1579
Az első négy résznek nótája: „Jóllehet, nagy sokat szóltunk Sándorról”
Ötedik részének nótája: „Sok csodák löttenek jó Magyarországban”
Hatodik részének nótája: „Sok csodák közül halljatok egy csodát”
Argumentum et dedicatio in capitibus versuum est hæc Clarus ut Epeiri dux fortibus ille triumphis
Alter Alexander Magnus, et ipse Driops, Imperium patrium prudente, Georgius ausu
Castriotus, Dominus, Croia superba, tuus, Restituatque suis, libertatemque reponat
Saepius et Turcam Marte favente premat, Inclyte Peleides tibi Ladisilaë Szalanci
Nicoleos patrio carmine facta refert.
Amurathem toties fugat is, Machometis et arma Æquævi Hunniadæ proxima, fama ducis.
Tum Venetos armis Gallosque ut vincit utroque Mosem, Amesamque, armis et pietate suos.
Bogathius condebat.
ELSŐ RÉSZE
Ifjúkorában vitéz Szkenderbég mint forgott, Török Muráth császártól elállott,
Atyja országába szállott.
1. Ki hallott Sándornál hatalmasb urat? [L I.]
Jó szerencséjének nem tudjunk mását, Az vitézlő népnek hagya nagy példát, Minden erre néz már, ki bírja magát.
1 D Kiralit
5 2. Lőnek ez után is nagy fejedelmek, Kik kicsinből nagyra emelkedének, Második Sándornak dolgit értsétek, Kit törökek híttak jó Szkenderbégnek.
3. Az más Murat császár Törökországban
10 Sok országot hajta birodalmában, Ázsiából kele Görögországban, Nagy hadával vagyon fenn országiban.
4. Rettenetes hada az görögökkel, De Macedoniát az szomszéd földdel,
15 És azokban való hercegségekkel Még akkor nem bántá nagy erejével.
5. Vala ezkor herceg az Epirusban, Jó Castriot János Croia várában,
Görög hercegek közt nagy méltóságban,
20 Szép Voisova asszony házasságában.
6. Serdült szép leányi, fiai vadnak, Kilencedik fia György Castriotnak, György, mikor méhében volna anyjának, Asszony ilyen álmot monda urának:
25 7. „Úgy tetszék, egy sárkánt szültem világra, Epirus országát ellepte hasa,
Az török végekbe fejét hajtotta, Töröket iszonyún nyeli, kapdossa.
8. Tengeren nagy messze farkát nyútotta,
30 Keresztyének földén utólját tartja, Főképpen Velence határin nyúlva, Engem elrettente álom látása.”
5 D az 7 D dolgat 9 D Amurat 12 D fü orszagaban 17 D akkor 20 D Vaisova 27 D niutotta 28 D Törököt iszonion 31 D Fükeppen 32 D almam
RMKT-Bogáti.indb 89
RMKT-Bogáti.indb 89 2018. 05. 14. 16:26:222018. 05. 14. 16:26:22
9. Érti, mi jövendő, herceg ezt mondá, Nagy szerencsés lenne, azkit hordozna,
35 Az törökön lenne nagy diadalma, Az keresztyéneknek erős paizsa.
10. Panaszát felejté asszony el, hozá,
Gyermeknek jobb karján tetszék ily csoda, Ha csinálták volna, úgy lött egy szablya,
40 Az álomnak ez lőn nagy bizonsága.
11. El-felnevekedék, minden csodálja, Magaviselésben hogy nincsen mása, Nagy örömmel várná ő atyja, anyja, Azmit az szerencse látni nem hagya.
45 12. Ím, Görögországot török megbírá, Mecedóniára, Epirusra juta, Castriot sok hadba epedt, fárada, Ő Muráttal frigyet vetne, gondolá.
