egyesületnek, amely a lép beküldésekor ugyancsak azt közölte, hogy a szóban forgó „költésrothadás bizottságilag megállapittatott" és möst az a kérdés, hogy

„vájjon az enyhébb, tömlős rothaddsról, vagy gyászos rothadásról

van-e szó ?" Erre vonatkozólag közöltem, hogy eredményes vizsgálat nem remélhető, másrészt kértem esetleg ujabb, tiszta anyagot, hogy annak alapján a teljes vizsgálat megejthető legyen.

A romlott anyagot, minthogy az már semmire sem volt jó, meg- semmisítettem.

Amit most a T. Szerkesztőség ujabb soraiban közöl, hogy „a baktérium

SZÍVÓS

spóráját"

a romlott anyagban is meg lehetne találni, ez igaz és igaz az is, hogy az ilyen spóra, ha az anyag nem penészes, vagy nem rothadt, el is él hosszú ideig. A felvetett kérdés azonban vagylagos volt, hogy

„van-e tömlős rothadás, vagy ha nincs, van-e gyászos (?) rothadás ?"

Jelen esetben a közbejövő penészedés és az utólagos rothadás, még akkor is, ha csak tömlös rothadásról van szó, olyan bonyolult kérdéssel állított szembe, amelynek megoldása már a mikroszkópiumi vizsgálat körén és egyúttal az én vállalkozásom határán ís tul esett 1

Jablonówski,

kisérletügyi főigazgató.

y

A „Szegedvidéki Méhészegyesület" minden levelezése

Renczes Ferenc főtitkár úrhoz intézendő Szeged (Gedó).

(13)

ALFÖLDI MÉHÉSZF.T 11

A Páder-féle rakodó vándorkaptár.

(Két képpel.)

A kaptár keletkezése 1911. évre vezethető vissza. Ugyanis a konstanzi vándorgyűlésen láttam az eredeti Zander-féle rakodókat. Magával az ott kiállí- tott kaptárakkal több okból nem voltam megelégedve, mert azelőtt Jovánovics tanár hasonló kaptáraival sokat kísérleteztem és igen nagy viták folytak a kaptár berendezése körül köztem és dr. Bálint Sándor egyetemi tanár és néhai Dömötör László méhészeti vándortanár között a keret méreteit illetőleg.

1914-ben a wieni egyesületi méhesben látott rakodók keretméretei sem elégi-

(14)

12 A L F Ö L D I M É H É S Z E T 12

tettek ki és igy kénytelen voltam saját kísérleteim és tapasztalataim alapján egyéni méretemet alkalmazni és a keretméretet 42 X 26 állapítottam meg és készíttettem 5 drb ilyen kaptárt, amely egyébként, a keretmérettől eltekintve, teljesen azonos volt a Langstróth-féle rakodó kaptárral. A kaptáron niagán hat évi kísérleti időben, 1914-től 1920-ig történtek az átalakítások. Az első átalakítás a vándorlásra való tökéletesítés volt, utána jött a méhszöktetés, hogy a pergetésnél megkönnyítsem a munkát, mígnem a 3-ik évben a röp- lyuk-kérdést oldottam meg, a Hannentann-rács és zárósziták megrögzitésével.

Utána jött a tavaszi igen fontos betakarásnak kérdése, még pedig mind a két fiókban keresztülvihető az. A keretek száma ugy a költőürben, mint a mézür- ben 13—13 drb, összesen 26 drb 42 X 26 cm. keretekből áll, de mégis ugy, hogy a mézürkereteket tetszés szerint meleg vagy hideg építkezéssel is lehet alkalmazni. A röplyuk a legnagyobb hőségben is bármikor zárható, anélkül, hogy egyetlen élő méh kint maradna, vagy megsérülne. 1920-ban már 30 darab ilyen kaptárt készítettem, míg 1922-ben újból 30 darabot, amely kap- tárak benépesítve és az alatt az idő alatt Zander-féle állványokon álltak, mig most zárt méhesbe lettek elhelyezve és igen szépen használhatók, a mint azt mindazon t. méhésztársak is bizonyíthatják, akik a f. évi naggyülés alkalmá- val a kismegyeri méhesben látták azokat. Kaptárammal sem feltűnni, sem tőkét abból kovácsolni nem akarok, saját részemre csináltam; de bárki meg- nézheti s ha megtetszik neki, utánozhatja. Kaptáram rajzát is csak a szer- kesztő úr sokszoros sürgetésére készíttettem el és hogy az most nyilvánosságra kerül, az „Alföldi Méhészet" bűnei számát fogja szaporítani. Mert amióta megcsináltuk az Országos Szövetséget, mindketten egyformán indexre kerü- lünk hol itt — hol ott. De hát ezeket az indexeket majd csak elviseljük

