VÁLLALATGAZDASÁGTAN

In document AGRÁRGAZDASÁGTAN és VÁLLALATGAZDASÁGTAN (Pldal 108-200)

Horváth József egyetemi docens

Hódmezővásárhely 2019

109 Tartalomjegyzék

Bevezetés, célmeghatározás………...110 A hallgatótól elvárt tanulási eredmények………..111 A vállalatgazdaságtan alapfogalmai és általános összefüggései………113 A vállalat érintettjei..……….115 A vállalatok termelő és szolgáltató tevékenysége………..141 A számviteli nyilvántartás szerepe a vállalati gazdálkodásban……….143 Beruházásgazdaságossági és tőkehatékonysági döntések……….145 Vállalatok megszűnése és megszüntetése………..147 A vállalat termelési eszközei……….147 Mezőgazdasági üzemek tevékenysége, szerkezeti felépítése………163 A termelés eredményének és ráfordításainak mérése………164 Vállalatgazdasági döntések megalapozása………171 A szántóföldi növénytermesztés és kertészet vállalatgazdasági összefüggései………….179 A gépesítés és segédüzemi szolgáltatás ökonómiája……….181 A tápanyaggazdálkodás ökonómiája……….192

110 Bevezetés, célmeghatározás

Jelen jegyzet célja, hogy az időszerű kutatási eredményekre és a fejlett piacgazdaságok vezető vállalatainak tapasztalataira építve átfogó képet adjon a vállalatról és annak gazdálkodási összefüggéseiről, külön foglalkozva a szántóföldi növénytermesztés és kertészet funkcionális és ágazati tevékenységeinek vállalati ökonómiájával. A tananyaggal a mezőgazdasági mérnöki alapszakos hallgatók számára nélkülözhetetlen vállalatgazdálkodási ismeretek megadása a cél. Ennek során a hallgató megismeri a vállalkozás fogalmát, lényegét, indításának és működésének célját. Elhelyezi a vállalkozásokat a gazdasági rendszerben és elsajátítja a vállalkozások hatását és a rá ható tényezőket a gazdaság működésében.

Mivel a piacgazdaságban a verseny a gazdaság résztvevői között szelektál, ezért fontos, hogy a hallgatók, mint leendő vállalatvezetők a félév végére képesek legyenek a Vállalatgazdaságtan alapvető fogalmainak és összefüggéseinek szabatos megfogalmazására és értelmezésére. A végzett hallgatóknak elemi érdeke, hogy a gazdasági versenybe felkészülten szálljanak be, partnereik nyelvét beszéljék, módszereiket, megközelítéseiket ismerjék, és amit szükségesnek és hasznosnak látnak, alkalmazzák.

A vállalatgazdaságtan sokoldalúan, több tudományterület oldaláról közelít a vizsgálat tárgyához. A tantárgy a vállalatot és annak működését a felső vezetés nézőpontjából mutatja be. Az oktatásban tárgyalásra kerülnek azok az összefüggések, melyek a vállalat környezettel való kapcsolatában jelennek meg. A stratégia keretébe ágyazva vizsgálatra kerülnek a tevékenységi feladatkörök (pl. marketing, logisztika), és szó esik azokról a napjaink világgazdaságában észlelhető folyamatokról, melyek már a jövőbeni fejlődés irányait jelölik ki.

111 A hallgatótól elvárt tanulási eredmények

Tudása:

- Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

- Birtokában van mindannak az ismeretnek, amely képessé teszi szabatos szakmai kommunikációra, mezőgazdasági termelésben való közvetlen részvételre, annak támogatására, továbbá K+F+I projektek gyakorlati megvalósításában való aktív - operatív - szereplésre.

Képességei:

- Képes családi gazdaságot alapítani és vezetni.

- Mezőgazdasági vállalkozások középvezetőjeként rendelkezik megfelelő kooperációs képességgel, melynek révén a szakmai utasításokat egyértelműen tudja értelmezni és közvetíteni a beosztottjai felé.

- Képes az ágazatra vonatkozó előírások, jogszabályok értelmezésére, azokat betartja és betartatja.

- Megfelelő kommunikációs képességgel rendelkezik, amely alkalmassá teszi szakmai véleményének, álláspontjának megfogalmazására és – vita esetén – annak megvédésére.

Attitűdje:

- Szakmai kérdésekhez konstruktívan áll hozzá.

- Szakmai döntéseiben fontos szerepet játszik a társadalom és az egyéni egészsége és a környezet védelme.

112

- A mezőgazdasági mérnök munkája során önállóan végzi szakmai feladatait.

- Önállóan tervezi meg életpályáját.

- Elfogadja a szakmai fejlődés fontosságát és az életpálya-tervezés fontosságát és tudatában van annak, hogy az élethosszig tartó tanulás a sikeres életpálya alapja.

- Ennek megfelelően folyamatosan képezi magát, tájékozódik a mezőgazdasági technológia területén zajló kutatásokról és azok eredményeiről.

- Érzékeny a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági vonatkozásai iránt, amely megnyilvánul álláspontjának megfogalmazásában és napi munkájában egyaránt.

Autonómiája és felelőssége:

- Képes önálló gazdálkodásra a mezőgazdasági termelést kiszolgáló szolgáltatói, kereskedelmi szektorokban való önálló munkavégzésre vagy különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői és operatív irányítói feladatainak ellátására, a tanácsadásra.

- A feladatai ellátása során fellépő döntéseiért, saját és a rábízott munkaerő munkájáért felelősséget vállal.

- Szakmai ismeretei alapján képes K+F +I projektek munkatervének önálló összeállítására és vállalja a fejlesztési tevékenység közvetlen irányításának felelősségét.

- Érti és hitelesen képviseli a mezőgazdaság bármely szektorának fontosságát, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

- Elkötelezett a mezőgazdasági termelés pozitív társadalmi megítélésének fenntartása, javítása iránt.

113

A vállalatgazdaságtan alapfogalmai és általános összefüggései

A vállalatgazdaságtan olyan társadalomtudományi stúdium, amely a vállalatok működésének elvi alapjait tárgyalja, s ezek magyarázatát adja.

A gazdálkodás olyan tudatos emberi tevékenység, amely a rendelkezésre álló erőforrások keretei között a lehető legnagyobb eredmény elérésére törekszik. A gazdálkodás az üzleti vállalkozási tevékenységen keresztül valósul meg. Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Az üzleti vállalkozás rendszerint önálló jogi személy formájában megjelenő szervezeti kerete a vállalat. A vállalatok természetesen igen sokfélék, rendkívül színes világot alkotnak. Egy vállalat alapításához mindenképpen szükség van két tényezőre:

- invesztálásra alkalmas tőkére, illetve - kielégítésre váró fogyasztói igényre.

Mindennapjaink általános fogalmává vált a vállalkozás kifejezés. Gyakran és sokféle jelentésben használjuk, azonban gazdasági értelemben is több szemszögből közelíthetjük meg a létrejöttének, működésének a lényegét. Kiindulópontként nézzük meg, hogy miért, milyen okból jön létre egy vállalkozás! Az alapítás okai többnyire az alábbiak:

- A tulajdonos(ok)/alapító(k) – együttesen vállalkozó – rendelkeznek olyan infrastruktúrával, eszközökkel, anyagi háttérrel és/vagy szaktudással, amely lehetővé teszi, hogy adott tevékenységet önállóan végezzenek, terméket vagy szolgáltatást állítsanak elő.

- Önálló döntés és felelősségvállalás igénye miatt.

- A vállalkozónak van olyan ötlete, amelyet ilyen formában szabadon megvalósíthat.

- Kényszerből indított vállalkozások.

- Magasabb gazdasági haszon szerzése (az alkalmazotti jövedelemhez képest).

