7.2. A kérdőíves felmérés eredményei
7.2.7. A tervezési rendszer mint a vállalati professzionalizáció egyik fokmérője
A kérdőíves felmérésben vizsgáltuk a vállalatok által alkalmazott tervtípusokat, vala-mint a tervezési rendszer összetettsége és az azzal összefüggő tényezők kapcsolatát, ke-restük a sikeres nemzetközi szereplés és a tervezés, azaz a tudatos, cél- és jövőorientált vezetői gondolkodás közötti összefüggéseket.
A kérdőívet kitöltők által készített tervtípusok gyakorisága az alábbiak szerint ala-kul: a legtöbb vállalat (a válaszadók 62,8 százaléka) készít rendszeresen értékesítési ter-vet, több mint 50 százaléka cash flow-terter-vet, eredményterter-vet, átfogó üzleti terter-vet, to-vábbá stratégiai tervet, míg projekttervezés a cégek 48,6 százaléka, megvalósíthatósági tanulmány csak 17,6 százaléka esetében készül rendszeresen (7.15. ábra).
7.15. ábra: A nemzetköziesedéssel összefüggésben készített tervtípusok
Forrás: A kérdőíves megkérdezés adatai
A szofisztikáltabb tervezési rendszer kifejezésére az alkalmazott tervtípusok száma vál-tozót képeztük. Ez a változó a következő tényezőkkel mutat korrelációs kapcsolatot:
•
nemzetközi orientáció mértéke (r= 0,329, sig: 0,00),•
innovációs teljesítmény (r=0,39; sig: 0,00),•
innovációorientáció (r=0,232; sig:0,005),•
alkalmazotti létszám, azaz a vállalat mérete (r=0,268; sig: 0,001),•
üzleti modell versenyképessé tétele (r=0,214; sig: 0,009),•
interkulturális, külföldi vezetési tapasztalat (r=0,322; sig:0,00).Ha a tulajdonosi szerkezet alapján vizsgáljuk a tervezési rendszer összetettségét, a nemzetközi orientációt és az információs és kommunikációs technológiai eszközök exportcélú IKT-alkalmazását, akkor megállapítható, hogy a hazai tulajdonú vállalatok nemzetközi orientációja elmarad a külföldi tulajdonban lévőkhöz képest (F=3,365;
sig.: 0,037). Ugyanez nem mutatható ki az információs és kommunikációs technológiai eszközök, illetve a tervezési rendszer szofisztikáltsága kapcsán.
A kérdésblokk összefoglalásaként a 7.16. ábra mutatja a nemzetközi teljesítménnyel, azaz az exportárbevétel arányával összefüggő tényezőket az elvégzett varianciaanalízi-sek alapján:
93
88
87
85
80
72
66 26
Értékesítési terv
Cash flow-terv
Átfogó üzleti terv
Eredményterv
Stratégiai terv
Projektterv
Likviditási terv
Megvalósíthatósági tanulmány
7.16. ábra: A nemzetközi teljesítményre ható tényezők a felmérés alapján
Forrás: Saját szerkesztés
7.3. összefogLaLás, következtetések
E fejezet annak az online kérdőíves felmérésnek a kiértékelése során keletkezett főbb eredmények foglalja össze, amely a hazai kkv-k nemzetköziesedésével kapcsolatos szak-mai tudásanyag kiegészítését tűzte ki célul.
