I.
Már egyízben részletesen foglalkoztam az első erdélyi orosz megszállás körülményeivel,1 de Nagyszeben elfoglalá-sát és a Vöröstoronyi-szorosban vívott h a r c o k a t , a rendelke-zésemre állott tér korlátolt volta miatt, nem t á r g y a l h a t t a m b e h a t ó b b a n . Pedig a márciusi h a d j á r a t n a k ez a része minden-k é p p e n nagyon érdeminden-kes és tanulságos; ennélfogva meg is ér-demli, hogy a l a p o s a b b a n m e g i s m e r k e d j ü n k vele."
H i á n y t a l a n , teljes képet a z o n b a n ezúttal se r a j z o l h a t o k róla, mert noha a bécsi állami- és hadi-levéltárból máris szá-mos fontos adat került napvilágra, a t á r g y a m körébe eső há-rom ütközet sok részletét ma is homály fedi. Többet mond-hatok u g y a n annál, amit h a d t ö r t é n e t í r ó i n k eddigelé nyilvá-nosságra hoztak róla, de azért én se t u d o m ezeket a harcokat, a c s a p a t o k n a k bizonyos időpontra megállapított helyzete a l a p j á n , térképen is pontosan rekonstruálni. Mindamellett úgy gondolom, hogy az, amit elmondok, mégis csak közelebb j u t t a t valamivel a történelmi igazság megismeréséhez.
*
Az erdélyi m a g y a r sereg helyzete, 1849 március elején, korántse volt rózsásnak mondható. Bem nagyszebeni (ja-n u á r i u s 21.) és vízak(ja-nai ( f e b r u á r i u s 4.) vereségét elle(ja-nsúlyozta u g y a n a Piskinél ( f e b r u á r i u s 9.) és Borgo-Prundnál (februá-rius 26.) kivívott diadal, de ezeknek kedvező hatását csak-h a m a r lerontotta a medgyesi (március 2., 3.) ütközet, amely-ben Bem balsikerrel harcolt b á r ó P u c h n e r A n t a l altábornagy, erdélyi cs. kir. főhad parancsnok ellenében.
Az utóbbi — akit ez a győzelem felbátorított — ú g y
\élte, hogy most már döntő csapást mérhet a Segesvárig visz-szahúzódott Bemre. Elfogadta tehát vezérkari főnökének — Maroicic ő r n a g y n a k — tervét, a m e l y n e k alapgondolata az
1 „Az első orosz megszállás Erdélyben, 1849 jan. 31—rnárc. 28."
(Századok: 1922. évf. 626. és k. 11.)
2 A márciusi hadjárat egyik fejezetét már megírtam: „A tömösi.
ütközet, 1849 március 21." címen. (Századok: 1929. évf. 257 és k. 11.)
volt. hogy az osztrák hadtest délfelől megkerüli Bem állását s ezzel e l v á g j a őt erejének legfőbb forrásától, a Székelyföld-től. Maroicic feltétlenül számított Malkorvski altábornagy Bukovinából várt segítőhadára is, amelynek akkor, amidőn Puehner Segesvárra jut, Marosvásárhelyet kellett volna el-érnie.
Mielőtt ennek a tervnek v é g r e h a j t á s á r ó l szólanék, előre kell bocsátanom, hogy P u e h n e r viselkedését, a piskii és a medgyesi ütközet között, a hadtörténet írás á l t a l á b a n n a g y o n egyoldalúan ítéli meg. C s u p á n azt hangsúlyozza, hogy az osztrák vezér nem mozdult ki ezalatt Nagy-Szebenből, de a n a g y o b b tevékenység h i á n y á n a k valódi okát már nem l á t j a meg. Már pedig az igazságot nemcsak m a g u n k r a , h a n e m az ellenfélre v o n a t k o z t a t v a is, meg kell lelkiismeretesen állapí-t a n u n k .
Kénytelen vagyok tehát visszatérni arra, amit az első orosz megszállásról írott t a n u l m á n y o m b a n — hivatalos a d a -tok n y o m á n — bizonyítottam, hogy Puehner — \\ indisch-Graetz határozott ígérete a l a p j á n — segítőcsapatokat v á r t Magyarországból.3 Minthogy pedig u g y a n c s a k Windiseh-Graetz a lelkére kötötte, hogy a reábízott hadtestet akar az Oláhországba való visszavonulás árán is, óvja meg a megsem-misítő vereségtől érthető, hogy Puehner, ennek az utasítás-n a k megfelelőeutasítás-n s az ígért segítőcsapaiok reméutasítás-nyébeutasítás-n, utasítás-nem a k a r t semmiféle kockázatos h a d m ű v e l e t b e fogni: a n n á l is kevésbbé, mert a Brassóba bevonult Engelhardt tábornok s a Nagyszebenben megszállott S k a r i a t i n ezredes, orosz részről b á r m i n e m ű a k t i v támogatást megtagadott.5 Sőt Skariatin
3 ..Seine Durchlaucht Feldmarschall Windiseh-Graetz hatte eigen-händig unter 21. Jänner die Worte geschrieben: in längstens 14 Tagen stehet eine bedeutende Macht an der Grenze Ihrer Provinz." (Kriegs-Archiv II ien: Feldacten des k. k. Armee-Corps in Siebenbürgen. 1849.
