ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csoma-golási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉN-HIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 FOLYÉ-KONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK vagy az UN 3432 SZILÁRD POLI-KLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.
A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoport-jába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.
2.1.4 Minták besorolása
2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és
a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és b) e fejezet előírásai alapján.
A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.
Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a „minta”
szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállí-tási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási meg-nevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274 külön-leges előírása megköveteli.
2.1.4.2 Az anyag mintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:
a) az anyag nem tekinthető a 2.2 fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a szállításból kizárt anyagnak;
b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;
c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;
d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;
e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.
2.1.4.3 Energiahordozó anyagok vizsgálati célú mintái
Azok a szerves anyag minták, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”
6 Függeléke (Szűrési eljárások) A6.1 és/vagy A6.3 táblázatában felsorolt funkciós csopor-tokat tartalmaznak, a 4.1 osztályba tartozó UN 3224 tétel (C típusú önreaktív szilárd anyag), ill. az UN 3223 tétel (C típusú önreaktív folyékony anyag) alatt szállíthatók, feltéve, hogy:
a) A minta egyáltalán nem tartalmaz:
– ismert robbanóanyagot;
– a vizsgálat során robbanó hatást mutató anyagot;
– olyan vegyületeket, amelyek arra a célra készültek, hogy hatásukat tényleges robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki; vagy
– szándékos robbanóanyagok szintetikus prekurzoraiból álló összetevőket;
b) Az 5.1 osztályba tartozó szervetlen gyújtóhatású anyagok és szerves anyag(ok) keverékei, komplex vegyületei és sói esetén a szervetlen gyújtóhatású anyag koncent-rációja:
– 15 tömeg%-nál kevesebb, ha I csomagolási csoporthoz (nagyon veszélyes) vagy II csomagolási csoporthoz (közepesen veszélyes) van rendelve; vagy
– 30 tömeg%-nál kevesebb, ha III csomagolási csoporthoz (kevésbé veszélyes) van rendelve;
c) A rendelkezésre álló adatok nem tesznek lehetővé pontosabb besorolást;
d) A minta nincs egybecsomagolva más árukkal; és
e) A minta a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítása és a PP94, ill. PP95 különleges csomagolási előírás szerint van csomagolva.
2.1.5 Tárgyak besorolása „veszélyes árut tartalmazó tárgyak, m.n.n.” tétel alá
Megjegyzés: Az UN 3537 – 3548 tételeken kívüli olyan tárgyakra, amelyeknek nincs helyes szállítási megnevezésük és csak a 3.2 fejezet „A” táblázat 7a oszlopában feltüntetett megengedett korláton belüli mennyiségben tartalmaznak veszélyes árut, lásd az UN 3363 tételt és a 3.3 fejezet 301 és 672 különleges előírását.
2.1.5.1 A veszélyes árut tartalmazó tárgyak vagy a bennük lévő veszélyes áru helyes szállítási megnevezése alatt szállíthatók, ahogy az az ADR-ben máshol elő van írva, vagy e szakasz szerint.
E szakasz értelmében „tárgy” az olyan gép, berendezés vagy egyéb eszköz, amely egy vagy több veszélyes árut (vagy annak maradékát) tartalmaz, ami a tárgy beépített részét képezi, annak működéséhez szükséges, és a szállítás céljából nem lehet eltávolítani.
A belső csomagolóeszköz nem tekinthető tárgynak.
2.1.5.2 Az ilyen tárgyak emellett akkumulátorokat is tartalmazhatnak. Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva (pl. a lítium akkumulátort tartalmazó tárgyak gyártási mintáira vagy a legfeljebb 100 ilyen tárgyból álló kisszámú gyártási sorozataikra) a tárgy beépített részét képező lítium akkumulátoroknak olyan típusúnak kell lennie, ami bizonyítottan megfelel a
„Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés vizsgálati követelményének.
2.1.5.3 Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan tárgyakra, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázatában már szerepel egy pontosabb helyes szállítási megnevezés.
2.1.5.4 Ez a szakasz nem vonatkozik azokra a tárgyakra, amelyek az 1, a 6.2, a 7 osztályba tartozó veszélyes árukat vagy radioaktív anyagokat tartalmaznak.
2.1.5.5 A veszélyes árut tartalmazó tárgyakat a jelenlévő veszélyeknek megfelelő osztályba kell sorolni, szükség esetén a 2.1.3.10 bekezdésben található veszélyességi rangsor táblázatát alkalmazva a tárgyban lévő mindegyik veszélyes árura. Ha a tárgyban 9 osztályba tartozó veszélyes áru van, akkor minden más benne lévő veszélyes árut nagyobb veszélyűnek kell tekinteni.
2.1.5.6 Járulékos veszélyeknek a tárgyban lévő többi veszélyes anyag főveszélyét kell tekinteni. Ha a tárgyban csak egyféle veszélyes anyag van, a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett járulékos veszély bárcák által jelzetteket kell járulékos veszélynek tekinteni. Ha a tárgy egynél több veszélyes árut tartalmaz, amelyek a szállítás során egymással veszélyesen reagálhatnak, akkor ezek mindegyikét egymástól el kell határolni (lásd a 4.1.1.6 bekezdést).
2.1.6 Az üres, tisztítatlan csomagolóeszköz-hulladékok besorolása
Azokat az üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat és IBC-ket, illetve részeiket, amelyeket ártalmatlanítás, újrahasznosítás vagy anyagukban való hasznosítás (ide nem értve a felújítást, javítást, rendszeres karbantartást, átalakítást és az ismételt felhasz-nálást) céljából szállítanak, az UN 3509 tétel alá lehet sorolni, ha megfelelnek az erre a tételre vonatkozó követelményeknek.