leválasztás szállítás lesajtolás tárolás, monitoring
61
megfelelő döntés esetén csak finanszírozás kérdése. A gond azonban az, hogy a CCS technológia nem egy fenntartható rendszer eleme, hiszen fosszilis energiaforrásokra épít.
Másrészt jelenleg is csak kísérleti fázisban van, a világon mindössze 10 projektet ismerünk. A legnagyobb ellenérv azonban a CCS-sel szemben, hogy túl költséges megoldás, hiszen az az energia előállításának költségeit 50-100%-kal növeli. Mind a fajlagos, mind a jövőben jelentkező magas externális költségek megkérdőjelezik a technológia elterjedését vagy létjogosultságát. Magyarországon a működő, elsősorban szén-és gázerőművek jöhetnek szóba, melyeknek éves szén-dioxid kibocsátása 26,9 millió tonna. A már működő erőművek esetében a CCS technológia gazdaságilag nem fenntartható, mivel megtérülési ideje hosszabb, mint az erőművek várható hátralévő élettartama. A CCS, mint az elhárítás lehetséges alternatívája piaci alapon nem megvalósítható, legfeljebb állami dotációval jöhetne létre, ám pillanatnyilag nem látszik erre vonatkozó kormányzati szándék, így a 2020-ig terjedő EU előirányzat teljesítésében ez a technológia nem játszik majd szerepet.
3.2.2. Kogeneráció
Minden villamos áramot fejlesztő folyamat tüzelőanyagot használ elsődleges energiaforrásként, amely jelentős mennyiségű hőt termel. A hagyományos erőművekben ez a hő a környezetbe jut, ami részben kis energiahatékonyságot eredményez, részben pedig jelentősen szennyezheti a légkört. Az energia megtakarításának egyik leghatékonyabb eszköze a kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés (CHP). Lényege, hogy egy villamosenergia-termelő berendezés termodinamikai folyamatainak következtében hulladék-hő keletkezik. Amennyiben itt megfelelő hőszint alakul ki, akkor egyéb hőigények (elsősorban fűtési igények) kielégítése is történhet. A rendszer nagy előnye, hogy a tüzelőanyag energiatartalmának nagyjából 85%-a hasznosul villamos- és hőenergia formájában. Az egyes energiatípusok aránya természetesen változik az alkalmazott technológiától függően. A CHP erőművek a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve elsősorban helyi hőigényeket elégíthetnek ki. Használhatjuk épületek fűtésére, hűtésre, technológiai fűtésre, vízmelegítésre, távhőszolgáltatásra. Az alkalmazott CHP egység kielégíti a fogyasztó villamosenergia-igényét, a többletenergiát betáplálja a hálózatba, és a keletkezett hulladékhőt hasznosítja. [93] Ha a CHP berendezés kevesebb áramot termel a szükségesnél, akkor természetesen a teljes energiamennyiséget felhasználjuk, és a hiányzó energiához piaci körülmények között jutunk hozzá. Ha több energia termelődik a szükségesnél, akkor az a rendszerbe feltölthető, amiért a szolgáltató fizet.
62
Természetesen nagyon fontos ez esetben a szabályozási környezet. Kötelező-e a szolgáltatónak az átvétel, és az átvételi ár megfelelő-e a termelőnek?
