• Nem Talált Eredményt

Utána Vipsanius Philargius és Aquila, Maecenas szabadosa még má

1. Ennius ezeregyszáz vulgáris jelet talált fel. Ezeknek a jelek­

nek a haszna az volt, hogy mindazt, amit szónoklás közben, vagy bíróságokon előadtak a másolók /librariusok/, mégpedig többen együttesen leírták, elő-*

zetesen megállapodva atekintetben, hogy ki hány szót és milyen sorrendben Írjon le. Rómában elsőként Tullius Tiro, Cicero szabadosa foglalkozott e jelekkel# de csak a praepositiókkal.

2. Utána Vipsanius Philargius és Aquila, Maecenas szabadosa még má­

sokat adtak hozzájuk. Majd Seneca , mindezeket egybegyűjtve, feldolgozva és számukat még növelve, ötezerre egészítette ki. Nótáknak pedig azért mondották ezeket, mert szavakat és szótagokat megállapított jegyekkel jelölnek és az olvasóban ismeretüket /notitiam/ idézik fel. Azt, aki ezeket különösen is elsajátította, nótáriusnak nevezték.

Jogi jelekről.

(202^

1. Bizonyos betűk a jogi könyvekben szavak jelzésére szolgálnak, hogy ezáltal az irás gyors és rövidebb ideig tartó legyen. így pl. B és F:

bonum factum, S és C : senatusconsultum /szenátusi határozat/, P és R t Populus Tomanus, D és T : dumtaxat /csupán/, felforditott nagy M betűvel mulier /asszony/, P /rendes Írással/ pupillus, fordítva pupilla, egy K kaput, két KK összekapcsolnáx kalumniae kausa, I és E iudex esto, D és M dolum malum.

2. A régi könyvekben igen sok hasonló jel van. Ezeket a jeleket az újabb császárok a törvénykódexekből kitörlendőknek ítélték, mert sokan e- zek segítségével, ravasz fondorlattal, a tudatlanokat felültették; és ezért elrendelték, hogy a törvényekben úgy írják a betűket: hogy semmiféle téve­

dés, semmiféle kétely ne merülhessen fel, hanem világosan megmutassák, mi a követendő és mi az, amit kerülni kell.

A viaszról.

@

A viasz iróanyag* kis iskolások dajkája, ezek adnak a gyerekeknek értelmet, az okosság kezdeteit... Azt beszélik, hogy ezek használatát első­

nek a görögök kezdték el. A görögök és az etruszkok először vassal Írtak a viaszra. A rómaiak megtiltották, hogy vas iróvesszője bárkinek is legyen.

Ugyanezért mondogatták az Írnokok: "Viaszt vassal ne vágjál." Ez tán határoz­

ták el, hogy a viaszra csonttal írjanak, miként Atta szatírájában mondja:

"Fordítsuk az ekét a viaszra es csont dárdával arassunk..."

Ami görögül "graphium", latinul "scriptoriun", "graphé" ugyanis írást jelent.

$€72740

-

39

-A katonai jelekről*-(204).

Azokban a jegyzékekben, melyek a katonák neveit tartalmazzák, a ré­

giek különleges jeleket alkalmaztak, melyek segítségével megállapíthatták hány katona van életben, hányán estek el a háborúban* T a sor elején élőt je­

lentett* A H halottak nevéhez került, ezért is van a közepén egy dárda, a halál jele*

A tisztátalanságot lambda betűvel jelölték, mint ahogyan a halált jelentette theta. A zsoldfizetésnél is különleges jeleik voltak*

Betűjelek* /Titkosírás/*

^ A régiek egymás között betűjeleket is használtak, hogy amit egymás­

sal Írásban, de titokban akartak közölni, ilyen módon Írják le* T^nu erre Brutus, aki ilyen betűkkel jegyezte fel tennivalóit, mig mgsok nen* is tud­

ták, mit jelentenek ezek a betűk*

Augustus császár is fiához ezeket irta! "Minthogy - Így szólt - ál­

landóan számtalan olyan dolog történik, amit egymásnak meg kell i m i , de titokban is tartani, állapodjunk meg tehát - ha akarod - olyan jelekben, hogy mikor valamit le kell i m i , minden betű helyett a következőt írjuk le*

