• Nem Talált Eredményt

a Secretum secretorum

Nagy Lajos király kódexeiről, illetve könyvtáráról1 viszonylag kevés ismerettel ren-delkezünk, ennek ellenére az egyik leghíresebb középkori kódexünk, a Képes Kró-nika (OSZK, Clmae. 404.) Lajos mecenatúrájának köszönhető.2 Jelenlegi ismere-teink szerint ezen kívül a középkorban népszerű pszeudo-arisztotelészi Secretum secretorum egy példányát (MS Hertford College 2) is az udvarban másolták.3 A kézirat az oxfordi Hertford College tulajdona és a Bodleian Libraryben őrzik,4 és a korábbi kutatások megállapították, hogy valószínűleg Nagy Lajos példánya

* A tanulmány a Nemzeti Tehetség Program támogatásával készült, a „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” című (NTP-NFTÖ-17) program keretében. Valamint ezúton szeret-ném megköszönni Kiss Farkas Gábornak, Klaniczay Gábornak, Láng Benedeknek és Mikó Gábor-nak a tanulmány elkészültében nyújtott segítségüket.

1 Hoffmann Edith, Régi magyar bibliofi lek, szerk. Wehli Tünde, Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 1992 [1929], 17–22, 222–226; Bibliotheca Hungarica, Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, I–III, szerk. Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára, Bp., Aka-démiai, 1988–1994, III, 69–70; Cornelia C. Coulter, Th e Library of the Angevin Kings at Naples

= Transactions and Proceedings of the American Philological Association 75 (1944), 141–155; Isabelle Heullant-Donat, Une aff aire d’hommes et de livres. Louis de Hongrie et la dispersion de la bibliothèque de Robert d’Anjou = La noblesse dans les territoires angevins à la fi n du Moyen Âge, szerk. Noël Coulet, Jean-Michel Matz, Roma, 2000, 689–708.

2 A Képes Krónika és a Secretum secretorum mellett az isztambuli Antifonálét lehet ugyanazon műhely rokon alkotásának besorolni. Vizkelety András, Az „isztambuli Antifonálé” = Ars Hungarica 1 (1989), 99–101; Wehli Tünde, Az „isztambuli Antifonálé” iniciáléi = Ars Hungarica 1 (1989), 103–110.

3 Anyaga pergamen, a pergamenlapok száma 66 számozott folio, a frontispiciumon aranyozott díszí-tés, tempera technika, mérete: 24 x 17,3 cm, barna kötése újkori. A 2. folio rectójának fenti lapszéli bejegyzésén látható, hogy az oldalak tetejéből levágtak. A szöveg egy kéz írása, kalligrafi kus gótikus könyvírás, beosztása kéthasábos. A fejezetek kezdősorait vörös rubrummal írták, de a kezdőbetűket felváltva írták kék és vörös tintával. Egyes foliók kissé kopottak, de a szöveg végig jól olvasható. A frontispicium egyik rutapajzsán látható rongálás, a vörös-ezüst sávokat lekaparták. Restaurálása nem ismert.

4 Az Országos Széchenyi Könyvtárban mikrofi lmen megtekinthető a teljes kódex (FM I/1785). Láng Benedek, Unlocked Books. Manuscripts of Learned Magic in the Medieval Libraries of Central Europe, Pennsylvania, University Park, 2008, 58, 24. lj; Bibliotheca Hungarica, i. m. II, 1988, 2332. sz.

*

volt, illetve a Képes Krónika műhelyében készült, annak egyfajta testvérkódexe lehetett. Jelen tanulmányban a kódex eddig ismeretlen részleteit mutatom be:5 a kézirat felépítését, kéziratcsoportját, a 17. századi oxfordi possessorának kilétét, a lapszéli margináliákat, melyek segítségével későbbi használatának a nyomai is rekonstruálhatóak, valamint a frontispiciumon ábrázolt Nagy Lajos miniatúra jelen-tőségét, összehasonlítva a fennmaradt korabeli uralkodók által birtokolt Secretum secretorum példányokkal.