114 - Felismert piaci igény kielégítése.

A vállalkozások célja a hosszú távú fennmaradás és az ehhez szükséges nyereség szerzés.

Kényszervállalkozásoknak nevezzük azokat a szervezeteket, melyek azért indították tevékenységüket vállalkozási formában, mert alkalmazottként nem volt lehetőségük dolgozni (munkanélkülivé váltak), az alapítók a megélhetésüket így vállalkozóként kívánják pénzelni. Fenti okok közül akár egyszerre több is motiválhatja a vállalkozások létrehozását.

Egy szervezetet akkor tekintünk üzleti vállalkozásnak, ha a következő, egymással kapcsolatban lévő feltételek mindegyike teljesül:

- A szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában. Módjában áll a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelni, és döntéseit erre a mérlegelésre alapozni.

- A vállalkozásnak saját üzleti tevékenysége révén kell biztosítania a túlélés feltételeit, azaz hosszú távon nyereségesen működjön.

- A vállalkozás kockázatot vállal. Üzleti vállalkozásnak csak az minősül, ahol a befektető saját tőkéjét kockáztatja.

- Valóságos piacon működik, vagyis a ráfordítások és a végtermékek árait is a piac határozza meg.

A vállalat működése során kettős értékteremtési folyamatnak kell végbe mennie: egyrészt értéket kell képeznie a fogyasztók számára, másrészt a vállalat tulajdonosai számára.

A gazdasági szervezetek, vállalatok – mint megannyi élőlény – nyüzsögnek, forognak, kavarognak: összekapcsolódnak, szétválnak, egyesülnek, vagy éppen részek válnak ki belőlük; változtatják alakjukat, méretüket, tevékenységüket és működési területüket;

pillanatról pillanatra születnek újak és halnak el korábbiak.

115 A vállalat érintettjei

A vállalati működéssel kapcsolatban érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. A kapcsolat kétirányú lehet, vagyis az érintett tevékenysége hatást gyakorolhat a vállalatra és a vállalat, működése által szintén hatással lehet az érintettre. Megkülönböztetünk belső és külső érintetteket. A vállalat belső érintettjeinek (1. táblázat) egymástól alapvetően eltérő feladatai vannak és részben vagy egészében más az érdekeltségük.

1. táblázat: A vállalat belső érintettjei

Megnevezés Feladat Érdekeltség

Tulajdonosok Tőkebefektetés Befektetett tőke

megtérülése

Menedzserek Irányítás, döntés Eredményes működés

Munkavállalók Végrehajtás Személyes jövedelem

A külső érintettek különféle jellegű kapcsolatban állnak a vállalattal.

- Fogyasztók: A vállalkozás az igényeik kielégítése céljából jött létre, így ők a vállalat eredményességének a legfőbb külső referenciái. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú jövedelemkilátások legfontosabb összetevője.

- Szállítók: Ők látják el a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal. A szállító nem feltétlenül azonos a fuvarozást végző vállalkozással.

- Versenytársak: Ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni.

Egyrészt osztoznak a nyereségen, másrészt ösztönzik, sőt kényszerítik egymást az innovációra.

116

- Stratégiai partnerek: Részben azonos szándékkal, tevékenységekkel rendelkeznek.

Ilyen érintettség egy közös fejlesztésben vagy marketingakcióban való részvétel, illetve olyan

- távú szállítói/vevői kapcsolatrendszer, amelyben a piaci elemek mellett erős és jól meghatározható szervezeti jellegű kapcsolat is megjelenik.

- Állami intézmények: Eredményének függvényében hozhatja különböző helyzetbe a kormányzati szerveket.

- Helyi és önkéntes állampolgári közösségek: Helyi közigazgatás és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulás, civil szféra.

- Természeti környezet: Ma már követelménnyé vált a természeti környezet megőrző-regeneráló használata, annak kihasználása helyett.

