A zs IÁNAK, az ősi földrésznek l _ \ ajándéka a szója. Kíná-A Kíná-A bán és Mandzsúriában évszázadok óta igen jelentős mennyiségben termesztik.. Szé-les néprétegeknek jóformán egyedüli főtápláléka. Elterjedt-ségére és népszerűElterjedt-ségére talán elegendő egyetlen jellemző ada-tot megemlítenünk: Mandzsú-riában nem kevesebb, mint két-százféle f a j t á j á t ismerik és termesztik. Egyiknek a rövid tenyészidő a jellegzetessége, a másiknál az a nevezetesség, hogy korai friss zöldség alak-jában fogyasztható, akárcsak nálunk a zöldborsó, a harma-diknak különleges zamata adja meg a közkedveltségét és így tovább.
Sok minden akadályon kel-lett magát átküzdenie, amíg eljuthatott Európa földjére.
Nem első eset ez a művelődés-történetben, hiszen emlékez-zünk csak vissza a burgonyára, mennyi nehézséggel j á r t an-nakidején ennek a tengeren-túli újdonságnak a bevezetése.
Hazánkban a szójabab ter-mesztésének hatvanesztendős a múltja, de inkább csak a
leg-utóbbi két évtized vehető
ko-molyabban figyelembe. Ma m á r minden vitán felül áll, hogy hazánkban a szójabab a harmatos, párás folyóvölgyek-ben, az üdébb fekvésű, jó erő-ben lévő talajokon igen sikere-sen termeszthető. Kiváló ma-gyar növénynemesítők fárad-ságos munkájának eredménye-ként vannak nagyon jól be-vált, meghonosított szójabab-fajtáink is. Általában elősegíti a szójabab termesztését, ha erre alkalmas gyökérgumóbak-tériumok különleges tenyészeté-vel kezelik vetés előtt a babot.
Surányi János kísérleti adatai szerint a szójabab ojtása a termés mágvainak súlyát és a fehérjetartalmat egyaránt érez-hetőn meg szokta növelni.
Igaz viszont, hogy a fehérje-tartalom emelkedésével a zsír-tartalom csökkenése szokott együttjárni. Ugyancsak Surá-nyi megállapítása, hogy ha-zánkban a szójabab átlagter-mése kataszteri holdankint nyolc mázsánál nagyobbra nem tehető. Az egyes évjáratok és különböző vidékek szójabábter-mése rendkívül tág határok között ingadozik, aminek az az oka, hogy a mandzsúriai
ere-Tudománg, 8
m
detű szójabab ú j hazájában sem vetkőzheti le mindazt, amihez ősi talaján hozzászo-kott évszázadok alatt. Man-dzsuföldön ugyanis július és augusztus folyamán esik a leg-több eső, utána száraz szep-tember segíti elő a babnak egyenletes érését. Nálunk szinte pontosan fordított az eset. Meghonosodni tehát csak a hazai földön kitenyésztett, szoktatott szójabab tudott ná-lunk.
Mielőtt a szójabab, hasznosí-tására rátérnénk, fel kell vet-nnük égy olyan kérdést, amely mezőgazdasági jellegű ország-ban igen lényeges. Érdemes-e vájjon hazánkban szójababot termesztenie a gazdának? Kü-lönféle kisebb és nagyobb
gaz-daságoknak, valamint állami növénytermesztési intézeteknek tudományos kísérletei és gya-korlati tapasztalatai alapján ma már egészen pontosan meg-felelhetünk erre. Azokon a vi-dékeken, ahol a .szójabab szá-mára biztosítani lehet az előbb megemlített termesztési, feltéte-leket, határozottan érdemes szójababbal foglalkozni. A ter-mesztési lehétőség mellett a gazdát természetesen az érté-kesítés is fokozottan érdekli.
Általános megállapítás szerint a szójababért a gazdának más-fél-kétszeres búzaárat kell kap-nia, hogy anyagilag kifizetődő legyen számára a szójabab
Kendi Finály István: Két magyar siker 406 termesztése. Jól megfizetni vi-szont csak akkor tud a feldol-gozóipar valamely terményt, ha olyan téren helyezhető el, amely elbírja a nyersanyag na-gyobb beszerzési árát. Itt kap-csolódik be a szójabab feldol-gozási lehetősége a termesztés vonalába.
Mire lehet a szójababot fel-használni ? Szinte azt mond-hatnók, amennyi fajtaváltozata van, annyi az alkalmazási lehe-tősége is az emberi élelmezés-ben, az állati takarmányozás-ban és a vegyészeti ipartakarmányozás-ban.
Ma természetesen az élelmezés érdekli legjobban az. olvasót.
Könnyű megérteni a szójabab-nak népélelmezési fontosságát, ha egy szempillantást vetünk a vegyi összetételére. Tíz száza-lék nedvességtartalom mellett a szójabab nyers fehérjetartal-ma 29—40 százalék között szo-kott váltakozni, a nyers zsír-tartalma pedig 18—22 száza-lék között. Olajosnövénynek te-hát ugyanúgy nevezhető, mint fehérjetartalmú növénynek, mégis inkább az utóbbiak cso-portjábá" kell sorolnunk, mert táplálkozástani szempontból sokkal fontosabb benne a fehér-je, mint a zsír (olaj). Amióta a háború szele hazánkon is any-nyira átviharzott, saját tapasz-talatból tudjuk, mi a különb-ség az állati fehérje meg a nö-vényiek között. Az a sokféle aminosav, amelyekből mint
Kendi Finály István: Két magyar siker 115 építőkövekből rakja össze
szer-vezetünk a tökéletes fehérjé-ket, majdnem teljes számban megtalálható a szójabab fehér-jéinek sorában. Ezt pedig más
növényi fehérjék közül legfel-jebb a burgonyáról mondhat-juk bizonyos mértékben.
Nem csoda tehát, hogy a nagy fehérjeinség korában új-ból a szójabab felé fordul a figyelem. Pástétomok, kenő-kolbászok, tápszerek és sütemé-nyek, húspótló készítmények és csokoládéra emlékeztető édességek egyaránt készülnek belőle. Amit Mandzsúriában évszázadok óta, Amerikában és egyes európai országokban pe-dig évek óta ismernek, az ha-zánkban csak most fog meg-valósulni: versenytársat kap a tehén, mesterséges tejet gyár-tanak a szójababból.
Az alkalom kétségtelenül sze-rencsés az újdonság bevezeté-sére. Hosszú ideig tej hiányban fognak szenvedni nagyobb vá-rosaink. Hogy a borsószerűen kerekded szójababból hogyan gyártják a műtejet, azt nehéz egységes mondatokba foglalni, mert igen sok mód adódikerre.
Ázsiai hazájában házilag „fe-jik" a szójababot, zacskóba rakva kifőzik és kézzel gyúrják ki belőle a tejszerű emulziót.
Magyarán mondva éppen ez a lényeges: tejszerű emulziót kell előállítani. Mesterségbeli ügyes-ség, próbálgatás kell ahhoz,
hogy valaki eltalálhassa, ho-gyan küszöbölheti ki a nyers szójababnak meg a szójaliszt-nek jellegzetes és európai íz-lésnek legalább is szokatlan ízét. Annyi bizonyos, hogy a jól sikerült szójatej kellemes üdítő ital, különösen akkor, ha módunkban van kávéval, eset-leg még cukorral vagy mester-séges édesítőszerrel édesíteni, továbbá fűszerezni. Hogy a csalódást elkerüljük, előre sem szabad magunkat azzal áltat-nunk, hogy tehéntejet iszunk.
Ismételnünk kell: a szójatej nem tehéntej, egészen más a jellege.
Vegyi összetételben a kissé sárgásán fehér szójatej már inkább közeláll a tehéntejhez.
Fehérjetartalma körülbelül négy százalék, a zsírtartalmát az előállítás módja szerint le-het szabályozni, gyakorlatilag valószínűleg két és három szá-zalék között fog mozogni. Ér-tékesek továbbá azok az ásvá-nyi sók és vitaminok is, ame-lyek a szójababból a tejkészí-tés folyamán kerülnek át a tejbe. Ezek közül különösen a B-csoportbeli vitaminok és a foszforsavhoz kötött lecitin
(fehérje) érdemelnek említést.
Tápértéke ötszáz-hatszáz kaló-riát tesz ki literenkint. Szak-emberek megállapítása szerint az a nagy előnye az újszerű mesterséges tejnek, hogy tisz-tán vezetett üzemben emberi
U6 Kendi Finály István: Két magyar siker 408 kézzel való beavatkozás nélkül
szinte csíramentesen gyártható és kezelhető, úgyhogy a fer-tőző csírák bejutásának veszé-lyét sokkal jobban el lehet ke-rülni, mint a tehéntejnél. El-tarthatósága ugyanolyan, mint a természetes tehéntejé. Csak kiviteli lehetőségen múlik, hogy beolthassák tejsavas színtenyé-szettel, ami annyit jelentene, hogy tejsavbaktériumok véde-nék másfajta ártalmas mikro-organizmusok elszaporodásától.
Klinikai kísérletek azt mu-tatták, hogy a szójababból ké-szült műtej et jól fel lehet használni a tehéntej iránt
túl-ságosan érzékeny csecsemőkés bélhurutos gyermekek táplálá-sánál is. Hogy azután nagyobb gyermekek és felnőttek számá-ra mit jelentene az értékes fe-hérjékben gazdag és ásványi sókat is tartalmazó szőjatej, azt fölösleges külön hangsú-lyozni. Annyi bizonyos, hogy tehéntejből egyelőre nem lesz annyi a városokbán, hogy ezek-nek a rétegekezek-nek is bővebben jusson. A szójatejet gyártó vállalatok ügyességén múlik, mikor és milyen kívánatos mi-nőségben j u t el asztalunkra ez az ezeresztendős élelmezési
„újdonság".