• Nem Talált Eredményt

Politikai Szemle-

In document Religio, 1851. 1. félév (Pldal 22-26)

Szemle-O császári királyi apostoli felségének az álladalmi vizsgálat' tartását elhatározó legfelsőbb parancsa és annak folytán kiadott ministeri rendelet' következté-ben, az 18i0/SJ iskolai évre alakitott magyarországi cs.

k. elméleti álladalmi különös vizsgáló bizottmányok részéről, a' vizsgálati jelöltek' maguk' mihez tartása végett a' többiek között következő szabályok bocsáttattak köztudomásra : 1. Hogy ezen vizsgálatok, a' h ú s -véti és őszi nagy szünetek' kivételével egész éven által fognak tartatni, és az azokra való bejelentések 1851-dik évi januar' 26-tól kezdve, az illető osztályelnököknél teendők. 2. A ' j e l e l t ' szabad választása szerint j e lentheti magát az érdeklett vizsgálati osztályok' b á r -mellyikére. 3. A' bejelentés Írásban, a' szükséges bi-zonyitmányok hozzácsatolása mellett teendő. 4. A' ' vizsgálati dij minden próbatételért külön 8 pengő

fo-f rintból áll, és lefo-fizetendő Budán a' cs. k. országos fo- fő-pénztárnál. A' kiáll ott vizsgálatróli bizonyítványért 30 pgő kr. bélyegdij fizetendő az illető hivatalban. 5. A' díjfizetés' t e r h e alóli f'ölmentés iránti folyamodványok a' magyarországi helytartóság' ideiglenes főnökéhez i n -tézendők.

A' dresdai értekezletek a' karácsonyi ünnepek' el-multával csakugyan komolyan megkezdettek, az uniói szédelgők, a' demokraták eleve szeretnék hirdetni, mi-szerint a' conferencziák mit sem hozandnak létre. De mi azt hiszszük, hogy az értekezletek iránt más v é l e -ménynyel lehetünk. Mindenek előtt reméljük, hogy a' szövetség' revisiója létre jövend, 's igy Némethon' elkülönzött egyes államai ismét egy compact egészet k é -pezendnek. A' német államok megértik már az időnek komoly szavát, — elmultak már azon idők, hogy álla-mok csak önérdeköket, 's tartománynagyitást vadász-szanak. A' német államok csak a' közérdek' biztosítá-sában kereshetik föl jóllétöket. Az 1815—diki szövet-ségi alkotmánynak revisióra van szüksége. A' conferentiák' kebeléből már is két bizottmány kelt ki : az e -gyik az emiitett szövetségi alkotmány' kérdésével fog-lalkozandik, a' másik pedig a' német vám- és kereskedési kérdéseket tárgyalandja. S c h w a r z e n b e r g -nek Berlinbeni megjelenéséből és ottani fogadtatásá-ból csak kedvező következményeket lehet várni. — L e i n i n g e n tábornok a' szétoszlatott kamarai b i -zottmányt Kasselben kemény büntetések mellett minden összejöveteltől és munkásságtól eltiltá. A' s e p

-ember' 24-kei rendelet az említett tábornok által ki-hirdettetett. Az executiók napi renden vannak. Az el-r e j t e t t fegyveel-rek szinte executio' utján szedetnek be.

A l l a i s ' pöre Parisban bevégeztetett. A' kíván-csiság a' legmagasb fokra volt fölcsigázva , nem any-nyira Allais miatt, ki már előre is elitéltnek tudatott, hanem a' rendőrségi főbiztos Yon végett, kinek vétkes vagy nem vétkes volta nem ugyan a' törvényszék, h a -nem a' közvélemény' Ítélőszéke előtt forgott kérdésben. Tudva van ugyanis, miszerint az emiitett r e n d ő r -ségi biztos bizonyos Decemberegylet' összeesküvésé-nek följelentése által a'nemzetgyülés' elnapoló bizott-mányát a' legnagyobb zavarba e j t é , 's a törvényhozó és végrehajtó hatalom köszötti feszültséget még i n -kább növelé. A' hir szerint 26 decemberegyleti t a g Dupin és Changarnier urak' legyilkolására összeesküd-tek volna. Ezen összeesküvés iránti adatok Allais által jutottak Y o n ur' birtokába. Szigorú nyomozás után azonban kisült, miszerint a' vád alaptalan. Allais elitéltetése iránt semmi kétség sem forgott fön, ez b e k ö v e t -kezett, és 300 franknyi bánatpénz- és egy évi fogság-ban áll. De valljon megtartandhatja-e Y o n ur' állá-sát, miután a' közvélemény, sőt a' ministerium' kinyilatkoztatása szerint is a' rágalmakbani részvétről v á -doltatik, a' legközelebb jövő fogja megmutatni.