A gazdasági folyamatokban a vállalkozásokat szoros kapcsolat fűzi a magánszemélyekből álló háztartásokhoz. A háztartások felkínálják szaktudásukat, képességeiket, tapasztalataikat a vállalkozások számára, tehát erőforrást biztosítanak a termeléshez.

Másrészt keresletet jelentenek a vállalkozás termékeire vonatkozóan, mert szükségleteik fedezéséhez vásárolnak ezekből (pl. élelmiszer, energia, ruházat). A vállalatok, amelyek igénybe veszik a háztartások munkáját, ezért munkabért fizetnek számukra, ami alapot teremt a háztartások fogyasztásához. Így tehát a két szféra szoros együttműködésben alakítja a gazdasági folyamatokat.

A vállalatnak társadalmi felelőssége is van, működése során szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között.

Vállalkozási formák

Üzleti vállalkozást folytathatnak az állampolgárok egyedül is; ha azonban másokkal szövetkezve teszik, annak az együttműködésnek a modern társadalmakban a jogrendben meghatározott feltételek szerint kell működnie. Vállalat alapítását a piacra lépés jelenti.

117 Új vállalatok két módon jöhetnek létre:

- meglévő vállalatok szervezeti átalakulásával - vadonatúj vállalkozások létrehozásával

Kétfajta vállalatalapító személyiség van:

- vezetői képességekre épülő, - szakmai ismeretekre épülő.

Szervezetek vállalatalapítása:

- meglévő vállalat létrehoz egy leányvállalatot (gazdasági érdekből), - meglévő vállalatok egyesülést, vagy közös vállalatot hoznak létre.

Szervezeti átalakulások:

- Fúzió: Két vállalat egyesülése új vállalat létrehozása érdekében.

- Felvásárlás: Egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele.

A létrehozható vállalkozási formákat a szerint különböztethetjük meg, hogy rendelkeznek-e önálló jogi szrendelkeznek-emélyiséggrendelkeznek-el vagy nrendelkeznek-em, ami mrendelkeznek-eghatározza az anyagi frendelkeznek-elrendelkeznek-elősségvállalás mértékét.

Ennek megfelelően alapítható:

- egyéni vállalkozás,

- társaságok (Közkereseti társaság, Betéti társaság, Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság).

118

Egyéni vállalkozás: belföldi nagykorú természetes szermély üzletszerű, saját nevére és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége.

Alkalmazottat foglalkoztathat, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.

Közkereseti társaság: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség vállalása mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaságnak a vezető tisztségviselője az üzletvezető.

Betéti társaság: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Tagjai közös gazdasági tevékenységet végeznek úgy, hogy legalább egy résztvevő (beltag) felelőssége korlátlan, a többi beltagéval egyetemleges. A kültagok felelőssége csupán vagyoni betétjük mértékéig terjed, de képviseletre nem jogosultak. Alkalmazottat foglalkoztathat, természetes és jogi személyek együtt is alapíthatnak Betéti társaságot. A társaságnak a vezető tisztségviselője az ügyvezető.

Korlátolt felelősségű társaság: önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzstőkével alakul. Tagjainak felelőssége a törzsbetét befizetésére és a társasági szerződésben esetlegesen megszabott más vagyoni hozzájárulás (apport) teljesítésére terjed ki. A társaság egészének kötelezettségeiért a résztvevő egyénileg, a társaságba bevitt vagyona mértékéig felel. Természetes és jogi személyek egyaránt létrehozhatják, de egy tag is alapíthatja. Törzstőkéje legalább 3 millió Ft, egy tag legkisebb törzsbetétje 100 ezer Ft. A pénzbeli törzstőke részaránya legalább 30%, de legkevesebb 1 millió Ft kell, hogy legyen. A társaságnak a vezető tisztségviselője az ügyvezető.

