G9G3C3C3 Az Sl-mértékegységek betűrendes bemutatója
1 oktáv = 2 fél hang = 300 savart= 200 cent
(3) melodikus hangköz A melodikus hangköz két hang melodikus hangmagasságát jellemző z, és z2 mennyiségek hányadosának loga
ritmusa. Nem szabványozott, általában az azonos melodikus hang
közök nem fejeznek ki azonos hallásérzetet.
frekvencia
Ovr t
hullámhossz
Charta - Mértéktéka 4
hangmagasság
(1) fizikai hangmagasság Jele: f vagy n.
A fizikai hangmagasságot a rezgés frekvenciája jellemzi.
Sí-egysége: hertz. Jele: Hz. A hallható hangok tartománya kb. 16 Hz és 16 kHz közé esik, a technikailag létrehozható tartomány en
nél sokkal szélesebb. A hangmagasságot a logaritmusával is szokás jellemezni, hangmagasságszintnek nevezzük.
(2) zenei hangmagasság A zenei hangmagasságot az ún. egyenletesen temperált hangsoron az ábécé betűivel és ezek módosításaival jelölik.
hang neve frekvenciája (Hz)
cé 261,626
cisz 277,183
dé 29.3,665
disz 311,127
é 329,628
ef 349,228
fisz 369,994
gé 391,995
gisz 415,395
á 440,000
aisz 466,164
há 493,883
(3) melodikus hangmagasság Jele: z.
Az érzékelt hangmagasságot kifejező mennyiség, használatos mér
tékegysége a mel. A melodikus hangmagasság sok, jó hallású kísér
leti személy érzékelésének átlagát fejezi ki. A mel skála rögzítésé
hez szükség van egy / 0 frekvenciához tartozó z0 rögzítésére. Nem
zetközileg a z /0= 1000 Hz, z0= 1000 mel ajánlott, hangmagasságszint
(1) zenei vagy harmonikus hangm agasságszint A hangköz értéke, ha a vonatkozási frekvencia/, értéke rögzített.
51
A logaritmus alapszámát logaritmikus egységekkel:
A z / 0=131Hz a leggyakoribb választás. Megjegyezzük, hogy a zenei partitúra világban divatos lb illetve lg matematikai értelme
log2-(2) melodikus hangmagasságszint A melodikus hangköz értéke, ha a vonatkozási melodikus hangmagasság Zo értéke rögzítve van.
A leggyakoribb választás 1000 mel értékű,
hangnyomás Jele: p. (Nem téveszthetendő össze a press és a presto ki
fejezésekkel.)
Sí-egysége: pascal; Jele: Pa.
hangnyomásszint Jele: Lp.
Dimenzió nélküli logaritmikus jellegű egyezményes skála alapján értelmezett mennyiség.
hangsebesség Jele: c.
Nagysága függ a közeg anyagától.
Levegőben (gázakKo" v ,
ahol t a levegő (gaz) homcrseklete.
Szilárd testekben:
ahol E rugalmassági modulusz, p a közeg sűrűsége.
Sí-egysége: méter per másodperc. Jele: m/s.
hangteljesítmény Jele: P.
A hangforrás által időegység alatt kisugárzott energia.
Sí-egysége: watt.
Néhány hangforrás teljesítménye:
normális beszéd:
kiáltás:
autókiirt:
légoltalmi sziréna:
hármaspont Egy közeg azon állapota, amikor szilárd, folyékony és gáznemű fázisa egyensúlyi állapotban van. A hármaspontot megha
tározott nyomás és hőmérséklet jellemzi. A víznél ez az állapot 0,01
°C hőmérsékleten és 610,1 Pa nyomáson következik be. A termodi
namikai hőmérsékletskála egyik alappontja az abszolút nullpont (0 K), másik a víz hármaspontja (273,16 K).
hatásfok Jele: 1].
ahol W a munka. Dimenzió nélküli mennyiség.
A hatásfokot nemcsak munkára, hanem más mennyiségre is értel
mezik, mint pl. teljesítmény, hőmennyiség, tömeg, tömegáram, tér
fogat, térfogatáram, elektromos töltés stb. Kissé másként értelme
zett a sugárzás fényhatásfoka. Hatásfok jellegű mennyiség a sugár
zás fényhasznosítása is, amely azonban nem dimenzió nélküli mennyiség.
hatáskeresztmetszet Jele: cr.
5 3
ahol p a részecskére vonalkoztatott reakció valószínűsége, 0 ré
szecskefolyam.
Sl-egvsége: négyzetméter. Jele: m2.
hektó Jele: h.
Sí-prefixum. Csak a méter, liter és a pascal egységgel kapcsolatban használható szabványosan,
henry (J. Henry, 1797-1878) Jele: H.
Az induktivitás Sí-egysége. 1 henry azon hurok öninduktivitása amelyen 1 V feszültség indukálódik, ha a benne áthaladó áram fe
szültsége 1 másodperc alatt egyenletesen egy amperrel változik, hertz (H. Hertz, 1857-1894) Jele: Hz.
A frekvencia Sí-egysége. 1 hertz annak a periódusos jelenségnek a frekvenciája, amelynek egy teljes periódusa 1 másodperc időtarta
mú. 1 Hz= 1 Is.
hosszúság Jele: I vagy L.
A hosszúság egyes mennyiségeinek (átmérő, magasság, vastagság) speciális jelei vannak. A hosszúság minden használatos mértékegy
ségrendszer alapmennyisége, mértékegysége önkényesen válasz
tott alapegység.
Sí-egysége: méter. Jele: m.
hóaram Jele: 0 .
ahol Q hőmennyiség, t idő.
Sl-egysége: watt. Jele: W. Kifejezése: 1 W = 1J /s hőáramsűrűség Jele: q vagy tp.
ahol 0 hőáram, A terület.
Sl-egysége: watt per négyzetméter. Jele: W/m2.
1 W /m 2= 11 / ( s m 2)
hó'egyenérték Az 1 m • kp = (1/427) kcal összefüggésben szereplő 1/427 számot nevezték a munka hőegyenértékének. Ma ezt a
szá-mot úgy tekintjük, mint az energia, a munka és a hőmennyiség kü
lönböző mértékegységei közötti átszámítási tényezőt, hóellenállás Jele: R.
ahol O hőáram, AT termodinamikai hőmérséklet-különbség.
Sl-egysége: kelvin per watt; Jele: K/ W. 1 K/ W = 1 m 2 - kg 1 • s'K.
hóTíapacitás Jele: C.
ahol dQ hőmennyiség-változás, áT termodinamikai hőmérséklet
változás.
Sl-egvse'ge: joule per kelvin; Jele: J / K . 1J / K= 1 m2 kg s 2K hóldterjedési együttható Jele: ay
ahol p nyomás, termodinamikai hőmérséklet, V (állandó) nyomás.
Sl-egysége: 1/kelvin.
hőmennyiség, hő Jele: Q.
A hőfolyamatok során átadott energiát mérő mennyiség. A munká
val és az energiával analóg mennyiségfajták, így Sí-egységeik meg
egyeznek. A többi mértékegységrendszer a hőmennyiséget rendsze
rint alapmennyiségként kezeli.
Sl-egysége: joule. Jele: J.
hőmérséklet A tudományosan megalapozott termodinamikai hőmér
séklet csak pozitív értékű lehet, mivel nullapontja az abszolút nul
lapont. Olyan mennyiségek is használatosak a hőmérséklet kifeje
zésére, amelyek nullpontját önkényesen választották meg, így nega
tív értékek is értelmezve vannak. A hőmérséklet megnevezésére rendszerint a mértékegységre utaló személynevet használják. A hő
mérséklet-különbség vonatkozásában nincs különbség a termodina
mikai és a nem termodinamikai hőmérséklet között.
5 5
hőm érsékletskálák A gyakorlatban használt minden mértékegység- rendszerben a hőmérséklet alapmennyiség, így mértékegysége ön
kényesen választolt alapegység. A hőmérsékletskála kialakításához három döntés szükséges: az érzékelendő fizikai hatás, a nullapont megválasztása és az egység megválasztása.
/. Érzékelendő fizikai hatás:
a) a termodinamikai (abszolút) hőmérsékletskálák; az ideális gáz viselkedésén alapulnak (K, ”C, °R, °F);
b) az empirikus hőmérsékletskálák; platinaszál elektromos ellenál
lásán, illetve tcrmoelektromos feszültségen alapulnak (K, °C);
c) a nemzetközi gyakorlati hőmérsékletskálák; különböző hőmér
séklet-tartományokban más-más fizikai hatáson alapulnak (K, °C).
2. Nullapont megválasztása:
a) az abszolút nullapont (K, °R);
b) a víz fagypontja ("C, Réaumur-fok);
c) az ammónium-klorid és a víz egyensúlyi állapota (egyes források szerint °F).
3. Egység megválasztása az alappontok, illetve az alaptávolság rög
zítésével.
Az alaptávolság:
a) az abszolút nullapont és a víz hármaspontja (273,16 K, 491,688 °R);
b) a víz fagypontja és forráspontja (100 “C, 180 °F, 80 Réaumur-fok).
hővezetés Jele: G.
ahol 0 hőáram, AT termodinamikai hőmérséklet-különbség. 1 m2- es keresztmetszeten 1 s alatt átáramló hő számértéke 1 K-es hőmér
séklet-különbség esetén.
Sí-egysége: watt/kelvin; 1 W/ K = 1 m2 kg s '■ K hővezetési ellenállás Jele: M vagy R.
ahol AT termodinamikai hőmérséklet-különbség, q hőáramsűrűség.
Sl-egysége: négyzetméterkelvin per watt; 1 m2- K / W = 1 kg '• s' K.
hullámhossz Jele: A.
A legközelebbi azonos fázisú pontok távolsága a hullámhossz.
Sí-egysége: méter.
Szín vákuumbeli
hullámhossz (A, nm)
frekvencia (v, s ')
vörös 720,200 4.16257-1014
narancs 600,200 4.99508-1014
sárga 589.168 5,088650-1014
zöld 495,020 6,05463-1014
kék 410,286 7,06741-1014
ibolya 396,850 7,554302-1014
Néhány fényhullám hullámhossza és rezgésszáma hullám szál Jele: k.
ahol A hullámhossz. Hullámcsomag esetén A-^°°. A periodikus hul
lám mindig előállítható nk, (ne N) hullámhosszú hullámok szuper- pozíciójaként. A hullámszámokat számegyenesen ábrázolva igen kis távolságokra helyezkednek el egymástól.
Sl-egysége: egy per méter. Jele: 1/m.
idő Jele: t. Az idő (időköz, időtartam) minden használatos mérlékegy- ségrendszer alapmenynyisége, egysége önkényesen választható alapegység. Ez minden használatos mértékegységrendszerben a másodperc (szekundum).
Sl-egysége: másodperc (szekundum). Jele: s.
5 7
időbeli csillapítási együttható Jele: <5.
A t idő függvényében A e~8' sin (út szerint változó mennyiség kife
jezésében szereplő 5 mennyiség az (időbeli) csillapítási együttható.
Sl-egysége: egy per másodperc, jele: 1/s.
Minden más használatos egységrendszerben is 1/s az (időbeli) csil
lapítási együttható egysége. A mennyiséget néha Np/s vagy dB/s egységben adják meg. ldB/s = 0,115129s-1.
időmértékes verselés Jele: - hosszú szótag és u a rövid szótag. Alap
egysége a versláb.
Időmértékegysége: a mora. 1 mora egy rövid szótag kiejtésének időtartama.
Ajánlott többszörösei: 2 mora: 3 mora: - u (trocheus), U - (jam-bus); 4 mora: - u u , (daktilus), u u - (anapesztus), — (spondeus).
impedancia vagy látszólagos ellenállás Jele: Z
ahol U váltakozó áram feszültsége, / váltakozó áramerősség.
Sí-egysége: ohm. Jele: Q.
impulzusnyomaték vagy perdület Jele: L.
Egy anyagi pont adott pontra vonatkoztatott impulzusnyomatéka a pontból az anyagi ponthoz húzott helyzetvektor és az anyagi pont impulzusának vektoriális szorzata:
Sl-egysége: kilogrammnégyzetméter per másodperc. Jele: kg-mVs induktivitás Az öninduktivitás jele: L; a kölcsönös induktivitás jele: LI2.
ahol 0 mágneses fluxus, / elektromos áramerősség.
Sl-egysége: henry; 1 H = 1V • s/A = 1 Wb/A = 1 m2 • kg ■ s~2 • A-2, információ mint közléstartam. Jele: h.
ahol p a valószínűség. n = 2 értékre az információt bit mértékegysé
gekben fejezik ki:
Ha p = 0,5, akkor h = 1 bit. Dimenzió nélküli mennyiség. Megje
gyezzük, hogy a képletes kifejezésben az lg és log2 jelölést a szokott matematikai értelemben használtuk.
International Organization fór Standardization a nemzetközi szab
ványosítási szervezet. ATC 12 (12. Technical Commitee- a Szerve
zet 12. Szakbizottsága) foglalkozik a mennyiségek jelölésére, mértékegységére és ezek jelére vonatkozó ajánlások kidolgozásá
val. Több alapvető okmány és ajánlás szerkesztője. Kapcsolatban van több nemzetközi és országos szabványosítási és mértékügyi szervvel.
ionsűrűség Jele: n+ vagy n~.
ahol N+, N ~ a pozitív, illetve negatív ionok száma a V térfogatban.
Sí-egysége: egy per köbméter. Jele: 1 /m ’ ion töltésszáma Jele: z.
Ahol Q az ion töltése és e az elemi töltés. Dimenzió nélküli mennyi
ség.
ISO A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (az International Orga- nization fór Slandardization) rövidítése.
5 9
.1 A joule jele.
jel, szimbólum Valamely jel jelölhet vagy jelenthet mennyiséget, mér
tékegységét. prefixumot, dimenziót, számértékeket, matematikai műveletet stb.
jósági tényező' Jele: Q.
RL váltakozó áramú áramkörre Q = wLVR. RC áramkör esetén Q - coCR stb., ahol R ellenállás, L a tekercs induktivitása, C a kon
denzátor kapacitása, 0) körfrekvencia.
Dimenzió nélküli mennyiség.
joule (.1. R Joule. 1818-1889) Jele: J. A munka, az energia és a hő
mennyiség Sl-cgysége. 1 joule az a munka, amelyet 1 newton nagyságú erő 1 méter úton végez; ÍJ = IN ■ in.
k (1)A kilo Sí-prefixum.
K (I) A kelvin mértékegység jele;
(2) A számítástechnikában 1 K= 1 kilobyte = 1024 byte kandela Jele: cd. A fényerősség Sl-egysége.
1 kandela annak a fényforrásnak a fényerőssége adott irányban, amely 5 4 0 -1012 Hz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki, és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián.
kapacitás Lásd elektromos kapacitás, kelvin (W. T. L. Kelvin, 1824-1907) Jele: K.
A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége. A kelvin a víz hár
maspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa.
A hármaspont azon állapot, amikor a közeg mindhárom fázisa (szi
lárd, folyékony és gáznemű) egyensúlyi állapotban van. A hármas
pontot meghatározott nyomás és hőmérséklet jellemzi. Víz esetén ez kb. 611 Pa és 273,16K.
kémiai munka Két rendszer egyensúlyi állapotának kialakítási folya
mata során a belső energia megváltozása nemcsak a hőcsere illetve a munkavégzés útján történik, hanem a másik fázisba átment ré
szecskék számának megfelelően változik. Ez az ún. kémiai munka, ami számértékileg pAn, ahol p a kémiai potenciál, An részecske
szám megváltozása.
Sí-egysége: joule.
kémiai potenciál (1) (B anyagé) Jele: p B.
Két rendszer egyensúlyi állapotának kialakítási folyamatát jellem
ző intenzív mennyiség. A folyamat addig tart, amíg, más tényezők
kel együtt, a kémiai potenciálok ki nem egyenlítődnek.
B, C komponensekből álló rendszerre:
ahol G a szabadcntaipia, nB, nc a rs, e. Komponens részecskeszáma (extenzív mennyiség), T a termodinamikai hőmérséklet, p a nyomás.
Tiszta anyagra p = G/n - Gm, ahol Gm a moláris szabad entalpia.
Sí-egysége: joule per mól. Jele: J / mól
(2) A Fermi-féle eloszlásfüggvény esetén az £ = p helyen w(e) = 0,5, azaz a m energiájú állapotok száma 50%. p-t szokás £j.-el is jelöl
ni és Fermi-energiának nevezni, kémiai reakció affinitása Jele: A.
ahol vB a sztöchiometriai szám, p u a B anyag kémiai potenciálja.
Sí-egysége: joule per mól; 1 J/mol = 1 nrkg ■ s 2- m ó l '.
keresztmetszet Lásd terület.
kerma (Kinetic Energy Releasedin Matter) Jele: K.
ahol Ev a közvetve ionizáló részecskék által m tömegű anyagban kiváltott töltött részecskék kezdeti mozgási energiájának összege.
Sí-egysége: gray; 1 Gy = 1 J/kg = 1 m2- s 2.
61
kermateljesítmény Jele: K.
ahol K a kerma a t időpontban.
Sí-egysége: gray per másodperc; lGy/s= U/(kg s)= lW/kg= lm 3- s '.
kg A kilogramm mértékegység jele.
kilépési munka Jele: <t>.
Kiegészítő egység Sí-ben. A végtelenben nyugalomban levő és a Fermi-szintcn fekvő elektron energiakülönbsége.
Sí-egysége: joule. Jele: J.
kilo Jele: k; Sí-prefixum.
kilogramm Jele: kg. A tömeg Sí-egysége, az Sí egyik alapegysége. A kilogramm az 1889. évben Párizsban megtartott Első Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjá
nak elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-bcn őrzött platina-irídium henger tömege. A kilogramm többszörösei és törtrészei az Sí-prefixumnak a gramm egységnév elé illesztésével képzendők. Alapegység neveként a kilogramm nem igazán szerencsés választás, amit a többszörösök „szabályta
lan” képzése is mutat. Voltak javaslatok önálló név képzésére is (pl.
kiion), de ezeket nem fogadták el.
kilométer Jele: km.
Szabványos hosszúság-mértékegység, l knr = lOOOm.
kinematikai viszkozitás Jele: v.
ahol r\ dinamikai viszkozitás, p sűrűség.
Sí-egysége: négyzetméter per másodperc. Jele: m2/s
koherencia Valamely mértékegységrendszer akkor egységesen össze
függő, ha bármely mennyiségegyenlcthcz tartozó számértékegyen- let a mennyiségegyenlettel alakilag megegyezik, tehát nem tartal
maz további számtényezőket. A koherencia a mértékegység
rendszer egyik alapvető követelménye. Az Sl-rendszer egységesen összefüggő mértékegységrendszer.
koherenciahossz Jele:
Egy szupravezetőben az a távolság, amelyen belül egy perturbáció hatása érezhető'.
Sí-egysége: méter, kompresszibilitás Jele: K.
ahol V a térfogat, p a nyomás jele Sí-egysége: egy per pascal;
kompressziós modulusz Jele: K.
ahol R rezisztencia.
Sí-egysége: siemens; 1 S = 1 Q ' = 1 A/V = 1 m 2- kg ' • s3- A2, konduktivitás vagy fajlagos vezetés. Jele: y vagy <7.
ahol r rezisztivitás.
Sí-egysége: siemens per méter;
a relatív térfogatváltozás egyenesen arányos a nyomással, és az ará
nyossági tényező függ az anyagi minőségtől.
Sí-egysége: 1 per pascal. Jele: Pa
konduktancia vagy elektromos vezetés Jele: G.
köb
f 1) Hosszúság-mértékegységek előtt a harmadik hatványát jelenti, tér
fogat mértékszámra utal;
(2) Egyszerűen egy valós szám harmadik hatványa.
63