A' karácsonyi szent éj Páris' minden egyházaiban leirhatlan buzgalommal és áhitattal ü n n e p e l t e t e t t , az egyházak mindenütt tömve voltak, az Ur' aztalához járulók' száma meglepő volt. Ha elgondoljuk , mint szentségtelenittetett meg ezen ünnep a' juliusi k o r -mány, 's még inkább a' február forradalmi évben, mi-dőn a' rendőrség' parancsára az egyházak ezen szent éjen át zárva t a r t a t t a k , és helyettük álarezos táncz-vigalmak nyittattak meg , nem lehet nem öröm-mel elismernünk, miszerint Isten újra megérinté ezen népnek szivét. A' vallásos érzelemnek eme' föléledéséből bátran következtethetjük, hogy ezen nép Isten k e -gyelméből megmentendi magát, 's inkább hallgatand Isten' szolgáinak szavaira, mint azon bőbeszédű ál-bölcsekre , kik Francziahont az örvény felé lökték, mellyből azonban I s t e n , mint reméljük, nem sokára kiszabaditandja. A' C o n s t i t u t i o n n e I b e n neveze-tes czikk jelent meg G r a n i e r d e C a s s a g n a c úrtól Voltaire f ö l ö t t , mcllyben szerző azon j ó t é t e m é -nyeket taglalja, mellyeket Francziaország a' 18. szá-zad' Íróinak, kinek vezérök Voltaire v o l t , köszönhet.

Szerző szerint a' föladatot könnyű megoldani, ha csakugyan az emiitett hősöknek kell azon v i l á g o s s á -g o t és s z a b a d s á -g o t köszönni, mellyel a' mai Francziaország dicsekedhetik.

Romában a' szentatya mindegyre a' jótékony i n -tézetek látogatását folytatja, 's mindenütt Krisztusnak helytartójaként vigaszt és segélyt osztogat. így már csakugyan reményleni l e h e t , hogy mind az , a' mit M o t u p r o p r i ó j á b a n ezen jótékony intézetek k ö -rül r e n d e l t , a' legfényesebb sikerrel fog koronáztatni.

Az amerikai egyesült statusok' elnöke izenetét már közhírré tette ; tartalmát egy dec. 4 - é n elindult nevvyorki hajó hozta meg. Ez okirat igen igen ajánlja a' kibékülést a' különböző pártok k ö z ö t t , mellyek k ü lönösen a' rabszolgákat tartó, és ezeket nélkülöző s t a -tusok' vetélkedésének alkalmával nagy ingerültségbe törtek ki.

Szerkeszti és kiadja D a n i e l i k J á n o s . — Nyomatik Lukács Lászlónál.

R E L I G I O .

K A T H O L I K U S P O L I T I K O - E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I L A P .

B U D A - P E S T E N , JAN. 7. 1851. 3 . HARMADÉVI FOLYAM.

M e g j e l e n i k e ' l a p h e l e n k i n t h á r o m s z o r : k e d d e n , c s ü t ö r t ö k ö n - és v a s á r n a p o n . Az e l ő f i z e t é s i d í j f é l é v r e p o s t á n h e l y b e n 5 frt p. p . — E l ő f i z e t h e t n i m i n d e n p o s t a h i v a t a l n á l , P e s t e n a1 s z e r k e s z t ő s é g n é l ( Z ö l d f a - u t c z a , 3 1 9 . s z . ) és H a r t l e h e n K. A. k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .

TARTALOM : L e h e t - e a' nemkatholikusoknak más elvök a' szentírás' értelmezésében mint a' katholikus^

nak.— Az irgalmas barátok Magyarországban. — Nyilt levelezés. — Egyházi tudósítások.

Politikai szemle. — Vegyesek.

L e h e l - e a' nemkatholikusoknak

más e l v ö k a' s z e n t í r á s ' é r t e l m e z é s é b e n mint a' katholikusoknak.

Ha a katholikus értelmezési elv ollyasmit foglal magában, mit a' visgálódó ész egész terjedelmében nem csak helyesel, de sőt parancsol i s : akkor elvben tőlünk nem különbözhetnek, hacsak a' józan észszel ellenkezni nem akarnak. Már pedig világosan megmu-tathatjuk , miszerint a' kath. elv nem csupán észszerű, hanem csak is egyedül helyeselhető az okfejtő ész által.

A' beszéd' értelmének az a' legkönnyebb nyitja, mellyen a' szóló maga nyilatkozott. Nincs pedig, a' ki tagadhatná, miszerint a' beszélő a' közbeszédmód által kívánja gondolatait közölni, tehát a' hallgatót is ugyanaz által eszméinek fölfogására vezetni ; kö-vetkezőleg a' melly értelem a' beszédmóddal ellenke-zik, mellyet a' szóló követett, az nem ennek az ér-telme. Alkalmas v o l t - e az ejtett szó vagy mondat ép azon gondolat' kifejezésére, mellyet a' szentiró kö-zölni akart : ez ollyan kérdés, inellyre sem katholi-kus, sem nemkatholikus máskép nem felelhet, mint, hogy a' szóló azt alkalmasnak tartotta ; különben a -kart volna ugyan értetni (mert azért beszélt), mégis szándékosan érthetlenül nyilatkozott volna, mit okos ember nem tesz. Némellyek szerint az i r ó k , különö-sen a ' próféták, néha maguk sem értették mondatai-kat. IIa ez igaz, és a' mondatok' közvetlen értelmére vonatkozik, ugy ollyan szövegeknél nincs semmi mód az iró' értelmét kifejteni ; mert senki sem bírja az Írónak azt az eszméjét eltalálni, mellyet ő nem gon-dolt, 's szavakba nem foglalt. Mi azonban nem kép-zelhetjük azt, hogy a' látnók saját szavaival semmi gondolatot össze nem kapcsolt volna ; ha pedig gon-dolt valamit, bizonyára a' szavakat is hozzá szabta ; különben ollyan ihletést kellene feltennünk. melly által a' próféta' nyelve ellenkezett volna elméjével,

E L S Ő F É L É V .

e' megzavarás pedig a' látnoki megbízásnak gúnyja v o l n a . E n n é l f o g v a nincs olly szöveg, mellyben a' használt beszédmód az iró' gondolatát kifejezni képes nem volna. Mivel tehát az iró a' bevett beszédmód által kivánt értetni, és a' mondottak szerint rendesen meg is értethetett : következik, miszerint legegysze-rűbb és legátalánosabb kulcs az iró' gondolataihoz a' közbeszédmód. Igen, csak minden körülményei az értelmezendő beszédnek teljesen meg legye-nek határozva; mert a' beszédmód azok szerint vál-tozik; e' tárgyról, ezen beszédfolyamban,-e' czélbói, ezen hallgatók előtt máskép használom a' szavakat, mint ugyanazokat más contextusban, más tanban, szó_

Mind azon szent mondatok, mellyekből némelly tudósok be akarják bizonyítani, miszerint a' p r ó -féták néha maguk sem értették volt,a'mit beszéltek, vagy másról szólnak, vagy csak annyit mondanak, hogy látnoki küldetésük egykor a'jövendőlés' telje-sedéséből egészen nyilvános lesz az utódok előtt ; vagy végre, hogy a' látnokok's kortársaik nem é r -tették a' képlet' jelentését 's a' létesülés' részleteit.

Ez pedig mind mást tesz, mint hogy szavaik' é r t e l -mét nem fogták fel. Tudnillik különbség van a' szö-veg' betüértelme, és a' tárgy' históriája között.

Legyen, hogy ez utóbbiból azt eleve nem tudták, mi a' betiiértelemben kifejezve nem volt, de hogy a' szavakkal kifejezett betüértelmet nem tudták volna, azt el nem hihetjük. Dániel 12, 5—9 nem érté az időmeghatározást, mellyet a' látott f é r fiútól hallott ; ám itt is történeti adat volt é r t -hetlen, mellyet bővebben kifejezni a' jövendölés' titka nem engedé, sajátlag tehát az alkalmazás, a' dolog' concretuma volt homályos. Valamint p é l dául Farao el tudta mondani álmának b e t ü é r t e l -mét, de nem értette a' kövér és sovány tehenek' jelképét : ugy megengedjük, mikép Isaias próféta sem idejét sem nevét nem tudta azon szűznek, kitől születendőnek hirdette a' Megváltót 7 , 14.;

vagy nem tudta az üldözők' neveit, a' kinzás' n e -meit, a' szenvedés' helyét, idejét 'stb . midőn 52, 13. — 53, 1—12. Krisztus' kínszenvedését j ö v e n dölte : de azért egészen érthetlenek voltake e -lőtte, az ihletett látnók előtt, saját szavai ?

2

val más körülményekben. Ha tehát a' beszédmódot mindenütt teljesen meghatározhatnék : akkor az iró' gondolatát is mindig feltalálnék; mert a' meghatá-rozott beszédmód épen maga a' szavakba öltöztetett gondolat, melly se j o b b r a , se balra más gondolatnak helyt nem ád. E ' szerint az értelmezőnek feladata : a' beszédnek minden körülményeit, ha lehet, megha-tározni, és az értelmezéstan arra való, hogy a' körül-mények' kiismerésében utmutatást adjon. Bele értünk pedig mindent , mitől a' beszéd' értelme függ, mert az csakugyan mind a' körülményekhez t a r t o z i k , le-gyenek azok külsők, vagy belsők ; mindannyi e' négy főkérdésbe könnyen összefoglalható : ki beszél, mit, hogyan, és k i n e k ? Az első kérdés ismerni kivánja a' szólót minden viszonyaiban, h a z á j á t , k o r á t , polgári vagy egyházi állását, miveltségét, czélját, mellyet irata által elérni kivánt 'stb., szóval mind azt, mit externa et interna conditio alatt értünk. A' második visgálja, mi tárgyaltatik , tekintve egész terjedelmében ( c o n textus), és összehasonlítva a' párhuzamban álló t á r -gyakkal ( j i a { t á l h f / M , á v á l o y a , i v c c v r i o í p a v a ^ A' h a r -madik a' nyelv és előadás' minőségét (usus loquendi, tropi, allegoriae, parabolae, s y m b o l a , mythi etc). A' negyedik az első hallgatók vagy olvasók' szellemi és polgári körülményeit, 's mennyire alkalmazá magát a' szóló ezekhez (accomodatio). A' ki tehát e' négy kérdésre i\ly körülményesen meg tud felelni, arról kétség sincs, hogy az iró' értelmét kitalálta. Ez az értelem sem több sem kevesebb bizonyossággal nem m r , mint a' milly bizonyossággal megfejthetők ama' kérdések. Ha a' felelet csak valószínű 's ki nem elégítő : akkor az értelmezés' hitelessége is bizony-talan. 'S most mit vesz észre a' tisztelt olvasó? Vi-lágos , hogy az egész értelmezés' m u n k á j a nem más, mint történeti eljárás, tudnillik ama' négy kérdésnek históriai megfejtése tanuk által. T é n y az mind, a' mi bennök foglaltatik, tényeket pedig megbizonyítani csak történeti adatok által lehet. Maga a' szavaknak szótári jelentése is csak a' nyelvszokás' adatain, az írók' példáin a l a p u l , 's az egész okoskodás ebben központosul : a' kétes sző más helyeken igy meg igy használtatott (factum) : k é r d é s , mellyik értelem e -gyez a' beszéd' többi körülményeivel. Már hogy ama' számos körülmények k ö z t , mellyeket az értelmező-nek ismerni k e l l , némellyekre az adatokat maga a' szerző a d j a : ez az értelmezés' históriai természetén nem változtat s e m m i t , csak annyit t e s z , miszerint az iró maga is t a n u j a a' beszéd' többrendii körülmé-nyeinek ; miokból az értelmezőnek nagyon természetesen az iró' tanúságát főleg számba kell venni, 's a -z u t á n , hol a-z elégtelen, más tanukat keresni.*2) De

*2) A1 h e r m e n e v t á k , bár mennyire különböznek e g y -mástól a' r e n d s z e r b e n , vagy az elvek'

alkalmazá-hiszeii az értelmezés' históriai természete tisztán áll már az értelmezés' fogalmában, t. i. azt keresi az ér-telmező, mit gondolt légyen az iró, midőn ezt vagy azt irta v o l t , mi nem m á s , mint egv ténynek k u t a -tása , mellyre első tanú az iró, azután mindazok, kik a' leirt s z a v a k ' i g a z értelméről hiteles tudomással bir-nak. Ugyanis a'szólónak irott nyilatkozata az olvasók előtt, főleg a' századokkal későbbi, más nyelven, más körülmények között nevelkedett olvasók e l ő t t , nein áll mindig olly teljes h a t á r o z o t t s á g b a n , mint az iró' elméjében. Talán a' szavak többre vagy kevesebbre is t e r j e d h e t n e k , mint őket a ' s z e r z ő v e t t e , talán el van valami h a l l g a t v a , mit a' szóló hozzá gondolt, de ki nem fejezett, 'stb. E k k o r tehát az a' tanúsko-d á s , mellyet az iró tesz közlött gontanúsko-dolatáról, noha az iró' fölfogása szerint alkalmas és elegendő vala, az olvasót mégis némi bizonytalanságban hagyja. É s ezt a' bizonytalanságot sokszor eloszlathatják más tanuk, kik előtt az érfhetés'egyéb tényezői bizonyosan t u d -va v a n n a k . *3) Mert a' kik ismerik az irónak egész.

s á b a n , mégis az értelmezés' történeti természetét egyátalában megismerik ; például csak a' k ö v e t -kező nyilatkozatokat hozzuk fel : R á n o l d e r Herrn, bibi. p. 33.: ,In sensu plene eruendo omnia auctoris, primorum lectorum, aetatis cet. a d j u n c -ta historica in censuin vocanda s u n t , sed alioquin ipse quoque sensus sernione expressus res facti est pariter ac usus loquendi, u t p o t e aequo in facto positus, ceu quid historic! investigandus est.' P a t r i t i u s F e r e n c z , romai jezuita tanár, 1844ben kiadotté' czimü munkájában : ,De i n t e r pretatione scripturarum sacrarum' egészen m a g á évá teszi .1 a h nnak ide tartozó nyilatkozatát, g î tera, ugy mond, regula ea est, quam ex J a h n i E n -chiridio transcribere non piget. U t sensus penitus perspiciatur, necessarium quoque est, ut omnia — authoris adjuucta historica seu circumstantiae c o n f e r a n t u r , uti quis et qualis sit libri author, an rudis vei e r u d i t u s , an more suae aetatis philoso-phies ut Ecclesiastes , vei an theologus ut Paulus, unde oriundus, ubi adoleverit, in qua regioné, in quo loco , e t q u i b u s lectoribus seripserit, quo s e r -mone et stilo u t a t u r , quo ingenio praeditus fuerit, qua aetate v i x e r i t , et qualis fuerit illa aetate et iu illa regione reipublicae et religionis conditio.' Sőt már aranyszájú sz. .János ezekkel összehangzólag nyilatkozott, kinek szavai egyszersmind mutatják, milly jól értették a' szent atyák a' hermeneutikai szabályokat : ,Non enim, ugy m o n d , hunc locum tantum excutiemus, sed et contextus omnem s e -riem, et pro quibus dicta sint illa, a quo, ad quem, quam ob causam, quando et quomodo (Horn, in in verba J e r e m . Non est in homine via ejus).

*3) Nincse péld. Demosthenes' akármelly b e s z é d j é -nek egész históriája, melly-nek ismerete nélkül j ó l nem é r t e t h e t i k ? Vagy sz. Lukács nem alkalmas t a n u - e , midőn az apóst, cselekedeteiben ollyan.

adatokat nyújt, mellyek sz. Pál' leveleinek é r t h e -tésére lényeges befolyásuak ?

19

szellemét és beszédmódját, látják életét, vele foly-vást vagy soká társalognak, az általa megírt tárgyak-ról többszöri nyilatkozatait hallják: bizonyára vagy egyenesen meghatározhatják az igaz értelmet, vagy legalább arról tehetnek tanúságot, mi egyez az ő gondolkodásával , 's mi nem. Legyen teszem az irat-ban valami kétértelmű kitétel, ha az egyik értelem ellenkezik az írónak jól ismert jellemével, vagy hi-tével : valóban nevetséges, hogy ne mondjam gonosz értelmező volna a z , ki ama' történeti ismeret' rová-sára a' puszta szavak' száraz jelentését követné ; az annyi v o l n a , m i n t h a a'keresztény Írónak*"4) efféle közmondatu kifejezéseért: si diis piacet, pogány hit tulajdoníttatnék, nem ügyelve a r r a , mit tanúsítanak róla a' történeti adatok, 's kortársak.

Midőn tehát mi kathoííkusok azt sürgetjük : magyarázd a' szentírást történetszerüleg, azaz: fejtsd ki az értelmed mind a' közbeszédmód által nyilatko-zott írónak, m i n d , a' hol szükséges, egyéb alkalmas tanuknak adataiból, 's azt másokkal helyesen kö-zöld : lehetetlen a' nem katholikusoknak ezen elv ellen kifogást t e n n i , ha csakugyan megismerik azt, miszerint a' történeti tárgyakat tanuk által kell és lehet egyedül megbizonyítani. Ugy kí-vánja azt a' dolog' természete ; 's ők maguk is, ha péld. Cicerónak Atticushoz vagy Sulpiciushoz irt levelét értelmezni a k a r j á k , a' homályos czélzásokban szorgosan ügyelnek ezen barátainak vagy megelőzött vagy következett nyilatkozataira, mellyekből néha egyedül érthetők a' közlött gondolatok. Ls mennyit nem rejtett az élő baráti kebel magában, az írott sza-vak' könnyebb felfogásához v a l ó t , mit az utódok nélkülöznek, hahogy sehol fel nein jegyeztetett. Csak azt kívánjuk tehát a ' nemkatholikusoktól, hogy a' szentírás' értelmezésében is hallgassák ki az illeté-kes t a n u k a t , a' mesterek' tanítványait, 's barátait.

Ezek pedig nem m á s o k , mint az ős keresztény egy-háznak tanitó k a r a , ama' férfiak, kik vagy közvet-lenül , vagy közvetve az apostolok' értelmét felfog-ták , és sérthetlen hagyományul megőrizték. (Vége k ö v . ) M á r k f i S.

A z irgalmas barátok Magyarországban.

f Jel alatt felfogott 's ezen lap' múlt 1'. é. 74-számában beiktatott, czikkében az író egy hosszas, kí-méletlenségekkel telt erkölcsi tanítást tart a'

magyar* ") Például R o s e n m ü l i e r Györgynek, ki sz. J e -romosról igy ítél : ,Ex hactenus dictis satis, ut opinor, apparet, sanctum (si diis placet) H i e r o -nymum cum omni sua eruditione hebraica, graeca, latina, geographica etc. fuisse monachorum s u -perstitiosissimum, omnis r e r a e eruditionis theolo-gicae expertem' (Hist, interpr. 11. ss. P. III. Lips.

1807. p. 393).

országi irgalmas barátok' szerzetének. Czikkiró me-részen megtámadja a' magyarországi irgalmas szer-zetet. Ha szükség lenne azt védelmezni, nem hoznék fel más adatot mint azon j e g y z é k e t , melly évenkint ugyanazon szerzet által ápolt és gyógyított betegek' száma felett készíttetik. Már abból is lehetne jóté-konyságát, az emberiség iránti áldozatkészségét és hasznosságát eléggé láthatni. De ugy hiszem nincsen e' h o n b a n , ki meg nem lenne győződve e' szerzet' érdemeiről. Ezt adatok, számok bizonyítják,

mellye-ket, eltagadni, de még kétségbevonni sem lehet.

Vagy azért támadta meg, és kívánja e' nagy szükségü szerzetet hazánkban eltöröltetni, mert van-nak egyes tagjai, kik hibásak vagy vétkesek ? Azért mivel némellyek elhagyák a'szerzetet? Ha ebből kel-lene is Ítélni az egyházi testületek felett, még sem lehetne elmondani Catóval: ,cetem m delendain 'stb' : mert mutasson czikkiró az egyház' kebeléből e g y l e -t e -t , vagy -tes-tüle-te-t, mellynek hibás -tagjai ne - talál-koznának. Nem találtunk-e a' clerus' részéről is pél-d á k r a , miszerint többen elhagyták az egyház' ke-b e l é t , és idegen vallásra, 's házasságra tértek á t ? Nincsenek-e erre számos esetek ?

