Az SVBIED robbantások elkövetési módjai

A merényletek kivitelezése a célponttól távolabb lévő helyről indul, ahol a VBIED összeszere-lése is történik. A járművet egyedül az öngyilkos merénylő vezeti. Több felvételen is látható, hogy lőfegyvert tart magánál (11-52-67), tehát ha a járművet útközben feltartóztatják, a me-rénylő veszélyeztetve láthatja a támadás sikerét, és számolni kell a fegyveres ellenállás veszé-lyével.

A konvojok elleni támadásoknál is használt elkövetési mód az út szélére leparkolt jármű, melyet a célpont közeledtével robbantanak fel (08-29-30-74)(10. ábra).

10. ábra - Mozgó célpont ellen elkövetett öngyilkos merénylet - Afganisztán

Ezek a támadások más kategóriába esnek, mint a mozgó járművel megtámadott álló célpontok, mert itt éppen fordított a helyzet: a célpont mozog, és közelíti meg a mozdulatlan járművet, melyet megfelelő pillanatban felrobbantanak. Az ilyen támadások az útmenti IED robbantások kategóriájába tartoznak, ahol járműbe rejtik a robbanószerkezetet. Ennek megfelelően ezekre az esetekre a járművek védelmének szabályai érvényesek.

Más esetekben – főleg épületek elleni támadás során – közös jellemzője mindegyik támadásnak, hogy a támadó a járművet a saját lábán a célpont közelébe igyekszik juttatni, majd ott detonálni azt. Ez történhet a meglepetés erejével, figyelem eltereléssel, lassan és gyorsan is. A felvéte-lekből kitűnik, hogy a védett objektum környezetének kellő védelme és lezárása életbevágóan fontos.

11. ábra - Védtelen ellenőrzőpont ellen elkövetett SVBIED támadás – Irak SVBIED

Buffalo MRAP

SVBIED ellenőrző pont

Mi sem támasztja ezt jobban alá, mint azok a felvételek (13-14-15-16-23-25), melyeken a tá-madó kihasználva az objektum védtelenségét, a meglepetés erejével, nagy sebességgel közelít, és szinte közvetlen közelségből detonál (11. ábra). Bár az esetekről konkrét beszámolók nem állnak rendelkezésemre, a robbanás közelségének jelentőségét ismerve, – és szemléletből is – vélelmezhető, hogy a szükséges védelem kialakításának elmulasztása az épületben és a jármű-toronyban tartózkodók életét követelte.

A támadók alkalmazkodóképességét, módszereik „tökéletesedését” mutatja, hogy utóbbi idő-ben több olyan támadás történt, ahol a járművet házilag páncélozottá tették. Így védekeznek az objektumot védők lövéseivel szemben.

12. ábra – Házilag készített SVBIED páncélzatok a, Támadásra induló páncélozott SVBIED – Szíria (2012)

b, Páncélozott bányászati billencs – Szíria (2015)

A 12/a. ábra egy páncélozott teherautót mutat, ahol az utasteret vastag páncélzattal borították, és egy akadálytörő bakkal szerelték fel a jármű elejét. Ha a célpont védelme nem romboló-kaliberekkel van ellátva, akkor a jármű páncélzata megvédi a támadót a jármű célba juttatásáig.

A másik képen (12/b ábra) egy nagy méretű bányászati billencs van hasonlóképpen átalakítva.

Ez a jármű a nagy kerékátmérő miatt az útakadályokon is könnyebben át tud jutni.

Előfordul, hogy a támadók két járművet is indítanak a célpont ellen (17-19-24-38-59-61-73).

Ekkor, még ha az első járművet fel is tartóztatják, robbanása után a másodiknak már esélye van közelebb kerülni az objektumhoz. Az első jármű egyfajta „faltörő kosként” is működhet, ami áttöri a védelmet (18). Amennyiben mindkét robbanás az épület közelében történik, az nagy-ságrendekkel növeli a rombolást. A szerkezeti elemeknél még a robbanás elleni tervezés során is csak a mértékadó teher egyszeri előfordulásával számolnak. Ismétlődő mértékadó teherre kérdéses a szerkezet állékonysága.

