A Peer-kódex változata

In document Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva (Pldal 112-115)

A Vásárhelyi András énekét bejegyző személy aPeer-kódexharmadik keze: írása kurzív, változó vastagságúak betűi, sok helyen megfolyt a tinta. Helyesírása

Kni-² Farkas Vilmos,Helyesírásunk hangjelölés-rendszerének története, Bp., Akadémiai, 1971, 12–14.

³ Korompay Klára,Helyesírás-történet= Kiss Jenő–Pusztay Ferenc,Magyar nyelvtörténet, Osi-ris, 2003, 295.

Kniezsa István,Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Bp., Akadémiai, 1952, 143.

Haader Lea, Írásbeli megakadásjelenségek történeti pszicholingvisztikai szempontból, MNyr.

2009, 49–50.

Benkő Loránd,Magyar nyelvjárástörténet, Bp., Tankönyvkiadó 1957, 37–73.

ezsa beosztásában III. A típusú keverék-helyesírás: a többjegyes mellékjel nélküli és a mellékjeles helyesírás keveréke.⁷ A szöveg tagolásához összetett rendszert használ. Az ének sorait nagybetű jelöli, ezeket egymástól pont (·) vagy kettőspont választja el (:) – ezek gyakran elmaradnak –, míg a versszakok elkülönülését a kezdőbetűk megnagyobbítása és meghosszabbított szárú dísze jelzi, emellett át-húzott v jelet (℣) használ a versszakok végén. Kettő virgula (⸗) jelöli a szótörést: az érintett szó végén és gyakran a következő sor elején is elhelyezte ezeket.⁸ Az Isten, Jézus, Mária nevek kis kezdőbetűvel szerepelnek, Éva nevét nagybetűvel írta.

Összetett szavakat, igekötők és igék különírása a korszakban általános.⁹ A szö-veg terjedelméhez képest viszonylag sok hibát tartalmaz, ennek oka lehet, hogy másolás közben a lejegyző figyelmét nem tudta kellően a munkájára irányítani.

Valamint az is, hogy kevésbé tudatos nyelvhasználó végezte a másolást és az ő betűformái vagy nyelvjárása számára szokatlan, archaikusabb szöveget rögzített.

Tévesztéseit legtöbb esetben áthúzással és a szöveghely fölé írással javította, betűk esetén a betű átírásával. A következőkben ezeket próbálom összegyűjteni – az első szóalak mindig a rontott, a második szóalakban a vastagon szedett részek jelölik a szerzői javítást – és csoportosítani.¹⁰

1. Betűcsere:

– javítatlan: 2 (zok~sok; szánki vetés~számki vetés, ez utóbbi adódhat a két írásjel hasonlóságából),

– javított: 9 (csak néhány esetben tudjuk, hogy melyik betűt mire javította: virága, szent [talán y-ból], segedelmönk, gazdggejtója ~ gazdagejtója, fírfiak ~ férfiak, szépséges; emlekeyzel ~ emlékezzél, özönről[talán t-ből],vétkezésönk~vétkezetönk[az első alak az újabb, valószínűleg a másoló által preferált változat, de visszajavította a régiesebb alakra] e három utolsó esetben a betű jelének hasonlósága okozta a tévesztést).

Kniezsa,i. m.,104., 127.; Farkas,i. m.,22.

Keszler Borbála,A magyar írásjelhasználat története a XVII. század közepéig, Bp., Akadémiai Kiadó, 1995, 30–66.

Benkő Loránd szerk.,A magyar nyelv története, Bp., Tankönyvkiadó, 70.

¹⁰ Lengyel Zsolt,Az írás. Kezdet – folyamat – végpont, Bp., Corvina Kiadó, 128–180. A műben vizsgált korosztály és a jelenre vonatkozó kutatás miatt korlátozott eredménnyel vetíthető a múltra, viszont a hibák kategorizálásában kiváló iránymutató. Az elemzés a három kódex hasonmás kiadásai és nem az eredeti példányok alapján készült, így a hibásnak ítélt adatok az eredeti kódexek alapján módosulhatnak.

2. Mellékjel (alsó vonás) hiánya:

– javítatlan: 2 (tisztességonk~tisztességönk;töroköknek~törököknek) 3. Betűkihagyás: javítatlan: 1 (apostolonak~apostoloknak).