Fase. XIII B. No. 72.)
. . . ( I c h ) hoffe, dass es Euer Excellenz weiteren weisen Dispositio-nen gelingen wird, auch mit untergeordneten materiellen Kräften dem Andringen des Feindes insolange Widerstand zu leisten, bis ich Ihnen die bereits im Zuge begriffene Hilfe bringen kann." (Windiseh-Graetz Puchnernek: Buda, 1849 febr. 7. U. o. és Präsid. Acten des G. C. in Her-mannstadt. 1849. Fase. II. k. Irreg. U. o.)
4 „ .. . wie ich bereits mündlich Ew. Hochw ohlgeboren zu bemer-ken die Ehre gehabt hatte, war Van der Nüll vom Fürsten Windiseh-Graetz beauftragt. Puchner mündlich die Weisung zu überbringen, sich nicht auf die Vertheidigung Hermannstadts oder eines anderen Punktes des Sachsenlandes im allgemeinen zu halten, sondern alles thun, selbst den Rückzug in die Walachei anzutreten, aber ja sich keiner Schlappe vis ä vis den Insurgenten auszusetzen". (Kriegs- Archiv II ien: Feldacten des k. k. Armee-Corps in Siebenbürgen, 1849. Fase. XIII B. No. 44.)
5 „ . . . F occupation par les troupes russes ne pouvait pas s'étendre au delä des villes susmentionnées." (f.Uders Puchnernek: Bukarest. 1849 febr. 15. V. ö. Präsid. Acten des G C. in Hermannstadt. 1849. Fase.
II. Irregest. U. o)
2000 f ő n y i erősítést követeli PuchnertőL a r r a az esetre, ha az osztrák hadtest eltávozik Nagyszeben t á j á r ó l , mert más-különben nem m a r a d h a t ebben a városban.6 Később Engel-h a r d t is kért osztrák segítséget, a Brassót állítólag fenyegető,
14.000 (!) főre rugó székelyek ellen."
N e m z á r k ó z h a t o m el a n n a k megállapítása elől se, hogy a régibb m a g y a r történetírás — n á l u n k eléggé g y a k o r i e l j á r á s szerint — a legyűrt ellenség ócsárlásában t a l á l v á n kedvét, Puchnert is a gúnyolódás c é l t á b l á j á u l szegezi ki.8 Egyik-másik túlzó krónikás valóságos idiótává torzítja, ami a z u t á n erős gyökeret vert az ilyesmin k a p v a k a p ó laikusok t u d a t á -ban. H o z z á t e h e t j ü k : a l a p t a l a n u l , mert Puchner, ha nem is volt valami katonai lángelme, de sok véres h á b o r ú b a n for-gott, tapasztalt és vitéz lovastiszt, a z o n k í v ü l pedig — mint f e n n m a r a d t írásai.9 ( s a j á t k e z ű fogalmazásai) t a n ú s í t j á k — j ó z a n f e j ű ember volt. Kezdettől fogva helyesen látta, nem-csak az erdélyi, h a n e m az anyaországi helyzetet is s a n n a k el nem m a r a d h a t ó következményeit m á r 1848 őszén meg-jósolta.10
De törődött, öreg ember lévén,11 hiányzott belőle a kellő testi és szellemi frisseség s így váratlan, meglepő f o r d u l a t o k esetén elveszítette a t a l a j t a lába alól. Vezérkari főnökei — előbb Teutsch őrnagy, m a j d Maroicic őrnagy — egyáltalán nem állottak a helyzet m a g a s l a t á n : az erre az állásra k i j e -lölt Van der Niill ezredest pedig háttérbe szorította az ár-m á n y k o d á s , holott — a ár-m e n n y i r e ár-ma ár-m e g í t é l h e t j ü k — ő fe-lelt volna meg h á r m u k közül legjobban, mint vezérkari fő-nök.1" Jellemző különben, hogy az osztrák hadtestben
kiala-6 „Während der Ereignisse, welche den Sieg bei Salzburg zur Folge hatten, wurden vom Oberst Skariatin, im Namen des G. d. 1. Lüders, 2000 erprobte Mann zur Verstärkung des Ersteren verlangt, mit der Andeutung, ohne dieser Verstärkung nicht in Hermannstadt verbleiben zu können" (Kriegs-Archiv Wien: Feldacten des k. k. Armee-Corps in Siebenbürgen, 1849 Fase. XIIl B. Nr. 72.)
