VERSAKUSZTIKAI MELLÉKLETEK I. Metrikus versek ütemeinek, itt. verslábainak időtartam-eloszlása
Az oszcillogram-felvételek EMG 1538 típusú, filmfelvevővel ellátott ipari oszcillosz
kóppal készültek. A szomszédos időjelek távolsága 0,02 sec-nak felel meg. (0,01sec = 1 <p.) A szöveg tagolása — a verstani célnak megfelelően — nem a szavak, hanem az összefüggő szó
lamok szótagjai alapján történt. A szöveget fonetikus átírásban közöljük. A szótagok elhatá
rolása bizonyos fonetikai helyzetekben (pl. mgh -f mgh; intervokális n, m, j , 1 stb.) nehéz
séget okozhat, ilyen esetben csak a kérdéses szótagok összidőtartama adható meg.
I. Arany: Toldi IV. ének 2. szakasz 4—8. sor
1. Részlet az oszcillogram-felvételből (1. Műmelléklet I.) 2. A felvétel alapján mért abszolút időtartamok (93-ben)
buj do si ka zé ren y buj do si ka ná don y 28 14 26 12 40 50 28 26 15 , 24 12 40 46 73 nincs ho vá le haj csa y fe jé ta vi Iá gon y 42 17 34 16 27 24 11 46 24 17 31 44 92 hasz ta lan ke res te y a ma gá nos sá got y 32 16. 28 18 30 18 ' — 12 22 . 56 44 22 121 merd be teg lel ké nek y nem lelt or vos sá got 32 28 20 40 31 35 40 33 40 24 22 26 20
II, Babits: Sírvers III. szakasz 1—4. sor
1. Részlet az oszcillogram-felvételből (1. Műmelléklet II.)
2. A felvétel alapján mért abszolút időtartamok (<j?-ben)
it nyuk szóm y vég re meg nyu got tam y
16 30 52 96 30 14 20 16 42 26 140
el szál taz 'á lo mé sa láz y
22 48 18 38 14 40 28 50 156
ma fölD fö löt tem y föl da lat tam y
12 44 28 40 46 8 40 14 48 44 70
és ne me mel y és ne ma láz
28 22 i8 46 52 22 16 20 50
II. A hangsúlyos szótag nyúlása és dallamemelkedése
Szövegpélda: Ady: A vár fehér asszonya, 1. szakasz 3. sor (1. Műmelléklet III.)
1. A hangsúlyfokokat szubjektív lehallgatások vélemény-statisztikája alapján állapí
tottuk meg. A felmérés eredménye a komplex ritmuselemzés javasolt jelölésrendszere szerint:
2. A nyomatékos helyek vizsgálatához a szótagok relatív időtartamának ismerete szükséges. (Ennek számítását 1. az Időszerkezet c. fejezetben!) A szöveg alatti első sorban az abszolút, a másodikban a relatív időtartamokat közöljük.
a két sze me mu gye mi jen naGy?
12 30 16 13 20 13 13 27 27 0,63 1,60 0,84 0,68 1,05 0,68 0,68 1,42 1,42
3. A szöveg dallammenete — az időjelek segítségével — az oszcillogramból számítható.
Az alaphang frekvenciáját a másodpercenkénti periódusszám adja. A sor dallam-grafikonja:
I
4. A hangsúlyrend, az időtartam-viszonyok és a dallammenet egybevetése a következő ritmusképet adja:
5. A hangsúlyrend szempontjából kiemelkedő szótagok (hangsúlygócok):,,tói" és „mu'\
A „két" relatív időtartama (1,60) a sorban szereplő hosszú szótagokéhoz viszonyítva a legnagyobb. (A hosszú magánhangzót tartalmazó zárt szótagok átlagos relatív időtartama az
eddigi mérések alapján 1,48.)
