A szamuráj és a sárkány harca 16

In document Japán integrációs szerepe az ázsiai térségben (Pldal 32-41)

Japán és Kína vezető szerepet tölt be mind a globális értékláncokban, mind a regionális integrációs, kereskedelmi, befektetési és technológiai folyamatokban. Mióta túlszárnyal­

ta Japánt, Kína a világ legnagyobb áruexportőrévé vált, és 2010 óta – a nominális GDP­t tekintve – a második helyet foglalja el a világgazdaság rangsorában (az USA után).

Vajon ez a felállás így marad, vagy Japán visszaszerezheti vezető szerepét az ázsiai tér­

ségben?

16 Oehler­Sincai (2014).

7. táblázat: Japán és Kína összehasonlítása (2016)

Forrás: Saját szerkesztés (WTO, UNCTAD)

A táblázatból látható, hogy Kína területe kb. 25­szöröse Japánnak, ehhez képest a lakos sága „csupán” a 11­szerese. Amíg az FDI szempontjából a Kínába be­ és a Kíná­

ból kiáramló közvetlen tőke különbsége viszonylag kis mértékű, addig ez Japánban több mint 133 milliárd USD­ra tehető (ez megegyezik a Kínába beáramló FDI mértékével).

Nem szabad elfelejteni, hogy Japán FDI­befektetéseivel egy erős de facto integráló ha­

tást tudott elérni az ázsiai térségben.

WTO­s kereskedelmi profiljuk alapján egymás nélkülözhetetlen partnerei (az USA­n és az EU­n kívül). Habár Kína GDP­je jóval több, Japánban az egy főre eső GDP bőven meghaladja a kínait, ami Japán gazdasági fejlettségének fölényét mutatja.

A népességszám azonban Kína számára olyan előnyt jelenthet, melyet semelyik másik ország nem tud felülmúlni: a hatalmas méretű humán tőkét.

Ez azonban Kína számára egyúttal kétélű kard is, mivel az ország legnagyobb gyen­

gesége és egyben veszélye a szegénység. 1981­ben egymilliárd embernek kellett napi 3,1 dollárból megélnie, 2010­re ez a szám 360 millió főre csökkent. Ez viszonylag gyor­

san elért eredmény, azonban ha a növekedés elkezdett lassulni, az ország nehezebben fog megbirkózni ezzel a hatalmas társadalmi problémával. Japán vagyona sokkal egyen­

letesebben oszlik el a lakosság körében. Ez nem csupán a kisebb népességszámnak tud­

ható be, de Japánban a gazdasági különbségek nem olyan kirívóak, mint azt Kínában lehet tapasztalni akár a népesség, akár a tartományok közötti összehasonlításban (part menti városok kontra belső kínai városok).

Japánnak azonban két nagy kihívással is szembe kell néznie: az élelmiszereknek és nyersanyagoknak való kiszolgáltatottsággal, valamint a gyorsan öregedő társadalom­

mal, amit azonban orvosolhat a kifelé nyitással, külföldi munkaerő bevonzásával.

Regionális megállapodásaik szempontjából Kína az RCEP, míg Japán (az USA kihát rálásának eredményeképpen) a TPP vezető szereplőjévé válhat. Jelenleg azonban Japán és Kína osztozik a vezető szerepen az ázsiai integrációs folyamatokban. A két or­

szág közti versengés a múltban gyökerezik, és Kína csendes felemelkedése csak fokozza a versenytársak közti feszültséget.

Habár Japán és Kína továbbra is békében rendezi nézeteltéréseit, a versengés és riva­

lizálás miatt kicsi az esély arra, hogy a két versengő hatalom szövetségre lépjen egymás­

sal és egy virágzó „Új ázsiai műhelyt” hozzon létre.

Összefoglalás

Japán a XXI. században is a világgazdaság egyik jelentős szereplője mind GDP­muta­

tója, fejlettségi színvonala, mind a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe alap­

ján. Nemzetközi gazdasági kapcsolatait korunkban is a zártság és a nyitás sajátosságai jellemzik. A modern Japán a gazdasági fejlődést és az életszínvonal emelését tartja leg­

főbb céljainak, amelyek megvalósítását külső gazdasági eredményei is jól szolgálhatják.

Ennek intézményi kereteit a japán kormány nemzetközi szabadkereskedelmi megálla­

podásokkal is segíti, amelyek főleg az elmúlt 15–20 évben jöttek létre. Japán továbbra is támogatja a WTO keretében is formálódó szabadkereskedelmet, és biztosítja a fejlődő országok felé vállalt egyoldalú preferenciákat.

TDK­dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy Japánnak milyen szerepe van az ázsiai térség integrációjában, gazdasági és kereskedelmi döntései, szabadkereskedelmi meg­

állapodásai hogyan hatnak a térség országaira. Kutatásomat az elmúlt tíz évre visszate­

kintve végeztem el. Megvizsgáltam Japán külgazdaság­politikáját, elemeztem gazdasági kapcsolatait az ázsiai térség országaival. Tekintettel arra, hogy Japán szabadkereske­

delmi megállapodásokat főleg a XXI. században kötött, kíváncsi voltam arra is, mely országokkal kötötte ezeket a nemzetközi szerződéseket. Szerettem volna megválaszolni azt a kérdést is, hogy Japán de facto vagy de jure formában része­e az integrációs folya­

matoknak.

A kutatás során arra jutottam, hogy Japán elsődlegesen a de facto integrációs folya­

mat eredményeként, az ázsiai térség legfőbb tőkebefektetőjeként hatott a térség gazda­

sági kapcsolatainak fejlődésére. Az ország a térség iparosodásának, felemelkedésének kezdetétől jelen volt a gazdasági kapcsolatokban. A japán tőkebefektetéseknek (FDI) köszönhetően értékláncok hálózatával alakítja az ázsiai nemzetközi regionális integ­

rációt.

Az ázsiai térségre jellemző „de jure” integráció a XXI. század kezdetétől válik sajátossággé, amelyből Japán sem marad ki. Ezáltal az ázsiai integráció már nem csupán a gazdasági tevékenységek, kereskedelem és az FDI által válik egyre fejlettebbé, hanem intézményi keretekben, két­ és sokoldalú megállapodások útján is tovább fejlődhet és megszilárdulhat.

Habár a távol­keleti országok fontosnak tartják az egymás politikájába be nem avat­

kozás elvét (és emiatt inkább a bilaterális kapcsolatokat szorgalmazzák), folyamatosan eszmélnek rá a multilaterális kapcsolatok fontosságára, ugyanis ez lehet a kulcsa az ázsiai de jure integráció felvirágzásának. Az együttműködés előremozdítását csak erő­

sítik a közös problémák, mint a szegénység, a környezetszennyezés, vagy a fenntartható fejlődés megvalósítása. Japánnak fontos felismernie, hogy jelenleg az országban jelent­

kező problémákra (elöregedő lakosság, stagnáló gazdaság) megoldás lehet az ország nyitása, nagyobb szerepvállalása és az ázsiai integráció. Japán kereskedelempolitikáját a zártság és nyitottság egyaránt jellemzi, protekcionista a külföldi tőke befogadásában.

Az ország jelenlegi politikai döntéshozói belátják, hogy hosszú távon a kölcsönös nyi­

tottság, az integráció a japán gazdaság számára komoly előnyökkel járhat.

Kína gyorsan és észrevétlenül a világ vezető gazdasági hatalmai közé nőtte ki magát, folyton növekvő népessége, a szegénység és belső viszályai mégis korlátozzák vezető szerepét a térségben. Megállapítható azonban az is, hogy Japán integráló szerepe az ázsiai térségben meghatározó és megkérdőjelezhetetlen. A gazdasági fejlettség jó okot ad annak feltételezésére, hogy a térség vezető országa legyen. A jelen helyzet azt mu­

tatja, hogy Japán és Kína versenyben állnak ezért a szerepért. Egyelőre azonban irreá­

lisnak tűnik az a feltételezés, hogy a két ország összefogjon Ázsia fejlődése érdekében.

Japán új helyzetbe került az USA kereskedelempolitikájának megváltozása és a TPP­

ből való kivonulása miatt is. A szakírók közül többen azt feltételezik, hogy Japán lehet ennek a kontinenseken átívelő integrációnak a vezetője. Japánt is, mint bármely más országot, számtalan gazdasági válság sújtotta, mégis mindig szembe tudott nézni vesz­

teségeivel, azokat mérlegelve hozott létre új reformokat fejlődése érdekében. A globális világgazdaságban, az ázsiai térség felemelkedésében Japánnak nagyobb szerepet kell vállalnia – de jure is –, mint ahogy azt eddig tette. Az ázsiai régió – amelybe Japán a tőkebefektetései, kereskedelme által erőteljesen integrálódott – országai elvárják Ja­

pántól, hogy ne csak a saját érdekeit, de Ázsiát is képviselje.

Irodalomjegyzék

Antalóczy K. – Sass M. (2014): Tükör által homályosan. A külföldi közvetlentőke­be­

fektetések statisztikai adatainak tartalmáról. Külgazdaság, (58)7–8, 30–54.

http://real.mtak.hu/15118/1/Antal%C3%B3czy­Sass_K%C3%BClg.2014_7­8 (letöltve: 2017. 10. 30.).

ASEAN (2017): http://asean.org/ (letöltve: 11. 03.).

ASEAN – Japan relations: http://asean.org/storage/2012/05/Overview­ASEAN­Japan­

Relations­As­of­8­March­2017.pdf (letöltve: 2017. 11. 03.).

ASEANstats Database: https://data.aseanstats.org/ (letöltve: 2017. 11. 03.).

Bornhoff, N. (2009): Japán. National Geographic Traveler. Geographia Kiadó.

Berkofsky, A. (é. n.): Comparing EU and Asian Integration Processes – The EU a role model for Asia? http://www.epc.eu/documents/uploads/606968147_EPC%20 Issue%20Paper%2023%20EU%20Asian%20Integration.pdf (letöltve: 2017. 11. 04.).

Friedman, G. (2017): The leading power in East Asia will be Japan – not China.

https://www.forbes.com/sites/johnmauldin/2017/02/08/the­leading­power­in­

east­asia­will­be­japan­not­china/2/#74fa8397e1a0 (letöltve: 2017. 11. 04.).

Fukao, K. – Yuan, T. (2009): Why is Japan so heavily affected by the global economic crisis? An analysis based on the Asian international input­output tables.

http://voxeu.org/article/why­has­japan­been­so­hard­hit­global­crisis (letöltve:

2017. 10. 24.).

Gimeno, D. (2010): Nagy civilizációk: Japán. Kossuth Kiadó.

Kanyuk, P. (2017): „Várakozók az oltár előtt” – avagy a TPP alakulástörténete.

http://kozjavak.hu/varakozok­az­oltar­elott­avagy­tpp­alakulastortenete (letöltve:

2017. 11. 02.).

Kasahara, S. (2013): The Asian Developmental State and the flying geese paradigm.

http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/osgdp20133_en.pdf (letöltve: 2017. 10.

31.).

Kawasaki, K. (2014): The relative significance of EPAs in Asia­Pacific.

http://www.rieti.go.jp/jp/publications/dp/14e009.pdf (letöltve: 2017. 11. 02.).

Kim, J. (2017) ): “Japanese­style TPP” should be promoted to build an “East Asia Community”. http://www.meiji.ac.jp/cip/english/research/opinion/KIM_Jemma.

html (letöltve: 2017. 11. 02.).

Komuro, N. (é. n.): Japan’s generalized system of preferences. http://siteresources.

worldbank.org/INTTRADERESEARCH/Resources/544824­1235150721870/ch04_

komuro_Japan_Generalized_System_of_Preferences.pdf (letöltve: 2017. 10. 30.).

Kruppa, É. (2016): A WTO és a regionális megállapodások. (Kézirat.) BGE Külk­

ereskedelmi Kar Világgazdasági kutatásai keretében

Kruppa Éva szíves közlése nyomán (2017): Külgazdasági politika és piacfejlesztés. Re­

gionális szabályozások, FDI c. előadás.

Kruppa, É. (2016): “Inside or outside the big circles?” Trade policy in Asia and the effects od FTAs and Mega­regional Trade Agreements. In Vándor, J. – Beke Li­

sányi, J. (eds.): The Current Issues of Economic and Social Integration in Hungary and Taiwan. Budapest: Budapest Business School University of Applied Sciences, 47–61.

Majoros P. (szerk.) (2011): Régiók a világgazdaságban. Bp.: Perfekt, Sanomy Company.

Ministry of Foreign Affairs of Japan (2016): Generalized System of Preferences.

http://www.mofa.go.jp/policy/economy/gsp/explain.html#section1 (letöltve: 2017.

11. 30.).

Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan–ASEAN Relations (2017): http://www.

mofa.go.jp/region/asia­paci/asean/index.html (letöltve: 2017. 11. 03.).

OECD (2017): OECD Economic Surveys: Japan 2017, OECD Publishing, Paris. http://

www.keepeek.com/Digital­Asset­Management/oecd/economics/oecd­economic­

surveys­japan­2017_eco_surveys­jpn­2017­en#page2 (letöltve: 2017. 10. 26.).

OECD (2016): Japan: Boosting growth and well­being in an ageing society. http://

www.oecd­ilibrary.org/docserver/download/0316051e.pdf?expires=1510082171

&id=id&accname=guest&checksum=1A606C59D69387B6504FB25D9DFFF7BA (letöltve: 2017. 10. 28.).

Oehler­Sincai, I. (2014): The roles played by China and Japan in the Asian Integration Process. https://www.researchgate.net/publication/266025697_The_Roles_Played_

by_China_and_Japan_in_the_Asian_Integration_Process (letöltve: 2017. 11. 04.).

Origo (2017): 2050­re megállhat az ázsiai népességnövekedés. http://www.origo.hu/

gazdasag/20170509­nemzetkozi­valutaalap­gazdasagi­es­nepessegi­elorejelzese.

html (letöltve: 2017. 10. 28.).

Overview of ASEAN–Japan Dialogue Relations (2017): http://asean.org/stor­

age/2012/05/Overview­ASEAN­Japan­Relations­As­of­8­March­2017.pdf (letöltve: 2017. 11. 03.).

Petri, P. – Plummer, G. – Urata, S. – Zhai, F. (2017): Going it alone in the Asia­Pacific:

regional trade agreements without the United States. https://piie.com/publications/

working­papers/going­it­alone­asia­pacific­regional­trade­agreements­without­

united (letöltve: 2017. 11. 02.).

Polyák, E. (2017): Brexit, Japán, Kína. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/02/03/

brexit­japan­kina/ (letöltve: 2017. 11. 04.).

Rich, M. (2017): TPP, the trade deal Trump killed, is back in talks without U.S.

https://www.nytimes.com/2017/07/14/business/trans­pacific­partnership­trade­

japan­china­globalization.html (letöltve: 2017. 11. 02.).

Schott, B. (2010): The flying geese model. https://schott.blogs.nytimes.

com/2010/08/25/the­flying­geese­model/ (letöltve: 2017. 10. 31.).

TPP: What is it and why does it matter? (2017): http://www.bbc.com/news/busi­

ness­32498715 (letöltve: 2017. 11. 02.).

Unctad (2017): World Investment Report 2017. http://unctad.org/en/PublicationsLi­

brary/wir2017_en.pdf (letöltve: 2017. 10. 26.).

Unctad (2017): Japan Fact Scheet. http://unctad.org/sections/dite_dir/docs/wir2017/

wir17_fs_jp_en.pdf (letöltve: 2017. 10. 26.).

WTO (2017): Regional Trade Agreements Information System. https://www.wto.org/

english/tratop_e/region_e/rta_participation_map_e.htm (letöltve: 2017. 10. 30.).

WTO (2017): Japan and the WTO. https://www.wto.org/english/thewto_e/

countries_e/japan_e.htm (letöltve: 2017.10.30)

WTO Trade Policy Reviews: https://www.wto.org/english/tratop_e/tpr_e/tp_rep_e.

htm#bycountry (letöltve: 2017. 10. 26.).

Yuan, C. (2010): East Asian integration and Japan’s regional policy. http://www.jfir.or.jp/e/

publication/pdf/100831.pdf (letöltve: 2017. 11. 03.)

MELLéKLETEK

1. sz. melléklet: Az első 20 FDI-kihelyező ország 2015-ben és 2016-ban

Forrás: World Investment Report (2017: 14); http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2017_en.pdf (letöltve: 2017. 10. 26.)

2. sz. melléklet: A fejlődő Ázsia FDI áramlásai 2016-ban

Forrás: World Investment Report (2017: 49)

http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2017_en.pdf (letöltve: 2017. 1. 26.)

In document Japán integrációs szerepe az ázsiai térségben (Pldal 32-41)