bántat-nak, sem háboríttatbántat-nak, akadékoztatnak.
Hetedik conditio : Hogy a palatínus válasz-tásában , annak méltóságában, hatalmában, tisztiben, s hivatalabán, s ahoz tartozó min-den dolgokban az bécsi paciücationak harma-dik punctumára tött válasz vagy rendelés, ismét a koronázat elölt lőtt 1608beli 11. a r -ticulus, és 1613-beli 7. articulus , Ferdinánd király 1555-beli 1. articulus szerint az utol-ján, és ugyan az palatínusnak hitformájokban megírt módokat ö felsége megtartandó. Az bánságról is, mellyek azon 1608beli 11. a r -ticulusban foglalva vannak. Hasonlóképen az oláhokról is 1604-beli 14, és az 1608-beli 9, és az 1613-beli 39. articulusokban ö felsége végbe viteti.
Nyolczadik conditio : Mivel hogy nemcsak ez nyomorult hazának, mint a melly az egész keresztyénségnek föbástyája, és mintegy p a -izsa, de a több szomszéd országoknak tarto-mányoknak is békességes megmaradása, az végeknek jó gondviseléssel és bátorságos ál-lapottal való tartásokban áll, és függ : ö fel-sége az koronázat előtt lütt 1608-beli 21, és az 1609beli 32. articulusok szerint az v é -gekre atyaiképen gondot viselni méltóztatik.
Kilenczedik conditio : Hogy minden szabad, és a bányavárosokat is az ö jószágokban, szabadságukban, és privilégiumokban meg-tartja.
Tizedik conditio : Hogy az ország koronáját Magyarországból semmi okon, s k e r e -sett színnel, semmi mesterséggel, vagy akármi szorgalmatosággal ö felsége ki nem viszi, avagy viteti; de hogy az ország lakosinak régi megrögzött szokások s z e r i n t , magok közül közönséges egyező értelemből arra választandó mindkét religión, valláson lévő külső világi személyek által az országban tartja, az 1608-beli koronázat előtt 4, és ko-ronázat után való 16. árticulusok, és az László király decretumabeli conditiókban irt mód, és azon László király 1492-beli 3. articulus szerint.
Tizenegyedik conditio: Hogy Magyaror-szágnak és ahoz tartozó részeknek határit el
nem idegeníti, sőt a lengyelekkel, silésiaiakkal, Morva és Bécs országiakkal, styriaiakkal, k a rintiaiakkal, és karniolokkal az határok v é gett való viszálkodásokat minden i g y e k e z e -tivei segítségével ő felsége eligazítja , elvé-gezi, és az országhoz viszszahozza.
Tizenkettödik conditio: Hogy Csehországgal és több szomszédos tartományokkal és E r -délylyel lött szövetségek, frigyek, békességek dolgaiban az bécsi pacificatio, és az 1609-beli 42. articulusok az ö erejekben maradjanak, és ö felsége azokat megtartja, és az ő hivei által megtartatja.
Tizenharmadik conditio : Az ország k ö zönséges békessége megtartása, had nem i n -dítás, idegen hadnak bé nem hozatása felöl, a mik 1608ban a koronázat elölt lett 2. a r ticulusba befoglaltattak, azokat ö felsége s é relem, megszegés nélkül .megtartja, és m á -sokkal is megtartatja.
