SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

In document A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA (Pldal 55-58)

Pályázati felhívás

TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK

III. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

1. Szabálytalanság, szabálytalanság kezelésének fogalma

1.1. Aszabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, bün-tetõ-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.

A szabálytalanság valamely létezõ szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az állam-háztartás mûködési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes mûveletekben, stb. elõfordulhat.

1.2. A szabálytalanság alapesetei lehetnek:

• a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)

• a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségbõl, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyil-vántartásból, stb. származó szabálytalanság)

1.3. A szabálytalanságok megelõzésével kapcsolatosan minden szervezeti egység vezetõjének felelõssége, hogy:

• a jogszabályoknak megfelelõ szabályzatok alapján mûködjön a szervezet,

• a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje,

• szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelõen, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

1.4. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

• hozzájáruljon a különbözõ jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elõírások sérülésének, megszegésé-nek, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelõzés)

• keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelõ állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelõsség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

1.5. Aszabálytalanságok kezelése(az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) minden szervezeti egység vezetõjének feladata.

2. A szabálytalanságok megelõzése

2.1. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása szervezeti struktúrában meghatározott egysé-gek vezetõi hatáskörének, felelõsségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költ-ségvetési szervek munkavállalóinak, vezetõinek konkrét feladatát, hatáskörét, felelõsségét, beszámoltathatóságát az SZMSZ, az ügyrendek, felsõ szabályzatok, munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati, közalkalmazotti jogvi-szonyból illetve munkavijogvi-szonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelõen kell teljesíteniük.

2.2. A NKTH illetve a KPI vezetõi, munkavállalói felelõsek a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelé-sébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû igénybevételéért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabály-ban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásájogszabály-ban a szakmai hatékony-ság és a gazdahatékony-ságoshatékony-ság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezett-ség teljesítéséért, annak teljeskötelezett-ségéért és hiteleskötelezett-ségéért, a gazdálkodási lehetõkötelezett-ségek és a kötelezettkötelezett-ségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, valamint a belsõ ellenõrzés megszervezéséért és hatékony mûködtetéséért

2.3. A NKTH illetve a KPI az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol FEUVE rendszerének, valamint belsõ ellenõrzésének mûködtetésérõl.

3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba FEUVE rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részérõl egy-aránt.

3.1.Amennyiben a szabálytalanságot aszervezeti egység valamely munkatársaészleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetõjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetõje az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezetõ felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett ese-tekben szükséges tenni.) Amennyiben az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy errõl érte-síti a költségvetési szerv vezetõjét. A költségvetési szerv vezetõjének kötelessége gondoskodni a megfelelõ intézkedé-sek meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

3.2. Amennyiben a szabálytalanságot aNKTH elnöke vagy a KPI fõigazgatója illetve a szervezeti egységek vezetõi észlelik, a feladat-, hatáskör és felelõsségi rendnek megfelelõen kötelesek intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálá-sára, megszüntetésére.

3.3. Amennyiben a belsõ ellenõr ellenõrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelõen jár el. A költségvetési szerv érintett szervezeti egységének tervet kell ki-dolgoznia a belsõ ellenõrzés megállapításai alapján, és az intézkedési tervet végre kell hajtania.

3.4. Akülsõ ellenõrzési szervszabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenõrzési jelentés tartalmazza. A bünte-tõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenõrzõ szervezet mûködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenõrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a NKTH illetve a KPI intézkedési tervet dolgoz ki, és az intézkedési tervet végrehajtja.

4. A szabálytalanság észlelését követõ intézkedések, eljárások megindítása

4.1. A szabálytalanság észlelését követõ intézkedések végrehajtásáért elsõsorban annak a szervezeti egységnek a vezetõ-je felelõs, ahol a szabálytalanság felmerült.

4.2. Bizonyos esetekben (pl. büntetõ- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra ille-tékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illeille-tékes szerv a megfelelõ eljáráso-kat megindítsa.

4.3. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a NKTH elnöke illetve a KPI fõigazgatója vizsgálatot rendelhet el a tényál-lás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külsõ szakértõt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor ke-rül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követõen a felelõsség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelõzése ér-dekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

5. A NKTH illetve KPI vezetõinek feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követé-se során:

• nyomon követik az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

• figyelemmel kísérik az általuk és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

• a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetõségeket” beazonosítják (a hasonló projek-tek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belsõ ellenõrzés számára, elõsegítve annak folyamat-ban lévõ ellenõrzéseit, az ellenõrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintõ eseményekre való nagyobb rálátást.

6. A NKTH illetve KPI vezetõinek feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

• a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetésérõl gon-doskodnak;

• nyilvántartják a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidõket;

• a pályázati úton felhasználásra kerülõ források, költségvetési elõirányzatok tekintetében figyelembe veszik az Euró-pai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, szám-viteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII., Szabálytalanságok kezelé-se címû fejezetében meghatározottakat.

A belsõ ellenõrzés a szabálytalanságokhoz kapcsolódó írásos dokumentumait egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban naprakészen és pontosan vezeti, nyilvántartva a megtett intézkedéseket és az azokhoz kap-csolódó határidõket.

7. Jelentési kötelezettségek

A belsõ ellenõrzés által végzett ellenõrzések ellenõrzési jelentései alapján az ellenõrzöttnek intézkedési tervet kell készí-tenie.[Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §.]

A költségvetési szerv vezetõjének az éves ellenõrzési jelentésben számot ad a belsõ ellenõrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenõrzési megállapítások és ajánlások haszno-sulásának tapasztalatairól, az ellenõrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. [Jogszabály: a 193/2003.

(XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3)b), ba), bb)pontok.]

8. Büntetõ, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi és felelõsségi eljárás

8.1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bûncselekmény az a szándéko-san vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a tár-sadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továb-biakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a tör-vényben foglalt feltételek megléte eseténbüntetõeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése elõírja, hogy a hivata-los személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bûncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyész-ségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

8.2. A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevé-kenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati ren-delet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetõit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen aszabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetõleg a szabálysértési hatóság részérõl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

8.3. A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellene-sen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzet-ben általában elvárható. Akártérítési eljárásmegindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ren-delkezései (elsõsorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegû jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelõsség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII.

törvény (Mt.), a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény meg-felelõ rendelkezései.

8.4. Fegyelmi eljárás, illetve felelõsségtekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelõ rendelkezései az irányadók.

IV. EGYÉB

In document A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA (Pldal 55-58)