A Szent Istvánt követő jogalkotás

I. András állítólagos ediktuma kapcsán ugyancsak nem lehet szó keleti min-ta követéséről. Pontos szövege ismeretlen; a Corpus Jurisba annak első kiadói, Mossóczy Zakariás és Telegdi Miklós püspökök illesztették be Bonfi ni történe-ti elbeszélése alapján. Rendelkezései a történetíró szerint általános tartalmú, a keresztény vallás és az egyház védelmét szolgáló parancsok voltak.²⁰⁰

Ezzel szemben a Szent László nevéhez fűződő dekrétumokra és zsinati ha-tározatokra valamivel erőteljesebben vetül a bizánci hatás gyanúja. A második

199 Görög szöveg és fordítás: M^ORAVCSIK (1950) i. m. 46–47. Intelmek: SRH II. köt. 626. A ha-sonlóságot fölveti M^ORAVCSIK (1953) i. m. 60. is.

200 CJH I. köt. 46–47.

magyar szent királynak a történettudomány három törvényművet tulajdonít. Az ún. harmadik törvénykönyv keletkezhetett időben elsőként (talán még László uralkodása előtt), a második feltehetőn uralkodása elején.²⁰¹ Pontos keltük isme-retlen; alapvetően világi jellegűek, többnyire büntetőjogi rendelkezéseket tar-talmaznak. A Szent László első törvénykönyveként ismert dekrétum készült időben legkésőbb, az 1092. május 20-án Szabolcson tartott vegyes zsinat alkal-mával.²⁰² Ez egyházjogi témájú határozatokból áll. Mindhárom művet csak lé-nyegesen későbbi, 15–16. századi kéziratokból ismerjük,²⁰³ s az sem bizonyos, hogy pusztán három törvényalkotó munka eredményei-e, vagy ennél több al-kalommal meghozott határozatok későbbi összeszerkesztései. Külföldi hatás szempontjából főleg a Szabolcsi Zsinat kánonjait vizsgálták, s e körben nem-csak a nyugati szinódusok anyagával, hanem a keleti keresztény egyház kánon-jaival is kimutatható volt a tartalmi párhuzam, elsősorban a klerikusok házas-ságára vonatkozó szabályok körében.²⁰⁴

Könyves Kálmán nevéhez két dekrétum köthető, továbbá az ő idején – de a király távollétében²⁰⁵ – ült össze az első két esztergomi zsinat, amelyek anya-ga szintén ránk maradt. Az első dekrétum az ún. tarcali vegyes zsinat határoza-tait foglalja össze, valószínűleg Kálmán uralkodásának elejéről, 84 fejezetben.

Per-, egyház- és büntetőjogi szabályokat egyaránt tartalmaz. Bevezetőjéből ki-derül, hogy a szöveget egy Albericus nevű külföldi, de valamelyest magyarul is értő klerikus írta le, majd küldte el jóváhagyásra Szerafi n esztergomi érsek-hez. Időben valószínűleg ezt követőn, de pontosan meg nem határozható idő-ben (mindenesetre Lőrinc érseksége idején, tehát 1005 után) került sor az ún. I.

Esztergomi Zsinatra, amelyen Magyarország főpapjai ültek össze az esztergomi érsek elnökletével az egyházi ügyek rendezése céljából. Ez a zsinat 72 kánont fogalmazott meg, zömmel egyházfegyelmi és házassági jogi kérdésekről. A II.

Esztergomi Zsinatot valószínűleg 1112-ben tartották, s 16 kánont fogadott el

fő-201 Szövegük: ZÁVODSZKY i. m. 172–180.; 166–171.; DRMH 12–22. Új magyar fordítás Körmendi Tamástól: MAKK–THOROCZKAY 85–98. (III.) és 111–118. (II.), Zsoldos Attila bevezetőjével és jegyzeteivel.

