• Nem Talált Eredményt

' AZ ŐSEMBER VILÁGA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "' AZ ŐSEMBER VILÁGA"

Copied!
86
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)
(3)
(4)
(5)

J, s, 9 о

^

^ -»»

NÉPSZERŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVTÁR.

' AZ ŐSEMBER VILÁGA

IRTA:

Dr.

KORMOS TIVADAR

40 KÉPPEL

BUDAPEST, 1926.

K I A D J A A KIR. M A G Y A R T E R M É S Z E T T U D O MÁ N Y I T Á R S U L A T .

(6)

KA-975.375

Kormos Tivadar:

Az ősember világa

201508008

KTviíŐNYVTÁÍlÉS %.

i-. SutVÚCIÓS

(7)

F ö ld ü n k , e vén csa v a rg ó , sok v isz o n ta g sá g o n m e n t k e re s z tü l, m ie lő tt b e le n y u g o d o tt abba, hog y r a j t a az em b er u ra lk o d jé k .

Ö re g b o lygónk v isz o n ta g sá g o s élete fo ly á sá n a k t ö r t é ­ n e té t m in d en idők leg h ű b b k r ó n i k á s a : a te rm é sz e t r ó t t a fe l a késő u tó k o r szám ára. D e ez a tö r té n e t nem c sa lfa , í r o t t o k m ányok a la k já b a n m a r a d t rá n k ! A te rm é sz e t g o n ­ d o sk o d o tt egyéb, c s a l h a t a t l a n k ú tf ő k rő l, am id ő n ré g e lm ú lt idők é lő v ilá g á t a fö ld k é re g ré te g e ib e n sz á m u n k ra m eg ő rizte. S ezek a m ara d v á n y o k so k at m esélnek. V issza­

vezetnek b e n n ü n k e t a sá rk á n y o k , a m y th o szi szörnyek b iro ­ d a lm á b a , gigászok b o rzalm as k ü zd elm ein ek szin h ely ére, ahol á h í t a t t a l á llu n k a szerves éle t h a ta lm a s lü k te té s e e lő tt — o ly an időkben, am ik o r az em b ern ek , k i m a m in ­ d en ek f ö lö tt álló n a k t a r t j a m a g á t, m ég h íre -h a m v a sem v o lt.

M i ehhez k ép est a tö r té n e lm i idők ta n ú s á g a ? S zellem ­ szem ekkel nézve, az em ber lázas tü le k e d é se nem egyéb a p ró h a n g y á k n y ü zsg ésén él, m elyek m illió s z á m ra p u s z tu l­

n ak el a l é t é r t való küzdelem ben, hog y p o ru k az an y a g n a g y k ö r ú tja u tá n új é le tre k eljen . S z á m u n k ra is a ra s z n y i c su p á n a lé t s az em ber, S h a k e s p e a r e-re l szólva,

„ m itse m je le n tő , b o lyongó á rn y k é p “ . A te rm é sz e t gondos­

k o d o tt ró la , hog y az em ber h a ta lm a is véges leg y en s am i- k o r'e z m á r fe n n e n h ir d e tte m a g á t a F ö ld u rá n a k , n y a k á ra k ü ld te — a b a k té r iu m o k a t!

T é rj h á t eszedre, e m b e rp a rá n y , k it a te rm é sz e t ő sereje leny ű g ö zv e t a r t , h isz’ u ra lm a d csak lá tszó lag o s! Á m nézz a m ú ltb a s ha l á t n i m e g ta n u ltá l, b izalo m m al n ézh etsz jövőd elébe is!

1 *

(8)

V á jjo n m i az liá t, m it e m ú lt f á ty la ta k a rd

. . . B é g e n volt, le h e t fé lm illió eszten d eje m á r, hogy az első em ber m e g je le n t az é le t sz ín te ré n . . . H o n n a n , m e rrő l jö tt, m ég h o m ály fed i. A F ö ld h a rm a d k o rá n a k alkonyodé n a p ja v il á g ít o tt u tj á n s é lte tő m eleggel, t e r í ­ t e t t a s z ta lla l v á r ta ő t . . . Az első em b erek et m ég az örök ta v a sz b u ja te n y é sz e te v e tte k ö rü l. Ö rökzöld fá k á g ai kö­

z ö tt v irg o n c m ajm ok u g rá n d o z ta k , a p u szták o n f ü r g e a n tilo p o k és zebrák k e rg e tő z te k s a m o csarak lan g y o s vizében v ízilovak, csu p aszb ő rű o rrsz a rv ú a k és lo m h a ele­

fá n tó riá s o k ü tö tte k t a n y á t . . . B íb o rfé n y e s a lk o n y a ik o r fö lh a n g z o tt a p u sz tá k k ir á ly á n a k féle lm e te s o rd ítá s a . . . e ln y ú jto tt ü v ö ltés fe le lt r á : a r e t te n t ő k a rd f o g ú ti g r i s h a rc i ria d ó ja , m ely n ek h a ll a tá r a a b erk ek g y áv a h ié n á i s a fé lé n k sak álo k r i a d ta n re b b e n te k szét.

E bben a k ö rn y e z e tb e n é lt az első em b erszab ású lén y , ak i m á r á lla n d ó a n k é t láb o n j á r t és beszéln i is p ró b á lt.

G o n d ta la n , k ö n n y ű éle te v o lt a m ajo m so rb ó l a lig felcse­

p e re d e tt em b erő sn ek ; de ez a jó v ilá g nem t a r t o t t soká.

M ár v á lto z ik a kép . . . É szak h o n á b a n jeg es á ra m la t kél és sz á rn y ra k ap v a, z o rd o n an t a r t fe lé n k . . . N y o m áb an le h u ll a lom b s a m e g fa g y o tt őszi v irá g o k h a lo tti szem - fe d ő je k é n t fe h é r lep ellel ta k a r be m in d e n t a hó.

A jé g k o rsz a k közéig.

N y irk o s p á rá b a b o ru lt az ég, s ű r ű b ó felh ő k fö d ik el a s z e m b a tá rt, . . . zim ankós té l v an , fag y o s, h id e g . . . A m a d á rd a l e lh a llg a to tt, a v e rő fé n y e s p u sz tá k f ü r g e v a d ­ ja i elszéledtek s a m eleghez szo k o tt em berős reszk etv e, g u b b aszt v a c k á b a n . . . A hó m eg eg y re h u ll s a m essze É szak o n ela d d ig em berszem nem l á t t a á r a d a t in d u l m eg D él felé, jé g ta k a ró v a l b o rítv a be m in d e n t, m it ú tjá b a n ta lá l. A jég k o rszak közéig és fag y o s szelével v é g ig s ö p ri a b e rk e k e t . . . M en ek ü l em ber, á lla t e g y a rá n t s v agy elp u sz tu l, vagy jobb h a z á t k eres . . . Á m egyesek nem tá g íta n a k . Az á tm e n e t lassú , nem h ir te le n s a lk a lm a t ad n e h á n y szívósnak, hog y szem beszálljon a közelgő veszede­

lem m el . . . A te rm é sz e t p e d ig elism erésse l adózik e b á to r-

(9)

Ságnak s ju ta lm u l pom pás b u n d á v a l ru h á z fe l o ro sz lá n t, o rrsz a rv ú t, e le f á n to t e g y a rá n t.

É szak fe lő l m eg új v en d ég ek jö n n e k , m ás e m b e rfa j ü t n á lu n k ta n y á t , k i a h id e g elől b a rla n g o k b a n k eres m e­

nedéket s á lla tb ő rö k k e l fe d e tt ta g j a i t tű z n é l m e le n g e ti . . . A b a rla n g o k b ir to k á t azo n b an v itá s s á te sz ik a v a d á lla to k s ő sem b erü n k n ek k ü zd en ie kell. Á m k ezd etleg es fe g y v e ré ­ vel nem so k ra m egy, . . . cselhez fo r d u l te h á t, . . . v e rm e t ás elle n sé g e in e k s kővel v e ri ag y o n azo k at, hog y a z u tá n m a r ta lé k á t n a g y k ín n a l sz é td a ra b o lv a , v é rita lo s győzelm i to r t ü ljö n . . . V ad h o rd a ez, m ely egym ás é le té t sem k ím é li s a k á rh á n y s z o r e m b e r tá r s á n a k h ú sáb ó l lak m áro zik .

H osszú, hosszú idő te lt el íg y , m íg v a la h á ra ú jb ó l k i­

d e rü lt az ég, m e g sz ű n t a h ó v ih a r s az elő tö rő n a p s u g a ra k m elege a l a t t o lv a d n i k e z d e tt a jég. P u s z tu lt a jé g s n y o ­ m á b a n új é le t fa k a d t . . . A jé g v ilá g vad em b e re azonban ezt m á r nem é r h e tte m eg. A h ogy jö t t, ú g y el is t ű n t , a n é l­

k ü l, h o g j' u tó d o k a t h a g y o tt v o ln a h á tr a .

De v á lto z ik a szín s h elyébe új em b erek lé p n e k , n yu- g o d tab b idők békésebb h a jla m a iv a l; h á z i fo g la lk o z á s t űző n a iv em b erg y erm ek ek , k ik n e k le lk é b e n m á r az a lk o tá s v ág y a szu n n y ad . E zek n ek is h o m ály fe d i az e re d e té t, de n y o m u k b a n m á r k u ltú r a fa k a d . P r i m i ti v u g y a n , de em lé­

kei fö lö tté b b ta n u lsá g o sa k .

S a m in t la s sa n elolvad a jé g és n y o m á b a n v o n u l k e d ­ venc zuzm ói u tá n a ré n s z a rv a s is, ú jb ó l v á n d o rú tra kél az em b er s É szak h o n á b a n k eres ú j h a z á t, ú j b o ld o g u lást.

M e g in t új ősök jö n n e k ; ezek cö lö p ö k re v e r t h á z a k b a n la k n a k , g a b o n á t v e tn e k és kőeszközeiket m á r sim á ra c si­

szo lják ; m ajd o lyanok, k ik a re z e t is fe lh a sz n á ljá k . . m íg v ég ü l m e g je le n ik a V as em bere, hog y öldöklő fe g y ­ v erév el leig ázv a, r a b lá n c ra fűzze gyengébb e lle n é t . . .

*

Az A lpok h ó b o ríto tta o rm a in álló őrszem nem is se jti, hog y az, am i fá r a d a lm a k tó l v e re jté k e s o r c á já t le g y e z g e ti:

a jé g k o rsz a k h ű s le h e lle te . P e d ig a m it m a az A lpok jege-

(10)

a csodás v ilá g n a k , m elyben az em ber első n ag y k ü z d e lm e it v ív ta a lé té rt.

A jé g k o r, F ö ld ü n k tö r té n e té n e k ez a le g ifja b b , de az e m b e risé g re leg jelen tő seb b fejezete, h a tá s á t m ég m a is é re z te ti.

A m ik o r az előbb m ég egységesen m érsék elt, száraz m e­

le g e t lassú le h ű lé s s az óceáni p á r a t e lt szelek sz á rn y á n já r ó bő csapadék v á lto tta fel, fö n n É szak o n s a m ag as h egységekben á tv e tte a Tél a b iro d a lm á t s az élő v ilág a m agasból m in d m élyebbre sz o ru lt . . . Az örök hó h a tá r a , m ely fö lö tt a hó n y á ro n sem olvad el, 1000 m éter - re! lejebb k e r ü lt s az A tla n ti Ó ceán p a rtv id é k é n , m eg az A lp o k b an s a tö b b i m ag as h eg y ség b en ó riá si h ó tö m eg ek h alm o zó d tak fel. 1 élapó F ö ld ü n k északi fé lte k é jé n e k nagy részére k i t e r í te t te fe h é r p a lá s tjá t s ez a p a lá s t n ag y o n ta r tó s volt, . . . hiszen fo sz lá n y a i a n n y i százezer év u tá n m ég ma is m eg v an n a k .

S k a n d in á v iá b a n és A m erik a sark v id é k é n m in d e n ü tt jé g á r a k n y o m u lta k a völgyekbe, ahol fo ly v á st n ő tte k és v ég ré h a ta lm a s jé g ta k a ró v á o lv ad tak össze . . . íg y jö t t lé tre az a r e tte n tő jé g p á n c é l. m ely S k a n d in á v iá tó l kezdve messze N ém e to rsz á g s az O rosz b iro d alo m szív éig le é r t és h a lá lo s sz o rítá s á v a l a M ag as T á tr á ig m in d e n t n ém aság b a b o r íto tt, . . . m íg ellenben k e le t felé M agyar- országon és D éloroszországon á t Á zsiáig , n y u g a to n p e d ig a m ai F ra n c ia o rs z á g felé tá g a s , h ó tó l és jé g tő l m ente?, te rm é k e n y té rsé g e k n y ílta k . E zek re sz o ru lt a jé g elől m e­

n ek ü lő á lla tv ilá g s in n e n n é p e se d e tt be később a je g e s te r ü le t a jé g p á n c é l elo lv ad ása u tá n .

F en ség es v o lt a jé g k o r m in d en m e g n y ilv á n u lá sa s a messze jövőbe k ih a tó k azok a m é ly re h a tó változások, m e­

ly ek et e n a g y sz e rű ko r tü n e m é n y e i az é lő v ilág b an lé t r e ­ hoztak.

A jég k o rszak ré g e lm ú lt .u g y an , de tü n e m é n y e i to v áb b élnek. K eressü k fel g o n d o la tb a n az A lpok fen ség es gle- c s e re it, a P y re n a e u s o k s a K a u k á z u s h ó fö d te b ér-

(11)

г

7

■ n

kép. Északamerikaés Euráziamaximáliseljegesedésénekrképe. (Wright és Geinitz szerint).

(12)

c e it, a n o rv é g fjo rd o k a t, a S p itz b e rg á k és G rö n la n d jé g ­ v ilá g á t, h o l kisebb m é rté k b e n b á r, de szem ünk e lő tt j á t ­ szódik le a jé g k o rsz a k csodás sz in já té k a . V essünk egy p il­

la n t á s t a t u n d r á k 1) s a fü v es p u sz tá k re jte lm e s éle­

téb e, h o l m eg elev en ed ik e lő ttü n k az a k ö rn y e z e t, m elyben a jé g k o r p r im itiv em bere élt. íg y és c s a k i s íg y é r t h e t­

jü k m eg az ő é le té t és tö re k v é se it, m elyeket is m e rn i és m e g é r te n i m in d en k u ltu re m b e rn e k kötelesség.

A jé g b iro d a lm á b a n v ag y u n k . A hó fo ly v á st h u ll, a fe l­

g y ü lem lő h ó tö m eg p ed ig la ssa n összefagy s m in d jo b b an növekedő súlya a l a t t e ltá v o lo d n i k én y szerü l. L ássu k , m i­

k é n t tö r té n ik ez? Az ö ssz e fa g y o tt h ó tö m e g m e g in d u lt s le fe lé t a r t . H a te lje s e n m eg szű n n ék a h ó h u llá s, c sa k h a m a r v ég et é rn e ez a fo ly a m a t. F e lü lrő l azo n b an fo ly v á st ú j tá p lá lé k o t n y e r, új m eg ú j h ó ré te g e k nehezednek a jég re, m íg v é g re la ssa n höm pölygő á r a d a tk é n t m e g in d u l s u t a t váj m a g á n a k a szik lák k ö zö tt. A jé g á r (g le c s e r) — ha la ssa n is — fo ly ik te h á t. A jég fo ly ó á g a i egyesülnek s a jé g á r a k n a k valóságos h á ló z a ta jö n lé tre , mely a folyóvíz re n d s z e ré re em lék eztet. A glecser jé g folyóm oz­

gása azonban ig e n la s sú ; h aso n ló esés m e lle tt a folyóvíz sebessége kb. eg y m illiö szo r n a g y o b b !

A jé g á r e lő tt a lig v a n a k a d á ly , m ely et le ne győzne.

A m ai g le c se rjé g a m ag as c sú cso k at k ö rü lfo g ja u g y an , de az alac so n y ab b s z irte k e t idővel le g y a lu lja .

É p úg y , m ik é n t a folyó, a glecser is k ő tö rm e lé k e t szál­

lí t to v a, m ely et ú tk ö zb en a jé g m e d e r fen ek én , o ld a la in s a v ég én is m é t le ra k .

M in th o g y a g le c se rjé g p la sz tik u s, ép ú g y alk alm azk o d ik a m eder alak jáh o z, h ajlásszö g é h ez és k a n y a ru la ta ih o z , m in t a folyóvíz, m iközben az ap ró jégszem ecskék h e ly ü k e t fo ly ­ v á st v á lto z ta tjá k . K á p rá z a to s kép b en g y ö n y ö rk ö d ik a gle- c se rjá ró , h a a rag y o g ó n a p s u g á r sziporkázva tö r ik m eg a h a lv á n y zöldeskék jé g e n . V a la m i csodás, lila fé n y tá m a d

x) Tundrák a la tt a zo k a t a sa r k v id ék i fa g y o s ta la jú p u sztá k a t értjü k , m elyek a jég ta k a ró perem ének szom széd ságáb an terü ln ek el.

(13)

9

ily en k o r a szik lák á rn y é k á b a n , m elyen e se tle g ü d ep iro s R hodod en d ro n o k v iru ln a k . O ly an színpom pa ez, hog y m eg ­ rem eg tő le a szív s az em ber ú g y érzi, hog y le k e l l b o ru ln ia a te rm é sz e t fen ség e e lő tt!

A glecser fe lü le te nem m in d ig sim a. A jé g ho l szét­

repedezik, hol m eg ú jr a összefagy, nem kis veszedelm ére a tu r is tá k n a k , k ik ily e n h asad ék o k b a nem egyszer belé-

2. kép. A h óh atár fö lö tt jég g é fa g y a felgyű len d ő hótöm eg.

