• Nem Talált Eredményt

T ERÜLETI TERVEZÉS AZ E URÓPAI U NIÓBAN

In document Térségi tervezés és programozás (Pldal 46-50)

FEJLŐDÉSE

2.7. T ERÜLETI TERVEZÉS AZ E URÓPAI U NIÓBAN

Az Egységes Európai Okmányban foglaltak szerint a közösség azt tűzte ki célul, hogy csökkentse a különböző régiók közötti különbségeket és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságát. Ennek teljesítése érdekében az Európai Unió Parlamentje vagy Bizottsága nem készít és fogad el a tagállamok számára kötelező területfejlesztési dokumentumokat és az egyes tagországok területi politikája és tervezése számára is csak ajánlásokat ad. A közös

területpolitikai célok megvalósulása érdekében jelentős összegeket tartalmazó támogatási rendszert működtet. Ezek pénzügyi forrásai a Strukturális Alapok (SA) és a Kohéziós Alap (KA). A támogatásokhoz való hozzáférésnek vannak kötelező és rugalmasan alakítható játékszabályai, amelyek hatással vannak a tagországok tervezésére is. Ez utóbbi különösen jelentős a kohéziós országokban. Görögországban, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban az Uniótól kapott támogatások és ezek működési elvei szinte teljes egészében meghatározták a fejlesztéseket és így a hazai tervek készítését is. A Strukturális Alapok reformja folytán Magyarország egésze az 1. célcsoportba tartozik, így saját fejlesztéspolitikánk számára is meghatározóak a SA és a KA működési elvei.

A Bizottság minden programozási időszak kezdete előtt az EU statisztikai hivatalának jelentése alapján javaslatot tesz a kedvezményezett NUTS II. és III. régiókra, amelyet az Európai Parlament hagy jóvá.(Káposzta, 2003)

A Strukturális Alapok szabályozása szerint a közös akciókat a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésével határozzák meg és hajtják végre. A tagállamnak kell megnevezni azon hatóságokat és intézményeket nemzeti, regionális, lokális és egyéb szinteken, amelyek a közös akciókban részt vesznek, továbbá a gazdasági és szociális partnereket is. Az együttműködés kiterjed az akciók előkészítésére, finanszírozására, nyomon követésére és „ex-post” értékelésére.

Az 1. célcsoportban benyújtandó területfejlesztési terveket arra az egységre kell kidolgozni, amelyet a támogatásra leginkább alkalmasnak lehet tekinteni. A terveket az érintett tagállamnak az illetékes szerve/hatósága dolgozza ki, melyet nemzeti, regionális vagy egyéb szinten ő megnevez és a Bizottság elé terjeszt.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló végrehajtási rendelet egyfelől megkülönböztet regionális fejlesztési tervet (regional development plan), másfelől operatív regionális programokat. A (regionális) területfejlesztési terveket azokra a régiókra lehet készíteni, melyek az 1. célterület alá tartoznak. Általában ezek a NUTS II. szint egy régióját jelentik, de a tagállamok egy tervet nyújthatnak be több régiójukra, akár az ország egészére vonatkozólag is. Az operatív programok készülhetnek az 1. célterület által érintett NUTS II szint egy régiójára, speciális esetben a NUTS III szint egy régiójára vagy, a NUTS II szint több régiójára együttesen is. A programok úgyszintén vagy a tagállam, vagy a Bizottság kezdeményezésére nyújthatók be, az utóbbi esetben a tagállam egyetértésének megszerzése után. (Káposzta, 2001a)

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a különböző célterületek szerint elkészített stratégiájukat és programjaikat egyetlen Egységes Programozási Dokumentumban (Single Programming Document) terjesszék elő. A tagállam ilyenkor gondoskodik arról, hogy azok a tervek, amelyek egy államban azonos célterület alá esnek, vagy amelyek különböző célterületek szerint ugyanarra a földrajzi egységre vonatkoznak, koherensek legyenek.

Az 1. célterületbe tartozó régiók tekintetében a tagállamok a Bizottság elé terjesztik a regionális fejlesztési terveiket (regional development plan). E tervek tartalmi követelményeit nagy általánosságban a rendelet is felsorolja. A szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok valamennyi kedvezményezett régiójukra egy globális regionális fejlesztési tervet nyújtsanak be.

A regionális (terület)fejlesztési terv tartalma:

1. Helyzetértékelés. Be kell mutatni az elmaradottság jellegét és okait. Itt kell kitérni az adott tervezési időszakban befektetett eszközök és akciók legfőbb eredményeire, a kapott strukturális támogatások értékelésére.

2. Stratégia. A területfejlesztés súlypontjainak és a specifikus céloknak a leírása, melyek ha természetük engedi, kvantifikálandók4. Ennek a résznek tartalmaznia kell a tervezett akciók várható hatásainak értékelését, beleértve a foglalkoztatásra gyakorolt hatásukat is, annak érdekében, hogy a befektetésre szánt eszközök középtávú gazdasági és társadalmi hasznai beláthatóak legyenek.

3. Értékelni kell az érintett régió környezeti állapotát és a tervezett stratégiák és akciók környezeti hatásait, az EU hatályos joganyagával összhangban.

4. Pénzügyi terv. Tervezett költségeket és azok forrásait tartalmazó javaslat, amely áttekintést ad a regionális fejlődés súlypontjaihoz tervezett nemzeti és közösségi forrásokról, továbbá a különböző alapokból és más finanszírozási eszközökből tervezett támogatások felhasználására vonatkozóan. (Káposzta, 2001b)

A Bizottság hivatott értékelni a terveket, hogy azok összhangban állnak-e a formai szabályokkal és az EU különféle politikáival. A benyújtott terv alapján a szükséges módosítási javaslatokat is figyelembe véve a Bizottság határozza meg a közösségi támogatási keretet (Community Support Framework) az érintett tagállammal egyetértésben, amely a strukturális beavatkozások keretéül szolgál.

A közösségi támogatási keretről történő döntésben a Bizottság munkáját segíti egy tanácsadó szerv, amely a tagállamok képviselőiből áll. Az Európai Befektetési Bank jogosult egy további, szavazati joggal nem bíró tagot delegálni. A tanácsadó bizottság „állásfoglalás”

formájában dönt a Bizottság által hozzá benyújtott javaslatokról, így valamennyi közösségi támogatási keret határozattervezetéről.

Valamennyi Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework) tartalmazza:

1. A közösség és az érintett tagállam közös akciójának súlypontjait. Amennyiben lehetőség van a várható hatások kvantifikálására, azok megítélésére, beleértve a foglalkoztatásra gyakorolt hatásukat, tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek bizonyítják a súlypontok koherenciáját a tagállam gazdaság-, szociális és regionális politikájával.

2. Áttekintést azokról a támogatási formákról, melyekről nem a közösségi támogatási kerettel egyidejűleg születik döntés, különösen az operatív programokról, beleértve azok speciális céljait, valamint a tervezett intézkedések főbb fajtáit.

3. Indikatív pénzügyi tervet azokkal az adatokkal, melyek az egyes intervenciós formák számára tervezett legmagasabb összegeket és azok lejárati idejét magukba foglalják, amennyiben azok közvetlenül a finanszírozási terv megvalósításához adnak hozzájárulást.

4. A monitoring és az értékelés részleteit.

5. A komplementaritás (kiegészítő jelleg) felülvizsgálatának részleteit és a komplementaritás első értékelését, melynek során az érintett tagállam a kedvezményezett régió számára biztosítja a szükséges adatokat a finanszírozási források folyósításának megfelelő átláthatóságáról.

6. A tagállam által megjelölt környezetvédelmi hatóság támogatási keret végrehajtásában való részvételének előkészületeit.

7. Adott esetben az akciók előkészítéséhez, végrehajtásához és illesztéséhez, szükséges vizsgálatokhoz vagy technikai jellegű segítségnyújtáshoz rendelkezésre bocsátott eszközök adatait.

4 Minőségnek, értéknek, folyamatnak mennyiségi mutatókkal való jellemzése.

A Bizottság a támogatási kérelmeket mindenekelőtt az alábbi szempontokból vizsgálja:

a. A tervezett akciók és intézkedések összhangban vannak-e a megfelelő közösségi előírásokkal és az adott közösségi támogatási kerettel?

b. Alkalmasak-e a tervezett akciók a célok elérésére, illetve az operatív programok esetében az egyes intézkedések koherensek-e?

c. Az akciók hatékony végrehajtásához megfelelőek-e az adminisztratív és pénzügyi struktúrák?

d. Az érintett alapokat igénybe lehet-e venni a kívánt cél finanszírozására, a támogatás megfelel-e az alaki követelményeknek?

A Bizottságnak korábban a kérelem megérkezésétől számított hat hónapon belül kellett döntenie, amely a jelenlegi programozási időszakban öt hónapra csökkent, feltéve, hogy a kérelem megfelel az előírásoknak. A döntés egyetlen határozat formájában születik meg, függetlenül attól, hogy az adott intervenciót hány alapból támogatja az EU. Amennyiben a tagállam egységes programozási dokumentumot nyújt be, melyben az előírt adatok szerepelnek, akkor a Bizottság egyetlen határozatban dönt az operatív programokról is. A közösségi támogatási keretről, a Bizottság szándéknyilatkozatot bocsát ki, ezt az EU hivatalos lapja is közli. Ezt követően a Bizottság és a tagállam közös felelőssége, hogy azok az akciók, melyekre a Strukturális Alapokból az első évre a támogatások legkevesebb kétharmad részét irányozzák elő, a támogatási keretről szóló döntést követően két hónapon belül engedélyezésre kerüljenek.

Az 1999-es reformoknak köszönhetően a tagállamok a nemzeti fejlesztési tervükkel egy időben benyújthatják operatív programjaik tervezetét is. Ez esetben a Bizottság külön dokumentumban, de a közösségi támogatási kerettel egy időben dönt ezekről, és így felgyorsul a döntési rendszer, amelynek következtében a tagállamok korábban kezdhetik meg fejlesztéseiket.

In document Térségi tervezés és programozás (Pldal 46-50)