A nagy CHP-rendszerek néha távhő-rendszereknek szolgáltatnak hőt, vagy melegházakat, irodaparkokat fűtenek. Minden nagyobb iroda, hotel, kereskedelmi épület, iskola, önkormányzati épület, kórház pénzt takaríthat meg, ha maga termeli meg a villamos energiát, és a keletkezett hővel csökkenti fűtési és melegvíz előállítási költségeit. A CHP-rendszerek használata jelentős gazdasági és környezetvédelmi előnyöket jelent. CHP beépítésével jelentősen csökken a bruttó energiaszámla. A csökkentett tüzelőanyag-felhasználás a hagyományos erőműnél kisebb szén-dioxid kibocsátást tesz lehetővé. Ennek révén csökken a globális klímaváltozásra gyakorolt hatása. Amennyiben helyben történik az energia előállítása és felhasználása, úgy csökkennek a szállítói veszteségek. A CHP-technológia alkalmazása hazánkban a nemzeti vállalás szerint 11%-kal csökkentheti a primerenergia-felhasználást, 16%-os szén-dioxid kibocsátás csökkenés érhető el és 6%-os földgáz-import csökkenést eredményezhet. Hátránya azonban, hogy csak akkor gazdaságos, ha mindkét termék kihasználtsága optimális. Egyértelmű előnye csak nemzetgazdasági szinten mutatható ki, az externális költségek figyelembe vételével. Fajlagosan magas a beruházási és fenntartási költsége. [94]
A „2013 Cogeneration National Snapshot Survey” egy 15 országra kiterjedő kutatást végzett a CHP technológia helyzetéről. A választ adó 15 ország az európai beépített CHP szektor 70%-át fedi le, így a felmérés reprezentatívnak tekinthető. [95]
A felmérés eredménye jól mutatja a CHP technológiával szembeni attitűdöket és fejlődési irányokat. Sajnos a legtöbb országban korlátozott növekedést, rosszabb esetben stagnálást, visszaesést tapasztalhatunk. Ennek oka részben a pénzügyi és gazdasági válság miatt bekövetkezett csökkenő ipari aktivitás, valamint a beruházási és politikai bizonytalanság.
Ennek során a válság által leginkább sújtott országok kormányai olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek szemben állnak az energiahatékonysági, fenntarthatósági és ellátás-biztonsági alapelvekkel. Több ország kormánya a költségvetési hiány finanszírozásának kényszere miatt CHP üzemeltetőket terhelő adókat vezetett be, vagy lecsökkentette, megszüntette a CHP támogatásokat. Magyarországon 2010-ig a CHP erőművek %-os részesedése 20-21% körül mozgott, azonban 2010 után a kormányzat drasztikusan csökkentette a szektor támogatását, aminek következtében a részesedés két éven belül 13,5%-ra csökkent. Ezek az adatok és a kormányzat jelenlegi támogatási rendszere, a források elvonása egyelőre nem ad okot optimizmusra a CHP-technológia jövőjét illetően.
63
6. ábra: A CHP erőművek részesedése a magyar piacon 2003-2012
Forrás: Dr. Kiss Csaba: Kapcsolt energiatermelés helyzete Európában és Magyarországon, http://mataszsz.hu/wp-content/uploads/2013/11/12._Dr._Kiss_Csaba_EU_CHP_National_Snapshot_Csaba_Kiss_Nov_2013_fin.pdf, letöltve 2016.08.17., saját szerkesztés
Sarkalatos pont lehet azonban a 2012. október 25-én kiadott EED29 ambíciózus bevezetése, melyet végre kell hajtania a tagállamoknak. A cél, hogy 2020-ig 20%-kal növeljék az energiahatékonyságot, ami által jelentősen javulhat az európai és hazai jogszabályi környezet.
[81]
3.2.3. Útban a cirkuláris gazdaság felé
Az I. és II. ipari forradalom óta eltelt 150-200 évet az egyutas vagy lineáris gazdasági modell jellemezte, melynek alapvető lényege, hogy a kitermelt nyersanyagokat átalakítják, a megtermelt termékeket eladják és a keletkezett hulladékot eldobják vagy megsemmisítik.
Mindaddig, amíg az erőforrások „korlátlanul” álltak rendelkezésre, és a globális klímaváltozás nem fenyegette az emberi társadalmat, úgy tűnt a modell működő-és versenyképes.
Szembesülve azonban az erőforrások kimerülésének vitathatatlan tényével, a nyersanyagforrások árainak hektikus ingadozásával és az új energiastratégiák elvárásaival, elérkezettnek látszik az idő egy új gazdasági modell megteremtésére. A negajoule elmélete, a
29 EED-Energy Efficiency Directive (Energiahatékonysági Irányelv) 19,60% 20,80% 21,30% 21,80% 21,20%
20,30% 20,70% 20,90%
17,80%
13,50%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012