• Nem Talált Eredményt

Alakzatok, trópusok és toposzok a névtelen szerző Comico-Tragoediájában

2. Trópusok és toposzok

A Comico-Tragoedia legtöbb trópusát és toposzát a dráma halál- és pokoljelenetei tartalmazzák, ugyanis ezek azok a szövegegységek, amelyekben az olvasó figyelme felkeltésének érdekében megnövekszik az expresszivitásnak, a képi nyelvhasználatnak szerepe.

2.1. A Halál feltűnésének metaforái

A sárga Halál alakja elsőként Virtus egyik nyitánybeli megszólalásában jelenik meg a darabban,²⁴ ám figurája igazán kidolgozoá csak a szegény Lázár és a ösvény Gazdag paraboláját dramatizáló (2.) szcénában válik. A Lázár-jelenet eszmei-gondolati struktúrájának ugyanis kiemelt pontja a Halál figurájának megjelenése, akinek alakja, valamint a hozzá közvetlenül kapcsolódó cselekményelemeknek a sora lényegében a jelenet középpontjává válik. Mors feltűnése az a mozzanat, amely az erkölcstelen

²³Com-Tr., II. sc. 2. act., 63:772–795.

²⁴Com-Tr., I. sc. 4. act., 56:481–484.

életmódú Gazdagban tényleges félelmet kelt.²⁵ Ekkor azonban már nem válthatja meg magát semmilyen eszközzel sem, hiszen a halállal való szembeszegülés lehetetlen, így az örök kárhozatra jut.

A moralizáló szándék i nem csupán az elkárhozás tényének leírásában nyilvánul meg, hanem a nyelvi megformálásban is hangsúlyosan érvényre jut: a bűnökben tobzódó Gazdagon eluralkodó affektusok, amelyek tehát a félelemhez és a rémület-hez kötődnek, a szcéna erősen tropikus és figuratív nyelvezete révén az olvasóra is átkerülhetnek. Megfigyelhetjük, hogy a Halál figurájának – a cselekmény szerint hirtelen és váratlanul történő – feltűnése nyelvileg éppen nem spontán módon nyer kifejeződést, hanem nagyon is előkészítve és szinte hosszasan bevezetve. Az olvasó ugyanis a Halál megjelenéséről a Gazdag lelkében végbemenő érzelmi-lelkiismereti folyamatokba illeszteen értesül, melynek nyelvi-stilisztikai reprezentálója az egyre erőteljesebb és egyre explicitebb értelmű metaforáknak a sora. A Halál kezdetben csupán egy óvatos, metaforizáló hasonlatban jelenik meg,²⁶ amelyben alakja egy rút sárga állatként testesül meg a Gazdag elő, valamint a drámát olvasó befogadók képzelete számára is. Ezt követik aváratlan vendég,az udvaromnak gyásza,a minden nemzetnek gyilkosa metaforák, mígnem e képzeleti sor egészen a halál, illetve az elkárhozás eszközeiig (kasza, kapa, ásó, kard), valamint azok tulajdonosáig, az állat-világ kontextusához kötődő mészárosnak a metaforájáig jut el(fejemnek mészárosa).²⁷ Ebben a metaforaláncban az egyes elemek közö elsősorban asszociatív kapcsolat van, sorrendiségüket pedig a fokozatiság teremti meg.

E tudatos megszerkeszteség melle további kifinomult szerzői-szerkesztői érzékről tanúskodik a metaforák találó megválogatása, amely a metaforikus kifejezésekhez kapcsolódó fogalmi tartományoknak milyenségében mutatható ki leginkább:²⁸ a ka-sza,a kaszál,a fej, a rend,és amészáros szavak elsődleges szemantikai kontextusa a velük alkoto szóképek által ugyanis az emberi létformánál alacsonyabb szintekre

²⁵ A öldi életében a halállal mit sem törődő, ám a kárhozat fenyegetésekor bűnbánatra kész bűnös ember szánakozása a középkori és kora újkori irodalom egyik kedvelt toposza.

Vö. pl. Visio Philiberti: Nádor-kódex, 327–328.; Székelyudvarhelyi-kódex, Nyt XV, 64: 23–26 (Nyelvemléktár XV., kiad. K Lajos, 1908); Pesti GyörgyHaláltáncéneke = Pesti György Haláltáncéneke Holbein képeivel,kiad. D Lajos, Bp., Magyar Bibliophil Társaság, 1927, 36.

