A tanító(n ő )képz ő sök és tanáraik felekezeti összetétele

In document A MAGYAR MŰVELŐDÉS ÉS A TANÍTÓKÉPZÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1868–1958 (Pldal 40-46)

NEMZETISÉGI POLITIKA ÉS OKTATÁS

4. A tanító(n ő )képz ő sök és tanáraik felekezeti összetétele

A különböző fenntartású tanító(nő)képzőkbe járók száma sokat mond arról, hogy vajon milyen hányaduk esetében érvényesülhettek közvetlenül a Vallás- és Közok-tatásügyi Minisztérium intenciói. De az állami képzőbe járók nagy tömege, s az egyházi képzősök bizonyos hányadának más felekezethez tartozása miatt a 2. ábra nem tükrözheti megfelelően a növendékek vallási megoszlását. Ezért, amikorra adatot találtunk: az 1906/1907–1918/1919 közötti időszakra vonatkozóan, megkí-séreljük felvillantani az állami és egyházi intézmények, majd az intézményrend-szer egésze „felekezeti szegmentációjának”4 sajátosságait. (Elhelyezkedésüket lásd a 2., 9. és 10. sz. térképeken!)

4. 1. A különböző fenntartású intézmények növendékeinek felekezeti összetétele

Az állami intézményekben (6. ábra, 2., 3., 10. és 11. térkép) az országoshoz ké-pest szembetűnően (kb. 10%-kal) magasabb a katolikusok képviselete. Ha kisebb

százalékarányban is, de önmagukhoz viszonyítva nem kevésbé felülreprezentáltak a reformátusok, az evangélikusok és az unitáriusok. Az izraelita növendékek ré-szesedése országos arányuk körül ingadozik, míg a görögkeletiek és görög katoli-kusok alulképviseltek. E tények ismeretében legalábbis túlzottnak látszanak a re-formátus, ill. evangélikus képzők igazgatóinak gyakori megnyilatkozásai, me-lyekben az állami képzőket nemes egyszerűséggel „lényegében katolikusoknak”

nyilvánították.

A növendékek aránya hitfelekezetük szerint az állami tanító(nő)képzőkben 1906-1919

római katolikus

gör.

kat.

gör.

kel.

evang.

református

izr.

unit.

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

1906-1907 1907-1908 1908-1909 1909-1910 1910-1911 1911-1912 1912-1913 1913-1914 1914-1915 1915-1916 1916-1917 1917-1918 1918-1919

6. ábra

A római katolikus tanító(nő)képzők „önrekrutációja” — a kántor-tanítókkal szemben támasztott fokozott követelmények miatt érthetően — igen magas (89–

92% közötti) volt (7. ábra, 4. és 12. térkép), hasonlóan az érettségit nyújtó taní-tórendi gimnáziumokhoz, s lényegesen meghaladva az érettségit adó királyi kato-likus intézmények arányszámait.5 A görög katolikus növendékekkel együtt, a vizsgált időszakban végig, kitették a növendékek 92–94%-át. A többi felekezet — különösen az ortodox — alulreprezentált volt. (Érdekességként megjegyezzük: az időszak első éveiben, az izraelita növendékek körében ez a tendencia kevésbé érvényesült.)

A görög katolikus intézmények ezen időszakban (az 1916/1917. tanév kivételé-vel) növendékeik kb. 72–80%-át nyerték saját híveik, s további 14–24%-át — „a felekezeti közelség” révén — a római katolikusok köréből. Az első világháború éveit leszámítva — amikor intézeteikben átmenetileg, 1–12%-ban az ortodox

diákok is megjelentek —, a két katolikus felekezet együttes aránya általában meghaladta a római katolikus képzőkét. (8. ábra, 7. és 14. térkép.)

A növendékek aránya hitfelekezetük szerint a római katolikus tanító(nő)képzőkben, 1906-1919

római katolikus

A növendékek aránya hitfelekezetük szerint a görög katolikus tanító(nő)képzőkben, 1906-1919

görög katolikus római katolikus

Lényegtelen kivételektől eltekintve — a felekezeti tanítókkal kapcsolatos elvá-rások ismeretében, egy vallási tekintetben igencsak más többségi társadalom kö-zegében érthetően — adatbázisunkban vallási tekintetben homogénnek mutatkoz-nak az ortodox tanító(nő)képzők (8. és 16. térkép) és a budapesti izraelita intézet.

(Ezért róluk diagramot sem közlünk.)

Jelentős „önrekrutációt” találunk a helvét és ágostai hitvallást követőknél is.