13. Ráengede császár jó kezességre,
50 Hogy minden fiait kezébe küldje, Az keserves atya kételen véle, Drinápolba fiait zálogba veté.
14. Ifjakat az török ám megmetszeté, Ezzel fogadását ottan megszegé,
55 Györgynek Szkenderbég lőn törökül neve, Annyi, mint Sándor úr, hogy minden értse.
15. Deákságban császár őt taníttatá,
Gyermek nagy sok nyelvet hamar megkapa, Ideje rátelvén mindenbe forga,
60 Karon nagy sok képpen víni tanola.
38 D teczik ily czuda 39 D ot 41 D föl neuekedek minden czudallia 43 D varia ü 50 D kezehösz 51 D er-re 52 D Drenapolban fiait szalagban külde 53 D pogan 57 D Deaksagra
16. Udvarba lőn kedves, császár tekinté, Ötezer lovagnak szancsákká tevé, Őtet sok hadakba Murát küldezé, Hadakban nagy nevet az ifjú szerze.
65 17. Császárnak egy hada lőn Natóliára, Főhadnaggyá Szkendert néppel választá, Szerencsével ifjú naggyal ott jára, Az hadat megveré, sok rabot hoza.
18. Zsoldja, alafája nagyobb-nagyobb lőn,
70 Vendégországban is híre-neve lőn, Eszit, szerencséjét csodálja minden, Drinápolba tére, ott ily ügye lőn:
19. Forgódik egy tatár, mindent hív bajra, Császár udvarába csak egy szablyára,
75 Mezítelen víni bajnak akara,
Császár nagyot ígír, csak ki megvína.
20. Ott fejét rávetni senki nem meré, Szkenderbég felálla, bátron felele, Néki csak most mohlik szakálla szőre,
80 Azért tatár őtet gyermeknek vélé.
21. Rajta csodálkoznak, hogy levetkezék, Ifjúnak nagy testét, termetit nézék, Az császár vitézi szánák, könyvezék, Ha ily jeles termet ott sebesednék.
85 22. Tartának az helyre, ki szoros vala, Egy-egy rövid karddal, tatár elcsapa, Bal kezével Szkender tatárt megkapá, Egy csapással nyakát hamar elvágá.
63 D Sokzor töb hadakban Czazar küldeze 64 D az iffiu nagi neuet szörze 71 D Ezert 73 D Scitha [lásd a tárgyi jegyzetet is] 80 D Scitha 82 D szep 86 D Scitha 87 D Scithat
RMKT-Bogáti.indb 91
RMKT-Bogáti.indb 91 2018. 05. 14. 16:26:222018. 05. 14. 16:26:22
23. Indula, császárnak azt bemutatá,
90 Császár nagy sok jóval ajándékozá, Ottan Ázsiába haddal indula, Császárhoz két perzsa ám ottan juta.
24. Beszédek nagy kevély, hányják magokat, Császártól kévánnak ők nagy alafát:
95 „De hogy ne heába kérjük zsoldodat, No, most udvarodba, ha ki bízza magát?”
25. Udvarba kétfelé császár tekinte, De senki nem valék, ki szembemenne, Vitéz Szkenderbéget ám hozzá inté:
100 „Fiam tiéd – úgymond – vitézség híre.”
26. Szkenderbég ám ottan lovára üle, Egyikkel az mezőn öszveöklele, Kopja el nem törék, fegyverre kele, Túl ezen az másik nékiöklele.
105 27. Jó lovát téríté, ezt általveré, Az első nagy szörnyen azonba éré, Fegyverrel vitéz azt vállba úgy üté, Hogy karostól feje esék nagy messze.
28. Legottan császárhoz fejeket vivé,
110 Udvarával császár sokkal idvezlé, Udvara szégyenit hogy így eltörlé, Sok szép ajándékot néki jelente.
29. Lépék elébb császár, haddal megszálla, Erős várasokat vítata, ronta,
115 Szkenderbég mindenütt ott elöl forga, Őmaga zászlókkal fokokat hágja.
92 D Ket Persa Czazarhoz 95 D heiaban ne keriük soldodat K Sóldokat [sh.] 101 D Szkender Bek louara ottan föl üle 103 D Kopiaia el törek 105 D azt 111 D hogi el törlötte
30. Ezután őt császár visszaereszté, Magyarra, göregre nagy haddal küldé, Nagy dicsíretesen magát viselé,
120 Azmint lehet, nem tör keresztyén vérre.
31. Török hitit mert csak bőrén viseli, Szűből keresztyénül Istenét féli, Mikor keresztyénre kételen menni, Hogy gyanós ne legyen, eszét jelenti.
125 32. Rajta ilyen módja, hogy kárt ne tegyen, Se császár hadában, se keresztyénen, Had előtt félelmet ez ne jelentsen, Azért keresztyénnel okkal ütközzen.
33. Itközeten hadát úgy tartóztatja,
130 Hogy azt az keresztyén környülfoghassa, Kevés vérrel ezzel magát kivágja, Az keresztyéneknek diadalmát adja.
34. Vagy ha kell ütközni, rabokat fogat, Keresztyén haláltól mindent tartóztat,
135 Prédát, nyereséget magának nem tart, Ezzel édesíti ő minden hadát.
35. Mása császár után már senki nincsen, Az vitézlő rendnek nagy szerelmében, Minden ő hadában öremest megyen,
140 Sok halni mer érte szeme szöktében.
36. Pokol szerencsével atyja meghala, Drinápolba Szkender ezt hogy megtudá, Könyvet császár előtt ő nem mutata, Mert ő Murát császárt atyjának hítta.
145 37. Hamar az várakba népet bocsáta, Castriot országát császár foglalá, Voisava asszonynak egy majort hagya, Ez országhoz török ily hittel juta.
118 D Göröggel 127 D es 131 D vitezivel 140 D Erte sok halni mer 148 D Pogan ez orzaghoz
RMKT-Bogáti.indb 93
RMKT-Bogáti.indb 93 2018. 05. 14. 16:26:222018. 05. 14. 16:26:22
38. Ítetéssel titkon bátyjait veszté,
150 Szkenderbéggel császár szembe beszéllé, Minden dolgainak okát jelenté,
Hogy az ifjú szűvét ezzel lekötné.
39. Sőt kazdagb országot néki ígíre, Ha immár magának ő külön lenne,
155 Csak most sok ügyében ne hadná, kéré, Lám, semmiből nála nincsen szüksége.
40. Azki rókával köt nagy barátságot, Ravaszul hordozzon körűle horgot, Jól érti mind Szkender az álnakságot,
160 De szűvet nem mutat, azért így szólott:
41. „Lásson Isten jóval, felséges uram!
Felséged énnékem mind bátyám, atyám, Csak felséged éljen, ám járjon hazám, Mert udvarod nékem országom s hazám.
165 42. Tőled, uram, bizony nagy néven hallom, Minden fogadásod meg is szolgálom, Azért szolgálatom holtig ajánlom, Csak adj ellenséget, magam mutatom.”
43. Ezután okoson kétfelé néze,
170 Mert hogy elvesztenék, eszébe vévé, Udvarnéppel magát hogy szerettetné, Urak közt támada nagy sok irigye.
44. Reá ilyen szó költ több beszéd felett, Udvarnép közt azért keres oly kedvet,
175 Holta után legyen ő császár helyett, Ezen Szkenderbégre császár gerjedett.
152 D be kötne 156 D Nam 160 D De semmit 163 D am bator haszam 164 D orszagom haszam 173 D beszed köszöt 174 D Hogi arra keresne vduar nep keduet 175 D Holta vtan lenne 176 D geriede
45. Az Istennek gondja nagy az emberre, Murát császár búsult titkon Szkenderre, Sok árulók miatt hogy elveszesse,
180 Nagyobb gondja miatt ezt elfelejté.
46. Lőn hada csakhamar Rác György deszpotra, Szkenderbéget küldé, hogy veszne oda, Úrfi az deszpotot sokszor meghajtá, Vígan Drinápolba meg hazaszálla.