Igen rosszul magyarázza és alkalmazza tehát czikkiró a' ozőllőgazda' példáját. Az igaz, hogy, mint czikkiró m o n d j a , a' t ő k é t , ha fanyar gyümölcsöt te-rem, el kell vágni. De az irgalmas rend' egyes tagjai csak a' tőke' gyümölcsének egyes szemeit képezhetik.

Már pedig ha a' szőllőfürtben egyes rothadt szemek találkoznak, ezeket kell elvetni, és nem a' fürtöt vagy a' tökét. E s igy ha egy testület' egyes tagjai hi-básak, ezektől kell azt megmenteni, 's nem az egé-szet eltörölni.

Midőn azt kívánja czikkiró: ,Aut s i n t , 'stb.

történeti járatlanságot, vagy elfogultságot mutat.

Mert az egyház' törvényei nem mentek- e időszakonkint számos változásokon keresztül ? Nem azért t a r -tatnak-e folyvást egyházi tanácskozások és zsinatok ? Különösen az egyházi fegyelem nem reformáltatik-e folytonosan ? és azért nem lehet az egyházról 's an-nak egyes testületeiről — természetesen a' lényegese-ket ide nem nem értve — azt mondani: ,aut sint ut sunt, aut non sint.'

De az irgalmas rend' életében sem igen jártas a' czikkiró. Mert a k k o r , midőn a' kitérő tagoknál csalást emleget, emlékeznie kellett volna, mikép azok-nak nagyobb része saját rokonaik által segittettek a' tanulás' ideje alatt; azok pedig, kiknek rokonaik vagy nem voltak vagy tehetetlenek, kénytelenek voltak magokat adóssággal terhelni, és az asztalért és la-kásért egész képeztetésük' ideje alatt köteleztettek a'

szerzet' hivatásához tartozó szolgálattételtkre.

Mindez koránsem mentség sem alap arra nézve, hogy valaki az irgalmas rendi fráterek közül

,pri-2*

/

A' rend: felszentelt papjainak helyzete 's állító-lagos elnyomásuk miatt is panaszt emel czikkiró. Az elnyomattatást abban keresi, hogy azok a ' f r á t e r e k fölé nem emelkedhetnek. De ez a' szerzet' üdvös s z e r k e -zetéből ered. Mert ennek hivatása : a' szegény 's szen-vedő emberiséget ápolni és gyógyítani. Minden tagok t e h á t , kik azt teljesitik, méltán igényelhetnek illő állást, és követelhetik, hogy háttérbe ne szoríttassa-nak. Itt csak a' szolgálatok és érdemek szerinti illő osztályzat valósittatik. Mindenkinek saját köre m e g -hagyatik. A' felszentelt papok a' lelki vigasztalással 's isteni-szolgálattal foglalkoznak, mellyeknek nem felelhetnének m e g , lia a' rend' elöljáróinak terhes és sokoldalú kötelességeit vállalnák magokra. Szá-mos szerzetekben történt már, mikép az egyének fel-szentelt helyezetükben egészen elhagyták azon kézi munkásságot, melly végett szerzetük alapíttatott. így lenne ez az irgalmasokkal is, lia a' felszentelt papok nyernének túlsúlyt. E z magából a' szerzet' szerkeze-téből ered. Az a' közjó 's az emberiség' magas czél-jai által szükségeltetik. Csak ugy lehető annyi hasz-nos szolgálatokat 's jótékonyságot kifejteni. Ezek igy lévén, fel nem f o g h a t o m , mikép a' czikkiró még az irgalmas szüzeket is feljebb emeli ennél az igy szer-kezett férfi irgalmas rendnél, a'midőn nyilván kíván-j a , a' budai kórházat gondviselésük és kezelésök alá bizatni. Talán ő sokkal több türelmességet vár az irgalmas szüzektől, azért vetette fel magát v é d l o v a g -j u k k á V

Igen ismeretlen czikkiró a' budai ház'

Igen ismeretlen czikkiró a' budai ház'

In document Religio, 1851. 1. félév (Pldal 22-26)