minden tehetségűkkel oda iparkodván, h o g y az al-kalmas példák-és hasonlatosságokkal fűszerezett ker.
tanítás, mély gyökeret verjen a gyermek vallásos szivében. Mondják, hogy e tekintetben a jámbor test-vérek megbecsülhetlen szolgálatot tesznek az egy-háznak. Ha a templomok Francziaországban jelenleg a legalsóbb osztályok által is látogattatnak, ennek fő érdeme s dicsősége leginkább a buzgó testvéreket illeti ; kik a legelhagyottabb gyermekeket is fölsze-dik, és a hit igazságaiban oktatják. Nincs meghatóbb l á t v á n y , mint midőn a testvérek vasárnaponkint száz, meg száz gyermeket vezetnek a templomba, viseletökre a legszorgalmasabban fölvigyáznak, és saját szelíd, épületes példájokkal igazgatják. Midőn az utczán végig mennek a jó testvérek, az ő durva, s különcz ruházatuk, az idegenek figyelmét és ujság-v á g y á t ujság-vonja magára. Csudálják alázatos ujság-viseletöket, a rájok bízott gyermekekkeli kitűnő bánásmódjokat, és a figyelmet, mellyel őket az átmenők üdvözlik : a baráti visszaemlékezése jeleit néhány szóval viszo-nozván. Munkay János.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , jan. 24-én. A Csanádi megye mélt. és főtiszt, püs-pöke , az anyaszentegyház szorongatott fejének szenvedései fölött érzett részvétteljes b á n a t á t , fiúi hódolat nyilvánitására felhívó főpásztor! szózatban fejezé ki, mellyet legközelebb adandunk ; közlendők egyes szakaszokat azon főpásztori kör-levélből is, mellyet ugyancsak a mélt. püspök ur nov. 27-én bocsátott ki mult évben.
POSONY-ból jan. 16-ikáról jelentetik ft. K r e m n i c s-k a Tamás, draveczi sz. Antalról czimzett prépost és po-sonyi kanonok urnák élete 65-dik évében, hosszas
beteges-—« 53 *
kedés után bekövetkezett halála. A boldogult, főleg a növen-dék-papságnak vallásos képezésére forditott sok évi buzgó munkássága által szerzett magának az esztergomi főmegye körül érdemeket ; mellyeket e szakba vágó munkák kiadásá-val , nem csak az egész országra kiterjeszteni, hanem irodal-milag megörökíteni is törekedett. A haldoklók szentségeinek ajtatos és buzgó felvételé után Urban e l h u n y t a t , az egész ft. társas-káptalan gyászolja ; s a boldogultnak hideg tetemei, saját kivánsága szerint, a sz. Andrásról nevezett temetőbe, szeretett b á t y j a , néhai K r e m n i c s k a János, szinte poso-nyi kanonok és plébános által alakított sirboltba, j an. 18-án lőnek eltakarítva. Nyugodjanak hamvai békében !
BÉCS , jan. 20-án, 1860. ( P á z m á n y - i n t é z e t.) Or-szágunk herczeg-primásának kegyes Ígérete folytán táplált reményünk : a kisebb egyházi rendeket, és a tonsurát fölve-hetni , végre valósult. Biboros áldornagyunk buzgalma, pesti
testvéreink után minket is fölkeresett a távolban Az ünne-pélyes szertartás napjául a tegnapi tüzetett ki; s igy e nap sziveinkben nem különben, mint intézetünk történetében a rit-kább, sz. emlékekben gazdag napok egyikét képezi : mellyekre később, több évek multán is kegyeletes örömmel emlékezünk vissza. E nap reggelén hét órakor már fiainak hü körében lehete látni az ősz főpapot ; kire tekintvén, önkénytelenül is az irás szavai jutának eszünkbe : „Quam speciosum canitiei indicium Quam speciosa veteranis sapientia, et gloriosus intellectus, et consilium." (Eccli. 25.) Magas kíséretében volt
szerencsénk tisztelhetni gr. N y á r y Rudolf primási titoknok, azon kivül nagys. S z á n t ó f y Antal prépost és pestvárosi plé-bános, ugy szinte H e i 11 e r Károly kanonok, apát és posonyi plébános urakat. A szeretett igazgatónk által ez alkalommal is, szokott gondoskodása következtében, ünnepélyesen földiszit-t e földiszit-t e földiszit-t földiszit-t kápolna, s az egész szerföldiszit-tarföldiszit-tás épüleföldiszit-tes folyama, ujabb okot nyújtott a fölavatandóknak, egyházunkat, fönséges szer-tartásaiban is szeretni ; s boldogoknak érezni magukat annak tudatában, hogy szolgálatára szentelhetik életöket ! Az ünne-pély bevégzése után ő eminentiájának kézcsókolására siet-tünk , ki e nap emlékeül kápolnánknak egy diszes vörös se-lyem mise-ruliát kegyeskedett ajándékozni. 0 eminentiája mai nap reggelén székhelyére utazott vissza. Az Ur oltalmazza minden utaiban ! R. J.