185 47. Esmét ő hálóját császár fordítá, Sok szép ajándékkal mindent onszola, Harcolás, bajvívás, játék sok tarta, Ha valamelyiken úrfi meghalna.
48. Császár semmi okon meg nem ejtheté,
190 Mert Isten az vitézt mindenütt őrzé, Minden álnokságát vitéz megérté, Gondolá, hogy eszit ő is megkezdje.
49. Sokan göreg földről titkon onszolják, Véle az törökre hogy támadnának,
195 Köszöni hűségeket úrfi azoknak,
De győzhetlen voltát mondja császárnak.
50. Azonba tanácsát igen titkolja, Dolgának jó módját kévánja, várja, Deszpot ő dolgában magyarhoz futa,
200 László királt Budán kéré, ne hagyja.
51. Nem múlata király, mert pápa íra, Deszpotot székiben hogy ő iktassa, Harmincötezeren el-alászálla, Ott Hunyadi Jankó Lászlóval vala.
177 D nagi az hiuekre 190 D mind megh örisze 194 D feltamadnanak 198 D varia keuannia 199 D iuta 200 D keri ne hadna
RMKT-Bogáti.indb 95
RMKT-Bogáti.indb 95 2018. 05. 14. 16:26:222018. 05. 14. 16:26:22
205 52. Drinápolból császár nyolcvanezeren, Szkendert elöl küldé csak húszezeren, Más basával ketten Rácország földén, Király eleiben, hagyá, siessen.
53. Ellenek Hunyadi csak tízezerrel,
210 Táborból indula fő-fő hősekkel, Basa úgy ütközék, mint kevés néppel, Szkenderbég nem harcol keresztyénekkel.
54. Régen szánt tanácsát ám elindítá, Mert minden népével ő hátramásza,
215 Törököt Hunyadi szertelen vágá, Az hadat megveré, Basa elfuta.
55. Mihelt veszedelmét Szkenderbég látá, Basa fő deákját futtába kapá,
Croiába levelet azzal írata,
220 Szkendernek az házat hogy az bég adja.
56. Az több törökekkel azt levágatá, Húszezerben ugyan nem sok marada, Űzőben görög nép mind mellé futa, Háromszáz magával titkon ballaga.
225 57. György még azon éjjel Dibrába juta, Epirusnak az egy mezővárasa, Titkon mindenfelől hozzáhívata, Kiknek kévánságát régen jól tudta.
58. Nagy ésszel csendesen mindent végeze,
230 Sírjon vagy örüljön, nem tudja népe, Ígíri, mindenre véle kész lenne, Utakat állani sokfelé külde.
205 D Drenapoliban 207 D Racz otzagh feleol 213 D Reghi szanth 215 D vaghia 220 D Hogi az Bek Szken-dernek az haszat adgia 225 D Giörgis 226 D ez egi
59. Völgyekre, erdőkre leseket vete, Megmondá, mi jelre föld népe kelne,
235 Kevesen rakodva Croiára térne, Béghöz öccsét, Amzát elöl beküldé.
60. Sok szó után Szkendert az bég említé, Amza nagy szép renddel dolgát beszélé, Bég elhivé, ottan rakodni kezde,
240 Másnap eleibe szép szerrel méne.
61. Eljutván, az bégnek levelet ada,
Kit hogy császár küldött, az bég azt tudá, Croiát Szkenderbégnek, és tisztit hagyá, Másodnap császárhoz menni akara.
245 62. Törökek jó kedvvel úrfiat láták, Véle lenni tisztben sokan akarnak, Várasbeli rendek igen vigadnak, Mert szabadságokat ezáltal várják.