A kérdőíves lekérdezés alapját a BVD Amadeus adatbázisból véletlen mintavétellel kiválasztott 3775 cég képzete, amelyek a 2017. évi átlagos foglalkoztatotti létszám alap-ján 10 fő feletti és 250 fő alatti létszámmal rendelkeztek, és amelyeknek volt export-árbevételük. A tulajdonviszonyokat tekintve a kérdőívet kitöltő 148 cég 80 százaléka 100 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás, 16 százaléka 100 százalékban külföldi, míg 4 százaléka vegyes tulajdonosi hátterű volt. A foglalkoztatás alapján
Nemzetközi orientáció és tapasztalat (vezetés, munkatársak,
szervezeti kultúra, exportpiaci tapasztalatok)
Jövőorientált és tudatos vállalatvezetés (tervezés, innovációorientáció, innovációs teljesítmény)
Exportcélú ICT-befektetések
Nemzetközi teljesítmény (exportárbevétel
aránya)
a kitöltők 31 százaléka 10–49 fő közötti, 64 százaléka 50–249 fő közötti, 4 százaléka pe-dig 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezett 2018-ban. Ágazati-szektorális vetületben a vállalkozások legnagyobb arányban (33 százalék) a feldolgozóiparban működnek, 10 százalék feletti arányt képvisel a mintában a kereskedelmi és gépjár-műjavítási, illetve az egyéb szolgáltatási tevékenység. A cégek átlagos életkora 25 év, az átlagos létszám 105 fő. A nemzetköziesedés egyik fokmérője az exportárbevétel összes árbevételhez viszonyított aránya, ami a felmérésben részt vevő vállalatok esetében 38 százalék. A vállalatok 56,1 százaléka 25 százalék feletti exportárbevétel-aránnyal rendelkezik, azaz exportorientáltnak minősíthető. A piaci orientációt tekintve a fel-mérésben szereplő cégek 7 százaléka tekinthető született globális vállalatnak, 18 száza-léka pedig egyáltalán nem folytat exporttevékenységet. A fennmaradó 75 százalékban 24 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egy országcsoportba, 5 százalék azoké, amelyek egy országba exportálnak, 41 százalék célcsoport-specifikus nemzet-közi tranzakciókra szakosodott, míg 5 százalék rövid távon egy régió egy országára koncentrál, de tervezi a teljes régió elérését.
A felmérésben vizsgáltuk a nemzetközi vérkeringésben való részvétel formáját.
Ennek kapcsán megállapítottuk, hogy a mintában szereplő kkv-k többnyire ellátási láncok szereplőiként vesznek részt a nemzetközi kereskedelemben. A kis- és közép-vállalkozások 40 százaléka értékesít külföldre továbbfelhasználási céllal, 27 százaléka hazai telephelyű külföldi vállalat beszállítója, 26 százaléka szerződéses termelés vagy bérmunka keretében kapcsolódik a nemzetközi munkamegosztáshoz. A vállalatoknak 39 százaléka említette, hogy a nemzetközi tevékenység keretében végfelhasználóknak is értékesít. A megkérdezettek 12 százaléka rendelkezik külföldi értékesítő leányvállalattal, 6 százaléka működtet termelő leányvállalatot külföldön. Ezek többsége külföldi vagy vegyes tulajdonban lévő vállalat.
A kérdőíves kutatás fel kívánta tárni a nemzetköziesedést támogató és gátló vagy hátráltató legfontosabb tényezőket. A válaszadók legfontosabb támogató motiváló elemként a piaci növekedési kilátásokat, a magasabb nyereség elérésének lehetősé-gét, a hazai piac telítettsélehetősé-gét, a kapacitáskihasználás fokozását és az elérhető méret-gazdaságossági előnyöket említették. A hátráltató tényezők között a kapacitáshiány, a logisztikai költségek növekedése, a vállalat méretéből adódó gyengeségek, valamint a kulturális és nyelvi különbségek, a pénzügyi források hiánya és a jogszabályi háttér kiszámíthatatlansága szerepelt.
A kutatás során vizsgáltuk a külső támogatásokkal kapcsolatos vállalkozói hoz-záállást, igyekeztünk feltárni olyan külső támogatási területeket, amelyek iránt a jö-vőben intenzív érdeklődést mutathatnak a nemzetközi irányultságú vállalatok. A vá-laszadók legnagyobb arányban a partnerkeresés, partnerfigyelés, a külföldi szakmai rendezvényeken és vásárokon való megjelenés, a piaci információkkal összefüggő tanácsadás, a biztosítások finanszírozása és az árfolyamkockázatok csökkentése terén szeretnének külső támogatáshoz jutni. A mintában szereplő vállalatok 54,8
százalé-ka korábban nem vett igénybe nemzetköziesedéssel összefüggő támogatást, kevesebb mint 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben sem tart igényt exportcélú támo-gatásra. A támogató szervezetekkel való együttműködés is meglehetősen alacsony szintű. Arra a kérdésre, hogy mely szervezet segítette a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódást, a válaszadók az Eximbankot és a Kereskedelmi és Iparkamará-kat említették nagyobb arányban, míg a külképviseletek, a Magyar Nemzeti Kereske-dőház, a HIPA, az NKFIH és a NAK jelentősége csekély volt. A válaszadó vállalatok legnagyobb arányban saját forrásra támaszkodtak az exporttevékenység előmozdí-tása során, minimális a MEHIB-, a Garantiqa-, az MFB- és az Eximbank-források becsatornázásának aránya.
A felmérés kitért a piacválasztás szempontjainak rangsorolására is, ami a hazai és a nemzetközi tulajdonosi háttérrel bíró cégek esetében azonos sorrendet eredménye-zett a tényezőket illetően, a következők szerint az elsőtől haladva a többi, kevésbé rele-váns tényezőig: gazdasági stabilitás, a jogrendszerek (hazai és célországi) stabilitása, a cél pia cok földrajzi közelsége, a politikai rendszerek stabilitása, az üzleti szokások hason lósága és a kulturális hasonlóságok.
A kutatás kiterjedt egyfelől a nemzetközi teljesítmény és a nemzetközi orientáció, másfelől az innovációs teljesítmény és a vállalatok innovációorientált működése közötti összefüggések feltárására is. Az elmúlt öt évben a válaszadók 36,5 százaléka termékin-novációt, 29,1 százaléka termelésifolyamat-innovációt valósított meg, 26,4 százaléka új munkaszervezési módszert, 25 százaléka új szolgáltatást vezetett be az exportképesség javítása érdekében. A megkérdezetteknek mindössze 16,2 százaléka nem hajtott végre a felsorolt innovációtípusok közül egyet sem.
Az elvégzett korrelációszámítások alapján a nemzetközi teljesítménnyel (export-ár be vétel aránya) összefüggő tényező közé sorolható a vállalati kultúra, a munkaerő és a vezetés nemzetközi orientációja (r=0,332; sig: 0,00), valamint a vállalat exportcélú IKT-befektetésekkel kapcsolatos tényezője (r=0,203; sig: 0,013).
A kérdőíves felmérésben vizsgáltuk a vállalatok által alkalmazott tervtípusokat, a tervezési rendszer összetettségét, valamint az azzal összefüggő tényezők kapcsolatát, kerestük a nemzetközi sikeres szereplés és a tervezés, azaz a tudatos, cél- és jövőorien-tált vezetői gondolkodás közötti összefüggéseket. Ezzel kapcsolatban az alábbi követ-keztetésekre jutottunk:
A kérdőívet kitöltők által készített tervtípusok gyakorisága az alábbiak szerint ala-kul: a legtöbb vállalat (a válaszadók 62,8 százaléka) dolgoz ki rendszeresen értékesítési tervet, több mint 50 százaléka állít össze cash flow-tervet, eredménytervet, átfogó üzleti tervet és stratégiai tervet, míg projekttervezés a cégek 48,6 százaléka, megvalósíthatósá-gi tanulmány pedig csak 17,6 százaléka esetében készül rendszeresen.
Az erőteljesebb nemzetközi és innovációorientációval bíró vállalkozásokat általá-ban nagyobb interkulturális vezetői tapasztalattal rendelkező vezetők irányítják, akik számára fontos jövőbeni feladat az üzleti modell versenyképessé tétele, valamint a
tu-datos jövő- és célorientált működés. Mindez szofisztikáltabb tervezési rendszer alkal-mazásában manifesztálódik.
7.4. az onLine váLLaLati adatfeLvéteL kérdőíve