4. EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS
4.1. A SZAKIRODALOMBAN FELDOLGOZOTT FAFAJ - ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK RÉSZLETES
4.1.8. A Szarvasi Arborétum kísérleti parcellái
SIKLI (1996) a Szarvasi Arborétum növényanyagát vizsgálta 5 erdészeti jelentőséggel bíró fafaj értékelésével.
A Szarvasi Arborétum a Tiszántúlon, Békés megyében, a Körösök völgyében fekszik, részben Szarvas város, részben Békésszentandrás község közigazgatási határában.
Az arborétum területe 82 ha, mely öt nagy fás gyűjteményből áll: a BOLZA PÁL alapí-totta „Pepi-kert”-ből, a Mitrowsky-kertből, a „Konyhakerti” részből, a Parkerdő elnevezésű törzsültetvényből, valamint a Faiskolából.
Az arborétumban ma 33 tűlevelű, 45 lombos és 21 cserjefaj található,amelyek közül jó néhány faj több parcellában is helyet kapott. Ezek közül néhány erdészetileg is fontos fa- és cserjefaj: Abies-, Acer-, Berberis-, Cerasus, Corylus, Juniperus-, Malus-, Picea-, Pinus-, Populus-, Prunus-, Quercus-, Salix-, Tilia-, Thuja stb.fajok.
Az arborétum éghajlati jellemzői:
Az évi csapadék mennyisége 50 éves átlagban 548 mm, ebből a tenyészidőszakban 315 mm csapadék hull. Ma már öntöző-berendezéssel biztosított a csapadék-utánpótlás. A hőmérséklet is szélsőséges. A legmagasabb nyári hőmérséklet eléri a +38 oC-ot. Gyakori a több hétig tartó +35 oC körüli hőmérséklet. A leghidegebb telek alkalmával a hőmérséklet -20 oC alá is csökkenhet, elérve akár a -28 oC-ot is. Az uralkodó szélirány az észak-keleti. A levegő relatív nedvességtartalma 73 %. Az éves napfénytartam 2000-2200 óra.
Az arborétum talajviszonyai:
Részletes termőhelyvizsgálat történt az egyes parcellákon.
A talajvizsgálati szelvényekben öt szint különíthető el, a felső szintek gyengén sava-nyú kémhatásúak, a többi szint pH értéke semleges vagy gyengén lúgos kémhatásuknak meg-felelően 10-12 % körüli CaCO3 tartalommal. Kötött talajra utal az Arany-féle kötöttségi szám 60 körüli értéke, ennek következtében gyenge a talaj vízemelése, felettébb gyenge a vízvezető képessége, erősen víztartó, s így kedvezőtlen vízgazdálkodású talajnak minősül.
Ezek alapján a termőhelytípus változat: erdősztyepp klímájú, változó vízellátottságú, mély termőréteg-vastagságú, agyag fizikai féleségű szolonyeces réti talaj.
Szerző az arborétum területén 5 erdészeti jelentőséggel bíró fafajt választott ki, a ko-csányos tölgyet (KST), a török mogyorót (TM), a madárcseresznyét (CSNY), a rezgő nyárat (RNY) és a mocsárciprust (MC), amelyekkel részletesen foglalkozott.
E fafajok parcelláin 100 m2-es kísérleti mintaterületeket jelölt ki és teljes állomány-felvételezést végzett 1994-ben, majd 1995-ben.
A felvett és értékelt 9 kísérleti parcella adatai a 25-33. táblázatokban láthatók.
1.sz. kísérleti parcella
100 % elegyarányú KST. Az állomány mageredetű, 25 éves, záródása 90 %.
Mintaterület: 100 m2
1.
25. táblázat. A szarvasi 1. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 36 db 1994-ben, majd a tisztítás után 16 db, záródás 80 %.
2.sz. kísérleti parcella
100 % elegyarányú TM. Az állomány mageredetű, 25 éves, záródása 70 %.
Mintaterület: 100 m2
2.
parc. átlagos mell-
mag.átmérő átlag-
magasság. körlapössz.
100 m2-en ha-onkénti
körlapösszeg fatérfogat
100 m2-en ha-onkénti fatérfogat
év (cm) (m) (m2) (m2/ha) (m3) (m3/ha)
1994 10,93 11,76 0,15 15,46 0,69 69
1995 11,74 12,36 0,14 13,92 0,64 64
26. táblázat. A szarvasi 2. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 66 db, majd a tisztítás után 51 db, záródás 65 %.
3.sz. kísérleti parcella
100 % elegyarányú TM. Az állomány mageredetű, 25 éves, záródása 95 %.
Mintaterület: 100 m2
3.
parc. átlagos mell-
mag.átmérő átlag-
magasság körlapössz.
100 m2-en ha-onkénti
körlapösszeg fatérfogat
100 m2-en ha-onkénti fatérfogat
év (cm) (m) (m2) (m2/ha) (m3) (m3/ha)
1994 7,74 8,66 0,22 22,49 1,41 141
1995 9,16 9,25 0,18 17,57 1,17 117
27. táblázat. A szarvasi 3. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 49db, majd a tisztítás után 28db, záródás 85 %.
4.sz.kísérleti parcella
100 % elegyarányú TM. Az állomány mageredetű, 25 éves, záródása 75 %.
Mintaterület: 100 m2
4.
28. táblázat. A szarvasi 4. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 117 db, majd a tisztítás után 50 db, záródás 60 %.
5.sz. kísérleti parcella
95 % elegyarányú KST, 5 % akác, illetve kislevelű hárs. Az állomány mageredetű, 25 éves, záródása 90 %.
Mintaterület: 100 m2
5.
29. táblázat. A szarvasi 5. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 67 db KST és 3db elegyfafaj, majd a tisztítás után 27 db KST és 3 db elegyfafaj, záródás 85 %.
6.sz. kísérleti parcella
100 % elegyarányú RNY. Az állomány mageredetű, 28 éves, záródása 100 %.
Mintaterület: 100 m2
6.
30. táblázat. A szarvasi 6. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 38 db, tisztítás nem történt, így a törzsszám és a záródás nem változott. A 2.évben nem történt magasságmérés
7.sz.kísérleti parcella
100 % elegyarányú CSNY. Az állomány mageredetű, 25 éves, záródása 90 %.
Mintaterület: 100 m2
7.
31. táblázat. A szarvasi 7. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 75 db, majd a tisztítás után 25 db, záródás 75 %.
8.sz. kísérleti parcella
100 % elegyarányú KST. Az állomány mageredetű, 30 éves, záródása 80 %.
Mintaterület: 100 m2
8.
parc. átlagos mell-
mag.átmérő átlag-
magasság körlapössz.
100 m2-en ha-onkénti
körlapösszeg fatérfogat
100 m2-en ha-onkénti fatérfogat
év (cm) (m) (m2) (m2/ha) (m3) (m3/ha)
1994 19,78 17,06 0,16 15,52 1,84 184
1995 20,52 17,48 0,17 16,72 2,04 203
32. táblázat. A szarvasi 8. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 5 db, tisztítás nem történt, így a törzsszám és a záródás nem változott.
9.sz.kísérleti parcella
100 % elegyarányú MC. Az állomány mageredetű, 32 éves, záródása 100 %.
Mintaterület: 100 m2
9.
parc.
átlagos mell- mag.átmérő
átlag- magasság
körlapössz.
100 m2-en
ha-onkénti körlapösszeg
fatérfogat 100 m2-en
ha-onkénti fatérfogat
év (cm) (m) (m2) (m2/ha) (m3) (m3/ha)
1994 37,07 21,68 0,65 65,20 6,48 648
1995 38,08 — 0,68 68,83 — —
33. táblázat. A szarvasi 9. sz. kísérleti parcella állomány-szerkezeti adatai (Sikli, 1996)
Törzsszám 6 db, tisztítás nem történt, így a törzsszám és a záródás nem változott. A famagasság mérése bizonytalan volt, így a fatérfogat számítás sem reális, ezért nem is került kiszámolásra.
A táblázatok adatai azt mutatják, hogy az állománynevelési beavatkozás kedvezően segítette az átlagos mellmagassági átmérő és az átlagmagasság növekedését. Ugyanakkor a tisztított parcellákon csökkent a körlapösszeg és a fatérfogat, ami természetes is. Az érintetlen parcellákban a mellmagassági átmérő és az átlagmagasság növekedése kisebb mértékű, de ahogy várható volt, magasabb a körlapösszeg és a fatérfogat is.
Ezen 2 év felvételezéséből természetesen messzemenő következtetést nem lehet még levonni. Szerzőnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy az alföldfásítás szempontjából szó-ba jöhető fafajok vizsgálatával mielőbb a gyakorlat számára hasznos eredményeket nyújtson.
Ehhez újabb kísérleti parcellák kijelölését és kísérletbe való bevonását szorgalmazza az arbo-rétum területén. Megbízható eredmény csak a kísérleti parcellák számának növelésével von-ható le, jelen adatok a kocsányos tölgy telepítésének lehetőségét vetítik elő.
A szarvasi parcellák felvételi adatainak szórása is rámutat, mennyire nehéz a fiatal vagy középkorú faállományok összehasonlítása. A hálózat mérete, a törzsszám stb. jelentősen elfedi a tényleges növekedés (mellmagassági átmérő, magasság) egységnyi területre vetítését.