Kutatástörténet

Mivel a kéz irat a 17. század közepe óta bizonyosan Angliában van, így ez a kö-rülmény érthető okokból a vizsgálatát is megnehezítette. A kódexet Dercsényi Dezső szerint Hoff mann Edith fedezte fel 1929-ben, és ő állapította meg, hogy Nagy Lajos példánya lehetett és a Képes Krónika műhelyében készült.6 Viszont, ahogy Hoff mann Edith is megjegyezte, Pongrácz József a Bodleian Library cé-dulakatalógusa alapján már 1912-ben rájött, hogy Lajosé lehetett a kódex, és rö-viden ismertette a frontispiciumot.7 Jakubovich Emil 1930-ban megjelent és széles körben ismert tanulmánya óta nagyobb, átfogóbb jellegű elemzés nem született a témában.8 Jakubovich, egyetértve Hoff mannal, szintén arra a következtetésre ju-tott, hogy ugyanaz a mester (műhely) készítette a két kódexet Magyarországon.9 Azóta azonban a kutatás elvetette, hogy Hertul fi a Miklós lett volna a Képes Kró-nika festője, mivel nem tudni pontosan melyik királyi műhelyben dolgozott, de ez nem volt hatással arra az feltételezésre, hogy a Képes Krónika és a Secretum egy műhely munkája volt.10 A későbbiekben Horváth János is elfogadta, hogy a kódex Magyarországon készült, de bizonytalan volt abban a tekintetben, hogy magyar származású volt-e a miniátora.11 A nápolyi hatás és a kapcsolat Bölcs Róbert

könyv-5 2017-ben a tanulmány egy korábbi változata megjelent franciául, ld. Laura Fábián, L’image du roi sage en Occident au XIVe siècle et un exemple concernant la Hongrie à l’époque angevine: le Secretum secretorum de Louis le Grand de Hongrie = « M’en anei en Ongria » Relations franco-hongroises au Moyen Âge II, szerk. Györkös Attila, Kiss Gergely, Debrecen, MTA–DE Lendület Kutatócsoport, 2017, 83–103.

6 Hoffmann 1992, i. m. 21; Dercsényi Dezső, Nagy Lajos ikonográfi ája = Szépművészet 2 (1941), 240.

7 Pongrácz József, A cambridgei Korvin-kódex és a Trinity-college magyar vonatkozású egyéb kéziratai.

(Egy melléklettel.) = Magyar Könyvszemle 20 (1912), 7; Hoffmann 1992, i. m. 193. 10. jegyzet

8 Jakubovich Emil, Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora = Ma-gyar Könyvszemle 37 (1930), 382–393.

9 Jakubovich 1930, i. m. 385.

10 Wehli Tünde, Hertul fi a Miklós = Korai Magyar Történeti Lexikon: 9–14. század, szerk. Kristó Gyu-la, Engel Pál, Makk Ferenc, Bp., Akadémiai, 1994, 457; Magyarországi művészet 1300–1470 körül, I–II, szerk. Marosi Ernő et al., I. Bp., Gondolat, 1987, 488.

11 Horváth János, A magyar humanizmus első nyomai = Budapesti Szemle 687 (1935), 144.

tárával az 1930-as évek közepén fogalmazódott meg Horváth Jánosnál12 és Kardos Tibornál,13 melyet Dercsényi Dezső is átvett 1941-es, Nagy Lajosról írt monográ-fi ájában, mi szerint a kézirat feltehetően egy Bölcs Róbert könyvtárából származó példány másolata lehet.14 Az általános nézettel szemben Berkovits Ilona 1947-ben úgy vélte, hogy nem Magyarországon, hanem Nápolyban készült Lajos kódexe, de ez a vélemény kevésbé vált elterjedtté.15 A kutatástörténet egyes részeiről még len-tebb lesz szó, de elöljáróban érdemes felhívni a fi gyelmet Kardos Tibor,16 Mályusz Elemér17 és Kurcz Ágnes18 témába vágó kutatásaira. Az utóbbi pár évtizedben pedig művészettörténeti szempontok alapján Marosi Ernő vetette össze a Secretumot a Képes Krónika frontispiciumával.19

A Secretum secretorum keletkezése és elterjedése

A kézirat elemzése szempontjából az egyik legfontosabb tényező, hogy a Secretum secretorum középkori viszonylatban széles körben elterjedt szöveg volt, egy eredetileg 10. századi arab nyelvű, pszeudo-arisztotelészi munka fordítása.20 A hagyomány úgy tartotta, hogy maga Arisztotelész fogalmazta meg levélben Nagy Sándornak, hogy a megfelelő uralkodás gyakorlatáról hasznos tanácsokkal lássa el. Tartalmát tekintve igen széles spektrumon mozognak a témák: az államvezetés művészetétől, az orvostu-dományon át a fi ziognómiára, egészségmegőrző tanácsokra, alkímiára, talizmánokra, asztrológiára,21 mágikus kövekre és gyógynövényekre is kiterjednek az egyes fejezetek.

12 Horváth János, Az irodalmi műveltség megoszlása, Magyar humanizmus, Bp., Magyar Szemle Társa-ság, 1935, 21.

13 Kardos Tibor, A magyar humanizmus kezdetei, Bp., Akadémai, 1936, 17; A Horváth János könyvéről írt recenziójában Kardos Tibor ekképp írt 1936-ban: „Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy az Oxford-ban található, nápolyi stílusOxford-ban miniált „Secreta secretorum”-másolat eredetije Róbert király könyv-tárából került Magyarországra.” Horváth János, Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humaniz-mus, ism.: Kardos Tibor, Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus.

Budapest, 1935 = Századok 70 (1936), 76–81.

14 Dercsényi Dezső, Nagy Lajos kora, Bp., Akadémiai, 1990 [1941], 35.

15 Berkovits Elena, La miniatura ungherese nel periodo degli Angioini, Roma, Biblioteca dell’Accademia d’Ungheria, 1947, 87.

16 Kardos Tibor, A magyarországi humanizmus kora, Bp., Gondolat, 1955, 60–63.

17 Mályusz Elemér, Krónika-problémák = Századok 100 (1966), 713–762.

18 Kurcz Ágnes, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Bp., Akadémiai, 1988, 206–209.

19 Marosi Ernő, Kép és hasonmás, Művészet és valóság a 14–15. századi Magyarországon, Bp., Akadémiai, 1995, 48–51.

20 Steven J. Williams, Th e Early Circulation of the Pseudo–Aristotelian ‘Secret of Secrets’ in the West = Micrologus 2 (1994), 127–144; Mario Grignaschi, La Diff usion du Secretum Secretorum (Sirr al-asrar) dans l’Europe occidentale = Archives d’histoire doctrinale et littéraire du Moyen Âge 47 (1980), 7–70.

21 Lynn Thorndike, A History of Magic and Experimental Science, I–VIII, New York, CUP, 1923–1958, II, 272–277.

A királytükörként22 is defi niálható szöveg általánosabb javaslatokat is tartalmaz, mint például a tudósok támogatását vagy a szegények felkarolását.

Az eredeti, arab nyelvű szöveget a középkorban két fázisban ültették át latin nyelv-re, így alapvetően két változata létezik, egy rövidebb és egy hosszabb.23 Elsőként Se-villai János (Johannes Hispalensis) fordította le 1120 körül az orvosi részeket, ami Epistola Aristotelis ad Alexandrum de regimine sanitatis néven vált ismertté.24 Egy év-századdal később, 1230 körül Tripoliszi Fülöp (Philippus Tripolitanus) itáliai klerikus Antiókhiába látogatott elöljárójához a tripoliszi püspökhöz, ahol megtalálta a teljes arab nyelvű szöveget. Fülöp felismerte, hogy ez a kézirat teljessége miatt különle-ges, és püspöke kérésére fordította le latinra.25 A szöveghagyományban a következő fontos fázist Roger Bacon ferences szerzetes és fi lozófus 1275 körüli átszerkesztése jelentette: ennek során fejezetekre osztotta, új előszóval és jegyzetekkel is ellátta a Secretum secretorumot.26 A mai napig ez a hosszabb és átszerkesztett variáns a legis-mertebb verziója, mely 1920 óta Roger Steele angol medievista kiadásában angolul és latinul is elérhető.27 Emellett a latin változatnak létezik egy közép-felnémet kiadása is.28 A Secretum secretorum népszerűségét kiválóan illusztrálja az a tény, hogy Steven Williams szerint több mint 130 latin nyelvű és még ennél is több népnyelvi kézirata (francia, angol, olasz, német, héber, orosz stb.29) készült a középkor során, és bármely más pszeudo-arisztotelészi munkánál elterjedtebb volt.30 A 14. századra Nyugat-Eu-rópában már mind a tudós, mind a laikus közönség előtt ismert volt és a könyvtárak

