Politikai Szemle - Religio, 1850. 1. félév

Bajorországban 12,369 zsidó család 57,498 lelket számlál. A'kormány egy, a' zsidók' emancipatióját tárgyazó törvényjavaslatot terjesztett a' követkamara elé.Scharp kö-vet, a' bizottmány' előadója, mi fölületest az emancipatio mellett közönségesen fölhozni szokás, következőkben t e r -jeszté elő. Törvényhozásunknak, a' zsidókat nyomó hatá-rozatai a' vallási 's politikai türelmetlenség 's előítéletek' korából jöttek le hozzánk, 's ha valaha szükségesek, vagy czélirányosak lehettek is, napjainkban tökéletesen alapta-lanoknak bizonyulnak be. Sérelmesek azok az emberi mél-tóságra nézve, és legnagyobb mértékben igazságtalanok;

mert minden különbség nélkül egy egész vallási társulatot sújtanak. E' mellett czéljoknak, melly a' keresztények' biz-tosítása lenne a' zsidók' csalásai 's uzsoráskodásai ellen, meg nem felelnek. A' becsületes zsidót nyomják 's meg-gyalázzák ; a' gaz által kijátszatnak. Mondatik ugyan, hogy a' zsidó religio a' keresztényivel össze nem férő tanokat tartalmaz,de ez ép olly valótlan,mint igazságtalan.A' zsidó religio az ó-szövetségen alapszik, 's a" Talmudra támaszko-dik, 's valamint Krisztus' tana, az Isten' egyvoltát, az ön-fentartást 's a' felebaráti szeretetet hirdeti. Az ellenséget is szeretni tanitó (?) religio helyben nem hagyhatja más val-lás-felekezetbeliek' megcsalását, vagy az ezek' irányábani esküszegést. Mit néhány rabbi ferdén tanított, azt a' mai zsidók, mint hibásat félrevetik ; egyébkint is ezen, több-nyire a' legszivtelenebb elnyomás' keserű érzetének per-czeiben elkövetett botlások, valamint könnyen megfogha-tók, ugy menthetők is. Ha tehát a' zsidók' religiója nem szolgáltat elégséges okot a' polgári jogok' megtagadására, talán e' jogokat azért kell tőlük folyvást megvonni, mert azok' élvezetére, mint a' miveltség 's polgáriasodás' ala-csony fokán állók, méltatlanok és éretlenek ? Ez előbb áll-hatott, de most már a' keresztényeket a' polgáriasodásban utolérték. Vagy talán azért, mert a' földet nem mivelik, mesterségeket nem űznek, 's csak kereskedésből és uzso-ráskodásból élnek ? Ez gúnynál egyéb nem lehet ; századok óta a' földbirtok megtagadtatván tőlök, minden czéhekből, az álladalom' minden szolgálatiból ki lévén rekesztve, kizá-rólag a' kereskedésre voltak kényszerítve. Vagy talán attól

tartunk, hogy azon esetre, ha a' keresztényekkel ugyanazon jogokban részesittetnének, az ipar, a' tudományok, a' mii-vészetek' mivelésével ezeket megkárosítanák, 's jóllétüket aláásnák ? Ha a' törvény' korlátai között maradva hasznos vetélytársakká válandnának, kinek lehetne ez ellen alapos kifogása ? IIa törvényt sértenének, ugy alkalmaztassák el-lenök ennek kérlelhetetlen szigora. Némellyek' nézete sze-szint a' keresztény álladalom' ideája nem engedi, hogy az ügynevezett zsidó törvények megszüntessenek. Ezt minden ellenvetések között, előadó legkevesbbé foghatja meg. Lás-sák mások, mint egyeztethetik meg a' kereszténység' fön-séges tanait mások' elnyomásával; szerinte ész és vallás, igazság és méltányosság egyiránt parancsolja azon törvé-nyek'végképi eltöröltetését.—Ruland az előterjesztett kér-désnek megmérhetetlen fontosságát emeli ki, főkép a' jö-vőre nézve. Minden meg volt már kisértve, úgymond, az emberi-nemnek a' zsidók melletti fölbuzditására, de ered-ménytelenül. A' legfölvilágosodottabb emberek ellenszegül-tek, a' nép legelhatározottabb ellenszenvét több izben és kebelrázó erőszakoskodásokkal bizonyította be. Már több-ször szőnyegre hozatott az emancipatio az országgyűlése-ken, ámbár korlátoltabb kiterjedésben; de rokonszenvre soha sem talált. Ha a' bajornép fejenkint szavazna, kisülne mennyire borzad attól. Oka ezen ellenszenvnek a' törzs- és jellemkülönbségben fekszik; a' történelem a ' z s i d ó népet az ókorban hütelennek, háládatlannak, bosszúállónak, csa-lónak, gyávának jellemzi ; az ujabban azt követelőnek, ma-kacsnak, kegyetlennek festi. Vessünk csak egy pillanatot a' bajor nép' megpróbált jellemére, 's ki ezt lenézni nem akarja, a' különbséget kénytelen bevallani. Habár a' kor-mányok az ujabb időkben a' keresztény álladalmat megin-gatni törekedtek is, a' nép még szilárdul ragaszkodik ah-hoz. Ha az álladalmi életet nem akarjuk romba dönteni, ne foszszuk meg a' népet annak utolsó támaszától, 's ne ron-tsuk le a' keresztény hit' elsőbbségét. Szónok nem akar az

evangéliumra hivatkozni, de igen a' nép' szellemére, melly a' kereszténység' fönsőbbségében anyagi és szellemi kezes-ségét pillantja meg. A' nazarenust szidalmazó zsidó nép nem áldhatja meg annak követőit, 's a' nép, mellyet val-lása fölhatalmaz arra, hogy az idegenekkel uzsoráskodjék, nálunk, vele homlokegyenest ellenkező idegeneknél rokon-szenvre soha sem találhat. Emlékezzünk csak milly roppant részt vettek a' zsidók a'legujabb zavarokban,milly tulbuzgó hirdetői voltak a' demokratia' u j tanainak ; ez azon hitükből magyarázható, hogy a' messiások' útját a' keresztény intéze-tek' romjai egyengetik. És mennyire borzadnak a' zsidók a' földmiveléstől ! Sir Montefiore pár év előtt temérdek pénzt gyűjtött számukra, 's ezen nagy kiterjedelmü földbirtokot vásárlott használatukra ; a' következés az lett, hogy a' zsi-dók kijelentették, miszerint vallásuk megtiltja nekik a' földmivelést ; sőt fölül rá a'jerusalemi rabbi őtet, mint val-láshagyásra csábitőt, átokkal sujtotta.'S valljon,ha a' zsidók bíráskodhatnának fölöttünk, lenne e' bizodalma a' népnek olly Ítéletben, mellyet nem keresztény mondana fölötte ? Eltűnnék a' bizodalom, mellyet a' nép az igazság 's törvény' szentségébe helyhez; pedig j a j ! azon álladalomnak, melly-ben oda a' bizodalom. Ha a'zsidók' eniancipatiojával a' ba-jor nép' jogán csorba ejtetnék, egy dulónak csak ezt kel-lene izgatólag a' nép' fülébe kiáltani : „íme bajor nép ! igy gázolják sárba a' te legszentebb jogaidat," 's ezen szikra, minden másnál veszélyesebben gyújtana. Erről nem lett volna szabad a' kormánynak megfeledkezni, 's ki a' keresz-tény álladalom' javát szívből akarja előmozdítani, ezt fon-tolóra venni el ne mulaszsza. Az emancipatio mellett szóló urak, a' sajtó'magasztalásait viendik haza magukkal; kik