(A J u n g fra u (41ß7 m) In terla k en fö lö tt;.

z u h a n n a k . P e d ig ezek a jé g p in c é k n é h a n a g y o n m élyek s k iju tn i b elő lü k fö lö tté b b nehéz. A rep ed ések et, lék ek e t a jé g m erevsége idézi elő, m elynek fo ly tá n az o tt, ahol a g lecser m ed réb en n agyobb k iem elkedések v a n n a k , az a lu lró l jövő n y om ás k ö v etk ez téb en m eghasad.

N y á ro n , ha a jé g á r fe lü le te o lv a d n i kezd, az olvadékviz ily e n h asad ék o k b an tű n ik el. A víz h e n g e re s ly u k a t váj a jég b e, m ely fo ly v á st m élyebb lesz, m íg csak fe n e k e t nem

(14)

ér. H a a z u tá n az ily en „ g l e c s e r m a l o m b a “ k ő d a ra b k e rü l, azt a m élybe a lá z u h a n ó víz örv én y lő m ozgásba hozza s a szik lam ed erb e ü s tfo rm á jú m élyedést v á ja t vele.

A lu z e rn i g le c s e rk e rtb e n , jé g k o rsz a k i g lecserm alm o k h e ­ lyén tá m a d ta k ig en szép ily en „ ó r i á s i ü s t ö k “ , m elye­

k et n ag y g o n d d al ő riz a te r m é s z e té rt ra jo n g ó sv ájci nép.

Az alp esi g lecserjég v a sta g sá g a több száz m é te r is le h e t; vége fe lé azonban a jé g á r elvékonyodik.

A g lecser „n у e 1 v e“ m élyen le n y ú lik a völgybe s ú g y látszik, m in th a m o z d u la tla n u l fü g g n e o tt. P e d ig nem ú g y v an, m e rt a jé g á r hol előre, hol m eg h á t r a ­ felé „ m o z o g “ . A glecser h o m lo k án ak ez az in g ad o zá sa, m ely a jé g k o rsz a k b a n fo n to s h e l y i szerep et já ts z o tt, az u tá n a ö z ü n lő jé g m e n n y iség étő l s a vö lg y i olvadás m é rté ­ k étő l fü g g . H a pl. a g lecser egy év a la tt 100 m -rel n y om ul elő re s a végéből u g y a n a z o n év a la t t sz in té n 100 m é te rn y i olvad el, ak k o r a jé g p erem e á lla n d ó a n egy hely b en m a ra d . H a azonban fe lü lrő l több tá p lá lé k o t n y e r a jég , m in t a m en n y i a völgyben elolvad, ak k o r a jé g á r nő, v a g y is

„e 1 ő r e n у о m u 1“. S u g y a n íg y le h e t m e g fo rd ítv a , a m i­

ko r azt m on d ju k , hog y a g lecser „ v i s s z a h ú z ó d o t t “ . A leh u lló le jtő tö rm e lé k a g le c s e rt olykor egészen el­

b o rítja s passzíve sz in té n résztvesz a jé g m ozgásában. E tö rm elék egy része le ju t a völgybe, ahol a jé g n y e lv szélein és hom loka a la t t m o rén ák k á halm ozódik fel. Ily e n m oré­

nák s b e n n ü k a jé g tő l k a rc o lt kövek fo n to s b iz o n y íté k a i a h a jd a n i glecserek n ek .

A jé g á r nyelve sohasem vékonyodik el egészen, h an em m in d ig m eredek fa lb a n végződik. F e stő i lá tv á n y , k iv á lt n y á ro n , a m in t e fal alól a g le c se rk a p u n , zúgva ro h a n ó p a ta k a la k já b a n tö r elő az olvadékvíz.

H a n y á ri olv ad ásk o r nagyobb szik lalap fekszi m eg a je g e t, tá v o lta r tv a tő le a n a p s u g a r a k a t, e szikla k ö rü l le­

olvad a jé g és „g 1 e c s e r a s z t a 1“ tá m a d . B iz a rr egy a sztal, a lába jé g s a la p ja kő.

M ik o r a s k a n d in á v ia i jé g ta k a ró a K á rp á to k ig n y o m u lt e lő re s a hűvös, nedves felh ő k o szo rú á lla n d ó a n o tt ü l t

(15)

K özép eu ró p a fö lö tt, a p á ra leghevesebben a dél fe lő l e n y h e é g h a jla tú A lpok fa lá n c sa p ó d o tt le. M in d en völgy és f e n n ­ sík h ó v al te l t m eg ek k o r s m in d e n ü tt hosszú g lecserek h a to lta k az a lfö ld ek felé. S ahol h a jd a n ily e n h a ta lm a s jég fo ly ó v á g ó d o tt be a bércek közé, m ély re v ájv a és r e n ­ g e te g tö rm e lé k k e l h alm ozva el m e d ré t s a n n a k k ö r le té t,

3. kép A jé g la ssa n höm pölygő á r a d a tk é n t m egindul s u ta t v á j m agának a sz ik lá k k özött.

(Rhone-glecserp

o tt idők m ú ltá v a l, ha m á r a g lecser e ltű n t, fe s tő i szépségű völgy t á r u l gyönyö rk ö d ő szem ünk elé.

A jé g k o rsz a k i g le c se rjé g m u n k á já n a k a n y o m ai sok­

féle a la k b a n m a r a d ta k fe n n . Az „ u “ -a la k ú völgyfejekről,, m elyekből h a jd a n a jé g á r k iin d u lt, ép oly b iz to sa n rá is m e ­ rü n k a jé g n y o m á ra , m in t a le c s isz o lt-le g ö m b ö ly íte tt szik-

щ

Iák ró l, p ú p o s k ö v e k r ő l s a k a rc o lt k av icso k ró l.

De ékes ta n ú b iz o n y sá g a a h a jd a n i jé g á r a k n a k a k ő tö r-

(16)

m elék is, m ely a gleeser k ö rü l m o r é n á k a la k já b a n h alm o zó d o tt fel. O lykor h a ta lm a s , n é h a több száz m éter v a s ta g hom ok- és k a v ic s ta k a ró ez, m ely a h a jd a n i jé g á r hom loka e lő tt fé lk ö ra la k ú g á ta t fo rm á l. M ö g ö tte a viz fe lg y ü le m lik s h a a gleeser e ltű n t, sokszor tó tá m a d helyén.

K i ne is m e rn é a M agas T á tr a rem ekszép te n g e rsz e m e it, m elyek lé tr e jö ttü k e t ily e n m o r é n a g á ta k n a k k öszönhetik.

De lá s su n k m ást. F ö n n messze É szak h o n á b a n , hol sok­

k a l nagyobb a h id e g és több a csapadék, az örök hó h a tá r a ma is csak p á r száz m é te rre v an a te n g e r fö lö tt, ső t a S p itz b e rg á k o n a te n g e r ig n y ú ln a k le a glecsern y elv ek . A s ík ra le é rt jé g á r a k összefolynak s a jé g ta k a ró a te n g e r ­ p a r to n n a g y te r ü le te t b o rit el, m elyen csak egyes sz irte k em elkednek k i a fag y o s p án cél alól.

N o rv é g iá b a n a szárazfö ld lassú sülyedése k ap csán a ré g i jé g á r a k h ely én k e le tk e z e tt völgyek viz alá m erü ltek . A hol h a jd a n a g lecserjég véste a sz ik lá t, o tt ma zúgva t ö r ­ nek m eg a b en y o m u lt te n g e r h u llá m a i. F e stő k ecsetjén ek kedves té m á ja : az örökszép f j o r d o k ezek.

A te n g e r ig len y ú ló gleeser hom loka sz in té n m eredek s az ily en jé g á r n a g y veszedelm et h o rd m ag áb a n . A m in t a jé g la ssa n nyom ul előre, a gleeser végéről id ő n k é n t h e g y n a g y sá g ú d a rab o k szakadoznak le. A zt m on d ják e r r e : a jé g „ b o rja d z ik “ . E zek az úszó jé g h eg y e k az á ra m lá s tó l messze e lv ite tv e , állan d ó rém ei a h ajó so k n ak . M in d n y á ­ ju n k élénk em lékezetében él m ég a T ita n ic szörnyű k a ­ ta s z tró f á ja . E büszke h a jó -ó riá s v esztét is egy ily en úszó jég kolosszus okozta.

Jo b b a n ö rü l az úszó jé g tá b lá k n a k a jegesm edve s a fó k a. P o m p ás ta n y a h e ly ez, m elyen k itű n ő p ih en és esik a vad ászat fá r a d a lm a i u tá n — és in g y e n u tazá s.

Az, a m irő l ed d ig szó v o lt, a g lecserjég alp esi k ife jlő ­ d ését tá r j a elénk. Ily e n tü n e m é n y e k és h aso n ló viszonyok u ra lk o d ta k , csakhogy ezerszerte n agyobb m éretek b en , h a j­

d a n az A lpok, a K á rp á to k , a K a u k á z u s és m in d a m a h e g y ­

(17)

13

ségek te r ü le té n , m elyek e g y i d e j ű l e g b á r, de k ü l ö n - k ü l ö n jeg esed tek el.

Nem így v o lt azonban az Ó- és Ű j-V ilá g északi tá j a in , m elyeket a S a rk v id é k felől fo k o zato san d élre húzódó, ösz- szefüggő ó riá s i jé g ta k a ró b o r í to t t el.

G rő n la n d o n m ég m a is közel 2 m illió k n r - n y i t e r ü le t

4. kép. Л törm elék a jég n y elv sz élein és hom loka a la tt m orénákká h alm ozódik fel.

( Waxeck-glecser.)

van egységes jé g ta k a ró a la t t s ez a g yilkos p á n c é l h e ly e n ­ k é n t k é t és fél k ilo m é te r v a s t a g !

K é p zeljü k el ezt a p á n c é lt u g y a n o ly a n v a sta g s á g b a n , de közel nég y szer ak k o ra te r ü le te n , m in t ó riá si te n g e r t, m ely az ú tjá b a eső h eg y sé g e k e t m in d e n e stő l e ln y e li s ak k o r n ém i fo g a lm u n k le h e t a rr ó l, hog y m ily en v o lt É szak eu ró p a képe a jé g k o rsz a k z e n itjé n ! K özel 100 m illió kö b k ilo m é­

te r n y i jé g tö m e g ez, m ely h a h ir te le n elo lv ad n a, elegendő

(18)

T olna ahhoz, hogy az óceánok v íz s z in tjé t 18 m é te rre l em elje m a g a s a b b r a !

H á t h a m ég h o zzászám ítju k ehhez azt a szin te h ih e ­ te tle n m é re tű jé g tö m e g e t, m ely u g y a n e k k o r É sz a k a m e ri- k á t közel 10 m illió n é g y z e tk ilo m é te re n b o r í t o t t a ! C su p án

•e szám o k at tu d v a , é rth e tő az a m é ly re h a tó v áltozás, m ely et a jé g k o rsz a k az é lő v ilá g b a n e lő id é z e tt s m ely n ek h a tá s a messze délen, a jé g m e n te s te r ü le te k e n is érezh ető volt.

N ém e to rsz á g északi la p á ly a in sok h e ly ü tt h a ta lm a s , k o p t a t o t t szik lák á lln a k k i a földből. K ö zelü k b en h e g y ­ n e k , k őnek nyom a sin csen s e szik lák a n y a g a id e g e n sz e rű ;

•olyan, am inő N é m e to rsz á g b a n sehol sem fo rd u l elő. Ré- g e n te azt h itté k , hogy i t t te n g e r v o lt s ú g y m a g y a rá z tá k , h o g y ezek a v á n d o r k ö v e k úszó jég h eg y e k h á tá n ke­

rü lte k m ai h e ly ü k re . E gész sereg népm onda is fűződik hozzájuk. Ma m á r tu d ju k , hogy ezeket is a b elfö ld i jé g ta ­ k a ró h o zta m ag áv a l sk a n d in á v ia i h azáju k b ó l. H osszú u t a t te tte k m eg s b iz o n y á ra több ezer év k e lle tt hozzá. N ém e­

ly ik több száz k ö b m é te rn y i. ,

Az északi jé g ta k a ró fel nem ta r tó z t a th a t ó a n h a la d t v é g ig ezen a te r ü le te n , m elyen a tav asz nem s z a k íto tta m eg a té li hó u ra lm á t. A rü g y e k nem fa k a d h a tta k k i, az erdő e lp u s z tu lt és vele e g y ü tt a b en n e élő á lla tv ilá g . A közelgő jé g e lő tt azo n b an n a g y k ite rje d é s ű m ohos, zuzm ós p u sz ta ­ ság k e le tk e z e tt, m elyet a jé g o lv ad ásáb ó l szárm azó iszapos víz á rja ö n tö tt el. Ily e n p u sz ta sá g m a a szam ojéd tu n d r á k szo m o rú v ilá g a . A sark v id é k n e k azon a részén, m ely az e rd ő h a tá r s a Je g e s -te n g e r k ö z ö tt te r ü l el, a jeg es ta la j n y a r a n ta csak n é h á n y c e n tim é te rn y ire enged fel. É p en csak a rr a e lég ez, hogy rö v id é le tű , elk o rcso su lt cserjék, r é t i fü v ek , zuzm ók és m ohok k iz ö ld ü ljen ek . . . Á llan d ó k ö d p á rá b a n úszó, vizenyős ré tsé g a tu n d r a , m elyen n y a ­ r a n t a a szárad ással já r ó összehúzódás k ö v etk ez téb en s a já t­

ságos púpok, duzzadások tá m a d n a k . A lem m in g , a s a rk i ró k a. a ré n s z a rv a s és a p ézsm atu lo k csendes b iro d a lm a ez.

I g y a n ily e n k ie tle n jeg es p u sz tá k szegélyezték a jé g ­ k o rszak b an a [Magas T á tr á ig len y ú ló jé g ta k a r ó t is, m íg

(19)

15

lejebb dél felé, hol a n y á ri n a p fé n y hosszabb id eig s u g á ­ ro zta é lte tő m eleg ét és jo b b an fö le n g e d e tt a föld, üde fenyvesek, füzesek és n y íre rd ő k te r ü lte k el. V o lt idő, a m i­

kor a t á t r a a l j i tu n d r á k o n iz la n d i zuzm ót rá g c sá ló r é n ­ szarvasok ta n y á z ta k , a lfö ld ü n k fenyves m o c sa ra ib a n pedig a pom pás ó riá s g ím h ív ta p á r b a jr a félelm es ellen ét.

5. kép. A g leeserk ap u n zúgó p atak a lak jáb an tör elő az o lvad ék viz.

(Su ld en talj.

A m íg az északi jé g ta k a ró s az A lpok közé eső te r ü le t ily m ódon az ó ceán i p á r a t e lt lé g á ra m la to k s a jé g közvet­

le n u ra lm a a la t t á llt, ad d ig K e le te u ró p á b a n . ahol a száraz k e le ti szelek fo ly tá n a h ó h a tá r jó v a l m ag asab b an fe k ü d t, m essze elhúzódó, i t t- o tt lig e te k k e l ta r k á z o tt fü v es p u szták (s te p p é k ) te r ü lte k el, o ly an félék , m in t a m in ő k e t m a a

(20)

v ir á g b o ríto tta , ro v a ro k tó l zsongó, m a d á rd a ltó l h an g o s te r ü le t a steppe, m elyen n y á ro n k ia sz ik a n ö v én y zet s á rv a lá n y h a j m eg ü rö m fű b o r í tj a el a p u s z tá t. M a az U ra l lá b á ig te rje d n e k e step p ék s r a j tu k a ta t á r a n t il ó p , a v ad ­ szam ár, a p u sz ta i m a rm o ta (b o b a k ) s az u g ró e g é r ta n y á z . E zek az á lla to k s egyéb jellem ző tá r s a ik a jég k o rszak vége felé c sak ú g y o tth o n v o lta k n á lu n k is, m in t m a D élorosz- o rszág p u sz ta sá g a in .

A fü v es p u sz tá k f ö lö tt a száraz szelek sz á rn y á n te m érd ek finom po r száll, m ely a fö ld re leereszkedve, az idők fo ly a ­ m án h a ta lm a s v a sta g s á g ú tö m eg g é h a lm o z ó d h a tik . íg y k e le tk e z e tt a jé g k o rsz a k b a n az a te rm é k e n y s á rg a föld, m ely et lösznek n evezünk s m ely h a z á n k b a n az A lfö ld p e re ­ m én m eg tú l a D u n á n n a g y te r ü le te k e t b e b o rít. E z a h u lló porból lé t r e j ö tt fö ld ta k a ró , m ely sokszor a jé g k o rsz a k n a ­ gyon becses e m lé k e it r e j t i a m éhében, n á lu n k h e ly e n k é n t 20 m é te rn é l is v asta g a b b , m íg ív in á b a n , a lösz ig a z i h azá­

já b a n , v a s ta g s á g a a 60 m é te r t is m e g h a la d ja .

M ily p o m p ásan ille n e k e rre M a d á c h g eo ló g iai m eg- lá tá s ú örökszép szav ai:

„Nem érzed-é a la n y h a sz elletet, M ely arcod at le g y in ti s elröpül ? V ék on yk a p orréteg m arad, hol elszá ll, E gy évben e por csak néhány v o n a ln y i, E gv századévben m ár n éh án y könyök, Pár ezredév g ú lá id a t elássa,

H om oktorlaszba tem eti n ev ed .“

*

A m ilyen v álto z a to sa k v o lta k a jé g k o r tü n e m é n y e i, ép oly ta r k a k é p e t n y ú jt e l e t ű n t időszak á lla tv ilá g a is.

A jé g v ilá g o t m egelőző m elegebb időszak ősem bere m ég v íz ilo v ak ra v a d á s z h a to tt A n g liá b a n is és h a nem f é l t volna a r e tte n tő k a rd fo g ú ti g r i s fű részes szélű a g y a ra itó l, é jje ­ le n te m e g le sh e tte v o ln a az e le jte tt a n tilo p o n m arak o d ó

h ié n a k u ty á k a t és sa k á lo k a t. A m v álto zik a kaleidoszkóp . . .

(21)

KORMOS : Az ősember világa.

kép. Jégbonállóglecserasztal aMont-Blanc-on.

(22)

P u s z tu ló b a n a ré g i jó v ilá g , a b erk ek b en e lh a llg a t a m a­

d á rd a l s a p u sz tá n p ré d á ra éhes fa r k a s ü v ö lt. A s ík sá g ra fag y o s h ó lep el b o ru l, . . . h a lo tti szem fedője késő ősz v ir á ­ g a in a k .

D e m in ő zaj k él a m o tt a hóm ezőn. M ázsás lé p te k súlya a l a t t ropog a jég , . . . iro m b a n a g y á rn y a k közelednek . . . T a lá n bizo n y szik lák azok, m ik i t t é le tre k e lte k ? D ehogy, csak egy m a m m u t c s o r d a közéig. R e tte n tő a g y a r a i­

k a t a lig b ir ja em eln i o tro m b a n a g y fe jü k , h a ta lm a s o rr- m á n y u k k a l ide-oda ta p o g a tn a k s hosszú, r ő t b u n d á ju k a t m eg-m eg le b e g te ti a jeg es n em ere. Ez h á t ő, a jég v ilág félelm es k ir á ly a , m ely A lfö ld ü n k ö n h a jd a n csordaszám le g e lt . . . E m b e r leg y en a ta lp á n , k i ezekkel m eg b irk ó zik s ja j a n n a k , k it ily e n kolosszus d ü h e elér.

N a g y o t néz a tis z a i h alász és m ég n a g y o b b a t k á ro m ­ kodik, am ik o r te l i h á ló já b a n jó fo g á s t sejtv e, h a ta lm a s m a m m u t-c so n to t húz ki h a l h e ly e tt. P e d ig m e n n y i ily en becses m a ra d v á n y t mos k i p a rtjá b ó l a szőke víz!

A m a m m u t-c so n to k a t a m ende-m onda rég eb b en óriások c s o n tja in a k t a r to t ta . H o l a „ N a g y K r is tó f “ , hol m eg Góg és M ag ó g v o lta k a szerencsések, k ik n e k fö ld i m a ra d v á n y a it a té v h it e z e k b e n s e jte tte , g y a k ra n e re k ly e k é n t tis z te l­

v én a jó v a s ta g b ő rű vaskos c s o n tja it. A bécsi S z e n t Is tv á n - tem p lo m p o rtá lé ja f ö lö tt m ég 1729-ben is c s ü n g ö tt egy ily e n „ ó riá s “ c s o n tja ; m a az eg y ete m m úzeum a őrzi, k e ­ g y e le tte l a r é g i n a iv h i t em léke ir á n t.

A m ik o r a jég k o rszak végén a jé g ta k a ró en g e d n i kez­

d e tt, a m a m m u t ( E l e p h a s p r i m i g e n i u s ) is észak felé v á n d o ro lt, hog y S z ib é riá n s a b e fa g y o tt B e h rin g - szoroson átk elv e, A m e rik a s a r k i tá j a in k eressen ú j hazát.

A jégm ező azo n b an veszedelm es jó szág ; lékkel, rep ed és­

sel v an te le , m elyekben bizony nem egy m a m m u t lelte gyászos v ég ét. H iá b a h a r s a n t fel az ily en jég v erem b e zu­

h a n t ó riás panaszos tro m b itá lá s a , sü k e t fü le k re ta l á lt s az á llá t lom ha te s té t fag y o s s ír k é n t z á rta m ag áb a a m in d e n t ko n zerv áló jég.

S zib éria b e n n sz ü lö tt n o m á d ja i ősidők ó ta tu d já k , hogy

(23)

19

n y á ro n oly k o r ó riá s i e le f á n ta g y a r a k a t v et fe l az olvadó jé g . Az o tt a n i nép ö ssz e g y ű jti s m in t „ e le fá n tc s o n to t“ é r té ­ k e s íti ezeket. E zek az a g y a ra k te lje s e n épek és csakúgy feld o lg o zh ato k , m in t a fris s „ e le fá n tc s o n t“ .

1779-ben egy b e n n sz ü lö tt fő n ö k a J e g e s -te n g e r p a r t já n ily en a g y a ra k u tá n k e re s g é lt, am ik o r a L é n a folyó to r k o ­ la ta közelében eg y szerre ó riá si, a la k ta la n tö m e g re b u k k a n t

a jé g k ö zö tt. M ik o r n é h á n y n y á r u tá n le o lv a d t ró la a jég , k id e r ü lt, hog y egy egész m a m m u t-te te m h ev er o tt, m ely sok ezer év u tá n m ég m in d ig oly fr is s volt, hogy a k ö rn y ék k u ty á i s a jegesm edvék v íg a n la k m á ro z ta k húsából. Ily e n m e g v iselt á lla p o tb a n ta l á lt r á a sz e n tp é te rv á ri ak ad ém ia ég y ex p ed íc ió ja. Az é rté k e s le le t az orosz fő v áro s m ú zeu ­ m áb a k e rü lt, Imi 1804-ben f e lá llíto ttá k .

Г. kép. A hol h ajdan a jé g fo ly ó medre volt, o tt ma a festői szép ségű v ö lg y tá ru l szem ü n k elé.

(L au terb ru nn en tal a J u n g fra u alattj.

(24)

E m éltó fe ltű n é s t k e lte tt cso d án ak n em ré g p á r ja a k a d t.

N éh án y év e lő tt a B erezovka folyó m e lle tt, fag y o s t a l a j ­ b an egy m ásik m a m m u t-te te m k e r ü lt a n a p v ilá g ra . A

„ h ű tő h á z “ i t t is jó l m ű k ö d ö tt, m e rt a p ó r u l já r t ó riá s h ú sa u g y a n c sa k íz le tt a ra g a d o zó k n ak — g y o m ráb an és fo g a i k ö zö tt p ed ig m ég a fű m a ra d v á n y o k is fe lism e rh e tő k vol­

ta k . K ü lö n expedíció m e n t é rte a h e ly sz ín é re s az egészet S z e n tp é te rv á r ra s z á llíto tta , hol o ly an h ely ze tb en tö m té k ki, ahogy ta lá ltá k . M a az o tta n i m úzeum eg y ik fő lá tv á ­ n y o sság a ez a fia ta l m am m u t.

Azok a h ih e te tle n m é re tű h ó fö rg e te g e k , m elyek a s a r k ­ v id ék i tu n d r á n oly g y a k o ria k s m elyek n y o m án a hó nem r itk á n több öl m a g a s ra fe lto rló d ik , olykor sz in té n e lte m e t­

nek á lla to k a t. A hó később jé g g é fa g y s a b e lé z á rt te s te t ko n zerv álja.

íg y m a ra d t m eg sző rö stő l-b ő rö stő l az az o rrsz a rv ú -fe j is, m ely et u g y a n c sa k S z ib é ria jeg es p u s z tá in ta lá lta k , ta n ú ­ b izo n y ság áu l a n n a k , hogy nem csak a m am m u t, h an em a jé g ­ k o r e m ásik g y a p ja s b u n d á jú ó riá sa is é lt s e lp u s z tu lt i t t . A tis z a i halászok h á ló já b a is töb b szö r a k a d t m á r ily en o rrszarv ú -k o p o n y a. I t t persze nem volt jég , m ely a lá g y részek et k o n z e rv á lja s a te te m re h u lló po r csak a k o p o n y át m eg a c so n to k a t ő riz te meg. E zek azo n b an nem kevésbbé becses em lékei a jé g k o rsz a k n a k s m ú zeu m ain k b aji akad bám ul ó juk elég.

A g у a p j a s o r r s z a r v ú ( R h i n o c e r o s a n t i ­ q u i t a t i s ) fején k é t h a ta lm a s sz a rv a t v iselt. E tülkök szaru b ó l v o lta k s r i tk á n m a ra d ta k m eg, de m u ta tó b a azért akad ezekből is.

R itk a az a lelet, m ely re n e m ré g a k a d ta k K e le t-G a lic iá - ban. N a g y a sz fa ltte le p e k v a n n a k o tt S ta r u n iá b a n s egy ily en jé g k o rsz a k i szu ro k tem e tő b en egy szép n ap o n m a jd ­ nem te lje s e n ép o rrs z a rv ú -h u llá ra ta lá lta k , m elyet az a sz fa lt p om pásan k o n zerv ált. M a a k ra k ó i m úzeum dísze ez a p éld án y , m ellyel e g y ü tt tem érd ek növény, ro v ar, egy béka s egy szegény kopasz m eggyvágó p in ty te te m e is e lő k e rü lt.

(25)

21

i, kép. Morénagáttal elzárt tengerszema bajorAlpokban(Königssee.)

