• Nem Talált Eredményt

számú függelék: Mélyinterjú Nógrádi Györggyel

Dátum: 2018. szeptember 10.

Helyszín: 1093 Budapest, Fővám tér 8., Budapesti Corvinus Egyetem, Nógrádi György tanszékvezető irodája

Kérdőív

1. Mi az oka az ukrán és orosz viszony ilyen mértékű elmérgesedésének? (a kérdést a 2014. év előtti évekre értem elsősorban)

Ukrajna a létrejöttétől nem találta meg gazdasági helyét és szerepét Európában és a térségben, valamint minden kormány, jobboldali vagy baloldali korrupt volt, a gazdaság nem működött. Arányaiban Ukrajnából van az egyik legtöbb kivándorló az európai térségbe, a legtöbb kivándorló Olaszországba ment, rengetegen mentek Oroszországba és Lengyelországba is. Ukrajna keres egy ellenséget, akire mindezt rá lehet fogni, és jelenleg ez az ország Oroszország.

2. Ukrajna geostratégiai helyzete mennyire befolyásolja az ukrán- orosz, ukrán-EU, ukrán-USA, orosz-USA, orosz-EU viszonyt?

Gyakorlatilag Ukrajna meghatározó a kelet-európai térségben, Obama elnök óta az amerikai álláspont az, hogy az Egyesült Államok számára fő stratégiai partnert jelent Ukrajna és felértékelődött Európa, az orosz-ukrán viszonyban meghatározó az orosz túlsúly. Egyszer egy NATO tábornok azt mondta, hogyha az oroszok akarják, holnap Kijevben reggeliznek. Az ukránok számára cél az Európai Uniós tagság, ez nézőpont dolga. Ha bekerülnének, nehéz helyzetbe hoznák az Európai Uniót, szeretnének bekerülni a NATO-ba is, ennek semmilyen realitása nincs, többek közt az oroszok sem engedik. Az Egyesült Államok jelenleg Ukrajnára stratégiai partnerként tekint. Az, hogy ez helyes vagy sem, erről a véleményem megvan, az idő fogja igazolni, hogy jó ez a politika, vagy sem. Jelenleg felfegyverezik Ukrajnát, ennek ellenére Oroszország ellen katonai esélye nincs.

3. Miért volt fontos az „Euro-Majdan” elnevezésű ellenzéki társulásnak, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val?

Mert abból indulnak ki, hogyha bekerülnének az EU-ba, abban a percben Ukrajna megszabadulna Oroszországtól, az elmúlt hetekben rengeteg szerződést

146

felmondtak, és abból indulnak ki, hogy az Európai Unióba való bekerülés jólétet hoz. A közép- és kelet-európai országok példája azt mutatja, hogy ez egy felemás folyamat.

4. Miért zárta ki kategorikusan az EU vezetése Ukrajna EU-s integrációját abban az esetben, ha Ukrajna belép az Eurázsiai Gazdasági Unióba?

Mert az Európai Uniónak az a véleménye az Eurázsiai Gazdasági Unióról, hogy orosz érdekeket szolgál, nem óhajtanak ilyen országot fölvenni, Ukrajna semmilyen szempontból nem érett meg az uniós felvételre.

5. A 2013. év végi „Majdan” téri tüntetés sorozat spontán alakult, vagy belső és külső hatalmak előre eltervezett akciója volt? Ha igen, kérem, nevezze meg ezeket a belső és külső hatalmi erőket.

Jelenleg erre ilyen válasz nincs, nyilvánvalóan nagyon sok külső támogatást kapott. Hogy melyek ezek az országok? Aki ezt megnevezi, ott holnap tiltakoznak.

6. Janukovics elnök miért nem alkalmazott komolyabb rendőri (esetleg katonai) erőt a „Majdan” téri demonstráció felszámolására?

Mert abból indult ki, hogy ezt az akciót fel tudja számolni saját erőből, abból indult ki, hogy ez az akció nem olyan erőkkel jár, mint a valóságban, és abból indult ki, hogy a nyugati befolyás és beavatkozás nem akkora, amekkora a valóságban.

7. Oroszország meg tudta volna, vagy megakarta-e akadályozni Janukovics elnök megdöntését?

Nyilvánvalóan az orosz politika abból indult ki, hogy Ukrajnával a kapcsolata kiváló volt, addig a percig, hogy Janukovicsot megdöntötték, attól kezdve az orosz politika is változott, többek közt a Krím irányába.

8. Janukovics elnök hatalmának megdöntése katonai puccs volt-e, vagy pedig a

„forradalmi” erők spontán űzték el őt a hatalomból?