valahogy. Páder Ferenc.

„Vidéki Magyar Méhészegyesületek Országos Szövetsége".

1. A Szentesen székelő „Sötér Méhészegyesület

11 1926. évi január hó 3-án Ónody Szabó Lajos elnöldete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen tárgyalás alá vette Szilassy Zoltán és Páder Ferenc között felmerült konfliktust.

A közgyűlés egyhangúlag hozott határozatával Púder Ferencnek, a „Vidéki Méhészegyesülelek Orsz. Szövetsége" elnökének bizalmat szavazott, eljárását mindenben helyesli és biztosítja őt afelől, hogy egyesületünket mindenkor oldala mellett fogja találni a méhészet ügyéért folytatott önzetlen és áldozat- kész munkásságában. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette, hogy a meg- alakult uj Méhész-Szövetség alapszabályai jóváhagyást nyertek. Erről Páder Ferencet, a Szövetség elnökét átiratilag értesítették. Az átiratot Ónody Szabó

Lajos elnök és Bugyi Károly jegyző irták alá.

2. Az OMME körleveleket küldött szét, melyben az általa erőszakolt szövetség megalakítására s nyilatkozatok beküldésére szólítja föl nemcsak a méhészegyesületeket, de a gazdasági egyesületeket is. Ilyen körlevélből kapott egy példányt a

„Szentesi Gazdasúgi Egyesület"

is, amelyben felszólítást nyertek, miszerint csatlakozzanak hozzája, nevezzék meg megbízottaikat, akik majd az egybehívandó végrehajtó-bizottsági ülésen az egyesületet képviselni fogják. Erre válaszképen közölte a Gazdasági Egyesület, hogy méhészeti szakosztálya soha sem volt és nincs ma sem és a Szilassy-féle Szövetségnek

sohasem volt tagja, képviselőket tehát meg sem nevezhet.

Másik reflexió erre a megkeresésre a „Szentesi Sőtér Méhészegyesület"- nek az az átirata, amelyben tudatja a „Vidéki Méhészegyesületek Orsz. Szö-

(15)

A L F Ö L D I MÉHÉSZF.T 13 vétségé" elnökségével, minő körlevelek érkeznek Szilassyéktól a vidékre, azzal a célzattal hozza ezt tudomására a Szövetségnek, hogy a megfelelő ellen- intézkedések megtehelők legyenek. A szentesiek kijelentették átiratukban: „Ők ugylátszik nem teszik le a fegyvert, üssük hát ki a kezükből ha lehet, hogy felszabaduljanak végre az erők és a belső harctérről a „közös érdek" porond- jára koncentrálódjanak."

3. A hódmezővásárhelyi méhészegyesület a következő nyilatkozatot küldte be hozzánk, amit teljes pártatlanságunk igazolására és annak bizonyítására, hogy lapunk minden álláspont megnyilatkozására nyitva áll, egész terjedel- mében közlünk:

Tek. Szerkesztő Ur! Az 1925. évi 12. sz. lapjában „Megmozdult az ország" főcim és „Méhészegyesületek Pdder mellett" alcím alatt a Szeged- vidéki Méhészegyesület részére küldött átiratunkból néhány kiszakított mon- datot közöl. Miután a cimek és a mondatrészek nem fedik a Hódmezővásár- helyi Méhészegyesület választmányi határozaton alapuló átiratának értelmét, kérjük annak helyreigazítását, vagy pedig az átiratunk teljes szövegének köz- lését. Mert átiratunkból a fenti cimek alatt megjelent mondataink nem felelnek meg a valóságnak, illetve egész más megvilágításban tüntetik fel az állás- foglalásunkat, mint ahogy azt a közlemény címeiből általánosan következtetni lehet. Átiratunkban világosan megmondjuk, hogy a Hódmezővásárhelyi Méhész-

egyesület nem érzi magát hivatottnak személyek mellett és személyek ellen való állásfoglalásra, vagy ilyen állásfoglalás segitökéz nyújtásra.

Ezzel a mondattal kezdtük átiratunkat, melyet elolvasva egész más következtetéseket vonhat le a kiszakított mondatok után is az olvasó. Világosan megmondjuk azt is, hogy amig a személyes ügyek le nem kerülnek a napirendről és helyüket perspek- tívákat nyújtó egyetemes méhgazdasági program és cselekedetek el nem fog- lalják, addig a Hódmezővásárhelyi Méhészegyesület hivatalosan semmiféle alakulathoz nem csatlakozik. Lázár Lajos s. k., gazdasági főtanácsos, elnök.

Pákozdy László s. k., ügyvezető elnök.

4. A Győri Méhészegyesület január 5-én tartott ülésén Páder Ferenc elnök bejelentette, miszerint a Szövetség f. é. febr. 5-én Budapesten tartja első tisztikari ülését. Azután beszámolt a Szövetség ügyeinek jelenlegi állá- sáról. Az alapszabályoknak a belügyminiszter által történt jóváhagyásáról, majd jelenti, hogy a választmány határozata értelmében a fölebbezés elkészí- tésére fölkért dr. Bászel v. tag a Budapest székesfőváros polgármesterének a régi szövetségre vonatkozó megsemmisítő határozatának azon részét, amelyet még sérelmesnek tartott, elkészítette és beadták.

5. A Zalavidéki Méhészegyesület, amely mult év november 26-án alakult meg, f. é. február 2-án Brenn Zoltán elnöklete alatt tartott rendkívüli köz- gyűlésén nagy lelkesedéssel kimondották az uj Méhész-Szövetséghez való csatlakozást és erről Páder Ferenc szövetségi alelnököt értesítették. Az egye- sületnek a közgyűlésen megjelent tagjai mind a 26-an egyénileg beléptek a Szövetségbe.

6.

A Székesfehérvár és Vidéke Méhészegyesület

nevében

Glasz

Károly ügyv. elnök és Gábor György titkár meleghangú levelet intéztek a Győri Mehészegyesület elnökségéhez, melyből kiragadjuk a következőket: . . . egye- sületünk 1925 dec 6-án tartott ülésén hosszasan tárgyalta t. Társelnök ur személyét ért támadásokat és sértegető, kipellengérező nyilatkozatokat, melyek Szilassy ur részéről érték. Választmányunk Szilassy Zoltán, az OMME elnö- kének eljárását elitéli, mivel azzal csak a méhészek amúgy is széttagolt tár- sadalmába még nagyobb éket vert és lassankint elidegenít tőle mindenkit . . .

(16)

14 ALFÖLDI MÉHÉSZET 14

Egyben teljes bizalmáról biztosítja Púder Ferenc urat, a Győri Méhészegyesület kipróbált, egyenes jellemű elnökét, aki éjjelt nappallá tesz a méhészek érde- keiért, különösen pedig azért, hogy nemcsak a hazai, de a külföldi méhészek között az annyira kivánatos kapcsolatot megteremthesse. Sajnos, e fáradozását egyesek nem elismeréssel, hanem mérgezett nyilakkal viszonozzák . . . Kérjük, ne hagyja magát irányelvétől eltántorittatni, hiszen láttuk Szilassy ur kerék- kötéseit ugy a budapesti, mint a szegedi és győri gyűléseken. Láttuk az erő- szakot, amit kifejtett a saját eszméi érvényesítése érdekében.

E l s ő tisztikari ütés.

/ (Hivatalos közlés.)

