Ku ta tá sunk cél ja a ma gyar si ker mo dell fel tá rá sa és egy be ve té se az is mert ame ri kai si ker min -ták kal. Rep re zen ta tív min tán vég zett ku ta tá sunk ban meg kí sé rel tük tet ten ér ni a De Vitis és Rich (1996) ál tal be mu ta tott si ker eti kák je len lét ét és el fo ga dott sá gá nak mér té két a köz gon dol ko dás -ban, va la mint ezek kap cso la tát a meg élt si ke res ségél mén nyel.
A si ker fel fo gás egé szét te kint ve a ko ráb bi ku ta tá sok kal alap ve tõ en egy be hang zó ered mé nye ket kap tunk. A si ker ben sze re pet ját szó té nye zõk fon tos sá gá nak meg íté lé se az elõ zõ ku ta tá sok ered mé nyé hez ké pest ke vés sé vál to zott. A Gal lup In té zet (1998) és Váriné (1999) ered -mé nye i hez ha son ló an a jó ne xu sok, a kap cso lat fon tos em be rek kel most is ve ze ti a fon tos sá gi rang sort. Azon ban rög tön a má so dik he lyen sze re pel az ér tel mi ké pes sé gek, mint a si ker egyik leg fon to sabb té nye zõ je, ami an nak a ked ve zõ ten den ci á nak az erõ sö dé sét mu tat ja, amit a Gal lup In té zet is jel zett az 1998as mé rés kap csán. A har ma dik he lyen a csa lád áll, ami szin -tén egy po zi tív ér ték meg nyil vá nu lá sa ként is ér tel mez he tõ. Ha azon ban az el sõ há rom és az utol só há rom he lyen ál ló té nye zõt együt te sen vizs gál juk, ak kor más ér tel me zést nyer het nek.
Az utol só há rom he lyen a ke mény mun ka, a tör vé nyek be tar tá sa és az is ko lai elõ me ne tel áll.
Ha az el sõ és utol só he lyen ál ló té nye zõ ket együt te sen ele mez zük, jut ha tunk ar ra a kö vet kez te tés re, hogy a kér de zet tek erõ tel jes eb ben hisz nek ab ban, hogy va ló szí nûb ben lesz vagy le het si ke res em ber az, aki elég ér tel mes ah hoz, hogy gaz dál kod ni tud jon azok kal a jó kap cso -la tok kal, ame lyek egy ré szét már a csa lád já nak kö szön he ti, amely ben ne vel ke dett. Va -la mint úgy gon dol ják, hogy ki sebb esél lyel vál hat si ke res sé az, aki ezek nél kül az eré nyek nél kül, de ke mény mun ká val, a tör vé nyek be tar tá sá val él, és az is ko lá ban is jó ta nu ló volt. Meg kell azon ban je gyez ni, hogy az is ko lai elõ me ne tel sú lyá nak ilyen fo kú le ér té ke lé se utal hat az is -ko lai tan anyag meg íté lé sé re épp úgy, mint az is -ko lai ér té ke lé si rend szer gyen ge sé ge i re.
Ahogy ezt ko ráb bi, pe da gó gusmin tán vég zett ku ta tá sunk már iga zol ta (SZA BÓ2007). S ha az elõb bi ok fej tés ki csit le egy sze rû sí tõ nek lát szik is, azt ta lán nem túl zás ál lí ta ni, hogy az el sõ és utol só he lyen ál ló té nye zõk vá lasz tá sá ban tük rö zõ dik az a faj ta kont ra sze lek ci ós él mény,
Sikerfelfogás és sikerideológia...
amely rõl Hunyady György is be szél a tár sa dal mi köz ér zet hul lám ve ré se it be mu ta tó ta nul mány -kö te té ben (2010).
A ku ta tás to váb bi kér dé se az volt, hogy az is mert si ker eti kák kö zül me lyik mi lyen mér ték -ben jel lem zõ a ma gyar em be rek si ker fel fo gá sá ra. De Vitis és Rich 1996-ban pub li kált si ker etikale írá sá ban négy fé etikale si ker mo dellt mu tat be, ame lyek az ame ri kai tár sa da lom egyes fej lõ dé si fá -zi sa i hoz kö tõd nek. Az ered mé nyek azt mu tat ják, hogy eze ket együt te sen „im por tál tuk” az el múlt 22 év ben, de egyik sem vált önál ló an do mi náns sá a ma gyar em be rek si ker fel fo gá sá ban. En nek leg fõbb oka va ló szí nû leg a ma gyar tár sa da lom és az ame ri kai tár sa da lom fej lõ dés tör té net ének kü lönb sé gé ben ke re sen dõ. A ma gyar köz gon dol ko dás ban a fel lelt min tá za tok ban a négy fé le si -ker eti ka ke ve re dik egy más sal és a ko ráb bi ku ta tá sok ered mé nye i bõl (vö. Gal lup 1998; FÜ LÖP
2008; HUNYADY 2010) is mert spe ci á lis kö zép-ke let-eu ró pa i nak ne vez he tõ jel lem zõk kel.
Az elem zé sek ered mé nye ként a si ker eti ka két mar kán san el té rõ min tá za tát si ke rült azo no sí ta -ni. Az egyik egy olyan si ker el éré si utat vá zol fel, amely ben a sze mé lyi ségeti ka a tu dat ha tal ma eti ká ja mel lett, a di na miz mus és a köz be széd ben csak ügyes ke dés nek ne ve zett mód sze rek (kis ka puk ke re sé se) je len nek meg. A má sik ma gyar si ker mo dell a be csü le tes és szol gá lat kész vi sel -ke dés, az az a ka rak ter és a szol gá lat eti ká já nak fõbb jel lem zõ it mu tat ja. A kér de zet tek je len tõs több sé ge erõ seb ben hisz az el sõ si ker eti kakom bi ná ci ó ban („ügyes ke dõvál lal ko zó”) és ke vés -bé a ka rak ter-szol gá lat eti ká ban. Ezt a ké pet to vább ár nyal ja a sze mély is ko lai vé g zett sé ge és a meg élt si ke res ség él mé nye. Az ala cso nyabb is ko lai vég zett sé gû ek kö zött töb ben van nak, akik el kö te le zet tek a be csü le tes-szol gá lat kész eti ka mel lett, mint a ma ga sabb is ko lai vég zett sé gû ek kö zött.
Ha el fo gad juk azt a mun ka mo dell ben is fel vá zolt fel té te le zést, hogy az ural ko dó si ker etikát, mint tár sa dal mi rep re zen tá ci ót, va la mi lyen mér ték ben el sa já tít juk, és cse lek vé si ve zér fo nal ként, va la mint ös sze ha son lí tá si ke ret ként is hasz nál juk sa ját si ke res sé günk meg íté lé sé ben, ak kor nem meg le põ, hogy a si ke res ség meg élé se is ös sze füg gés ben van si ker fel fo gá sunk kal, és a tár sa da lom ban ural ko dó si ker kép pel is. A ku ta tás ered mé nyei sze rint a ma gu kat ke vés sé si ke res nek ér zõk kö zül töb ben hisz nek a ka rak ter és szol gá lat eti ká já ban, míg a na gyon si ke re sek fe lül rep -re zen tál tak ab ban a cso port ban, amely ben az ügyes ke dés di na miz mus men tén lát ják el ér he tõbb nek a si kert. Mind ezek alap ján te hát el mond ha tó, hogy a ma gyar köz gon dol ko dás -ban mind két si ker min tá zat je len van, de je len leg szé le sebb kör ben osz tott né zet a tár sa dal mi kont ra sze lek ció él mé nyét is ma gá ban hor do zó „ügyes ke dõvál lal ko zó” si ker eti ka. Azon ban a si -ke res ség él mé nyé nek és az is ko lai vég zett ség nek ered mé nye -ket ár nya ló ha tá sa, va la mint to vábbi – az elem zés so rán fel tárt, de je len ta nul mány ke re te it meg ha la dó – kü lönb sé gek elem zé se arra utal, hogy bár a köz gon dol ko dás alap ve tõ en az elõb bi ek ben be mu ta tott jel leg ze te s sé ge ket mu tat ja, a si ker fel fo gás nak a kü lön bö zõ tár sa dal mi cso por tok és ré te gek kö ré ben több fé le min tá za ta van. Ezek rész le tes fel tá rá sa és mély re ha tó ös sze füg gé se ik elem zé se to váb bi ki tar tó ku ta -tó mun kát igé nyel ezen a te rü le ten.
