• Nem Talált Eredményt

• Botanika • Anyaállomány FÜGGELÉK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "• Botanika • Anyaállomány FÜGGELÉK"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

FÜGGELÉK

A Függelékben az anyaállományra, az újulatra, a gyep- és cserjeszintre valamint a termıhelyre vonatkozóan azokat az adatokat közlöm, amelyek a disszertáció megértését elısegíthetik ill. a kutatás eredményeit részletesebbé teszik. Az egyes fájlok neve után jelzem, hogy a disszertáció melyik fejezetével kapcsolatosak a bemutatott adatok. További adatok a tobischt@erti.hu címen kérhetık.

A Függelékben a következı könyvtárak ill. fájlok találhatók:

• Anyaállomány

o anyaáll_korvettérkép.pdf – az anyaállomány koronavetületi térképeit tartalmazó fájl; 5.1.4. és 6.1.2. alfejezetek;

o anyaáll_maggörbe.pdf – az anyaállomány 2002. évi magassági görbéit tartalmazó fájl; 4.3.1. és 4.4.1. alfejezetek;

o kornöv_Xpc.pdf – a négy égtáj szerinti koronavetületek növekedésére vonatkozó adatokat tartalmazó fájlok (X = a parcella sorszáma); 5.1.4. és 6.1.2.

alfejezetek; a táblázatok rövidítései az alábbiak:

zk - átlagos növekedés;

s – a növekedés szórása.

o korvettábla_Xpc.pdf – az anyaállomány koronavetületi adatait tartalmazó fájlok (X = a parcella sorszáma); 5.1.4. és 6.1.2. alfejezetek; a fájlokban található rövidítések a következık:

év – a mintavétel éve;

sorszám – a fa sorszáma;

fafaj – az adott egyed fajszintő besorolása;

koronavetület – a korona legtávolabbi pontja a törzstıl horizontális irányban égtájanként.

• Botanika

o botanika2001-5_Xpc.pdf – X parcella 2001. és 2005. között mintavételezett botanikai adatai; 5.3.1. - 5.3.4., 6.3.1. - 6.3.4. alfejezetek; a fájlokban található rövidítések a következık:

év – a mintavétel éve;

lék – a felvétel helye a parcellák Z és L részének megfelelıen;

szint – vegetációs szint;

faj – a faj latin neve a Flora Europea (Tutin et al. 1964-1980) adatbázis szerint;

c – a faj átlagos borítása;

s – a borítás szórása;

cv – a borítás variációs koefficiense;

o botanika2005-7_Xpc.pdf– X parcella 2005. és 2007. között mintavételezett botanikai adatai; a 2005. évi adatokból csak azoknak a kvadrátoknak az adatait vettem figyelembe, amelyeket a 2007. év során is mintavételeztem; 5.3.6., 6.3.2., 6.3.4. alfejezetek; a fájlokban található rövidítések megegyeznek a botanika2001-5_Xpc.pdf fájlokban használt rövidítésekkel.

o fajlista.pdf – a mintavételi idıszak során (2001-2007.) észlelt fajok listája; 5.3.

alfejezet;

(2)

o gyepszint_mátrixkorr.pdf – az egyes parcellákból számított távolságmátrixok korrelációs mátrixait tartalmazó fájl (térbeli vizsgálatok); 5.3.5. és 6.3.3.

alfejezetek;

o PCA_L_fajkoordináta.pdf; PCA_Z_fajkoordináta.pdf – a gyepszint fajainak a fıkomponens elemzések szórásdiagramjaira kiszámított koordinátáit tartalmazó fájlok a parcellák L ill. Z részére vonatkozóan; 5.3.3. és 6.3.2.

alfejezetek.

• Termıhely

o helyszíni_vizsg.pdf – a helyszíni talajvizsgálatok eredményeit bemutató fájl;

3.1. alfejezet;

o idıjárás.pdf – idıjárási grafikonokat bemutató fájl; 3.3. alfejezet;

o talajfénykép_Xpc.pdf – a talajszelvények fényképeit tartalmazó fájlok (X = a parcella sorszáma); 3.1. alfejezet.

• Újulat

o újulat_mag_Xpc.pdf – az újulat magassági adatait tartalmazó fájlok (X = a parcella sorszáma). 5.2.2., 6.2.4 – 6.2.8. alfejezetek. A rövidítések a következık:

év – a mintavétel éve;

lék – a felvétel helye a parcellák Z és L részének megfelelıen;

poz – topográfiai pozíció (a növekvı számok az északi irány esetében a léktıl való távolodást jelzik);

mag - az újulat magassági kategóriái (50> - fél méter alatti csemeték, 50- - fél méter feletti csemeték);

h – átlagmagasság;

s – a magasság szórása;

cv – a magasság variációs koefficiense;

n – a megmért egyedek száma;

o újulat_sőr_Xpc.pdf – az újulat sőrőségének adatait tartalmazó fájlok (X = a parcella sorszáma). A fájlokban a topográfiai pozíciók adatai összevontak, hiszen a lékekben egy topográfiai pozíció egyetlen körnek felel meg, így átlagot és szórást nem lehet számolni. 5.2.1., 6.2.1 – 6.2.4. alfejezetek. A rövidítések a következık:

év – a mintavétel éve;

lék – a felvétel helye a parcellák Z és L részének megfelelıen;

n – a csemeték átlagos mennyisége 1 m2-en, vagyis az átlagos sőrőség;

s – a sőrőség szórása;

cv – a sőrőség variációs koefficiense.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Továbbá megmutatta, hogy a történeti nézőpont megjelenítésével érzékeltethetjük, hogy a gyermekkor történeti konstrukció, azaz a gyermekkort nem

Az eredmények azt mutatják, hogy a három oktatói csoport önértelmezései eltérő mintázatokat mutat- nak: a kezdő oktatók önértelmezésében jelentős lépést jelent