Dr. Németh Károly udvari tanácsos, nemzetgyűlési képviselő, szövetségi elnök elnöklésével február hó 5-én délután tartotta meg Budapesten, az orsz.

mezőgazdasági kamara helyiségében a

„Vidéki Magyar Méhészegyesületek

Országos Szövetségének" elnöki tanácsa első ülését. Résztvettek: Dr. Staub Elemér, Páder Ferenc, Ormándy János, Takács Gyula, Niedermann Antal, a beteg Pál Elek képviseletében Glász Károly és Nagy Béla. Távolmaradását kimentette Bedő Lajos.

Megállapittatván az alapszabályok jóváhagyása, a Szövetség működését megkezdi. Az elnöki tanács sajnálattal veszi tudomásul dr. Hegedűs Aladár méhészeti ügyosztályvezető hivatalából való távozását. Az egész magyar méhésztársadalomnak egy szövetségbe való bevonását célzó igyekezetében Szövetségünknek lelkes támogatója volt. Az önálló méhészeti ügyosztály meg- szűnésével *) kapcsolatban esetleg teendő lépések megtétele a közgyűlésnek tartatik fenn. Megállapítja azonban az elnöki tanács, hogy az állam nehéz anyagi helyzetére való tekintettel

a méhésztársadalomnak főleg a maga erejére

kell támaszkodnia. Ennek a méhészgazdaság és tagjai érdekeinek megfelelő kifejtése lesz a Szövetség hivatása. A háziipari ügyosztállyal, ahova a méhé- szet beosztatott és annak vezetőjével a Szövetség lelkes munkakedvvel fel- veszi a kapcsolatot.

Szorgalmazza a méhlegelő térképének összeállítását. Eljárást indit a vándorlás érdekében a vasúti tarifa mérséklésére, a méhbetegségek terjedésé- nek korlátozására, a szükség-etető cukor rendszeres és idejében való, valamint

a füstölő dohány engedélyezésére. A fémlemezipar megkeresése alapján tár- gyalást kezd arra nézve, hogy a méhgazdaságban szükséges cikkekhez és eszközökhöz a szövetségi tagok az azokat előállító vállalatoktól kedvezményes

áron és megbízható minőségben juthassanak. Foglalkozott a mézfogyasztás fellendítésének kérdésével és tagjai méztermésének értékesítésével.

Tudomásul vévén az ujabb csatlakozásokat, a Szövetség vezéreszméje alapján az elnöki tanács hangsúlyozza, hogy a legszorosabb kapcsolatban kivan működni a Mezőgazdasági Kamarákkal. Megbeszélte ennek módjait.

Kérik a Mezőgazdasági Kamaráktól — kebelükben — a méhészeti osztályok sürgős felállítását.

Intézkedett a szövetségi helyiség kérdésében. A pénzkezelést ugy sza- bályozta, hogy a befolyó szövetségi pénzek a postatakarékpénztárban folyó- számlán kezeltessenek. Az egyik üresedésben lévő fővárosi titkári állásra dr.

Halács Ágostont, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkárát, gyakorlati méhésztársunkat, a pénztárnoki és irodakezelői állásra Kiestinszky Zsófia úr- hölgyet, az Országos Mezőgazd. Kamara tisztviselőjét választották meg.

*) Szerkesztőségünk információja szerint nem szűnt meg a méhészeti szakosztály, csak a hivatalvezető személye változott.

(17)

ALFÖLDI MÉHÉSZF.T 15 A szövetségi pénzek beküldésére a postatakarékpénztári folyószámla számát és a megindulást illető egyéb szövetségi tudnivalókat az ügyvezető

elnök körlevélben tudatja a tagokkal. Levelezesek egyelőre Niedermann Antal ügyvezető elnök cimére irányitandók (Budapest //., Hunyvdi János út 13.) Hivatalos közléseit a Mezőgazdasági Kamarák lapjainak és a vele rokon- szenvező méhészeti lapoknak adja le a Szövetség. De gondoskodik arról, hogy a nagyobb fővárosi lapok is foglalkozzanak a méhészek gazdaságának érdekeivel.

Az elnöki tanács tudja, hogy nagyon sok feladat vár a Szövetség meg- oldására, de lelkesen veszi kezébe méhésztársainak ügyét. Szorgalmasan és kitartóan igyekszik dolgozni. Azt is tudja, hogy mindjárt az elején nem sikerülhet minden megoldásra váró kérdést rendeznie, de látva a vezetőség és a szövetség tagjainak munkakészségét, bizik abban, hogy közös, odaadó munkával kivívja fáradozásának igazi jutalmát, a méhészgazdaság fellendülé- sét, ezzel is szegény, megcsonkított Hazánk és benne méhésztársai boldogu-

sának elősegítését! Ügyvezető elnök.

Az „Alföldi Méhészet" 10 éves évfordulója.

A folyó 1926. évben 10-ik évfolyamát kezdi meg az „Alföldi Méhészet".

Ez alkalomból körlevélben kerestük meg jelesebb méhészeinket, szak- irodalmunk jelesebb munkásait, mondanák el véleményüket, mit végeztünk jól, helyesen a lefolyt tiz év alatt, miben hibáztunk, az irányzat, melyben haladtunk, mennyiben szorul kiigazításra ? A beérkezett vélemények egy részét közöljük most, másik részét jövő számunkban; — közöljük változatlanul, ugy, amint az illetők megírták, akár kedvező, akár kedvezőtlen legyen az ránk nézve, mert ugy gondoljuk, hogy legfontosabb az ügy, amit szolgálunk; ez a birálat pedig az ügynek csak javára fog szolgálni.

I.

Pesterzsébet, 1925 dec. 31.

Szerény anyagi eszközökre támaszkodva, megérni 10 évet egy vidéki méhészeti lapnak — sok.

Kiválasztani ezt a 10 évet éppen abból a megpróbáltatásokkal teljes időkből, amikor a véres háborúk, a szégyenteljes békekötések minden nyomo-

rúsága rászakadt szerencsétlen országunkra és ezer sebből vérzik a társadalom minden rétege — nagyon sok.

Megoldotta-e ezen idő alatt a maga elé kitűzött feladatokat a nagy magyar Alföld szivében Szegeden megjelenő, most már egy évtizedes múltra visszatekintő „Alföldi Méhészet" szaklap és annak háta mögött levő „Szeged- vidéki Méhészegyesület", e felett nem egyesek, mint szerény magam is, hiva- tottak dönteni, hanem maga a méhészközönség egyeteme és az már döntött is azzal, hogy az az egyesületet és lapot cserben nem hagyta, hanem ragasz- kodásával és támogatásával az elmúlt küzdelemteljes években annak fenn- maradását biztosította és attól soha el nem tántorodott.

De hogyan is tántorodhatott volna el, mikor azt mindenkoron ilyen ideális célok vezették:

minél szélesebb körben megkedveltetni, népszerűsíteni a

méhészkedést, a gazdasági foglalkozásnak ezt a jelentős ágát; a méhészeti

tudás fáklyájával bevilágítani a nagymagyar Alföld minden falujába, tanyá-

jába, legkisebb zugába, a méhészeti ismeretek terjesztésével a tudatlanság

sötétségét eloszlatni; bátor szó kimondásával az elavult, idejét múlt nézeteket

(18)

16 ALFÖLDI MÉHÉSZET 16

ostorozni, a feladata magaslatán nem állá intézményeket bonckés alá venni, hiányosságaikat feltárni, újraszervezésükben közremunkálni; egy tisztultabb közvélemény kialakulását megteremteni ?!

Segélyezni az arra rászoruló méhészeket kaptáraknak, méhrajoknak, méh- anyáknak jutányos áron hozzájuttatásával, termeivényeiknek (méh, viasz) lehető magas áron értékesítésével; utóbbi célból mint köztudomásu, nem egyszer kiállítások, mézvásárok rendezésével ? !

Mindezek oly magasztos és gazdaságilag eléggé nem értékelhető célok és tények, amelyeknek harcában még a bukás is — érdem.

Tehát ha e célok és feladatok egyikét, másikát esetleg nem is birta a lap és az egyesület teljes tökéletességgel megoldani, hiszen az anyagi esz- közök nem állottak bőven rendelkezésére, némuljon el a kritika, hajtsuk meg az elismerés zászlaját, ünnepeljünk már csak azért is, mert mindezekért a lap

és az egyesület férfiasan, kitartással, becsületesen küzdött és harcolt és ha kézzelfogható eredmények nem is volnának — de vannak — már maga a szép célokért való ernyedetlen küzdés is elismerést, dicséretet és hálát érdemel.