22 Wilhelm Berges, Die Fürstenspiegel des hohen und späten Mittelalters, Leipzig, Hiersemann, 1938, 108–111.

23 Ezen kívül Wurms disszertációjában kategorizálta az általa összegyűjtött Secretum secretorum kéziratokat, ld. Friedrich Wurms, Studien zu den deutschen und den lateinischen Profassungen des pseudo-aristotelischen “Secretum secretorum”, Bönecke, Clausthal-Zellerfeld, 1970.

24 Steven J.Williams, Th e Secret of Secrets: Th e Scholarly Career of a Pseudo-Aristotelian Text in the Latin Middle Ages, Ann Arbor, University of Michigan Press, 2003, 32.

25 A szöveg elején egy ajánlásban olvasható a püspök neve: „Domino suo excellentissimo in cultu religionis christiane strenuissimo Guidoni Vere de Valencia, civitatis Tripolis glorioso pontifi ci, Philippus suorum minimus clericorum seipsum et fi dele devotionis obsequium.” Williams 2003, i.

m. 360.

26 Steven J. Williams, Roger Bacon and His Edition of the Pseudo-Aristotelian Secretum secretorum = Speculum 69 (1994), 57–73.

27 Roger Bacon, Secretum secretorum cum glossis et notulis, szerk. Robert Steele, Oxford, Oxford Uni-versity Press, 1920.

28 Hiltgart von Hürnheim, Mittelhochdeutsche Prosaübersetzung des Secretum Secretorum, szerk. Reinhold Möller, Berlin, Akad-Verl., 1963.

29 A Secretum secretorum népnyelvű változatairól ld. Catherine Gaullier-Bougassas, Margaret Bridges, Jean-Yves Tilliette, Trajectoires européennes du Secret des secrets du Pseudo-Aristote (XIIIe XVIe siècles), Turnhout, Brepols, 2015.

30 Számos középkori munka kérdőjelezte meg Arisztotelész szerzőségét, de ez a bizonytalanság sem csökkentette a népszerűségét. Mahmoud Ali Manzalaoui, Th e Secreta Secretorum in English Th ought and Literature from the Fourteenth to the Seventeenth Century with a Preliminary Survey of the Origins of the Secreta, PhD. Dissertation, Oxford, Oxford University, 1954, 217–218; Hilary M. Carey,

állandó szereplőjévé vált.31 A humanizmus sem vetett gátat a népszerűségének, és a nyomtatás megjelenésével tovább terjedt.32

A kézirat provenienciája és szerkezeti felépítése

Lajos kódexének provenienciájáról Csapodi Csaba nyomán elterjedt, hogy talán Mátyás király udvarában még megtalálható volt, de ez csupán feltételezés.33 Ahogy említettem, a korábbi kutatások azt gyanították, hogy Lajos első nápolyi hadjárata (1347 november – 1348 május) során az 1343-ban elhunyt Bölcs Róbert könyvtá-rának Budára hozatalával kerülhetett be egy példány a Secretum secretorumból az udvarba, majd Nagy Lajos kérésére másolhatták le a kötetet.34 Bölcs Róbert egyik prédikációjában hivatkozott a Secretum secretorumra, így feltehetően a híresen sok kötettel rendelkező könyvtárában ez is fellelhető volt.35 Lajos az elhozott könyvtár másik részét pedig udvari asztrológusának és orvosának, Conversino da Ravenná-nak ajándékozta.36

Sajnos arról nincs tudomásunk, hogy Lajos udvarából miként került a kódex Ang-liába, ezért feltevésekre vagyunk utalva. A kódex újkori provenienciájának feltérké-pezését a kézirat frontispiciumán és a harmadik folio recto oldalán található 1658-as dátumbejegyzés (fol. 1r., fenti lapszélen: Liber Aula Magd[dalenae]. Oxon[iensis].

Courting Disaster, Astrology at the English Court and University in the Later Middle Ages, London, Macmillan, 1992, 174, 63. jegyzet.

31 Grignaschi 1980, i. m. 7–70; Egy másik 14. századi Secretum secretorum is ismert hazánkban, amit az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek (Codices latini medii aevi 31.). Bartoniek Emma középkori provenienciájáról megállapította, hogy német eredetű, majd a kézirat a későbbiekben Jankovich Miklós gyűjteményébe került. Noha teljes másolata a Secretum latin fordításának, de szerényebb kivitelezésű és nem tartalmaz illusztrációt. Bartoniek Emma, Codices manu scripti Latini, Codices Latini medii aevi, Budapestini, Sumptibus Musei Nationalis Hungarici, 1940, I, 30–31; Williams 2003, i. m. 391; Wurms 1970, i. m. 41. (49. sz.)

32 Pseudo-Aristoteles Latinus. A Guide to Latin works falsely attributed to Aristotle before 1500, szerk.

Charles B. Schmitt, Dilwyn Knox, London, Th e Warburg Institute, 1985, 56.

33 Csaba Csapodi, Th e Corvinian Library, History and Stock, Bp., Akadémiai, 1973, 140. (67. sz.); Csa-podi szerint ugyan alaptalanul, de egy 19. századi besançon-i könyvtár katalógus szerint Mátyásnak lehetett egy másik Secretum secretorum példánya is. A leírás alapján ez a kódex nem felel meg a Lajos-féle felosztásának, mivel a megadott foliókon nem azok a fejezetek olvashatóak, és terjedelmében is majdnem kétszer olyan hosszú volt (122 fol.). Bibliotheca Hungarica i. m. I, 1988, 431. sz; Catalogue général manuscrits des bibliothèques publiques de France, Vol. 32, Paris, 1897, 249. (431. sz.)

34 Dercsényi 1941, i. m. 14, 35. Dercsényi kiemelte, hogy Conversino da Ravenna fi a arról is tudósított (1399–1400), hogy Lajos első nápolyi hadjáratával elhozatta Róbert könyvtárát. Egy részét orvosának ajándékozta, és Kardos Tibor szerint többek között Lajos egy Secretumot is megtartott. Bibliotheca Hungarica III. i. m. 400. sz.

35 Darleen N. Pryds, Th e King Embodies the Word, Robert d’Anjou and the Politics of Preaching, Leiden, Brill, 2000, 118.

36 Dercsényi 1941, i. m. 14.

1658; lap alján: Ex dono Edmundi Hall Art : Mag : & Coll : Pembr : Socij :’) segítheti.

E szerint Edmund Hall (1619/1620–1687) a Magdalena Hall-nak (a mai Hertford College jogelődjének) adományozta a kódexet.37 Pongrácz pedig megtalálta egy 1697-es katalógusban a jelzetét.38 Edmund Hall klerikus életének csupán egyes fázisai is-mertek. 1620 körül született Worcesterben, és a matrikula alapján elsőként 1636-ban iratkozott be az oxfordi Pembroke College-ba, de politikai okokból kifolyólag foko-zatszerzés nélkül hagyta el az egyetemet. 1647-ben visszatért Oxfordba és a Pembroke College-ba, ahol 1649–1650 körül szerzett magister artium fokozatot. Royalista kötő-désű volt és hangot is adott Cromwell iránt érzett ellenszenvének, így 1651 táján egy évre börtönbe került. A későbbi években Oxfordban is prédikált, beszédeinek szö-vegei nyomtatásban is megjelentek. Egy évvel Lajos kódexének elajándékozása előtt 1657-ben Gloucestershire-be került Edmund Bray mellé káplánként, ahol élete végéig maradt. Sajnos a legközelebbi életrajzi adat 1661-ből van, majd pár évtizeddel később, 1687-ben hunyt el.39 Ezek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy Gloucestershire-be költözése során a kötetre már nem volt szüksége, ezért ajándékozta az egyik oxfordi college-nak, a Magdalena Hall-nak 1658-ban.