Találhatunk rá példát, amikor az objektum védelme hatásosnak bizonyul, és a terrorista elakad, mielőtt közel kerülne (19-22-24) (14. ábra). Ezekben az esetekben a támadás célpontjául szol-gáló létesítmény lényegesen kisebb károkat szenved. Más esetekben megfigyelhető a merénylet jól megtervezett jellege: a merénylőnek társai vannak, akik segítik az objektumhoz való köze-lebb jutását. Ez történhet az imént említett módon, egy „faltörő kosként” előre küldött autóval (18), vagy úgy, hogy az úton elhelyezett barikádot kézi erővel távolítják el (20-21) (13/a. ábra).

Ha a védelmi rendszer kialakítására nem fordítottak elég időt és energiát, akkor szükség esetén az nem látja el feladatát, és a támadó akár segítség nélkül is át tud rajta hatolni a gépjárművel (31-32-33-39) (13/b ábra).

páncéllemez kilátást biz-tosító nyílással

akadálytörő bak

13. ábra - A merénylő áttöri a védelmi vonalat

a, fegyveres segítők nyitják ki a kaput, emelik fel a sorompót – Afganisztán b, védelmi sáncon áthajtó gépjármű – Irak

14. ábra - Támaszpont kapujánál elakadt merénylő

Szintén jellemző a szervezett támadásokra az öngyilkos merénylő fedezőtűzzel való támogatása (15. ábra). Tucatnyi fegyveres egy vagy több pontról kézi fegyverekkel tűz alá veszi az objek-tumot, így terelve el az azt védő fegyveresek figyelmét (06-26-27-28-40-55). Bizonyos esetek-ben már ez a fedezőtűz is komoly károkkal járhat. Ha figyelembe vesszük, hogy van, amikor a 7.62-es karabélyok és géppuskák mellett 14.5-es nehézgéppuskát is alkalmaznak (06) akkor a fedezőtűz áldozatokat is követelhet. Másik módja a támadás elkövetésének hogy az objektum kézi fegyverekkel való tűz alá helyezése nemcsak a robbantás előtt, hanem utána is történik (28-55).

15. ábra - A megtámadott épület fedezőtűz alatt tartása sorompót

nyitó segítő

sáncon áttörő SVBIED

Bár kicsi a valószínűsége, hogy a lövedékek a robbantást követő mozdulatlan, vagy sérült em-bereket eltalálják, mégis veszélyt jelenthetnek, például a gyúlékony anyagok, gázok szikrával történő belobbantása által.

Az eddig említett módszerek vegyes alkalmazása történt 2009-ben az Iraki Hadsereg egyik épü-lete ellen (16. ábra) (44). A támadónak sikerült a teherautót leparkolni a támaszpont előtt, és épségben távozott, majd a többi támadó a kézifegyverekkel indított támadással menekülésre kényszerítette a bent tartózkodókat, és távirányítással robbantották fel a teherautót.

16. ábra - Célpont mellé parkolt VBIED-vel elkövetett támadás - Irak

Kiemelendő példa a robbantás utáni fegyveres támadásra a 12-es felvétel. Az eset 2012 június 1-én történt az Afganisztán és Pakisztán határán fekvő Salerno támaszponton (17. ábra). A tálib fegyveres csoport külön erre a támadásra lett felkészítve, és szervezetten, tucatnyi fegyveressel hatoltak be a bázis területére a robbantás után. A támaszponton lévő katonák lélekjelenlétének köszönhetően a kibontakozó heves tűzharcban végül végeztek a támadókkal. A támadás azzal került be a médiába, hogy az első jelentések a támadás áldozatok nélküli visszaveréséről szól-tak, majd a jelentést később kettő halottra, valamint több tucatnyi sebesültre változtatták [25].

17. ábra - A salernoi támaszpont ellen elkövetett robbantás, jobbra a romok mellett behatolni készülő fegyveresek

távozó merénylő

VBIED

romos épület

fegyveresek

HESCO bástyák