Én hiszem és remélem, hogy a lap és egyesület, különösen annak ügy- buzgó vezetői és irányitói, mint eddig a múltban, ugy ezentúl a jövőben is erejüket felülmúló odaadással fogják munkásságukat tovább is e nemes célok szolgálatába állítani és

ápolni fognak minden olyan törekvést, hogy méhészeink, egyesületeink között a rut torzsalkodás, viszály, e nemzeti átok megszűnjön s helyébe a béke, testvéri egyesülés, szeretet lépjen,

jól tudva, hogy a gyűlöl- ködés lángja nem alkot, hanem perzsel; akkor a méhészközönség még hosszú ideig fogja őket e törekvésükben áldozatkészen támogatni.

Vajnovszky Vince.

II.

Győr, 1925 dec. 31.

Néhány sorral nehéz egy évtizedes munkálkodást méltatni; azonban jelen esetben könnyű a kritikát megalkotni és azt kimondani, mert ez már kialakult a haladó magyar méhésztársadalomban és főként az „Alföldi Méhé- szet" nagy olvasótáborában. Megelégedetten és büszkén tekinthet vissza a szerkesztőség eddigi munkájára és választott útjára, melyen eddig haladt, mert

útiránya és célja egyezett a döntőbíróság véleményével — a méhészek és a méhészet érdekével.

Produktiv bizonyítéka és legszebb érdeme egyebek között — a lapnak, az

a férfias, kitartó munka, melyet évek alatt vállalt

a magyar méhészek országos szövetségének megszervezése érdekében és azon tárgyilagos, de annál erélyesebb harc, melyet megvívott eredménnyel a maradiság és a

méhészeti közérdeket nem szolgáló bürokrata részvénytársasággal szemben.

Isten áldása kisérje jövőben is az „Alföldi Méhészetet" és szerkesztő- ségét, hogy a hazának és a magyar méhészetnek újbóli fölépítésében bő része lehessen.

A Győr és Győrvidéki Méhészegyesület a 10 éves jubileum alkalmával rokonérzelmét és jókívánságai mellett legszívesebb üdvözletét tolmácsolja.

Csekme Károly

ügyv. alelnök.

Minden méhész áldozzon a szakirodalomra is: rendeljen egy-egy „Méhésznaptári"!

(19)

A L F Ö L D I MÉHÉSZF.T 17

A Szegedvidéki Méhészegyesület hivatalos közlései.

1. Uj tagok. Az egyesületbe 1925. év folyamán a következő tagok léptek be: Pollermann Pal, Hibacsek Kálmán tanító, Szeles Pál, Nagy Illés, Kosztka Gyula, Molnár Mihály tanító, Mátray Mihály tanitó, gr. Üchritz A., Propst Lajos, Puskás Mihály, Galbos Ferenc, Virág György, Szabó Endre, Kovács Antal, Gulyás István, Héjjas Bálint, dr. Hercz Adolf bányafőorvos, Gelletich Renátó nyug. őrnagy, Vékes Imre és Kozma Péter mezőgazd. int.

adjunktus Szeged. 1926. évben : Komáromy György földbirtokos, Papp Bálint, Bakálovich József.

Meghaltak 1925. évben: Eriing Lénárd tanitó Elek és Skultéty László városi tisztviselő Győr.

2. Méhész-estély. A Szeged-Alföldi Méhészegyesület („Kisméhészek) január hó 16-án este 7 órakor a Konrád-féle vendéglőben (Korona-u. 2.) társasvacsorát rendezett, melyen a Szegedvidéki Méhészegyesület tagjai közül is számosan vettek részt.

3. Választmányi ülés febr. 7-én. A Szegedvidéki Méhészegyesület Csikós Ferenc elnöklete alatt népes választmányi ülést tartott febr. 7-én. Elnök az ülés elején mindjárt bejelentette, hogy ma d. u. 5 órakor a fogadalmi tem- plomban tartja az egyesület jegyzője,

Dobó István esküvőjét Petrik Mariskával.

Az elnök indítványára az ülés elhatározza, hogy testületileg vonul ki az eskü- vőre. Az elnök ezután felolvassa az OMME átiratát, melyben az egyesüle- tünket csatlakozásra szólítja fel az általa favorizált méhész-szövetséghez. Mangult János indítványára az ülés egyhangúlag kimondja, hogy mivel az egyesület a Vidéki Méhészegyesületek Szövetségében már elhelyezkedett, abban továbbra is hiven ki fog tartani, — a vele ellentétes irányú OMME átiratát tárgytalan- nak tekinti s azzal érdemileg nem is foglalkozik. Az egyesület tagdíját 1926.

évre 20.000 papirkoronában állapítja meg az ülés s ily irányban tesz a köz- gyűlés elé is javaslatot. Ebben a 20.0C0 koronában a szövetség tagdija is bennfoglaltatik. Utasítja az ülés a pénztárost, hogy akik eddig a mult évi szerint 15.000 koronában fizették fizették volna be tagdíjaikat, azokat hívja fel tagdíjaik kiegészítésére. — Öt óra elérkezvén, az elnök szünetet rendel el s az ő vezetése alatt a választmányi ülésen megjelent tagok a templomba siettek, hogy az esküvő párnak szerencsekivánataikat fejezzék ki. A templom- ból visszajőve, az elnök az ülést újból megnyitja és Mangult János indítvá- nyára az ülés elhatározza, hogy az ujszegedi Népkertsori hársaknak a kör- nyező bokroktól való megtisztítása, illetve a bokroknak sövénymagasságra való megnyesése iránt a város hatóságához kérvényt nyújt be. Komáromy György (Szeged), Bakálovich József (Szeged) és Papp Bálint uj tagokul fel- vétettek. Szikra András bejelenti, hogy gróf Széchényi Gyula aszódi méhésze- tében az anyanevelési eljárási módokat tanulmányozta s tanulmánya alapján némi módosítással ő is készített egy erre a célra alkalmas kaptárt, melyet az ülésen bemutatott. A bemutatás élénk érdeklődést és vitát keltett; utána az elnök megköszönte Szikra András méhésztárs előadását és kérte, hogy azt a közgyűlésen nagyobb közönség előtt szíveskedjék megismételni, az ülés pedig jegyzőkönyvileg nyilvánítsa köszönetét, ami határozatként ki is mondatott.

Freyburger Jenő hársfatelepitési akciója is tárgyaltatott és a választmányi ülés elhatározta annak közhírré tételét, hogy Freyburger Jenőnél (Csillag-u. 10. sz.) igen olcsó sorfának alkalmas hársak megrendelhetők (Mangult h. jegyző.) 4. J ö v ő választmányi ülés március hó 7-én délután 4 órakor lesz a Stefánia-sétányi kioszkban.

(20)

18 ALFÖLDI MÉHÉSZET 18

5. A „Szeged-vidéki Méhész-egyesület" 1926. évi 20.000 korona tag- dijának beküldése céljaira lapunk jelen számához az egyesület 40.640. számú csekklapja mellékelve van; kéri az elnökség a t. tagtársakat, hogy tagdijaikat (20.000 K) 1926. évre, valamint akik netalán 1925. évre hátralékban volnának, ez évit is (15.000 K) e csekklap felhasználásával az évnek lehetőleg első három hónapjában befizetni szíveskedjenek.

6. Az egyesületi ü g y e k b e n a levelezés Renczes Ferenc főtitkárhoz (Szeged, Gedó) intézendők; mig a tagdij-ügyekben mindenemü kérdezősködé- sekre.a pénztáros adja meg a választ: Mangult János Szeged, Fodor ucca 9. szám.

K Ü L Ö N 1. L a p u n k j a n u á r — f e b r u á r i egyesitett s z á m á t veszik ezúttal t.