A református tanító(nő)képzők (9. ábra, 5. és 13. térkép) — eltérően az érett-ségit nyújtó református gimnáziumoktól, melyekben a saját felekezetűek részará-nya az adott időszakban 62,7%-ról 61,7%-ra csökkent — nem veszítettek vonzere-jükből a református fiatalok körében. Arányuk stabilan 80%-körül/felett maradt, a háború éveiben látható növekedéssel. Vélhetően az 1903-ban alakult szatmárné-meti és az 1905-től működő nagyváradi református tanítónőképzők hatására (ez ma még csak ellenőrzendő hipotézis a részünkről), a korszakban végig, de külö-nösen annak első felében feltűnően magas (az evangélikusok és a katolikusok arányát is meghaladó) az izraelita tanulók jelenléte. Az idő előrehaladtával lassan tért veszítettek, s helyüket — a „felekezeti közelséget”6 demonstrálva evangélikus növendékek foglalták el. Az ország legnagyobb felekezetének, a római katolikus-nak a képviselői — ugyan nem túl jelentős arányban — mindvégig jelen voltak a kálvinista képzőkben.

A növendékek aránya hitfelekezet szerint a református tanító(nő)képzőkben, 1906-1919

református

róm.

kat.

gör.

kat.

gör.

kel.

evang.

izr.

unit.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

1906-1907 1907-1908 1908-1909 1909-1910 1910-1911 1911-1912 1912-1913 1913-1914 1914-1915 1915-1916 1916-1917 1917-1918 1918-1919

9. ábra

Jelenlétük még szembetűnőbb az evangélikus tanító(nő)képzőkben (10. ábra, 6. és 15. térkép), ahol az idő előrehaladtával szembetűnően nőtt a reprezentáció-juk (az utolsó két évben feltételezhetően a szarvasi képző tanítónőképzővé szer-vezésével összefüggésben). Mindemellett — igaz fokozatosan gyengülve — itt is magas az „önrekrutáció”: az első évtizedben meghaladta a 80%-ot. A trend tehát hasonlóan csökkenő, mint az érettségit adó evangélikus gimnáziumokban (ahol 51,6-ról 45,7%-ra szállt le részesedésük), de — a felekezeti tanítói hivatás jelle-géből adódóan — a saját felekezetűek jelenléte lényegesen magasabb, mint a Karády Viktor által regisztrált értékek. Az is jól nyomon követhető adatsorunkon, hogy az iskolák elhelyezkedése, a helyi iskolai piac sajátosságai milyen könnyen felülírhatják „a felekezeti közelséget”.

A növendékek megoszlása hitfelekezet szerint az evangélikus tanító(nő)képzőkben, 1906-1919

evangélikus római katolikus

gör.

kat.

gör.

kel.

ref. izr. unit.

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

1906-1907 1907-1908 1908-1909 1909-1910 1910-1911 1911-1912 1912-1913 1913-1914 1914-1915 1915-1916 1916-1917 1917-1918 1918-1919

10. ábra

4.2. Képzősök és tanáraik felekezeti összetétele 1906-1919 között, az utolsó dualizmus kori népszámlálással összevetve

Ha a növendékek vallási összetételének intézmény-fenntartókkénti áttekintése után — a téma lezárásaként — megkíséreljük plasztikussá tenni a dualizmus kori képzők vallási összetételének alakulására vonatkozó ismereteinket, célszerűnek látszik előbb összefoglaló adatokkal szolgálnunk a tanító(nő)képzőkről a vizsgált időszakban: áttekinteni a diákokról és tanárokról 1906–1919-ig referáló diagram-jainkat, majd az 1910. évre vonatkozó metszetüket összevetni a korszak utolsó népszámlálásának eredményével.

A dualizmus kori oktatáspolitika intenciói s a törvényesen bevett felekezetek közötti — dinasztikus preferenciák,7 valamint az „államrezon” következtében mégiscsak érvényesült — különbségtétel, valamint bizonyos felekezeti-kulturális tradíciók tükröződnek a fenti diagramokon (11., 12. és 13. ábra).

A növendékek hitfelekezeti aránya a tanító(nő)képzőkben, 1906-1919

római katolikus

A főállású tanító(nő)képző intézeti tanárok aránya hitfelekezet szerint 1906-1919

A népesség, a tanító(nő)képzősök és a tanárok hitfelekezet szerinti megoszlása 1910-ben, ill. az 1909-10-es tanévben

egyéb

A római katolikus képzőkbe járók nagy számának, ill. az állami intézmények összetételének ismeretében aligha meglepő: a legnagyobb hazai felekezet képvise-lői — a diákok és tanárok körében — kb. 10%-kal magasabb arányban voltak jelen,8 mint a lakosságban. A politikai jóindulat és a felekezeti hagyományok együttes hatása érvényesül az evangélikusok (különösen a tanároknál szembetű -nő) felülreprezentáltságában, s abban is, hogy a reformátusok lényegében ará-nyuknak megfelelően képviseltek a tanító(nő)képzőkben. Az sem tanulság nélküli, hogy az izraelita fiatalok országos arányszámukat megközelítően szerepelnek a képzők diákjai között, ám a tanári karban jelenlétük ennek alig felét tette ki.9 Mindennél beszédesebb azonban, hogy a képzős diákok körében a görögkeletiek és görög katolikusok reprezentációja az országosnak alig több mint harmada, ill.

fele (a tanároké kb. fele).

In document A MAGYAR MŰVELŐDÉS ÉS A TANÍTÓKÉPZÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1868–1958 (Pldal 40-46)