Továbbgondolás, további kutatások

In document Helyzetkép a főbb társadalmi folyamatokról (Pldal 23-26)

Jelen tanulmány központi gondolata szerint a fenntarthatóság értékfüggő kategó-ria, ami azt jelenti, hogy tartalma attól függ, hogy milyen világ-, illetve társadalom-kép alapján értelmezzük az újratermelődési folyamatokat, azaz a társadalom műkö-dését.

A mai viszonyok között alapvetően kétféle társadalomkép, illetve ezekhez ren-delhető társadalomfejlődési modell jöhet számításba: az egyik a jelenlegi gazdasági növekedésre orientált, a másik a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot előtérbe helyező és a gazdasági növekedést ennek alárendelő modell.

Célszerű lenne, hogy ezek a más-más értékrendek alapján felépített társadalom-képek közeledjenek egymáshoz, már csak azért is, mert ez is egyik feltétele a valósá-gos fenntarthatóság megteremtésének. Praktikus szempontok miatt minél több szeg-mens esetében meg kell teremteni az átjárást a két modell között, amit alapvetően a használt fogalmak, a mérési módszerek, ezen belül is az indikátorok szintjén lehet megtenni.

A statisztikai mérésnek mindkét modell adatigényét ki kell elégíteni, és erre ala-pozva párhuzamos méréseket kell végezni, majd azok eredményeit egymással össze-vetve a valós viszonyokra vonatkozóan árnyaltabb képet lehet kapni. A párhuzamos mérés azt jelenti, hogy mindkét modellben – a részben azonos, részben eltérő indiká-torok – az értékrendszereik alapján külön-külön kell elemezni és értékelni az egyes folyamatokat, jelenségeket. Az egyes modellek érthetően más-más módon értelmezik a fenntarthatóságot, ebből az is következik, hogy ugyanaz az indikátor az egyik mo-dellben a fejlődést vagy másképpen a fenntarthatóságot mutatja, míg a másik modell keretei között inkább a fenntarthatatlanság folyamataira utal.

Ezen általános jellegű megfontolások mellett, a következő kutatási feladatokat le-het megfogalmazni.

1. Fontos lenne, hogy a társadalmi folyamatok és jelenségek, valamint a környe-zet állapotát mérő jelzőszámok, illetve ezek strukturált alrendszerei egységes, integ-rált keretben jelenjenek meg. Ám az egységes értelmezési keret megteremtése előtt (vagy azzal párhuzamosan) kívánatos a belső összefüggéseik alapján, külön-külön is elemezni a társadalmi folyamatokat, illetve a környezet állapotát tükröző indikátoro-kat, törekedve a fogalmi harmonizációra.

2. A legnehezebb feladatot az jelenti, hogy a két modellben használt társadalmi indikátorok összehasonlító értelmezéséhez ki kell alakítani az összehasonlíthatóság szempontjait. A mindkét modellben használt indikátorok esetében – külön-külön – meg kell határozni azt az értéktartományt, amelyen belül a fenntarthatóság, illetve a fenntarthatatlanság a jellemző érték. Érvényes következtetéseket csak az ily módon egybevetett határértékek alapján lehet levonni.

3. Hasznos tanulságokkal szolgálhat a fenntartható fejlődés különböző koncepció-inak, valamint a mögöttük levő indikátorrendszereknek a kritikai egybevetése. Ez esetben alapvetően a nemzetközi szervezetek, többek között az OECD által összeállí-tott kompendiumot, továbbá a fenntartható fejlődés alternatív modelljét előtérbe he-lyező koncepciókat és ajánlott indikátorrendszereket célszerű összehasonlítani, va-lamint a tanulságokat levonni.

4. A jelenlegi jól-lét kutatási irányok lehetőségei és korlátai. A fenntarthatóság komplexebb megítélése szempontjából mindkét modell számára alapvető fontosságú a jól-lét dimenziójának beemelése.

A különböző szálakon folyó jól-lét kutatások többségének közös jellemzője, hogy alapvetően csak a szubjektív indikátorokra támaszkodnak. Kulcskérdésük az egyéni és a társadalmi szintű megelégedettség és boldogság, tömören fogalmazva a fenn-tarthatóság szubjektív elemeire helyezik a hangsúlyt.

Véleményem szerint a szubjektív alapon mért jól-létet csak a jóléti alapok ismere-tében lehet kellően értelmezni, azaz a jól-létet a társadalmi-gazdasági kontextusokba beágyazva célszerű vizsgálni. A továbbiakban ezen megközelítés jegyében kellene kialakítani a jól-lét kapcsolódását és kölcsönös összefüggéseit a jóléttel, valamint a társadalmi-gazdasági szerkezettel. Szükséges lenne tehát kidolgozni az objektív és szubjektív elemeket egyaránt magába foglaló rendszer koncepcionális kereteit, amelyre új fogalomként érdemes lenne a „jó élet” fogalmat alkalmazni. (Ám más fo-galom is lehetséges.)