Olvasóink, miután nyomdai akadá- lyok következtében januárban nem jelenhettünk meg. Lapunk terjedel- mével és tartalmi gazdagságával igye- kezünk kárpótolni t. olvasóinkat, akiknek szives elnézését kérjük a késedelemért. Lapunk legközelebbi száma pontosan márc. 15-én fog megjelenni. — Lapunk 1925. év- folyamának

tartalomjegyzékét

már- ciusi számunkhoz fogjuk mellékelni I

2 A földmivelésügyi minisztérium méhészeti programmja 1926. évre. Illetékes helyről a következő értesülést nyertük. A földmivelésügyi minisztérium méhészeti programmja 1926. évre röviden a követ- kezőkben foglalható össze: A méhészet fejlesztése, inkább terjesztése szakoktatás utján. A méhbetegségek elleni intenzivebb védekezés. Méhészeti termelő-telepek léte- sítése, ideértve az ezen munkálatokba bekapcsolódó megfigyelési és kísérleti ténykedéseket is, amiket a gödöllői szak- iskola végez. Nagy súlyt helyeznek a folyó évi programm keretében a szakismeretek népszerűsítésére is, amit a Falu-Szövet- séggel kapcsolatosan végeznek ország- szerte. A mézfogyasztás propagálása. A kerületi felügyelök utasítást nyertek, hogy előaüasaik alkalmával erről mindenkor megemlékezzenek. A folyó évben nagyobb számban fognak tanfolyamokat tartani;

így május hóban: katonatisztek és vitézek reszére; junius hóban: kisgazdák és egyéb foglalkozásúak, julius és aug. hó- napokban : tanítók, tanítónők és tiszt- viselők részére.

3. Kiállítás Kairóban. A gödöllői m.

kir. méhészeti gazdaság igazgatója, Gaál Imre január hóban a következő körlevéllel fordult a nagyobb méhészgazdaságokhoz, kereskedelmi méhészekhez és szaklapok

F É L É K .

szerkesztőihez: 21/1926. szám. A Nagy- méltóságú m. kir. földmivelésügyi kor- mány az egyptomi kormány felkérésére f.

évi február 15-től kezdődően Kairóban a magyar mezőgazdásági termékek keleti piacának megszervezése céljából kiállítást

tart. Ezen kiállításon képviselve lesznek a magyar méhgazdaság termékei és ipari készítményei is. A kormány a gödöllői méhgazdaságot bízta meg, hogy az ország- ból az 1925. évben termelt mézekből mintákat gyűjtsön össze és azokat átüve- gezve, címkézve, katalógusba foglalva és csomagolva e hó 25-én a kiállítás rendező bizottságának Budapesten adja át. A cél az, hogy a mézlermésünk Keleten elhe- lyezést találhasson és mézkivitelünk Kelet felé meginduljon. Felkérem, hogy a lehető legszélesebb körben szíveskedjék odahatni, hogy azok, akiknek nagyobb méztermésük eladatlanul raktáron áll, 1, 2, 3 kg. mézet mintaképen Gödöllőre a méhgazdaságnak azonnal küldjenek be, ugy azonban, hogy a küldemény e hó 20-ig legkésőbb, de feltétlenül beérkezzék ide. Az Egyptomba való elszállítás költségeit a kormány viseli.

Az idáig való póstai szállítás a beküldőt terheli és a minta árának megtérítésére a beküldő számot nem tarthat. A mázminta beküldők közöljék az eladásra váró méz mennyiségét, árát ab feladóállomás bödö- nöstöl együtt, a méz fajtáját, hogy ezt jegyzékbe foglalva és idegen nyelvekre áttorditva a mintához csatolhassuk. Nent tudjuk eléggé hangsúlyozni minden méh- gazdának, hogy igen jelentős kereskedelmi kapcsolat felvételéről van szó, tehát saját maga érdekében igyekezzék mindenki az akcióban résztvenni, mely úgyszólván semmi különösebb áldozattal nem jár.

Erős a remény, hogy ennek révén az összes termés értékesítésre kerül. Keres- kedelmi méhészeink küldhetnek mülépet, kaptárakat és más produktumokat, azonban ezekért a méhgazdaság felelősséget nem vállal és értékük megtérítésére magát nem kötelezheti. Akik ilyeneket küldenek, kérem szíveskedjenek a jegyzéket igen gyorsan

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :