• Nem Talált Eredményt

Tartalom 25. évfolyam 7. szám 2016. július KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tartalom 25. évfolyam 7. szám 2016. július KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS"

Copied!
52
0
0

Teljes szövegt

(1)

KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS

25. évfolyam 7. szám 2016. július

Tartalom

Könyvtárpolitika

Juhász Erika: A biblioterápia helye a karriermenedzsmentben ... 3

Műhelykérdések Áts József – Czinki Vietorisz Gabriella – Székelyné Török Tünde: Aleph integrált könyvtári rendszer az ELTE könyvtáraiban ... 11

Konferenciák Bartos Éva: Múltra épülő jövő és együttműködés ... 22

Nagy Mihály: A magyar kultúra szerepe a Kárpát-medencében ... 25

Redl Károly: „Könyvtár, ami összeköt” 2011–2015 ... 29

Rabbi Zsolt: Nemzeti kisebbségek központi könyvtárai Horvátországban ... 33

Bedő Melinda: Életképes könyvtárak és összetartó közösségek ... 36

Napló Bíró Krisztina – Német Józsefné: Hymnus a végeken ... 38

Könyv Komáromi Sándor: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár jubileumi évkönyve ... 41

Bartók Györgyi: „Művészet nélkül lehet élni, de nem érdemes” ... 44

Vasbányai Ferenc: Ismerős galaxisban ... 46

Varga Róbert: Szíves ajánlás ... 48

(2)

Szerkesztőbizottság:

Bánkeszi Lajosné (elnök)

Bartos Éva, Borostyániné Rákóczi Mária, Dancs Szabolcs, Fülöp Attiláné, Venyigéné Makrányi Margit

Szerkeszti:

Mezey László Miklós

A szerkesztőség címe: 1827 Budapest I., Budavári Palota F épület; Telefon: 224-3791; E-mail: 3k@oszk.hu;

Internet: www.ki.oszk.hu/3k Közreadja: a Könyvtári Intézet

Felelős kiadó: Bánkeszi Lajosné, a Könyvtári Intézet igazgatója Technikai szerkesztő: Nagy László

Borítóterv: Gerő Éva

Nyomta a NALORS Grafikai Nyomda, Vác Felelős vezető: Szabó Gábor

Terjedelem: 8,25 A/5 kiadói ív.

Lapunk megjelenését támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alap

Terjeszti a Könyvtári Intézet

Előfizetési díj 1 évre 4800 Ft. Egy szám ára 400 Ft.

HU–ISSN 1216-6804

From the contents

Erika Juhász: The place of bibliotherapy in career management (3)

József Áts ‒ Gabriella Czinki Vietorisz ‒ Tünde Székely-Török: The Aleph integrated library system at ELTE Library Services (11)

Éva Bartos: A future built upon the past and co-operation. Meeting of librarians from the Carpathian Basin in Csongrád in 2016 (22)

Cikkeink szerzői

Áts József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kari könyvtárigazgatója; Bartók Györgyi és Bartos Éva, a Könyvtári Intézet ny. munkatársa, illetve ny. igazgatója; Bedő Melinda, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője; Bényei Miklós, a Debreceni Egyetem tanára;

Bíró Krisztina, a lenti Városi Könyvtár munkatársa; Czinki Vietorisz Gabriella, az ELTE Egye- temi Könyvtár munkatársa; Juhász Erika szakközgazdász, biblioterapeuta, személyzeti tanács- adó; Komáromi Sándor, az Országos Idegennyelvű Könyvtár ny. munkatársa; Nagy Mihály, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője; Német Józsefné, a lenti Városi Könyvtár igazgatója; Rabbi Zsolt, a pélmonostori Horvátországi Magyarok Központi Könyvtá- rának munkatársa; Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatója; Székelyné Török Tünde, az ELTE Egyetemi Könyvtár osztályvezetője; Varga Róbert, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár ny. igazgatója; Vasbányai Ferenc, az OSZK munkatársa

(3)

Juhász Erika

A biblioterápia helye a karriermenedzsmentben

Végzős egyetemisták munkaerő piacra történő belépésének támogatása ‒ egy pilot-projekt

tapasztalatainak bemutatása

Bevezetés

Fejvadászként és egyetemi oktatóként is találkozom a fiatalok karrier-témát érintő problémáival. A szakember-kiválasztás területén szerzett közel három évtizedes tapaszta- latom alapján pedig úgy gondolom, hogy reális önismeret, fejlett empátia, az egymáshoz és a változáshoz való megfelelő viszonyulás nélkül szinte elképzelhetetlen a sikeres állás- keresés és a munkaerőpiaci jelenlét.

Jelen tanulmányommal arra vállalkozom, hogy bizonyítsam, a biblioterápiának van lét- jogosultsága a karriermenedzsmentben, például a pályakezdő egyetemisták munkaerő pi- acra történő belépésének támogatásában. Ehhez felhasználom a Károli Gáspár Reformá- tus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a Karriermenedzsment tantárgyba épített hat alkalmas fejlesztő biblioterápiás foglalkozássorozat során szerzett tapasztalataimat.

A kísérlet eredeti és újszerű, hiszen a biblioterápiás modul a karriermenedzsment téma oktatásába került be, így a hallgatók gyakorlati szinten, „saját bőrükön” megtapasztalva élik meg az önismeret kulcsfontosságát, mindezt a curriculumba integrált módon.

A program során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy „Y” és „Z” generációs fiata- lok számára tervezett biblioterápiás csoportmunka támogatja-e az önismeretet, empátiát, asszertivitást, javítja-e a kommunikációt csoporton belül és azon kívül, erősíti-e az önbi- zalmat, reális önértékelést, és ezáltal segíti-e a munkaerő-piacra történő belépésüket.

Erre dolgoztam ki a programot „Y/Z”1 generációs végzős egyetemistáknak önisme- ret-fejlesztési céllal, és azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a munkaerőpiacra történő belépésük támogatásán túl, empátiájuk fejlesztésével leendő munkavállalóként nemcsak önmagukat és korosztályukat, hanem tágabb környezetüket is jobban értsék, és a megér- tés okán harmonikusabb és hatékonyabb munkavállalók (is) legyenek.

KÖNYVTÁRPOLITIKA

(4)

A biblioterápiáról

„A biblioterápia ma egyre inkább sokféle ágát is tekintve művészet-pszichoterápia, amely leggyak- rabban csoportterápiás keretek között folyik, és az egyre több kihívást kitűző célok alapján teljes joggal nyeri el eme létjogosultságát.”2 Sütő Andrással 55. születésnapja alkalmából készített interjú- ban az első kérdés így hangzott: Miért ír? Az író néhány másodpercig gondolkodott, majd – hozzá méltóan – a világ legszebb, legragyogóbb válaszát adta: – A visszhangért.3

Az imént idézett két gondolat alapján a biblioterápia lényege, ars poeticája számomra:

segíteni a szöveg visszhangjával. A szöveg bennünk megszülető visszhangja ugyanis az, ami változásra serkenthet, a terápiás csoport pedig lehet az a közeg, ami gondolatainkat átélve ösztönöz bennünket megkeresni mindazt, ami segít. A terapeuta4, a csoportvezető pedig kíséri, támogatja a csoporttagokat az önismereti folyamatukban, segíti megtalálni azt, ami üdítő erővel hathat a problémáik leküzdésében.

A biblioterápia erejét abban látom, hogy a szöveg által közvetített érzéseket és képeket automatikusan, öntudatlanul is saját, egyéni aktuális élethelyzetünkbe helyezzük, s olykor különös módon megvilágosodunk általuk. A szövegre vonatkozó szabad asszociációval ugyanis feltárhatjuk önmagunk eddig ismeretlen területeit: mint valami fénysugár, ami az addig sötét helyet megvilágítva új nézőpontokat, más látásmódot tesz lehetővé. Az ilyen „megvilágosító pillanatok” épp úgy különbözőképpen hatnak az emberekre, ahogy az élet más összefüggései is. A csoport pedig lehetőség arra, hogy egymás gondolatát meghalljuk és befogadjuk, ami belénk szivárog, és aztán új felismerésként bukkanhat elő.

Ugyanaz a történet az egyik embert összezavarja, a másik számára csak egy kedves sztori.

Ami az egyikünk számára választ ad, másikunkat gyötrő kételyek közé veti. A megoldás, amire az egyik ember évekig vár, egy másik ember számára másodperc alatt egyértelművé válhat, mert épp a megfelelő pillanatban kapott el egy sort.5

Egy szöveg komoly változásokra ösztönözhet, ha az a megfelelő közegben kerül ki- bontásra, amit a terapeuta, valamint a csoport munkája támogat, erősít. Különböző be- fogadás-elméletek tárgyalják, hogyan hat, milyen folyamatokat indít el az olvasóban egy szöveg. A biblioterápiához Normann Holland tranzaktív irodalomelmélete6 áll a legkö- zelebb, aminek a középpontjában az olvasó áll. Az elmélet lényege – köznapi szavakkal kifejezve – az, hogy a műben lévő üzenetre az olvasó válaszol, vagyis saját tapasztalatait, élményeit, saját életét keresi benne. Azt emeli ki, ami saját szempontjából fontos: tényeket vagy érzelmeket. Sok ember nem az esztétikai élményért olvas, hanem megoldást keres a könyvben élete problémáira. Ez a megfogalmazás akár a könyv (vagy bármilyen szöveg) biblioterápiában (is) betöltött terápiás funkciójának az egyik lehetséges definíciója is le- hetne.7

Az irodalom adta élményt a hollandi befogadás-modell szerint tehát valójában nem a műből, hanem saját magunkból merítjük, egy biblioterápiás csoport beszélgetésének lényege pedig, hogy a csoporttagok elérjenek egy önmagukról szóló tapasztalathoz, ahol a szöveg kiindulópont problémájuk megbeszéléséhez.

Freud egy értelmezése is ide kívánkozik; eszerint a képzelet a vágyak kivetítése, a konfliktusok, a kellemetlen események megismétlése azzal a céllal, hogy felülkereked- jünk rajtuk.8 Erre a „felülkerekedésre” kiváló eszköz a szöveg, és remek helyszín egy biblioterápiás csoportfoglalkozás.

(5)

A biblioterápiás csoport

„Az ember nem tabula rasa, amikor egy csoportba lép (…) Hiszek abban, hogy ha a csoport légköre serkentő, a csoport és a csoporttagok megvalósítják a bennük rejlő lehetőségeket. A csoportnak ez a képessége lenyűgöz. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nagyfokú bizalom fejlődjön ki bennem a csoportfolyamat iránt. Olyannak tűnik számomra a csoport, mint egy organizmus, amely érzékeli saját irányát, noha nem tudja intellektuálisan meghatározni azt. Ez felidéz bennem egy orvosi filmet, amely valaha mély benyomást tett rám. A film a fehérvérsejteket mutatta, amint össze-vissza mozognak a véráramban, amíg meg nem jelent egy kórokozó baktérium. Akkor viszont – úgy, hogy az csak célirányosként írható le – feléje fordultak, körülvették, fokozatosan elnyelték és szétroncsolták, majd ismét össze-vissza mozogtak. Ehhez hasonlóan a csoport is felismeri folyamatának egészségtelen elemeit, rájuk koncentrál, megtisztítja vagy megszűnteti őket, és az egészségesebbé válás irányába mozog tovább.

Szerintem ez a »szervezet bölcsessége«, amely minden szinten megmutatkozik, a sejttől a csoportig”9 – vallja Carl R. Rogers.

Rogers óta nincs éles határ a terápia és a fejlesztés között, és egyre inkább előtérbe kerül az egészségesek erősítése, az ún. „egészségesek pszichoterápiája”. A korábbi orvo- si, betegség-egészség paradigma helyett manapság egyre inkább helyet kap a különféle lélektani segítő-támogató, fejlesztő módszerekben a normalitáson alapuló, „normál ember, normális problémáiban való segítségadás” elve.10

Ilyen segítségadást jelenthet a biblioterápia, mert a belső integrálódást, a másik ember megértését, a hiteles kapcsolati képességek elérését, a társas érzelmi helyzetek kezelését veszi célba akár korrekciós, akár fejlesztési szándékból a „szervezeti bölcsességgel” meg- támogatva.

De hol a kapcsolódás a generációs kérdés, a karriermenedzsment és a biblioterápia között?

Hipotézisem kifejtése

Vállalatvezetők, HR szakemberek és pszichológusok körében is egyre gyakrabban hallani az „X, Y, Z generáció” kifejezéseket. Az utóbbi időben egyre több vezetőtől (el- sősorban HR szakemberektől) hallom, hogy generációs problémával küzdenek a munka- helyeken. A vállalati működés szempontjából nincs rossz vagy felesleges generáció. Nyil- vánvaló, hogy mindegyiknek megvan a szervezet szempontjából előnyös tulajdonsága és attitűdje. Sikeres együttműködésük kulcsa az eltérésük ismerete és elfogadása. Az „Y”

és „Z” generáció jelen van a munkaerőpiacon, érteni kell őket és számolni velük. Azok a szervezetek, amelyek képesek rájuk hangolódni, erősségeiket és erényeiket felismerni, megérteni és továbbfejleszteni, véleményem szerint, sikeresebben fognak működni is.

A generációknak együtt van ugyanis dolguk – a munkahelyeken is! A sikeres együtt- működéshez pedig a csoportközi párbeszéd javítása és az empátia fejlesztése szükséges.

Ehhez kiváló eszköznek tartom a biblioterápiát.

A célcsoport

Az „Y/Z”-kről sokszor az a visszajelzés, hogy túlságosan erős az önbizalomuk, és egy

„kicsit helyre kellene tenni őket”. Ezzel szemben talán meglepő lehet, hogy ők viszont pont az önbizalom területén szeretnének fejlődni. Ennek az lehet a magyarázata, hogy

(6)

ez a nemzedék már úgy nőtt fel, hogy megtanulta „túlságosan” képviselni az értékeit és önmagát, holott csupán bizonyítani szeretne. Hajtja a megfelelés erős vágya is, mert sze- retné, hogy észrevegyék, és értékeljék, amit tesz.

A szövegválasztás

A mai fiatalok különböző helyekről szerzik be az információkat, a monitoron egy- szerre több oldal van nyitva előttük, és folyamatosan megosztják a figyelmüket. Nem az egészre koncentrálnak, nem a teljeset akarják megérteni, hanem csak egyes információkat keresnek. Az interneten történő ismeretszerzés „ugrásszerű”, azaz ugrál a szem és a gon- dolat is, így létre sem jöhet lineáris gondolkodás.11 A verbalitás helyét átvették a képek, erre épülnek a szövegek, amelyek a képi mondanivalót csak kiegészítik. Nincs jegyzetelés, mert mindent le lehet tölteni, visszaszorult az írásbeliség, ami pedig mélyítette és rögzí- tette a tudást. Milyen szöveggel lehet vajon őket megszólítani?

Olyan biblioterápiás foglalkozássorozatot terveztem, ami tematikus alkalmakon ke- resztül igyekszik megszólítani a résztvevőket. Örkény egyperceseit választottam (egy al- kalom kivételével, ahová egy kortárs verset vittem), úgy, hogy mindegyik mű egy bizonyos helyzettel foglakozott, és ezek mentén haladtunk alkalomról alkalomra. Miért Örkény?

– erre adja meg a választ ő maga: „Meguntam, hogy leírjak egy emberi arcot, egy ruházatot, egy szobát, egy tájat. Rájöttem, hogy már mindenki látott arcot, ruhát, szobát, tájat. (...) S azután rájöttem, hogy voltaképpen a kitalált cselekmény is fölösleges, mert ahelyett, hogy az írás lényegét: a drámát, az összeütközést erősítené, lerontja. Kezdtem lefaragni az öncélú cselekményből. (...) Tehát nem mesélek el epikus módon történeteket, hanem bizonyos rezonanciákat próbálok kiváltani...” 12

Örkény írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz em- ber – a tragédiák néha komédiába fordulnak, a szereplők hol így, hol úgy reagálnak az ese- ményekre. Egyperceseiben az olvasó egyben társszerző is. Arra gondoltam, ez izgalmassá teheti a szövegeket a fiatalok számára, hiszen ehhez az kell, hogy a műveket kilendítsék pozitív vagy negatív irányba. Ez a dinamikus megközelítés, úgy gondoltam, megfelelhet az Y/Z generáció aktivitásának, állandó mozgásban levésének.

A program rövid leírása

A pályakezdő fiatalok életében „krízishelyzetnek” tekinthető, amikor végzősként az első munkahelyük keresésébe kezdenek. Jól ismerem ezt a problémát, hiszen fejvadász munkám során sokat foglalkoztam, foglalkozom olyan fiatal szakemberekkel, akik nem- rég voltak ebben a helyzetben, és még elevenen él bennük az első munkahely megtalálá- sának nehéz időszaka. Azt is tudom, hogy micsoda zavar van a fejekben a téma kapcsán.

Az önéletrajzírásra, a felvételi interjúra való készülés „mesterfogásaira”, önmagunk jó színben történő bemutatására könyvtárnyi irodalom létezik. Megítélésem szerint ezek sok esetben félrevezetőek, hiszen azt mondják el, mit kell csinálni ahhoz, hogy sikeresen szerepeljünk, melyik kérdésekre milyen válaszokat kell adnunk, ahelyett, hogy arra fóku- szálnának, milyen fontos a reális önismeret a munkaerőpiacon való hiteles jelenléthez.

Nagyon ritkán találkozom olyan felkészítő tréninggel is, ami az önismeretre helyezné a hangsúlyt, az erősségek tudatosítására, a fejlesztendő területek feltárására, azaz hogy önmagunkat ismerve és vállalva, „ön-azonosan” lépjünk ki a munkaerőpiacra.

(7)

Adta magát tehát az ötlet, hogy a biblioterápiás önismereti csoport lehetőségét bevi- gyem az egyetemi hallgatóim közé. Úgy gondoltam, ötvözöm fejvadász tapasztalataimat a fejlesztő biblioterápiás csoport adta lehetőséggel és ezzel támogatom, gyakorlati – saját élmény csoport – tapasztalattal gazdagítom egyetemi tanulmányaikat.

Amikor hallgatókkal találkoztam karriermenedzsment témából kifolyólag, az volt az érzésem, hogy többségüket öndefiníciós bizonytalanság jellemzi. Azt a következtetést vontam le, hogy egy (akár tantárgyba beépített) önismereti csoport kíváncsivá teheti őket, és ez a kíváncsiság megfelelő alap lehet arra, hogy a fiatalokat bevonjam saját helyzetük feltárásába, és elősegítsem egy új, valós öndefiníció kialakulását.

Életút-tervezés, karriermenedzsment

Az ember és életpályája dinamikus kölcsönhatásban van egymással. A pályaorientáció, a munkahely-változtatások, a pályamódosítások sikerességét biztosító feltételek között, a legtöbb kutatás szerint a személyiségjegyeknek van a legdöntőbb szerepe. Az egyén önmeghatározása szükséges állomás a pályaorientációhoz, a szakmai beilleszkedéshez és a beváláshoz. A karriertervezés egyik alappillére tehát az önismeret, az önértékelés, a szakmai élet állomásaival való azonosulás fontos összetevője pedig az egyén önmagával való azonosulási képessége.

A program céljai

A programmal kapcsolatosan az elsődleges célom az volt, hogy a résztvevők az ön- ismereti folyamatban a meglévő kompetenciáik tudatosítása mellett új kompetenciákat sajátítsanak el a munkaerőpiacra történő belépéshez. Önismeretük mélyítésével ugyanis fejleszthetik empatikus készségeiket, önmaguk képviseletét, mások álláspontjának be- fogadását, erősíthetik a csapatszellemet, az illeszkedést, a kooperációt, valamint újszerű látásmódhoz juthatnak. Másodlagos célom az volt, hogy a modul az oktatásba beépülve segíti a hallgatókat abban, hogy új oldalról ismerjék meg egymást is, ami támogatja az egymással történő együttműködésüket, valamint a tantárgy sikeresebb elsajátítását, be- épülését. Végül célom volt az is, hogy a foglalkozások visszavezessék a résztvevő fiatalo- kat az irodalomhoz, az olvasáshoz.

A fenti célok mellé, a korábban tárgyalt részekben leírtak közül az alábbi megállapítá- sokat szeretném kiemelni:

a biblioterápia jellemzően csoportos keretek között zajló önismereti munka, amely- ––

nek eszköze a szöveg;

a mű üzenetére az olvasó válaszol, vagyis saját tapasztalatait, élményeit, saját életét ––

keresi benne, azt emeli ki, ami számára fontos;

a biblioterápiás csoport társas helyzetnek tekinthető, a csoport lehetőséget ad arra, ––

hogy az egyén saját olvasata mellett a többiek véleményét is befogadja, integrálja azokat önmaga számára;

az ember és életpályája dinamikus kölcsönhatásban van egymással;

––

az életpálya a személyiségfejlődési folyamat dinamikus tükrözője, megmutatkozik ––

benne az elégedettség, az eredményesség és az önmegvalósítás;

(8)

a pályaorientáció, a munkahely-változtatások, a pályamódosítások sikerességét biz- ––

tosító feltételek között a személyiségjegyeknek döntő szerepük van.

Ezeket a megállapításokat elfogadva azt tűztem ki célul, hogy a Karriermenedzsment tantárgy kereteibe beépítem a biblioterápiás csoportfoglalkozás-sorozatot a következő területek fejlesztésére: önismeret, empátia, asszertivitás, stresszkezelés, konfliktuskezelés és önbizalom-erősítés.

Összegezve, a következők vizsgálatára tettem kísérletet:

Hogyan segíti az önismeret a pályakezdők („Y/Z” generációs fiatalok) munkaerő- ––

piacra történő belépési attitűdjét?

Hogyan alakítja a biblioterápiás önismereti csoport az interperszonális (ide értve a ––

generációk közötti kommunikációs) készségeiket, illetve az önismereti modulban átélt csoportélmény (a csoportmunka, mint közös tevékenység) segíti-e, hatéko- nyabbá teszi-e magát az oktatást, annak élvezhetőségét, emeli-e a tantárgyba való hallgatói bevonódást?

A foglalkozások során érintett legfontosabb témák

Várakozásom beigazolódott, szerették az egyperceseket, jól tudtak velük dolgozni.

Örkény művei közül a következőkkel foglalkoztunk: Örömhír, A magunk megvalósításának néhány változata, Hajnali telefon, Gondolatok a pincében, Dal. Ezek mellet felhasználtam Ingrid Sjöstrand Van hozzá közöd? című versét.

A következőkben kronologikusan foglalom össze azokat a témákat, amelyeket a fog- lalkozások sorozata alkalmával érintettünk.

A siker, akár a munkához, akár az elismertséghez kapcsolódott, dominánsan meg- jelent. Úgy tűnik fel, hogy a pályakezdők generációja fontosnak ítéli a sikert, az elis- mertséget, ami a szakmai előbbrejutásban, az elért pozícióban, de a munka területén elért eredményekben is megjelent. Elhangzott, hogy a sikeres munkahelykeresés (és így a siker) szempontjából elengedhetetlen az önismeret és az önfejlesztés, illetve, hogy – bár mindannyian ismerjük önmagunkat valamennyire – nagyon izgalmas lehet az önismeret- tel csoportban foglalkozni.

Fontos és időről-időre visszatérő téma volta a felelősség kérdése, azaz, hogy meddig felelősek a szülők az életükért, honnan száll át rájuk, és főleg mit kezdjenek vele.

A környezet nyomása okozta szorongás is kulcstémaként került elő, mint ahogy a célkitűzés és a döntés is.

Ezt követte a lehetőségek kérdésköre. Megállapították, hogy megfelelően felkészülve, tudni kell élni a lehetőségekkel, és hogy semmit sem szabad elszalasztani, mert soha nem lehet tudni, hogy melyik lehetőség hová vezet. Ugyanakkor fontos elfogadni és értékelni azt, ami van.

Kritikus témaként került feldolgozásra a közösség, a valahová tartozás: az, hogy az őszinte, mély egymáshoz tartozáshoz szükséges az önfeltárás és az egymás iránti figye- lem, empátia. Megállapították, hogy késznek kell lenni erre, nem pedig távolságtartóan a felszínen maradva, közönyösen, közömbösen viselkedni.

(9)

A végén megállapodtak abban, hogy a csoportban őszinte, szabad légkör alakult ki, figyelmük és türelmük volt egymás iránt. Inspiráló volt az elfogadás, az „álarc nélküliség”

lehetősége.

A program terápiás hatásai

A program terápiás hatásait illetően, amelyeket a résztvevők által írásban (kilépő kér- dőív) és szóban történt visszajelzésekre alapozom, úgy gondolom, több területen tör- tént változás. A hallgatók összességében magabiztosabbak lettek, fejlődtek empátiában és önismeretben, a türelem és a figyelem területén. Csoportszinten pedig erősödött a kötődésük, új oldalukról ismerték meg egymást, ezáltal őszintébbek és bátrabbak lettek egymás között. Bensőségesebb és bizalmasabb, sőt meglepően pozitív lett az egymáshoz való viszonyuk.

Beigazolódott az is, hogy határozott igényük lenne ilyen jellegű foglalkozásra akár az oktatásba, akár az egyetemi karrieriroda szolgáltatásaiba építve.

Összegzés

Furcsamód a saját szemszögünkből sokszor különösnek tartjuk a másik embert, és mennyire igaz ez, ha történetesen egy másik generációhoz tartozik. Azonban ha ismer- jük, mi jellemzi a másik generációt, és tudjuk, hogy milyen nézőpontból látja a helyzete- ket, vagy magát a világot különbözőnek hozzánk képest, ha „felvesszük az ő szemüve- gét”, akkor azt is megnézhetjük, ő hogyan lát minket. Azért hasznos ismerni a generációs

„sztereotípiákat”, hogy megértsük egymást, a másik motivációját, és azt, hogy miért olyan amilyen, miért úgy működik, ahogy.

Olyan ez, mint amikor egy szöveggel foglalkozunk. Ki így, ki úgy értelmez egy-egy helyzetet, azonosul egy karakterrel, vagy épp elutasít egy szereplőt. Ez ugyanúgy nem azt jelenti, hogy az egyik álláspont jobb, vagy rosszabb, mint a másik, hanem azt, hogy más.

Ezekhez az értelmezésekhez ugyanis emlékeinket hívjuk elő, azokat, amik életünk során meghatározóak voltak, belénk égtek. A szöveg egyéni értelmezéseinek esetenként annyi árnyalata van, ahány olvasója, és ehhez nem is kell generációs különbség.

Sok mindenben lehetünk mások, sok mindenben hasonlítunk is, de egy valami bizto- san közös bennünk, ez pedig a jelen, amiben élünk. A jelen az, ahol meg kell tanulnunk hatékonyan együttműködni, legyen az biblioterápiás önismereti csoport vagy többgene- rációs munkahelyi környezet.

A program megerősített abban, mennyire fontos lenne ennek a célcsoportnak az ön- ismeret és ezen keresztül az empátia fejlesztése, a kommunikáció javítása, valamint a csoportban végzett tevékenység kapcsán az együttműködési képesség erősítése.

Az eredeti elképzeléseket követve a jövőben újabb foglakozás-sorozatok megvalósítá- sát terveztem egyetemisták számára. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy nyitott csoport keretében szervezem, hogy minél több hallgatóval ismertessem meg az irodalmat segítsé- gül hívó önismereti csoportmunkát.

(10)

JEGYZETEK

1. Az Y és Z generációk közötti határt a legtöbb szakirodalom 1995-re teszi. Azonban egy ge- nerációs határ sem tekinthetőek statikusnak. Fontos hangsúlyozni, hogy akkor, amikor gene- rációhoz való tartozásról beszélünk, nem a születési évszám a mérvadó, hanem szocializációs környezet. Tehát a jelenleg végzős, friss diplomás, pályakezdő korosztály épp a generációs határ nemzedéke, ezért mindkét „típus” karakterjegyeit hordozza magán, így még összetettebb az, ami jellemzi őket, ezért munkámban a hallgatókat, mint „Y/Z” generáció jelölöm.

2. G. Tóth Anita: A biblioterápia klinikai alkalmazásáról. = Könyvtári Figyelő 2016. 1. sz. 17. p.

3. Dr. Vértes László: Az idősek biblioterápiájáról, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 10. sz. 44. p.

4. A „terápia” görög eredetű szó, jelentése szolgálat, kísérés.

5. Detlev Blenk: Történetek trénereknek, coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek.

Miskolc, Z-Press Kiadó Kft. 2010. 12. p.

6. Béres Judit: A tranzaktív irodalomelmélet biblioterápiás alkalmazhatóságáról. Reciti- Recenziós Portál, 2013. 3. p. Elérhető: http://reciti.hu/wp-content/uploads/BeresJudit.pdf / (2016.04.07.)

7. Béres Judit: A tranzaktív irodalomelmélet… 3. p.

8. Millar, Susanna: Játékpszichológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. 23. p.

9. Carl L. Rogers: Lehetek-e egy csoportban facilitátor? In: MMSZKE Szocioterápiás Szöveg- gyűjtemény, szerk: Németh László, Budapest, 2003, 210. p.

10. Barcy Magdolna: Csoportmódszerek alkalmazása a segítésben és a fejlesztésben, Budapest, Akadémia Kiadó, 2012, 15. p.

11. Szilágyi Katalin: Öt perc alatt kiderül, ki alkalmas egy állásra

http://www.hrportal.hu/hr/y-generacio-ot-perc-alatt-kiderul-ki-alkalmas-egy-allasra- 20120730.html (2016.04.09.)

12. Szabó B. István: Örkény, Budapest, Balassi Kiadó, 1997.

http://mek.oszk.hu/06900/06977/06977.htm (2015.10.03.; 2016.04.23.)

X

(11)

Aleph integrált könyvtári rendszer az ELTE könyvtáraiban*

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt évvel ezelőtt, a 2010. év végén vásárolta meg az ALEPH integrált könyvtári rendszert (IKR). Az egyetem nyilvános közbeszerzési pályázatán nyertes Ex-Lh Kft. a könyvtárosokkal együttműködve már a szerződés- kötés napján megkezdte az addig használt Horizon rendszerről való zökkenőmentes áttérés előkészítését, az összes modulra kiterjedő oktatás megszervezését, amelynek eredményeként hat hét múlva mind a kölcsönzés, mind a hagyományos és időszaki kiadványok katalogizálása az új IKR-ben történt.

Előzmények

Az Egyetemi Könyvtárban a magyarországi intézményekhez hasonlóan a munkafo- lyamatok egészére kiterjedő gépesítést megelőzően egy részterület automatizált kezelését tűzték ki célul. Elsőként a periodikák szolgálati katalógusának gépi adaptációját kívánták megvalósítani a Base III Plus adatbáziskezelő-program segítségével, de a tervek között szerepelt egy egységes kardex- és rendelés-nyilvántartás kialakítása, a kurrens állomány- nyal kapcsolatos kiadványok szerkesztése is. Törekvéseik között szerepelt a könyvtárközi együttműködés kialakítása lemezek cseréjével, illetve online módon. 1989-ben megkez- dődött a könyvek gépi feldolgozásának előkészítése: ehhez saját fejlesztésű programot (Biblios) dolgoztak ki a könyvtár munkatársai, amelynek dokumentációja még abban az évben elkészült. A tényleges munka 1990-ben kezdődött meg, és egészen 1995-ig e rend- szerben történt a bibliográfiai leírások elkészítése.

1995-ben az ELTE könyvtárainak fejlesztési koncepciója egy modern könyvtári háló- zat kialakítását tűzte ki céljául a korábban megvásárolt Horizon integrált könyvtári szá- mítógépes rendszer üzembe állításával.1 A rendszer valamennyi moduljának használatba

* A tanulmány megírásához szakmai tanácsot adott Varga Klára, az ELTE Egyetemi Könyvtár Informati- kai és Fejlesztési Osztály vezetője.

MŰHELYKÉRDÉSEK

(12)

vétele azonban csak 1998-ban valósult meg, ekkor már a gyarapítás, valamint a folyóira- tok katalogizálása is a Horizon keretében történt. Három magyarországi egyetem könyv- tára (Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem) kö- zött szoros együttműködés alakult ki az azonos IKR használata kapcsán: szakembereik egységes szabályokat hoztak létre, a rendszeradminisztrátorok és a katalogizálók között rendszeres volt az együttműködés. Az ELTE-n másfél évtizedes használat után érett meg a helyzet a váltás szükségességének megfogalmazására. A legfontosabb érvek között szerepelt a fenntartási költségek jelentős megemelkedése (amelynek oka a Semmelweis Egyetem és a Miskolci Egyetem könyvtára rendszerből való kilépése volt), valamint a szükséges magyarországi fejlesztések elmaradása. Ennek következményei azok a hiányos- ságok is, amelyek a feldolgozómunka és az információkeresés hatékonyságát gátolták. A legfontosabb problémák az alábbiakban foglalhatók össze:

Az egyedi leltárnapló nem volt integrált része az ELTE-n használt verziónak.

––

A bibliográfiai rekordok importja rendkívül körülményes volt, hiányzott a rend- ––

szerbe építhető úgynevezett fix rutinok (az átemelt rekordok automatikus megfe- leltetése a MARC21 szabványnak) lehetősége.

A Horizon egyetemen alkalmazott verziója csak a transzliterálást támogatta, a ––

meglehetősen korlátozott számú karaktert tartalmazó ALA kódkészletet használta, amely alkalmatlan volt a latin betűs írástól eltérő írásrendszereket használó doku- mentumok adatainak alternatív grafikus megjelenítésére.

Nem felelt meg a hatékony, gyors információkeresés követelményének: korlátozott ––

volt a keresőkérdések szűkítésének vagy bővítésének lehetősége, az ismérvek meg- felelő kombinációja, valamint a logikai operátorok alkalmazása.

2009-ben az ELTE Szenátusa határozatban2 rögzítette könyvtárfejlesztési stratégiáját, amelynek lényeges pontja egy olyan egységes alapelvek szerint működő, összehangolt szolgáltatásokat nyújtó könyvtári rendszer létrehozása, amely „gyorsítja az oktatók, kutatók és a hallgatók információhoz való hozzájutását és felhasználóbarát a hálózat minden egységében.”3 Fontos szempontként szerepelt a hatékonyság, az erőforrások gazdaságosabb felhasz- nálása. Ennek érdekében az ELTE tagkönyvtárai egymással együttműködve, a korszerű információs technológiákat alkalmazva biztosítanak hozzáférést az intézmény tudásva- gyonához az egyetem polgárai, a tudományos közösség tagjai, valamint a szélesebb kö- zönség számára. A határozat nyomatékosan megfogalmazza annak szükségességét, hogy a földrajzi tagoltsága ellenére (az ELTE-n több mint ötven kari, intézeti, tanszéki és karon kívüli könyvtár funkcionál) az egész intézmény könyvtári rendszerében egy közös integ- rált könyvtári rendszer működjön, és abban valamennyi újonnan beszerzett dokumentum elérhető legyen.

Új integrált könyvtári rendszer beszerzésének előkészítése

Az integrált könyvtári rendszer elodázhatatlanná vált lecserélésének előkészítése egy- mással párhuzamosan több szálon is megindult. Fel kellett mérni, hogy az új rendszer milyen elvárásoknak kell hogy megfeleljen, milyen kínálatból választhatnak az ELTE könyvtárai, és hogy mekkora a rendelkezésre álló forrás.