202 A szabolcsi zsinati határozatok létrejöttére lásd: JÁNOSI (1992) i. m. Szövegük: ZÁVODSZKY

i. m. 157–165.; DRMH 53–59. Kurrens magyar fordítás bevezetővel és jegyzetekkel Nótári Tamástól: MAKK–THOROCZKAY i. m. 146–161.

203 A Thuróczi- és Ilosvay-kódexekből.

204 Ezek részletes elemzését, s a vonatkozó irodalom ismertetését lásd alább az egyházjogi feje-zetben.

205 Legalábbis erre utal az „Inprimis interpellandus est rex” mondat a szöveg elején – ZÁVODSZKY

i. m. 197.

ként a cölibátus, a házasság és a világiak egyházi hatalmának kérdéskörében. A Kálmán második törvényeként ismert dekrétum több anyag összeszerkesztése:

magába foglalja Kálmán zsidókra vonatkozó rendelkezéseit hét szakaszban, egy ismeretlen eredetű, két kánonból álló zsinati töredéket, valamint a már említett II. Esztergomi Zsinat kánonjait. A felsoroltak²⁰⁶ közül csak az első két esztergo-mi zsinat határozatairól van 12. századi kéziratos emlékünk (a Pray-kódex). A 15. század eleji Budai János-féle kézirat csak az I. Esztergomi Zsinat, valamint a zsidótörvények fejezeteit tartalmazta, a 15. század végi Thuróczy-kódex vi-szont mind az öt említett törvényhozási emléket magába foglalja.²⁰⁷

Keleti hatás gyanúja a Kálmán-féle első dekrétum és zsidótörvény kapcsán nem merült fel; az I. Esztergomi Zsinatnak a papi cölibátusra vonatkozó, vala-mint a házassági kötelék felbontását lehetővé tevő rendelkezései tekintetében viszont igen, akárcsak a II. Esztergomi Zsinatnak a házasságkötés formájára vonatkozó kánonja esetében.²⁰⁸

III. István uralkodásának idejére, 1169-re esik a III. Esztergomi Zsinat, amely Bánffy Lukács érsek vezetésével és egy pápai legátus közreműködése mellett – vélhetően korábbi tárgyalások eredményeképp – megállapodást hozott létre a Magyar Királyság és a Szentszék között, melyben a király – az egyházi méltó-ságoknak címzett oklevél formájában – lemondott az egyházi javak feletti ren-delkezésről, a püspökök áthelyezésének és letételének jogáról s az invesztitúrá-ról. E joglemondás a reformpápaság régi céljainak megvalósulása, amelynek te-kintetében szintén kizárható a bizánci hatás.²⁰⁹

206 A Kálmán királyhoz fűződő említett joganyagok szövege megtalálható ZÁVODSZKYnál: Tarcali Zsinat (I. törvény) i. m. 181–194. (új magyar fordítás Körmendi Tamástól, Zsoldos Attila be-vezetőjével és jegyzeteivel: MAKK–THOROCZKAY i. m. 169–192.); I. Esztergomi Zsinat 197–

206. (új magyar fordítás bevezetővel és jegyzetekkel Nótári Tamástól: MAKK–THOROCZKAY i.

m. 218–235.); II. Esztergomi Zsinat: 207–208. (fordítás Nótári Tamástól: MAKK–THOROCZKAY

i. m. 248–251.); zsidókra von. rendelkezések 195–196. (fordítás Körmendi Tamástól, Zsoldos Attila bevezetőjével és jegyzeteivel: MAKK–THOROCZKAY i. m. 265–266.); zsinati töredék 209.

(fordítás Nótári Tamástól: MAKK–THOROCZKAY 267.). A DRMH-ban: Kálmán I. törvénye:

23–31.; az I. és II. esztergomi zsinatok kánonjai a két kánonból álló töredékkel: 60–65. (I.:

I–LXXII; II.: LXXIII–LXXXVIII.; töredék: LXXXIX–XC.); a zsidókra vonatkozó határo-zatok: 66.

