A politikai hetilapok és folyóiratok

elsőbbségét erősítették meg, másrészt az egyéb tanácskozások, fórumok fejlesztésére koncentráltak.¹⁹¹ A nyolcvanas évek vállalati reformjai után a pártvezetés a munkahelyi nyilvánosság és érdekegyeztetés alapvető csatornájaként tekintett az üzemi újságokra, tehát megerősítette politikai jelentőségüket – ismételten elismert alacsony színvonaluk és presztízsük ellenére. Ugyanakkor az előállítási költségek növekedése, a vállalati gazdálkodás szigorodó feltételei, illetve az elmélyülő gazdasági válság azonban bizonytalanná tette az üzemi lapok sorsát: a gazdasági racionalitásra kényszerített vállalatvezetés elsők között szabadult volna meg veszteséges üzemi lapjától.¹⁹²

dolgozott fel hazai tematikát.¹⁹⁵ A sajtóirányítás ezt követően több mint két évtizedig nem erőltette a belpolitikai lap megvalósítását. A nyolcvanas évek első felének lapstruktúra-fejlesztési elgondolásai közé is csak elfekvő javaslatként került be egy Belpolitikai Szemle című elemző, háttér-információkat nyújtó lap terve.¹⁹⁶ Az Agitációs és Propaganda Osztály 1987-ben vetette fel határozottabban egy „politikai tartalmát tekintve következetesen tervezett, arányokat tartó, értékorientáló lap” kialakításának ötletét, ám ennek megvalósítását nem egy új lap létrehozásában látta, hanem a Magyarország profilváltoztatásával képzelte el. A sajtóirányítás tehát csak akkor szánta rá magát a kezdeményezésre, amikor felismerte, hogy a politikai útkeresés vitái könnyen kicsúszhatnak a pártvezetés irányítása alól.¹⁹⁷ Végül csak a lap belpolitikai tematikájának bővítésére került sor,¹⁹⁸ ám addigra színre lépett egy bulvárjellegű, hamar népszerűvé váló politikai magazin, a Reform. A folyóiratok közül elsősorban a Társadalmi Szemle foglalkozott a belpolitika minden vonatkozásával, de a Pártélet vagy a Valóság is ehhez a körhöz sorolandó.

A fontosabb politikai profilú hetilapok példányszámának alakulása (Forrás: MOL)

0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1988

Szabad Föld Magyar Ifjúság Magyarország Hétfői Hírek

Jellegzetes csoportot alkottak a képes hetilapok, amelyektől a sajtóirányítás azt várta, hogy az aktuálisnak tekintett – és sokakat érdeklő – kérdésekkel indirekt, könnyedebb, olvasmányos formában foglalkozzanak, ám ezáltal legalább olyan hatékonyan segítsék a politikai tudatformálást, mint az előző csoport tagjai. Az ötvenes évek első felének egyik komoly tanulsága ugyanis a direkt – verbális – politizálás kudarcának felismerése volt. Visszatérő hivatkozás volt szükségességük mellett – ami egyben azt is jelzi, hogy a pártvezetésen belül sem mindenki nézte jó szemmel működésüket –, hogy vannak olyan rétegek, akiknek a politikai öntudata még „nem elég fejlett”, érdeklődése alacsony a direkt politikai témák iránt.¹⁹⁹

195 Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1963. június 11-i üléséről. MOL MK–S 288. f. 5/304. ő. e.

196 A Tájékoztatási Hivatal javaslata a nyomtatott sajtó struktúrájáról, a korszerűsítés lehetőségeiről (1984. június 4.). MOL MK–S 288. f. 41. cs. 428. ő. e.

197 Az Agitációs és Propaganda Osztály javaslata a politikai-elméleti reflektálás lehetőségére a hetilapokban (1987.

november 11.). MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1987/7. ő. e.

198 Javaslat a Központi Bizottság állásfoglalására a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről (1989. január 17.). MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1989/1. ő. e.

199 Jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottság számára a színes képes hetilapok néhány problémájáról. MOL MK–S 288. f. 41. cs. 105. ő. e.

A sajtóirányítás ambivalenciáját mutatja, hogy ezek a lapok rendre megkapták a maguk bírálatát, amiért elhanyagolták a politikai feladataikat, színes, népszerű, „periférikus” témákat dolgoznak fel, „csak azt nem, ami a rendeltetésük”.²⁰⁰ Ez állt az Érdekes Újság 1959-es megszüntetése mögött, de megkapta a magáét az Ország-Világ „színvonaltalanságáért” Kádár Jánostól, felrótta a sajtóirányítás a Nők Lapjának, hogy egy marslakó annyit tudna meg a magyar politikáról, hogy élnek az országban nők, és a főváros Budapest, illetve az 1986-ban induló Képes 7 szerkesztősége sem tudta a pártközpont elvárásainak megfelelően ötvözni az olvasmányosságot és a politikai, ízlésbeli orientációt.²⁰¹

Néhány népszerű képes hetilap példányszámának alakulása (Forrás: MOL)

0 200000 400000 600000 800000 1000000 1200000

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1988

Képes Újság Ludas Matyi Nők Lapja Ország-Világ Tükör/Új Tükör Füles

A korszakban az ilyen jellegű „népszerű” sajtótermékek valóban keresettek voltak. Közülük több is akadt, amelynek a példányszáma magasan megelőzte a Népszabadság és a megyei lapok kivételével a napilapokét. Tartósan 400000 példány felett tudott maradni a Nők Lapja, a Ludas Matyi, a Képes Újság, illetve a nyolcvanas években a Füles. Kétszázezer körüli példányban nyomták az Ország-Világot, amelynek esetében – mivel a fő profilja a magyar-szovjet barátság ápolása, és a szocialista országok bemutatása volt – nem volt közömbös a példányszám alakulása. Gyorsan 150 ezer példányra kúszott fel a Képes 7 is megalakulása után. Az Új Tükör – miután képes lapból közművelődési, kulturális-művészeti irányba terelték – az 1979-es lapáremelések után vesztett népszerűségéből.

Jelentősen bővült a gazdasági-gazdaságpolitikai lapok kínálata 1968 után. Addig a Figyelő és a Magyar Mezőgazdaság című hetilapok, valamint a Közgazdasági Szemle című folyóirat képviselték ezt a lapcsoportot. Az új gazdasági mechanizmussal csatlakozott hozzájuk a belső terjesztésű Világgazdaság napilap, majd 1979-ben a HVG megjelenése valódi versenyhelyzetet teremtett a gazdasági lapok között. Ezt a londoni The Economist magazint idéző HVG

„nyerte”, miután az 1980-as évek közepére meghaladta a 100 ezer, 1988-ra megközelítette a 150 ezer példányt, míg a Figyelő mindvégig 25–30 ezer példányban fogyott. Újabb gazdasági profilú lapként jelent meg 1983-ban az Ötlet és 1987-ben az Adózók Lapja. Emellett tulajdonképpen az üzemi sajtó egésze is gazdasági-termelési profillal bírt, és a napisajtó

200 Lengyel Ferenc feljegyzése Naményi Géza részére (1959. július 10.). MOL XIX-A-24b 6. doboz

201 Javaslat Titkárság számára az Érdekes Újság című hetilap megszüntetésére. MOL MK–S 288. f. 7. cs. 39. ő. e.;

Németi Irén levele Grósz Károly részére (1979. május 22.). MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1979/13. ő. e.; Jelentés a Képes 7 című hetilap egyéves munkájának tapasztalatairól (1987. május 26.). MOL MK–S 288. f. 41. cs. 488. ő. e.

egészében is jelentős helyet képviselt a gazdasági tematika. 1977-tól külön hirdetési újság is létezett: ekkor alapították a Reklámújságot visszaszorítandó a közületi hirdetéseket a lapokból, míg a magánjellegű hirdetésekre szánt Expressz 1984-től jelent meg. ²⁰²

Az ifjúsági sajtó meghatározó országos lapjai a Magyar Ifjúság és a Pajtás voltak. Előbbivel kapcsolatban rendre felmerült, hogy napilappá alakuljon, és visszatérő nehézséget okozott, hogy a fiatalok minden rétegéhez szólnia kellett, különösen azután, hogy a parasztfiataloknak szerkesztett Falusi Vasárnap megszűnt. Nemzetközi kitekintést nyújtott a Világ Ifjúsága. A fiatalabb korosztályt a Pajtás, a serdülőket az Ifjúsági Magazin volt hivatva megszólítani, míg a legfiatalabbaknak a Kisdobos és a Dörmögő Dömötör járt. Ezen felül léteztek a KISZ, az úttörő és a kisdobos mozgalomban aktív fiatalok számára készített elméleti-módszertani folyóiratok (Ifjúkommunista, Úttörővezető, Ifjúsági Fórum, Örsvezető), valamint fiataloknak szóló tudományos és barkácslapok (Delta, Ezermester, később Süni).²⁰³ Rövidebb ideig létezett a Staféta, míg 1986-tól fogva újabb és újabb laptervek merültek fel (Képírás; Ifi;

Gyermekmúzsák; Kölyök Magazin).²⁰⁴ Az ifjúsági sajtó helyi orgánumai az egyetemi és az iskolai lapok voltak, még ha az egyetemi lap vonzásköre túl is terjedt az egyetemek falain. Az országos terjesztésű egyetemi lap itt-ott felmerülő kezdeményezése a Magyar Ifjúság Cél-ok című mellékletével valósult meg 1987-ben,²⁰⁵ ám ekkor már az egyetemi kiadványok egy sajátos válfaja, a szakkollégiumokhoz kötődő, problémaérzékeny periodikák (Medvetánc, Századvég) is gazdagították az ifjúsági lapstruktúrát.²⁰⁶

A kulturális sajtó gerincét az irodalomi-politikai (Élet és Irodalom), a kultúrkritikai (Kritika), a közművelődési (a hetvenes évek közepétől az Új Tükör) hetilap adta, amelyek mellett jelentős ízlésnevelő, orientáló szerepet szántak az olyan hetilapoknak mint a Film-Színház-Muzsika, a Pesti Műsor vagy az RTV Újság. Viszonylag gazdag irodalmi lapszerkezet jött létre, miután a hatvanas évektől kezdődően a vidéki központok is létrehozták a saját folyóirataikat; e lapok között helyet kapott a Mozgó Világ, amely a hetvenes évek elején még nemzedéki lapként jött létre a KISZ felügyelete mellett. 1984-ben a Tájékoztatási Hivatal 29 irodalmi és 29 egyéb művészeti periodikát tartott nyilván, ami mellett további bővítések is felmerültek (vizuális tömeglap, színházi magazin, popzenei magazin, világirodalmi kiadvány).²⁰⁷ Több oktatási-nevelési magazin létezett, míg a népszerű tudományos magazinok (Élet és Tudomány, Búvár) mellett az egyes tudományágaknak is megvolt a maguk szaktudományos folyóiratuk az MTA, illetve a MTESZ felügyelete alatt.

202 Javaslat az APB részére a időszakosan megjelenő reklámlap indítására (1977. augusztus 10.). MOL XIX-A-24b 106. doboz; MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1986/32. ő. e.

203 A KISZ KB IB jelentése és javaslatai az ifjúsági sajtó helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól (1972.

július 25.). MOL XIX-A-24b 60. doboz; A Titkárság határozata az Ifjúsági Lapkiadó által kiadott ifjúsági és gyermeklapok struktúrájáról (1987. július 7.) MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1987/40. ő. e.

204 Bányász Rezső levele Lakatos Ernő részére (1986. január 20.). MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1986/29. ő. e.;

Bercsényi Botond levele Bereczky Gyula részére (1986. november 3.). MOL MK–S 288. f. 22. cs. 1986/32. ő. e.

205 Bercsényi Botond és Csikós József levelezése (1987. július–augusztus). MK–S 288. f. 22. cs. 1987/27. ő. e.

206 Jelentés az APB részére az egyetemi és főiskolai lapok helyzetéről (1988. november). MOL MK–S 288. f. 22.

cs. 1988/4. ő. e.

207 A Tájékoztatási Hivatal javaslata a nyomtatott sajtó struktúrájáról, a korszerűsítés lehetőségeiről (1984. június 4.). MOL MK–S 288. f. 41. cs. 428. ő. e.

A magyarországi sajtóstruktúra fontos részét képezték a sokat szidott, mégis többé-kevésbé szabadjára engedett népszerű kiadványok, divatlapok, hobbiújságok, magazinok. A többszázezer példányban megjelenő lapokkal – l. Füles, Autósélet, Magyar Autó, Ez a divat, Fürge ujjak, IPM, Családi Lap, Kertészet és szőlészet stb. –, a képes hetilapok évkönyveivel, magazinjaival szemben bizonyos szintű ízléshatárok tiszteletben tartásán túl a sajtóirányítás legfőbb elvárása a nyereségesség volt. Burjánzásukat jól mutatja, hogy egy képes családi lap megalakításával kilenc magazinszerű kiadványt (Képes Újság, Ádám, Éva, Gabi-Mami, Kismama, Szabadidő Magazin, Négy Évszak, Filmszem, Nagyító) is megszüntethetőnek véltek.²⁰⁸