Ilyenképen: Az A helyett B-t, a B helyett C-t és ugyanezen módszerrel a többit is* A Z betűnél pedig újra kell kezdeni, ezért ez kettős AA lesz*"

Némelyek a szavakat megfordítva

irták.-A könyvmásolókról és szerszámaikról*-(206)

A könyvmásokókat - librarius - amint ez bizonyos is, azelőtt biblio- poláknak nevezték* A görögök ugyanis a könyvet bibiionnak mondják. A libra- riusokat antiquariusoknak is emlegetik* Mégis, librariusok inkább azok, akik uj és régi dolgokat egyaránt lemásolnak, antiquariusok viszont csak régi dol­

gokat, nevüket is ezért kapták*

(207Y Az i m o k nevét az Írásról /a scribendo soriba/ nyerte, a szó fejez- vén ki hivatala mibenlétét*

Í20eY Az Írnok /v* másoló/ eszközei a calamus és a toll. A szavakat ugyanis ezek rögzítik a lapra, de a calamus növényhez tartozik, a toll viszont madárhoz* Ennek hegyét ketté metszik, de egészében egy marad, azt hiszem a-

zért, hogy a két csúcsban az ó és uj szövetség titkosan ábrázoltassék**.

A calamust azért mondják igy, mert folyadékot helyez /a lapra/* E- zért a hajósoknál is "calare" annyit jelent, mint helyezni*

Penna viszont a függeszkedésből /a pendendo/ nyerte a nevét, azaz a repüléstől. Mert amint mondottuk, a madaraktól

nyerjük.-(209} A könyvek lapjait /fólia/ vagy a falevelekkel való hasonlóságuk mi- att nevezik igy, vagv mert az irhákból /ex follibus/ lesznek, azaz bőrökből, melyeket a megölt állatokról szoktak lehúzni, ennek részeit pagi­

náknak mondják azért, mert egymáshoz illeszkednek /compingantur/.

5672740 40

-T'

(21o) A v e r s / v e r s u s / á l t a l á b a n a z é r t k a p t a e z t a n e v e t , m e r t a r é g i e k

^— ú g y Í r t a k , m i n t a h o g y a n s z á n t a n i s z o k t a k . U g y a n i s e l ő s z ö r b a l r ó l j o b b r a v e z e t t é k a s t y l u s t , a z t á n l e j j e b b h a l a d t a k m e g i n t c s a k j o b b f e l é / v e r s u s / . A p a r a s z t o k e z t m a n a p s á g is " v e r s u s n a k " m o n d j á k .

(21ll S c h e d a , a z a m i t m é g j a v í t a n a k é s k ö n y v b e n e m k e r ü l t m é g b e . K ü l ö n -b e n g ö r ö g s z ó , m i n t a t o m u s i s .

(^12) S z ö v e g j a v i t á s .

T o v á b b á á l t a l á n o s s á g b a n e l r e n d e l j ü k , h o g y m i n d a z o k a k ö n y v e k , m e ­ l y e k k e l a z i s t e n t i s z t e l e t e t v é g z i k a C h a r t r e u s e b e n l é v ő m i n t a p é l d á n y o k m e g ­ t e k i n t é s e n é l k ü l e g y á l t a l á n n e m j a v í t h a t ó k . M i v e l p e d i g s o k a n az i l y e n v o ­ n a t k o z á s ú s t a t ú t u m o k s e m m i b e v é t e l é v e l v é t k e s m e r é s z s é g g e l a z e g y h á z i k ö n y ­ v e k e t n e m j a v í t a n i , h a n e m m e g r o n t a n i a k a r t á k , e l h a t á r o z t u k , h o g y a k i m á s ­ k é n t m i n t a h o g y a n f e n t k i m o n d o t t u k a z e m l í t e t t k ö n y v e k e t j a v í t a n á , v é t k é t m i n d e n a l k a l o m m a l a k o n v e n t e l ő t t v a l l j a be é s a z e l ö l j á r ó t ó l p é l t ó b ü n t e ­

t é s b e n l e g y e n r é s z e . E l r e n d e l j ü k m é g a z t is, h o g y a z uj h á z a k , v a g y m á s o k i s , m e l y e k e z u t á n e g y h á z i k ö n y v e k e t m á s o l t a t n a k , l e g y e n g o n d j u k r á, h o g y e z a j a v í t o t t m i n t a p é l d á n y o k s z e r i n t t ö r t é n j é k .

S t a t u t a N o v a . I . o. I.

A k o r r e k t o r o k m u n k á j á h o z .

-@

^ " A s z e n t i r á s k ö n y v e i n e k j a v í t ó i ü g y e l j e n e k a r r a , h o g y n e m e g g o n d o ­ l a t l a n u l , v a g y v i g y á z a t l a n u l v a k a r j á k k i , j a v í t s á k , v a g y h e l y e s b í t s é k a s o k v e s z ő d s é g g e l n y e r t k ö n y v e k e t . M e r t s o k s z ó l á s , f ő n e v e k é s i g é k é s m á s m o n d a t ­ r é s z e k k ü l ö n f é l e k é p e n é s é r t e l e m b e n f o r d u l n a k e l ő é s é r t e l m e z t e t n e k a s z e n t d o k t o r o k n á l , f o r d í t ó k n á l é s a m á s o l ó k n á l i s . M e r t e g y é s u g y a n a z a s z ó g y a k r a n m á s n e m b e n , e s e t b e n , d e k l i n á c i ó b a n , c o n j u g a t i o b a n v a g y v é g z ő d é s b e n k e r ü l

e l ő . É s h o g y e z e k e t n é m i l e g f e l i s m e r h e s s ü k a g y a k o r i b b a k a t á b á c é r e n d j é b e n i t t f e l j e g y e z t ü k . í g y p é l d á u l a k ö n y v e k b e n e l ő f o r d u l A h a b é s A c h a b . . . "

Dictionarius c o r r e c t o r u m . . .

A s z ö v e g j a v i t á s m u n k á j a X I I . n &

% R 3 U / a A k a t o l i k u s f é r f i a k a m a m ü v e i k ö z ö t t , m e l y e k e t a h í v e k o k u l á s á r a m e g í r t a k é s a m e l y e k e t c s e k é l y s é g ü n k e g y b e g v ü j t e n i , v a g y j a v í t a n i i-

g y e k e z e t t , B o l d o g J e r o m o s l e v e l e i t i s a m e n n y i t c s a k l e h e t e t t m i n d e n h o n n a n e g y h e g y ü j t ö t t ü n k é s I s t e n s e g e d e l m é v e l h i b á i k t ó l m e g t i s z t í t v a e g y n a g y k ö ­ t e t b e g y ű j t ö t t ü k . E l h a g y t u n k a z o n b a n e z e k b ő l n é m e l y d o l g o k a t , m e l y e k e t a k á r m á s d o k t o r o k í r á s a i b ó l , a s t í l u s é s m o n d a n i v a l ó k ü l ö n b ö z é s é b ő l o l y n a g y f é r ­ f i ú h o z m é l t a t l a n o k n a k t a l á l t u n k .

G u i g o C a r t h u s i e n s i s . - P L . 1 3 3 * 5 9 3 k k .

5672740 , 41

-A sarlptor felszerelése.-(214) Karthauzi statútumok, 231.az.

. t

"A másoláshoz Íróasztalt, pennákat, krétát, kát dörzskövet, kát szarvat, egy tolikést, a pergamen levakarására két éles kést, vagy borot­

vát, egy körzőt, egy árt, ólmot, vonalzót, fejes vonalzót, irótáblát, író- vesszőt . Ha pedig a testvér más mesterséggel foglalkozna - ami nálunk igen ritkán fordul elő, mivel akiket felveszünk ha lehetséges i m i is megtaní­

tunk - mesterségéhez illő szerszámai legyenek."

Consuetudines Carthusienses. o# 28# De utensilibus

cellae#-Kikölcsönzött könyvek#- (2Í5) Uo.

"A könyvszekrényből még két könyvet is kap olvasásra, melyekre se­

rényen és gondosan ügyeljen, ne korom, por, vagy bármi szenny piszkolja őket# A könyveket ugyanis, mint lelkünk örök táplálékát a legóvatosabban és a leggondosabban kell őrizni, hogy mivel szájunkkal nem tehetjük az Isten igéjét kezünkkel hirdessük# Ugyanis ahány könyvet másolunk, annyiszor le­

szünk az igazság hírnökei#"

Uo#

(2 1^) A korrekció

munkáia.-Ennek a munkának első részéből kitűnik tehát, hogy a könyvek kor­

rektorainak két dologra kell ügyelni. Az egyik az elmélet /ars/ a másik a gyakorlat /usus/. így ha valami a helyesírással nem egyezik, nézze meg mi a gyakorlat, és viszont ha a gyakorlattal nem egyezik, elméletileg vizsgál­

ja meg# így azután e két módon fogja megtudni mit lehet hagyni és mit kija­

vítani# így például, ha egy szó a gyakorlatban olyan mondatrészként szere­

pel, ami az elmélet és a régiek szerint is más mondatrész lenne, vagy for­

dítva, ha értelme ugyanaz marad, mindkét módon hagyni kell elfogadható#

Ilyenek: quam ob rém, vagy quamobrem, qua de causa, vagy quadecausa,

quadu8que, vagy quo ad usque, usque quo vagy usquequo# Azok pedig, amelyek az irás következtében hangsúlyt változtatnak a következő részben jönnek szóba# Ugyanígy a que és quod kötőszavakat gyakorlat szerint hátul rövidi- tési jellel Írjuk q és q , bár ezeket az elmélet szerint ugyanazon betűk­

kel kellene i m i mint a névmásokat, jóllehet a névmás és a kötőszó között az a különbség, hogy az e betű a névmásban dyphtongus# Azonban ez a gyakorlat a névmás és a kötőszó felismeréséhez még az egyszerű embereket is sokban se­

gíti###

Opus pacié pro libris corrigendis deeerviens# Recapitulatio#

Könyvdiszités#-(2 1 7) Legyen a scriptomál a piros betűk, nemkülönben a kezdőbetűk irásá-ra minimum is# Legyen nála fekete, vagy kék /festék-/ por is, aminőt Salamon talált

fel#-5672740- 42

-Alexander Neckam, XII.sz. - Wattenbach,

345.-f218j Fr. Henricus Pisanus: tudott másolni, miniálni, amit némelyek illu-

^ minálásnak neveznek azárt, mert a miniumtól a könyv megvilágosodik /illuminatur/, hangjegyet i m i , gyönyörű és kellemes ánekeket szerzett meg-;

pedig mind dallamosakat, /modulatos/ azaz töredezetteket /fractos/, mind szilárdakat.- /firmos/,- /Többszólamú és gregorián dallamokat/.

Salimbene, 1247. Wattenbach, 347.

-Í219J Illum in ator - az a mesterember, aki a könyveket színezi, az ő dol-

^ ga, hogy különféle kezdőbetűket szépen kifessen, a virágokat /a mar­

gókon/ lekanyaritsar, areunyat és ezüstöt a könyvekre tartósan és ragyogóan rápréseljen, kápeket és festményeket a kezdőbetűkre tartósan ráfessen;

legyenek ecsete, jó tollai és jól kászitett festákei.

Paialirinus, L. XX. artium.- Wattenbach,

348.-(22oJ Burchard michelsbergi perjel: ki jóllehet maga sok könyvet nem má- sóit, mágis amiket másók másoltak le, kezdőbetűkkel ákesitett.-XII.sz. - Wattenbach,

348.-(221.) Mily kicsinyke pergamenen elfér a hatalmas Maró,

^ __^ Az első lapon láthatod

őt.-Martialis, XIV. 186. — Wattenbach,

354.-(222.) Mikor a pergamenre piros festéket, vagy miniumot teszel, hogy kez-^

Aőbetűket írj, tollad legyen jól meghegyezve, mégpedig nem csupán ehhez a színhez /festékhez/, de még az azúrhoz is. A zöld színhez viszont kevésbé kell kihegyezni, mert ezzel csak halványan festesz... Mikor tehát a betűket /kezdőbetűket/ írod először kifordított tollal a kát végét fesd meg, nehogy egyenetlen széle legyen, miután ez megtörtént, kend el és

egyengesd el a festéket a -betű egész hosszában, nehogy ne legyen itt kevesebb ott meg tuláágöóan Sok a festékből.-*

Anonymus Bernensis, XIII.sz. - Wattenbach, 36o.

(223.) Megrendeltem - pénzért - a kezdőbetűk kifestését is,

Hogy ha nem is a mű megértése szerint, legalább anyagilag legyen meg a jutalom.

Talán az araboktól került hozzánk ez az aranyozási mód, Melytől a szövegek első betűi ragyognak,

Más bekezdések meg piros és zöld színben,

Hogy az egész mű még csodálatosabban tündököljön.

Hogy akiket a /lemásolt/ mű teljes értelme nem is érdekel, Legalább a kódex külseje érdekeljen.

Ez a betű tehát ragyog, az meg mosolyog,

De hiába mosolyognak rád az igy ékesített gondolatok?

Baudry de Bourgeuil X^I.sz. - Wattenbach, 36o.-*

58-8549 43

-(2241 Corporare - nagy initialekat festeni - két zaoltárkönyvet fr.

— ' Conradus Wagner Ellingenből a konvent tagja és jó illuminista corpo-rált. Ugyanezen Konrád testvér díszített, illuminált és corporált még sok máé könyvet... De /az említett/ paalteriumok illuminálását a városban egy vilá­

gi ember ti. Jeorius /Jorg - Ceorg/ Beok végezte meg a fia, mindketten il-

luministák.-Augsburg, XV.az.- Wattenbach,

361.-(225Y Lineare - könyvet díszíteni - Kikről úgy látta, hogy a tanulásra

^ ^ már öregek, másolással és lineáláaaal foglalkoztatta, mert ő mind­

kettőben igen nagy tekintély volt, főként a kezdőbetűk /eimbetűk, felira­

tok Capitulares litterae ^7 írásában és az aranyozásban. -Casus S. Galli.- MGH. SS. - II.

92.-^ 2 6 92.-^ "Ó" - szólók - "te vagy Oderisi látom:

^ ^ Agobbio, s a művészet dísze, melynek neve fényfestéa Páris városában."

"Teatvér" - azólt - "vigabb színeket viselnek bolognai.Franco rajzai; nékem

részem van dicsőségből: ő

betelhet.-Dante, Furgatorio XI. 79-84.- /Babits M. fordítása./

^ 2 7 ^ Párisban ugyanis illuminaret mondanak, mikor Itáliában miniaret emlegetnek, így mondják a minium festékről, melynek valamikor igen nagy ára volt..."che penneleggia", azaz a kis ecsettel /pennioillus/ miniál...

Franco B o l o g n e s e e g y másik, bolognai niniátor volt nálánál /Oderisinél/ ki­

válóbb, mint kitűnik némely általa miniált könyvekből

is.-Benvenuto da Imola Dante kommentárjából.- Wattenbach,

364.-(2281 A dúc de Berry Livre d^heures-je: "igen nagy, igen szép és gazdag hórás könyv Jaqevrart, Hodin és a Monseigneur /a herceg/ más mes­

terembereinek keze által illuminálva és nagy históriáikkal /jelenetes képek­

kel/ historizálva/.-Wattenbach,

366.-(229^ A bretagnei St. Martin de Vitré templom gondnokai /fabríciens/ szer-

^ ^ ződést kötnek egy pappal, hogy a templom számára misekönyvet és psalteriumot Írjon: "jó borjupergamenre /vélin/, megfelelő nagyságban /de

bon volume/ kékkel és pirossal díszítve, de virágdíszek nélkül /sans flourir/, kivéve mintegy tucatnyi nagy betűt /iniciálét/.-"

Másfél év alatt, 80 livre és 30 sous fejében /kb. 7000 Ft./+-Wattenbach,

366.-* /

5672740

44

-(2301 P a g i n a r e a l a p s z é l e k f e s t é s e : Ezt a k i t ű n ő k ö n y v e t másolta, illu-minálta, hangjegyekkel ellátta, lapszéleket díszítette /impaginavit/

arany betűkkel és szép képekkel díszítette a tiszteletreméltó és ájtatos Gy^a*

la von Kerzenbroeck a maga emlékezetére. A.D+ M. ccc.-Wattenbach,

367.-(233\ /Heinricus Mande Windesheimben/ könyveinknek jó és hozzáértő illu- minatora volt ée harminc éven keresztül a misekönyvek, a biblia, az énekes könyvek kiváló festője és

paginatora.-XV. sz.- Wattenbach,

367.-(23A Fejezetek a könyvek illuminálására használt színekről /festékekről/, ugyanazon Archeriustól avagy Alcheriustól, amint ez Antoine de

Compiegne párisi könyv-illuminatirtól és Alberto di Pozotto mestertől ki az írás minden fajtájában járatos és Milánóban tanít,

eltanulta.-1396.- Wattenbach,

368.-(2 3 3) /Egy kathar evangéliumoskönyv/ f u t a t t a k nekem egy nagyon szép könyvet, kitűnő bolognai betűvel Írva és azúrral, meg miniummal nagyszerűen díszítve /illustratum/, az evangéliumok voltak benne roman^

nyelven".-Ch. Molinier, Un traité contre les hérétiques Cathares.- 1883. 9*1+

(234\ Ambrogio Traversari Lionardo Brunihoz: Szeretném megtudni tőled, hogy van-e nálatok abból a színből /festékből/ amit általában azúr­

nak mondanak, különösen a tengerentúli legjobb minőségből készlet, vagy hol lehet ilyet vásárolni és a legjobb minőség mennyibe kerül? Fiataljaink kö­

zül néhányan ugyanis a monostor szokása szerint a könyvek díszítésében fog­

lalatoskodván, ennek használatát igen szépen kezdték megtanulni... Mert mindig voltak a mi monostorunkban és dóst sem hiányoznak, akik a könyved

díszítésében ezzel nagy hozzáértéssel és igen tetszetősen élnek. Az ilyes­

fajta foglalatoskodás ugyanis a szerzetesi életmódhoz nem méltatlan.-Wattenbach,

369.-(235\ /Dionysius roeremondei karthauzi perjel /maga irta le könyveit, at- olvasta, kijavította és rubrikázva

illumináita.W a t t e n b a c h , 3 7 1 .

-(236\ Ez a Dageaus kovácsmester volt mégpedig mind a vassal, mint rézzel való munkákban* Ugyanis háromszáz harangot készített, háromszáz pasz- torbotot készített, és lemásolt háromszáz evangeliumos könyvet es S. Kieranus első kovácsa

volt.-Wattenbach,

3?3.-5672740 45

-Díszített könyvek

-37 i "... A következő könyveket adományozta /Ansgisus fontanellei apát 1. igen jő bibliothecát, melyben mind az <$-, mind az újszövetség megvan előszavakkal ellátva, az egyes könyvek kezdeteit aranyos betűk éke­

sítik.

St. Wandrille - Fontanelle, 823-33. - Gottlieb, 13.

^238). "Ermbald saját használatára volt 1. egy ezüst betűkkel irt evccn-gáliumos könyv, arannyal és drágakövekkel díszítve. - 2. egy másik ugyanígy Írva, alannyal és drágakövekkel díszítve. - 3. Sacramentarium Gre- gorianum arannyal írva. - 4. Egy lectionarium. - 5. Szent Ágoston könyvét mely két arany lemezbe van kötve.- ..."

Köln, IX. sz. - Gottlieb, 35.

(239^ "1* Arannyal Írott, festett evangéliumos könyv elefántcsonttáblák-- kai. - 6. Egy lectionarium elefántcsonttáblákkal.-...."

A lorschi St. Nazarius monostor könyvei. X.sz. Gottlieb, 82.

^240} "Tizenhat evangéliumos könyv, négy közülük arannyal dipzitve..."

St. Bnmeram, Regensburg. 975rl000.- Gottlieb, 127.

24l\ "Egy evangéliumos könyv, ezüsttel és /elefánt/ csonttal diezit- ve ...

Petershausen, 1086-116. - Gottlieb, 177.

(242^ /Wolfram ichtershauseni prépost/... egy két font súlyú pzüst kő-, dexet... vásárolt...

St. Peter, Erfurt, 1185.

(2431 Odelricus cremonai püspök/ ... evangéliumok aranyos szövege egy kötetben...