Liturgikus élet Magyarországon a XI. században.
Radó Polikárp hatalmas tanulmánya mellett nem mehetünk el szótlanul. A Magyar Könyvszemlében boncoló kése alá vette hazánk legrégibb liturgikus könyvét, a Szelepchényi-kódexet, a hazai litur-giafejlődésnek első tanuját, alaposan megelemezte, összevetette a ko-rábbi, az egykorú és későbbi liturgikus művekkel és ezen elemzésből, ezen összevetésből nagyszerű vallási, szellemi, művelődési kapcso-latokat fedezett fel, régi tudásunkat kiegészítette, hazai művelődés-történetünk térképének fehér foltjait új színekkel festette ki. Az a líturgíatörténeti kutatás tehát, melyet boldogult Zalán Menyhért, a Pray-kódexről írt tanulmányaival (Magyar Könyvszemle, 1926.), Kniewald és Kühár Flóris a Hahóti kódex (1073—1092) felfedezésé-vel és a Pray-kódex tanulmányozásával megindított, szerencsés foly-tatóra talált Radóban, aki Kniewald biztatására egy még korábbi, 1073. előtti liturgikus kéziratot dolgoz fel. Az ő tanulmányának is az az eredménye, hogy a magyarországi liturgia eredete Franciaor-szágba vezet, ahonnan a clunyí szellemű bencések kiindultak. Üj megállapítása is nagyon fontos, hogy a Szelepchényi kódex ünnepei (a Sanctorale, azaz a szentek ünnepeit tartalmazó kódex-rész) a két, korban utána következő kódexszel szoros kapcsolatban van, szinte ősüknek tekinthető. Érdekes olvasni Radónak azt a megállapítását is, hogy a magyarországi liturgia, bár szorosan a római liturgiához kap-csolódik, a szentek ünnepeinek megállapításánál már a XI. század-ban a saját útján jár s a clunyi szellem értelmében csaknem egész Európát megelőzi. Nem vett fel minden ünnepet a gregorián típusú könyvekből, de a gelasián ünnepek sincsenek mind meg benne. Szt.
Adalbert, Szt. Elek és Szt. Vencel ünnepét pedig külön magyar ré-tegnek tekinthetjük benne. Szt. Adalbert az esztergomi székesegyház védőszentje, Szt. Elek és Szt. Vencel pedig Szt. Adalbert hatására kerültek bele a magyar liturgiába. A szokásos német és cseh szen-tek hiánya bizonyítja, hogy se német, se cseh monostorok részére nem készült ez a kódex, A jellegzetes bencés ünnepek pedig bencés készítőre, megrendelőre vallanak. Az esztergomi első érsekek és első káptalantagok bencés volta elég magyarázatot nyújtanak ehhez a tényhez.
Az esztergomi prímási múzeum díszes evangéliumos könyvét, melynek fatáblás kötését aranyozott ezüst borítja a keresztrefeszítés, Mária és Szt, János ábrájával, valamikor eskütétel céljára használ-ták királykoronázáskor, püspökszenteléskor stb. Mostanáig szinte
csak mint műtárgyat kezelték díszes kötése miatt, liturgikus jelen-tőségéről igazában csak most hullott le a lepel Radó tanulmánya folytán. A könyvkötés sodronyzománcos sarkainak értéke feledésbe merítette a belefoglalt magyar liturgikus ereklyét. De íme most en-nek az értéke ís megvilágosodott, művelődéstörténeti jelentősége is kiderült. Bizonyítéka ez a Szelepchényi kódex annak, amit a törté-neti kutatások egyéb területen ís kimutattak, hogy a XI. században nem annyira németországi, mint inkább frank földről jövő egyházi és művelődési hatások érték hazánkat. A kódex a frank birodalom északi részére utal és ebben megegyezik a Hahóti- és a Pray-kódex-szel. Hogy milyen élénk volt kapcsolatunk a frank birodalommal, hi-vatkozom Balogh Albin részletes tanulmányára a Szt. István-emlék-könyvben. Pl. 1074-ben Verdun elfoglalásakor a székesegyház le-égett, mire 24 kanonokja Magyarországon keresett menedéket. S nem is tért többet vissza hazájába. Ilyen viszonyok közt nem is olyan meglepő első liturgikus könyvünk északi frank jellege. Ez a francia hatás további liturgikus könyveinken is érezhető. Kniewald-Kühár tanulmánya ugyancsak a Magyar Könyvszemlében (1939. évf, 455. 1.) megállapítja, hogy a Hahóti-kódex mintája a fontenelleí Saint-Wandrille apátságból származik a roueni egyházmegyéből. A Pray-kódex nagy Sacramentariumának mintája pedig az arrasi vagy amiensi egyházmegyéből. Mivel sem az 1083-ban szenttéavatott há-rom magyar szentnek, sem az 1073 táján tisztelni kezdett Szt. Zoe-rardnak és Benedeknek, a zoborhegyí szerzeteseknek az ünnepe nem szerepel kódexünkben, keletkezésének idejét 1073 előttre teszi Radó.
