amennyire egy mővész levele nemcsak tartalmi szempontból, de mint kézírás is csodálatra méltó, annyira értékes bármilyen hevenyészett vázlata is, hiszen abban ugyanúgy kézjegyén keresztül jelen van a géniusza. Másfelıl Ernstet valószínőleg izgatta, hogyan, milyen fázisokon keresztül születtek meg a kész vásznak, milyen változások történtek a kompozíciókban. Belátván, hogy csak részben tud kész történeti mővekre szert tenni, és felismerve a vázlatok dokumentatív-mővészettörténeti és mővészi értékét, részben ezek győjtésére specializálódott.

Nem kizárt, hogy a vázlatok értékelésében hatással voltak rá Szana Tamás írásai is.

Szana 1887-ben és 1889-ben megjelentetett Magyar mővészek címő köteteinek mővészéletrajzaiban többször felbukkan a vázlatoknak a fent mondottakhoz hasonló értékelése, s illusztrációs anyagában is nagy számban szerepelnek ilyen reprodukciók.123 Ezek zsánerjelenetek és nem történeti kompozíciók voltak, tehát olyanok, melyek tárgyuk alapján nem illettek volna Ernst győjteményébe. Ennek ellenére mégis találkozunk elvétve néhány hasonló példával Ernstél is, de feltételezhetı, hogy ezeket a mőveket eleve múzeumi adományozás céljával vásárolta. Munkácsy Siralomházához készített két ceruzarajzáról legalábbis biztosan tudjuk, hogy direkt a Szépmővészeti Múzeumnak szánta, ami ugyanakkor mutatja, hogy a múzeumi győjtés szempontjából is fontosnak tartotta a vázlatok megırzését.124 Szana feltételezett hatását támasztja alá személyes kapcsolatuk is:

tudjuk, hogy Szana Ernst győjteményét jól ismerte125, s Ernst is Szana munkáit, bár Magyar mővészet századunkban címő kötetét annak második kiadása alkalmával Ernst vitriolosan megkritizálta, számonkérve rajta a rossz tagolást és a hiányos, egyenetlen illusztrációs válogatást.126 Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy Szana arcképét győjteménye számára beszerezze: a korábban említett Glatz portrén kívül más, Szanáról készült mővet is ırzött győjteményében.127 Több, Szana könyveiben reprodukált

123 Lásd például Munkácsy Mihály, vagy Baditz Ottó életrajzában: Szana Tamás: Magyar mővészek. Bp., 1887. 7, 67.; Egy késıbb megjelent mővében Munkácsy vázlatairól: Szana Tamás: A magyar mővészet századunkban. Bp., 1890. 124.

124 Az 1920-as években Ernst ajándékaként került a Szépmővészeti Múzeumba Munkácsynak és Barabásnak néhány, zsánerjelenetekhez és nagy kompozíciókhoz készült vázlata. Barabás Miklós: Fedélzeten zenélı társaság. MNG Ltsz.: 1924-1064; Munkácsy Mihály: Részeges férj hazatérése. MNG Ltsz.: 1928-2086;

Munkácsy Mihály: Tanulmány a Siralomház fıalakjához. MNG Ltsz.: 1920-618-619.; Ez utóbbira vonatkozó irat: SzM Adattár Ltsz.: 1920/57.

125 Szana említi Ernstet a kortárs győjtık között. Szana Tamás: Egy amateur naplójából. Bp., 1899. 47.

126 ERNST 1901.4-5.

127 Temple János: Szana Tamás képmása olaj, 137x107 cm. ERNST AUKCIÓ 1939. kat.. 591.

mővészönarckép késıbb felbukkant Ernst győjteményében.128 Bár Esztegár László 1898-as cikkében megjegyezte, hogy Ernst győjteményébıl „Szana Tamás (…) több nevezetes darabot közölt (…) magyar mőtörténeti munkáiban” azt sugallva, hogy Ernst kölcsönözte azokat Szanának, de könnyen lehet, hogy valójában e mővek csak késıbb, Szana köteteinek megjelenése után „vándoroltak” Ernsthez.129

A közönség a század végétıl kezdte értékelni a vázlatokat. 1900-ban Székely Bertalan Nemzeti Szalon-beli kiállításán a tárgyaknak majdnem a fele vázlat volt, részben Ernstnek köszönhetıen, aki a tárlatra e mőveknek egy jelentıs részét kölcsönadta. A még élı mester bizonyára egyetértett ezzel a koncepcióval, hiszen levelében méltatta Ernst vázlatgyőjtését, fontosnak tartotta, hogy azokat megırizte. Valószínő, hogy bár Ernst ekkor még nem volt igazgatója a Nemzeti Szalonnak a kiállítás koncepciójának kialakítására mégis befolyással volt. E kiállítást követıen alakult ki az a toposz, hogy Székely vázlatai jobbak, mint a kész mővek így közvetetten neki is köszönhetı, hogy a vázlatok ilyen fontos szerepet kaptak a Székely-recepcióban.130

A mővész zseni romantikus értelmezése mellett a vázlat spontaneitása, befejezetlensége, könnyedsége lehetıvé tette, hogy a modern mővészet elızményeit ismerjék fel benne. A vázlatszerőség – nyilván utólagos visszavetítésként – már mint esztétikai kategória jelent meg Szinyei Merse Pál század elején saját mővészetérıl írt szövegében is: „A figurális részt, a redıket jól megföstöttem, szem elıtt tartva azonban mindig a kis vázlat >vázlathatását<”.131 Az 1910-es években az impresszionizmus esztétikájának általános elfogadásával a magyar mővészettörténet-írás a vázlatos

128 1898-ban Ernst tulajdonában volt Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula Önarcképe. Szana Tamás 1887. i.

m. 4., 36. (repr.); Vasárnapi Ujság, 45/42. 1898. október 16, 729. (repr.);ERNST MŐVÉSZARCKÉPEK 1931. kat.

110., 72. Munkácsy Önarcképérıl egy levélbıl tudjuk, hogy Szana rendelte meg a mővésztıl, s innen került Ernsthez. Levél közölve: Modern Mővészet, I/1. 1905. október, 16-17. és melléklet.; Hasonlóan 1898-ban már Enstnél volt az a Horovitz Lipót Önarckép, melyet Szana 1889-ban megjelent mővében közölt. Szana Tamás 1889. i. m. 116; Vasárnapi Ujság, XLV/42. 1898. október 16. 730. (repr.); ERNST MŐVÉSZARCKÉPEK 1931. kat. 88. (repr.). Valószínőleg Szana Tamástól került Ernsthez Zichy Mihály egyik Önarcképe is. Szana 1886-ban Zichy Mihálytól megrendelt egy önarcképet, de az idısödı mővész ehelyett egy korábbi portréját küldte. „Szanya (sic!) Urral se oly könnyen végezhetek. Honnan vegyem az idıt, hogy saját pofámat rajzoljam? Van is kedvem rajta gyönyörködni! A mint mondják egy rendkívül sikerült arczképemet közölte egy mővészi orosz lap. (…) Ez még a legjobban megjárná.” Zichy Mihály levele Zichy Antalhoz. 1886.

április 28-án Livádiából. OSzK Kézirattár. Fond 108/1/58. Nem kizárt, hogy e rajz azonos a késıbb Ernstnél felbukkant darabbal. ERNST MŐVÉSZARCKÉPEK 1931.kat.143.Ma budapesti magántulajdonban.

129 ESZTEGÁR 1898.722.

130 NEMZETI SZALON 1900 A. 15-18.; Székely vázlatairól és azoknak befogadás történetérıl lásd: SZİKE 1999. 317-318.; 1910-ben így ír Ernst Székely vázlatairól: „E képekhez készült elsı vázlatok oly nagyértékek a kész képekhez mérten, hogy bátran mltónak mondhatjuk ıket Rembrandt ecsetjére.” ERNST 1910.51.

alkotásokat már mint autonóm értékő, nemzeti géniuszt kifejezı mőveket tartotta számon.132 Mintha a vázlatok az összekötı elem szerepét töltötték volna be múlt és jelen mővészete között lehetıvé téve a kontinuitást a 19. századi mővészet és a modernizmus között. A törekvés, hogy 19. századi külföldön sikert aratott nagymestereink – Zichy Mihály, Munkácsy Mihály – adaptálhatóak legyenek a modernista elbeszélésbe a század elejétıl nyomon követhetı133, s ebbe a folyamatba illeszkedik be a Székely-recepció vázlat-értékelése is.

Mindenesetre Ernst valamivel korábban ismerte fel a vázlatok értékét, mint ahogyan az általánosan elfogadottá vált134 E tekintetben Ernst értékmentı szerepe is kétségtelen:

győjteménye aukciójáról olyan pótolhatatlan vázlatok kerültek közgyőjteményekbe, amelyek nélkül sokkal kevesebbet tudhatnánk a 19. századi történeti festészetrıl és mestereikrıl. A vázlatoknak, s általában a rajzoknak a századfordulón kibontakozó átértékelésében Ernst aktív szerepet játszott, nem csak győjteménye révén135, de a Nemzeti Szalonban általa megindított grafikai kiállítássorozatoknak köszönhetıen is.

131 A mővész monográfusa, Malonyay Dezsı felkérésére írta meg életrajzát. MALONYAY 1910. 14.

132 SINKÓ 1989. 196-199.; A Wolfner győjteményrıl lásd: Lázár Béla: Egy magyar győjtemény. Bp., 1922.

133 Gosztonyi Ferenc: A magyar modernizmus Munkácsy-monográfiája. Feleky Géza: Munkácsy (1913).In:

Munkácsy a nagyvilágban. Magyar Nemzeti Galéria Kat. (Szerk.: Gosztonyi Ferenc) Bp., 2005. 122-128.;

RÓKA 2007. 22-25, 27. 93. lábj.

134 Legfontosabb hazai elızménye Delhaes István 1880-as években kialakított rajzgyőjteménye volt. Delhaes István emlékkiállítás. XIX. századbeli külföldi mővészek rajzai, vízfestményei és olajvázlatai a Delhaes-hagyatékból. Kat. (Bev.: Meller Simon) Szépmővészeti Múzeum, Bp., 1910.

135 BAKOS 2004.44-46.;Koronghi Lippich Elek tulajdonában is számos Mészöly Géza szín- és ceruzavázlat volt. MALONYAY 1905. képmellékletek o.n.

In document Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ RÓKA ENIK (Pldal 40-44)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK