Teljesítménygazdálkodás

A villamosteljesítmény-gazdálkodás lehetőségeinek kihasználása: az adott telephelyre feltétlenül szükséges (nappali és csúcsidei) teljesítményigény körültekintő meghatározása, szakszerű igénylése és az engedélyezett villamos teljesítmény pontos betartása a vállalat érdeke.

A villamosenergia-termelés és -ellátás műszaki-gazdasági sajátosságaiból következően, a villamos energia önköltsége akkor kedvezőbb, ha az évi villamos energia felhasználása (kWh) nagy, az egyidejű teljesítmény (kW) pedig kicsi, vagyis, ha a hálózat és fogyasztók évi teljesítmény-kihasználási óraszáma nagy. Az érvényben lévő árszabások a fogyasztókat ezen cél elérésére anyagilag, a díjtételeken keresztül közgazdasági eszközökkel ösztönzik.

http://www.mavir.hu/web/mavir/merlegkor

http://www.mavir.hu/web/mavir/menetrendkezeles1

A MAVIR ZRt gondoskodik a magyar villamosenergia-rendszer megbízható, hatékony és biztonságos irányításáról, a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton. Felügyeli és gyarapítja a hálózati vagyont, elvégzi a megfelelő, üzembiztos ellátáshoz szükséges felújításokat, karbantartásokat és fejlesztéseket.

Biztosítja a villamosenergia-piac zavartalan működését, további bővítését, az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára. Összegzi a villamosenergia-ellátás szereplőitől kapott adatokat. Összehangolja a magyar villamosenergia-rendszer működését a szomszédos hálózatokkal. Koordinálja a nemzetközi szakmai együttműködéseket.

A teljesítménygazdálkodás elsődleges feladata az adott villamos energia vételezési helyen:

• a nappali teljesítményigény és

• a csúcsidőszaki teljesítményigény meghatározása.

A díjak magállapításánál figyelembe veszik, a törvényileg meghatározott un. zónaidőket, amelyek szorosan összefüggenek a hálózat terhelésével, azaz a fogyasztás alakulásával

3.4. táblázat. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

A fogyasztó szempontjából mérvadó a hálózat kihasználási óraszáma, amelyet a szolgáltató a díjak meghatározásánál ismer el.

A kihasználási óraszám a lekötött teljesítménnyel megszorozva az éves fogyasztás kiadódik.

Példa:

Egy 30 kW lekötött teljesítménnyel rendelkező fogyasztó éves fogyasztása 97200 kWh.

Mennyi a kihasználási óraszáma?

Kihasználási óraszám=97200/30=3240 óra

Egy év 365*24=8760 óra, így a kihasználtság 40% -os.

Fentiekből következik, hogy minél magasabb a kihasználási óraszám, annál kedvezőbb átlagár érhető el.

Nagyon alacsony kihasználás irreálisan magas átlagárakat eredményez.

3.9. ábra. Az átlagár és a kihasználási óraszám összefüggése (Példa: Zsebik A. 2003) Teljesítménydíjas árszabás

A vezetékes energiahordozók esetén (földgáz, villamos-energia és távhő) a távvezetékek magas beruházási költsége miatt szolgáltatásánál az ár állandó tagját az adott évben várható legnagyobb teljesítményigénytől teszik függővé.

Ezért ezt az árszabást teljesítménydíjas árformának is nevezik, annak az ellenértéke, hogy az áramszolgáltató a fogyasztó rendelkezésére bizonyos teljesítményt készenlétben tart. A legnagyobb teljesítményről előre, a szerződés megkötésekor kell nyilatkozni (ezt hívják teljesítmény lekötésnek), ezért az állandó tag mindig prognosztizált értékkel kerül meghatározásra. Ennél nagyobb teljesítmény nem vehető le a csatlakozási pontról.

Utólagos korrekcióra általában nincs lehetőség, viszont a lekötött érték túllépése szigorú többletdíjat jelent. A csúcsok csökkentése érdekében az áramszolgáltató gazdasági eszközökkel is mindent elkövet: a csúcsidőszakban nagyobb teljesítménydíjat és áramdíjat számít fel. Oka: A szükséges erőműi és hálózati terhelhetőségi kapacitásoknak alkalmasaknak kell lenniük (a szolgáltatónak alkalmassá kell tenni) ezeknek a terhelési csúcsoknak a szolgáltatására.

Főbb jellemzői:

• csak akkor választható, ha legalább az egyik napszakban min. 20kW teljesítmény lekötésre kerül, legalább 12 hónap időtartamra

• a lekötött teljesítmény napszakonként külön-külön határozható meg

• a szerződésben lekötött teljesítmények túllépése esetén pótdíjat kell fizetni. A pótdíj mértéke az adott túllépési napszakra vonatkozóan a tárgyhavi túllépés éves szintű díjának ¼-ed része. (Ha mind csúcsidőben, mind csúcson kívüli időszakban túllépés történik, úgy mindkét időszakra külön-külön meg kell fizetni!)

• a mérés ¼ órás átlagérték rögzítésével történik, ezért a rövid idejű túllépés nem feltétlenül von maga után pótdíjfizetési kötelezettséget a fogyasztó a szerződés tartamán belül a csúcsidőszakra és a csúcsidőn kívüli

• időszakra eredetileg lekötött teljesítményeket a szerződéses időszakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja ,

3.5. táblázat. Teljesítmény és áramdíjak csúcsidőktől függően

Az energiaszolgáltatók a költségeik csökkentése érdekében – a korábban ismertetett energiahatékonysági technikák szellemében – további, a fogyasztókat a fogyasztás jellegének megváltoztatására ösztönző ártényezőket vezetnek be. Ezekkel az árszabások egyre bonyolultabbakká válnak, de hatásuk mind a szolgáltatóknál, mind a fogyasztóknál kimutathatóak. A villamos energiánál pl. megkülönböztetnek csúcsidei és csúcson kívüli díjat, de korrigálni kell az árat a meddőteljesítmény függvényében is.

A csúcsidei és csúcson kívüli időszak rendeletben rögzített a téli és a nyári időszámítás függvényében.

Ha a szolgáltató, felismerve költségeinek lehetőségét, a fogyasztó részére felkínálja a lehetőséget az árszerkezet választására, a fogyasztó a megfelelő árszerkezettel és az üzemvitel megváltoztatásával csökkentheti az energiaköltségeit.

A szükséges erőművi és hálózati terhelhetőségi kapacitásoknak alkalmasaknak kell lenniük ezeknek a terhelési csúcsoknak a szolgáltatására.

Az energia gazdálkodásért felelősnek és az intézmény vezetésének szorosan együtt kell működniük.

Egy eseti, alkalmi túllépés pótdíja semmivé teheti az év során a teljesítmény gazdálkodásból felhalmozott megtakarítást. Csak ott ajánlható, ahol rendelkezésre áll az energetikusi feladatok ellátására szakember.

Alapdíjas árszabás Főbb jellemzői:

• A vételezhető teljesítmény nagyságát kisfeszültségen az alkalmazott biztosító értékek határozzák meg.

Túllépés nem lehetséges, nagyobb terhelés esetén a biztosító leold.

• Középfeszültségen a vételezhető teljesítmény nagysága szerződésben kerül rögzítésre. A vételezés maximum értékét az áramszolgáltató mérheti (1/4-ed órás átlagérték). Túllépés esetén pótdíjat kell fizetni.

• A közüzemi szerződést az áramszolgáltatóval legalább 12 hónapra kell megkötni.

• Középfeszültségen 300 kVA teljesítményhatár alatt választható.

• Középfeszültségre az alapdíjas tarifán belül csak a kéttarifás alapdíjas választható.

• Kisfeszültségen egy- és kéttarifás alapdíjas árszabás egyaránt választható.

• A kisfeszültségű egy- és kéttarifás alapdíjas díjszabás mellé vezérelt különmért díjszabás (éjszakai) is választható. Az áramszolgáltató ezen naponta legalább 8 óra vételezési lehetőséget köteles biztosítani. (De azt adhatja a nap folyamán több részletben is. Pl. délutáni, un. völgyidőszaki ráfűtés, valamint éjszakai időszak. )

3.6. táblázat. Az alapdíjas árszabás jellemző értékei (az értékek a primer energia költsége szerint változnak, de trend jelentősen nem)

Az alapdíjas árszabásnál az energia átlagára az éves csúcsfogyasztás arányának növekedésével csökkennek, az éves kihasználás (használati óraszám) csökkenésével növekszenek.

3.10. ábra. Megtakarítási lehetőség az árforma megváltoztatásával. Forrás: Zsebik A., Falucskai N., József C. Z.:

2003

A 3.10. ábra két választható árformát mutat be. A vastag nyilak közötti szakasz mutatja, hogy adott fogyasztásnál mekkora megtakarítást érhetünk el, ha a II. árforma helyett az I. árformát választjuk. A választásnak azonban nagy a felelőssége, hiszen a változtatás veszteséget is eredményezhet, ha a tervezett B fogyasztás helyett csak A mennyiségű energiát fogyasztunk.

Az adott vételezési paraméterekkel meghatározható az a csúcsidei fogyasztás arány, ahol a két egyenes metszi egymás. A metszésponthoz tartozó aránynál nagyobb esetén kéttarifás, az alatt egytarifás díjszabást célszerű választani.