63. Juta el azonba meghagyott népe,
250 Kapukon éjjel az titkon bekele, Hamar virrasztókat vártán leveré, Szertelen mindenütt töröket veszté.
64. Piacon sok török ám megseregle, Hogy valahogy kapun éjjel kiütne,
255 Végre Szkenderbégnek szépen könyörge, Uraságát véren hogy ne kezdené.
65. Seregét szólítá György, tartóztatá, Dolgát napvilágra akkor halasztá, Ha keresztyénségre pogánt hajthatná,
260 De várba, várasba minden vigyázna.
235 D Croiara mene 236 D Bekhöz K Begler [elírás] 237 D az Bek Szkendert 247 D Varosbeli nepek 250 D az eyel 254 D valahol eyel kapun 256 D veren ü
RMKT-Bogáti.indb 97
RMKT-Bogáti.indb 97 2018. 05. 14. 16:26:222018. 05. 14. 16:26:22
66. Elküldé az öccsét, Amzát Dibrára, Az egész föld népét hogy feltámassza, Végeket véletlen addig foglalja, Míg magyarral császár ügyét tartaná.
265 67. De hogy megvirrada, megkiáltatá, Hitet, keresztséget ha ki akarna, Annak császár helyett lenne jó ura, De ki nem akarná, az mind meghalna.
68. Rajtok szó nem foga, sok török hala,
270 Sok magát tőrivel általnyássolá, Hogy ne kénszergesse, úrnak sok szóla, Mert szabad akarat kellene arra.
69. Ím, csak puszta kézzel sokat bocsáta, De mezőkben azt is köznép levágá,
275 Sok új keresztyénné, sok lőn ott rabbá, Az császár zászlóit elszaggattatá.
70. Oly igen gyűl mellé minden az hírre, Kétezer jó vitézt végekre külde, Senki hírt országból ki ne vihetne,
280 Öccse után néppel Dibrába méne.
71. Paraszt népet az úr mindenütt futja, Sok mezővárasit hamar eljárá, Az szép szabadságra föld népét híja, Már csak hadra vagyon mindennek gondja.
285 72. Sok szaladt törökek meggyülekeztek, Egy csoport göröggel szerencsét kezdtek, Úrfi míg az földet futja, ütköztek, Hogy vélek nem bírtak, az hitre tértek.
261 D öczet Amszat ottan Dibraban 263 D foglalna 267 D ü Vra 270 D töreuel magat 271 D ne kenzeritene sok Vrnak 274 D mezöben 281 D vr fi 286 D Göröggel K Görögec [elírás]
SECUNDA PARS SUMMA Ország főházait szedi, Császár hadát sokszor megveri,
Velence hadát megűzi.
1. Jeles fő-fő házait az Epirusnak,
290 Az ország határit törökek tartják, Mindenfelé úrfi íra uraknak,
Croiára minden rend gyűlne, szólának.
2. Magát urak előtt az úrfi menté,
Szép hazáját elébb hogy nem menthette,
295 Az alkolmatosság hogy nem engedte, Csak véle most minden egyaránt lenne.
3. „Petrel várát majdan haddal megszálljuk, Ha szép szóval házát hozzánk hajthatjuk, Nagy szilígységünket ott megmutassuk,
300 Ez hírre várakat hogy meghajthassunk.
4. Ezután mind könnyebb többit megvenni, Népe ha vakmerő, meg kell töretni, De semmi kegyelmet nem kell ott tenni, Az több várak szarvát azzal kell törni.”
305 5. Ráengede gyűlés, szép nép gyűlt vala, Tizenkétezeren csak könnyen vala, Egynéhány sógora és atyafia,
Strezi Goyk és György, két öccse ott vala.
6. Jó Gollen Mózsessel Cernovitz István
310 Ott három Muzaki az indulatban, Háromezren Mózses az jargalóban, Utána Castriot derék táborban.
289 D fü fü varosit 290 D hataritt K határin [értelem] 292 D Croiaban 294 D haszaiat K házait [értelem] 295 D mert nem 303 D ott nem kel 304 D kel törni K be törni [értelem] 308 D Stresi Gergöli es Giörgi ket öcze vala 309 D, K Gollent [értelem] 310 D Musaki K strása ki [értelem, lásd a tárgyi jegyzetet]
RMKT-Bogáti.indb 99
RMKT-Bogáti.indb 99 2018. 05. 14. 16:26:232018. 05. 14. 16:26:23
7. Vár alá hogy szálla, várban izene, Ha várat megadnák, eleresztené,
315 De ha keresztyénné az népe lenne, Nála méltó zsoldja mindennek lenne.
8. Megadák az házat úrnak hitire, Népét az országból kikésérteté, Lőn ez dolog szinte hideg tél felé,
320 Erős házban élést úr sokat lele.
9. Petrel egy magas vár, lőn ez nagy csoda, Ily könnyen az úrnak hogy fejet hajta,
Kézben lőn Fejérvár és Steluz kulcsa, Keresztyénné sok lőn bennevalókban.
325 10. Az steluzi agát lehozák fogva, Mert az váradásban mind ellent tarta, Erős Szfetigráddá az tábor szálla, Az bennevaló nép igen bódula.
11. Táborból Castriot követet külde,
330 Mind az több várakat szóval késérte, Croia szerencséje előttek lenne, Tiszttartó harc nélkül házat engede.
12. Róla tanácsok lőn, megadják vala, Egy vitéz köztörök ellene álla,
335 Mert az várak dolgát hogy követ hánná, Hitötlen raboknak dolgát forgatná.
13. Ilyen lőn válasza, követ megjuta, Az steluzi agát úr levágatá, Megkeresztelkedék, ki hitet valla,
340 Várbeli nép fokról ez dolgot tudja.
323 D Kezben K Kezében [szótagszám] 329 D küuettiet 336 D Hirtelen 339 D hitit valla 340 D dolgot szidgia
14. Vagyon nagy tanácsban az úr táborban, Mert tél rettenetes az várvívásban, Mósét egy rész néppel hagyá táborban.
Többit elbocsátá karácson tájban.
345 15. Megtére Croiában többi népével,
Karácsonban nyugszik sok szép örömmel, Urak Újesztendőt vőnek sok széppel, Tudják, hogy az úr jött csak egy fegyverrel.
16. Postán hamar juta Móse követe,
350 Szaladt török hada táborra jőne, Kiket az várakból elkésértete, Hogy Szfetigrád dolgát megsegítené.
17. Ravasz török dolga, az úr azt érté, Késit asztalánál ottan eltévé,
355 Vendégivel százan utánügete, De török megértvén ottan eltére.
18. Utánok táborból ezeren válta, Császár földin annyit dúla, kóborla, Néki eleiben senki nem szálla,
360 Az zsákmánnyal tábort megkazdagítá.
19. Dolgát Castriotnak császár meghallá, L II.
Az hírre búvában csak meg némula, Mikor üdő múlva esze megjuta,
Minden átkot, szitkot Szkendernek monda.
365 20. Egy tanács ezt mondja, az kis kár volna, Magyarokról azzal el ne állana,
Másfelől Lászlónak nagy hadát hallja, Szkendertől is ő tart, hátol ne fogná.
343 D Mosest 345 D az töb nepeuel 346 D sok szep örömmel K sok szép erővel [valószínűleg elírás] 349 D Moses 350 D taborra iüue 351 D az taborbol 355 D ottan ügete 361 D hogi halla 367 D nagi hadat halla
RMKT-Bogáti.indb 101
RMKT-Bogáti.indb 101 2018. 05. 14. 16:26:232018. 05. 14. 16:26:23
21. Nagy hasfájás esett az magyarokra,
370 Fűt, gabonát öttek az éhség miá, Császár azt nem érti, királlyal szóla, Tíz esztendég frigyre az dolgot hozá.
22. Tartománt deszpotnak ezzel megadá, Magyarok vérhasát azután hallá,
375 Császár az frigykötést oly igen bánja, Hogy kezéből magyart könnyen bocsátta.
23. Elszálla Castriot Szfetigrád alól, Kemény télben ország javára gondol, Országát terjeszté naggyal másfelől,
380 Török mindenütt fut ő hada elől.
24. György törökek földén sok csatát tészen, Hogy soká ne üljön népe egy helyen, Ha táborban fekszik, házban nem megyen, Harcon karja mindenkor mezítelen.
385 25. Ezenben oly hely nincs, kit meg nem jára, Hegy, völgy, falu, váras, erdő és puszta, Mely nagy úrral ügye, igen jól tudja, Hada kis kárával hogy ő víhatna.
26. Onnan udvarából mindent megérte,
390 Mert az császár mellett sok jó embere, Lissásban nagy gyűlést azért hirdete, Sok vitéz, rác, görög, horvát, olasz jöve.
27. Régen sokan frigyet göröggel tartanak, Sokan adójokat deszpotnak adják,
395 Az hámot elvetni sokszor akarták, Azért sok úr, úrfi deszpotok jutának.
28. Gyűlésben felálla, György szépen szóla:
„Urak és vitézek, minden meghallja, Török hütét régen mindentek tudja,
400 Kinek hogy hittenek, sok késén bánta.
381 D Giörgi az török földen 389 D Ott nam 391 D Lissusban 393 D törökkel [lásd a tárgyi jegyzetet]
29. Így hajtott őhozzá sok országokat, Ez álnak így csalá vitéz atyámat,
Ha egyesek lészünk, nem hisszük szavát, Vitézséggel nekünk keveset árthat.
405 30. Udvarában laktam, tudom törvényét, Legfeljebb dícsíri vitéz népönket, Ellenönk örömest nem igen kelhet, Ily hadtól vitéz nép semmit nem félhet.
31. Sokak, azt jól értem, az hadat bánják,
410 Kik az török hámát vonni megszokták, Mi jobb, azt mindenek mostan meglássák, Azmit az gyűlés lát, állok én annak.
32. Az országnak ha jobb, adjátok kézben, Ha nem tetszik, azmit töttem ez ügyben,
415 Bátyáim halála jutott eszemben, Kiért rajtok halok, míg tart véremben.
33. Velem inkább mindent megkésértsetek, Az szép szabadságot megkeressétek, Török dolgát, tanácsát mindent én értek,
420 Híven fenn forgódom, azt meghiggyétek.
34. Segél Isten után erős Velence, Velünk Albánia ereje, színe,
Hazánk nagy szégyenét minden tekintse, Kisebbség tünéktek az török frigye.”
425 35. Vígan minden rendek úr szavát hallák, Urak ki-ki summát néki fogadnak, Kiknek pénze nem lőn, magokat adják, Hitek, emberségek úrnak ajánlják.
402 Igi czala az alnok 408 D Itt hadtul 409 D banniak K hánnyák [értelem] 410 D hamot 425 D rendek K ember [értelem] 427 D ninczen
RMKT-Bogáti.indb 103
RMKT-Bogáti.indb 103 2018. 05. 14. 16:26:232018. 05. 14. 16:26:23
36. Császár Ali basát ám beszólítá,
430 Castriotra negyvenezren bocsátá, Castriothoz az nép felgyűle, szálla, Csak tizenötezert bennek megtarta.
37. Az többit jó szókkal hazabocsátá, Végekben parancsol, minden vigyázna,
435 Basa eleiben hadával szálla,
Hadát nagy szép szókkal megbátorítá.
38. Szemben juta két had egy erdő mellé, Erdőben Szkenderbég egy lest vettete, Török nagy sok tüzet éjjel égete,
440 Szkenderbég ő tüzét mind megöttette.
39. Táborban meghagyá, csendesség lenne, Senki török szóra meg ne felelne, Minden népét, barmát reggel éteté, Apró csatát néppel először űzé.
445 40. Rendben minden hadát reggel állatá, Ki-ki mint forgódnék, mindent taníta, Pogánt elöljáró megfutamtatá, De hada derekát úr tartóztatá.