(26)

V olt a sz ib é ria i tu n d r á k n a k m ég egy h a rm a d ik ó riá s a is, m elynek fo g a i n ém ileg a ló fo g a ira em lék eztetn ek . E z az e le fá n tn a g y s á g ú szörny az o rr a fö lö tt s z a rv a t s a h o m ­ lo k á n h a ta lm a s b ü ty k ö t v iselt. A neve E l a s m o t h e - r i u m, a m esebeli e g y szarv ú . . . A sz ib é ria i n é p h it sze­

r i n t egy szép n a p o n sz é tn y ílt a fö ld s k i p a t ta n t belőle a jé g ó riá s, hog y kecses p a r i p á j á r a : az E l a s m o t h e - r i u m r a k ap v a, k ik erg esse az e m b erisé g sz ü le it a p a r a ­ dicsom ból . . . E m onda v a ló d is á g á é rt a lig h a v á lla lh a t kezességet a tu d o m á n y , de érdekes m in d e n e se tre , hog y az első em berős tr a g é d iá j á t a jé g v ilá g la k ó in a k n a iv u l c sa­

pongó kép zelete a jé g k o rsz a k k a l hozza k a p c so la tb a . A m a i g rö n la n d i tu n d r á k sa já to s á lla ta i k ö zü l a p é z s m a t u l o k ( O v i b o s m o s c h a t u s ) s a gyö­

n y ö rű s a r k i r ó k a (C. a n i s l a g o p u s ) a jé g k o r­

szakban n á lu n k sem m e n t ritk a sá g s z á m b a . É rd e k e s, hogy a p ézsm atu lo k , ez a szélsőséges sa rk v id é k i kérődző, ebben az id ő b en m ég F ra n c ia o rs z á g b a n is m e g fo rd u lt. S okkal g y ak o rib b v o lt azo n b an ezeknél a h ó fe h é r b u n d á jú sa rk i n y ú l s a lem m in g , egy ap ró p ocokféle á lla tk a , m ely v á n ­ d o r ú j á n egészen S p a n y o lo rsz á g ig e lju to tt. M a csak a s a r k ­ vidék la k ó ja , de a jég k o rszak vége fe lé n á lu n k oly g y a k o ri v o lt, hogy c so n tja i b a rla n g ja in k b a n ezerszám ra ta lá lh a tó k . A h ó b a g o l y ( N у c t a e a s c a n d i а с а ) , ez a csoda­

szép k is bölcs, m ely té lv íz id e jé n északi h o n áb ó l n é h a m a is e llá to g a t hozzánk, n a g y b u zg ó sá g g a l v a d á s z g a to tt a lem m in g ek re. T ré fá n a k lá tsz ik , p e d ig té n y , hog y ez a m a­

d á r b a g o ly tá rs a iv a l e g y ü tt pom pás sz o lg á la to k a t t e t t a tu d o m á n y n a k .

A rag ad o zó m a d a ra k n a k s k iv á lt a b a g ly o k n a k u g y a n is az 'a szokásuk, hog y a m e g em észtetlen c so n to k a t, sz ő rt és to lla k a t, m elyek b en d ő jü k b e n gom bóccá á lln a k össze, szál­

lásu k o n id ő n k é n t k iö k ren d ezik . A b ag ly o k ta n y a h e ly é n , a b a rla n g o k b a n te m é rd e k ily en gom olya g y ű lt össze a jé g ­ k orszak id ején . A p o r la s sa n b e le p te ezeket, a szerves r é ­ szek idővel e lp u s z tu lta k s az apróbb á lla to k e m észtetlen c so n tja ib ó l v alóságos m úzeum ok h a lm o zó d tak fel . . . íg y

(27)

23

s ik e rü lt egy p e stv id é k i b a rla n g b a n , a p ilis s z á n tó i k ő fü l­

kében a b ag ly o k szo rg alm a fo ly tá n 6000 s a r k i h ó f a j d ( L a g o p u s a l b u s ) c s o n tjá t ö ss z e g y ű jte n ü n k s m ond­

h a to m , hog y fe h é rc s u h á jú m a d á r b a rá tu n k n a k e gondos e lő re lá tá s a h á lá t érdem el.

A késői jég k o rszak em b erén ek fő tá p lá ló ja , fe lru h á z ó ja , szersz á m a n y a g á n a k sz á llító ja , szóval m in d en g o n d o la tá n a k 9

9. kép. A H ard an ger-fjord e g y ik ága N orvégiában,

fő tá rg y a — csak ú g y , m ik é n t a m a i la p p n a k s az eszkim ó­

n a k : a . r é n s z a r v a s ( R a n g i f e r t a r a n d u s ) volt.

E z az ig é n y te le n , hasznos kérődző, m ely a jég k o rsz a k végén az em ber első h á z iá lla tá v á le tt, vadon m a m á r csak E u ró p a s A m e rik a s a r k k ö ri t á j a i n él. A bban az időben azonban, tn e ly rő l szó v an , m ég D é lfra n c ia o rs z á g b a n is közönséges volt. H o g y m ek k o ra c so rd ák b an ta n y á z h a to tt n á lu n k is ez

(28)

az á lla t, a rr a legjobb b iz o n y ité k a m ár e m líte tt kicsiny b a rla n g a P ilis h e g y e n , a h o l ásónk rö v id n é h á n y n ap le f o r­

g á sa a la t t m á s f é l e z e r rén sz a rv a s-c so n to t h o z o tt a fe lsz ín re . H o g jT m e n n y ire ö ss z e fo rro tt e kedves á lla tta l az ősem ber g o n d o la tv ilá g a , azt a to v áb b iak so rá n lá t n i fo g ju k .

A ré n s z a rv a sn a k eg y ik legádázabb üldözője az em beren k ív ü l a r o z s o m á k ( G u l o b o r e a l i s ) , ez a te lh e te t­

le n b e n d ő jű északi ragadozó.

E n n e k az á lla tn a k a fa lá n k s á g a a m esével h a tá ro s, m ié rt is a b ab o n a azt ta r t j a , hog y a k i a b ő ré t v iseli, soha­

sem te lh e tik be az evés-ivással. A k a m c s a tk a i m egesküszik rá , h o g y B u lu csei, az „ég is te n e “ sz in té n rozsom ák-bőrből k é sz ü lt r u h á t visel . . . A jé g v ilá g k a c é r d eln ő je rozsom ák- p ré m d a ra b o k k a l é k e síti a fe jé t s e z é rt a k am csad ál sem ­ m ivel sem ö rv e n d e z te th e ti m eg jo b b a n az asszonyát, m in t ily e n b ő rleffen ty ű k k el . . .

A jég k o rszak büszke em lékei közé ta r to z ik egy h a ta l­

m as, g y ö n y ö rű v a d : a j á v o r s z a r v a s is. А Ш еЬе- lu n g o k „ G rim m e r S c h elch “ -je s az ő sm ag y ar re g ev ilág cso d aszarv asa ő, k it az északi népek is te n sé g k é n t tisz te lte k eg y k o ro n . A ré g i finnek h ite s z e r in t a kaszás csillag ( O rio n ) h a ta lm a s vadász v o lt, k i íjjá v a l: a G öncölszekeré- vel a szomszéd csillag k ép já v o rsz a rv a s a ira vad ászo tt. In n e n a G öncöl neve finneknél, o sztják o k n ál, v o g u lo k n á lr já v o r­

c silla g .

M a g y a r já v o rsz a rv a s ! M ilyen id e g e n ü l h a n g z ik ez ma.

P e d ig a T iszából k ih a lá s z o tt g y ö n y ö rű já v o rla p á to k kézzel­

fo g h a tó je le i e szép vad h a jd a n i ittlé té n e k . S ő t v an n ak o ly a n a d a ta in k is, m elyek s z e rin t a já v o rsz a rv a s h e g y e in k ­ ben m ég а X V I. század elején is m e g fo rd u lt. A n n á l n a ­ gyobb k á r, hogy k ip u s z tito ttá k és m a m á r a csodaszarvas s z in té n csak északi tá ja k lak ó ja.

H á t m ég h a az ó r i á s g í m ( E u r y c e r o s m e g a - c e г о s), e m in d en idők legn ag y o b b szarv asa h a lla tn á m a bőgését a h o n i lap ály o k o n ! P e d ig ez is i t t volt s olykor 3 m é te rn é l is nagyobb iv ű k o ro n á já t büszkén szegte a hozzá m erészen közeledő k ő k o ri vadász elé. G y ö n y ö rű le h e te tt

(29)

25

ez a nem es á lla t, de h a ta lm a s feg y v erév el féle lm e te s e lle n ­ fél is. Ezzel a k o ro n á v a l a fe jé n az ó riá sg ím fá k k ö zö tt, erd ő b en a lig h a já r h a to t t. É s csa k u g y a n , az Íro rsz á g i tő ­ zeg lá p o k b an ta l á l t r e n g e te g cso n tv áz is azt b iz o n y ítja , hog y ez a csodaszép vad a m ocsaras te r ü le te k la k ó ja volt.

M inő .k ár, hogy a te rm é sz e t ily en re m e k e it m ag a a te r m é ­ szet íté li h a lá lr a . . . Az íté le t v é g re h a jtá s á b a n azonban, sajn o s, g y a k ra n az em b ern ek is szerepe van.

íg y p u s z tu lt ki n á lu n k a b ö l é n y s a h ó d is, m ely a m ú lt század közepén m ég v izein k la k ó ja v o lt s íg y já r n e m so k á ra a jég k o rszak egy m ásik élő ta n ú j a : a h i ú z

10. kép. A grön lan d i jégtak aró.

(30)

zésű em ber szívén k ellen e, hogy fe k ü d jé k !

A w a p i t i - s z a r v a s , m ely m a K a n a d a és az A lta i- heg y ség lak ó ja, az ősem ber v a d á sz a tá n a k n á lu n k sz in té n tá r g y a volt. E szarvas ó riá si g y ö n g y fo g a it a jég k o rszak em bere á t f ú r t a s a m u le ttk é n t v ise lte a n y a k á n .

A b b an az időben, am ik o r az A lpok s a tö b b i m ag as h eg y ség jé g ta k a ró b a b o ru lta k , a z e r g e s a büszke к ő- s z á l i k e c s k e m élyebb ré g ió k b a h ú zó d tak alá. T a lá n so k a k a t m eglep, hogy e szép v ad a k a jég k o rszak id e jé n a b u d a i h eg y ek b en is közönségesek v o ltak .

De nem szabad m e g feled k ezn ü n k a középkori le g e n ­ d ák b an sokszor m eg én e k elt n a g y v a d a k ró l sem. Az ő s- t u l o k ( B o s p r i m i g e n i u s ) , v ag y ré g i nevén ,,ű r‘*

s a b u s a f e j ű b ö l é n y ( B i s o n p r i s c u s ) a jé g k o r­

szaknak sz in té n jellem ző á lla ta i v a lá n a k . H a z á n k b a n is te m érd ek c so n tiü a ra d v á n y u k k e rü l n a p fé n y re a löszből1) s az őskori telep ek b ő l, ső t v a n egy b ö lén y cso n tv ázu n k a h o n fo g la lá s k o ráb ó l is. V adon a bölény m a m á r csak a K a u k á z u sb a n él. N á lu n k m ég а X V I I I . században is elő ­ f o r d u lt; az u to ls ó t 1762-ben e jte tté k el a b o rg ó i h a v aso k o n . E nem es á lla to k n a k s a jé g k o ri p u sz tá k m énesekben száguldó v a d l o v á n a k az em b eren k ív ü l is sok e lle n ­ sége volt.

A fe n y ő k á g a i k ö zö tt a vérszom jas h i ú z le s k e lő d ö tt rá ju k ; a p u sz tá k o n csordába v e rő d ö tt f a r k a s o k ű zték a g y o rsláb ú v a d a t; s a b a rla n g o k szája e lő tt e sten d en fe l­

h a n g z o tt a r e tte n tő b a r l a n g i o r o s z l á n fé le lm e te s o rd ítá sa , m ely re a b a r la n g h i é n á i n a k v o n ítá s a a d ta a m é lta tla n fe le le te t.

O roszlán és h ié n a a jég k o rsz a k b a n ? H ih e te tle n ü l h a n g ­ zik ugyebár^? P e d ig a g y ö n y ö rű k o p o n y ák m ú z e u m a in k ­ b an , m elyekben a fo g a k ta lá n eg y k o r e m b e rv é rtő l v o lta k veresek, n ém a és m égis beszédes ta n ú i e ra g ad o zó k haj-

*) Lösz = a füves p u sztá k ra hulló porból k ele tk e z e tt laza k ő zet („ sá r g a fö ld “).

(31)

d a n i ittlé té n e k . S ő t van egy b a rla n g N ém e to rsz á g b a n , ( G a ile n r e u th ) a h o n n a n több száz h ién a-k o p o n y a k e rü lt elő.

De v o lta k m ások is, v é rre szom jazok . . . M e g fo rd u lt i t t a fe h é r b u n d á jú h ó p á r d u c s a szarvasok r é m e : a bozontos fe jű ázsiai v a d к u t у a is. L egközönségesebb rag ad o zó ja a jég k o rsz a k n a k azonban m égis a h a ta lm a s b a r l a n g i m e d v e ( U r s u s s p e l a e u s ) volt. Ez a

11. kép. „Borjadzó'“ jéghegy (Sp itzb ergen ).

szép á lla t, m elynek vén h ím je i k é ta k k o r á ra n ő tte k , m in t a m i szerény b a rn a m edvénk, h ih e te tle n so k aság b an n é p e sí­

te t te be h e g y e in k e t, nem n a g y örö m ére az ősem bernek, kivel oly k o r közös la k á s a volt. H o g y fé r te k össze, nem t u d h a t­

ju k . de a jelek a r r a v a lla n a k , hogy r e tte n tő küzdelm ek fo ly h a tta k le k ö zö ttü k .

M ajdnem m in d en b a rla n g te le v an e rag ad o zó c so n t­

ja iv a l, m elyek a n y irk o s la k á s tó l g y a k ra n köszvényesek.

(32)

lá lh a tó e m edve ko p o n y ája s ezrével g y ű jth e tő k c so n tja i.

A jeg es tu n d r a és a л-ele szomszédos fü v es p u sz ta á lla t- л-ilá g á t élesen e lh a tá ro ln i nem le h e t u g y a n , de v an n a k s v o lta k a step p ék n ek o ly an á lla ta i is, m elyek a jeg ese­

k e n m eg nem é lh e tte k soha.

A k o so rrú t a t á r a n t i l o p s a m ongolok „d s i g e t- t á j a “ , ez a fü r g e lá b ú v ad szam ár, a m a n u l m a c s k a s az ap ró p u s z t a i r ó k á k m in d o tth o n v o ltak n á lu n k eg y k o ro n . M a le g fö ljeb b az á lla tk e r te k bús lak ó ja e g y ik ­

m ásikuk.

Jellem ző á lla tk á ja a délorosz p u sz tá k n a k a rövidke fü lű , ap ró f ü t t y é n t ő n y ú l ( O c h o t o n a p u ­ s i l l a ) is, m ely n ek c so n to esk áit a jé g k o r b a g ly a i еггЬлте1

h o rd tá k össze a b a rla n g o k b a . A p ilis sz á n tó i szik laü re g b ő l nem kevesebb, m in t m á s f é l e z e r ily en á lla tk a m a r a d ­ ványa k e rü lt elő. Szám os ü r g e f a j, kisebb-nagyobb h ö r- c s ö g f é l é k , va k f ö l d i k u t y á k és p é z s m a c i c ­ k á n y o k e g észítik k i e so ro zato t, m elyhez a m ad arak kö­

zül a t ú z o k o k s a kecses p u s z t a i t a l p a s t у ú к c s a tla k o z n a k .

O roszország és Á zsia sík- és dom bos v id ék ein v a n a c s a p a to s tó l élő b o b a k ( A r c t o m у s b o b . a c ) h azája is. Az a s z á m ta la n f e l tú r t h alom , m ely K özép-Á zsra fű\-es p u s z tá in lá th a tó , fő k é n t e töm zsi m a rm o tá k m u n k á já n a k tu la jd o n íth a tó , m elyek pezsgő é le tü k k e l v aló ság g al le b ilin ­ c se lik az u ta z ó t. N á lu n k ez a k e le ti rá g c sá ló a jég k o rszak id ején csak E rd é ly b e n élt.

A step p ék m in d e n á lla ta közt a le g s a já to sa b b a l zá rju k le a ta r k a so ro zato t. K özel m ó k u sn a g y sá g ú rá g c sá ló ez, m ely et a k a lm ü k ,,m o rin -ja lm a “ -nak, v ag y is lo\racsk án ak пел-ez. Az u g r ó e g é r ( A l a c t a g a j a c u l u s ) ez, e g y tö b b n y ire k e n g u rú m ó d jára k é t lá b o n szökellő csinos á lla tk a , m ely re a ta tá r o k rá f o g tá k , hogy é jje le n te kiszopja az alvó kecskék, ju h o k te jé t. S zörnyen fu rc sa , m u latság o s jó s z á g ez. m elynek h á tsó lába a k é tlá b o n já r á s fo ly tá n

v a ló sá g g a l m ad áresű d d é a la k u lt.

(33)

29

12.kép. Наagtakarószélevisszahúzódiks azolvadékvizneknincslefolyása, mad agperemén. (Karajak-jégár, Grönland),

(34)

N á lu n k a jég k o rsz a k b a n ig e n ritk a v o lt, de C sehország és N ém eto rszág lö s z te rü le te i szép szám m al s z o lg á lta ttá k m a ra d v á n y a it.

*

ím e : ebben a k ö rn y ezetb en élt a jé g k o r em bere.

A jég k o rsz a k a m ú lté, de a te rm é sz e tb e n az elm ú lás csak látszó lag o s , . . A ta r k a sz ín já té k él és fe jlő d ik to ­ vább . . . Az á ta la k u lá s o k n a g y sz ín p a d á n m a is fo rro n g v a lü k te t az é le t; hegységek em elkednek s la s sa n földrészek sü ly ed n ek el.