207 A 16. századi kéziratok közül a Gregoriánczi-, Nádasdy-, Festetics-féle és debreceni tar-talmazza még mind az ötöt, a Kollár- és Ilosvay-kódexekből viszont hiányoznak az I.

Esztergomi Zsinat határozatai. A Kálmán-kori zsinatokra lásd: JÁNOSI (1986) és (1994), to-vábbá SZUROMI (2002a).

208 A vonatkozó irodalmat lásd alább, a részletes kifejtésnél.

209 A III. Esztergomi Zsinatra vonatkozóan lásd SZUROMI (2002a) i. m. elemzését, amely tartal-mazza a PÉTERFY (I. köt.) által közölt megállapodás szövegének lényeges részeit is; lásd to-vábbá WALDMÜLLER leírását (168–170.).

A világi törvényhozás fennmaradt emlékei közül időben II. András Aranybullája következik (1222), valamint annak 1231-es megújítása.²¹⁰ A kirá-lyi törvények ettől kezdve többnyire oklevélformában kerültek kibocsátásra. IV.

Béla és fi ai is oklevélként adták ki tíz cikkelyből álló dekrétumukat 1267-ben, amely a nemesség jogainak újabb garanciáját jelentette.²¹¹ Bár arany függőpe-cséttel nem erősítették meg, az előző kettővel rokon tartalma miatt joggal te-kintik a harmadik aranybullának.²¹² Az aranybulla típusú emlékekre – ereden-dőn bizánci formájukra tekintettel – az oklevelek tárgyalásánál röviden még ki-térünk.

IV. Kun Lászlónak a kereszténység megtartásáról, valamint a kunok megke-resztelkedéséről és letelepítéséről hozott törvénye (1279) a római egyház (Fülöp fermói püspök, pápai legátus) kezdeményezésére keletkezett; bizánci hatást nem kereshetünk rajta.²¹³

Az Árpád-korszak utolsó ismert törvényei III. András uralma idején szü-lettek. Az első, 1290-ben kiadott dekrétum a gyulafehérvári káptalan egy év-vel későbbi átiratában maradt fenn, s az egyház és a nemesség jogait védte, va-lamint eljárási szabályokat állapított meg.²¹⁴ Az 1298. évi törvényt I. Ulászló 1440. évi átirata őrizte meg az utókornak.²¹⁵ 43 cikkelyben részletes szabályo-kat fogalmazott meg a hatalmaskodások megbüntetésére, vegyes tartalmú ha-tározatokat hozott a vám- és pénzügyek kérdéskörében, s újabb garanciális ren-delkezéseket adott a nemesség és az egyház jogainak védelmében. Az átirat-ban található még egy 36 cikkből álló királyi tanácsi határozat, amely minden bevezető nélkül kapcsolódik az 1298-as törvényhez, de más jogalkotás emlé-ke. Keletkezésének ideje vitatott: a többségi álláspont III. András idejére teszi, Engel Pál azonban Zsigmond korára.²¹⁶ Középkori jogunkban elsőként kodifi -kálta a szavatosságot, s részletes, magas színvonalú perjogi szabályokat állapí-tott meg. Ezek kapcsán sem vetődött fel eddig a bizánci jog hatásának kérdése.

210 Kurrens kiadásuk: BA; DRMH 32–39.

211 Kiadása: S^ZENTPÉTERY (1927) 53–55. DRMH 40–41.

212 SZŰCS (1984) 349.

213 Vö. KRISTÓ (1998b) 141–143. IV. (Kun) László törvényének kiadása: FEJÉR CD V/2. köt. 512–

519. DRMH 67–70.

214 Kiadása: ZIMMERMANN–WERNER 173–176. DRMH 42–45.

215 Kiadása: K^OVACHICH I. köt.144–192.; DRMH 46–51.

216 A kérdéskörről részletesen: GERICS (1969); ENGEL (2000).