41. Immár derék harcon elegyedének,
450 Castriot vitézi serénkedének, Lesből háromezren ám felkelének, Pogánt hátul vágják, el-bekeríték.
42. Ott egy csoport török nagy harcot tarta, Csak háromszáz bennek fogllyá akada,
455 Summában huszonkétezer meghala, Kétezeren fogllyá, basa elfuta.
43. Török tábort dúlák, sok jót kapának, Huszonnégy szép zászlót bemutatának, Szkenderbég vitézi százhuszan holtak,
460 De sebben népében sokan valának.
445 D szepen allata 452 D es be kerittek 459 D szaz huzan veszenek
44. Vígak az szerencsén mind az vitézek, Jó török lovakra gyalogok ültek, Török feldét messze dúlák, égeték, Számtalan prédával hazatérének.
465 45. Sokfelé Szkenderbég íra, izene, Barátinak fő-fő zászlókat külde, Dolgát László király mind megértette, Azért Szkenderbégnek levelet külde.
46. Dícsíri, örüli jó szerencséjét,
470 És hogy inkább rontsa ily ellenségét, Ne hagyja meghűlni új szerencséjét, Inti, mellé jőne mindjárt, ha lehet.
47. Oly alkolmatosság másszor nem lenne, Pogánt Európából most kiűzhetné,
475 Magyar, lengyel vitéz véle sok lenne, Pápa fizetése megsegítené.
48. Másfelől egy szép had vízen kerülne, Töröket tengeren nem eresztené, Egész keresztyénség őtet intené,
480 Most semmire nézve otthon ne ülne.
49. Írtak ezernégyszáz negyvenháromban, Budából hogy juta levél Croiában, Urakkal gyűlésben Castriot szóla, László levelére jó választ íra.
485 50. Népe csak tízezer, oly igen serén, Duczagin Pál véle szép ötezeren, Rác György deszpot utát bevágta földén, Hunyadira bosszús az rossz hitetlen.
462 D ültek K ültenec [szótagszám] 472 D Inti K Inté [időegyeztetés] 476 K Papa keresztesi 481 D ezer negi szaz negiuen haromban K 1 4 4 3-ban 483 Castriot szalla
RMKT-Bogáti.indb 105
RMKT-Bogáti.indb 105 2018. 05. 14. 16:26:232018. 05. 14. 16:26:23
51. Várnánál magyar had ám megharcola,
490 Hunyadi szalada, László meghala, Jóllehet törökben sokkal több hala, Szkenderbéget deszpot megtartóztatá.
52. Sok szép beszéd után rútol izene, De hogy az harc meglött, azonban érté,
495 Kin vitéz Szkenderbég igen keserge, Sok földét deszpotnak dúlá, égeté.
53. Császárra sok panasz ezenben juta, L III.
Szkenderbég erejét nőni ne hadná, Macedóniának végeit dúlná,
500 Császáré mindenütt veszne, pusztulna.
54. Róla így gondola, megvénhült volna, Ha lehetne, többé ki nem szállana, Inkább szép beszéddel ifjat fogdosna, Azért Murát császár néki így íra:
505 55. Oly erősen hányja minden jó tettét, Kit így elfelejtett, dorgálja Györgyet, Megsenkeli néki eddig sok bűnét, Croiával ám bírná atyja örökét.
56. Jóllehet, kévánja egynehány házát,
510 Hagyja György deszpotot, ne bántsa ipát, Mibe megbántotta, találja módját, Másszor ne segélje az magyarokat.
57. Az követ ez mellett nagy sokat szóla, Császár szavát, frigyét örömest fogná,
515 Töröknek nem hihet, úrfi azt mondja, De nagy emberséggel császárnak íra.
58. Summa, hogy az frigyet tőle nem kérné, Mert mindenütt frigyet az vert had kérne, Ha Isten engedné, bizony rátörne,
520 Szerencse mit hozna, vitézül tűrné.
498 D iunni ne hadna 504 D igi szolla 506 D hogi el feleitet 515 D veti azt mondgia