A pénzintézetek mechanikai és elektronikai védelmének tervezési szempontjai, a védelem eszközei [19]

A mechanikai védelem tervezése esetén az objektumunk védelmének koncepcionális kialakítását a többkörös védelmi szemléletmód jellemzi. Az létesítmény közvetlen kör-nyezete (pl. udvar, környező lakóépületek, közvilágítás) és a megközelítés lehetőségei (bejáratok, útvonalak, forgalom, stb.) is fontos szerepet játszanak a tervezés megkezdé-sekor. Az ügyfélbeléptetés, a pénzszállítási útvonal és a létesítmény védelmének meg-oldásai alapvetően szabják meg a későbbi működésbiztonságot.

Az objektum belső területének mechanikai védelemi feladata a héjszerkezet határvona-lán kezdődik. Az épített szerkezetek, és a nyílászárók megválasztásánál a MABISZ által kibocsátott Betörés-biztonsági Szabályzat mellékletében meghatározott, kötött minősé-gű elemek alkalmazását, beépítését szükséges előírni és alkalmazni.⁷

Az épület héjszerkezetén belül a további mechanikai biztonsági előírások a következők:

- a belső pénzforgalmi tereket markáns, elválasztásra szolgáló épített megerősí-tésekkel és biztonsági ajtók zsilipszerű alkalmazásával kell a publikus terek-től leválasztani;

- a pénz átadás-átvétel biztonságát átadózsilippel és kiépített szeparált pénz-szállítási útvonallal kell megoldani;

- szabvány által garantált pénztároló eszközök (trezor, páncélszekrény, multisafe) és az időzárak alkalmazásával kell meggátolni az illetéktelen pénz-hez jutást, illetve a sikeres rablásokat.

Az eszközök csak akkor teljesítik a tervezett elvárásokat, ha az előírt üzemeltetési és biztonsági szabályokat az alkalmazottak maradéktalanul betartják.

A mechanikai biztonsági eszközök önmagukban nem alkalmasak a támadás megakadá-lyozására. Feladatuk egyrészt az elrettentés, valamint az áthatoláselőírt időtartamú kés-leltetése(elrettentés, késleltetés). A fizikai védelem teljessé tételéta biztonságtechnikai rendszerek, valamint az élőerős őrzés integrációjával érjük el(detektálás, elhárítás). A biztonsági védelmi folyamat első lépéseként el kell készíteni a létesítmény funkcioná-lis működési tervét, meg kell határozni az ehhez szükséges dolgozói létszámot és a for-galomhoz rendelt várható pénzértékhatárokat.

Ellenőrizni szükséges, hogy a működési elvárások szintjének megfelelő mechanikai biztonsági szilárdsági mutatókat teljesítő felületek rendelkezésre állnak-e (ha nem, ak-kor ezt azonnal az elvárási szinthez kell igazítani).

Ezek után a MABISZ által kibocsátott Betörés-biztonsági Szabályzat ide vonatkozó előírásainak figyelembevételével kell elkészíteni a létesítmény teljeskörű Biztonság-technikai Tervét.

7 Az áthatolás gátlásának legegyszerűbb módszerei a vastagítás. A koronafúrás ellen speciális alakú és változó keménységű fémelemek beépítésével, míg az oxigénlándzsás támadások ellen áramkorlátozással, valamint erős, szerves füstöt termelő kompozit anyagok alkalmazásával növelhető a védekezés szintje.

A Biztonságtechnikai Terv teljes részletességgel kell, hogy foglalkozzon - funkciónként és helyiség-típusonként - az előírások szerinti részleges és teljes elektronikai biztonsági rendszerek [20] meghatározásával.

A behatolás-jelző rendszerek három fő részre tagozódnak: [21]

1. Az érzékelő eszközök a behatolási cselekmény által okozott változásokat jel-lemző fizikai paraméterek detektálásán alapulnak. Képesek a rezgés-, moz-gás-, hőmérsékletváltozás, sugárzás, különféle gázjelenlét kimutatására, mé-résére és megbízható, valós idejű kijelzésére. Általában többféle jelformáló fizikai módszer alkalmazását kombinálják egy érzékelő eszközben, amely ré-vén a téves riasztás lehetősége jelentősen csökkenthető.

2. Az érzékelők által kibocsátott jeleket a jelzővonalak vezetik a központi egy-ségbe. Feladatuk átvinni az érzékelők által kibocsátott jel pontos helyét, idő-pontjátés típusát - megbízható, szabotázsvédett módon a központi egységbe. 3. A központi egységa beérkezett jelek kezelésére, értékelésére szolgáló vezérlő

szoftver programja szerinti előírások végrehajtását, a teljes rendszer felügye-letét, tápellátását és szabotázsvédelmét végzi. Vezérli a hang és fényjelző be-rendezéseket, valamint indítja a távátjelző egységet a riasztási esemény kiala-kulásakor.

E rendszer szerves részeként - de önálló funkcióval - működik a támadásjelző hálózat. Feladata, hogy rablótámadás esetén azonnal csendes riasztást kezdeményezzen. A tá-madásjelző rendszer jeladóit rejtett módon kell elhelyezni (működtetésük észrevehetet-len legyen a támadó számára).

Következő nagy eszközcsoport a beléptető rendszereké: [22]

- Az érzékelés módja szerint megkülönböztetünk mágneskártyás (kártyaolva-sós), közelítéses (proximity, chip), aktív jeladós, valamint biometrikus típusú rendszereket.

- Feladatuk: a beléptetés és az épületen belüli mozgások automatikus, progra-mozás szerinti vezérlése, belépési jogosultság-csoportok kezelése, a cselek-mények folyamatos dokumentálása, a rendkívüli esecselek-mények azonnali jelzése.

Összehangoltan működik (és ha kell, együttműködik) az épület egyéb bizton-sági berendezéseivel (pl. tűzjelző rendszer). Alkalmassá tehető a tartózkodási hely megállapításra, az informatikai (telefon) vonal automatikus továbbirá-nyítására, munkaidő nyilvántartás adatainak gyűjtésére, a rendszer

hozzáféré-si adatok és helyi egyéb jogosultságok tárolására (pl. kávéautomata haszná-lat). Szükség esetén az informatikai jogosultság megállapítása is hozzáren-delhető. [23]

A következő csoport a képrögzítő, eseménydokumentálórendszereké (CCTV). A velük szemben támasztottfőbb követelmények és előírások a következők: [24]

- szélsőséges fény és hőmérsékleti viszonyok között is minőségi képalkotás, - megváltoztathatatlan idő-, és tartalomdokumentálás,

- hiteles, megváltoztathatatlan tartalmú adattárolás,

- megfelelő (és a törvény által engedélyezett, előírt) időtartamú tárolás/törlés funkció,

- kizárólag aregisztrált személyek részére: eseménydokumentált hozzáférés, - a távadatátviteli igények kielégítése azengedélyezett irányokba,

- folyamatos (24/7) üzembiztonság.

A kamerák tekintetében jelentős készletválaszték áll rendelkezésre, amelyek kiválasztá-sát és alkalmazákiválasztá-sát döntően a feladatokból fakadó igények határozzák meg (MOP - Mission Oriented Application = Feladatorientált Alkalmazás).

A képrögzítési tevékenység a személyes adatok kezelése kategóriába tartozik, ezért a rendszer üzemeltetésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó tőrvények érvénye-sek.

Az átjelző rendszerekkel [25] kapcsolatos elsődleges elvárás, hogy a behatolás-, és a tűzjelző rendszeren keletkezett jelzésekből - az előzetesen meghatározott rendezési és sorrendi elvek alapján kiválasztottakat - biztonsággal és tartalmi módosítás nélkül, azonnal továbbítsa a diszpécser-központba. Itt az intézkedési jogosultsággal rendelkező személyek az utasítások szerint járnak el.

Lényeges szempont az átjelző központ és a helyi rendszerek összeillesztése, megfelelő programozhatósága és 2Ő órás üzemképessége, az átviteli csatornák szabotázsvédettsé-ge, az ügyeletesek gyors reagálása, a kontroll és értesítési rendszerek helyes működése, a reagáló egységek pontos, valós idejű informálása, stb.

Egy bankrablási szituáció helytelen kezelésének következményei beláthatatlanok. A Rendőrség a nappali támadásjelzések fogadására IP felületű felügyeleti rendszert fej-lesztett ki, amely alkalmas a valós idejű jelfogadásra, felügyelt intézkedésre, folyamatos

képfogadásra, és kommunikációra. Lehetővé teszi a bankrablási helyzetek kezelésének, felszámolásának ismételt értékelését.

A tűzjelző rendszerek [26] a biztonságvédelmi tevékenység katasztrófavédelmi ágát képviselik. Feladatuk a létesítményben keletkezett tűzesemények azonnali jelzése, spe-ciális esetben (intelligens rendszer telepítése esetén), az oltás megkezdése (spinklerek, speciális oltógázokrévén), a tűzterületek menekülési útvonalainak megnyitása és egyéb, az épületfelügyelettel kapcsolatos programozott intézkedések megtétele.

A tűzjelző rendszer központja az érvényes törvényi szabályozás alapján a tűzjelzést a területileg illetékes Tűzhatóságnak közvetlenül is köteles jelezni - párhuzamosan az átjelző rendszer központjával.

A bankrablás elrettentés, megelőzés egyik lényegi elemeként említhetők meg az elekt-ronikus időzárak, amelyek megakadályozzák:

- az üzemidőn kívüli páncélszekrény-, vagy páncélajtó-nyitást,

- üzemidőn belül nagyobb összegek azonnali felvételét (a nagyobb össze-get tároló rekeszek csak a beprogramozott idő intervallum után nyílnak a pénz felvételének kezdeményezése esetén),

- a riasztás bekövetkezése után bármilyen értéktároló szekrény vagy hely-ség kinyitását tiltják.

Viszonylag új eszköze a bankrablások elleni küzdelemnek az ún. robbanó pénz vagy bevezetési nevén a „dye-pack”. Az eszköz aktív részét a pénztári pénzjegykötegek közé telepítik. Amikor a rabló elhagyja a bankfiókot, akkor lép működésbe az eszköz. A tjes bankjegykészletet, valamint a rablót is erős sárga, speciális szerves festékfüsttel el-távolíthatatlanul beszínezi. A pénzígy értéktelenné válik, a menekülő elkövető elfogási esélye pedig jelentősen megnő.