BÉCS. (A bécsi fm. bibornok-érsek körlevelének folyt.)
„Jogos-e a pápa elleni föllázadás ? Kétségkívül az uralkodó-nak nem csupán jogai, hanem kötelességei is vanuralkodó-nak ; s minél fontosabb az állami rend az embernek ideigleni fejlődésére, s közvetve az örökkévalóra nézve is, annál szentebbek e köteles-ségek. De valljon a pápák nem töltötték-e be uralkodói köte-lességeiket ? Az állam először is, és mindenek fölött, övéinek hatályos oltalmat tartozik nyújtani a birtok és szerződések sértetlenül tartása körül, s lélekismeretes felosztását eszközölni az adóknak. Az egyházi állam lakói mérsékelt adót fizetnek, biztosak az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatását illetőleg, és kiilellenségtől nincs mit félniek. E fölött virágzanak a mű-vészetek ; nagyszámú képző-intézeteit csak az vetheti meg, ki vagy nem ismeri azokat, vagy pedig sehol sem talál dicséretre valót ott, hol a keresztény meggyőződés elleni kikelések
hiá-nyoznak. Az utak kitűnő jók ; a közhasznú müvek szakadatla-nul folynak : s már régen nagyobb mértékben munkába vétet-tek volna, ha az 1848-dikiév, és Mazzini respublicája az
országos kincstárra nem hárított volna olly terheket, mellyek minden rendelkezés alá eshető segédeszközöket parancsolólag igénybe vettek. Mégis alig volt a rendetlenség megszüntetve, midőn az ariciai óriási liid emeltetni kezdett."
„De hiszen a pápa nem képes magát idegen segitség nélkül föntartani? Mi legjobban bizonyítja, h o g y : ,alattvalói-nak szükségeit ki nem elégítheti.' Azóta, hogy V. Márton, a megszüntetett szakadás u t á n , a héthalmu városba bevonult, az egyházi állam, közel négy egész századig, belbékének ör-vendett : melly olly tökéletes volt, hogy hozzá hasonlót ke-vés ország élvezett. A szilárd alapot, mellyen a pápai kor-mány nyugodott, csak a forradalom rendítette meg; megren-dítette pedig az által, hogy egy parányi kisebbséget megta-nított ama titokra, mint lehet a népfölség nevében, az egé-szet szolgaságba vetni. A legatiókban több, mint félév óta, mindennemű eszköszök felhasználtatnak a sokaság elámitá-sára : és mégis , ha megengedtetnék , hogy az összes népes-ség , minden erőszak- és zaklatásoktóli félelem nélkül adhassa szavazatát a pápai uralom visszaállítását illetőleg, a forra-dalom határozottan kisebbségben maradna. Ez állapotok azon-ban korán sem szoritkoznak egyedül az egyházállamra. Vagy talán a francziák többsége, vágyódott a kézmüves-respublica után ? A többség, még pedig a végetlen többség, békét, ren-det , és igazságot kíván Francziaországban. De e többség az elszánt, és eszélyesen vezetett pártok ellenében, nem t u d j a magát egyesíteni, s érvényre emelni ; részben, a fönforgó kér-dések természete , s jelentősége iránt, tévútra is hagyja ma-gát vitetni : s csalódását akkor látja csak be, midőn már késő.
Ez az oka, miért hasonló állapotok, a belbéke oltalmára hatal-mas katonai erőt szükségeinek ; minő a pápai államban ez ideig hiányzott*). A kereszténység a t y j a , mint világi
uralko-*) N e t t e m e n t Alfred, legközelebb megjelent röpiratában, (,Appel au bon sens , au droit, et à l'histoire, en répons à la brochure : le Pape et le congrès',) e pontot illetőleg igen fontos kimutatást ad.
„Sokszor vetették , u g y mond , szemére a pápának , hogy külsegitségre szorul, a rendnek saját államábani föntartása , v a g y visszaállítása vé-gett. A pápa nem bir több, mint 17,000 emberből álló hadsereggel, 3,500,000 alattvaló mellett. Hogy a r á n y l a g annyival birjon , mint mi" (t. i. a francziák), „kik 400,000 fegyveres embert számítunk" (pe-dig tudvalevőleg e szám sokkal alantibb a valónál) „36 millió fran-cziára : 37,000 katonájának kellene lenni. Ha a pápai kormánynak ha-gyományos atyai kormányzási modora, melly a k a t o n a - á l l i t á s t (conscriptiot) kizárja , tovább az adó csekélysége , s az abbeli köteles-ség , hogy ennek n a g y o b b része az á t a l á n o s egyház szükköteles-ségeire fordittassék , megengedték volna illy számú hadsereggel bírni, ugy senkire sem volna szüksége." Ugyanezen iró mondja a Romagnaban jelenleg uralkodó, s e g y é b okok szülte izgatottságról : „A kedélyek nyugtalanok, elégedetlenek , forrongok ; telvék zavaros eszmékkel, velleitásokkal inkább , mint határozott akarattal, a változás és újság utáni v á g y g y a l inkább, mint annak világos tudatával, a mi nekik va-lóban hasznos. De még azt sem szabad feledni, hogy forradalom idején fölöttébb nehéz kitudni, mit akar e g y népnek többsége. A kisebb szá-mú zavargók csalódásba hozzák őt ama zaj által, mellyet ütnek , és a tevékenységgel , mellyet gyakorolnak. Ők kényök szerint vezetik a tétlen , közönyös , v a g y megrémült többséget, és uralkodnak fölötte.
Tacitus jól fejezte ki a forradalmak törvényét, midőn e g y romai for-radalomról ezt irta : , E g y kisded szám csinálta, e g y nagyobb akarta, s az egész világ hagyta megtörténni.' Ugyanazért fölöttébb nehéz bi-zonyost tudni arról, hogy mit akar Romagna valójában : a többséget azon állapotban , mellyben az jelenleg van , lehetetlen komolyan meg-kérdezni iránta. Nagyon is lehetséges , hogy azon mozgalom , mellyet elénk tükröznek , csak a fölületen van. S különben is az olly gyorsan egymásra következni szokott forradalmak napjaiban , és illy
mozgé-— t i 54 »••mozgé-—
dó is atyai szivet tanusitott. Csak ha a szükség nyilvános volt, tudta magát elhatározni, alattvalói terheinek súlyosbítására;
s még csak a katonai szolgálatot sem tette nekik kötelessé-gül. E fölött egy olasz hatalmasság, a pápai trón ellen titkos háborút viselve, mindent elkövetett, a mit csak rábeszélés, pénz és emissariusok által végbe vihetni: hogy a lázadók párt-j á t , az ezeket ért csapás u t á n , ú párt-j r a fölemelpárt-je, bátorítsa, és nevelje. Minthogy pedig sz. P é t e r utódjára nézve egy katholikus sem i d e g e n : ennél fogva nagyon is természe-tesnek látszhatott, ha néhány ezer katholikus, kik a Ha-vasokon tul éjszakra születtek, Roma-, és Bolognában szolgála-tukat kölcsönözék neki legalább addig, mig nem fog egyetlen
olly kormány is találkozni, melly dicsvágyas terveit sz. Péter örökségére irányozza. Valljon az emberi számitás határai közé tartozott-e, az 1859-di események által előidézett zavar ? Vagy azon kíméletes szelídség által, mellyet IX. Pius a maga alatt-valói , s a nemes bizalom, mellyet a kath. fejedelmek iránt tanusitott, méltatlanná vált -e az uralkodásra ?"
„Egyébiránt ama pillanatnyi elégtelenség, a lázadást pá-pai seregek által fékezni, csak is merő színlelt ok. H a IX. Pius-nak elegendő hadi ereje volna a r r a , hogy a romagnai láza-dókat minden segédtársaikkal együtt megalázhassa : ugyan-ezen emberek őt a legelviselhetlenebb zsarnoksággal vádol-n á k ; s jajveszékelve orditozvádol-nák, miszerivádol-nt e ,gyilkos'-okat küldvén alattvalói ellen, ez által az uralkodásrai jogot el-vesztette. A kérdés ebben határozódik. H a a pápa a mozgal-mi pártot fékezi, ugy ezzel kiáltó igazságtalanságot követ el ; ha pedig e párt valahol győz, ugy ezzel ő visszavonliatlan jogot szerzett magának. Akár birja a pápa, akár nem, saját erejéből a fölkelést elnyomni : mindkét esetben csak az következik belőle, hogy uralkodói jogát meg nem t a r t h a t j a többé. Neki nem sza-bad i d e g e n segitséghez folyamodnia : de a lázadást szasza-bad minden lehető módon éleszteni s felbátoritni. S mindezt ő ak-kép köteles tekinteni, mint tiszteletteljes és fölvilágosult gondoskodást valódi érdekeiről; mellyért még legnagyobb hála nyilvánítására is köteles. Mindez a régi történet ismételése az oroszlán és bárány közti eljárást illetőleg. H a a bárány be-vallja a patak felső partjainál álló oroszlánnak, hogy ő zavarta meg a vizet , ugy a halált érdemlő bűntett be van ellene bi-zonyítva. H a pedig elég merész azon észrevételt tenni, hogy az, a mi lehetetlenség, való nem l e h e t , ugy vakmerőségének büntetéseid tépetik szét. A bárányt megakarják enni: ez a dolog veleje !"
„De az egyházi állam polgára jogosan igényel magának politikai életet, mellyet a pápai kormány nem képes neki adni:
,tehát a pápai kormánynak meg kell szűnnie, vagy pedig egy kony népességek közt mi sem bizonytalanabb , mint az : valljon a ma látható mozgalom nem fog-e pár hónap múlva e g y ellenkezőnek helyet adni? Sőt még azt is tudjuk, minden ez iránti kétség lehetetlenné té-tetvén , a lord Normanbynak utolsó irata, és Scerlett ur revelatióinak nyomán , h o g y ezen ,bevégzett tények' még csak bevégezve sincsenek önmaguktól.'- Mindez arra mutat, hogy az ő szentségének kormánya, mint tehetetlen ellen emelt vádak, egyedül ama hálátlanságot helyezik nagyobb világosságba , mellyel a sz. atya legjobb szándékai felreis-mertetnek ; és vétségül tulajdoníttatik neki, mit az egész világ óhajt másutt, tudnillik a hadseregek lehető legkisebb számrai leszallitása.
Igaz , hogy a pápák nem hadi erő, hanem megnyerő szeretet által ural-kodtak évszázadok óta a nekik örömest hódoló népeken : de az utóbbiak azért legkevésbbé vannak az e miatti panaszra feljogosítva. S z e r k .
tehetetlen látszattá válnia.' Az államszervezet nem maga a czél : hanem csak eszköz a czélra. Annak legkülönnemübb alakjai, használható eszközökül szolgálhatnak egy olly czélra, mellyet Isten és a józan ész előtt szabadon bevallhatni. De épen azért itt is, mint minden emberi dolgokban, az időt és körül-ményeket jól meg kell fontolni. A nehéz pánczélu lovasság addig, mig sem a vont, sem a nem-vont ágyuk nem ismertet-tek, épen nem volt megvetendő fegyver-nem : sőt inkább a neki kedvező téren, sokszor igen is nagy sikert vivott ki. Az azonban esztelenség v o l t , a nehéz vértezetü urakat és lovagokat a morgarteni keskeny, meredek sziklafal, és a tónak befagyott tükre közé zárt szorosba vezetni. Szintolly esztelenség lenne, azon alkotmányt, mellynek Schwyz és Uri századokig tartó csendes boldogságát köszönő, Francziaországra akarni alkal-mazni. Mi az alkotmányt, e szónak l e g ú j a b b értelmében véve *), vagyis az ugy nevezett constitutiót illeti : erre nézve olly hatalmi viszonyok tartatnak szemben, minők Angliában, III. György alatt, a királyságra mért utolsó csapás után ki-fejlődtek." (Vége köv.)
OLASZORSZÁG. Mit ő szentsége, IX. P i u s , a st.-jean-de-mauriennei püspökhez intézett levelében, még mult évi decemberhóban kimondott, miszerint: „Az apostoli szék vi-lági uralmával összekötött jogokat nem lehet megsérteni, s lábbal tapodni, a nélkül, hogy e miatt a kath. egyháznak is szenvednie ne kellene" ; s az ennek következtében nyilváni-tott magasztos elhatározása : „Mi, kötelességünk- és eskünk-hez h i v e n , melly e jogok sértetlenül tartására k ö t e l e z . . . elő-dink példája által is felbátoritva, kik hasonló legvégsőbb szo-rongatások közt sem szűntek meg a sz. szék birtokát és jogait védeni : mindenkor egészen készek vagyunk, ugyanazon ügy védelmében a szorongattatás és inség minden nemeit eltűrni":
— rendületlenül áll. 0 szentsége a francziák császárjának adott válaszában szintúgy, valamint kormánya az európai nagyhatalmasságoknál levő követekhez intézett körlevelében, minden olly rendszabály ellen tiltakozott, melly az egyházi állam feldarabolását tűzi ki magának czélul. Ez elhatározást a romai hivatalos l a p , a ,Giornale di Roma', jan. 17-diki szá-mában adta köztudomásul.
— A sz. szék jogainak védelmére , az ellenséges Sardi-niában is erőteljes szózatok emelkednek. Solar de la Marghe-rita g r ó f , államminister és követ nyilatkozatát másokéi köve-tik ; nevezetesen Spinola követ a ,L'Armonia'-ban tesz közzé e g y , ő szentsége mellett felszólaló czikket. A gr. Solar iratá-nak főbb szakaszait közelebb mi is adandjuk.
— Az antikath. elvek pillanatnyi diadala Olaszhon egyes részeiben, a hit ellenségeit egész bosszujok kitöltésére bátori-t á föl. Az egy ideig kébátori-tségbe vonbátori-t esemény csakugyan
való-*) Tehát nem abban, mellyben a kath. országok és birodalmak (nevezetesen az országgyűléseit csaknem ezer évig megtartott romai né-met szent birodalom), kath. őseiktől ÖröUött a l k o t m á n y a i k a t vették, és gyakorolták. Itt ezekről nincs szó: hanem csak a forradalmi elveket, a papai kormány ellenében érvényesiteni törekvő pártok divatos parla-mentarismusáról ; mint az például Francziaországban diszlik ; s minő-vel kétségkívül az olasz népet is boldogítani szándéka az azt ,megsza-badító' hatalomnak. Különben az egész csak történeti felvilágosítás egy nagy közönségre nézve : kiilönösen arra nézve , melly boldogság-vágytól epedve, kivívott szabadsagának első biztosítékául i s , mint minap egyik lapban olvastuk, sajtószabadságot és censurât' k é r t . . . ,
S z e r k.
55 »«-—
sül : Bolognában F e 11 e 11 i atya, a Mortara-család kivánatára, mint gyermekrabló, vád alá helyeztetett, és tömlöczbe vet-tetett. (Legalább az ideiglenes kormány hivatalos lapja, a be-vádoltatást a családnak tulajdonítja ; jóllehet a Londonban élő atya mást állit.) A pör megkezdetett.
— A romai nemesség föliratot intézett a pápához, mcllyben legmélyebb fiúi hódolatának bizonyítványait adja, s mellyet talán egy-két kivétellel, az egész romai főrangú nemesség aláirt ; még a napoleoni család feje is Romában, a caninoi herczeg fia, József. — F e r r e t t i bibornok halála a sz. atyára annál fájdalmasabb benyomást gyakorol, mint-hogy a boldogult, rokona a pápának. — A sz. atya gyak-ran ád audientiákat : legközelebb b. Bach, Austria követe, mutatta be ő szentségének gr. Buol, volt minister ő excel-len tiáj át.
NÉMETORSZÁG. Múltkor emiitők, hogy a sz. szék napnál világosb igazai mellett még prot. lapokban is erélyes szózatok emelkednek a vallásilag különben annyira megszag-gatott Németországban. A ,Neue preuss. Zeitung', alkalmat véve többi között, ő szentségének uj-évi nyilatkozata-, s III.
Napoleonnak a pápához intézett leveléből, azt erősiti, mikép:
„Mi még kevés olly véleménynyilvánitással találkoztunk Né-metországban, melly az egyházfejedelem végleges elhatározá-sát érdemlett dicséret-, a nyugtalan dictator valahárai nyílt-ságát pedig kellő megjegyzéssel nem fogadta volna, az utób-binak olaszhoni korábbi politikájára vonatkozólag." S miután az angol lapoknak egészen ellenkező, de épen azért méltat-lan eljárását ismertetőleg, a ,Times'-nak azon aljas nyilatko-zatát idézte volna, miszerint a császári levélben legalább
„semmi ravasz képmutatás , semmi utálatos szövevénye sincs az ellenmondásoknak", mint természetesen a pápa magavi-seletében ; kinek „allocutiója szerencsétlen ellentétet képez e császári irattal, stb."-—a porosz lap folytatja: „S valóban azt hiszik-e az illy nyomorúságos aljasságok irói, miszerint a jog, becsület és férfiasság tiszteletben maradhat még tovább is Angliában, ha azokat külföldön mindenütt kigúnyolni törek-szik : o t t , hol az ő gyáva politikájának érdekeihez alkalmaz-kodni nem akarnak ?" Még a pápai hatalom legnagyobb ellen-sége , a ,Nationalzeitung' is megdöbbenést mutat a dolgok u j fordulatán ; mellyen a ,Kreuzzeitung' szerint, csak is „a forradalmi lapok örülnek, annál nagyobb mértékben, minél lázítóbbak." Poroszhonban „a legszilárdabb elvű lapok, s köz-tök ollyanok is, mellyek a liberálisokkal épen nem állanak
rossz lábon, nyiltan kimondják, hogy e kérdést illetőleg, a catholicismus és protestantismus közt megszűnik minden kü-lönbség : mindkettőnek azonegy közös ellenséggel levén dol-ga." S helyesen: mivel a minden egyházi s világi törvényhozás, állam és morál alapelveinek tiszteletben-tartása, közös ér-deke minden becsületes embernek, még a nem-keresztény-nek is ; annál inkább azoknak, kik az ur Jézus törvényére valamit adnak. Ezért a .Giornale di Roma', jan. 17-dikén ki-adott száma még Berlinben is örömmel üdvözöltetett ; mint hirdetője egy „szerfölött örvendetes dolognak, ez elhalavá-nyult, szine vesztett korszakban."
— A badeni viszály kiegyenlítésének egyik örvendetes jele- és bizonyítványául tekintendő, hogy valamennyi
kerü-letek hatóságaihoz rendelet érkezett, melly a kath. lelkipász-torokra, az egyházi súrlódások ideje alatt büntetésül v e t e t t
pénzbírságok és megszüntetett jövedelmek visszaadását pa-rancsolja.
— Berlinben e g y , ugy nevezett,szabad-keresztény fe-lekezet' lelkésze (ha mégis hiszi ő , és felekezete, miszerint az embernek lelke is van), Binder, a minden harmadik hétben megtartott ,ajtatosságok' u t á n , tudományos felolvasást t a r t hiveinek ; s ezek egyikében a bibliai teremtés-történetet az indiainak ,halavány másolata' gyanánt tüntette föl; azután előadta, mint fejlődött emberré az állat, melly előbb csak növény volt, stb. A chinaiakról is megemlékezvén, s felhoz-ván egy chinainak esetét, ki nem akart megtérni, mivel a más világgal nem törődött ; fölkiált» : „s helyesen t e t t ; e rész-ben magam is chinai vagyok. Csak arra legyen gondod, mi e világra tartozik ; a másikról ugy sem tudsz semmit !" Con-fuciusnak adott bókok u t á n , e szókra fakadt a szónok : „El-multak az idők, midőn csak e g y volt a Messiás! Ma már mindenkinek Udvözitővé kell lenni, hogy a világot az i n t e t -1 i g e n t i a által megváltsa."
FRANCZIAORSZÁG. A letiltott püspöki körlevelek helyett főpásztori, s egyéb buzgó kath. irók által közre bocsá-tott röpiratok (számuk már haladja a százat) törekesznek a közönséget felvilágosítani a helyezetről, mellybe a sz. szék irá-nyában követett eljárás a kath. egyházat, és hozzá hü né-peket hozta. A főpásztorok által egyértelmüleg nyilvánitott kath. érzelem, és tekintélyes szó hatását az által vélték né-mellyek gyengithetni, hogy a troyesi s versaillesi püspöknek egészen ellenkező szellemben irt körleveleket tulajdonítottak.
Azonban az előbbire nézve a ,L'Union' kath. lap fölhivja a ,Patrie'-t, s vele rokon érzelmű lapokat : idézzenek egyetlen olly szót a troyesi püspök, mons. Coeur iratából (melly szinte brochure-alakban adatott ki), melly a sz. szék jogainak
Azonban az előbbire nézve a ,L'Union' kath. lap fölhivja a ,Patrie'-t, s vele rokon érzelmű lapokat : idézzenek egyetlen olly szót a troyesi püspök, mons. Coeur iratából (melly szinte brochure-alakban adatott ki), melly a sz. szék jogainak