férfi korát és kifejlődésének véghatárát önmaga j á r -hat már és nélkülözheti a vallást. Ámde hol van az ország, melyben ily hatalmasnak mutatkozik?" E s később ezeket csatolja hozzá: „Senki sem fogja bebi-zonyíthatni; hogy az ész ma hatalmasabb, mint volt azelőtt, könnyebb az ellenkezőt bevitatni. Es valóban nem tudjuk, ha mostani bölcsészeink képesek volná-nak-e m a g u k lábán járni, ha a religio nem szolgálna nekik mentőkorlátul és az ez által ápolt ildom nem gátolná önmegbecstelenitésöket." É s evvel rekeszti be elmélkedését: „Sur la puissance de la raison mal-gré la theorie voila realité, malmal-gré a logique, voila l'histoire, il faut bien se garder de lanier."
(Folyt.)
76
Az egyház és a polgárosodás.
(Folyt.)
Hasonló örvendetes jelenségeket szemlélünk ha Olasz-országra fordítjuk szemeinket. — Grianozzo Manetti (+ 1479) V. Miklós Pápa megbízásából leforditá a héber szentírást, és az ö Angelonevü fia már gyermekéveiben tanult latinul, görö-gül és zsidóul. Picus de Mirandola oly jártas volt a talmud-ban, mint akár a legtudósabb rabbi. A bellunoi születésű Mon-gajo András számos esztendőkig tartózkodott Damaskusban az arab nyelv elsajátítása kedveért, melyet aztán Velenczé-ben kitűnő sikerrel tanított.
A pápák közül csak 111. és IV. Pált említjük (1534 — 49 illet. 1555 — 59), kik még késő korukban folyékonyan beszéltek görögül. Román és Flórenczen kívül még Bologna-, Pavia-, Velencze-, Perugia- és Ferrarában, általában Olaszhon minden nagyobb városában léteztek a görög nyelv nyilvános rendes ta-nárai. Azok közül, kik a classicus tudományok ápolása és fej-lesztése körül, kiváló érdemet szereztek, kitűnő helyet foglal Aldo Manucci nyomdász,ki majdnem egész vagyonát a remek-írók kiadására áldozta ; és a nők itt sem maradtak hátra, mint péld. Sforza Ferencz fejedelem leánya, ki a latin nyelvet Írás-ban és beszédben tökéletesen bírta, vagy Vittoria Colonna és Casandra Fedele, kik az egykorú költök közt méltán foglal-nak helyet.1)
Veronai Guarino Ferrarában tanította a régi nyelvekot és a szónoklattant; ugyanő szegény tanulókat fogadott be há-zához, egyszersmind tartásukról is gondoskodván, mihez ha-sonlót Vittorino da Feltre cselekedék Mantuában, mindkettő csupáncsak „az Isten kedvéért." — Sannazar eposa „De partu Virginis" bizonyítja, hogy remek külalak igen is meg-fér keresztény eszmékkel ; — mellette méltóan emlithető Vi-dának „Christias" czimü hős költeménye.
Picus de Mirandola idejében a humanismus már ha-nyatlásnak indult, a remekirodalom tanulmányozása, mely-nek eleinte csak eszközmely-nek kellett volna lenni a komolyabb, mélyebb tudományok alaki tökélesitésére, immár kizárólagos czéllá lett,és a classicus ókor egyoldalú magasztalásának köze-pette, minden figyelem a külalakra fordíttatván a béltar-talom nem ritkán szembetünőleg elhanyagoltatott. — A kor-eszmék eme ferde irányának elleneszegülvén, Picus nyoma-tékkal védi és dicséri a régi idők alapos, habár külalakra nézve nem minden kifogáson fölüli tudományát. „Örökké fogunk élni" — igy beszélteti a scholasticusokat — „nein ugyan a szőrszálhasogatók oskoláiban, hanem a bölcsek közt, ahol nem az képezi a tudományos vita tárgyát, hogy ki volt Andromachénak anyja, avvagy mivé lettek Niobe fiai, hanem az : mi az isteni és emberi dolgok végoka és czélja. — A ki ezen vitákban részt fog venni, csakhamar belátandja, hogy az u. n. barbároknak is volt eszök, — de nem a nyelven hordták azt, hanem a szivben."2)
Igy letűnt a humanisták kora is, és legnagyobb részt önvétkök által. Már a 16-ík században sürü panaszok hallat-szottak nagyravágyásuk és dölyfösségök, kölcsönös irigyke-désök és rágalmazásuk, erkölcstelen irataik és kicsapongó életmódjuk, mindenekfölött pedig azon, a bálványozással
ha-' ) B u r k h a r d t , die Cultur der Renaissance in I t a l i e n , i860- —
2) Angel. Politian. E p . L. IX. Pici, de hominis dignitate.
táros magasztalások miatt, melyekkel a régi pogányság vi-szonyait különbség nélkül minduntalan elhalmozták. — Gyraldus szerént3) a humanisták főbb hibái hiúság, meggyő-ződés nélküli szószaporítás, pedanteria, jellemtelen hízelgés fejedelmek, ellenkezőleg pedig legalávalóbb háladatlanság mestereik iránt. — Ámbár tagadhatatlan másrészt, hogy a humanisták közül ezen korban is kitűnő, hitbuzgóságu és nagyérdemű egyházi és világi férfiakkal találkozunk, mire nézve elég legyen oly nevek fölemlitése, mint F r a Ainbrosio Camaldolese, Niccolo Nicoli, Griannozzo Manetti, Donato Ac-ciajuoli, IV. Miklós pápa, Vittorino da Feltre, és Maffeo Veg-gio stb. — De a humanismus ezen hanyatlásának azon álta-lános tekinteten kívül, hogy minden emberi rendszer bizonyos idő múlva túléli magát és a haladó korral többé lépést tartani nem birván, lehetetlenné válik, ezen kívül, mondjuk a huma-nismus bukásának belső öntermészetéből folyó oka is volt. A humanismus ugyanis a keresztény szellemnek az ó-korévali egybeolvasztását, ha nem is egészen, de mindenesetre e ket-tőnek kölcsönös áthatását tűzvén ki magának föladatául, nem lehetett, hogy a természetellenes frigyek átka rajta is ne érvényesüljön, melynek kérlelhetlen logikája csakhamar vég-letekre szoritá emez irány követőit; és a kik az irály elpo-gányositásában eleinte csak szépészeti jelenséget láttak, csak-hamar meggyőződhettek arról, hogy azon viszhatásnál fogva, melyet az alak mindenkor gyakorolt az anyagra, emez utóbbi is korábban, későbben ama keresztényellenes irány felé fog tereltetni, lia a classicitásérti rajongás idejekorán nem szorit-tatik biztos, józan korlátok közé. Ez nem történt, és a nyelv-vel együtt az eszmék is elcsábíttattak azon veszélyes lejtőre, ahol nincsen többé megállapodás. Fatalismus, astrologia, szó-val az egész régi pogányság zavaros babonája jelentkeztek a régi pogány, egyoldalulag fölfogott, félszegül alkalmazott műveltségnek mintannyi mérges gyümölcseiül, — a huma-nismus bevégzé pályafutását.
(Folyt.)
Az 18ö7-ki események cbrnnologicus sorozatban az
„Unita Catt." szerént.
E l s ő f é l é v . O 1 a s z o r s z á g. J a n . 16-án. Sciajola ministor pénzügyi kimutatása a követek kamarájában. — 17.
De Villecourt bibornok halála. 22. A s e n ^ u s törvényszékké alakul Persano pöre ügyében. — 29. A magas ítélőszék ki-nyilatkoztatja, hogy helye van a pörös eljárásnak Persano tengernagy ellen. — 31. Az olaszországi politikai bűnösök"
nek amnestia adatik.
K ü l f ö l d . Jan. 1. Az orosz czár ukázai tétetnek közzé, melyek a lengyel királyságnak Oroszországbai beolvasztatá-sát közigazgatási tekintetben meghagyják. 2. A portugalli kamarák megújítása. Madridban Serrano tábornok több po litikai bűntársával együtt elfogatik. 5. A görög hongyülés helyben hagyja a regensségre vonatkozó törvényt, mely ideigl. kormány a király nagybátyjára bizatik. — 7. Fran-cziaországban meghal Larocbejaquelin marquis. 9. A képvi-selők testülete Washingtonban vád alá kívánja helyeztetni Johnson elnököt. 14. Mexicoban a főemberek (notabili) gyü-lekezetében elhatároztatik, hogy a császárságot fön kell
tar-3) P r o g y m n a s m a t a adv. literatos. L . B u r k h a r d t c. e. 270. 1.
tani, és a liberálisok elleni harczot folytatni. Párisban elhuny-nak Ingres festő és Cousin Victor. 16. Londonban a Regent-P a r k taván történt szerencsétlenség alkalmával 200 ember elvész. 18. Az északi német szövetség államainak meghatal-mazottjai Berlinben á t n y ú j t j á k a porosz koronának a szövet-ségi alkotmány Poroszország által előterjesztett pontjainak jóváhagyását. 19. Hohenlohe herczeg beszéde a bajor
kama-rában, melyben az északi szövetséghezi szorosabb csatlako-zás kivánata nyer kifejezést oly módon, hogy háború eseté-ben a bajor sereg porosz vezénylet alá bocsáttassék. — Napo-leon levele Rouherhez, és rendelet, melylyel a fölirati viták eltöröltetvén, helyébök az interpellatio joga adatik, a sajtóra és egyesületi jogra vonatkozólag ujabb törvényjavaslatok elő-terjesztése igértetik. — Gorcsakoff berezeg jegyzéke külföldi követeihez Oroszország és a Szentszék közötti diplomatiai viszony tárgyában. 20. A franczia ministerium részbeni vál-tozása Elbocsáttatnak Fould (pénzügy) Randon (had) De Chasseloup L a u b a t (tengerészet) Béhic (földmüvelés ;) ezek helyébe lépnek : Roulier (pénzügy ideiglenes) Niel (had) Ri-gault de Genoully (tengerészet,) Forçade la Roquette (föld-művelés). 28. A pétervári tartományi gyűlés föloszlatása, a jo-gait megszoritó ukázok megtámadása miatt. 31. Roveredóban és austriai dél Tirolban zavarok. Karam József a maroniták feje elhagyván Syriát visszavonul Algirba.
O l a s z o r s z á g . Febr. 2-án. Az olasz parlament majd minden osztályai elvetik Langrand Dumoncean ajánlatát a papi j a v a k r a nézve. — 5. A porta elégtételt ád Olaszország-nak a Tamasó-féle hajó ügyében elkövetett sérelemért. 11. A meetingek eltiltásának ügyébon tett interpellatio alkalmából Ricasoli ministeriuma bizalmatlansági szavazatot kap. 13. Az olasz k a m a r á k föloszlatnak. 17. Az olasz íninisteriiunban részletes válság. Kilépnek Benti, Scialoja, és Borgati ;) belép-nek Depretis (pénz) Correnti (közoktatás) Biancheri (tenge-részet) és Devincenzi (közmunka) 22. Fonello küldetése foly-tán a pápa az üresedésben levő néhány püspöki széknek fő-pásztorokat ád.
K ü 1 f ő 1 d. Febr. 4-én Belcredi elbocsátása után Beust báró neveztetik az osztrák cabinet elnökévé 5. Victoria ki-rálynő megnyitja az angol parlamentet. A francziák kiüritik Mexicó fővárosát. 7. Párisban meghal Münk a jeles orienlista. 9. Hong Kongban meghal a természettörténeti jolos ta-nár Defilippi. A hivatalos lap jelenti, hogy k é r t e s mégis k a p t a a halotti szentségekkeli ellátást. 14. A franczia kama-rák megnyitása trónbeszéddel. 15. Irhonban a féniek nagy mozgalmakat idéznek elő. 18. Austriában császári irattal ki"
jelentetik, miszerént a birodalomnak dualisticus alaponi szer-vezése eldöntetvén, és a magyar önálló ministerium engedé-lyeztetvén, a rendkívüli Reichsrath egybehivása czéltalan.
19. Francziaországban a sárgakönyv előterjesztetik. 20. Men-toneban István osztrák főherczeg, Magyarország volt nádora meghal. 24. Az északi német szövetség parlamentjének meg-nyitása királyi beszéddel.
O l a s z h o n . Mart. 10-én. Választások Italiábau. 22.
Olasz parlament megnyitása trónbeszéddel. 23. Floronczben meghal a firenzei hegedüiskola vezetője Giorzetti Nándor. 27.
A pápa ismét több püspököket nevoz Itáliában. Mari az alsó-ház elnökévé választatik. 31. Turinban meghal Gallina senator.
K ü l f ö l d . Mart. 3-án. Miklós nagyherezog egy Péter-várt tartott lakomán poharat emel a Candiában küzdő görög önkénytesek jólétére. 6. Berlinben meghal Cornelius festő. 7.
A féniek által u j a b b zavarok támasztatnak. — A nagyhatal-mak követelik a portától, hogy a keresztény alattvalóinak igért engedményeket teljesítse. 10. Zsófia a szász király huga meghal. 14. A magyar ministerium esküjét teszi le. 16. Mexi-conak a francziák általi kiürítése befejeztetik, J u a r e z csapa-tai nyomukban, és közelitenek a fővároshoz. 18. Hosszas vi-tatkozás után a franczia kamara Thiers által a külügyre vo-natkozólag tett intcrpellatióját elvetvén napi rendre tér. 19.
D e la Puente bibornok meghal. A bajor hivatalos lap a Ba-jor és Poroszország közötti szövetségi szerződést hirdeti.
Ha-son szerződést kötött Baden.
O l a s z o r s z á g . Apr. 1. Persano megjelenik a magas törvényszék előtt. 4. Ricasoli minister elbocsáttatik. 11. Ra-tazzi veszi át a kormányt. 15. Persano méltóságátoli megfosztására Ítéltetik. 17. Paviában meghal Panizza senator. K ü l -f ö 1 d. Apr. 1. A párisi világkiállítás megnyitása. 4. Walevszky utódjává a törvényhozó testület elnökségében Schneider lesz.
16. Eszaknémetszövetség parlamentje helybenhagyja a szö-vetségi alkotmány tervezetét, 17. Az északnémet szövetség parlamentje bezáratik. 29. A porosz kamarák megnyittatnak.
O l a s z o r s z á g . Május 9-én. Ferrara pénzügyéri ki-mutatása. 30. Az aostai herczeg házassága Delia Cisterna herezegnővol. — K ü 1 f ö d. Maj. 9-én. A nagyhatalmak meg-bizottjai. Londonban összeülnek a luxenburgi kérdés ügyé-ben, melynek semlegesítése elhatároztatik. 11. A Luxen-burgra vonatkozó szerződés aláiratik. 13. Davis, az egykori déli államok elnöke, kezesség mellett szabadon bocsáttatik. 15.
Lopez árulása folytán Queretaro és Miksa császár a köztársa-ságiak hatalmába kerül. 22. Az osztrák Reichsrath megnyi-tása. Császári beszéd hirdeti a Magyaroszággali kibékülés megtörténtét,
O l a s z o r s z á g . Jun. 8-án Turinban De Sonnaz tábor-nok meghal. 20. 200 fiatal ember megkísérti a pápai határo-kat átlépni. 29. Sz. Péter centenáriuma Romában nagy iinne-pélysséggel megtartatik. K ü l f ö l d . Jun. 1. Párisban az orosz czár, és porosz király találkoznak. 6. Bcrezovszki merénye a czár élete ellen. 8. Ferencz József Magyarország királyává koronáztatik. 10. a magyar emigránsoknak viszatérhetési en-gedély adatik. Altalános amnestia Magyarországon. 19.
Miksa császár agyonlövetik. 28. Schwarzburg Rudolfstadt uralkodó herczegének halála. 30. A török Sultán Párisba ér-kezik. Beust az osztrák birodalom korlátnokává neveztetik.
M á s o d i k f é l é v . O l a s z o r s z á g . Jul. 3. F e r r a r a lemondván a pénzügyi tárczáról ezt a cabinet elnöke Ratazzi veszi át. 7. Az olasz és spanyol kormányok között kötött postaszerzödést jóváhagyó törvény kihirdettetik. 21. A köve-tok k a m a r á j a j ó v á h a g y j a az 1867. évi költségvetést. 28. A követek kamarája hosszas vitatkozás után helybenhagyja az egyházi javakra vonatkozó törvényt. 29. Nigra Florenczbe hivatik a ministerium által. 30 Roppant zivatar nagy károkat okoz az Udine melletti Palazzolóban.
(Vége köv.)
m 7 8 e.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
MÜNCHEN, jan. 10-én. A „Pastoralblatt" czimü me-gyei közlönyünk fölhívást intéz a katholikus napi sajtó pár-tolására és előmozdítására irányzott egyesület alakitása ügyé-ben, melyben a sajtóbizottmány a katholikusokat fölszólítja, hogy lépjenek a sajtóegyletbe, és ennek működését minden módon terjoszszék. A bizottmány élén gróf Zinneberg Areó áll mint első elnök. Az egylet alakitása következőkép indo-koltatik : „Hogy a katholikusellenes sajtó semmiféle eszköz-től sem riad vissza czéljainak elérésére, hogy a hazugság, rágalom, elferdités fegyvereitől sem irtózik, csakhogy a ka-tholikus egyházat minden elveiben és összes nyilvánulásaiban lealacsonyítsa, gyanúsítsa, megutáltassa, eléggé ismeretes. — Szemben ezen tényekkel egyedül csak sopánkodni, a világ romlottsága fölött jajgatni, siránkozni nem elég, itt tevéke-n y e k tevéke-n e k kell letevéke-ntevéke-nütevéke-nk, az elletevéke-nséget saját terétevéke-n, és az általa használt fegyverekkel — tollat tollal, a sajtót a sajtó terén
— kell megtámadni, csak a tiltott eszközöket, hazugságot, rágalmat, elferditést fogjuk mindenha kerülni.
Ebben a katholikusok mindannyian megegyeznek IX.
Piustól, egyházunk fejétől kezdve le egész az utolsó laikusig.
Dicsőén uralkodó pápánk maga ajánlotta a katholikus sajtó szervezését az istentelen és egyházellenes sajtóval szemben,
— és pártolja, mennyire tőle telik. Az olasz katholikus sajtó legkitűnőbb közege az „Unitá cattolica" minden számának homlokán nyomatja ki IX. Pius bátorító szavait, melyeket e lap szerkesztőségéhez 1863-ki aug. 20-ikán intézett: „tartsd meg híven fiam ! a szentszék iránti ragaszkodásod érzelmeit, és folytasd bátran az istentelenség ellen megkezdett harczot."
Más lapokhoz is intézett már ő szentsége bátoritó szavakat, és sokszor nagylelkű adományaival istápolta azokat.
A katholikus sajtónak az egyház feje általi méltatása szükségkép utánzásra fogja indítani az egyház még élő tag-jait, és már is nem csak egyesek, de egész társulatok nyilat-kozataiban is viszhangra talált. A kath. némethoni társula-toknak legutóbbi, Insbruckban tartott közgyűlése a kath-sajtó pártolását czélzó egyletek alakítását melegen ajánlotta.
Minek folytán már is Németország több egyházi me-gyéiben hasonló sajtóegyletek alakultak, és e vállalatokat a mult évben Fuldában egybegyűlt kath. püspökök jóváhagy-t á k . E művön jóváhagy-tehájóváhagy-t az egyház áldása, és jóváhagyása va-gyon, azért létesítéséhez bátran kell fogni. Ily czélból a mün-chenfreisingi érsek által alakított bizottmány az érseki me-gye minden hivoit fölszólítja. „Lép jenek a katholikusok sajtó-egyletbe, és támogassák minden telhető módon annak
műkö-dését és terjesztését."
Az érsekilcg helybenhagyott alapszabályok következők :
1-ör Az egyletnek czélja a katholikus napisajtó ügyének elő-mozditása. 2-or Az egylet ezen czélja nem politikai. 3-or Az egylet tagjai kötelezik magokat, a) évi pénzbeli járulékokra
— évenkinti legalább 1 forintnyi fizetésre, melyek részlet-ben, april és october első napjain fizetendők ; b) journalisticai közreműködés, levelezések által az egylet czéljait istápolni;
c) példával, szóval és tettel a katholikus sajtó közegeit ter-jeszteni, az egyház-ellenes lapoknak pedig ellene működni.
4-er Az elnök ez egylet élén álló bizottmány üléseit, az egy-let ügyeinek megvitatására és intézésére egybehivja.
Éven-k é n t a megyéneÉven-k a bizottmány által Éven-kitűzendő helyén Éven- köz-gyűlés tartatik, melyben a bizottmány működéséről, és a pénz liovaforditásáról számot ád, illetőleg jelentését teszi.
Üdvözöljük a megalakult egyletet, mint a n n a k tanúbi-zonyságát, hogy tanultunk az ellenségtől, és fölfogtuk, hogy azt saját fegyvereivel kell leverni. A katholikusellenes lapok máris zajt ütnek, és gyalázzák ezen egyleteket. Természetes, t u d j á k ők mért, de elfeledik, hogy ők azok, kik a k a t h . sajtó szükségességét velünk megértették. Ok gyújtották meg tá-borunkban e szövétneket, az egyházi intézmények é3 szemé-lyek elleni határtalan izgatás által, és vak dühök által gon-doskodni fognak arról, hogy e szövétnek ki ne oltassák, mig végre belátandják, hogy szemtelen vakmerőség az egyház ügyeibe betolakodni, közegeit gyalázni, és hogy m á r többé nem a legolcsóbb dolog : a katholicismus költségén egy bot-ránykedvelő közönséget mulattatni.
PÁR1S, jan. 5-én. Philippe, a francziaországi iskolatest-vérek főnöke, a hadsereg ujjászervezésérőli törvény ügyében következő figyelemreméltó jegyzéket tette közzé. „Már az 1866-ki február 16-án kiadott, az ujjonczozásra vonatkozó ministerialis rendelet, amint a tapasztalás tanitja, igen káros volt az elemi oktatással foglalkozó kath. congregatiókra, mindazonáltal az úgynevezett szabad számok által, melyeket minden sorshúzás adott nekik, egyidőre legalább némileg,
ha-bár nehezen kielégíthették szükségeiket. A keresztény isko-latestvérek például minden húzásnál 300 összeirottak közül 120 —123 jó számokat nyertek, melyekkel rendelkezhettek.
Máskép leend éz az u j katonai törvény uralma alatt, mert épen azon fiatal emberek, kiknek a jó számok jutnak, azok, k i k az úgynevezett mozgo nemzetőrök szolgálatára szükség-képen meghivatnak. Sőt, miután emiitett törvénynek vissza-ható ereje leendne az 1863—64—65-ik korosztálybeliekre, testvéreink közöl ötszázan, kik a felülvizsgáló tanácsok által minden szolgálattól fel voltak mentve, szintén a mozgó nem-zetőrség szolgálatára hivatnak, és kényszerítve leendnek a fegyvergyakorlatokban részt venni. A családokra nézve eme törvény kihirdetésének napjától fogva azon gyászos követ-kezmény álland be, hogy azonnal kényszerítve leendünk vagy 500 osztályt becsukni, és igy több ezer gyermeket el-hagyni, mert nem leendünk képesek az elhagyott állomáso-k a t betölteni. Azután a fiatal embereállomáso-k, állomáso-kiállomáso-k a fegyvergyaállomáso-kor- fegyvergyakor-latok ideje alatt világi öltönyben mindenféle emberekkel jön-n e k közlekedésbe, elvesztejön-ndik hivatásukat, jön-nem találvájön-n semmi kárpótlást azon áldozatokért, melyeket reájok a szer-zetesi élet és tanítás ró, és igy m a j d visszatérvén i n k á b b csa-ládjaik körébe, betölhetlen ürt hagynak magok után. Ez ok-ból ujonczaink alig leendnek. Mindebből kitűnik, hogy a nagy Napoleon által oly dicső módon visszaállított keresztény is-kolatestvérek intézménye lassan de elkerülhetlenül meg fog szűnni az uj katonai törvény folytán. Hasonlóan mindazon congregatiók, melyek példánk szorént szervezkedtek. Annyi bizonyos, hogy amint már fönnebb emiitők, nagy sajnálko-zásunkra, és bizonyosan sok családnak is fájdalmára a tör-v é n y kihirdetése napjától fogtör-va legalább is 50Ü tanosztály megszüntetésére fogunk kényszeríttetni, és lassú halállal ki-múlásra kárhoztattatni. Meggyőződve arról, hogy sem a kor-m á n y sekor-m a törvényhozó testület nekor-m a k a r j a az állakor-mnak
- -m 7 9 «-»—-is annyi hasznot hajtó, szolgálatot tevő tanítással foglalkozó
congregatíokat megszüntetni egész tisztelettel vagyunk bát-rak kérdeni : ha nem volna-e lehetséges az általunk jelzett veszélyt elhárítani, és eszközökről, módról gondoskodni, mely által lehetővé tétetnék, hogy fiatal testvéreink tölök telhető minden buzgalommal ezután is osztatlanul szentelhessék te-hetségeiket, és idojöket a gyermekek és r e á j o k bizott felnőt-teknek is oktatására ? Nem volna-e lehetséges azon törvény második szakaszának 4-ik czikkelyéhez, mely a mozgó nem-zetőrség csapataiba fölveendő fiatal emberek osztályait meg-határozza azon módosító szavakat illeszteni, melyek szerént kivétetnének : mindazon tanítók, és ezeknek világi vagy va-mely congregatióhoz tartozó ama segédtanítói, kik tényleg működnek az oktatásban, és legalább 40 tanonczból álló osz-tályt vezetnek. Páris, decz. 18. 1867. a keresztény iskola-testvérek főnöke F . Philippe.
AMIENS, jaii. 5-én. A franczia közoktatási ministe-rium, mint másutt, ugy városunkban is fiatal leányok szá-mára felsőbb úgynevezett normális tanfolyamot nyittatott, és bizonyos számú ösztöndijakat rendelt, és csatolt e tanodá-hoz, és pedig szaktudósok, vagy valamely tanügyi tanács ki-hallgatása, és a fejedelem előleges beegyezése nélkül. Valljon nem a ministeri önkény uralma ez, ministeri felelősség nél-kül ? Az igy alapított ösztöndijak megütközést szülő része abban fekszik, hogy a segélydijak a tanodához vannak kötve, és nem a tanonczok személyéhez. Ha a gyermek szülei má-sutt, mint a közigazgatás által önkényileg kitűzött helyen a k a r j á k neveltetni, a gyermek elveszti ösztöndiját, ha a ta-noda a józan közvélemény előtt el is vesztené hitelét, nem veszti el az alapított ösztöndijakat.
Föl akarom deriteni az intézmény helytelenségét egy példa által, mely nem a jelenből vétetett, s melyre azért a személyekrei czélzás g y a n ú j a nem fér. Körülbelől husz év előtt a kitűnő tudós Cauchy, kit a császár politikai esküté-telétől fölmentett, hogy a társadalom ne nélkülözze hasznos szolgálatát, velem együtt egy hét éves fiu körül érdekelte magát. A fíu az elemi mennyiségtanból pályavizsgálatot áll-ván ki sikeresen, a párisi gróf őt egy meghatározott collegi-umban, ösztöndíjban részesité, miután azonban ezen intézet szelleme nem felelt meg sem a szülőknok, sem a védőnek,
Föl akarom deriteni az intézmény helytelenségét egy példa által, mely nem a jelenből vétetett, s melyre azért a személyekrei czélzás g y a n ú j a nem fér. Körülbelől husz év előtt a kitűnő tudós Cauchy, kit a császár politikai esküté-telétől fölmentett, hogy a társadalom ne nélkülözze hasznos szolgálatát, velem együtt egy hét éves fiu körül érdekelte magát. A fíu az elemi mennyiségtanból pályavizsgálatot áll-ván ki sikeresen, a párisi gróf őt egy meghatározott collegi-umban, ösztöndíjban részesité, miután azonban ezen intézet szelleme nem felelt meg sem a szülőknok, sem a védőnek,