• Nem Talált Eredményt

47

-E bűntényre törvényileg büntetés szabva nin-csen, s ennek büntetése az 1723 : l-ő. t. c.

szerint önkénytes.

16. §. E r ő s z a k t é t e l r ő l .

Erőszaktétel oly bűntény, melynél fogva nőszemélylyel a testi közösülés erőszakkal vi-tetik véghez.. — Ezen bűntény valóságára megkivántatik, hogy valóságos erőszak, s kényszerítés létezzék, mely vagy kegyetlen fenyegetődzésből, vagy ijesztésből' tétetett;

mert ingadozó ellentállás ezen bűntény való-ságára nem elegendő. — Erőszaktétel igazla-tára szolgálnak az elkövetett erőszaktétel je-leinek megvizsgálása, tanuk, s az erőszaktevő tulajdon vallomása, az egyén testi, s erkölcsi minémüségérőli előitélet, hely, idő, s mind-kettőjüknek tényei. Valamint figyelembe ve-endő az erőszaktételről a nőnek rögtöni, vagy későbbi, a biró eleibe nyújtott panasza. — Büntetése régenten halál volt, jelenleg pedig önkénytes. —

III. FEJEZET.

— 48 .

-.8 beegyezése nélkül haszon, és nyereségvágy-ból alattomosan, s álnokul elviszi. — Honnan tolvajság csak akkor létezik, ha más vagyona valósággal elvitetvén, az a tolvaj hatalma alá tétetett. — Azonban találás által birtokba ju-tott, bosszuállásból, vagy vétkes gondatlan-ságból elvitt vagyon tolvajságnak nem tekin-tethetik. A tolvajság a bűn nagysága, s ebből eredett kár minőségétől függ; azért a tolvaj-ság vagy n a g y o b b , vagy k i s e b b . — Na-g y o b b tolvajsáNa-gnál nem csak a lopott jószáNa-g értéke, hanem a kár minősége is figyelembe veendő. - ^ - K i s e b b tolvajságnál pedig egye--dül az elorzott vagyon értéke tekintetik. —

Továbbá a tolvajság vagy e g y s z e r ű , kö-z ö n s é g e s , m i n ő s i t e t t (qualificatum), .vagy s u l y o s.

. E g y s z e r ű atolvajság, midőn a vagyon a tulajdonos egyetértése ellen, de személymeg-támadás nélkül csupa nyereség, vagy

haszon-•vágyból tétetik.

" M i n ő s i t e t t , midőn a lopás felfegy-verkezve, ajtó, retesz feltöréssel, vagy lajtor-ján vakmerően és álnokul hamis kulcsokkal az épület belsejébe lopódzvá, követtetik el, vagy ugyanazon, egyszer már elkövetett bűn-tény ismételtetik. Végre '

S ú l y o s , midőn a lopás a nélkül is ve-.szélyes időben, úgymint igen nagy szükség

49 —

idejében, vizáradás, vagy lázadás idejében követtetik el.

A tolvajság r a b l á s r a változik, midőn csupa haszonvágyból elorzott ingó jószághoz még a személy megtámadása is járul, — de a futás elősegélése végett történt orzás utáni szemólymegtámadás, rablásnak.nem te-kinthető.

' Szent helyről, úgymint egyházból, vagy isteni tiszteletre szentelt helyekről elorzott vagyon s z e n t s é g t ö r ő t o l v a j s á g n a k

neveztetik. . 18. §• T o l v a j s á g b ü n t e t é s e .

A tolvaj sági bűntények Verbőczy szerint halállal büntetendők lennének I. R. 15. — De azt a törvény, s törvényes szokás a büntény-nyel arányban lévő mérsékelt büntetéssel szokta fenyíteni, halálos büntetést pedig a leg-súlyosabb tolvajsági bűntényekre sem alkal-mazzák már. — A lopott vagyon elrejtője pe-dig az 1659: 17. t. c. szerint, ha n e m e s 200 frt, nemtelen p e d i g é l ő d i j f i z e t é s é -v e l büntettetett az előtt; de most e különb-ség a jog egyenlőkülönb-ség folytán nincs érvényben s azért önkénytesen büntettetik.

R a b l á s büntetése a rablott jószág visz-szaadásán kivül, más a bűntényhez aránylag

Kassa,, Magyar büntető törvények. 4

50

mért fenyíték is, ú g y m i n t a z e l ő t t f ő -p a -p o k , o r s z á g n a g y o k , n e m e s e k , s s z a b a d k i r á l y i v á r o s o k 200, n e m t e l e n e k p e d i g 40 ft, h a t á r s z é l i b i r t o k o s k a p i t á n y o k 500 f i z e t é s e , b i r t o k t a l a n o k n á l p e d i g h i v a t a l e l -v e s z t é s e (1659: 17.1715:48.1723:11.)

— Most a nemesek mint nemtelenek önkény-tesen fenyitetnek fogsággal, és igen súlyos esetekben halállal.

Mi az űton, vagy erdőben elkövetett, s úgynevezett utonállásbeli rablás büntetését illeti, az I. R. 15 c. szerint keréktörés, és nyársra húzás büntetése rendeltetett, de ez az emberi nem méltóságának lealacsonyitá-sára szolgál, jelenleg egyszerű halállal bün--tettetik. — A- rablás meggátlása végett pedig

az utak mellett lévő s sürü erdők 200 kö-nyöknyire kiirtatni rendeltetnek 1548: 49.