²⁶ „Rút sárga állatnak tetszék jelenése, / Ollyan mint Halálnak ennek ő lépése” –Com-Tr., II.

sc. 2. act., 61:694–695.

²⁷Com-Tr., II. sc. 2. act., 61:696–719.

²⁸ A halálhoz tartozó konceptuális metaforák köréről lásd: George L, Mark T, More an Cool Reason: A Field Guide to Poetic Metaphor,Chicago, University of Chicago Press, 1989, 52.; a metafora tanulmányomban is alkalmazo kognitív szemantikai megközelítéséről részletesen lásd:Metaphor and ought,ed. Andrew O, Cambridge University Press, 1993;

George L,Mark J,Philosophy in the Flesh: e Embodied Mind and Its Challenge to Western ought,New York, Basic Books, 1999.; K Zoltán, A metafora: Gyakorlati beveztés a kognitív metaforaelméletbe,Bp., Typotex, 2005.

degradálja²⁹ a bűnei által egyébként is rendkívüli mértékben lealacsonyodó ösvény Gazdagot. E fokozásos és tartalmában meglehetősen súlyos szemantikai mezőket ki-alakító metaforalánc után nyer csak explicit kimondást, hogy a Gazdag lelkiismeretét feltámasztó, ám lelkét már menthetetlenül elragadni igyekvő rút sárga állat a Halál.³⁰ 2.2. A pokol és a kárhozat szóképei:

Tantalus kádja, az örök tűz motívuma és a szimbólumszerű metaforák

AComico-Tragoediapokoljeleneteinek a megformálásában ahypotyposisretorikai esz-köze és a szimbólumszerű metaforáknak a használata³¹ dominál, amelyeket az infer-nóbeli kínok által kiválto hatásoknak a reprezentációja tesz még erőteljesebbé. A po-kolban elszenvede gyötrelmeknek bemutatása nagymértékben épít a gondolkodás képi struktúráira, hiszen a különféle kínzóeszközök és pokoli szerkezetek, valamint a visszataszító alvilági lények által okozo kínoknak a bemutatása egy hosszantartó és rendkívül expresszív eseménysort fest le a szöveg költői képei és kifejezései mögé.³² A szöveg tehát jelentős mértékben apellál i az olvasó képzeletére, az általa költőileg kifejeze, fikcionalizált látványnak az elképzelésére.

Az első kép, amely megragadhatja az olvasó figyelmét, Tantalus kádjának említése,³³ amely a görög mitológiából ve történet tragikumának felidézésével³⁴ éppúgy a mo-ralizálás eszközként hathat, mint az ördögök hevítee tüzes kád képe által előidéze

és elképzelt szenvedésnek a képzeletbeli látványával.

A hevít és afelgyújt igék, valamint a tüzesjelző egymást követő használata vezeti be lexikális szinten az örök tűz motívumát.³⁵ E topikus jellegű szóképnek számos ér-telmezése alakult ki a túlvilágról való gondolkodás során, ám ezek igazán kidolgozoá és tételessé csak a középkor századaiban, a skolasztikus pokol teológiájának és

dokt-²⁹ Az ember növény („kasza”, „én rendemen kaszál”), és az ember állat („Fejemnek lészesz–é ezzel mészárosa”).

³⁰ „Hadd–el, ne szólj többet, ez a’ sárga Halál: /Nem kedvez, megöli valakit hol talál” – Com-Tr., II. sc. 2. act., 61:712–713.

³¹ Ehhez lásd: Arthur C. D,A közhely színeváltozása: Művészetfilozófia,ford. S Gábor, Enciklopédia Kiadó, Bp., 1996, 166–176. Danto i a metafora retorikus hatását emeli ki, amelyet

„intencionális kontextus”-ként értelmez.

³² Az erős képiség és az elképzelt látvány hangsúlyozosága a prédikációk műfajcsoportjá-nak is fontos jellegzetessége, funkciójuk pedig mind aComico-Tragoedia, mind a hitszónokok és prédikátorok irodalmi produktumaiban ugyanaz, vagyis az erkölcsi példaadás és a hívők morális figyelmének felébresztése. A barokk prédikációk látványkötöségéről lásd: T Réka, Az isteni szó barokk sáfárai,Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2009, 188–218.

³³Com-Tr., II. sc. 3. act., 66:906.

³⁴Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology,ed. William S, Ann Arbor, Michigan, University of Michigan Library, 1870, 974–975. (Tantalus, auth. L. S.).

³⁵Com-Tr., II. sc., 3. act., 66:909; II. sc. 4. act., 68:1023–1025, 69:1047.

rínájának a kidolgozásakor váltak.³⁶ Ezeknek az elgondolásoknak a közös jellemzője, hogy a pokol tüzét az evilági lét szabályainak ellentmondó, illetve azokat felülmúló törvényszerűségek szerint működő büntetőeszköznek képzelték el, amely a testet és a lelket egyformán kínozza, s amely mindeközben kibékíthetetlen ellentétességeket hordoz magában.³⁷

Ezeket a pokol tüzéről alkoto középkori elgondolásokat aComico-Tragoediaörök tűzének motívuma is mozgásba hozza, s ekképp az ismeretlen szerző ellenpontozó és többféle értelemszintet is tudatosan működtető szöveggenerációs technikájának is példájává válik, csakúgy, mint a második szcéna további szimbólumszerű metaforáinak az alkalmazása.³⁸ Azocsmány férgek, aszívmardosó skorpiók,valamint azáspis kígyók éshitván vislákmetaforák, amelyek az infernóbeli színtér állandó kísérőiként vannak jelen, ugyanis nem csupán a pokolban elképzelt szenvedések valós testi-fizikai gyöt-relmeit okozó lényekként töltik be szerepüket, hanem átvi, allegorikus-szimbolikus értelmet nyerve a benső, lelkiismereti szenvedések okozóiként is.³⁹

³⁶ Az örök tűz motívumának bibliai alapja: Iz 66,15–16; 66,24. (Ezen kívül még számos bibliai locus tartalmazza a tűz motívumát, a Biblia pasztorációs jegyzékei 271 strófát számoltak össze, l.Tables pastorales de la Bible,Leithelleux, 1974.). A pokol tüzének értelméről már a 2. században értekezik Alexandriai Kelemen és tanítványa, Órigenész is, szerintük a tűz leginkább mint belső tűz, vagyis a lelkiismereti szenvedések kifejezőjeként értelmezhető, ld. A Kelemen:

Ókeresztény írók,VIII.,Bp., Szent István Társulat, 1984, VII, 6.; Órigenész,De principiiis, II, X, 4–5 (magyar fordításban: A princípiumokról,ford. S Róbert, Kairosz, Bp., 2003, 200–203.).

Lásd továbbá Nüsszai Szent Gergely és Nagy Szent Gergely tűzről alkoto elképzelését is az előzmények közö: N Gergely,Oratio catechetica, XXVI, 7–9.; Nagy Szent Gergely, Moralia in Job, XXIX, 35. A pokol leírásában a tűz motívumát félelempasztorációs eszközként használja pl. Vézelay-i Julianus, Szent Ágostonra támaszkodva, lásd az utolsó ítéletről szóló prédikációját (Julien D V,Sermons=Sources Chrétiennes,192, 193, Párizs, Cerf, 1972, 21.). A tűzzel kapcsolatos skolasztikus elgondolások legjelentősebb tételeit lásd: A Szt.

Tamás, Summa theologica,41, 70.kérdés, 3. szakasz, és Summa contra Gentiles, IV, 90.– Ld.

Georges M ,A pokol története, Bp., Atlantisz, 2012.

³⁷ megtisztít és megbüntet, megment és elpusztít, jó és rossz, isteni szféra és pokoli színtér, testi szenvedések és lelki gyötrelmek stb.

³⁸ A metaforák oszcillációs folyamatban történő leírásáról, amely a különböző értelem-, illetve jelentésszintek közöi mozgáson alapul, lásd: H Elemér,Az irodalmi mű mint komplex modell,Bp., Magvető, 1984, 228–248, 497–581.

³⁹ Ehhez lásd még az Iz 66, 24 bibliai locust, továbbá A Szt. Tamás,Summa theologica, 86. kérdés, 3. szakaszát.