A kódex tartalmának áttekintéséhez – vagyis vannak-e kihagyott részek és a fejeze-tek milyen sorrendben követik egymást – a Roger Bacon-féle szövegkiadással vetet-tem össze a kéziratot.40 A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy egy teljes Secretumról van szó (nem egy esetben a középkorban csak rövid fejezeteket vettek át41), viszont a fejezetcímek szokatlan megfogalmazása nehezítette a fejezetek beazonosítását. Több esetben vagy a tartalomjegyzékben nem szerepelt egy alfejezet, míg a törzsszövegben igen, vagy pedig fordítva.

A könyv nég y részből áll és 66 foliót tesz ki (ezzel követve az eredeti négyes felosz-tást), amit megelőz a tartalomjegyzék (fol. 1r–3r., sok esetben ez a prológusok után szokott következni), majd négy előszó. Az első Philippus Tripolitanus prológusa (fol.

3v–4v.), majd a feltételezett arab szerző előszava (fol. 4v–5v.), ezt követik a szír kom-pilátor, Yahya ibn al-Bitriq (Batrik) gondolatai (fol. 5v–6r.). Az utolsó Arisztotelész

37 N. R. Ker, Medieval Manuscripts in British Libraries, I–IV, Oxford, 1983, III, 619–620; Exh., Hungarian Art Treasures, Victoria and Albert Museum, London, 1967, 137. sz.

38 Pongrácznál ld. Catalogus Librorum Manuscriptorum Angliae et Hiberniae, Oxoniae, 1697. Tom. I.

Part. II. 84. (2514. 3. sz.); Pongrácz 1912, i. m. 6. Pontosabban: Catalogi librorum manuscriptorum Angliæ et Hiberniæ in unum collecti: cum indice alphabetico, szerk. Edward Bernard, Humphrey Wanley, Oxoniae, e theatro Sheldoniano, 1697.

39 Haak-Harman = Alumni Oxonienses 1500–1714, szerk. Joseph Foster, Oxford, 1891, 626–651. Bri-tish History Online: http://www.briBri-tish-history.ac.uk/alumni-oxon/1500-1714/pp626-651 (letöltés ideje: 2017. december 2.); Eredeti kiadásban: Alumni Oxonienses: the members of the University of Oxford, 1715–1886: their parentage, birthplace and year of birth, with a record of their degrees: being the Matriculation Register of the University, szerk. Joseph Foster, University of Oxford, 1844–1905, 631;

Edmund Hall = Dictionary of National Biography, XXIV, 1885–1900, 62–63.

40 Steele 1920, i. m.

41 Erről ld. Wurms 1970, i. m. 101–119.

Nagy Sándornak írt levele (fol. 6r–6v.).42 Az első könyvnek (fol. 6v–33r.) elsősorban politikaelméleti vonatkozásai vannak, mint például milyen elvárt erényekkel kellene rendelkeznie egy királynak. Eszerint fontos, hogy legyen jámbor, előrelátó és ne le-gyen se túl lobbanékony, se túl nehézkes. Alattvalóival körültekintően kell bánnia, még jobb, ha félnek tőle, de a nőkben se bízzon meg. Emellett elméleti jellegű témá-kat is feszeget, mint az emberi lélek jellemzői, a teremtés folyamata, de ezt követően ismét visszatér a tanácsadók és alattvalók elemzéséhez. A második könyv egészen rövid (fol. 33r–36v.), és ez tartalmazza a fi ziognómiát, az egyes testrészek leírását és elemzését, egészében véve milyen az ideális ember megjelenése. Mindezek alapján a királynak erősen ajánlott elsajátítania ezt a tudományt, hogy megfelelően ítélhes-se meg az embereket. A harmadik könyv (fol. 36v–56v.) egyrészt az asztronómia és asztrológia jelentőségét taglalja, másrészt az olvasót a megfelelő egészségmegőrzési módokról is felvilágosítja, például milyen ételeket érdemes fogyasztania. A negyedik könyv ugyan leginkább a növényekről és gyógynövényekről értekezik, de kitér az alkímiára, a kövekre, az anyag, a forma és a bolygók kapcsolatára is. A vizsgálat so-rán mindegyik (al)fejezetet megtaláltam a Steele-által kiadott szövegben, noha ezek sorrendje eltérő volt.