Szabó Éva
Iro da lom
BAKACSIGY. (2004): Szer ve ze ti ma ga tar tás és ve ze tés.Au la Ki adó, Bu da pest.
BAR-TAL, D. (2000): Shared Beliefs in Society – Social Psychological Analysis.Sage Publication Inc.
CHRISTIE, R. –GIES, F. (1970): Studies in Machiavellianism. Academic, New York.
DEVITIS, J. R. –RICH, J. M. (1996): The success Ethic, Education and the American Dream.
State University Press, N.Y.
DIENER, E. (2000): Subjective-wellbeing: the science of happiness and a proposal for a national in dex. American Psychologist, 55. 34–43.
FORGAS, J. et al. (1982): Lay explanations of wealth: Attributions for economic success.
Jo ur nal of Applied Social Psychology, 12. 381–139.
KATZ, F. M. (1964): The meaning of success: some differences in value systems of social classes.
Jo ur nal of Social Psychology, 62. 141–148.
Sikerfelfogás és sikerideológia...
LÉNÁRTÁ. (2007): Men tá lis fej lesz tõ prog ram. Mód szer ta ni fü zet.ÖTM, Sport Szak ál lam tit kár -ság, Bu da pest.
LEWIS, A. (1981): Attribution and politics. Personality and Individual differences, 2. 1–4.
MARDEN, O. S. (1908): “He Can Who Thinks He Can”. Crowell & Co, New York.
MERTON, R. K. (1980): Tár sa da lom el mé let és tár sa da lom struk tú ra.Gon do lat, Bu da pest.
MOSCOVICI, S. (1981): Social representation. In: FORGASJ. (ed.):Social cognition: Perspectives on Everyday Understanding. Academic Press, Lon don.
MOSCOVICI, S. (2002): Tár sa da lom-lé lek tan. Vá lo ga tott ta nul má nyok.Osiris Ki adó, Bu da pest.
RIESMAN, D. (1983): A ma gá nyos tö meg.Köz gaz da sá gi és Jo gi Ki adó, Bu da pest.
SZA BÓÉ. (2007): „Si ke res em bert fa rag ni” – Pe da gó gu sok vé le mé nye a si ke res ség rõl és az is -ko la sze re pé rõl. Pe da gó gus kép zés, 1. 27–37.
SZA BÓÉ. – VÁRINÉSZ. I. (2007): Ta ná rok si ker ké pe a rend szer vál tás után. Al kal ma zott Pszi -cho ló gia, IX. 3–4. 123–146.
VÁRINÉSZ. I. – SOLYMOSIZS. (1999): A si ker szo ci á lis rep re zen tá ci ó ja –ér tel mi sé gi ré te gek -nél. In: VÁRINÉSZ. I. –SOLYMOSIZS. (szerk.):A si ker lé lek ta na. Új Man dá tum Könyv ki -adó, Bu da pest. 42–72.
VECCHIO, R. (1981): Workers’ beliefs in internal versus external determinants of success.
Jo ur nal of Social Psychology, 114. 199–207.
WEINER, B. (1979): A theory of motivation for some classroom experiences. Jo ur nal of Educational Psychology, 71. 3–25.
Fa ra gó Klá ra
ELTE PPK Pszichológiai Intézet