7 Puchner a hadügyminiszternek: Nagv Szeben, 18-49 febr. 22. (U. o.
Fase. III. Nr. 14.)
8 Példáid Gracza: Az 1848/49. magyar szabadságharc története: IV.
494. 1.
9 Egész csomó van belőlük az Országos Levéltárban, Báró Vay Miklós kormánybiztos 1848-4 iratai között, továbbá a bécsi hadilevél-tárban.
10 Puchner a hadügyminiszternek: Nagy-Szeben, 1848 szept. 15.
(Kriegs-Archiv Wien: Präsid. Acten des G. C. in Hermannstadt. 1848.
Fase. II. Irregestr.)
11 1779-ben született Selmecbányán, hol apja bányakamarai tit-kár volt.
12 Történetíróink egy része most is azt hiszi, hogy az oktalanul majd „vándor nyid"-nak, majd „von der Null"-nák csúfolt Van der Niill, valóban Puchner vezérkari főnöke lett s ő dolgozta ki nemcsak a seges-vári, hanem az azt követő hadművelet tervét is, holott semmi része se
kult közvélemény nem is Puchnert, hanem c s u p á n a nagyon népszerűtlen Maroicicot tette felelőssé a márciusi h a d j á r a t balsikeréért.
Ma m á r azt is t u d j u k , hogy Puchner — hosszas vonako-dás u t á n — f ő k é n t azért kérte az orosz segítséget, hogy az.
Brassót és Nagyszebeni megszállva, a két város s az onnan Oláhországba vivő szorosok őrzésétől felmentse az osztrák hadtestet.1 3 Másra — mint már említettem — az oroszok nem is vállalkoztak.
Puchner azonban, a m i d ő n Medgyesnél ú j b ó l reámosolv-gott a hadiszerencse, a magyarországi segítőcsapatok elma-r a d á s a s az oelma-roszok passzív m a g a t a elma-r t á s a ellenéelma-re is, a hadmű-veletek f o l y t a t á s á r a szánta magát. Ennek a győzelmen s Mal-kowski a n n y i r a várt beavatkozásán kívül még egy másik n a g y o n fontos és sürgős oka is volt, amelyet azonban nagyob-bára mellőznek hadtörténet íróink, miért is egy kissé bő veb-ben kell vele foglalkoznom.
Kevesen a k a r j á k még ma is elhinni azt a kétségbe nem vonható valóságot, hogy az osztrák k o r m á n y , különösen pedig herceg S c h w a r z e n b e r g külügyminiszter, a leghatározottabban megtiltotta Puchnernek. hogy az oroszokat b e h í v j a ; s amikor ez, főként a megijedt Schurtter t á b o r n o k h a m a r k o d á s a foly-tán mégis megtörtént: az osztrák k o r m á n y azonnal megkezdte szentpétervári követe ú t j á n a tárgyalást, az orosz csapatok visszahívása, végett. E n n e k eredményeként azt határozták, hogy a bevonult megszálló csapatok c s u p á n addig m a r a d h a t -n a k Erdélybe-n, amíg feltétle-n szükség va-n r e á j u k . Arra uta-sították tehát Puchnert, hogy — amint csak lehet — bocsássa vissza Oláhországba őket.14
A Moldva- és Oláhországban vezénylő Liiders Sándor gyalogsági tábornok, az V. orosz hadtest parancsnoka, maga se látta szívesen c s a p a t a i n a k erdélyi vendégszereplését. Mi-előbbi f e l m e n t é s ü k végett többször sürgette tehát Puchnert, aki azonban úgy vélte, hogy még nem jött el az a pillanat, a m i k o r orosz támogatás nélkül is m e g á l l h a t j a a helyét.15 De volt benne. A valóság az, hogy Yan der Niill nagytudású vezérkari tiszt s amellett nagyon agilis, elszánt és bátor katona volt; az erdélyi osztrák hadtestnek kétségkívül legügyesebb dandárparancsnoka, akire éppen ezért mindig a legkellemetlenebb feladatot bízták.
13 Gyalokay: Az első orosz megszállás Erdélyben. (Századok: 1922.
évf. 637. és k. 11.)
14 U. o.
15 „ . . . - j e m'empresse Monsieur le Baron de \ o u s prier de vouloir bien faire savoir aux commandants des deux détachements russes pré-cités aussitot que vous jugerez possible de Yous passer de leur assis-tenee." (Liiders Puchnernek: Bukarest. 1849 febr. 15. — kriegs-Archw Wien: Präs. Acten des G. C. in Hermannstadt 1849. Fase. II. lrregest.)