A „mu" relatív időtartama (1*05) a sorban szereplő rövid szótagokéhoz képest a leg
nagyobb. (A rövid magánhangzót tartalmazó nyílt szótagok átlagos relatív időtartama 0,66.) Mindkét hangsúlygóc dallamcsúcson helyezkedik el (150Hz), az előző szótaghoz
viszo-( 150 4^| viszo-( 150 9^1 nyitott dallam-ugrásuk kb. kvart l ^ j c " ^ ^l,ill.nagyszekundl-yöj" ^ -g j . III. Hangnyomás-mérések
A felvételek Brüel-Kjaer 2305 típusú logaritmikus szintíróval készültek. A görbéből a szótagok hangnyomás-értékei közvetlenül dB (decibel)-ben olvashatók le. A hangnyomásgörbe akkor hasznosítható, ha értékelésének számszerű eredményei a szubjektív lehallgatások alap
ján nyert hangsúly-eloszlással jó egyezést mutatnak.
Tapasztalatunk szerint célszerű figyelembe venni mind a magánhangzók, mind a közöt
tük levő mássalhangzók hangnyomásszintjét. A hangnyomásgörbe értékelésénél tehát az ún.
különbségi hangnyomásszintet vizsgáljuk, vagyis a szótag hangnyomáscsúcsát a szótaghatár Tiyomásértékétől számítjuk.
Részlet Arany János: Toldi IV. ének 2. szakaszának hangnyomásképéből (a szöveg alatt a dB-ben mért különbségi hangnyomás-értékek találhatók):
Ezek a különbségi hangnyomás-értékek a hangsúllyal való közvetlen összehasonlítás céljából fonetikai szempontok szerint megfelelő csoportokba rendezhetők. Megfigyelhető ugyanis, hogy a különböző hangzókapcsolatok természetüknél fogva igen eltérő különbségi hangnyomásszintet adnak, ezért csak az azonos típusú hangokból álló szótagok nyomásértékei hasonlíthatók össze. Ilyen alapon korrekciós eljárás dolgozható ki, melynek segítségével a szubjektív hangsúly eloszlással jól egyeztethető hangnyomásértékeket kapunk.
138
\
IV. A frekvenciamenet regisztrálása
A felvétel automatikus dallamíróval készült. (Sávszűrővel összeépített, a frekvencia
mérésnek megfelelően átkapcsolt filmfelvevős ipari oszcilloszkóp.) A hangmagasság leolvasása a pálcikák hosszúsága alapján történik. Rövidebb pálcikának magasabb hang felel meg és viszont. Zöngétlen hang képzésénél a frekvenciamenet folytonossága megszakad.
Részlet Ady A vár fehér asszonya c. versének dallamképéből: (1. Műmelléklet IV.)
*
Az oszcillogram- és dallamfelvételek az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a hangnyo
másfelvételek az MTA Akusztikai Kutatócsoportjának laboratóriumában készültek dr. Kova-' lovszky Miklós és Sólyom Katalin versmondásai alapján. A méréseket és azok számszerű értéke
lésit Kecskésné Dobóvári Erzsébet végezte, Fónagy Iván és dr. Tarnoczy Tamás professzor urak szíves támogatásával.
András Kecskés
THEORETICAL ISSUES ON THE COMPLEX ANALYSIS OF VERSIFICATION The Hungárián literature on prosody has reached a stage where a dialectical synthesis of individual standpoints and disclosed part-connections has become feasible. This paper is an endeavour to find the concrete possibilities of summarization and further progress in this domain.
By their nature, verses are works intended to be recited. Thus they are subject to the laws of acoustics. In accordance with the physical detefminants of sound, any verse is cha-racterized by four acoustic factors: conditions of time, conditions of sound intensity, melody and the quality of the sound. Each characteristic of the rhythm in any recited text can be, in the last analysis, reduced to these. Considered from the angle of practical analysis of versifi-cation through the complex method, the rhythm of verses is the arrangement in time of the recited text, founded on the order of emphasis of the acoustic factors and producing an aesthetic Sensation. The fundamental phenomenon of any vocal rhythm is the emphasis: an acoustical prominence of certain syllables in the prosaic texts or verses. Emphasis may be realized through any of the acoustic factors. The rhythm of both metric and free texts can be analyzed only by the four-principled, complex method. The combination of the four factors can be repre-sented by a most expressive, complex marking system.
From aesthetic respect, the function of rhythm elements is either imitative, or ex
pressive, or structural, or indifferent. The most important task to be completed in the further development of complex analysis of versification is to apply experimentál methods to a higher degree.
i
. 1 \
K I S E B B KÖZLEMÉNYEK
Cerbanus Maximus Confessor- és Johannes Damascenus-fordítása