1597: 48.

Szentségtörő tolvajságra büntetés szabva nem létezik, s erre a büntetés a ténybeli kö-rülállások szerint a bűntényre aránylag alkal-mazandó.

19. §. G y u j t o g a t á s r ól.

Gyújtogatás alatt azon bűntény értetik, midőn valaki által rosz szándokból, vagyon,

— 51 .

-vagy személyre veszélyt hozó tiiz gerjesztetik, habár valaki önmaga vagyonát más vagyo-nára vagy személyére leendő kár bekövetke-zése végett gyújtja is fel. Honnan a gyujtoga.

tás vagy n a g y o b b vagy k i s e b b , a min^

vagy az egész község, vagy csak magános egyén vagyona a tüzgerjesztéssel kárositta-'tott. N a g y o b b gyújtogatás büntetése

ré-genten elevenen megégetés, k i s e b b pedig halálos büntetéssel fenyíttetett. — Jelenleg pedig a halál büntetés a gyujtogatásnál csak a legsúlyosabb esetekben szokott alkalmaz-tatni, p. o. ha általa emberélet veszett el, és a gyújtogatás gonosz szándoku volt. Rendesen kisebb nagyobb terjemü fogság Ítéltetik. .A többiben a láng kiütés, s kár bekövetkezte által teljesedésbe ment bűntény kivilágosulta után, a törvénybeli rendszeres büntetés a bün minősége; s innen következett kár nagysága szerint szabatik. •

20 §. M a g á n v á r f e l a d á s , v a g y el-. f o g l a l á s r ó l el-.

Magán vár feladása, vagy elfoglalása alatt azon bűntény értetik, midőn tiszt, vagy szolga urának várát álnokul az ellenségnek általadja, vagy valamely honpolgárnak tu-lajdon várát ostrommal beveszi. I. R. 14. c.

4*

— 52 .

-szerint a hivtelenség bűne közé számíttatott, később pedig egyszerű halállal büntettetett.

Jelenleg jóformán csak történeti adatul szol-gálhat.

21. §. H a m i s í t á s r ó l .

Hamisítás oly bűntény, melynél fogva az igazság más kárára álnokul megváltozta-tik. Hamisítás nemei következők:

l'-ör. Pecsét, s okiratok hamisítása.

. 2-or. Más javainak elvétele végett a tor-vényszék előtt hamis levelekkeli tudva élés.

3-or. Uti vagy más levelek koholása.

4-er. Küldött levelek letartóztatása.

22. §. H a m i s i t á s b ü n t e t é s e . Pecsét,sokiratok hamisítói, ha-.ezenha-misitás élet, s egyszersmind javak elvétele végett lesből követtetett el, akarok és költsé-gek megtérítése mellett halállal büntettetnek

1723: 11. §. 10. • A törvény előtt hamis levelekkeli tudva

élő, pecsét, s okiratok hamisítási büntetésével fenyíttetik, de ha ezen hamisitás csak egye-.

.dül a javak elvétele végett tétetett, az okozott költségek megtérítésén kivül becstelenségi

büntetéssel fenyitetik 1723: 12. .

— 53 .

-• " U t i s más levelek hamisítói önkénytes büntetéssel fenyíttetnek 1723: 12. §. 1. • • •

Küldött -lé.velek l'etartóztatói pedig 1Ö0 forint büntetésben marasztatnak.

' -23. §. C s a l á s i b ű n t é n y . .. ' Csalás oly bűntény, mely által valaki-nek jó hiedelme rosz célokra használtatik, így például, midőn az adós a hitelezők kiját-szása végett javait' álnok engedmény utján másra ruházza, -vagy álnok .bukás által a hi-telezők kielégítésére magát hamisan képtelen-nek nyilványitja, vagy adósságokat csinál, — vagy csőd alatt — javait eltitkolja, vagy a kereskedői könyvek meghamisításával á hite-lezők kielégítésére szolgáló vagyont megkis-sebbiti. A bűnös és csalással párosult átru-házások eseteiben figyelembe veendő, váljon az ily átruházások a hatóságnál rendesen bé-jegyeztettek-e ? 1863. mart. 10. udv. rend.Csőd eseteiben a , bíróság, ha hamis bukás, ) vagy vétkes gondatlanság: derül ki, a bejelentett követelések valódiságáról hozandó ítéletet he sem várva, a hamis bukás "létét kimondani, s a/nyomozás eredményét a fényitő. birósággal eljárás végett'közleni tartozik. 1863. mart.10.

udv. rend. — Törvényeink szerint a hamisság aáöukottaknál' vagy vétkes gondatlansággál

— 54 .

-párosult, s igy csalássali bukás esetében félév-től három évig, vagy ha ezen csalás társakkal vitetett véghez, hat hóig terjedő börtön bün-tetés rendeltetik,' csalás bűntényéről vádolt egyén — ha elszőkésétől tartani lehetne, a biró által azonDal letartóztathatik. 1723: 12.

1807: 12. 1840: 22. 1844: 7.

IY. FEJEZET.