ellene szólottak, a' sajtó' gúnyai- 's rágalmaival borittatnak ugyan el, de a' bajor nép' többségének köszönetével eléggé leendenek kármentesítve. Szónok nagy tetszés közt végezte beszédét. Fink politikai, de különösen gyakorlati szem-pontból, tekintetbe véve a' nép' javát, az emancipatio el-len szavaz. Criimer u t á n , ki máskor vérpaddal fenyegeti mindazokat, kik párttöredékéhez nem tartoznak, ez alka-lommal, a' törvényjavaslatot pártolva, majd elolvadott a ' keresztény szeretet- és kibékiiléstől. Sepp vette föl a' vitat-kozás' fonalát. A' hazátlan zsidó nép, kezdé, hol csak lete-lepedik, mindenütt olly szemtelenül tolakodólag terjeszti szét magát, hogy maholnap saját hazájukból kiszorítja a' többi polgárokat. Vessünk csak egy pillanatot Spanyol-országra ; itt kedvezésekben részesittettek, 's az országot tönkre juttatták. Lengyelországban, hol minden kedve zés nélkül is elharapództak, a' nemesség- 's népnek kincsét egyiránt kiszívták. Az orosz czár ötven évi adómentességet igért, 's földet ajánlott nekik ; tunyaságból mindezt vissza-utasították. Kimutatja szónok, milly sebesen szaporodnak a' zsidók Németországban, 's mit várhat a' nép tőlök, melly ha védtelenül kezökre kerül, gyötrőit 's vampyrjait maga vagy elűzné vagy agyonverné. A' valódi emancipa-tióval megkínálta a' zsidókat a' kereszténység, de ők ezt megvetették; mindég csak a' zsidók' üldöztetését szokás fölmelegitni ; szónok véres példákat hoz föl, milly kegyet-len üldözőkké tudnak az üldözött zsidók fajulni. Bár csak a' keresztény katholikusoknak biztosíttatnék azon vallási szabadság, mellynek a' zsidók örvendenek. Az emancipatio a' zsidót nem fogná megváltoztatni ; a' zsidó örökre zsidó marad. Herder, Fichte, Schelling' irataiból merített idéze-tekkel tünteti ki, milly temérdek gonosz háramlott 's há-ramland még a' keresztényekre a' zsidók' részéről. A' zsi-dók iránti kedvezésből elvettetett az esküdtszékeknél a' keresztény esküforma, de épen azért milly bűnös könnyel-műséggel játszanak sokan az esküvel. Pfordten minister erősen ragaszkodik a' keresztény álladalom' eszméjéhez, mert meg van győződve, hogy, ha az álladalmak kereszté-nyek lenni megszűnnek, azonnal összedől egyátalában.

minden álladalom is. Nem szól ő emberiségi szempontból, sem azokéból, kik a' zsidók' religiójának reformálását sür-getik ; annak legjobb reformálása az átmenet a' keresztény hitre. O is vonakodnék zsidókat birákul alkalmazni, 's el-ismeri hogy a' nép illy merénylettől visszaborzad ; de sem azt nem hiszi, hogy Bajorországban a' zsidók birák legye-nek, sem azt, hogy azok ministeri polezra vergődjenek.

Csak azért emel szót a' törvényjavaslat mellett, mert fölfo-gása szerint a' törvényhozó politikának gyakorlati szem-pontja, annak elfogadását javasolja, 's hogy hite szerint ha nem is 1850-ben, 1880-ban e' törvényért bizonyosan kö-szönetet aratand. Dr. Mayert választó kerületéből hozzá érkezett kérvények' roppant száma birta a' többi közt arra, hogy valamint ezen iratok, ugy ő is az emancipatio ellen legelhatározottabban síkra keljen. Allioli a' keresztények' jogait védelmezi. Ha a' zsidók mód fölött elmerültek a' ke-reskedésbe, ezt nem kénytelenségből, hanem önhajlainukból teszik. A' keresztények a' zsidók' szolgáivá lettek, mert he-lyettek szántani, kovácsolni, építeni kénytelenek. Egy, a' kereskedésbe annyira elmélyedt nemzet, nyerészkedési vágyból, könnyen lesz a' vele ellenkezésben álló kereszté-nyek'kizsákmányolója. 'S ezen kizsákmányolási düh olly kelés a' zsidók' testületén, melly a' keresztényeknek okoz legtöbb fájdalmat. A' nép' szava eléggé tanúsítja, hogy hol a' zsidók befészkelik magukat, a' keresztény lakosok mind-inkább elszegényednek. 'S ezen baj annál veszélyesebb, minél bizonyosb, hogy az a' zsidók' vallási elveikből