Februárius 18-án ujabb sürgető levelet írt Lüders, amelyre Puch-ner megint csak azt válaszolta, hogy: ..Ich k a n n . . . durchaus nicht
an-emiatt attól kellett félnie, hogy a türelmetlen Lüders, az ó hátamegett erőszakolja ki k o r m á n y á t ó l az orosz csapatok visszahívását,1 6 amely esetben az osztrák hadtest ú j b ó l N a g y -szeben és Brassó őrzésére kényszerülne, hacsak nem a k a r n á ezt az a n n y i r a fontos két várost feláldozni.
A Medgyesnél beállott kedvező f o r d u l a t t a l kapcsolatban, ez az aggodalom is egyik fontos oka volt a n n a k , hogy a nem n a g y o n vállalkozó k e d v ű s Windisch-Graetz részéről is óva-tosságra intett Puchner, az oroszoknak t a l á n m á r csak n é h á n y n a p i g tartó ottidőzését kihasználva, m i n d e n kezeügyében levő erővel a megvert és Segesvárra húzódott Bemre vetette magát. Amikor ez a terv megfogamzott, Puchner még nem t u d t a , hogy Bem f e b r u á r i u s 26-án kiszorította a Borgói-szorosból Urban ezredes k ü l ö n í t m é n y é t , a m e l y n e k Malkowski a l t á b o r n a g y — bukovinai k a t o n a i parancsnok — részéről v á r t aktív támogatását báró H a m m e r s t e i n lovassági tábor-nok, galíciai f ő h a d parancsnok hiúsította meg, a Borgói- és a Radnai-szoros őrzésére korlátozván Malkowski feladatát.1 7
I I .
A medgyesi balsiker u t á n visszavonuló Bem. m á r c i u s 4-én délután 1 órakor ért Erzsébetvárosba1 8 s ú t k ö z b e n találkozott a Segesvárról magához rendelt, de a harctól valami félreértés f o l y t á n elkésett csapatokkal. M á s n a p reggel vonult be a ma-g y a r serema-g Sema-gesvárra,1 9 a m e l y n e k utcáit eltorlaszolta az ellen-séges i n d u l a t ú szász lakosság.
Bemnek egyelőre nem volt határozott terve; minden attól függött, hogy mit csinál az ellenség s miként t u d j a kihasz-nálni imént kivívott d i a d a l á t ? A fennállott viszonyok között, c s u p á n a Medgyesen megállott Puchner részéről v á r h a t o t t komoly t á m a d á s t . Beszterce felől most m á r nem volt vesze-geben, class der Zeitpunkt der Entbehrlichkeit der kais. russ. Truppen bereits gekommen wäre." (Medgyes, 1849 márc. 5. U. o.)
Lüders 1849 márc. 7-én kelt levele szerint: „En définitive. tout semble, annoncer que le Cabinet de St. Pétersburg voudrait, an plus tőt, se débarasser de cette affaire d intervention, qui doit aussi étre lourde ä porter, pour l'amour propre de l'Autriche." (Hurmuzaki: Docu-mente privitoare la Istoria Románilor. XVIII. 126. 1.)
lb Valóban meg is történt, március 17-én. (Colquhoiin főkonzul Sir Stratford Canningnek: Bukarest, 1849 márc. 18. — Correspondence rela-tive to the affairs of Hungary. 1847—1849. 171. 1.)
17 Még március 5-én is csak ellenőrizhetetlen kósza Ii írek keringtek Puchner táborában, Malkowski visszarendeléséről.
18 Czetz: Bern's Feldzug in Siebenbürgen. 2>4. 1.
18 Gelich mindenütt Szászsebest mond Segesvár helyett. (Magyar-ország függetlenségi harca. III. 85. 86. 1.)
delem: de nem volt Brassó vagy Nagyszeben i r á n y á b ó l se, mert Bem. az oroszok bejövetele óta eltelt 5 hét eseményeiből jól l á t h a t t a , hogy Engelhardt és Skariatin nem h a j l a n d ó ebből a két városból, vagv közvetlen k ö r n y é k ü k b ő l , kimoz-dulni.2 0
Hogy tehát egy Medgyes felől jövő t á m a d á s n a k sikeresen ellenállhasson, erős védőállást épített, körülbelül feleúton Segesvár és Dános között,2 1 ahol egy h e g y f o k n y ú l i k az or-szágúton keresztül, egészen a Nagy-Küküllőig.2 2
D e ez a t á m a d á s nem követte nyomon a h á t r á l ó m a g y a r sereget. Az osztrák hadtest n a g y o n k i m e r ü l t a kétnapos harc-b a n s ennélfogva Puchner március 4-én és 5-én pihentetni a k a r t a csapatait, mielőtt a n a g y stratégiai megkerülést vég-r e h a j t a n á velük. E z e n k í v ü l pedig M a l k o w s k i n a k is időt kí-vánt adni, hogy eljuthasson Marosvásárhelyre, a k k o r á r a , ami-kor a segesvári t á m a d á s megtörténik.
Minthogy erősítést sehonnan se kapott, most is csak a medgyesi ü t k ö z e t b e n küzdött c s a p a t o k k a l rendelkezett, a m e l y e k h a d r e n d j e — H e y d t e szerint — ez volt:2 3
A h a d t e s t h á r o m d a n d á r r a oszlott. Mint h a d o s z t á l y p a -rancsnok K a l l i á n y József szerepelt, az egyetlen tábornok a mozgó hadtestnél Puchneren kívül.
1. dandár Van der Nüll ezredes.
31. (,,Leininger") gyalogezred 111. zászlóalja 41. („Sivkovich") gyalogezred I. és 111. zászlóalja
16. (1. oláh) határőr-gyalogezred egy zászlóalja 5. (,.Prinz von Savoyen") dragonyos ezr. 2 százada 5. (..Bervaldo"') tűzérezredből:
1 hatfontos, ) , 1 háromfontos í gyalogosuteg
Mindössze: 4 zászlóalj, 2 lovasszázad, 2 üteg. (2480 gya-logos. 180 lovas. 12 ágyú)."4
20 Engelhardt csupán egy jelentéktelen csetepatéban vett részt Szászhermánynál, februárius 4-én. Skariatin csapatai március 11-ig egy-általán nem voltak harcban.
21 Segesvár—Dános: 8.5 km.
22 Részletes katonai térkép: Zone 21. Col. X.XX11.
23 Der Winterfeldzug des Revolutionskrieges in Siebenbürgen: 279.
280. 1.
2'' A tüzérek (és szekerészek) állománvát se itt. se máshol nem közli Heydte.
2. dandár
Báró S t u t t e r h e i m ezredes.
51. (,.Karl F e r d i n a n d " ) gyalogezred 111. zászlóalja 63. („Bianchi") gyalogezred I. és II. zászlóalja
16. (1. oláh) határőr-gyalogezred III. zászlóalja 11. (székely határőr-) huszárezred 2 százada
5. („Bervaldo") tűzérezredből:
1 hatfontos, ) , ...
1 h á r o m f o n t o s ! g Y ^ g o s u t e g
Mindössze: 4 zászlóalj, 2 lovasszázad, 2 iiteg. (2330 g y a -logos, 166 lovas, 12 ágyú).
Tartalé kda n dár Báró Uracea alezredes.
24. („Parma") gyalogezred III. zászlóalja
62. („Tursky") gyalogezred III. és tart. zászlóalja
„Üracca" gránátos zászlóalj Bukovinai h a t á r ő r ö k % zászlóalja Szász vadászok % zászlóalj
3. („E. H. Max") k ö n n y ű lovasezred: 8 század 3. („Bervaldo") tűzérezredből:
1 tizenkétfcntos ) ...
1 h a t f o n t o s 1 u t e
Mindössze: 3 zászlóalj. 8 lovasszázad, 2 iiteg. (2740 g y a -logos, 380 lovas, 12 ágyú).
Az egész hadtest t e h á t : 13 zászlóalj. 12 lovasszázad, 6 üteg (36 ágyú). Állománya pedig (tüzérek és szekerészek nél-kül) 8676 fő. Mint l á t j u k , a zászlóaljak és lovasszáza dok e g y a r á n t gyengék voltak; de még ebből a kis állományból is le kell v o n n u n k a medgyesi ütközetben beállott veszteséget, amely — u g y a n c s a k H e y d t e szerint — ~~>22 főre rúgott.2 5
Meg kell azonban j e g y e z n ü n k , hogy Puchner, f e b r u á r i u s 22-én kelt jelentésében azt í r j a , hogy hadtestének kimozdít-ható harcosállománya 7432 főre olvadt.20 Nem t u d u n k róla, hogy f e b r u á r i u s utolsó n a p j a i b a n , b á r h o n n a n is. valami erő-sítést k a p o t t volna s így ha Heydte adatai helyesek, azt kell h i n n ü n k , hogy Puchner a valódinál kisebb f e g y v e r f o g h a t ó
/. m. 283. és 289. 1. — Hivatalos állomány- és veszteségkimutatást seholse találtam ezekből a napokból.
26 Puchner a hadügyminiszternek: Nagy Szeben, 1849 febr. 22.
(Kriegs-Archiv Wien: Feldaeten des k. k. Armee-Corps iii Siebenbürgen, 1849. Fase. 111. No. 14.)
á l l o m á n y t vallott be a hadügyminiszternek, hogy a n n á l job-b a n k i t ű n j é k a kért segítség sürgős volta.
Bem segesvári seregének összetételét és állományát, elbe-szélő k ú t f ő i n k n y o m á n még a n n y i valószínűséggel se lehet m e g h a t á r o z n u n k , mint az osztrák hadtestét. O k m á n y s z e r ű teljes a d a t a i n k pedig, főként az erőviszonyokról, nincsenek.
Czetz összeállítja ugyan2 7 a Medgyesen egyesített m a g y a r sereg f e g y v e r n e m szerint való tagozását és állományát, de ez
— mint m i n d j á r t m e g l á t j u k — nem teljesen megbízható.
Szerinte Bem ezeket a c s a p a t o k a t vonta össze:
a) Gyalogság:
Cs. kir. 37. gyalogezred 111. zászlóalja2 8 800 ember
11. honvédzászlóalj 900
4. honvédzászlóalj 400
1. székelyzászlóalj 1000
55. honvédzászlóalj 800
72. honvédzászlóalj 800
Szatmári önkéntesek2 0 260
51. honvédzászlóalj 4 százada 400
A r a d i mozgó nemzetőrség 200
4. székelyzászlóalj 2000
Mindössze: 9760 ember b) Lovasság:
Cs. kir. 6. huszárezred 2 százada 300 lovas Cs. kir. 8. huszárezred 2 százada 300 „ Cs. kir. 10. huszárezred 1 százada 120 „ 15. (..Mátyás") huszárezred 4 százada 400 „ Bihari lovas nemzetőrség 2 százada 300 „ Mindössze: 1420 lovas c) Tüzérség:
30—56 ágyú és 6 „
Mindössze: 40—42 ágyú. (?)
E b b e n az összeállításban nemcsak az a hiba, hogy olyan c s a p a t o k a t is felsorol, amelyek már csak a medgyesi ütközet után csatlakoztak Bemhez, hanem az is. hogy a közölt számok
27 /. m. 222. és k. 11.
28 Az ú. n. „Máriássy-zászlóalj", később 74. honvéd zászlóalj.
2(1 A későbbi 88. honvédzászlóalj.
nem pontosak. Egy-két kivétellel százra v a n n a k k i k e r e k í t v e , ami pedig a valódi végösszegben jókora eltérést okozhat, aszerint, hogy a kikerekítés felfelé a v a g y lefelé történt. H a mis az a szám is, amelyet a gyalogság együttes á l l o m á n y a -ként feltüntet. Ez u g y a n i s 9760 fő lett volna; de ha az egyes tételeket összeadjuk, csak 7560 lesz az e r e d m é n y , vagyis a különbség 2200 fő. Itt tehát s a j t ó h i b á v a l , v a g y v a l a m i vastag*
számadási hibával van dolgunk, a v a g y téves az egyes c s a p a t -testek feltüntetett á l l o m á n y a ; de az is lehet, hogy egyik-másik csapattest teljesen k i m a r a d t a táblázatból. Bármelyik hiba áll is fenn. n a g y b a j , mert m e g i n g a t j a az egész összeállí-tás hitelét. A tüzérség k i m u t a t á s a is érthetetlen (40—42 á g y ú ) , holott a helyes összeadás eredménye: 36—42.
A Segesváron összevont csapatokról v a n u g y a n okleveles k ú t f ő n k is: az erdélyi hadsereg parancskönyvének3 0 1849 március 5-e és 9-e közé eső része, de ez se összefoglaló had-rend a l a k j á b a n , h a n e m csak esetről-esetre nevezi meg a z ott megszállott csapattesteket. IIa ezeket a szétszórt a d a t o k a t összeállítjuk, ezt az eredményt k a p j u k :
a) Gyalogság:
Cs. kir. 37. gyalogezr. III. zászlóalja ( Jeszenszky J á n o s őrnagy).
Cs. kir. 14. (1. székely) h a t á r ő r gyalogezred II. és I I I . zászlóalja
11. honvédzászlóalj (Inczédy Samu alezr.) 24. honvédzászlóalj (Csepy őrnagy).
31. honvédzászlóalj (Puhl Ignác őrnagy).
72. honvédzászlóalj.
Lengyel gyaloglegio (Zarzycki Dénes őrnagy).
vSzatmári önkéntesek.
Aradi mozgó csapat.3 1
b) Lovasság:
Cs. kir. 6. („Württemberg") 1
Cs. kir. 10. („Vilmos") > huszárezred egyes részei 15. („Mátyás") I
H i á n y z i k tehát — a tüzérségen k í v ü l — a Czetznél meg-található 4. és 55. honvédzászlóalj,3 2 továbbá a 8.
huszárez-30 Kiadta Nagy Sándor: Háromszék önvédelmi harca. Okmánytár.
X X X — X X X I V . 1.
31 Nemzetőrség.
32 Más forrásból is tudjuk, hogy az 55. honvédzászlóalj valóban részt vett Nagy Szeben elfoglalásában. (Jakab Elek: Szabadságharcunk történetéhez. 487. 1.)
red két s z á z a d a ; de viszont felsorolja a Czetz összeállításából h i á n y z ó 24. honvédzászlóaljat, a 14. határőr-gyalogezred 11.
és III. zászlóalját, v a l a m i n t a lengyel gyaloglegiót is. Lehet, sőt valószínű, hogy ezek m á r csak Segesvárott csatlakoztak Bemhez.
Mint l á t j u k , nem lehet a március 5-e és 8-a között össze-vont m a g y a r sereg teljes és megbízható hadrendét összeróni:
á l l o m á n y á t pedig éppen nem t u d j u k meghatározni. Legtöbb h a d t ö r t é n e t í r ó 9000 főre és 24 á g y ú r a becsiili.33
I I I .
Nagyszeben bevétele a legszorosabban összefügg Puchner medgyes-segesvári t á m a d á s á v a l . Segesvárnál f o r d u l t meg a sors k e r e k e s ez a f o r d u l a t j u t t a t t a Bem kezébe a helyzet kul-csát. Meg kell tehát i s m e r k e d n ü n k ezzel a stratégiai megke-rüléssel. mert ennek előrebocsátása nélkül, a belőle k i s a r j a d t t o v á b b i eseményeket se t u d j u k kellően megérteni.
Puchner, mint azt március 10-én az őt Nagyszebenben helyettesítő P f e r s m a n n a l t á b o r n a g y n a k írta, m i n d e n á r o n el a k a r t a Segesvárt foglalni, még pedig l e g b a j o s a b b a n védel-mezhető oldaláról, amerről a t á m a d á s n a k feltétlenül sikerül-nie kellett volna.34
Idevágó rendelkezése így szólott:35
A hadtest zöme március 6-án Medgyesről Riomfalvára, 7-én Szentágotára. 8-án pedig Hégenbe és Apóidra vonul s innen t á m a d j a meg a Segesváron álló m a g y a r sereget.
Báró H e y d t e ő r n a g y portyázókülönítménye3 6 március 6-án Bereshalomról Yáldhídra m e g y ; 7-én Erzsébetvároson és Holdvilágon át, a segesvári úton nyomul előre, hogy a D á
-33 Például Pataky: Bem in Siebenbürgen, 53. 1.
Heydte: i. m. 296. 1.
Rónai-Horváth: Az újabbkor! hadviselés története, 451. 1. és Magyar Hadikrónika. II. 521. 1.
Geschichte des k. u. k. Inf. Regits. 62. (238. 1.)
Az oroszok értesülése szerint Bemnek, a nagyszebeni ütközetben.
12.000 embere és 26 ágvúja volt. (Correspondence relative to the affairs of Hungary, 1847—1849. 174. 1.)
34 Puchner Pfersmannak: Segesvár. 1849 márc. 10. (Kriegs-Archiv Wien: Präs. Acten des G. C. Hermannstadt, 1849. Fase. II. Irregestr.) Lásd: I. függelék.
„Puchner hegte nicht den geringsten Zweifel, dass das Ende des Kampfes gekommen sei. Bem werde — so glaubte er — in Schässburg nothwendig eingeschlossen und aufgerieben werden." (Schiller: Die Revolution von 1848/49. — Hundert Jahre sächsischer Kämpfe. 152. 1.)
35 Heydte: i. m. 290. 291. 1.
36 Az 51. gyalogezred kombinált zászlóalja, a t7. határőr-gyalog-ezred 2 százada, az 5. dragonyoshatárőr-gyalog-ezred 1 lA százada, végül 5 század seges-vári nemzetőr. (U. o.)
B e m
Gyulókay Lajos egykorú rajza.
nosnál álló m a g y a r előőrsöket a t á m a d á s valódi i r á n y á r ó l megtévessze. M á r c i u s 7-ről 8-ra v i r r a d ó b a n pedig Besére vo-nul, hogy Segesvár m e g t á m a d á s a k ö z b e n a h a d t e s t balszár-n y á t o l t a l m a z z a .
Gróf Alberti százados, a k ö n n y ű lovasezred IV2 száza-d á v a l , Meszáza-dgyesről k i i n száza-d u l v a , a N a g y - K ü k ü l l ő j o b b p a r t j á t deríti f e l s összeköttetést keres M a r o s v á s á r h e l y felé, Mal-k o w s Mal-k i a l t á b o r n a g y B u Mal-k o v i n á b ó l v á r t h a d o s z t á l y á v a l .
Medgyest a 62. gyalogezred h á r o m s z á z a d a s z á l l j a meg.
Természetes, hogy minél g y o r s a b b a n h a j t j a végre P u c h ner ezt a m e g k e r ü l ő m o z d u l a t o t , a n n á l kevésbbé szedheti m a -gát össze a m e d g y e s i h a r c b a n m e g t é p á z o t t m a g y a r sereg s a n n á l k e v é s b b é v e h e t i m a g á h o z a n e t a l á n t á v o l a b b r ó l v á r t erősítő c s a p a t o k a t . D e az is bizonyos, hogy számolva a he-g y e n - v ö l he-g y ö n át, he-g o n d o z a t l a n rossz u t a k o n m e he-g j á r a n d ó 92 kilométer t á v o l s á g g a l : a g y o n h a j s z o l t , k i m e r ü l t h a d d a l n e m lett v o l n a t a n á c s o s Bemet m e g t á m a d n i . Mint m á r h a l l o t t u k , a M a l k o w s k i r a v a l ó v á r a k o z á s o n k í v ü l , ez volt a főok. a m e l y P u c h n e r t k é t n a p i veszteglésre b í r t a s e m i a t t veszett k á r b a a Medgyesnél kivívott előny.
Az i d ő j á r á s is a lehető legrosszabb volt; eső és olvadás, h ó v i h a r és f a g y v á l t o g a t t á k e g y m á s t m i n d u n t a l a n . A t e g n a p még eléggé j á r h a t ó ú t m á r a s ű r ű h a b a r é k k á változott, a m e l y -ben c s a k keserves k í n l ó d á s s a l t u d o t t előbbrevergődni ember, ló, szekér e g y a r á n t . Hiszen a visszavonuló m a g y a r o k á g y ú i is a m e d g y e s - s e g e s v á r i országút s a r á b a r a g a d t a k s c s a k az ü l d ö z ő k l a n y h a s á g á n a k t u d h a t ó be, hogy az osztrákok ke-zébe n e m j u t o t t a k .3 7 E l k é p z e l h e t ő t e h á t , hogy a s ű r ű b b for-galom i r á n y á t ó l félreeső, kellően meg n e m alapozott melléku t a k o n még n a g y o b b a k a d á l y o k t o r n v o s melléku l t a k az osztrák h a d -test t o v á b b j u t á s a elé. A rosszul t á p l á l t , elcsigázott hámos-l o v a k c s a k h a m a r ki is d ű hámos-l t e k , ú g y hogy 6 p á r ökörrehámos-l kehámos-lhámos-lett e g y - e g y á g y ú t a s á r b ó l kihúzatni.3 8
P u c h n e r m i n d a m e l l e t t b a j n é l k ü l elérte 7-én Szentágotát5 9
s o n n a n , a H o r t o b á g y völgyén, v a l a m i v e l k ö n n y e b b e n h a l a d h a t o t t l e g a l á b b is Hégenig, ahol a H o r t o b á g y és a N a g y -K ü k ü l l ő v í z v á l a s z t ó j á r a kellett k a p a s z k o d n i a , hogy A p ó i d r a j u t h a s s o n .
87 Hey die: i . m . 2 8 9 . 1.
38 Kalliánij tábornok leírása. (Kriegs-Archiv Wien: Feldacten des k. k. A. C. in Siebenbürgen, 1849. Fase. XIII. B. Nr. 40.)
Heydte: i. m. 503. 1.
Czetz (i. m. 238. 1.) március 8-ára teszi a dánosi tüntetést. Ez azonban Puchner rendelkezésével ellenkezik. Nagy hiba, hogy — nem-csak itt. hanem más helyen is — csupán emlékezetből közli a dátumokat.
38 Riomfalva—Szentágota: 25 kilométer.
Ugyancsak 7-én d é l u t á n Holdvilágon át Dános elé érke-zett Heydte p o r t y á z ó k ü l ö n í t m é n y e ; Alberti százados hír-szerző k ü l ö n í t m é n y e pedig, a m a g y a r előőrsökkel egy magas-ságban, a N a g y - K ü k ü l l ő túlsó (jobb) p a r t j á n állapodott meg.40
Heydte megjelenése valóban felriasztotta a segesvári ma-gyar sereget, de harcra nem került a sor. mert az ellenség éj-iélkor elvonult s csupán otthagyott tábortüzei világítottak az é j t s z a k á b a n . míg végre h a j n a l felé azok is k i a l u d t a k4 1
L á t t u k : Maroicic terve az volt, hogy Heydte különítmé-nye — t á m a d á s t színlelve — kicsalja Bemet a Dános és Segesvár közötti állásba, mire a hadtest a m a g y a r o k h á t a m ö -gött elfoglalja Segesvárt.
Ámde, hogy ez sikerülhessen, a dánosi tüntetésnek a rossz ú t a k okozta késés m i a t t nem 7-én, hanem 8-án kellett volna történnie, de még mielőtt Bem hírt k a p h a t o t t az osz-t r á k hadosz-tesosz-t közeledéséről. IIa a m a g y a r o k délfelé nem
Ámde, hogy ez sikerülhessen, a dánosi tüntetésnek a rossz ú t a k okozta késés m i a t t nem 7-én, hanem 8-án kellett volna történnie, de még mielőtt Bem hírt k a p h a t o t t az osz-t r á k hadosz-tesosz-t közeledéséről. IIa a m a g y a r o k délfelé nem