Részvénytársaság: önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre megállapított összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítható. A tagsági jogot a részvény, mint értékpapír testesíti meg. Ezek névértékének összege az alaptőke, ami nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál. A társaság alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek felelőssége csupán a saját részvényeik értékéig terjed. Jogi, illetve természetes személy is alapíthatja, a pénzbeli hányad legalább 30%, de legkevesebb 10 millió Ft, kell, hogy legyen.

119

- Zártkörű Részvénytársaság: a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a tulajdonosok köre zárt, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba.

Ennek következtében, részvényeket venni csak a tulajdonosi körtől lehet venni, a részvények sem tőzsdén, sem másutt nem forgalmazhatók. A tulajdonosok meghatározhatják például azt, hogy a részvények kiknek adhatók el, és azt is, hogy a részvényeseknek van-e elővásárlási joguk a kívülállókkal szemben. A zártkörűen működő részvénytársaságok meghatározhatják, korlátozhatják a részvények elidegenítését. Ez a forma főleg a kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy multinacionális cégek országos leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a tulajdonosi kör egy kis része megváltozna bizonyos időközönként. A részvénytársaság elnevezésének tükröznie kell működési formáját.

- Nyíltkörű Részvénytársaság: olyan céget jelöl, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával nyilvánosan kerülnek forgalomba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piacnak kínálják, a sajtóban megjelentetett csatlakozási felhívás formájában. Az ott megjelölt időben és helyen bárki jegyezheti, megvásárolhatja őket. Az egész nyilvánosan történik, amint a részvénytársaság elnevezése is tükrözi ezt a működési formát. Cégek részvényei általában jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Tulajdonoskörük a tőzsde alakulása folytán kis mértékben folyamatosan változhat.

Az értékpapír valamely jogot, követelést tartalmazó olyan okirat vagy elektronikus adat, amelynek jellegzetessége, hogy a jogot, követelést érvényesíteni, azzal rendelkezni, azt megterhelni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetőséget ad.

A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az

120

osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosa nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból. A hatályos jogszabály szerint a részvényeknek tartalmazniuk kell a kibocsátó és a részvény legfontosabb adatait, a részvényhez fűződő jogokat. A részvény fogalmának meghatározásánál meg kell jelölni még a névértéket és a kibocsátási értéket. A névérték az alaptőke pénzösszegben meghatározott, egy részvényre eső hányadát adja, így az összes részvény névértéke mindig egyenlő az alaptőkével. A kibocsátási érték az alaptőke részhányadot megtestesítő névérték feletti összegét jelenti. Ezért a névérték feletti kibocsátási érték mindig az alaptőkén felüli vagyona lesz a részvénytársaságnak. A nyíltkörű részvénytársaságok esetében a részvények mindenkori árfolyamának ismerete segítséget nyújt a részvénytársaság vagyonértékének meghatározásában.

A részvénykönyv a társaságnál a névre szóló részvények tulajdonosairól vezetett nyilvántartás, amely a közgyűlésen szavazásra jogosult részvényesek számának, az egyes tulajdonosok szavazati jogának számbavételére stb. szolgál. A részvénykönyv vezetése az igazgatóság feladata, nagy társaságok esetében ma már általában külön erre szakosodott szolgáltatók – elszámolóházak, központi értéktárak, pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások – végzik. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.

A részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. A részvénykönyv nyilvános, abba harmadik személy is belenézhet.

A részvényes vagyoni joga alatt értendő többek között az osztalékelőlegre való jog, a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetése alóli mentesség, illetve az osztalékhoz való jog.

Az osztalék a társaság számviteli jogszabályok szerint számított, adózott eredményének a

121

taggyűlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos része. A részvényes osztalékra csak a társaság javára már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában tarthat igényt. A részvényest megillető szervezeti és kisebbségi jogok körébe tartozik a közgyűlési jogok – a részvétel, a felvilágosításhoz, az észrevételek, indítványok tételéhez való jog, valamint a szavazás (ha szavazó részvénnyel rendelkezik.

Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, – az ok megjelölésével – írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést vegyen fel a közgyűlés napirendjére. Az alapszabály ezt a jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő részvényeseknek is megadhatja. A részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a kifizetés a törvényben foglaltaknak megfelel-e.

Lehetőség van ún. nonprofit vállalkozások alapítására, melyek esetén a tevékenység jellegéből fakadóan (pl. szociális szolgáltatások) nem cél a nyereség elérése, bár nem is kizárt. A nonprofit vállalkozások elsődleges célja nem a gazdasági haszonszerzés, hanem a vállalt tevékenység megvalósítása a racionális gazdálkodás keretei között. A működési költségeket bevételekből fedezik, vagyis nyereség is elérhető, de az nem osztható fel a tagok között osztalék formájában.

A startup vállalkozások olyan újonnan alapított, innovatív, nagy – elsősorban nemzetközi piacokat célzó – növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások. Ezek a vállalkozások a korszerű menedzsment-elvek alkalmazásával folyamatosan fejlesztik szervezetüket és működési modelljüket annak érdekében, hogy a gyors növekedési igénynek meg tudjanak felelni. Jellemzően rendelkeznek saját szabadalommal és ezek folyamatos fejlesztése, újak kitalálása állandó cél, a nemzetközi versenyben maradás feltétele.

122 A vállalat küldetése és stratégiája

Az emberek az élet valamennyi területén hosszabb-rövidebb időre kapcsolatba kerülnek egymással tevékenységük során. E kapcsolatok gyakorta célszerű együttműködés formáját öltik: az emberek szövetkeznek egymással valamilyen cél elérésére, valamilyen feladat végrehajtására. Az így létrejövő struktúrákat szervezeteknek nevezzük, azt a célt pedig, amelynek elérésére a szervezett létrejött, a szervezet alapvető céljaként jelöljük meg. Az alapvető cél léte ad értelmet a szervezet létének, a kettő szorosan összekapcsolódik. A mai vállalatok nagysága, státusa, tevékenysége nem a gazdaság törvényei, önmozgása szerint alakult, hanem a mai napig őrzik a létrejöttük időpontjában jellemző körülményeket.

A vállalat küldetése az alapvető céljának specifikus értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és a külső érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Kifejezi üzleti tevékenységének lényegét, meghatározza működési körét és megkülönbözteti más vállalatoktól. A küldetés megvalósításához a vállalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül kettő az üzleti vállalkozás létének és működésének elengedhetetlen feltétele: a marketing és az innováció. Mindkettő egyszerre jelent meghatározott szemléletmódot és ezek érvényesítésére szolgáló tevékenységrendszert.

A küldetés azt határozza meg, hogy a vállalat milyen piaci igényeket, hogyan akar kielégíteni. A legcélszerűbb küldetés kiválasztása után, ezt leszűkítve meg kell határozni a működési kört. Ez felveti, hogy:

- milyen piaci igényeit,

- milyen fogyasztói csoportoknak,

- milyen módszerekkel akarunk kielégíteni.

Elemezni kell a meglévő működési kört, és ki kell alakítani az újat. Ezt általában stratégiai üzleti egységekre bontva érdemes vizsgálni.

123

A tervezésre építő szemlélet azon a feltételezésen alapul, hogy a döntéshozóknak vannak jól körülhatárolható céljai, amelyeket a rendelkezésre álló erőforrások keretei között csak akkor érhetnek el, ha aktívan befolyásolják az eseményeket. A tervezés a döntéshozó

A tervezésre építő szemlélet azon a feltételezésen alapul, hogy a döntéshozóknak vannak jól körülhatárolható céljai, amelyeket a rendelkezésre álló erőforrások keretei között csak akkor érhetnek el, ha aktívan befolyásolják az eseményeket. A tervezés a döntéshozó

In document AGRÁRGAZDASÁGTAN és VÁLLALATGAZDASÁGTAN (Pldal 108-200)