A műszaki követelményekről megindultak a tárgyalások az ELTE Informatikai Igaz- gatóságával. Elsődleges szempontként fogalmazódott meg, hogy az új szoftvernek az

(13)

ELTE intézményi felhőjébe – virtuális szerverparkjába – kell beilleszkednie,4 de felmerül- tek olyan megoldások is, mint a vékony kliens rendszerű hálózat kiépítése. További fon- tos szempont volt, hogy az idézett szenátusi határozattal összhangban egy komplex, az egyetem teljes digitalizált állományára is kiterjedő szolgáltatási rendszer valósuljon meg.

Az elvárások feltérképezéséhez kapcsolódott két kérdőíves felmérés. Az egyik a könyvtárhasználók, a másik a könyvtárosok elégedettségét vizsgálta az ELTE-n használt könyvtári rendszerekkel kapcsolatban. A visszajelzések nagyjából igazolták az általunk megfogalmazott hiányosságokat, problémákat, illetve további szempontokra is rávilágí- tottak. Elsősorban a felület megjelenésével és alakíthatóságával, valamint a keresési és lementési lehetőségekkel voltak elégedetlenek. A könyvtárosok pedig a magyar támogatás hiányát, a WebOPAC elavultságát, valamint a többkötetes és analitikus feltárás megoldat- lanságát kifogásolták.

A hazai piacon elérhető integrált könyvtári rendszerek kínálatának felmérése az azokat működtető könyvtárak meglátogatásán, a terjesztők és használók bemutató előadásain és szakcikkein, valamint az azokkal már kapcsolatba került kollégák tapasztalatain ala- pult. Az ELTE integrációja során csatlakozott új karok eleve más könyvtári rendszereket hoztak magukkal. A tapasztalatokat integrált könyvtári rendszerenként, és azonos szem- pontok szerint kialakított két táblázat foglalta össze: egy-egy műszaki és funkcionális paramétereket tartalmazó táblázat, és egy-egy erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket felsorakoztató SWOT analízis készült.

Az adatok összegyűjtése után megkezdődhettek a konkrét tárgyalások a szükséges források előteremtésére. Ehhez az egyetem vezetése számára döntés-előkészítő anyag készült, amely az egyetemi stratégiai elvárások rendszerébe illesztve mutatta be a könyvtá- rak által képviselt számszerűsített értékeket, vagyont, és ezzel összefüggésben a fejlesztés tétjét. Kitért az új integrált rendszer beszerzésének részletes indoklására, az eredményes- ségi, stratégiai és technikai kritériumokra is. Nem kerülhette meg az ingyenes könyvtári rendszer bevezetésének vizsgálatát sem, amelyben nem látta a kívánt funkcionalitás és a stabil fenntarthatóság biztosítását. Belekerültek az egyes integrált rendszerekről készült SWOT analízisek. A dokumentumot a megvalósításra vonatkozó konkrét, alternatívákat is tartalmazó javaslatok zárták.

A közép-magyarországi régió uniós infrastrukturális beruházásokból csak korlátozot- tan részesülhet, így végül nem sikerült annyi forráshoz jutni, ami lehetővé tette volna, hogy az integrált könyvtári rendszer cseréje összekapcsolódjon a korszerű, digitális világ elvárásainak is megfelelő eszköz bevezetésével. Ezért egy olyan rendszer beszerzésére kellett felkészülni, amely kiküszöböli az eddigi funkcionális problémákat, egyben magá- ban hordozza a bővítés lehetőségét is.

A behatárolt anyagi keretek ismeretében először is meg kellett vizsgálni a Horizon fejlettebb változatára való átállás alternatíváját, feltételeit. A Horizon (a legújabb verzió elnevezése Symhony) a világ egyik piacvezető integrált könyvtári rendszere.5 Az 1990-es évek végén Magyarországon megnyerte a MOKKA pályázatát is, és ezzel párhuzamosan szerephez jutott a német közös katalogizálás megújításában.6 A MOKKA fejlesztést vé- gül a Dynix nem valósította meg. Ezzel meghiúsult az a törekvés, hogy a hazai könyvtári követelmények erőteljesebb érvényesítése érdekében legyen a Horizonnak magyarországi képviselete.7 A magyar partnerek számára a Horizont német terjesztő közvetítette, így a hazai adaptálását megelőzte a német környezetbe való átültetés, bonyolultabbá téve a

(14)

rendszert, és lelassítva az eredeti fejlesztések és frissítések átvételét. A Dynix és Sirsi cégek összevonása után a SirsiDynix korábbi termékei fejlesztésének megszűnéséről döntött. A fejlesztőkkel folytatott tárgyalásokon nem sikerült elérni sem azt, hogy a terméket ne a német közvetítőn keresztül biztosítsák, sem azt, hogy a Horizont kiváltó termékükhöz, a Symphony rendszerhez szoftverfrissítésként lehessen hozzájutni.

Maradt tehát a közbeszerzés kiírása. A lebonyolítók döntése értelmében bírálati szem- pontként csak az ár és a teljesítési határidő jöhetett számításba. A rendszer bekerülési ára mellett összességében ugyanolyan súllyal szerepelt a következő években fizetendő szoft- verkövetés és karbantartás díja. Mivel egy működő rendszert kellett lecserélni a könyvtá- rak zökkenőmentes üzemelésének fenntartásával, az akadémiai év felépítéséből adódóan az áttérésre nem lehetett két hónapnál hosszabb időt biztosítani. A pontozásba így be- került a teljesítési határidő, és a késedelmi kamat mértékének vállalása is. Ez az értékelési mód azonban nem volt elég az elvárt funkcionalitás és minőség garantálására, ezért egy nagyon részletes műszaki leírás társult az ajánlati kiíráshoz.8

A műszaki dokumentáció tartalmazta az ELTE könyvtári struktúrájára vonatkozó szükséges ismereteket, a migrálandó adatok körét – a mintegy kétmillió különböző átvi- endő rekordok típusonkénti megoszlását, szerkezetét, valamint a jogosultsági és hozzá- férési igényeket. Az informatikai környezet elvárásait az Informatikai Igazgatóság mun- katársai, míg a teljes könyvtári funkcionalitást lefedő követelménylistát a könyvtárosok állították össze.

A határidő szűkre szabott kerete, a feladat monumentalitása, egyes elemeiben inno- vációt kívánó újszerűsége, és a nem „dobozos” termékekhez igazodó, hanem az egyéni igényeket teljes részletességében felvonultató műszaki leírás nehéz feladat elé állította a pályázókat. A tenderre összesen három jelentkező adta be az ajánlatát. Egyikük terméke a kötelezően előírt bemutatón nem tudta felmutatni a meghatározott funkcionalitást, míg a másik két pályázat közbeszerzés-technikai okokból bizonyult érvénytelennek. A nyári átállás így meghiúsult, az eredménytelenség miatt új kiírást kellett közzétenni. Mivel az átállás ideje ezúttal a téli vizsgaidőszak környékére esett, a kölcsönzés leállítását két hét- re kellett limitálni. A második körben az Aleph integrált könyvtári rendszer pályázata nyert.

Aleph integrált könyvtári rendszer az ELTE-n

A hosszú és kiterjedt előkészítő munka meghozta gyümölcsét. A Horizonról való át- állás – a szállító, az Informatikai Igazgatóság és a könyvtár munkatársi erőfeszítésének köszönhetően – a tervezett ütemben és az adott keretek közé szorított elvárásokat rész- ben túl is teljesítve megtörtént.

Az új rendszerre való áttérés pontosan kidolgozott terv szerint zajlott: a Horizon egyes moduljainak előre meghatározott időpontokban történt leállásával egyidejűleg in- dult az adatok teljes körének áttöltése. A komplett adatbázis konverziója, amely magá- ba foglalta valamennyi, korábban is a közös IKR-ben dolgozott egység adatállományát, másfél hónap alatt befejeződött. Összességében 500.000 bibliográfiai rekord és 785.000 példányrekord, valamint az összes kölcsönzési, gyarapítási és history rekord átkerült az új rendszerbe. A munkálatok elvégzése mindössze két hetes lezárást igényelt: ezt követően

(15)

az összes munkafolyamat (kölcsönzés, hagyományos és időszaki kiadványok katalogizálá- sa) már az Aleph IKR-ben történt.

Az Aleph két, országosan unikális megoldást is megvalósított a fejlesztés során. Az intézményi „felhőben” – a virtuális szerveren – történő működést, és a nem latin karak- terű művek nemzetközi szabványon alapuló feldolgozását. A könyvtárhasználók végre korszerű online katalógust kaptak, egyben az online felületen a kölcsönzési funkciók is egyszerűbbé váltak, illetve kibővültek. A katalógus tartalma kiszélesedhetett a többfé- le dokumentumtípus feldolgozását lehetővé tevő katalogizáló modul következtében. A globális-lokális olvasói rekord kezelése eredményeképpen egy olvasó egyetlen ELTE könyvtárba beiratkozva az egyetem több könyvtárának is tagja lehet úgy, hogy közben könyvtáranként eltérő kölcsönzési szabályok is megengedettek. A könyvtárosok számára legfontosabb „bónusz” funkció, hogy az Aleph telepítésével egy osztott katalógust is kaptak az ELTE könyvtárai, így a magyar és a világ számos nagy egyetemén is hasz- nált Aleph-katalógusok leírásai egy mozdulattal beemelhetők az ELTE-katalógusba. Ez nagyságrendekkel meggyorsította az egyetem számos idegen nyelvű gyűjteményének gépi katalogizálását. A digitális környezettel összefüggő fejlesztéseket anyagi lehetőségek hiá- nyában ebben az ütemben nem lehetett megvalósítani. A bővítés azonban folytatódhat, mert az Aleph maga is rendelkezik ilyen típusú modulokkal, illetve olyan illesztő moduljai is vannak, amelyeken keresztül digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódhat.

A migrálás folyamata

Az Egyetemi Könyvtár által összeállított forgatókönyv tartalmazta a szabványos MARC bibliográfiai rekordok (az Aleph bármely MARC szabványt tudja kezelni), vala- mint az authority rekordok és a hivatkozásaik átvételét. Összeállítottuk a példányrekor- dok adatainak konvertálási elemeit, a konverzió a bibliográfiai rekord és példányrekord közötti kapcsolatok felépítését is magába foglalta (az egy bibliográfiai rekordhoz tartozó példányrekordok száma korlátozás nélküli). Az alapértelmezett űrlaptípusok tartalmaz- zák a 000 és 008 mezőkben a MARC21 szabványból következő dokumentumtípushoz kapcsolódó, illetve a tranzakciókból automatikusan levezethető kódokat. Az űrlapban megadott mezők értékei a katalogizálási folyamat során igény szerint módosíthatók a beépített űrlapok segítségével. A bibliográfiai rekordazonosító száma automatikusan be- lekerült a bibliográfiai rekord 001-es mezőjébe.

Az importált rekordok csak egy ellenőrzési folyamat után kerültek a szerverre. A kont- rollt a rendszer egyik beépített szerviz programja biztosította, rekordegyezés esetén az Aleph merge funkciója használatával egyesíteni lehetett a rekordokat.

Fontos feltételként szabtuk meg, hogy az Aleph export formátum az adott könyvtár igényeinek megfelelően módosítható, szabadon paraméterezhető legyen. Ezzel például a MOKKA, az ODR, a MOKKA-R számára is biztosított a rekordok előírt formátumban való szolgáltatása.

Az adatbázis további bővítése

A konverzió utáni ellenőrzésekkel, a szükséges korrigálásokkal párhuzamosan meg- kezdődött a közös IKR-től eltérő rendszerekben, nyilvántartásokban feltárt kari, tan- széki, középiskolai adatállományok áttöltésének az előkészítése. A feladatokat három fő

(16)

csoportba soroltuk, bár egy-egy csoporton belül is különböző megoldások kidolgozása mutatkozott célravezetőnek:9

a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGYK) és a Pedagógiai és Pszichológiai ––

Kar (PPK) könyvtárainak csatlakozása az Aleph rendszerhez;

az ELTE könyvtári hálózatához tartozó, különféle adatbázisokat használó iskolai ––

könyvtárak számára közös lekérdező felület kialakítása;

egyes feltáratlan állományrészek feldolgozása az integrált könyvtári rendszerben.

––

A BGGYK korábban a Corvina rendszerben dolgozott, leírásait a USMARC és a MARC21 szabvány szerint készítette el. (Az egyetem tagkönyvtárai mind a korábban használt Horizon rendszerben, mind az új IKR-ben a MARC21 szabvány szerint dol- goztak, dolgoznak.) Olyan bibliográfiai rekordok is fellelhetők voltak az adatbázisában, amelyek korábban egy ISIS rendszerből kerültek áttöltésre. A migrálás során összesen 81.036 példányrekord került az új IKR-be.

A PPK Könyvtára az SrLIB integrált rendszert használta, és az ELTE többi könyv- tárától eltérően a HUNMARC szabályzat szerint dolgozott. Adatbázisának áttöltésekor 101.065 példányrekorddal növekedett az Aleph IKR-ben lévő példányrekordok száma.

Az eltérő rendszerek, és a különféle MARC szabványok alkalmazásából, a nem tökéletes duplumszűrésből adódó hibák javítása előre megtervezett ütem szerint folyik. A rekor- dok korrigálása részben automatizálható, részben viszont manuális beavatkozást kíván.

A két kar közös rendszerhez való csatlakozása a több évet igénybe vevő utómunkálatok ellenére is jelentős eredmény, mert ezzel az ELTE valamennyi kari könyvtára azonos integrált könyvtári rendszert használ. Mindez összhangban van az Egyetemi Könyvtár hálózati reformkoncepciójának elfogadásáról szóló szenátusi határozattal, az egységes integrált rendszer kötelező bevezetésének és az egyetemi egységes virtuális könyvtári rendszer kialakításának követelményével.

Az ELTE könyvtári hálózatához tartozó iskolai könyvtárak különféle adatbázisokban tárják fel dokumentumaikat. E rendszerek megtartása mellett olyan közös lekérdező felü- let kialakítását tűzte ki célul az Egyetemi Könyvtár, amely a középiskolások számára biz- tosítja a közvetlen tájékozódási lehetőséget az ELTE teljes dokumentumvagyonában, és lehetővé válik számukra az egész könyvtári rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybe- vétele. A csatlakozott könyvtárak: az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium Könyv- tára (KisTéka, 11.000 rekord), ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola Könyvtá- ra (KözTéka, 24.417 rekord), a Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Könyvtára (SZIKLA-21, 4367 rekord), Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára (SZIRÉN, 15.000 rekord). Az ELTE könyvtárainak portálján elérhető közös katalógusban a lelőhelyre történő szűkí- tés funkció használatával továbbra is biztosított a lehetőség, hogy az olvasó kizárólag a középiskolai könyvtárak állományában kutasson.10 Az adatbázisok áttöltése szabályos időközönként történik, ennek során a könyvtárak által használt HUNMARC formátumot át kell alakítani MARC21 formátumra. Az ilyen kis adatbázisok egynapos átfutási idővel konvertálódnak.

Főként a kisebb tanszéki könyvtárak estében fordult elő, hogy egyszerűbb számító- gépes nyilvántartásokban, illetve papíralapú katalógusokban tárták fel az állományukat.

Ezeknek a dokumentumoknak jelentős része unikálisnak mondható, többsége kizárólag az ELTE valamelyik tagkönyvtárának állományában érhető el, ezért különösen fontosnak tartottuk, hogy a szurrogátumaik megjelenjenek az egyetem elektronikus katalógusában.

(17)

E munka eredményeként hozzávetőleg 27.000 rekord vált elérhetővé a WebOPAC-ban, köztük a Spanyol Nyelv és Irodalom Tanszék, az Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék és a Konfuciusz Intézet könyvtárának állománya, valamint a Germanisztikai Intézet könyv- tárának Skandinavisztika gyűjteménye. E kiadványok feldolgozottsági szintje, a feltárás módszere rendkívül változatos volt, így az Aleph-ben történő integrálásukra is különbö- ző megoldások adódtak.

Spanyol Nyelv és Irodalom Tanszék Könyvtára

A gyűjtemény kizárólag könyveket tartalmaz, összesen 21.127 könyvtári egységből áll.

Állományát a Microsoft Access rendszerben tárta fel egy jól strukturált táblázatban, de a bibliográfiai leírás szabványában meghatározott minimális adatok köre is hiányos volt (például a kiadás éve rendszeresen hiányzott). Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló adatokból a MARC21 szabványnak megfeleltetve elfogadható szintű leírásokat tudtunk kialakítani. Értelemszerűen néhány mező kitöltése (LDR, 008, 041) csak mechanikus meghatározással történhetett, vállalva ezzel a nem túl nagy százalékban előforduló va- lótlan adatelemek utólagos javítását. A rekordok migrálását meg kellett előzze a korábbi rendszerben fellelhető sajátosságok áttanulmányozása. Jellemző megoldás volt például, hogy a szerzők számának megfelelő rekordszám került rögzítésre azonos leltári számon abban az esetben, ha a bibliográfiai tétel szerzői főtételt és további szerzői főtételt/főtéte- leket is tartalmazott. Ezért célszerűnek tűnt még az adatok betöltése előtt a leltári számra vonatkozó duplumszűrés, hogy a többszörözött leírások közül csak az egyik kerüljön az IKR-be. Ezeket a leírásokat utólag ki kell egészíteni és pótolni a hiányzó szerzőségi adatokat. Ugyancsak következetesen alkalmazták azt a belső szabályt, hogy a több példá- nyos beszerzések esetében a példányszámnak megfelelő mennyiségű rekordot rögzítet- tek. Ezek a rekordok átkerültek az Aleph-be, korrigálásuk a példánymozgatás funkcióval egyszerűen és gyorsan megoldható.

Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék Könyvtára

A könyvtár teljes állományáról papíralapú katalógus állt a használók rendelkezésére: a leírások részben a ma érvényben lévő szabvány szerint készültek, részben pedig a korábbi előírásoknak megfelelően. Mivel valamennyi leírás alkalmasnak mutatkozott a dokumen- tumok azonosítására, a legkedvezőbb megoldásnak a más könyvtárakból származó rekor- dok importálása kínálkozott (az Aleph lehetőséget nyújt rekordok egyedi vagy tömeges átvételére is). Ennek lehetőségét az Aleph a Z39.50 protokollon keresztül biztosítja. Az Olasz Tanszék könyvtári állománya a legnagyobb átfedést a nápolyi, a sienai és a bolognai egyetemi könyvtárak dokumentumaival mutatta: a leírások kevés kivétellel átemelhetők voltak e három könyvtár valamelyikéből. Az úgynevezett fix-rutinok beállításával mini- málisra lehetett csökkenteni az importált rekordok javítását.

Germanisztikai Intézet Könyvtára, Skandinavisztika gyűjtemény

A gyűjtemény jellemzően svéd, dán és norvég nyelvű kiadványokat tartalmaz, a rekor- dokat a svéd LIBRIS, a dán The Royal Library (KGL), illetve a norvég BIBSYS adatbázis- ból importáltuk, és az előzőleg beállított fix program segítségével a MARC21 szabvány- nak megfelelően átalakítottuk.

(18)

Konfuciusz Intézet Könyvtára

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán jelenleg több mint egy tucat olyan nyelvet ok- tatnak, amelyek nem a latin ábécét használják. Ezen dokumentumokról teljes értékű és jól használható katalógust csak az eredeti írás és a latin betűs átírás együttes tükrözésével lehet készíteni. Kínai (és más keleti) nyelvű dokumentumok feltárása már korábban is folyt az ELTE Távol-keleti Intézetében. A korábbi IKR azonban csak a transzliterálást támogatta, míg az Aleph UNICODE-os környezetben működik, elvben a UNICODE konzorcium által definiált kódtáblákon szereplő karakterek (több mint százezer) keze- lésére fel van készítve. Tehát az Aleph megvásárlásával az ELTE könyvtáraiban lehető- ség nyílt az eredeti írásrendszerek használatára is. Ez a munka, a módszer kidolgozása a Távol-keleti Intézet Könyvtárában kezdődött el, majd az ELTE-n működő Konfuciusz Intézet kínai gyűjteményéből is több mint 2000 példány bekerült az adatbázisba.11

Újdonságok, fejlesztések

A rendszer rugalmasságát bizonyítja, hogy az ELTE könyvtáraiba történt bevezetése óta számos fejlesztés valósulhatott meg: az alábbiakban néhány újdonságról, illetve a fo- lyamatban lévő tervekről számolunk be.

Elektronikus dokumentumkikérés

Az új szolgáltatás bevezetését indokolták többek között az Egyetem könyvtárai által végzett igényfelmérések és elégedettségmérések egyes válaszai, az olvasói és könyvtárosi visszajelzések, amelyek rámutattak arra, hogy szükség van a hagyományos dokumentum- kikérés folyamatának megváltoztatására. Korábban a zárt raktárban lévő dokumentumok kikérése csak papíralapú kérőlap kitöltésével volt lehetséges, amely önállóan vagy könyv- táros segítségével történt. A kérőlapokat a könyvtáros vagy a raktáros juttatta el a raktár- ba. A folyamat ebben a formában nem volt hatékony sem az olvasók, sem a könyvtárosok szempontjából, és sokszor lassította vagy szüneteltette a kiszolgálást.

Az új szolgáltatás bevezetésének fő célja az volt, hogy az olvasó a WebOPAC-ba való bejelentkezés után a dokumentum kikeresése és a példány kiválasztása után bárhonnan, bármikor elküldhesse a kérését. A kérőlap a raktárakban elhelyezett két nyomtató vala- melyikére érkezik és nyomtatódik.

A folyamat kialakítása több lépcsőben történt. Elsőként az IKR-ben lévő gyűjtemé- nyeket kellett átalakítani annak érdekében, hogy a kérőlapok a megfelelő nyomtatóra ér- kezzenek. A gyűjtemények rendezése után megtörtént a számítógépek és az időközben beszerzett nyomtatók beállítása és paraméterezése a két raktárszinten. Ezzel párhuza- mosan zajlott a nyomtatott kérőlap adattartományának meghatározása és méretezése, a nyomtatási beállítások megadása, valamint a különböző jogosultságok definiálása olva- sói státusz, példánystátusz, feldolgozási státusz és gyűjtemény oldalról egyaránt. A be- érkezett kéréseket az Aleph-ben beállított szerviz hívja le. A lekérdezés gyakoriságát egy percben határoztuk meg, így a lefutó szerviz percenként továbbítja beérkezett kéréseket a kijelölt nyomtatóra. Mivel akár olvasói, akár példány oldalról előfordulhat, hogy a ki- kérésnek akadálya van, kapcsolódó tájékoztató szövegeket készítettük el és állítottuk be a WebOPAC-on.

(19)

Mind az olvasói visszajelzések, mind az igénybevételt tükröző adatok azt igazolják, hogy a szolgáltatás bevezetése sikeres. Ezt támasztja alá az e-mailes kérések számának folyamatos csökkenése is, amely az alábbiak szerint alakult:

2013-ban: 1792 db dokumentum, 832 fő ––

2014-ben: 933 db dokumentum, 480 fő ––

2015-ben: 226 db dokumentum, 88 fő ––

Dezideráta szolgáltatás bevezetése

Régi igény teljesül a dezideráta szolgáltatás bevezetésével, amelynek kialakítása folya- matban van. Terveink szerint a kérések leadása a WebOPAC-on keresztül történik majd.

Az űrlap mezőinek kitöltésével, a kötelező mezőkön kívül az egyéb adatok megadásával az olvasó a dokumentum minél biztosabb azonosítását segíti. A kialakított folyamat sze- rint a leadott kérések a Közönségszolgálati Osztályra érkeznek, ahonnan az ellenőrzési fázisok után küldik tovább a Gyűjteményszervezési Osztályra. Az olvasók minden eset- ben választ kapnak a könyvtártól, hogy kérésük teljesíthető-e vagy sem.

Új beszerzések és e-könyvek kereshetősége a WebOPAC-on

Az új beszerzések egyetlen menüpontra kattintva megtekinthetők a WebOPAC-on. Itt együtt jelennek meg az Aleph IKR-t használó ELTE könyvtárak újdonságai. A beállítás alapja a Katalogizálás modulban a példány rögzítésnek dátuma. Azok a rekordok láthatók a találati listában, amelyeknél a példány (több példány esetében legalább az egyik) nyitási dátuma nem régebbi harminc napnál. A kereső a retrospektív feltárás során rögzített rekordokat kiszűri a listából, így azok itt nem jelennek meg.

Hasonló módszer szerint lehetőség van az e-könyvek együttes keresésére is. A WebOPAC-ban az E-könyvek menüpontra kattintva jelennek meg az egyes rekordok. Az olvasó a kiválasztott művet a megadott linkről letöltve saját eszközön vagy könyvtári számítógépen olvashatja. Mind az újdonságok, mind az e-könyvek esetében tovább szű- kíthető a találati lista.

Új szervizek fejlesztése, módosítások

Az Aleph IKR-ben beépített szervizek biztosítják a különböző statisztikák, listák le- kérdezését. A kötelezően gyűjtendő adatok és a helyi gyakorlatoknak megfelelően össze- állított statisztikák, listák lekérdezéséhez a meglévő szervizeken túl szükséges volt újak létrehozására, meglévők egy részének fejlesztésére. A Kölcsönzés modulban többek között a meglévő Készpénzfizetés rész lekérdezéseiben történtek jelentős módosítások, amelyek az összegek és a tranzakciók megjelenítését érintették. Más szervizek esetében bővült a riport formátuma és a rendezés mezők tartalma.

Új szervizként elkészült a WebOPAC statisztika, amely adott intervallumra összeg- zi a használatot összes látogató és bejelentkezett látogató szinten is. Az Olvasók száma statisztikával a lekérdezhető adatot a beiratkozás intervallumát megadva, tagkönyvtáran- ként, egy vagy több szempont megadásával lehet definiálni. A Tartozási lista segítségével a tartozások és a jóváírások egyaránt megjeleníthetők egy megadott időszakra egy adott tagkönyvtár kiválasztásával. A találati lista megjelenítésénél több formátum kiválasztására is lehetőség van.

(20)

Verzióváltás

Megkezdődtek az előkészítő munkák az Aleph verzióváltásához kapcsolódóan. A ter- vek szerint ez év nyarán áll át az ELTE az Aleph 20.01 verzióról a 21-es verzióra. A tesztelési időszak után várhatóan szeptemberben indul az új verzió éles működése. Az átállás költségei részét képezik az éves szoftverkövetési és karbantartási feladatoknak, ezért egyéb kiadás felszámolásra nem kerül.

Egységesítési törekvések

Az ELTE tagolt könyvtári rendszeréből adódóan a feldolgozó munka is több he- lyen, egymástól távol zajlik. Ilyen körülmények között az együttesen használt elektroni- kus katalógus egységes elvek szerint történő építése különösen fontos kérdés, a szabá- lyok kialakítása, kommunikálása, betartása, kontrollálása összetett feladat. Az Egyetemi Könyvtár – mint az egyetem központi könyvtára – felel az IKR-ben történő katalogizálás színvonaláért, a hatályos előírások következetes betartásáért. Ennek érdekében 2012-ben szakmai munkabizottság felállításáról döntött, amelynek céljai között szerepel a könyv- tárak munkájának összehangolása és a kommunikáció hatékonyságának növelése. Fel- adata többek között az adatbázis egységes alakítása a szabványok, a szabályzatok és a belső előírások betartásával, a javítási stratégiák kidolgozása, a munka szervezése, a határ- idők meghatározása, a fejlesztési irányok definiálása. A konkrét szakkérdések megoldása almunkabizottságokban folyik, ezekben az Egyetemi Könyvtár mellett valamennyi kar képviselteti magát. Az öt team (formai feltárás, tartalmi feltárás, folyóirat-kezelés, köl- csönzés, WebOPAC) a működési rendje és az évenként összeállított munkaterve alapján funkcionál.

Az Egyetemi Könyvtár könyvtárosai rendszeres időközönként, többnyire évente két alkalommal tartanak könyvtárhasználati tanfolyamot a hálózat szakemberei számára.

Kínálatukban rendszeresen szerepel a katalogizálás, a tartalmi feltárás, valamint a köl- csönzési modulhoz kapcsolódó ismeretek oktatása. Igény szerint lehetőség van példá- ul a különböző modulokhoz tartozó szervizek megismerésére, a folyóiratok Egyetemi Könyvtárban kidolgozott elektronikus naplózási módszerének elsajátítására.

Egy összetett szervezetben a kommunikáció gördülékenysége alapvető fontosságú, ez az egyik záloga az integrált rendszer megfelelő minőségű építésének. Legfontosabb eszközei a belső levelezőlistán közzétett, rendszeres megjelenésű IKR Hírlevél a legújabb információkkal, az ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT), ahol a különböző szabály- zatok, emlékeztetők, munkatervek, beszámolók érhetők el, a rendszer használatával ösz- szefüggő kérdések megvitatására létrehozott e-mai cím (ikr@lib.elte.hu), és közös tárhely biztosítása az egyes almunkabizottságok számára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen öt éve működő Aleph integrált könyvtári rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket: rugalmas, az igényekhez alakítható, képes a több mint ötven könyvtárból álló szervezet adatainak együttes és különálló kezelésére.

(21)

JEGYZETEK

1. Mohor Jenő – Szelle Béla: ELMESO. Összefogás három egyetem könyvtári információs rend- szerének megújításáért. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 41. évf. (1994.) 7-8. sz. 289- 293. p.

2. XXXIV/2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepci- ójának elfogadásáról. Elérhetősége: http://www.elte.hu/file/szen090323_1m.pdf [2012. 02.

3. Uo. 10. p.21.]

4. Mozsik Tibor: Számítási felhőre váltott az ELTE. In: BITPORT 2010. december 15. Elérhető- sége: http://bitport.hu/megoldasok/szamitasi-felhore-valtott-az-elte [2016. 03. 22.]

5. Lásd Marshall Breeding éves piaci jelentéseit a Library Journal hasábjain, illetve a szerző hon- lapján: http://librarytechnology.org/industryreports/

6. Burmeister Erzsébet – Varga Klára: Közös katalogizálás Németországban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 45. évf. (1998.) 7. sz. 272-279. p.

7. Bakonyi Géza a kiválasztott szoftver – a Horizon – hazai képviseletének hiányát a MOKKA projekt megvalósításában is nagy hátrányaként értékelte. Lásd: Bakonyi Géza. The Hungarian Shared Cataloging Project: MOKKA. In: Lass, Andrew - Quandt, Richard E. (ed.): Union CatalogsattheCrossroad. Hamburg University Press, 2005. 297-303., 298. p.

8. KÉ 17705/2010 Integrált könyvtári rendszer beszerzése. Elérhetősége: http://www.elte.hu/

kozbeszerzes/[-] eljarasok2010 [2016. 03. 22.]

9. Az ELTE Egyetemi Könyvtár TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0020– „Tudásdepó-Expressz” – A felsőoktatási tudásvagyon megosztása és az élethosszig tartó tanulás érdekében történő hasznosítása az együttműködő intézmények és könyvtáraik szolgáltatásainak fejlesztésével elnevezésű pályázat keretében az itt vázolt programját koncentráltabban, szakszerűbben, az eredetileg tervezettnél rövidebb idő alatt valósíthatta meg.

10. ELTE középiskolák katalógusa. Elérhetősége: http://gimikatalogus.elte.hu

11. Lásd részletesen: Ézsiás Anikó - Major Kornélia – Székelyné Török Tünde: Multiscript rekor- dok az ALEPH integrált könyvtári rendszerben. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 59.

évf. (2012.) 11-12. sz. 497-509. p.

Áts József – Czinki Vietorisz Gabriella – Székelyné Török Tünde

X

(22)

Múltra épülő jövő és együttműködés

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, 2016.

Ez volt a tízedik konferencia azóta, hogy az Informatikai és Könyvtári Szövetség a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár partnereként bekapcsolódott a Kárpát-medencé- ben élő magyar könyvtárosok évenkénti konferenciájának szervezésébe, rendezésébe. Az időpont is a szokásos volt: május utolsó hétvégéje, vasárnap és hétfő. A vendégszerető fogadtatás szintúgy a szokásos: meghitt, barátságos, figyelmes, amikor kell, ünnepélyes. A város is a megszokott képét mutatta: zöld, virágzó, illatos. A légkör, a hangulat ugyancsak ismerős: felszabadult, őszinte, szakmai-baráti szempontból tartalmas.

A korábbi időkben, mikor a találkozó még háromnapos volt, azaz kedden is tartott, a program következő struktúrában valósult meg: vasárnap érkezés, közös esti bográcsozás;

hétfőn komoly tanácskozás; kedden kirándulás. A konferencia napjainak csökkenésével a struktúra is módosult: vasárnap érkezés és „összehangoló” közös programok, például kiállítás-megnyitás, valamint esti bográcsozás, hétfőn egésznapos tanácskozás, állófoga- dással bezárva. Majd – mivel a megbeszélnivaló évről évre egyre több, a két nap pedig mindenhogy csak két nap – a vasárnapi repertoár egyre gazdagodott, ezt tapasztalhattuk az idei konferencián is.

Ami a konferencia szellemiségét illeti, a csongrádi találkozó évről évre egyre inkább azt a szellemet sugározza, azt a jó érzést erősíti a résztvevőkben, hogy egyenrangú part- nerek felelősségteljes szakmai tanácskozásáról van szó. A fő kérdés immár nem az, hogy ki segít kinek, hanem, az, hogy ki és hogyan működik együtt. Ezt a megállapítást részben objektív, ún. külső okok eredményezik, hiszen a képviselt országok többsége immár az Európai Unió tagja, de a társulás felé tart már Szerbia is, és reményeink szerint javulnak a kilátások Ukrajna szempontjából is, egyelőre legalább a vízummentesség elérésével. Nem felejtjük el persze, hogy az említett tagországok kisebbségben élő magyar könyvtárosai a partnereink, a helyzet mégis sokat változott, és ebben talán Magyarország kiegyensú- lyozott belső nemzetiségi politikájának és kifelé sugárzott nemzetpolitikájának egyaránt befolyásoló szerepe van.

KONFERENCIÁK

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az ügy iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (a továbbiakban MNL OL) találhatók, XIX-I-1-h, 129. Az ügy ismertetésénél nem hivatkozom egyen- ként az

Százhuszonöt év távlatából egyre világosabban látszik, hogy Szabó Károly (1824- 1890) tudományos életművének legértékesebb terméke, csúcsteljesítménye a Régi

Az 1949-es államosítási hullám és a városi könyvtár 1952-es „megalapítása” közötti várpalotai könyvtári életről egyelőre nem sok információval rendelkezünk. Biztosan

Érdemes felsorolni azokat az intézményeket, amelyek bemutatták gyűjteményüket és működésü- ket, amelyek vendégül láttak bennünket: Országgyűlési Könyvtár, Fővárosi

5 Itt és most elég csak arra utalni, hogy ha a könyvtár virtuális létező, virtuális léte van, akkor először a virtuális létezést, létet kell a heideggeri

Forrásait feltétlenül digitalizálni kell annak érdekében, hogy a polgárok jobban hozzáférhessenek, és hogy Európa közös kulturális örökségét (mind a múltbelit, mind

De Martonosi nagy volt abban is, hogy megtalálta (milyen egyszerű ezt is mondani, de csak mondani az), kinevelte, kitanította a munkatársait, művének részeseit, máig

lalni a Könyvtári Intézet? Feltámasztandók, és ha igen, feltámaszthatók-e a könyv- és könyvtártörténeti munkabizottságok? Ezek az MKE kötelékében működjenek-e?