Erre mindenki tudja a választ, semmi köze nem volt forradalomhoz.

9. A Krím-félsziget annektálása az új hatalmi elit oroszellenes megnyilvánulásai miatt következett be, vagy voltak más külső- és belső tényezők? Az orosz politikai vezetés már jóval a „Majdan” téri tüntetés előtt elkészítette-e a Krím-félsziget annektálásának tervét?

Amit Ön kérdez az államtitok, a Krímet pontosan úgy választották le, ahogy a nyugat Koszovót, minden lépést ugyanúgy léptek. Orosz többség volt, népszavazás volt, majd csatlakoztak Oroszországhoz.

147

10. Miért sikerülhetett egy „puskalövés” nélkül annektálni a Krím-félszigetet?

Mert akkora volt az orosz erőfölény, mert az orosz lakosság többséget alkotott a Krímen és ez a lakosság el akart szakadni Ukrajnától.

11. Koszovó analógiáját figyelembe véve, legitim-e a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozása? Ha nem, akkor miért nem, és ebben az esetben miért igen Koszovó?

A válaszom az, hogy az üléspontom meghatározza az álláspontom, az oroszok nem fogadják el Koszovót, a nyugatiak nem fogadják el a Krímet, a kettő teljesen párhuzamosan folyt.

12. A krími tatárok a későbbiekben okozhatnak-e felfordulást, esetleg előidézhetnek-e polgárháborús állapotokat a Krím-félszigeten?

Nem. Olyan kisebbségben vannak, hogy semmi esélyük sincsen, az oroszok próbálnak velük kiegyezni, ugyanakkor a krími tatár vezetők egy része áttelepült Ukrajnába.

13. A közeljövőben megváltozhat-e még a Krím-félsziget státusza?

Kizárt.

14. Donyeck és Luhanszk megyében polgárháborús események zajlanak-e?

A válasz az, hogy attól függ, hogy definiálom a polgárháborút. Ebben a két térségben az orosznyelvű lakosság van többségben, ám nem biztos, hogy ezek orosz származásúak. A két térség szeretne Ukrajnából kiválni, ennek – jelenleg – a valószínűsége minimális. Az pedig, hogy autonómiát kapjanak, szóba jöhet, de erről ma a kijevi vezetés nem hajlandó tárgyalni.

15. Milyen okok vezethettek Donyeck, illetve Luhanszk megyékben kialakult

„polgárháborúhoz”?

Gyakorlatilag az, hogy az ukrán központi vezetést ez a két térség orosz ajkú lakossága nem fogadta el. Ez a két térség Ukrajnán belül gazdag, a szenet ők szállították Kijevbe, Kijev egy idő után nem fizetett, ezek után elkezdték a szenet Oroszországba szállítani.

16. Az ukrán reguláris erők évek óta nem tudják legyőzni az „önkéntes” alapon szerveződött szakadár fegyveres erőket. Harcolnak-e oroszországi reguláris katonai erők kelet-Ukrajnában?

Oroszország minden szempontból támogatja Donyecket és Luhanszkot, itt van egy minszki megállapodás, amit senki nem tart be.

148

17. A malajziai légitársaság repülőgépének lelövése véletlen volt, vagy előre megtervezett provokáció Oroszország lejáratására, vagy esetleg más okok is közrejátszottak?

Itt a lényeg az, hogyha az oroszok lőtték le, visszatér a hidegháború, senki nem akarja, ha az ukránok lőtték le, akkor kiderülne, hogy a szövetségesünk még buta is, tehát itt mindenki abban érdekelt, hogy az ügyet valamilyen módon kitolják.

18. Megalapozott-e a holland vizsgálóbizottság jelentése Oroszország felelősségét illetően a malajziai légitársaság repülőgépének lelövése kapcsán?

Senkit nem érdekel a jelentés, senki nem akarja az oroszokkal az igazi hidegháború visszahozását, a holland jelentésben nyilván rengeteg pro- és kontra elem van, ez jelenleg kevésbé érdekli a nagypolitikát.

19. A Minszki Megállapodásokat mindkét fél megsérti, vagy azok be nem tartásáért csak Oroszország és a szakadárok felelősek? Amennyiben nem, az EU, illetve az Egyesült Államok miért nem kényszeríti a megállapodásban foglalt vállalások teljesítésére Ukrajnát?

Mert a szövetségesének tekinti.

20. Várható-e a közeljövőben, vagy esetleg a távoli jövőben a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok egyesülése és kérhetik-e felvételüket a Krím-félszigethez hasonlóan az Orosz Föderáció tagköztársaságai közé?

Ez olyan ellentétet jelentene ma Oroszország és a nyugat között, hogy ezt senki nem akarja, Moszkva sem.

21. Az USA egyre korszerűbb fegyverzeti eszközökkel látja el Ukrajnát (Javelin, felderítő, elhárító eszközök stb.). Készül-e Ukrajna egy nagyobb léptékű katonai támadásra a közeljövőben?

Amit ön kérdez, az államtitok, nyilvánvalóan Ukrajna szeretné visszaszerezni Luhanszkot és Donyecket, erre jelenleg a katonai képessége nincs meg, azonban egy hosszú távú feszültség fönnmaradhat.

22. A kárpátaljai nemzetiségeket (elsősorban a magyarokat) rengeteg atrocitás érte az utóbbi időben. Kaphatnak-e autonómiát ezek a kisebbségek Kárpátalján?

Nem. Gyakorlatilag az egész példa a baltikumi példától azt mutatja, hogy a hatalomnak esze ágában sincs,- sehol a Baltikumban, így Ukrajnában sem akarnak a kisebbségeknek autonómiát adni.

149

23. Van-e fogadó készség az ukrán politikai elit jelenlegi képviselőiben, az ukrajnai kisebbségek jogainak kiszélesítésére.

Nincs.

24. Miért volt fontos az új ukrán politikai elitnek, hogy elsőnek – egy vasárnapi napon – egy olyan törvényjavaslatot terjesszen be, és fogadtasson el, ami gyakorlatilag megtiltaná a nemzetiségek nyelvhasználatát? Ez egy véletlen hiba, vagy üzenet volt a kisebbségek irányába?

Ugyanezt csinálja a három balti ország, ez a térség egységesen a kisebbségekkel szemben föllép, és a központi hatalom és a „többségi nemzet” koncepcióját képviseli. Ezt teszik a baltiak, lettek, litvánok, észtek és ezt teszik az ukránok is.

25. A nyelvtörvény benyújtásával és elfogadásával Ukrajna az EU egyik legfontosabb értékét, a kisebbségek fokozott védelmét sértette meg. Ennek ellenére komolyabb retorzió nem érte. Vajon milyen okok indokolják az EU vezetésének ezt a hozzáállását?

Azt, hogy az üléspontom meghatározza az álláspontomat, Ukrajnával szemben az EU nem akar fellépni, különböző fórumokon konzultálnak vele. Ennyi.

26. Az ukrán gazdasági helyzet folyamatosan romlik. Az ország államadóssága nő, a lakosság elszegényedik, a mindennapi szükségletek biztosítását ellátó szolgáltatások (gáz, víz, elektromos áram) ára már a lakosság széles körének szinte megfizethetetlen. Okozhatják-e ezek a jelenlegi ukrán politikai vezetés bukását, és ezzel párhuzamosan a Janukovicsi elit esetleges visszatérését?

A bukást igen, a visszatérés valószínűsége minimális, Ukrajna megosztott. A jövő nagy kérdése az, hogy Ukrajna a mai államhatárai között fönt tud-e maradni. Igen, vagy sem.

27. Ukrajna területi egysége a Krím-félsziget és Délkelet-Ukrajna egy részének ideiglenes elvesztése után látszólag stabilnak mondható. Létezhet-e olyan forgatókönyv, amely szerint Ukrajna több részre szakad?

Igen, de erről jelenleg senki nem beszél, mert ez beavatkozás lenne Ukrajna belügyeibe.

28. A jelenlegi ukrán bel- és külpolitikát ki, vagy kik (külső és belső erők) határozzák meg?

Nyilvánvalóan azok a nagyhatalmak, amelyeknek érdeke Oroszország és Ukrajna szembenállása.

150

29. Az 1991 évi ukrán függetlenség elnyerése és új államiság megalakítása után jól látszódott, hogy az ukrán politikai elit nem tűr beleszólást (elsősorban Oroszország részéről) az ország bel- és külpolitikájába. A „Majdan” téri események után a jelenlegi politikai elit viszont jól láthatóan, teljesen alárendelte magát az EU és az Egyesült Államok politikai vezetői akaratának. Mi lehet ennek az oka?

Az, hogy Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy gazdaságilag önállósodjon, és tökéletesen tudja, hogy nyugati segélyek nélkül nem tud életben maradni.

30. Hogyan látja Ukrajna jövőjét rövid, közép, illetve hosszú távon?

Rövidtávon katasztrofálisan, középtávon katasztrofálisan, hosszú távon pedig nem megmondható.

151