Tizennegyedik conditio ·. Hogy az m a g y a r nemzetnek az austriai méltóságos házhoz ö felségéhez ez ideig elég világosan m e g m u -tatott, és ezután is megmutatandó tökéletes szeretetire és jó akaratjára való tekintetből, Pemstein Kobelsdorff, Ginsz, Forchtenstein, Eisensladt és Hornstein nevü várakat, a z o k hoz tartozó pertinentiákkal, jókkal, j ó s z á g o k kal, már elvégre ö felsége a maga k ö z b e n -vetése segítsége, kegyelmes adakozó voltából ingyen az Bécs országiak kezekből
felszaba-díttatván, az ország lakosinak az ö háladatos-s á g o k é r t , mellyel az auháladatos-sztriai méltóháladatos-ságoháladatos-s házat, és ö felségét is követik, bocsátassanak meg. Holott azokbul annyi időknél fogva elég sok hasznokat, és nagy jövedelmeket vettenek. Ha hol pedig azon várak az Bécs o r -szágiaktól ingyen meg nem bocsáttatnának, azonnal letétetvén a zálogításnak sommája, váltassanak ki tőlök, és az 1608-beli 7, és az 1609beli 62. articulusok szerint azon v á -raknak pertinentiái bocsáttassanak az ország törvényei, hatalma, birodalma, és lerh-vise-lési alá.
Tizenötödik conditio : Hogy Lublyó v á r a pertinentiáival, hozzátartozó jószágaival, és a szepesbeli tizenhárom, v á r o s o k , mivel hogy
-63
61 SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI.
= a 62 az országnak nagy kárával,
alkalmatlanságá-val biratnak az lengyelektül, mert az ország lakosi köziben nemcsak semmit fizetni nem akarnak, de annak felette az ország lakosi ellen akármi boszű kártételeket, hatalmasságogokat megcselekedvén, Magyarországban t ö r -vényt állani, az vármegyéken elémenni nem akarnak, minden akaratjokat, igyeközetöket hatalmasan, büntetetlen gyakorolván, mellyek ö felsége méltóságának is, nem kévéssé való kisebbségére láttatnak lenni, császár ö fel-sége méltósága előtt közbenvetvén magát, azt a várat, hozzátartozó jószágaival, és az 13 városokkal kiváltani, és az országhoz visz-szafoglalni méltóztassék, holott vagyon mód b e n n e , hogy azon zálogításnak summája az ország lakosi által letétethessék.
Tizenhatodik conditio : Hogy a hajdú v i -tézeknek bizonyos privilegiumi, szabadságok lévén a császár és király ő felségétől, él-jenek azokkal, mellyeket ö felsége is igaz-gatásának kezdeti után megerősíteni méltóz-tatik.
Tizenhetedik conditio: Bátorságossá tevén ö felsége, hogy a mi kegyelmes császár és király urunknak ö felségének életében az o r -szágnak semminemű igazgatásába kezét nem bocsátja, császár és király ö .felségének nyil-ván való kegyelmes akaratja és az ország la-kosinak is értelmek nélkül. .
És ezek a conditiók, mellyeket ö felsége választása előtt acceptálni, elfogadni, és elég-séges bátorító avagy assecuratoria levele ál-tal, király szava alatt megerősíteni, és koronázatja után az ország igazgatásába való b é -állásakor az ország közönséges végezési közibe beíratván, közönséges szem eleibe kibocsátani méltóztatik.
ÖTÖDIK RÉSZ.
Bethlen fejedelemnek hadakozása után való igazga-tása ; az hazának mesteremberekkel való építése ; az új keresztyének behozása ; udvara tartása ; hazaflai előmoz-dítása.
Ekképen az haza szabadságait, és abban istentiszteletit az evangeliumi szentséges t u -dománynak szabados gyakorlására , helyére
hozván, inind az egész keresztyénségben nagy jó híre terjede, méltósága nevekedék; a Porta és török nemzet elölt egész éllében n a g y h i -tele , becsület! vala. Mellyböl az következik, hogy egész igazgatása alatt az ország szép békességre állapítatván, minden külső ellensé-gektől bátorságban tartalván, minden rendek állapotjokban nevekcdnének,'értékesednének, az ország lakosi szaporodnának, mivel ország népét mindanynyi hadakozása alatt is olly di-cséretesen megoltalmazta vala, hogy szeren-cséjét , s népét császár derekas fegyveres ármádájávafkoczkáztatni,bátorságosnak,hasznosnak nem állítván, az hol mi súlyos p a f t i -cularis, rész szerint való csatáknak kell vala lenni, fizetett népével viteti vala inkábbra végbe, derekas harczot okosan eltávoztatván.
Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, tudós fundálókat, kömiveseket behozat vala.
Magyarországból az új keresztyének közül majd két százig való mindenféle jó mesterem-bereket (ha nem többeket) mind feleségekkel, gyermekekkel béhozatván , és azokat Alvin-czen az Maros fordulatjában igen alkalmatos kis helyre bizonyos privilégiumokkal, szabadságokkal megtelepítvén, az hol az hegyek k ö zött igen magas kőszikla tetőn, nagy erős h e -lyen egy puszta várat is adván n e k i k , azt is idővel megépítették, s alatt is az említett h e -lyen olly igen nagy kiterjedt udvart minden-féle mesterembereknek különminden-féle műhelyeket, lakóházakat, sok szép szőlőket, különb különb majorkodásokhoz való kerteket építvén. Mind telepedésektül fogva minémü nagy alkalma-tosságára, hasznára voltak mind fejedelmek-nek s mind az országnak, az mindennapi próba mutatja.
Egy szóval csak ugy kezdte, vala építeni az hazát, ha élete csak még anynyi ideig ma-radhat vala is m e g , örökös megmaradandó dicséretes jó dolgokat hágy vala a posteritásnál, mind az isteni tiszteletnek javára, t e r j e désére , s mind az· külső respublicának, k ö -zönséges társaságnak, nagy hasznára nézve.
Udvart nagy méltóságost és utoljára szinte királyi pompával valót tart vala, mellyben az
6 3 SZALÁRDY MUNKÁI.
= E 3
64 régi nagy urak s fö emberek gyermekit
scho-lákból való kikelések után, tisztességes fizeté-seken, méltóságosan nevelvén , imide amoda való fö követek mellett, s egyébként is külső országokra való járatásokban gyakorolja vala, és az haza következendő szolgálatjára úgy készíti. Maga testvér ücscsétöl jó emlékezetű gróL-Bethlen^Jlstvántól való unokaöcscsét, gróf Bethlen Istvánt ésXétert^szorgálmatosan taniitatván, és gyermekségétől fogva az d e -áki tudományban nevelvén, midőn az iskolá-ból kivenné őket, böcsiiletes tudós főrendek gondviselések, mint tottöri Cselfei László, palócziHorváth János, és többek gondviselések alatt, több főrendek gyermekeivel nagy költ-séggel jdJoildyénJikfríjJörök császár portáját, romai császár u d v a r á t , "Yejenczét, Olaszor-szágot^ Romát, Galliát, Angliát .és Belgiumor följártatta v é l e k , ~ é s így igyekezte az haza jövendő~szolgálatjára őket készíteni, nevelni,
gyarapítani, alkalmatosabbakká tenni.
Udvarát pedig szakadatlanul külső orszá-gokbeli nagy uri és főrendek gyermeki is na-gyon tartották, hogy a lengyelekkel s oláh vajdákkal is jó szomszédságot viselne, g y e r -mekeket mind a nyelv, s mind egyéb experi-.
entiálásért, látás hallásért, örömest udvarába adják vala. Azok közül kinek kinek állapotjálioz képest a maga méltóságáért, és haza b ö -csületiért tisztességes fizetést s asztalt tartott u d v a r á b a n , mellybül is mindenféle j ó hire, neve, méltósága, becsületi nevekedett.
A hazafiai közül, a kiket jó indulatuakat, virluosusokat láthatott, azokat örömest p r ó -inoveálta, mind udvarában laktok alatt, s mind azután ktilsö állapotjokban, kit hozzájok ilendö lisztekkel, s kiket jószágokkal é r t é k e -sítvén az haza javára, szolgálatjára is hasznos, értelmes, jó hazaíiat nevelhetne.
HATODIK RÉSZ.
Idősbik gróf Bethlen István gubernátor állapotja;
nagyobbik fla gróf Bethlen István váradi főkapitánysága;
idősb Rhédei I'erencz halála, tiszteiben Komis Zsigmond successora ; Zólyomi Dávid promotiója, állapotja ; Beth-len fejedelem új házassága ; successora ki ? s halála.
Öcscsének gróf Bethlen Istvánnak Hnszt várát nagy summában adta v a l a , és hogy
Hunyad, Déva és Hlye várait is bírná, az H u nyad és Maran.aros v á r m e g y é k örökös f ö i s -pánságát is neki a d á ; ki hogy hatlakozási alatt v.az ország igazgatására, hon való g o n d v i s e l é
-sére, az országban hagyalik vala, gubernátort titulussal is illettetik vala, és m a g a t á v o l l é t é -ben szeme füle lévén , mind hazában mind a portán semmi héjjával, dolga távollétében is ncin esik vala. Ecsed vára is utolján neki a d a -tott vala.
Ifjú Bethlen Istvánnak ki igen modestus, mérsékletes szép elmével, tudománynyal s vi-tézi bátorsággal i s b i r ó nagy r e m é n y s é g ü ifjú vala, Magyarországból Szécsi György leányát Máriát hozatta vala feleségül, és ötet állapotjához illendő n a g y fizetéssel, s szabados a s z -tallal állatta vala a váradi főkapitányságba.
Az bihar vármegyei föispánságot amaz r é g i vitéz böcsületes magyar urak közül való ú r -nak ruszkai Komis Zsigmond-nak adta vala, amaz becsületes j ó liirü nevü ö r e g Rhédei Ferencz holta után, ki az váradi f ő k a p i t á n y ságot, azon becsületes v á r m e g y e f ö i s p á n s á gával együtt számos esztendők alatt d i c s é r e -tesen viselte v a l a ; Szent Job, Sáka várait Zilajt, Újlakot, Piskótot bírván több szép u r a -ságival, és az országnak is fő-generálisa lévén, fejedelem hadakozásiban 1621. esztendőben, midőn súlyos b e t e g s é g é b e n a l á h o z a t n é k , az filekieklöl, h o g y igen m e g n e h e z e d e t t volna, nem nagy munkával elfogatott és másodnap, , 8. die Maii ugyanott megholt vala. Az honnan teste kiadatván, tiszteségesen szent jobi h á zához hozatott, és ott ömagátul f u n d a m e n t u -mából épített egyházban n a g y tisztességesen temettetett vala. Kinek helyében is a f ö g e -neralisságban Kornis Zsigmond k ö v e t k e z v é n , a v á r m e g y e föispánsága is n e k i adatott vala, hogy olt Papmező és Zarándban is Deszári várait, a zarándi föispánsággal is bírná.
Zólyomi Dávidnak pedig, kit is maga nevelt, s utoljára Ilaller György után udvari f ő -kapitányává tött vala, feleségül u g y a n Bethlen István nagyobb leányát Bethlen Katát adván, az háromszéki sepsi, kézdi, orbai f ő k a p i t á n y ságra, és az egész székelységnek f ö g e n e r a -lisságára promoveálta, és Székelyhídi várat,
=s
SIRALMAS MAGYAR KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI. 66
E 3 =
65
Erdélyben pedig Gyula várát, Maros-Ujcárat birja vala.
Már minden állapatjában, hírében, nevében fejedelem igen megnevekedett, hadakozását is elvégezte vala, hogy méltóságos keresztyén kegyes életű, jó fejedelemasszony felesége, Károlyi Zsusánna asszony az halál által az élők közül elvitetek; azért újabb házasságra akar-ván magát adni, abban is a magnanimitást és méltóságot nagyon megviseli vala (melly nem is esett vala talán szintén nagy haszná-val az szegény hazának), mert maga nemze-téből magához hasonlót nem állítván, német-országbűi Marchiábul igen nagy pompával, költséggel hozatta vala 1636-ban, az Bran-denburgumi nata marchionissa asszonyt. Az ki is felette nagy Tejedeimi gazdag költséghez szokott udvarral pompával bocsáttatván hoz-zája, a két felöl való nagy pompa, vetekedésben levén egymással, a tárháznak nem használ vala. Melly házasságában a mire czéloz vala, hogy fejedelmi magot támaszthatna, és hagy-hatna utána, el nem éré, mert az asszony tőle magtalan lett vala.
Azonban a jeles méltóságos nagy fejede-lem-ember megkezdvén bétegesedni, s vévén eszében, hogy hoszszu életű nem lenne, és azt is látván: ágyékábul való successora nem maradhatna; az portán véghez vivé, hogy holta után az német fejedelemasszony ma-radhatna az fejedelemségben. Az ország által való választás is az haza szabadsága szerint véghez menvén elsőben: és úgy rendelvén, hogy az öcscse üdösbbik Bethlen István guber-nátorul lenne mellette, s az gubernátor, s az ta-nácsurak által való közönséges jó tanácsból igazgattatnának minden dolgok. És minek-utána az vizibetegségbeli nyavalya elhatal-maznék rajta, annyira hogy az idegen or-szágokból hozatott és maga doctori is semmit sem tehetnének neki, mind az ország s ud-vara dolgait is testamentum szerint elrendel-vén, 1629-ben die 20. Novembris Gyulafe-hérvárad meghala, életének 49, fejedelemsé-gének 17-ik esztendejében. .
HETEDIK RÉSZ.
Catharina fejedelemasszony igazgatása ; az urak kö-zött való gyülölségnek oka; Gsáki István kijövése; Rá-kóczi Györgynek Váraddá hozatása; Catharinának bú-csuzása ; és Bethlen Istvánnak fejedelemmé való válasz-tatása.
- Az ország igazgatása azért a megírt mó-don Catharina fejedeleinasszonyra szállván;
noha az ország eléggé igyekezte igazgatásá-ban való conditioiigazgatásá-ban megzabolázni a követ-kezhető alkalmatlanságokat : mindazonáltal mintjsszonyember, s nem is szinte hanyatlott idejű, ingadozó^elinéjü , s. világi, gyönyörű-ségre is hajlandó, s kelleténél nagyobb pom-pát űző, mód nélkül való költségű levén , az helyes istenes igazgatásnak igyenes vágási-ból csak hamar ki kezde magaviselésiben hágdosni; sem gubernátortól, sem tanácsurak intésitül nem sokat akart függeni; a tárházat az urak közül némellyekhez való indulatjából nagyon üríteni, jószágokat conditiói ellen azokhoz, a kikhez elméje hajlandó vala , g u -bernátor, tanács hire nélkül is, osztogatni kezd-te vala. Mellyböl ottan az urak között alat-tomban, és nyilván való nagy gyűlölség, egy-más veszedelmére való törekvés köYetkezék;
mellybül lön, hogy csakjiamar a fejedelem-asszony személye-az ország. előtt_nagyjuna-lomban jutváry, más fejedelem, választásárúi kezdének gondolkozni. És Csáky István, ki itt ben Almás várát, ott kin Keresszéget, ösrül birja vala, az fejedelem holta után a t á r -házból fejedelemasszony jó akaratja, kegyel-messége által nagyon épülvén, számos gya-logot is kezdett vala maga mellett tartani, a fejedelem teste temetésére való gyűlésből futva szaladna, és gyalogjai dobjokat Enyed-nél elhajgálván, s magok is elszéledvén, maga az toroczkai havasok közt, az ország útját el-hagyván, csaknem lóhalálában sietne Almás várába, a honnan is nem sok idő múlva, elöl a tárházból való gyűjteményt Kisvárdában, öcscse Csáki László praefectusa klacsiánói Horváth Ferencz által kiiktatván, kiindult E3 .=
SZALÁRDI MUNKÁI. 5 :B3
67 SZALARDI MUNKAI. 68