Ám az a n y a g n a g y k ö rfo rg á s a új m eg új k é p e k e t hoz lé tre , m elyeket az em b e ri a k a r a t nem b e fo ly á so lh a t. De v ig a s z ta ljo n az a tu d a t, hog y k e z d e ttő l fogva íg y v o lt s íg y lesz m in d ad d ig , m íg em ber él e fö ldön. S h a v a lak in ek fá j az, hog y ta lá n n é h á n y ezredév m úlva a m i c so n tja in k is m úzeum ba k e rü ln e k , ám b á to r íts á k azt a k ö ltő szav ai:

„ O tt szü leten d ő világ o k , I t t enyészők k o porsója, In tő szózat a h iú n a k , C süg g ed ő n ek b iz ta tó ja .“

A szerves é le t k ia la k u lá s á n a k b etétő zése az em ber, k i m á r születése p illa n a tá b a n a rr a volt h iv a to tt, hogy eg y ­ k o r , sok-sok ezredev u tá n az élő és h o lt a n y ag o n u ra lk o d ­ jé k . Az em ber, ez a félelm es rem ek m ű , m ely a legsze­

rényebb k ezdetből k iin d u lv a f u t o tt a m eg dicső p á ly á já t, m a lá tsz ó la g a v ilá g u ra . De a fejlő d ésb en e lé r t m ag as polc d a c á ra az em ber is m ú lan d ó m a ra d t, a k á rc s a k a tö b b i élőlény.

E s m égis, b á r az egyén élete porszem c su p án a föld tö r té n e té n e k v é g te le n h o m o k s iv a ta g á n ; csak vizcsöpp a szerves éle t örök á ra d a tá b a n s atom a fejlő d és e lé rh e te tle n m a g a s sá g ú szik la fo k á n , az éle t csodás e re jű fo rrá sa , m elyből m in t m in d en élőlény, az em ber is sz á rm a z o tt, oly felem elő és m ag aszto s tü n e m é n y , hogy a n n a k csobogását h a lig e tn i, a vizében sziporkázó n a p s u g á r fén y éb en süt ke-

(35)

31

13. kép. V ándor kő M onthey m ellett a sv á jci W a llis k an ton b an . (_ M urm eltier f e ls ‘-j.

A m a i k o r cso d álato s te c h n ik a i ev o lú ció ja, m elynek so rán az em b er m á ró l h o ln a p ra fe lre p ü l és m a d á rk é n t h a s ítja a lev eg ő t, am elyben te n g e r e n úszó v á ro so k a t é p ít és sem ­ m is ít m eg p illa n a to k a la tt, am elyben szó és g o n d o la t szá­

m á r a n in c s m á r tá v o lsá g , sz in te m egszokott, m in d e n n a p i.

A m i te g n a p m ég le h e te tle n n e k lá ts z o tt, m a m á r v a ló ra v á lt s a k u ltú re m b e r szám ára n in c s m e g le p e té s 1

Ám ne fe le d jü k , m i v o lt az em ber, m íg id á ig e lju to tt.

M en n y i tu d a tla n s á g , m en n y i ü g y e tle n k ís é rle t, m ennyi T í z n i s V tü k ré b e n to v areb b en ő képek v á lto z á sá t ü g y e ln i m in d e n gondolkodó em b ern ek g y ö n y ö rű s é g !

A v ag y leh et-e szebbet, m a g a sz to sa b b a t elk ép z eln ü n k , m in t az éle t fo ly to n h ullám zó, re jté ly e s lü k te té s é t, a m in t m a jd n e m sem m iből v alam iv é, sőt n a g g y á , h a ta lm a s sá lesz?

S a m egism erés, a lá tn itu d á s felem elő érzése azon a p o n ­ to n fokozódik le g m a g a sa b b ra , am id ő n az e m b erré levés első m o zza n atai m ennek végbe le lk i szem ünk e lő tt.

(36)

n aiv h it előzte m eg m ai n a g y s á g u n k a t és m en n y i g y ö t- relm es verg ő d ésen m e h e te tt á t az em ber, m íg csak a le g ­ egyszerűbb dolgok n y i t j á t m e g ta lá lta . A m ik o r beszélni kezd ett, am ik o r a tü z e t m eg ism erte, am ik o r első szerszá­

m á t k é s z íte tte , am ik o r fe g y v e ré t először h a s z n á lta , am ik o r m ű v eln i kezd te a fö ld e t és sz e líd íte n i az á lla to k a t s am időn v é g re m e g h ó d íto tta a v ilá g o t! M en n y i je le n tő s állom ás az e m b erisé g életéb en , m ely ek et évezredekkel m é r­

h ető tá v o lsá g o k v á la s z ta n a k e l eg y m ástó l! É s m e n n y i csa­

lódás, h á n y e lé rh e te tle n v ág y és m e n n y i összeom lás a m é r­

fö ld k ö v ei en n ek a rö g ö s ú tn a k , m elynek hom ályos la b i­

rin tu s á b a erős fé n y t su g áro z a tu d o m á n y . . . Csak az első állo m ás: az összekötő kapocs a m ajom és az em ber k ö z ö tt, is m e re tle n m a m ég.

A m ú lt század k ilen cv en es éveibei^ n ag y f e ltű n é s t k el­

t e t t já v a i m ajo m em b er le t t volna h iv a tv a azt az ű r t be­

tö lte n i, m ely az em ber és a leg m ag asab b re n d ű a n tliro - poidokj k ö z ö tt m u tak o zik . E z a kapocs azo n b an g y en g én ek b izo n y u lt és s z é tp a tta n t, m ég m ie lő tt erősebben t a r t o t t volna. A P i t h e c a n t h r o p u s-nak az em berhez sem m i köze sin csen , a n n á l kevésbbé, m e rt u g y a n a k k o r, am időn ez az em berszabású m ajom J á v a szig etén é lt, E u ró p á b a n m á r m eg leh ető sen f e jle tt, v aló d i em b eri k u lt ú r a h ó d í­

t o t t té r t.

F a n ta s z tik u s és m e g b íz h a ta tla n d é la m e rik a i le le te k tő l e lte k in tv e , a fosszilis em ber c s o n tm a ra d v á n y a i ed d ig k i­

v étel n é lk ü l E u ró p á b a n k e rü lte k n a p v ilá g ra .

A le g ré g ib b em beri m arad v án y o k a jé g k o rsz a k o t m eg­

előző m eleg időszakból valók, m elynek id e jé n m á r em beri r a n g r a e m e lk ed ett, de m ég n ag y o n p r im itiv ő sünk K ö- zép -E u ró p á b a n a víziló, e le fá n t, zebra és a n tilo p tá r s a s á ­ g áb an élt.

Az em b eriség e k o ra i m eg szem ély esítő jét m ég n a g y o n kevéssé ism e rjü k , a m e n n y ib e n ed d ig csu p á n a sussexi (A n ­ g o lo rszág ) k o p o n y atö red ék ek s a h e id e lb e rg i állkapocs képviselik. E zek azonban a fö ld k erek ség le g ré g ib b e m b e ri m a ra d v á n y a i, m elyeknek je le n tő sé g e m é rh e te tle n . F o r e s-

(37)

33

14. kép. Készlet anagyszamodtundrából. PohleR. nyképfelvétele.

KORMOS : Az ősember világa.

Ábra

14. kép. Készlet anagyszamojédtundrából. PohleR. fényképfelvétele.
16. kép. Mázsás lépteksúlyaalattropogajég, mammutcsordaközeleg. (.KuhnertW. festményeután).
22. kép. Egyikkezébekődarabot,másikbahusángot szorongatva, lopódzikazEoattthroptis a vízilovakraleskelődőmedveután
29  kép  A  B ü k k h egység  so lu tréi  vadásztörzseinek  remek  Chalcedon  fegyverei  sem m ivel  sem  maradnak  a  francia-
+5

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A címben szereplő Wesselényi idézet 1829-ből származik, ennek ellenére egy olyan előremutató és tanulságos vélemény fogalmazódik meg benne, ami örökérvényűvé teszi,

indokolásban megjelölt több olyan előnyös jogosultságot, amelyek a bevett egyházat megillették – például iskolai vallásoktatás, egyházi tevékenység végzése bizonyos

Azt is hangsúlyozni kell, hogy a környezet fogalm ából nagyon sokszor kifelejtjük m agát az em bert mint a m ásik ember környezetét. Pedig ez legalább olyan fontos

Ahhoz, hogy a pedagógus alkalmas legyen jelenismereti foglalkozások vezetésére, természetesen az is szükséges, hogy önmaga számára is tisztázza saját, nem

Az adatok alapján ismert, hogy a ’80-as évek vége óta jelentősen visszaesett az élet- színvonal és ezzel párhuzamosan a megtermelt nemzeti össztermék (GDP), és a számítá-

Mert igaz, hogy „a realisztikus és étheri, a súlyos és a lebegő, az empirikus és az álomszerű, a naivan archaikus és a rafináltan új végletei" közt

A fiatal József Attila dalai, a Ringató s a Medáliák egyaránt hatnak rá, de erre rárétegeződik a teljes József Attila, s még sok minden Kormos költői élményeiből,