A negyedik könyvben egy viszonylag ritka, de nem teljesen rendhagyó módon integrált szövegrészt találtam. A 60. és 62. verso oldalakra a másoló egy Pszeudo-Albertus Magnus kivonatot illesztett, ami De secretis mulierum, vagy De virtutibus herbarum, lapidum et animalium címen ismert.43 Néhány kéziratban, pontosabban Secretum kéziratcsoportban előfordul ez az átvétel.44 Ennek az az egyik oka, hogy a hét gyógynövény leírása szintén a Nagy Sándor hagyományhoz kapcsolódik, így a Pszeudo-Albertus Magnus szöveg szerint az ő tudása révén vált ismertté a növé-nyek csodás hatása.45 Az átvett szövegrésszel függ össze, hogy Friedrich Wurms a Lajos-féle kéziratot egy négy kötetből álló csoportba sorolta (ún. „átrendezett kéz-iratok”),46 ahogy arra már Marosi Ernő is felhívta a fi gyelmet.47 A kategórián be-lül az első egy 14. század második felében készült itáliai kódex (Karlsruhe Badische

42 Noha a Secretum secretorum szír eredetű, amit a későbbiekben arabra, majd a középkorban latinra fordítottak, az arab szerző állítása szerint valójában görög eredetű a szöveg, de ennek kéziratos hagyo-mánya ismeretlen. Williams 2003, i. m. 7–30.

43 Albertus Magnus, De secretis mulierum. Item, de virtutibus herbarum, lapidum et animalium, Amstelodami, Apud Henricum et Th eod. Boom, 1669, 126–130; Albertus Magnus, Th e Book of Secrets of Albertus Magnus of the Virtues of Herbs, Stones and Certain Beasts, also a Book of the Marvels of the World, szerk. Michael H. Best, Frank Brightman, Oxford, Clarendon Press, 1973, 18–24.

44 Három francia nyelvre lefordított 14–15. századi Secretumban is megtalálható: Paris, Arsenal 2872;

BnF fr. 1088; Lyon, 864; Denis Lorée, Édition commentée du Secret des Secrets du Pseudo-Aristote, Doktori disszertáció, Rennes, Université Rennes 2, 2012, 31–32.

45 Th e Book of Secrets of Albertus Magnus 1973, i. m. 18.

46 Friedrich Wurms, Studien zu den deutschen und den lateinischen Profassungen des pseudo-aristotelischen

„Secretum secretorum”, Wurms 1970, i. m. 81–83. 180–183. számú kéziratok.

47 Marosi 1995, i. m. 190. 222. jegyzet.

Landesbibliothek, Cod Aug. Perg. 6348), amely több munkát is tartalmaz a Secretum-on kívül, például egy Nagy Sándor történetet is. Lajos kódexe másodikként látványos hasonlóságot mutat a karlsruhe-i kötet Secretumával, mind szerkezetileg, mind külső jegyek alapján. Possessor terén is hasonló a helyzet: egy bejegyzés titulatúrája megem-líti Bölcs Róbert apját, II. (Sánta) Károly (1285–1309) nápolyi királyt,49 ami Lajos

Landesbibliothek, Cod Aug. Perg. 6348), amely több munkát is tartalmaz a Secretum-on kívül, például egy Nagy Sándor történetet is. Lajos kódexe másodikként látványos hasonlóságot mutat a karlsruhe-i kötet Secretumával, mind szerkezetileg, mind külső jegyek alapján. Possessor terén is hasonló a helyzet: egy bejegyzés titulatúrája megem-líti Bölcs Róbert apját, II. (Sánta) Károly (1285–1309) nápolyi királyt,49 ami Lajos