A hazai és szomszédos államok könyv- és levéltárai még bizo-nyára több ilyen értékes liturgikus emlékünket rejtik magukban. A rendszeres kutatás bárcsak minél előbb és minél több ilyen emlékét tárná fel tiszteletreméltó középkori egyházi művelődésünknek. Na-gyon hálás feladat volna még a magyar liturgiakutatás szempontjá-ból, ha a Pray-kódex naptárát, miserendjét más értékes vonásaival
együtt összehasonlítanák a XI—XIII, század kézirataival, meg a XIV—XVI. század szerkönyveívei is, hogy a magyarországi liturgia kialakulásának teljes képét megkaphassuk.
Egy könyv sikere. Folyóiratunk XIII, évf, 5, sz.-ban ismertettük munkatársunknak, Szalay Jeromosnak Grammaire française à l'usage des Hongrois cím alatt elsősorban főiskolai hallgatók és tanárok szá-mára francia nyelven írt francia nyelvtanát. A kiváló munka nem-csak idehaza, de a francia szakkörök részéről is meleg fogadtatásban részesült. Értékének legszebb igazolása, hogy múltévi decemberi nagygyűlésén a francia akadémia egy médaille de la langue
française-szel tüntette ki.
S á r k á n y - n y o m d a r - t . B u d a p e s t , VI., Horn E d e - u t c a 9. T e l . : 122-190, 326-066.
Igazgatók: W e s s e l y Antal c s W e s s e l y J ó z s e f .
O B E R B A U E R A. U T Ó D A
B U D A P E S T , IV., VÁCÍ-U. 41
Alapítási év: 1863 +
M a g y a r o r s z á g l e g r é g i b b t e m p l o m
-b e r e n d e z ő é s z á s z l ó k é s z í t ő
v á l l a l a t a
Miseruhák, pluvialék, s z e n t s é g t a r t ó k , k e l y hek, s z o b r o k , gyertyatartók, ö r ö k -l á m p á k stb. á-l-lan- állan-dóan nagy
választék-ban raktáron.
Vállalom oltárok, szó-székek stb. építését, restaurálását, fából fa-ragott szobrok készí-tését, kelyhek
aranyo-zását stb.
Kívánatra n a g y k é p e s árjegyzékemet díjmentesen
megküldöm.
T E L E F O N : 1 - 8 3 3 - 4 4 S Z A M
i n g / m J y t i S c ^ r v m a J
T A R T Ó S S Á G I G A R A N C I A »
VÁSÁROLJ6 N KÖZVETLEN A GYÁRBÓL I
1 á® - «
Magyarország
őskeresztény kézben levő e g y e t l e n posztógyára.
Üzemben 1922. óta.
S z ö v e t b o l t j a i : IV., Prohászka Ottókár-u. 8.
VI., Teréz-körút 8.
II., Margit-krt. 50.
VII,, Baross-tér 15.
V., Berlini-tér 6.
«
I
I I
8
1 I I
P A L K A J O Z S E F
Magyarország aranykoszorús mesterének
U V E G F E S T É S Z E T I M Ű T E R M E ' B U D A P E S T , VIII., B A R O S S - U T C A 5 Q .
T E L E F O N : 1-302.-2Ö. A L A P Í T V A 1 6 0 4 .
lQ12-ben „Pro ecclesïa eí Poníífíce" pápai arany érdem-kereszttel kitüntetve.
KÉSZÍT: síilsszerű színes és fesíeíi íemplomablakokaí a
legegysze-rűbbtől a leggazdagabb kivitelig.