4. Hibás toldalékválasztás: nak-ról, ra-ban¹¹ (halálonk<nak> ~ halálonkról, utcájára~utcájában).

5. Betűnél nagyobb egység javítatlan kihagyása: szóvégi onk+nak (hiányzik):

asszonyonk~asszonyonknak.

6. Szövegtagolásnál javított hibák:

– rossz tagolás: 1 („ajtója” után);

– a tagoló jel kihagyása: 1 (13. versszakot kezdő jel).

7. Szótalálási hibák:

– hasonló kezdetű szavak felcserélése:<paradicsomnak>~ patriarchák-nak(aparadicsomnakszó hat hátrafelé a 4. sorból a 8. sorba).

1. Hasonló jelentésű és azonos szótagszámú szó felcserélése: <irgal-mat> (talán a szövegben előfordulóigaz-származékok hatására, vagy a másoló rendjében jobban preferált változat) ~kegyelmet.

2. Javítatlan, rímrontó szócsere: 8. sor utolsó szava: dicsősége (a közvetlenül utána következő szó hathatott előre).

A Peer-kódex szövegváltozatának nyelvjárási jellegzetességei között legerősebb a déli-keleti és a kelet-Dunántúli. Ezt támasztja alá azi-ző alakok használata ü-vel szemben (szíz, dicsőséges). Azigazságonkhoz hasonlóu-val szembenio-zás és atisztességönkhez hasonló ü-vel szembeni ö-zés keleti nyelvjárásokra jellemző hangsúlytalan helyzetű záródás.¹² Az i~ü és e~ö szembenállás mellett kifejlődő eredmény: azi-zés e-ző (mend,kerály, kencs) alakokat,ü-zés pedigö-ző alakok terjedését hozhatta magával (bölcs). Azi-s alakokkal szembenie-zés erősen mu-tatkozik meg, ez az ország középső, kelet-Dunántúli részére volt jellemző.¹³ A nyíltabb magánhangzók régies stílusról vagy régebbi forrás felhasználásáról is tanúskodhatnak (hivolkodásonk) a nyelvjárási sajátosságon kívül, ugyanígy régies azangyal szó a szövegbenangel betűsorral írva. Ugyancsak a keleti származást vagy korai szöveg felhasználását sejteti a középkor végére már mérséklődő [v]

és [w] hangot jelölő v, u, w betű nagyfokú váltakozása: nyugaton már XIII.

században megindult avállandósulása, keleten a XVII. században is még tartott a [β]-s ejtés.¹⁴ A következő táblázat szemlélteti a nyelvjárási sajátosságokat.

¹¹ Ez a javítás kevésbé egyértelmű, talán egy bastardarlátszik megbújni a javítás alatt.

¹² Benkő szerk.,i.m., 177.

¹³ Bárczi Géza,Régi magyar nyelvjárások, Magyar népkutatás kézikönyve füzetei, 1947, 19–27.

¹⁴ Benkő szerk.,i.m., 77.

Nyelvjárási jelenség

illabializáció ű > í, ü > i szíz, dicsekedjél

nyíltabbá válás í > é Dunántúl nyugati i-rányába terjed

népnek, férfiaknak labializáció i > ü, í > ű délről a Dunántúlon, a

Balaton keleti részétől az északi és nyugati ré-szig

születésönk, fügyelmes

intervokális β labiali-zálja az előtte álló han-got, hiátus kitöltetlen

i > ü nyugati és keleti szélek szüőnkért

nyíltabbá válás i > e Dunántúl keleti részé-ből terjed, Szerémség

o > u nagyságus, bódogságus

geminálódás s > ss, z > zz Dunántúl bűnössöknek, azzonkép-pen

depalatalizáció ny > n középső rész reménség palatalizáció n > ny, l > ly középső és keleti

ré-szek

szegényeknek, kerályok-nak

az l vokalizációja ol > ó legerősebben

nyuga-ton ótalmazó, bódog

ó > ol oltalmazó

hangsúlytalan hely-zetű labializáció

e > ö Duna-Tisza közétől ke-letre

széködben

ról, ről, től keleti részek halálonkról, esésről, vét-kéről, özönről, istentől

In document Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva (Pldal 112-115)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK