Rés-modell

Az elégedettség megítélése fontos tényezője a minőségfejlesztésnek. A szolgáltatásként ér-telmezett képzési program kapcsán jól alkalmazható a rés-modell felsőoktatásra adaptált változata:

1. ábra: A felsőoktatási szolgáltatások minőségének rés modellje (Rajasekhar, Muninarayanappa és Reddy, 2009 alapján)

Ebben a modellben jól látható, hogy a hallgató által elvárt szolgáltatásokra a múltbéli tapasz-talatok, a munkaerő-piaci és személyes szükségletek, illetve a szájhagyomány útján terjedő kommunikáció is hat. Ezek olyan külső tényezők, melyeket az intézmény maga kevésbé tud befolyásolni, ám közvetlen módon tud hatni rájuk. Az elsődleges kiindulópont a modell alap-ján a hallgató által elvárt szolgáltatás és a hallgató által észlelt szolgáltatás közötti diszkre-pancia (5. rés). Hogy a hallgató mit észlel a szolgáltatásból, az egy hosszabb, egymásra épülő folyamat eredményeként értelmezhető, melyek a modell további elemeit adják. Elsősorban az intézmény által észlelt hallgatói elvárásokból kell tovább lépnünk, hiszen ez a kulcs abban, hogy milyen szolgáltatást is nyújt az intézmény. Ha nagy különbség észlelhető az intézmény

által észlelt hallgatói elvárások és a tényleges hallgatói elvárások között (1. rés), akkor a szol-gáltatás nem lesz megfelelő minőségű. Ugyanis az intézmény által észlelt hallgatói elvárások alapján kerülnek kialakításra a standardok és ez alapján tervezik meg a folyamatok. Ha ez a tervezési folyamat nem sikeres, tehát nincs összhangban az intézmény által észlelt elvárá-sokkal (2. rés), akkor a szolgáltatás biztosításának módja sem lesz elégséges. Ugyanúgy, ha a tervezési folyamat nincs összhangban a biztosítás módjával (3. rés), akkor ez a hallgató által rossz minőségű szolgáltatásként kerül értelmezésre. További fontos elem, hogy a ki-alakult sztenderdek és tervezési folyamat során az intézmény valamilyen kommunikációt folytat, ami befolyásolja a hallgató elvárásait, illetve a szolgáltatás észlelését is. Azonban ha a kommunikált tényezők nincsenek összhangban a valós kivitelezéssel (4. rés), akkor ez szin-tén rossz minőségű szolgáltatásként kerül értelmezésre. A rés modell elmélete szerint a hall-gatói elvárások és az észlelt szolgáltatás közötti rés (5. rés) bezárásának módja, ha a korábbi réseket (1–4. rések) kezeljük. Ez a folyamat nem csak a hallgató szempontjából értelmezhető, ugyanúgy a további szereplők esetében is szükséges értelmezni az elégedettség és elvárások fogalmát a minőség szempontjából.

Műhelyek . . . 85 Strukturális javaslatok . . . 86 A szereplőkre vonatkozó szabályozási és fi nanszírozási javaslatok . . . 89 Szakirodalom . . . 91

Az ajánlás megfogalmazását három témában országos egyeztetés előzte meg, melynek során a képzési minden érintett szereplői köre képviseltette magát (módszertan, diszciplína kép-viselői, pedagógiai-pszichológia oktatók, vezető- és mentortanárok) országos szinten (lásd a bevezető írást).

Műhelyek

• 2014. szeptember 19., Budapest ELTE PPK – Közismereti tanárképzés pedagógia–

pszichológia moduljainak alapelvei, struktúrája, tartalma

A jelenlévő intézmények képviselői ismertették a saját tanárképzésük pedagó-gia-pszichológia moduljának alapelveit, felépítését és gyakorlati megvalósulását.

Ennek mentén azonosításra kerültek a képzés közös pontjai, eltérései, problémái, fejlesztendő területei. Fontos tapasztalat volt, hogy az MRK ajánlásában rögzített, az ELTE PPK műhelyanyagára¹ építő alapelvi és tantárgyblokkokra tett javas-lata meghatározó erejű volt az országos képzésfejlesztés során. Ez alapján egyedi programok készültek az intézményi sajátosságokra tekintettel, melynek egyik leg-fontosabb eleme volt a hallgatói létszám alakulása.

• 2014. november 28., Eger Eszterházy Károly Főiskola – Tanulási környezet

A megbeszélés főbb csomópontjai alapján került sor az intézményi szintű tanulási környezet elemzésére:

• A hallgatók aktív szerepet kapnak tanulási folyamatuk alakításukban, támoga-tást kapnak, hogy megértsék saját szerepüket a tanulásban

• A tanulási környezet a tanulás társas természetének felismerésére épül és aktí-van támogatja a kooperatív tanulást

• A pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatói motivációra és arra, hogy az érzelmek meghatározó szerepet játszanak a tanulás eredményességében

• A tanulási környezet különösen érzékeny az egyes tanulók közötti különbsé-gekre, beleértve a magukkal hozott előzetes tudásban található különbségeket

1 Ennek előzményeit részben lásd a kötetben szereplő Rapos Nóra és Szivák Judit Az osztatlan tanár-képzés KKK-elemzésére épülő alapelveinek, tanár-képzési struktúrájának és tartalmának meghatározása című írásban.

• A tanulási környezetek olyan programot kínál, amely komoly munkát igényel, de nem terheli megtúlzottan a hallgatókat

• A tanulási környezetet a tanulási eredményekkel kapcsolatos világos elvárások jellemzik, az értékelési stratégiák ezekkel összhangban vannak és az értékelés-ben a tanulást támogató formatív funkcióra helyezik a hangsúlyt

• A tanulási környezet támogatja a horizontális kapcsolódásokat az egyes tudáste-rületek és tantárgyak között éppúgy, mint ezek és a közösség, valamint a tágabb világ között

Az elemzés rámutatott: 1) megújuló és változatos, a tanulók aktivitására építő ta-nulási környezet jellemző a tanárképzésben; 2) megjelenik az előzetes tapasztala-tok és tudás értelmezése és felhasználása a képzés során 3) az értékelés folyamat orientál, megerősödik benne a tanulást támogató értékelés (a fenti három megál-lapítás azonban a képzés nem minden területén jellemző; 4) elindultak új együtt-működési formák a pedagógia – pszichológiai oktatói közt a modulhoz közelítő tantárgyblokkokban történő képzésfejlesztés hatására; 5) azonban nincs valódi és rendszeres párbeszéd a diszciplináris terület oktatóival.

• 2015. május 08., Budapest, ELTE PPK – NymE – A tanárképzés minőségfejlesztésnek lehe tőségei

A megbeszélés az ELTE PPK által elkészített vitaanyag megbeszélésre irányult². Az ajánlás a pedagógusképzés sajátos kérdéseire, problémáira, gyakorlatára rea-gáló minőségfejlesztés megalapozásához, kiépítéséhez készült. Ez a fajta fókusz, ami egyfelől a képzési programokhoz, másfelől a pedagógusképzéshez kötődik, új megközelítést jelent a hazai felsőoktatás számára.

Az alábbiakban először az országos egyeztetés alapján meghatározott javaslatokat fogalmaz-zuk meg. A javaslatokat szükség esetén rövid értelmezéssel láttuk el.