5. Célszerű lenne, ha a nem kormányzati szakmai szervezetek közös vállalásában kétévente elkészülne a „Helyzetkép a fenntarthatóságról” című elemző és statisztikai indikátorokat tartalmazó kötet. Ennek tartalmát az érintett szervezetek szakértői kö-zösen dolgoznák ki. A szakmai konszenzuson alapuló, rendszeresen közreadott indi-kátorrendszer és annak a két féle modell szerinti értelmezése adhat minimálisan szükséges alapot ahhoz, hogy a különböző nézetet vallók között érdemi, szakmai párbeszéd alakulhasson ki.

Irodalom

BÁCSKAY A.BOCZ J.KOVÁCS B.TÓTH J.N. [2012]: Szociális védőháló, egyes társadalombiz-tosítási ellátások. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

FARKAS J.VAJDA Á. [1989]: Időgazdálkodás és munkatevékenységek. Társadalomtudományi Vállalkozások. Központi Statisztikai Hivatal, MTA Szociológiai Kutató Intézet. Budapest.

GÁRDOS É. [2012]: Egészségi állapot, egészségügy. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest.

GIANELLI,G.C.MANGIAVACCHI,L.PICCOLI,L. [2009]: Size and Value of Unpaid Family Work in Europe. http://www.aiel.it/bacheca/SASSARI/papers/giannelli_mangiavacchi.pdf

HARCSA I.SEBŐK CS. [2001]: A részidős mezőgazdasági munka. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest.

HARCSA I.SEBŐK CS. [2002]: A népesség időfelhasználása 1986/87-ben és 1999/2000-ben. Köz-ponti Statisztikai Hivatal. Budapest.

HARCSA I. [1984]: Mezőgazdasági kistermelés, életmód, életkörülmények. Társadalomkutatás. 2.

sz. 134–153. old.

HARCSA I. [1991]: Családok önvédelmi helyzetben. Közgazdasági Szemle. XXXVIII. évf. 3. sz.

307–319. old.

HARCSA I. [2012]: Helyzetkép a fenntarthatóságról a társadalmi jelzőszámok tükrében. Statisztikai Szemle. 90. évf. 10. sz. 905–924. old.

HAVASI É.MENCZŐ B. [2012]: Kiadás, fogyasztás. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest.

HAVASI É. [2012]: Jövedelem, megélhetési viszonyok, szegénység. 2012. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

HEGEDÜS, J. [2012]: The Transformation of the Social Housing Sector in Eastern Europe – A Conceptual Framework. In: Hegedüs, J. – Lux, M. – Teller, N. (eds): Social Housing in Post-Socialist Countries. Routledge. New York. pp. 19–41.

KERTESI G.VARGA J. [2005]: Foglalkoztatottság és iskolai végzettség Magyarországon. Közgaz-dasági Szemle. LII. évf. 7–8. sz. 633–662. old.

KOVÁCS B. [2012]: Oktatás. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

KSH (KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL) [2004]: Társadalmi helyzetkép, 2003. Budapest.

KSH [2011a]: Gyermekvállalás és gyermeknevelés. Budapest.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyemekvallalasneveles.pdf KSH [2011b]: Magyarország 2010. Budapest.

LACKÓ M. [2011]: A magyarországi rossz egészségi állapot lehetséges magyarázó tényezői. Össze-hasonlító makroelemzés magyar és osztrák adatok alapján, 1960–2004. In: Mészáros J. – Har-csa I. (szerk.): Helyzetkép a népesség egészségi állapotáról. Gondolat Kiadó. Budapest. 35–74.

old.

MONOSTORI J. [2012a]: Népesedés. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

MONOSTORI J. [2012b]: Család, háztartás. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

MONOSTORI J. [2012c]: A népesség gazdasági aktivitása, munkaerő-piaci helyzete. Munkaanyag.

Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

SIK E.SZÉP K. [2002]: A háztartási szatellit számla. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

SPÉDER ZS.KAPITÁNY B. [2007]: Gyermekek: vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elem-zések. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok 6. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.

Budapest.

SZÉKELY G- [2012]: Lakáshelyzet. Munkaanyag. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

VITRAI J. [2011]: Egészségegyenlőtlenségek Magyarországon. In: Mészáros J. – Harcsa I. (szerk.):

Helyzetkép a népesség egészségi állapotáról. Gondolat Kiadó. Budapest. 25–34. old.

VITRAI J. [2011]: Milyen a magyar népesség egészsége? In: Mészáros J. – Harcsa I. (szerk): Hely-zetkép a népesség egészségi állapotáról. Gondolat Kiadó. Budapest. 9–24. old.

Summary

Taking into account the sustainability, the study focuses on the social-demographic processes and phenomena as well as well-being. On the basis of the long term trends of the processes and phenomena, the study makes cautious conclusions connected with sustainability. Based on previous experience, the author makes proposals for further investigations, in which the interpretation of the indicators connected with the social processes and the environment, in addition to welfare and well-being get a distinguished role.

In document Helyzetkép a főbb társadalmi folyamatokról (Pldal 23-26)