kelet-kőzik. A' zsidók' vallása mindenben politika, 's politikájok mindenkor vallásuk volt. Keresztény hite' parancsából szólt az emancipatio ellen, 's a' török költővel tart, ki azt mond-ja : „Vess egy falatot a' tengerbe, ha nem látmond-ja is a' hal, látja ezt mindenesetre az Ur." Wolfsteiner az emancipatio ellen beszélvén kimutatja, hogy a' zsidók' vallása nemzeti vallás, tehát vallásuk egyszersmind politikájok is. A' köz-nép' előítéleteit kímélni, 's csak lassan kell eloszlatni. Egy illy előítélet' régi szójárása azt tartja, hogy a' zsidó a' nép között épen az, mi a' kecske a' kertben. Ezen előítéletet oszlassák szét előbb a' zsidók, 's akkor kívánják, hogy egyenlő jogokban részesittessenek. Schmiedt a' törvényja-vaslatért nem szavaz köszönetet a' ministeriunuiak ; sőt az nagy szerencsétlenség szemeiben, mellyet néhányan az or-szág' nyakára szeretnének hozni. A' keresztény álladalom' ideáját látja általa veszélyeztetve. Azok szivét, kik eddig a' ministerium' hivei voltak, attól elidegeníti, 's elkeseríti ; nagy hálátlanság e' hűségért a' zsidók' lábai alá vettetni.

Koller azt tartja, hogy a' zsidóknak előbb maguknak kell magukat veszélyes nézeteik 's bűnös szokásaik alól eman-cipálni. Végre Döllinger jutott szóhoz, 's három óráig tartó olly fényes beszédet tartott, minőt legalább ez idei ülések nem nyújtottak. Szűkebb korlátok közé szorított emanci-patio ellen nincs kifogása ; ő és Allioli elsők sürgettek ily—

lyent ; de midőn a' végképeni emancipatio követeltetik, nem hallgathat. Az emberiség-, s korszükségekre támaszkodó okok, előtte merő üres phrasisok. A' harcz merőben szel-lemi, 's a' veszedelem legközelebb nem az anyagi jóllétet fenyegeti. Az irlandi katholikusok' állapotának a' bajor zsidókévali összehasonlítása, nem ez utóbbiak' kárára tör-tént. A' katholikusokat az emancipatio az álladalom' több hivatalaiból kizárta, 's a' jelen törvényjavaslat korlátlan átalánosságu. Vagy talán megbízzunk a' kormányban, hogy jól fogja ezt fölhasználni? Ezen bizodalomnak inga-tag állapotunkban nincs helye. Akarjuk-e, hogy az összes bureaukratia zsidó kezekbe kerüljön ? Hogy minden tanári székeket ók foglaljanak el ? Egyház és álladalom még sok-kal inkább összefüggenek, mintsem hogy ez helyeselhető lenne. Nem akarja, hogy az álladalom keresztény jellemétől inegfosztassék. A' zsidók magok se idegenkednek attól, hogy ezen jellem megőriztessék. Riesser, a' frankfurtiak' előharczosa, ugyanezen vélemény mellett nyilatkozott ; csak addig nem forgunk veszélyben, míg a' keresztény elvektől el nem pártolunk. Az izraelita vallásos kötelességeinek megsértése nélkül, be sem léphet a' keresztény álladalomba ; ugyanazon kötelességek ellentétben állanak azokkal, mely-lyeket az álladalom saját szolgái elé szab. Mi őket kitűzött jutalom által akarjuk eltántorítani. Valamint mi, ugy a' zsidók sem szűkölködnek közönyös hittársakban, ezen kö-zönyösek ugyanazon téren egyesülve veszélyesekké válhat-nak. Az által, hogy a' zsidók' mivelödését minden esz-közzel lehetővé tettük, elég jogokban részesítettük őket ; most, midőn velünk ugyanazon miveltségi fokon állanak, egy vészterhes phaenomen tűnik szemeinkbe, hogy t. i. ők az ellenzék' soraiban foglaltak helyet. De mondják, nyis-sunk u j tért a' zsidóknak, hogy ők a' mi társadalmi intéz-ményeinkkel kibéküljenek, 's ezáltal egy fenyegetődző ve-szély elhárittassék. Itt tehát csak a' jövő' reményei körül forog a' vita. Mi az álladalmi életet illeti , nincs ugyan szónok minden remény nélkül, de egyébben megdönthetet-len okoknál fogva, reményvesztett. Vannak, kik hiszik, hogy a' zsidók velünk assiiniláitatnának, 's őszinte bajorok-ká válnának. Napoleon is e' reményben élt, 's csalódott. Itt a' szónok egy helyet idéz Mózes 5 k. 28 fej., melly szerint ,,e' nép végkép szétszóratik, 's a' népek' egyike közt sem

lé-szen tartós maradása." Mások a' választó falat akarják ledönteni közöttünk 's közöttök ; a' házasságot velők meg-engedni, azaz a' polgári házasságot behozni. De ez ellen a ' nép a' leghatározottabban ellen fog szegülni, 's így alkot-mányos életünk' koporsójába uj szeg fog veretni. Franczia-országban a' polgári házasság semmi változást sem hozott létre, kivéve, hogy férj és nő egyiránt kitaszittatik, egyik az egyházból, másik a' zsinagógából. Az izraeliták' dogmája is az emancipatio ellen szól. A' zsidó számkivetésben hiszi magát lenni, 's Messiásróli reményei, valamint élte' közép-pontját képezik, ugy minduntalan szemei előtt forognak.

Ha mi őket végkép meg akarnók honosítani, kikerülhetlenül elvharcz keletkeznék belőle, melly egyik vagy másik félt a' győzelemre vezetné, de a' zsidókat a' kereszténység' szá-mára bizonyosan meg nem nyerné. E' tekintetben nem for-gunk uj téren, Francziaország, Belgium, Hollandia ötven éves tapasztalásokkal szolgálnak. Francziaországban az emancipatio initsem változtatott a' zsidók' szokásaiban 's er-kölcseiben ; most is mindenben ugyanazon állapotban van-nak, mint azelőtt; földmivelés, i p a r ű z é s nem kell nékik.

Belgiumban, hol négy millió lélekre négy ezer zsidó jön, semmiféle engedményekkel sem akarnak élni. A' házalás mellett maradtak, 's az ottani rabbi panaszkodott, hogy a' kaszta íoloszlanék, ha mesterségekre adná magát. Szónok saját tapasztalásiból tudja, hogy Hollandiában milly er-kölcsileg szomorú állapotban tengődnek. Magyarországban azon falu' jólléte, hol a' zsidók' letelepednek, azonnal végkép lehanyatlott. Mit szónok erősen hisz, 's mitől leginkább borzad az, hogy zsidó proletariátus nő még majd nyakunkra. Frankfurtban , September' 18-dika után, a' nagy pör' alkalmával számtalan tanú volt kihall-gatva, 's ezek között több zsidó, midőn vallásukat kérdezték, azt felelte, hogy semmi vallásuk sincs. A' k e -resztények' szemeiben bűn az uzsoráskodás, nem ugy a' zsidóéban, ez semni különbséget sem ismer az uzsora és kamat között; sőt ez még csak névről sem ismeretes előtte;

ez okból a' nép' idegenkedése nem is vallási előítélet, ha-nem ellenkezőleg igen is gyakorlati alapos utóitélet, melly e' szójárásban fejeztetik ki: ,Ez és ez el van veszve, a' zsidó már kikandikál ablakából.' Az egész kérdés oda megy ki, valljon az öt millió keresztény, vagy a' hatvan ezer zsidó' szabadságát akarjuk-e inkább ? Hosszú vitatkozás után végre a' kamara elhatározta ,1-ször: Az izraelita polgárok ezentúl ugyanazon kötelességek mellett, a' keresztényekkel egyenlő politikai 's polgári jogokban részesülendnek. 2-szor:

Jelen, a' zsidók' egyházi és iskolai ügyeit érintetlenül h a -gyó határozat, az alkotmánylevél' kiegészitése gyanánt tekintendő,'s kihirdetése' napjától életbe lép. 3-szor: Azon Rajnán inneni községeknél, mellyekben eddig a' zsidók le nem telepedtek, vagy mellyekben letelepedtek ugyan, de ha az eddig bennök lakozó zsidó családok' számán fölül, a' zsidó lakosság' számának szaporítása szándékoltatnék, az ellen mond,'i si jog egyelőre meghagyatik ' A' meg-átalkodottságaért eltaszított zsidónép' örök sorsa a' keresz-ténység' szent könyveibe föl van jegyezve. A' világ' végéig emlékül szolgáland az, milly hű az Ur Ígéreteinek bevál-tásában, 's milly rettenetes méltó bosszújában. Csalhatatlan ajkakról merített meggyőződésünknél fogva, mi kereszté-nyek isteni kezektől kiszabva látjuk az áthághatatlan gáto-kat, mellyeken e' népnek minden fölkapási erőlködései örök-re meg fognak törni. Korunkban különösen minden eörök-rejét megfeszíti a' hitetlenség, hogy a' próféták'szavait meghazud-tolja ; kivált az őseik' hitét elvetett zsidók, szövetkezve a' kereszténységet lábbal tipró keresztényekkel, közösen ás-sák a' kereszténység' sirját. Ezekről van megírva, hogy az

antikrisztus' hü poroszlói, kik a' gögnek, a' mammonnak' s a' fajtalanságnak áldoznak, 's azt hiszik, hogy ha a' zsidókat 's az álkereszténycket egy keresztényellenes tömeggé olvaszt-hatják össze, 's ha a' keresztény egyházat rablánezra fűzik, sikerülpnd nekik, homlokukról a' rásütött bélyeget letörülni.

De a' fejükre mondott átok' magva, a' világ' végéig ki nem veszhet ; sorsuk már többször pillanatra enyhülni látszott, 's voltak, kik pályájokon virágokról álmodoztak , midőn a' régi átok újból kitolta fejét, 's a' szenvedések- és lealacso-nyitásoknak, a' régieknél bokrosabb töviseit teremte. Mert, olvassuk az Essai sur l'indifférence-ban, midőn az Isten-em-ber a' kereszten fölkiáltott„Consummatum est", akkora' zsi-dónép' sorsa is befejeztetett. Szivére csak a' századok' vé-gén föltörendő pecsét nyomatott. Egész léte csak egy csu-da volt ; ezentúl egy u j átalános 's végnélküli csucsu-da ve-szi kezdetét, melly az utolsó Ítéletig hirdetendi az általa megtagadott Istennek kérlelhetetlen igazságát és szentsé-gét. Az élet' minden forrása nélkül élni fog ; sem a' fog-ság, sem a' kard, sem maga az idő nem lesz képes azt el-pusztítani : kezeiben egy fáklyát hord, melly az egész vilá-got fölvilágosítja, 's magát sötétségben hagyja. Azt várja, mi már elérkezett ; prófétáit olvassa, és nem érti; könyvei-nek , mellyeket megőrizni köteles, minden lapján föl van jegyezve kárhozata ; e' kárhozatában gyönyörét találja.

Mint az ó-kor' czégéres bűnöseiről olvassuk, biine elméjét zavarttá tette. Mindenütt elnyomva, mégis mindenhova föltolja magát. A' lenézést, a' meggyaláztatást tompa zéketlenséggel fogadja, semmi bántalmat sem vesz föl ; ér-zi, hogy a' bűnhődés rendeltetése; a' szenvedés és a' gya-lázat természetévé vált. A' gyagya-lázat' sulyja alatt, meggör-nyedve, ollykor-ollykor fölemeli fejét, és kelet felé néz ; néhány könyet hullat, mellyeket nem a' bűnbánat, ha-nem a' makacsság sajtol ki szemeiből ; azután ismét lesü-lyed, 's lelke' sulyjától lenyomatva, kínos és kóbor pályáját csendesen folytatja a' földön, mellyen ő örökre idegen ma-radand. Minden népek mellett elment; 's ezek'látásáramind megborzadtak, mert Káinnál rettentőbben volt megbélye-gezve : egy vaskéz homlokára sütött egy szót, 's ezen szó:

istengyilkos.

Vegyesek.

,Lloyd' czimü bécsi lap a' kormányt a' szó' legszoro-sabb értelmében borzasztóan megdicsérni akarólag, egyik számában azt irja : ,Annak, mit v a k e s e t n e k (Zufall) neveznek *) , Ausztria' megmentésében semmi része sem volt ; Ausztriát csak Schwarzenberg' ministeriumának erélyessége és kitartása mentette meg.' Bizonyos politikai eszmék vagy cselekvények' megtámadása veszélyesnek Ítéltetik : de az, ha valaki az Istenbeni hitet megtagadja nyilvánosan, még csak botrányosnak sem tartatik. Mi a' ministerium' dicsőségéből parányit sem akarunk levonni : minda'mellett azt hiszszük, hogy a' legelső forradalmi el-méknek azon conversioját Francziaországban, melly a' vi-lágpacificatiot, a' sziveket a' rend és béke felé hajlítva, és

a' politikai duló szenvedélyek' rohamát bent és kün meg-fékezve, lehetségessé tette, nem a' ministerek eszközölték.

Valljon emberileg itélve, hitte volna-e valaki, hogy Fran-A' keresztények és Istent hivő pogányok gondviselésnek

mond-j á k . Szerk.

cziaország, melly a' népfölséget kikiáltotta, 's így azon el-vet, hogy a' népnek hatalmában áll, uralkodóit kormány-formáikkal együtt tetszése szerint változtatni, tettleg életbe léptette, fegyveres kézzel fog Romába menni, onnan egy köztársaságot kiűzendő, melly lételét ugyanazon elveknek köszönte ?

Egy másik jó szellemű bécsi lap nem előfizetők' hiánya miatt, kik bő számmal voltak, hanem kétségbeesve egy jobb jövendőnek lelictsége fölött, 's igy azon meggyő-ződésből, hogy hasztalan fáradozik, minden szellemi ál-dozatai sikertelenek, a' társadalom' ,minden kerekei meg-romlottak, bezárta hivatalát, 's többé megjelenni nem fog.

A' magyarországi dézmavesztett lelkészek' kárpótlási évi congruája az 1802-diki összeírás szerint állapíttatott meg. Az egyház temérdeket fog veszteni kétségkívül. Ha azonban a' kísérlet, ezt jóvátenni, nem sikerülne : ugy ezen vesztességet azon lelkismeretlen eljárási rendszernek kell köszönni, melly szerint ott, hol teherről volt szó, keveseb-bet volt szokás beírni. így büntet a' nemesis . . . Mások

In document Religio, 1850. 1. félév (Pldal 27-42)