Miután nemcsak Némethon, hanem egész europa sóvár figyelemmel és kíváncsisággal csügg a' dresdai értekezleteken, ezen feszült állapot némi m e g n y u g t a -tásául legfelsőbb engedelem mellett az első conferen-tia' kivonata a' német sajtónak közlésül átadatott. A' kivonat a' f ö 1 h a t a l m a z o 11 a k' névjegyzékén kívül S c h w a r z e n b e r g berezeg és M a n t e u f f e l m i -nisterelnök' beszédét foglalja magában. Az elsőben kimondatik, miszerint a' bécsi békekötés 3 és 4ik p o n t -ja szerint, az 1815. szövetségi szerződés képezheti csak
Némethon' alkotmányának alapját, és csak ezen alapon lehet az alkotmány' korszerű revisioját megkísérteni.
Az értekezletek' formájára nézve kimondá az elnök herczeg, miszerint a' fölhatalmazottak bizottmányokra oszolhatnak, hogy a' pontok' kidolgozása minél előbb v é g e t érhessen. ' S már is a' legközelebbi tudósítások szerint öt bizottmány alakíttatott, mellyekre a' német szövetség' alaptörvényei fölötti tanácskozás bízatott.
Az első bizottmány a'legfelsőbb szövetségi hatóság'szer-vezetéről tanácskozandik ; a' második a' legfelsőbb szö-vetségi h a t ó s á g ' h a t á s k ö r é t , ' s a'szöszö-vetségi tagok' egy-máshozi viszonyait tárgyalandja ; a' harmadik az anyagi érdekekkel: kereskedelem-, vámok-, hajózás- és egyéb közlekedési eszközökkel foglalkozandik, a' negyedik a' törvénykezést, az ötödik pedig a' j e g y z ő k ö n y v v i t e l é -nek módját tárgyalandja. Francziaország és Angolhon is követeket küldöttek Dresdába, 's Anglia h a t á r o z o t tan tiltakozik egész Ausztriának bekebelezése ellen. U -tóbbi hírnek hitelességét bizvást kétségbe lehet vonni.
Manteuffel porosz minister Schwarzenberg h e r c z e g ' számára a' porosz királytól a' sasrend1 nagykereszt-j é t hozta meg Dresdába.
A' ,Journal des D é b a t s ' b a n Schwarzenberg h e r -czegnek egy jegyzéke közöltetett,mellyből kitűnik, mi-szerint nem Ausztria, hanem Poroszország volt a' béke1 megkezdője, sőt hogy Manteulfel egyenesen békét kért volna, minthogy a1 seregnek mozgóvátétele, 's még inkább a1 fölfegyvereztetett országvéd' szelleme a ' p o -rosz kormányt aggodalommal tölte el. Mi több egy
küldöttség is ment volna a' királyhoz őt figyelmeztetendő, miszerint a' porosz sereg nem elégséges az o r -szágnak Ausztria ellenébeni védelmére.
Az osztrák és porosz biztosok Schleswig-llolsfcein-ban, T h ü m e n és Mensdorf tábornokok már elindultak rendeltetésük' helye felé. Mindketten mint a ' k é t német nagyhatalom' képviselői a' német szövetség' nevében müködendnek. Föladatuk kettős. Először is oda t ö r e -kedni , hogy a1 béke helyreállittassék, azután pedig, ha szükség volna, a' herczegségek' valódi jogaikat v é -deni. Hogy követeléseiknek nagyobb suly kölcsönöz-tessék, az osztrák és porosz csapatokból 50,000-nyi hadsereg fog a' herczegségek' határain felállíttatni. Az osztrák sereg nem érintendi a1 porosz t e r ü l e t e t , h a -nem Hannoverán át vonuland Holstein felé. Távirati sürgönyök szerint ezen sereg1 egy része már ki is in-dult volna Schleswig-Holsteinba.
A1 franczia képviselőházban viharos gyűlésnek néztek elébe, de a1 kíváncsiság megcsalatott. A'bureau ugyanis rendkívüli gyűlésében elhatározá , miszerint Y o n rendőrségi biztost megtartandja. A' kíváncsi t ö -meg azt hivé, miszerint ezen határozat a1 képviselő-ház elébe kerülend — de várakozásában megcsalatta-t o megcsalatta-t megcsalatta-t . A1 nemzeti gyűlés1 utóbbi ülésében L a r o c h e -j a c q u e l i n interpellatiót intézett a1 ministeriumhoz M a n g u i n képviselőnek adóssági vád miatti alkot-mány ellenes befogatása iránt. Szónok az alkotalkot-mány' 27-dik czikkére hivatkozott, melly a' képviselők1 s é r t -hetlenségét kimondja, 's befogatásukat bűntények mi-att csak tettenkapás1 esetében engedi meg. Az indítvány hosszú vitatkozás után többséget nyert, 's M a n -guin azonnal szabadon bocsáttatott. A1 J o u r n a l des D é b a t s b a n egy czikk közöltetik, melly nagy t á r g y a v a -tottsággal szerkesztve Francziaországot a1 veszélyre figyelmezteti, melly a1 körülményből ered , hogy az ország mindinkább elöntetik aranynyal, 's azért azon t a -nácsot adja, hogy Francziaország is Holland1 példáját követve az aranytól a'pénzértéket megtagadja,'s e g y e -dül csak ezüstöt használjon pénzül. A1 tárgy fontos, 's hiszszük a1 tárgyavatottak által minden oldalról meg fog hányattatni. A1 ,Le Pays' czimü lap a1 L ' U n i v e r s -t ő l L o l a M o n -t e s1 memoirejainak közlése v é g e t t komoly leczkét kapott, és a1 legjobb akarattal figyelmeztetik, hogy mint kormány lap az erkölcsiséget s e -gítené inkább elő, a1 helyett hogy segédkezeket n y ú j t a1 botrányok1 terjesztésére.
P ö n i k e G. ur, lipcsei könyvkereskedő R h a b a -n u s M a u r u s1 ,De laudibus sanctae crucis' czimü munkáját diszalakban adta ki. A1 munka ö szentségé-nek IX. P i u s pápának van ajánlva, 's az egész tudós világ1 figyelmét nagy mértékben lefoglalva tartja. O felsége az ausztriai császár is egy példányt hozatott könyvtárába, 's a' jeles lelkületű kiadónak 200 darab aranyat kézbesittetett. O szentsége pedig egy gyémán-tokkal ékesített arany szelenczét küldött neki.
Vegyesek.
Nem mulaszthatjuk el a' tisztelt olvasó közön-séget tudósítani ama' szivemelő ünnepélyről, mellynek a' mult év' utolsó .estvéjén a' belvárosi f ő t e m -plomban tanúi voltunk. A' zivataros idő' daczára számtalan hivők sereglettek össze a' délesti
isteniszolgálatra; hálájukat lerovandók a' mennybeli a -tyának. 4 órakor ft. S i m u n c h i c h Ignácz apát u r teljes segédszolgálat mellett elimádkozván a' főmlt.
primás úrtól rendeltetett litániát a' mellé csatolt m e g -ható imákkal, következett a' sz. beszéd: mellyben K r i e g 1 e r József segédlelkész, előre bocsátván az év' utolsó estejének komoly fontosságát, ama' kérdés f ö -lött elmélkedett: ,Valljon mint feleltünk meg az 1850-i év' folytán a' kath. egyház' követeléseinek.' Rajzolván az angol katholikusok' buzgóságát minden a' legújabb időkben rajtok elkövetett méltatlanságok' daczára, al-kalmat v e t t a' h a z á n k b a n , különösen fővárosunkban mindinkább szaporodó langyos katholikusok' szomorú erkölcsi állapotát tagialgatni. Szónok tovább a' ránk nehezülő súlyos idŐK.' viszontagságaiban intő szavát látja a' mennyei atyának : hogy szerető anyánk, a' k a -tholika egyház iránti közönyösséget levetvén, Krisz-tusban és sz. tanaiban keressünk és találjunk békét és nyugodalmat. — Ezt követte a' ,téged Isten dicsérünk' és a' sz. áldás. Sajnáljuk, hogy a' sürüen hulló hó m i -att az évenkint tartatni szokott sz. menet elmaradt. — Emelé az ünnepély' fényességét ama' körülmény, hogy t . i. a' városi hatóság és egyetem' több tagjai a' szám-t a l a n hiveknek nem csekély épülésére az ajszám-taszám-tosság- ajtatosság-b a n résztvettek. — Reméljük, hogy azok is, kiket talán csak kiváncsiság v e z e t e t t a' templomba,meghatva h a g y ták el a' lefolyt év' utolsó estvéjén az Urnák s z e n t é -lyét.
Egy francziaországi lelkésznek levelében a' k ö v e t -kező hely m e g j egyzésre m é l t ó , melly a' vasárnap' megülése iránti u j törvényjavaslatnak hasznát a' sza-badság 's a' munkások és szegények' vallása iránti tisztelet' szempontjából t a n ú s í t j a : ,Midőn S a i n t J a -q u e s - d e - H a u t - P a s - b a n lelkész valék, hol tömérdek munkások l a k t a k , egy napon egy családanya j ö t t be hozzám siránkozva. Tisztelendő ur, mondá ő, kérem irjon nekem egy levelet szegény gyermekem' g a z d á jához, ki két hét előtt v e t t e magához először az u r v a -csoráját. Azt kívánják tőle, hogy vasárnaponkint hét óra előtt menjen a' műhelybe, 's csak délután eresztik haza. 0 tehát misét se hallgathat,pedig olly dicsérete-sen ment v é g b e első áldozása. Istenem, igy kiálta fel továbbá e' nő, kezeit az égre emelvén olly vallásos i h -lettséggel, hogy szivemre hatott, egész héten dolgoznunk kell, mint a' rabszolgáknak, 's még csak v a s á r -nap sem szolgálhatunk neked ! Az illy panaszok nem ritkák a' fővárosi munkások közt. Temérdek munkások, kik a' vidékről érkeznek, vigasztalhat-lanok, hogy vallási kötelességeiket Párisban nem teljesíthetik. Minden j ó lelkű embertől kérdem, b á r mi legyen is véleménye, a' k e r e s z t é n y m u n -k á s r a nézve miben áll valósággal azon vallási sza-badság, melly hatvan év óta folyt annyi vérnek árán szereztetett m e g ? A' Korannak kérlelhetlen követői azt mondák : Higyjél, vagy halj meg. J e l e n l e g a' k e -resztény családatya saját lelkismeretének törvénye, 's a' vasárnapi dolog' szüksége közé van helyeztetve ; azt mondják neki : Dolgozzál ma, különben holnap éhen halhatsz meg.'
A' pápai nuncius Bécsben, Viale-Prela érsek a' porosz királytól a' veres sasrend' első osztályú k e
resztjével, Prospero Buzzi pápai k ü l d ö t t p e d i g u g y a n -azon rend' másod osztályú keresztjével diszesittettek.
0 excja Garibaldi myrai érsek a' franczia k ö z t á r
-saság' elnökének benyujtá megbízó levelét , mellyné fogva ő szentsége őt apostoli nunciusnak nevezte a' franczia köztársaságnál.
Parisban a' szabad oktatás bizottmánya Molé g r ó f elnöksége alatt december' első napjaiban.ült össze. A' rheimsi és toursi érsekek, a' langresi és orleansi p ü s -pökök, Falloux, Beugnot, Montalembert, de Corcelles urak 's a' bizottmány' majd minden tagjai jelen voltak.
Egy különös jelentésben foglaltatnak a'fontosabb ügyek, mellyek a' bizottmányhoz már beadattak, az üdvözlő iratok 's az aláírásoknak jelenlegi állapotja. Hogy a' teendők könnyebben végeztessenek, 's a' szabad o k tatásnak sikerére jobban felügyelni lehessen, a' b i -zottmány négy osztályra osztotta fel magát. Minden osztályban egy főpap elnököl, ki a' bizottmánynak tagja. A' k ö z ü g y e k ' bizottmányának elnöke a ' l a n g resi püspök; a' f e l s ő b b é s k ö z é p o k t a t á s ' b i -zottmányáé az orleansi püspök ; az elemi oktatásé a' toursi érsek; a' h i r d e t é s e k ' bizottmányáé a' r h e i m -si érsek. F r a n c z i a o r s z á g ' legjelesb egyéniségei az academia, tisztviselők, papság és nemesség' köréből részt vettek az ülésben. Francziaország ez által h a t a l -mas példával megy elöl a' világnak.
A' turini érsek, Fransoni ur kis iratkát adott ki e' czim alatt : , F o g s á g a' f e n e s t r e 11 e i v á r b a n . A' t u r i n i é r s e k n e k l e v e l e i A n g l e s i o L a -j o s k a n o n o k h o z', mellyben fogságának részleteit és száműzetését sorolja elő.
Angliából irják, hogy a' tract arianus papságnak némelly nagy befolyású tagjai, készek lévén elszakad-ni az angol egyháztól, u j egyházat szándékoznak ala-pitani, melly jelenleg u j angol egyháznak neveztetik, de a' mellyet későbben eredeti angol egyháznak f o g -nának elnevezni. Némellyike ezen egyéneknek lelkis-meretbeli dolognak tartja,a'pápa'fels.őségét elismerni;
mások ismét nem képesek elhatározni magokat a'szüz Maria' imádására (!) ; ismét mások a' papi nőtlenség-ről szóló t a n t a' szent Írásban feltalálhatni nem vélik.
Többi közt a' puseysta papok közül t ö b b e n , kik B e n n e t t példáját követni készek, házasságban élnek. K ö vetkezőleg, lia össze akarják kapcsolni magokat a' r o -mai egyházzal, vagyis a' szokott kifejezés szerint ezen egyházzal kiengesztelődni, papi tekintélyektől m e g -fosztatva azon lealázó helyzetre szoríttatnának , hogy a' közönséges hivek' tömegében elenyészszenek. Az u j angol egyház, mint m o n d j á k , azon j o g ' elismerésének elvére lesz alapítva, melly szerint a' papság minden t a g j a kedve szerint t a r t h a t j a a' szertartásokat. E g y é b -ként tudni kell, hogy a' tanok és szertartások lényeg-ben a' r. kath. egyházéi lesznek. Azt is i r j á k , hogy u j egyházak' építésére nevezetes sommákkal bír ezen k e -letkező hitfelekezet.
( K ü n y v h i r d e t é s ) Vallásbarát, vagy elme- 's szivképző munkálatok' gyűjteménye. Olaszból a' v e -lenczei kiadás szerint fordította G y a r m a t h y J á n o s , hittanár 'stb. XII. füzet. T a r t a l m a : , Keresztény év, mellyben a' szentek' élete, négy evangolium 's n a -ponkinti elmélkedés a'keresztény religio' h i t - 's erköl-csi igazságai f e l e t t , foglaltatik. — Ara 2 frt. Kapható Pesten a' középponti seminariumban, és Emich G u s z -t á v ' könyvkereskedésében. A' magán és családi áhi-ta-t' óráira alkalmazott munka.
Szerkeszti és kiadja D á n i e l i k J á n o s . — Nyomatik Lukács Lászlónál.
R E L I G I O .
K A T H O L I K U S P O L I T I K O - E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I L A P .
B U D A - P E S T E N , JAN. 9. 1851. 4 . HARMADÉVI FOLYAM.
M e g j e l e n i k e ' lap h e t e n k i n t h á r o m s z o r : k e d d e n , c s ü t ö r t ö k ö n - é s v a s á r n a p o n . Az e l ő f i z e t é s i d i j f é l é v r e p o s t á n 6 ; h e l y b e n 5 f r t p . p . — E l ő f i z e t h e t n i m i n d e n p o s t a h i v a t a l n á l , P e s t e n a1 s z e r k e s z t ő s é g n é l ( Z ö l d f a - u l c z a , 3 1 9 . s z . ) é s H a r t l e b e n K. A. k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .
TARTALOM : L e h e t - e a' nemkatholikusoknak más elvök a' szentírás' értelmezésében mint a' katholikusoknak.
— Nyilt levelezés. — Egyházi tudósítások. — Irodalom. — Politikai szemle. — Vegyesek. —
L e h e t - e a' nemkatholikusoknak
más e l v ö k a' szentírás' é r t e l m e z é s é b e n , mint a' katholikusoknak. ( V é g e . )
E' következőkből az elfogulatlan nemkatholi-kusok láthatják azt, miszerint a' tanitó kath. egyház minden tekintetben a' legilletékesebb tanú a' szent-írás' é r t e l m é r ő l , ugy hogy azt mellőzni okszerű ér-telmezésnél teljes lehetetlen. 1-ször : Az első egyház számos ó-szövetségi helyeknek fölfejtését Krisztus és az apostolok' szájából hallotta, és átvette. Rövidség' okáért csak Luk. 2 4 , 2 7 . 3 2 . 4 4 4 8 r a és az a -post. cselekedetekben előforduló beszéd-töredékekre hivatkozunk. 2szor : Az ujszövetségi iratok' t a r t a l -mát nagyon kevés kivétellel már előbb megtanulta az apostoloktól, mint a' könyvek Írattak ; tehát a' tan-nak és történetnek valódi értelmét már bírta, mielőtt azokat irottan olvasta volna. 3-szor : A' könyvek' kiadása után az apostolok több mint egyszer kény-szerültek, a' némellyektől félreértett szövegeket ( n . Petr. 3 , 16.) igazán megfejteni, mi által azok' értel-mezése apostoli származás után az egyházban hagyo-mányul fenmaradt. Egyebekre nézve pedig az egy-ház azt az átalános utasítást k a p t a , hogy a' szóval hirdetett tanításhoz mindenben, tehát a' szent iratok' értelmezésében is örök hitszabály és hagyomány gya-nánt változatlanul ragaszkodjék. (Gal. 1 , 8 . 9. II.
Thess. 2 , 1 4 . H . Tim. 2 , 2. etc.) És e' hagyományt nemcsák megőrizni, hanem tanítani is szoros köte-lessége lett, mi végre a' Szentlélek' állandó segélyét nyerte Ígéretül, mint ezt világos szövegek és fedd-hetlen tanuk erősitik. (Mát. 2 8 , 1 9 . 2 0 . J á n . 1 4 , 1 6 . 1 7 . T a n u k arra a'szentatyák és ős egyházi irók, kik az egyház' isteni megovatását hagyományul általvették.) Ezen sarkpontokon fordul meg az egyház' t a n ú s á g á -nak mind mellőzhetlensége, mind hitelessége, a'szent-irás' magyarázatában. A' ki tények' bebizonyításá-ban illyen tanura nem hallgat, az saját czéljával ellenkezik, 's a' józan ész ellen v é t , melly vétség a n
-ELSŐ F É L É V .
nál oktalanabb, mert az egyházi tanúság' hitelessége nemcsak emberileg legbizonyosb, hanem isteni s e gélynél fogva csalhatlan is, mit csak ollyan n e m k a -tholikus tagadhat, ki az odavágó szövegek' értelme-zésénél a' közszabályokat szándokosan elcsavarja, és egy roppant társulatnak összehangzó bizonyítását megveti ; illyenre nézve pedig nincs többé a' világon história, ha következetes akar maradni.
A' nemkatholikusok talán azt v é l i k , miszerint a' kath. egyház az értelmezőnek ollyan valami h e r -menevtikai szabályokat tüz k i , vagy talán önmaga akként értelmezi a' szent-irást, hogy ezen értelmezé-sek és ama' szabályok a'közönséges észszerű értelme-zéssel ellenkeznek. Ez nagy csalódás volna. Az egy-ház csak ollyan eljárásra kötelezi a' katholikust, millyent észszerüleg nem lehet nem követnie, és mind-eddig egyetlen-egy ollyan értelmet sem határozott meg, melly a' jól felfogott beszédmóddal ellenkeznék.
Az egyház' értelmezései nem egyebek, mint az által-vett hagyománynak kimondásai. Mi más pedig az egyházi hagyomány, mint tanúság arról, mikép taní-tottak légyen az apostolok? kiknek értelmét saját vallomásuk után megalapítani csakugyan a' leg- és legészszerübb eljárás. Nincs tehát a' katholika e g y -háznak különös hermenevtikája ; az ő értelmezése csak ugy eredménye a' közszabályoknak, mint b á r -melly más okszerű magyarázat, ámbár ő csak azon határozott bizonyítással támogatja nyilatkozatait, mi-szerint a' szentatyák és ezeknek mesterei az aposto-lok igy tanítottak, kiknek tanitmányát ő minden idő-ben híven megőrizte. Természetesen az apostolok, miután értetni a k a r t a k , azon szabályokat is m e g t a r -tották , mellyek a' beszédet érthetővé t e s z i k , tehát nem hanyagolták el a' bevett beszédmódot, a' con-textust, és egyéb körülményeket.
Ha ez ugy van, valljon nem fölösleges-e az egyház' tanúsága, miután a' többi közszabályokból is u gyanazon értelem kitalálható, mellyet az egyház á l -l i t ? Semmi esetre sem fö-lös-leges, sőt szükséges, mert 1-ször : a' beszédmódot körülményesen meghatározni
4
magukból a' szerzőkből gyakran lehetien; ahhoz t. i.
mind azon külső és belső tényezők' tudata kívántatik, mellyeket az emiitett négy főkérdés tartalmaz. Ha-bár a' szavak' elvont jelentése, a' szöveg, a' szólónak némelly körülményei t u d v á k : d e h a a'beszéd'ezélzása, v a g y a ' k ö z b e j ö t t k i i l t é n y e z ő k i s m e r e t l e n e k : az értelem mégis kétes marad ; ellenben a' tanú vagy ezen körül-ményeket fedezheti fel, vagy egyenesen a'közlött gon-dolatot, úgymint az általa világosan vagy több ízben is felfogottat. Továbbá a' kinek saját nyilatkozatiról tiszta fogalma van : bizonyosan csak ugy a k a r j a min-den szavait értetni, hogy máskori világos és határozott nyilatkozatával öszhangzásban legyenek ; azért a' ki ez utóbbiakról tanúságot tehet, közvetve amazok' ér-telmét is földeríti, mellyek különben magán véve két vagy több értelműek lehetnek. Ennél fogva az értelmező csak u g y érheti czélját, ha azok* tanúságát f i -gyelembe veszi, kik az Írónak a' kérdéses szövegen kivül tett egyéb nyilatkozatait 's tanát tudják. 2 -s z o r : Ilitdolgában termé-szet-szerinti, vagy emberi bi-zonyosság nem nyugtat meg minket elegendőleg ; ab-b a n csalhatlan tekintélyre van szükségünk : már pe-dig a' közönséges értelmezésnek csak az isteni tekin-télylyel tanító egyház adja meg ezt a' rendithetlen bizonyosságot. 3-szor : Kétségtelen igazság a z , mi-szerint az ó-szövetségben némelly tények és szertar-tások az uj-szövetségi személyekre és tényekre vonat-koznak , mert ezt Krisztus és az apostolok' világos tanításából tudjuk. Már a' mondott tényeknek efféle jelentésük nem tartozik ugyan szorosan az értelmező' tisztéhez ; mert ez csak a' szavak által közlött értel-met keresi, azaz a' beszédet értelmezi, nem a' dolgo-k a t : mindazáltal dolgo-ki az ó-szövetségi tárgyadolgo-kat egész jelentőségökben fel a k a r j a f o g n i , és a' szellemi ösz-szefüggést a' két szövetség között teljes fenségében méltányolni : az a' mystikus értelmet nem kerülheti el, melly az egésznek lelke. E z t pedig a' beszédmód és többi közszabályok által ki nem magyarázhatni az ó-szövetségből ; oda ihletett tanuk k e l l e n e k , kik róla bizonyíthatnak, millyenek voltak Krisztus és az apostolok. Ezeknek tanúságát, azon kivül i s , melly a' szentiratokban foglaltatik, az egyház föntartotta hagyományában, azért az értelmező azt el nem
mel-lőzheti. 4 - s z e r : A' szentírás' nagy része gyakorlati tartalmú, azaz életszabályokat, külső kölcsönös vi-szonyokat, és különféle teendőket foglal magában a' keresztények' számára. Efféle kötelességek és
vi-szonyok azonnal életbe léptek, a' mint a' keresztény egyház megalapittatott, ennek tehát azokat érteni kel-lett, ' s csak ollyan értelemben g y a k o r o l n i , mikép az alapítók r e n d e l e k , kik különben is a' gyakorlatnak sok ideig példányai és igazgatói voltak. Valljon te-hát, az apostoli hagyomány' örök állandósága mellett, netn tanusit-e az egyház' gyakorlata ama' számos
praktikus szövegnek valódi értelméről? Lehet-e a"' világon valami é s z s z e r ű b b , mint a ' h o m á l y o s élet-szabályok' igaz jelentését ollyanoktól k é r d e z n i , kik azokat szoros kötelvénynél fogva kezdet óta állandó-an gyakorolják ? Valóbállandó-an, ki akármelly társulat' sza-bályait értelmezni akarná, 's mégis annak kormánytagjait, kikről felteszsziik a' szabályok' hü f e n t a r t á -s á t , -semmibe -sein venné : az czélt akarna e-szköz nélkül.
Némelly nemkatholikusok azt is képzelik, m i -szerint a' kath. értelmezőnek semmi munkába nem kerül a' s z . - í r á s ' f e j t e g e t é s e ; mert csak előveszi a' syllabust, hol az egyház vagy a' szent atyák' jó vagy rossz exegesise össze van s z e d v e , 's azt kénytelen, hiszi vagy nem hiszi, vakon követni. Mellékesen m o n d v a : ha léteznék efféle s y l l a b u s , mellyben a' h i t - és erkölcstárgyu szövegek (mert csak illyenekről határoz az egyház,) a' tanító egyház' legfőbb t e k i n -télyével értelmezve volnának: a' hermenevtikára nézve semmi szerencsétlenségnek nem tartanám. F o -nák védelemnek tekintem én a z t , midőn a' nemka-tholikusok' irányában hermenevtikai tudományossá-gunkat azzal b i z o n y í t j u k , hogy hiszen az egyház még csak alig fejtette meg hat vagy hét mondatnak az értelmét tüzetesen, tehát elég alkalmunk van a'
többi szentírás' értelmezésében ügyességünket, t u -dományunkat fel és felfokozni. Ez a n n y i , mintha a' történetíró szerencséjének tartaná a z t , miszerint csak 6 vagy 7 tényt tud authentice bebizonyítani: mert ha az egész történelemre hiteles kútfők léteznének, a' históriai tudományosság nem haladhatna I Azonban, fogjuk fel ú j r a a' fonalt. A' dogmatice megfejtett szö-vegek' értelmezésében semmivel sincs kevesebb dolga a' m a g y a r á z ó n a k , mint a' többiek' megfejtésében ; azok szintúgy igénybe veszik minden hermenevtikai s z a b á l y a i t , mint a' többiek, 's igy, habár a' többi is meg volna határozva : a' mi jó exegetánk alkalmasint szintannyiszor hegyezné a' t o l l á t , 's fenné a' brillá-i t , mbrillá-int m o s t , következőleg tudományának semmbrillá-i kárát nem vallaná ; mert az egyház' tanúskodása nem teszi fölöslegessé annak megmutatását, miszerint a' szentírásnak nyilatkozata a' közszabályokhoz mérve az egyház' értelmével összevág. Avagy nem méltó-e az egyházi tanúságot egyszersmind a' beszédmódból, 's ennek körülményeiből kideríteni? Sőt mi ezt leg-czélszerübb, legvigasztalóbb munkának t a r t j u k , és egészen hasonlónak a' dogmatika' előadásához, hol hasonlag a' hitágazatok ugy t á r g y a l t a t n a k , miszerint az egyház' határozatai még más benső okokkal is erő-síttetnek. IIa tehát a' szentírás egyházilag meg volna már f e j t v e : a' különbség a' mostani és akkori m a -g y a r á z a t i eljárás között csak az v o l n a , ho-gy akkor az exegeta minden hit- és erkölcsi szövegnél csalhatatlanul meg volna nyugtatva tudományos
vizs-27
gálódásának positiv eredményéről : holott most n a -gyon sokszor csak tagadólag bizonyíthatja b e , hogy ez vagy amaz nem valódi értelme a' szövegnek : mellyik legyen pedig az egyedül igaz értelem, azt minden tudós izzadása mellett sem képes mindig tisz-tára hozni. Szerencsénkre az egyház jóval több bib-liai szövegnek lényeges értelméről n y i l a t k o z o t t , mint hétről. Csak vizsgáltassanak meg az egyetemes zsi-natok' irományai, más egyházilag szentesitett forrá-sok : bizonyára szembeszökő lesz, a' mit mondottunk.
Mert midőn az egyház valamelly tant szent mondattal erősit : akkor vagy a' tannal rokon értelmet tulajdo-nit a' fonidézett mondatnak, vagy semmit sem mond;
már pedig ü r e s , értelem nélküli bizonyítást ki fog az egyháznak t u l a j d o n í t a n i , miután azt egy komoly e -gyénről sem szabad föltenni ? Itt némelly theologu-sok nagyon theologu-sok megkülönböztetéssel kertelik be az egyházi eljárás' területét. Akkor fogadható el, mond-j á k , az egyházi értelmezés, ha ünnepélyesen törté-nik , ha szorosan a' kérdés alatti tárgyra vonatkozik, ha anathema van az ellenkezőhez k a p c s o l v a , 'stb.
Tudnillik borzasztóan kell attól f é l n ü n k , nehogy az összes tanító egyház valamivel többet látszassék tud-ni , mint mi fülig tudós és körmönfont exegeták ! A' trienti zsinat, nem tárgyalta tüzetesen Malachias 3 , 1 5 . : mégis ki kételkedheíik a r r ó l , miképen értette légyen a' zsinat ezt a' helyet, miután (Sess. 2 2 . Cap.
1.) igy nyilatkozik: , E t haec quidem illa munda ob-latio est. . . quam Dominus, per Malachiam nomini suo . . . in omni loco offerendam praedixit.' A' meg-határozott textusok közé nem szokják számítani J á n . 1, 1 4 . : ,Es az ige testté l ő n ' ; pedig hogy a'liturgiát, az imagyakorlatot 'stb. ne említsem, szent Leo pápa ama' hírneves, Flaviánhoz irt levelében, mellyet az egész chalcedoni zsinat tökéletes egyetértéssel
1.) igy nyilatkozik: , E t haec quidem illa munda ob-latio est. . . quam Dominus, per Malachiam nomini suo . . . in omni loco offerendam praedixit.' A' meg-határozott textusok közé nem szokják számítani J á n . 1, 1 4 . : ,Es az ige testté l ő n ' ; pedig hogy a'liturgiát, az imagyakorlatot 'stb. ne említsem, szent Leo pápa ama' hírneves, Flaviánhoz irt levelében, mellyet az egész chalcedoni zsinat tökéletes egyetértéssel